Népújság, 1972. július (23. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-14 / 164. szám
•« Ülést tartott a Minisztertanács r (Folytatás az 1. oldalról) úgy véli, hogy a megbeszélések hozzájárultak mind a nemzetközi helyzet, mind a magyar—amerikai kapcsolatok kedvező irányú fejlődéséhez. A Minisztertanács a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. A Minisztertanács megtárgyalta a közlekedés- és postaügyi miniszter előterjesztését a konténerfuvarozással kapcsolatos tudományosműszaki együttműködési megállapodásról. A szocialista gazdasági integráció keretében a konténeres árufuvarozási rendszer az egyezményben részt vevő KGST-tagor- szágok számára számos előnyt biztosít. A korszerű konténeres árufuvarozás ki- szélesítése az áruforgalom meggyorsítását, a közlekedési ágak közötti hatékony munkamegosztás megvalósítását, munka- és költségmegtakarítást eredményez, valamint csökkenti a fuvarozásnál előforduló károkat. A Minisztertanács a megállapodást jóváhagyólag tudomásul vette. Határozatában utasította a közlekedéséi postaügyi minisztert, hogy — az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel együttműködve — gondoskodjék a megállapodás végrehajtásáról. A munkaügyi miniszter és a Szakszervezetek Országos Tanácsa elnökségének előterjesztése alapján a kormány határozatot hozott az iparban és az építőiparban foglalkoztatott tervező, beruházó, szervező, kutató, dokumentációs, számítástechnikai vállalatok, intézetek, valamint más ágazatokhoz tartozó, az előzőekkel azonos tevékenységet folytató intézmények dolgozói munkaidejének csökkentéséről. Az ipari és építőipari dolgozók munkaideje — az említettek kivételével — már korábban heti 44 órára csökkent. A kormányhatározat nyomán a munkaidő-csökkentés az iparban és az építőiparban foglalkoztatott valamennyi dolgozóra kiterjed. Az érintett vállalatok és intézmények felügyeleti szervüktől közvetlenül kapnak tájékoztatást a munkaidőcsökkentés módjáról és időpontjáról. A munkaügyi miniszter jelentést tett a mezőgazdasági termelőszövetkezetek építőipari közös vállalkozásainál és az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek építőipari részlegeinél kialakult bér- és munkaerő-gazdálkodási helyzetről. A kormány megállapította, hogy e szervezetek tevékenységére továbbra is szükség van, azonban a bérgazdálkodásukban tapasztalható lazaságokat és szabálytalanságokat hatékony intézkedésekkel meg kell szüntetni. A kormány felkérte a szövetkezetek országos érdekképviseleti szerveinek vezetőit, hogy támogassák az állami szervek ilyen irányú tevékenységét. A kormány megtárgyalta a pénzügyminiszter előterjesztését a vállalati állóeszközök selejtezésének helyzetéről. A jelentés alapján a kor. mány egyetértett azzal, hogy az állóeszközök indokolt mértékű és ütemű selejtezését — a közgazdasági szabályozórendszer továbbfejlesztése keretében és azzal összhangban — olyan intézkedésekkel kell elősegíteni, amelyek a vállalatokat az eddiginél jobban ösztönzik az elavult, elhasználódott állóeszközök selejtezésére, pótlására. A kormány felhívta az érdekelt minisztereket, hogy saját hatáskörükben kezdeményezzék az elavult állóeszközök kiselejtezését. Az Országos Anyag- és Árhivatal elnökének előterjesztése alapján a kormány felhívta a figyelmet a fogyasztói ái színvonallal összefüggő kérdések további vizsgálatára és az árak fokozottabb ellenőrzésére. Ezzel kapcsolatban a kormány megfelelő intézkedések megtételére utasította a minisztereket. A Minisztertanács jóváhagyta a világgazdasági tudományos tanács beszámolóját eddigi tevékenységéről és megszabta annak további irányát. A tanács mintegy 150 kutató munkáját koordinálja, s kutatási eredményei hasznosan járultak hozzá egyes gazdaságpolitikai döntések tudományos megalapozásához. A kormány tudomásul vette a Magyar Tudományos Akadémia tudományos osztályai és bizottságai, valamint a felügyelete alatt működő társaságok munkájáról adott tájékoztatást. Megállapította, hogy az Akadémia reformja óta kialakultak a testületi munka módszerei, és a tevékenység az új szervezetben tartalmasabbá vált. A Minisztertanács titkársága vezetőjének előterjesztése alapján a kormány — a kialakult gyakorlatnak megfelelően — felhívta a miniszterek és az országos hatáskörű szervek vezetőinek figyelmét az országgyűlés júniusi ülésén elhangzott képviselői észrevételekre és javaslatokra azzal, hogy vizsgálják meg azok megvalósításának lehetőségeit, és erről tájékoztassák az ország- gyűlés elnökét és az indítványozó képviselőket. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. A tsz és ÁFÉSZ építőipari részlegek bér» és munkaerő-gazdálkodásának helyzete Az MTI hírmagyarázója írja: A Munkaügyi Minisztérium elemzése szerint a mezőgazdasági tsz-ek építőipari közös vállalkozásainál és az ÁFÉSZ-ek építőipari részlegeiben — az utóbbi időben tett intézkedések hatására — a bér- és munkaerő-gazdálkodás tendenciái javulnak. Ezeknek az építőipari vállalkozásoknak egy részénél azonban — főként a fővárosban és környékén, valamint az iparilag fejlett területeken — gyakran az indokoltnál magasabb órabéreket fizetnek, s mivel a munkaidő is rendszerint hosszabb, mint általában az építőiparban, a havi keresetekben aránytalanságok keletkeznek. Az állami vállalatokétól és a szövetkezetekétől eltérő bérgazdálkodási rendszer ugyanis az említett építőipari részlegekben lehetővé teszi, hogy a dolgozóknak munkájukkal arányban nem álló összegeket is kifizessenek. Sokhelyütt kizárólag jól jövedelmező feladatokat vállalnak, különböző termelési pótlékokat számolnak fel, a nagyobb nyereségből gyakran aránytalanul magas béreket fizetnek. Az építőipari dolgozók számához képest nem jelentős a kirívóan magas jövedelműek köre, az aránytalanságoknak azonban így is káros a hatásuk, nehezítik az állami építőipari vállalatok és az építőipari szövetkezetek munkaerő-gazdálkodását, növelik munkaerőgondjaikat, kedvezőtlenül hatnak a fegyelemre. A Munkaügyi Minisztérium előterjesztése alapján a kérdéssel a Gazdasági Bizottság is foglalkozott. A GB rámutatott, hogy a mezőgazdasági tsz-ek építőipari közös vállalkozásaira és az AFÉSZ-ek építőipari részlegeire továbbra is szük- Bége van a népgazdaságnak, de a lazaságokat, szabálytalanságokat meg kell szüntetni. Az ágazati irányító és a felügyeletet gyakorló szervik feladata, hogy gondoskódjának a bérgazdálkodásban tapasztalható szabálytalanságok megszüntetéséről. A szövetkezeti sajátosságokat figyelembe véve szabá- tyozniok kell a béren kívüli juttatások körét, azok igénybevételének feltételeit, elszámolásuk módját. Az ÁFÉSZ-ek építőipari részlegeiben felül kell vizsgálni a bérszabályozás elemeit, s ha szükség van rá, a szabályozást szigorítani kell. Az ÁFÉSZ-ek építőipari részlegeiben és az építőipari közös vállalkozásoknál szabályozzák a törvényes munkaidőkeretet, a túlmunka felső határát, s gondoskodnak a műszakilag megalapozott követelmények kidolgozásáról, a bérek és teljesítmények elszámolására alkalmas bizonylati rendszer bevezetéséről. Az említett intézkedések 1972. november 30. és 1973. március 1. között lépnek életbe. Próbaüzemei az ország legmodernebb téglagyára Szentesen Ez év májusában kezdte meg a próbaüzemelést az új téglagyár Szentesen. A legkorszerűbb műszaki és technológiai megoldással felépült gyár teljes termelése évi 55 millió darab tégla lesz majd. A programvezérlésű szárítóból tolópaddal szállítják a száraz téglái Az egész gyártó gépsor a bányától a présig — egy gombnyomásra, teljesen automatikuSCLTl XTídul, (MTI foto — Király Krisztina felvétele — KS) Mezőgazdasági világtükör TÖBB SZOVJET MŰTRÁGYA A Zemedelec prágai orgánum arról ír, hogy a Szovjetunióban az 1961—1970 közötti időszakban húsz milliárd rubelt fordítottak a műtrágyagyártás fejlesztésére, azért, hogy biztosítsák az egy hektár területre a 180 kilogramm tiszta hatóanyagot. A távlati tervek szerint 1980-ban a műtrágyázás éves volumene eléri a 150 millió tonnát. A számítások szerint 1968-hoz képest a gyártás 37 millió tonnával emelkedik. A többletből a gabonafélékre 18 millió tonnát, a zöldségfélékre és a burgonyára közel 13 millió tonnát, a takarmánytermesztésre pedig 21 millió tonnát fordítanak. DIÉTÁS sör BULGÁRIÁBAN Ugyancsak a Zemedelec ad hírt arról is, hogy Bulgáriában a hatodik ötéves tervben fokozzák a sör és üdítőital-gyártást. 1970-hez képest a mennyiség megduplázódik. A tervek szerint sörből 3,3 millió hektolitert, alkohol- mentes italokból pedig 1,6 millió hektolitert gyártanak. Megváltozik a sörgyártás választéka is, növelik a különleges sörfajták arányát. A tenfdtaak végére már diétás sört is gyártanak Bulgáriában. LEGYEN-E MESTERSÉGES IDŐJÁRÁS? A Nordwest Zeitung nyugatnémet lap arról számol be, hogy az Allensbachi De- moszkópiai Intézet nemrégen közvéleménykutatást rendezett. „Tegyük fel, hogy a tudomány egy szép napon képessé válik az időjárás befolyásolására. Mi az ön véleménye, kívánatos-e, hogy az emberek maguk irányítsák az időjárást, vagy sem?” — kérdezték. Nos, a megkérdezettek 70 százaléka nem tartja ezt kívánatosnak. A közvéleménykutatásból az is kiderült, hogy a férfiak között több híve van a beavatkozásnak. S ami a legérdekesebb: tulajdonképpen joggal lehetne feltételezni, hogy a mezőgazdaságban, mely a legjobban függ az időjárástól, igen sokan vannak a mesterséges időcsinálás hívei. Erről azonban szó sincs, négy gazda közül három határozatlan választ adott. Az ország északi vidékén többen hajlanak az időjárás mesterséges alakítására, a déli vidéken azonban a „konzervatívoké” az abszolút többség. HÁZI ITALGYÁRTÁS A Zemedelec szerint AusaráliábaB törvény engedélyezi a házi sörgyártást. Az ausztrálok élnek is ezzel a lehetőséggel, hiszen a sörgyártás öt százaléka magán- termék, házi használatra. A „családi sörfőzdék” adót is kötelesek fizetni, de csupán akkor, ha a sör alkoholtartalma 2 százaléknál magasabb. AFRIKAI HÚ SEXPORT EURÓPÁBA? A FAO-Press római hír- szolgálat szerint Afrika állattenyésztése közeledik ahhoz a ponthoz, hogy húst exportálhasson a jövedelmező európai piacokra. A nyugateurópai húspiacon jelenleg egymillió tonnára tehető a hiány, de ez a deficit a következő nyolc évben másfél millió tonnára emelkedhet. Ahhoz azonban, hogy az export lehetővé váljon, egész sor intézkedést kell tenniük az afrikai országoknak, különösen az állategészségügy vonatkozásában. A legnagyobb erőfeszítést Kenya teszi, amely több tartományban kiirtotta az állat- betegségeket. Egyébként az afrikai állattenyésztés ma még jóval elmarad a kontinens kínálta kedvező lehetőségektől. A területhez és természeti adottságokhoz képest szerény az állatállomány, ___. ___ „ T íz deka mosoly, szeletelve Van Egerben egy hentesáru üzlet. Mindjárt az Alkotmány utca elején. Nem nagy bolt, de napról napra jól ellátják mindennel. Rakott nyelv, debreceni, sonka kelleti magát a pult üvegje mögött, az akasztókról kolbász, szalonna lóg garmadában, pár lépéssel arrébb pedig zöldpaprikahalmok, savanyú- ságos üvegek, hogy legyen kísérő a zsíros falathoz. Es mégsem a gazdag árukínálat miatt járok ide szívesen, ha friss felvágottra, pörcre éhezem. Sokkal inkább vonz a kiszolgálás gyorsasága, az eladók figyelmessége, szívélyes modora. Ebben a boltban majdhogynem jóbarátnak, családtagnak érzem magam. Egy szőke, nyúlánk leány pedig úgy csomagolja megrendelt árumhoz halovány mosolyát, hogy egyszeriben feledem a napi gondot, szerkesztőségi kollégáim heccelődé seit. Hat reám az ilyesféle elbánás. Feldob, elcsendesít, mindjárt jobb étvággyal ülök otthon vacsorázó asztalhoz. Minap, piros arcú férfi eladóval a pult túloldalán, elállási ez a votázul Nem azt mondom, hogy nyűgös volt a jóember. Nem azt mondom, hogy figyelmetlenül bánt velem. De egész idő alatt, míg szemben állottunk egymással, éreztem: hiányzik valami a bolt levegőjében, hiányzik valami az életemből. Pár másodperc tépelődés után jöttem rá minden bajok nyitjára. Ö, én balga, hát a mosoly! A szőke eladólány kedves mosolya. Amit semmiféle meny- nyei illat, dús választék nem pótolhat, nem feledtethet. Hol az a leány ...? S ekkor majdnem visszaléptem a derék eladóbácsihoz, csendesen rebegvén: A fél kiló gyulaihoz és hegyes paprikához csapjon még — tíz deka mosolyt! De szeletelve, hogy otthon ne kelljen bajlódnom vele. (moljivay) .NwüswGi 1972. július 14., péntek
