Népújság, 1972. augusztus (23. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-16 / 192. szám

Kedd esti külpolitikai kommentárunk Nem középiskolás fokon... MEGRÁZÓ TUDÓSÍTÁSBAN számolt be kedden az MTI hanoi tudósítója Tanh Hoa bombázásáról. Még meg- rendítőbb, ha arra gondolunk, hogy Tanh Hoa tartomá­nyi székhely csak egy a sok vietnami város és falu közül, amelyeket most már hónapok óta ismét naponta, vagy hetente több tucat, olykor több száz amerikai repülőgép bombái. Ki tud megindultság nélkül gondolni Dinh Thi Oanh gyógyszertechnikusra, akit a munkahelyén, a gyógyszer- gyár tabletta üzemében ért a halál? Vagy Nguyen Thi Ly munkásnőre, akinek életét ugyanott, ugyanakkor oltották ki a golyósbombák —, néhány hónappal azután, hogy édesanyja és testvérei is B—52-es bombatámadás áldoza­tai lettek? És említhetnénk a többi ártatlan áldozatot, vagy az életbenmaradottak keservét, akik lebombázott la­kásokkal, eltemetett hozzátartozókkal, minden földi in­góságuk pusztulása után kénytelenek új életet kezdeni. És akkor ökölbe szorult kézzel olvassa az ember a je­lentést a saigoni diktátor, Thieu elnök legutóbbi beszédé­ről. amelyben azt követelte: az USA további hat-hét hó­napig folytassa a légiháborút, csak „abban az esetben le­het szétzúzni Hanoi egész gazdasági és katonai potenci­álját”. KATONAI POTENCIÁL? A lebombázott lakótelepek, gyárak, templomok, gátak, munkások, kisgyerekek? Éppen kedden látott napvilágot egy tekintélyes amerikai oktatási intézmény, a Cornell egyetem tudósainak egy csoportjá­nak tanulmánya. „Légiháború Indokínában” — ez a kö­tet elme. Könyörtelenül sorolja a könyv a tényeket: 1965- től 1971-ig — tehát az idei, a mindent felülmúló 1972. évi pusztítások már nem is szerepelnek a kötetben —, hány bombát dobott le a jenki légierő a VDK-ra, hányat Dél- Vietnamra, Kambodzsára és Laoszra, ezalatt mennyi lö­vedéket, rakétát és más robbanóanyagot használtak el, a szárazföldi harcokban hány polgári lakost öltek meg (legalább félmillió dél-vietnamit), hány falut romboltak le — és így tovaob. A Cornell egyetem tudósainak következtetése egyér­telmű — ki is mondják: az USA indokínai légiháborúja főleg a polgári lakosság és nem a katonai célpontok ellen irányul. EZT MOST MÁR RÉGEN TUDJA az egész vüág, : nemcsak egyetemi vagy középiskolás fokon, de még az elemisták is. Ám fontos az, hogy egyre többen tudják magában abban az országban, álról ezeknek a szörnyű bombázásoknak a tervét kiagyalják: az Egyesült Álla­mokban. Kissinger Saigonba átázik Kissinger kedden Saigon­ba utazik — jelentette be a washingtoni Fehér Ház. Az amerikai elnök nemzet­biztonsági főtanácsadója Nguyen Van Thieu saigoni elnökkel két napon keresztül fog tárgyalni „a vietnami probléma minden vonatko­zásáról, közöttük a béketár­gyalásokról”. Brandt-nyilatkozat Schiller várható magatartásával kapcsolatban A Neue Ruhr Zeitung (és a Neue Rhein Zeitung) ked­den közli Willy Brandt kancellár interjújának má­sodik részét. A központi téma itt is Schiller .várható magatartá­sa volt. A kancellár számít rá, hogy Schiller megmarad az SPD soraiban és részt vesz a vezető testületek ülé­sén. Ez azonban nem biztos Folyik az áldozatok felkutatása... Erdőtűz az NDK-beli repüiőszerencsétlenség színhelyén Mentőalakulatok és tűzol­tók, rendőrök, orvosok és egészségügyi dolgozók egész éjszaka dolgoztak az Inter­flug NDK légiforgalmi tár­saság IL—62 típusú repülő­gépe lezuhanásának színhe­lyén. Mint ismeretes, a gép hétfőn 17 óra után zuhant le Königswusterhausennél, Berlintől d•'"'eletre. A men­tési munkaiatok résztvevői igyekeztek felkutatni a ka­tasztrófa áldozatait és elejét venni esetleges újabb tüzek- nek a szerencsétlenség szín­helyén. A szerencsétlenség ál­dozatai egyébként az NDK állampolgárai. A szerencsétlenség színhe­lye egy Könlgswunterhausen közelében levő erdő. A gép lezuhanása után néhány perccel a helyszínre szállí­tott tűzoltók és mentőoszta­gok már nem tudtak segít­séget nyújtani a repülő 156 utasának és személyzetének. Az éjszaka folyamén ismé­telten el kellett oltani fel­fellángoló tüzeket. — ismerte el. (Rainer Barzel CDU-elnök kedden találko­zott Schillerrel, de megbe­szélésükről nem szivárgott ki semmi.) A szociáldemokraták vá­lasztási harcában három kér­dés lesz majd az előtérben — közölte a kancellár. 1. A békepolitika, a „kele­ti szomszédokkal kialakítan­dó megegyezési és együtt­működési politika’’ amiről, „a CDU és a CSU lehetőleg keveset szeretve hallo.nl. Azt mondják, hogy ez már nem annyira fontos. Ezt nem fo­gadjuk el”. 2. A gazdaságpolitika. amelyet az ellenzék a kor­mány gyenge pontjának igyekszik feltüntetni. 3. A belső reformok poli­tikája, amelyet az SPD foly­tatni kíván. Bochkor Jenő, az MTI tu­dósítója jelenti: A kereszténydemokrata unió a közeljövőben fő vo­násaiban kidolgozza válasz­tási programiét — jelentette be keddi sajtóértekezletén, Helmut Kohl, rajna-píalzi miniszterelnöK, a CDU he­lyettes elnöke. A CDU-pőlitikus — más ellenzéki vezetőktől eltérő­en — azt ígérte, hogy párt­ja a legfontosabbnak tartott kérdések megoldására „konk­rét javaslatokat” terjeszt majd elő. Továbbra is bizonvtalan- .ság veszi körül a kormány­ból kivált Kari Schiller volt gazdaságügyi miniszter sze­mélyes terveit. HÍRÜGYNÖKSÉGtK--•JELENTIK .......... M OSZKVA: Kim ír Szén és Coj Jen Gén táviratban válaszolt Leonyid Brezsnyev, Nyikolaj Fodgornij és Alekszej Koszi­gin üdvözletére, amelyet a felszabadulási évforduló al­kalmából küldtek. A Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság vezetői táviratukban annak -a meg­győződésüknek adtak kifeje­zést, hogy a hagyományos ko­reai—szovjet barátság és együttműködés továbbra is fejlődni és erősödni fog. MADRID: Juan Peron, volt argentin elnök — aki 17 esztendeje, 1955-ben történt megbuktatá­sa óta él száműzetésben —. még ebben az évben vissza­tér hazájába — közölte ked­den di-. Hector Campora, Peron személyes argentínai képviselője. Campora két héttel ezelőtt | A BÉKE ÉS A BIZTON­j BÄG megszilárdításáért küz- í dő erők Európában megelé- ' gedéssel fogadták a hírt: az Észak-atlanti Szövetség mi­niszteri tanácsának május ! végén, Bonnban tartott ülése hozzájárult az európai biz­tonsági értekezlet előkészíté­sét szolgáló sokoldalú ta- : nácskozás ez év őszén, Hel- ! sinkiben történő megrende- I zéséhez. Ezzel a biztonsági ! értekezlet előkészítése konk­rét szakaszába lép. Minden remény megvan arra, hogy e ; tanácskozás után, a jövő év első felében, magára a biz­tonsági értekezlet összehívá- i sára is sor kerül, feltéve, hogy a nyugati hatalmak — mindenek előtt az Egyesült Államok — nem gördít újabb akadályokat ennek útjába. Az első biztonsági értekez­letre olyan körülmények kö­zött készülünk, amikor nagy , lépést tett előre az európai enyhülés folyamata; ratifi­kálták a szovjet—nyugatné- I met és a lengyel—nyugatné- j met szerződést és életbe lé­pett a Nyugat-Berlinre vo­natkozó négyhatalmi megál­lapodás. Ezekkel a szerződé­sekkel a Német Szövetségi Köztársaság kormánya — s más nyugati országok kor­mányai is — első ízben is­merte el a második világhá­ború után Európában kiala­kult helyzetet, az európai status-quot. Olyan körülmé­nyek között közeledünk az európai biztonsági értekez­let felé, amikor az Egyesült Államok kormánya a moszk­vai tárgyalásokkal összefüg­gésben — itt nem tárgyalha­tó kényszerítő körülmények hatása alatt — végre hozzá­járulását adta néhány, az európai béke és biztonság megszilárdítását célzó lépés megtételéhez. Az európai biztonsági ér­tekezlet minden jel szerint A Magyar Népköztársaság és az európai biztonság Irta: Puia Frigyes, a külügyminiszter első helyettese ©JSefflsÉ® UJ72. augusztus 16., szerda újabb európai problémák megoldását eredményezi majd; az értekezlet sikere esetén megállapodás születik a részt vevő országok között az erőszak alkalmazásáról való lemondásban, a szocia­lista és a kapitalista rend­szerű cfrszágok sokoldalú együttműködése elveinek ki­dolgozásában, az emberi kör­nyezet megjavítását szolgáló • intézkedésekben és — az ér­tekezlettel párhuzamosan fo­lyó tárgyalásokon — a csa­patok és a fegyverzet köl­csönös csökkentésében. Az eredményes biztonsági érte­kezlet tehát jelentősen elő­mozdítja majd az európai béke és biztonság ügyét, kö­zelebb visz bennünket az eu­rópai biztonsági rendszer lét­rehozásához. MI AZ ÉRTELME az euró­pai béke és biztonság meg­szilárdításának és — egy ké­sőbbi időpontban — az eu­rópai biztonsági rendszer lét­rehozásának? Ezzel a szocia­lista országok azt a — külpo­litikájuk középpontjában ál­ló — célt akarják elérni, hogy megfelelő nemzetközi körülményeket hozzanak lét­re a szocializmus, a kommu­nizmus építéséhez. A Magyar Szocialista Mun­káspárt X. kongresszusa pár­tunk és népünk elé azt a fel­adatot állította, hogy folytas­suk a szocializmus építését az adott körülmények kö­zött, magasabb szinten. A történelem tanulságai, pár­tunk és népünk tapasztala­tai is azt mutatják, hogy e nagy nemzeti és egyben in­ternacionalista feladat való- raváltása csak békés nemzet­közi körülmények között le­hetséges. Nem építhető fel a szocializmus háborús kö-"1- mények között; megnehezül a szocializmus építése te­szült nemzetközi helyzetben is, amikor dolgozó népünk­nek — képletesen szólva — egyik kezében a kardot kell szorongatnia, s nem szentel­heti az alkotó munkának tel­jes erejét és energiáját. Ez a magyarázata annak, hogy pártunk és kormányunk — és a többi szocialista ország — legfontosabb külpolitikai célja a tartós béke, a szilárd biztonság megteremtése. A szocialista országok e nagy célja csak közös erőfe­szítésekkel érhető el. Min­dig is hangsúlyoztuk, hogy az európai béke és biztonság problémáinak a megoldásá­ban a szocialista országok egyeztetett eljárása alapvető fontosságú. A szocialista or­szágok koordinált politikája nélkül nem érhettük volna el az utóbbi évek nagy tör­ténelmi sikereit; az európai béke és biztonság megszilár­dításában nem jutottunk vol­na el oda, ahol ma állunk; eredményeink nem lennének olyan nagyok, ha nem vál­lalták volna magukra úgy­szólván a motor szerepét a Varsói Szerződés tagállamai. Szinte kézzel foghatóan nyo­mon követhető, mint adtak újabb és újabb lökést az eu­rópai béke és biztonság ügyé­nek a Varsói Szerződés tag­államainak egy-egy közös ta­nácskozásán elhatározott lé­pések. A SZOCIALISTA ORSZÁ­GOK összehangolt álláspont­ja az egyes szocialista or­szágok nemzetközi tevékeny­ségében realizálódik, abban a tevékenységben, amelyet a Varsói Szerződés tagállamai, saját lehetőségeiket kihasz­nálva, a béke és a bizton­ság megszilárdítása, a biz­tonsági értekezlet összehívása érdekében kifejtenek, ilyen szempontból különösen nagy jelentőségű az a szerep, amelyet a nemzetközi élet; ben rendkívül nagy súllyal és befolyással rendelkező Szov­jetunió betölt. Az említett nagyfontosságú szerződések tető alá kerülése főképp a Szovjetunió erőfeszítéseinek köszönhető, azoknak a ta­nácskozásoknak az eredmé­nyei, amelyeket a szovjet ve­zetők Nixon elnökkel folytat­tak, kihatnak az egész vi­lágpolitikára, ezen belül az európai helyzetre is. A Var­sói Szerződés többi tagálla­mainak a tevékenysége is eredményesen hozzájárul ah­hoz, hogy sikerre vigyük kö­zös elképzeléseinket és javas­latainkat. A többi szocialista állam­hoz hasonlóan, a Magyar Népköztársaság párt- és ál­lami vezetése is aktívan részt vett — és ma is részt vesz — az európai béke és biz­tonság megszilárdításáért folytatott küzdelemben. Kor­mányunk és diplomáciánk igyekszik maximálisan ki­használni azokat a jó nem­zetközi lehetőségeket, ame­lyeknek a létrehozásához a Magyar Szocialista Munkás­párt eredményes belpolitiká­ja is hozzájárul, és amelyek országunk megnövekedett nemzetközi tekintélyéből és jó híréből adódnak. Szerény,- telenség nélkül állíthatjuk, hogy ez a munka nem ered­ménytelen. Az elmúlt években pár­tunk és kormányunk vezetői­nek már országok képviselői­vel folytatott tanácskozásain központi helyet foglalt el azoknak a lépéseknek a megvitatása, amelyek az eu­rópai béke és biztonság problémáinak a megoldása érdekében szükségessé vál­tak. Az éurópai béke és biz­tonság ügye állt a közép­pontjában külügyminiszte­rünk és a Külügyminisztéri­um más képviselőinek nyu­gati országok képviselőivel folytatott nagyszámú tanács­kozásain is. Ezeken az esz­mecseréken országunk kép­viselőinek konstruktív állás­pontja hozzájárult ahhoz, hogy az európai biztonsági értekezlet néhány tyérdése már a kétoldalú konzultáció­kon tisztázódott. Munkánk nem lehetett volna ilyen eredményes, ha nem biztosított volna ehhez kitű­nő hátteret népünk sikerek­ben gazdag munkája és áldo­zatos helytállása. Emellett nagy jelentősége van annak is, hogy dolgozó népünk — jó politikai érzékkel rendel­kezvén — erőteljesen hallat­ta hangját mindannyiszor, ahányszor az imperialisták agresszív tevékenysége miatt veszély fenyegette az európai enyhülést. Dolgozó népünk részt vesz az európai népek azon mozgalmában is, amely­nek a célja a biztonsági érte­kezlet összehívásának az elő­segítése. Képviselői ott vol­tak Brüsszelben, az európai közvélemény képviselőinek értekezletén, s határozott ál­lásfoglalással adtak hangot népünk békeakaratának. NAGYOK AZ EREDMÉ­NYEK az európai béke és biztonság megszilárdításá­ban, de nem szabad megfe­ledkezni arról sem, hogy csak az út elején állunk. Számol­ni kell megtorpanással vis­szaesésekkel is, hiszen a szi­lárd béke és a nemzetközi enyhülés ellenségei nem tet­ték le a fegyvert. Ahhoz, hogy az imperializmus és a nemzetközi reakció erői ne fordíthassák vissza az euró­pai enyhülés folyamatát, a szocialista országok, a kapi­talista országok népeinek újabb és fokozódó erőfeszíté­seire van szükség. Pártunk és kormányunk, dolgozó népünk a jövőben is ott áll maji azoknak a soraiban, akiknek szívügyük a tartós európai béke és biztonság. Ezt kíván­ja hazánk és népünk, a szo­cializmus és a haladás érde­ke - . érkezett Madridba, hogy a peronista párt más vezetői­nek kíséretében tárgyaláso­kat folytasson a 76 éves száműzött elnökkel. BRAZZAVILLE: Az a választás, hogy Kon­gó a szocializmus útján ha­lad megváltoztathatatlan —, jelentette ki a Kongói Népi Köztársaság forradalmának IX. évfordulóján Marien Ngouabi elnök. A kongói nép, amely a Kongói Dolgozók Pártja kö­ré tömörül, határozottan fel­lép az imperializmus, a gyarmatosítás és a fajüldözés elien —. hangsúlyozta Ngou­abi. . A kongói nép — mon­dotta az elnök —, elítéli az amerikaiak vietnami agresz- szióját és az Izrael által a Közel-Keleten folytatott ex­panziós politikát. TOKIÖ: Tanaka Kakuei, japán mi­niszterelnök hivatalosan el­fogadta Csou En-laj kínai kormányfő Pekingije szóló meghívását. A döntésről Szun Ping- huát, a kínai—japán baráti társaság jelenleg Japánban tartózkodó elnökhelyettesét tájékoztatták. DAKAR: Abou Bacar Kouyaté, guinea! belkereskedelmi mi­niszter a guineai dolgozók szakszervezete által rende­zett szakszervezeti tanfolyam megnyitásán mondott beszé­dében a guineai nép, a Guineai Demokrata Párt és Sékou Touré köztársasági elnök nevében köszönetét mondott a Szovjetunió Kom­munista Pártjának, a szovjet kormánynak és népnek azért a széles körű támogatásért, amelyet a Guineai Köztár­saság gazdaságának fejleszté­séhez nyújt. PEKING: Mitchell Sharp, kanadai külügyminiszter kedden tíz­napos látogatásra Kínába ér­kezett. Egynapos kanton! tar­tózkodás után szerdán Pe- kingbe utazik, ahol öt napon át tárgyalásokat folytat majd Csou En-laj miniszterelnök­kel, Csi Peng-fej külügymi­niszterrel és helyettesével, Csiao Kuan-huával. ŰJ-DELHI Szvaran Szingh indiai kül­ügyminiszter kedden kijelen­tette,- hogy India nem fogad­ja be az Ugandából kiutasí­tott, angol útlevéllel rendel­kező indiaiakat. Ugyanakkor közölte, hogy India és Uganda tárgyalásokat kezd­het az indiai útlevéllel ren­delkező személyeknek a sor­sáról. MADRAS: Egy indiai kisvárosban mintegy 130 hindu, keresz­tény és mohamedán nagy sertés- és marhahúsvacsorát rendezett, hogy ezzel tilta­kozzék az Indiában oly sok szenvedést okozó vallási megkötöttségek ellen. Az ősi vallási szokásoknak az or­szágban még ma is ható ere­jére jellemző, hogy a tilta­kozó vacsora résztvevőinek védelmére rendőri egysége­ket vezényeltek ki és a vá­roskában betiltották a tűnt*-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents