Népújság, 1972. július (23. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-09 / 160. szám
\ Lobban a láng A mártógyufától oz impregnált gyufáig 75 éves a budafoki gyufagyár, amely a jubileum alkalmából gyufatörténeti tanulmányt jelentetett meg. Felsorolták benne az összes gyufafélét, amelyet valaha hazánkban forgalomba hoztak, kezdve azokat a típusokat, amelyeket még az elmúlt században használtak, és azokat is, amelyek ma keresett exportcikkei a magyar iparnak, Kevesen hinnék, hogy milyen változatos a gyufatörténelem kínálata Az ősgyufák: a mártógyufa és a dörgsgyufa — ki emlékezik még rájuk? — bizonyára sokan, akiknek meggyűlt a bajuk, megégették magukat ezekkel a kezdetleges „szerszámokkal”. A mártógyufát úgy készítették, hogy a fa- pálcikát egyik végén kénbe mártották, ' majd megszárították, ezután egy masszába helyezték — ennek fő alkotó része a káliumklorát volt — és ezután ismét kiszárították. A gyufa meggyújtásához tömény kénsavra volt szükség, ebbe kellett belemártani a gyufát úgy, hogy a kénezett farésznek nem volt szabad érintkeznie a savval. A mártó gyufa robbanásszerűen gyulladt meg, a szétfröcskölő kénsav és a szikra gyakran kellemetlenségeket okozott. A dörzsgyu- fa a mértógyufáhoí hasonló módon készült, a gyújtáskor a fejet érdes felületen húzták végig 1836 azért volt nevézetes a gyufaipar történetében, mert Irinyi János ekkor találta fel az első zaj nélkül gyulladó gyufát. (A régebbi dörzsgyufa ugyanis nagy zajjal kapott lángra.) Irinyi érdeme, hogy a kénes gyufa mellett paraffinozott szálú gyufát is készített. Az Irinyi-féle gyufa sárga foszforral készült. A „rózsa-szalon” gyufa feje rózsaszínű /olt, kén helyett paraffinba mártották, és ezt a gyufát minden száraz, érdes felületen meg' lehetett gyújtani (cipőtalpon is). A svéd gyújtót 1844-ben szabadalmaztatták: lényege: a gyufafej fő alkotórésze, a kálimklorát és a vörösfosz- foros dörzsfelület, amely a dobozon van, A gyufafej színét a benne lévő festékanyagszabja meg. Időközben gyártottak kénes gyufát, amelyet főleg vidéken kedveltek, mert szeles időben sem aludt el a lángja. Az impregnált gyufa is igen kedvelt volt, még ma is gyártják exportra. Az im- pregnálásra kétszázalékos diammonium-monohidro. foszfát oldatot használtak. Ezt a jelenlegi gyufaszabvány nem. írja elő, csak egyedi megrendelésekre gyártják. Lényege, hogy a láng elíúvásával egy időben a parázslás is megszűnik. A hazai gyufaipar jelenleg kizárólag svéd1 gyufát gyárt, ezt azonban igen változatos „kiszerelésben”. Levegőben száguldó vonat Francia szakemberek egy újfajta közlekedési eszközt terveztek, amelyet légivasútnak neveztek el. Az első légi vasútvonal kialakításának munkálatai jelenleg Párizs környékén folynak. A légpárnás vasúti kocsik a föld fölé 5 méter magasságban nyúló 4,89 méter szélességű betonsávra erősített egyvágányú alumínium sínen fognak haladni. A légpárnás vasúti kocsiknak óránként 180—240 kilométer lesz a sebességük. A vasúti kocsikat villanymötor fogja hajtani. Egy-egy ilyen levegőben száguldó vasúti szö- relvény napi 4000—8000 ember szállítására lesz alkalmas. A légivasút működésének egész rendszere nagyon megbízható, zajtalan, s a.mi különösen fontos a városokban: nem szennyezi a levegőt. Időjárásjelző fénytorony A szovjetunióbeli Penzában a város egyik létesítményének a tetejére tornyot építettek, amely a sötétedés után fényjeledet ad le. A hidrometéor -lógiai intézet munkatársai a napi prognózis alapján szabályozzák a fényjeleket. A villogó íehar fény tiszta időt, a zöld fény csapadékot, a vörös fény fagyot — nyáron vihart — jelent. A város lakói örömmel vették az újszerű időjárási tájékoztató szolgálatot Ember és mammut Nem a klimatikus változások, a jégtakaró visszahúzódása és az időjárás melegebbé válása okozta a mammutok kipusztulását! hanem az ember kőkorszak- beli elszaporodása — így véli legújabb kutatásai alapján szovjet kutatók egy csoportja. A távol északon végzett vizsgálódások azt btzonyltják, hogy a kőkori embernek a mammut volt a fő tápláléka, egy-egy felnőtt személy kb. 80S kilogramm húst fogyasztott el évente. Egy négytonnás mammut tehát öt kőkor) ember egy évi táplálékának megfelelő mennyiségű húst szolgáltatott. Amikor a népsűrűség túllépte a „hústermelés” mértékét, megkezdődött a mammutok kipusztulása, ami körülbelül 20—85 ezer évig tartott. Képünkön: Paleontológus vizsgálja a múzeumi mammmcsoiu- vázat. Titkárnő kerestetik Az igazgatónak titkárnőre volt szüksé- ge. A régi szülési szabadságot kapott, aki helyette beállt, az nem felelt meg, mert íj nehéz felfogású volt és hadilábon állt az intelligenciával. Egyszóval használhatatlan volt, ezért, amikor lejárt a próbaideje, meneszteni kellett. Az igazgató most elhatározta, hogy levizsgáztatja a jelöltet és csak akkor alkalmazza, ha műveltnek és intelligensnek tartja. Az első titkárnőjelölt szőke szépség volt. — Megengedi, hogy néhány vizsgakérdést intézzek magához? — kérdezte az igazgató. — Hogyne, csak tessék — hangzott a magabiztos válasz. — Talán elsőnek azt kérdezném, milyen államforma van Franciaországban? — Királyság. — En nem a régi, hanem a mai Franciaországról érdeklődtem. No, de folytassuk a második kérdéssel. Meg tudná mondani, hogy milyen távol van a Hold a Földtől: — Nagyon mesz- 828. Hid a La Mancire tengerszoros felett ? William Fritshmann angol mérnök, magasépítési szakember úgy véli, högy minden szempontból a Nagy Britanniát Franciaországgal összekötő híd lesz a kontinens és az Anglia közötti közlekedés legjobb változata. Fritshmann elgondolása szerint a hidat körülbelül 800 méter magas .(vagyis az Eiffel-toronynál több mint két és félszer magasabb) pilléreknek kell majd tartaniuk. Ezeket az óriási pilléreket a csatorna két partja mentén és a tengerszoros zátonyain fogják felépíteni. A hídon két-három autósztráda, egy vasútvonal, ezenkívül egy gáz- és kőolaj- vezeték fog keresztülhaladni. A terv szerint a -hídnak óránként 10 000 gépkocsi' lesz az áteresztőképessége. Műanyagból készült óra Egy svájci cég olyan órák gyártását szervezte meg, amelyek csaknem teljesen műanyagiból készül tele. Mivel ezeknek az óráknak az ára darabonként mindössze 8—10 svájci frank, ezért a javításuknak természetesen nincs értelme. Ha a műanyagból készült óra elromlik, legérdemesebb egyszerűen kidobni, A műanyag órák gyártásánál minimális mértékben alkalmaznak kézi erővel végzett munkát. Félmillió darab svájci műanyag órát az Egyesült Államokba fognak exportálni. Költözik a majomkenyérfa Az indiai Bombay egyik utcáját hatalmas, 15 méter magas majomkenyérfa (baobabfa) ékesítette. A 150 éves ősfa fennséges koronája bámulatba ejtette a járókelőket. A bombayi metróépítők nemrég kijelentették, hogy a hatalmas fa akadályozza munkájukat, ki kell vágni a majom- kenyérfát! A lokálpatrióták azonban elhatározták, hogy megmentik városuk e nevezetességét és a fát áttelepítik az egyik közeli parkba. A művelet több napot vett igénybe, s csak hatalmas emelődaruk segítségével sikerült a faóriást kimozdítani helyéről. Bombay e nevezetessége most egy tudományos kutatóintézet parkját ékesíti. nem Heinrich Mann < irta. — Melyik német '• zeneszerző szerezte a j magyar táncok zené- ; jét? — Ha jól emlékszem, Haydn. — Rosszul emlék- ! szik. Brahms. — Igaz, igaz. — Megpróbálkozom ] egy utolsó kérdéssel, j Honnan jött vissza j Franciaországba Na-; póleon? — Szent Ilona szi-; petéről. Ahogy az igazgató < száján kicsúszott a 1 felelet, már korrigál- < ni is akarta, hiszen; sok Napóleon-köny-! vet olvasott és jól j tudta, hogy Elba szi- ! petéről tért vissza a \ császár. Csak hava-1 rában mondott téves; adatot. De nem ju-! tott szóhoz, mert a; nő jéghideg hangon j véget vetett a vizs-! gának: — Hát ebben kétségkívül igaza van. No de talán azt tudja, hogy ki volt Hamlet? — Gábor Miklós. — Igen, ő is játszotta. De a valóságban. — Svéd király. — Hát, köszönöm, majd levélben értesítjük. A második jelölt vörös hajú szexbomba volt. így hangzott az első kérdés; — Ki komponálta a Hunyadi Lászlót? — Kodály. — Tévedés! Talán meg tudná mondani, hogy ki írta a III. Richárdoí? — Azt, amelyikben olyan sok gyilkosság van? ■ — Azt. — Agatha Christie. — Kisasszony, majd levélben értesítjük. Az igazgató felsóhajtott és csengetett a harmadik jelöltért. Ez is feltűnően szép nő volt. Alig ért oda az íróasztalhoz, megszólalt: — Kérem, nekem feltételeim vannak. ■Csak olyan helyre megyek el titkárnőnek, ahol okos és művelt az igazgató. Sok csalódás ért, legutóbb is nagyon primitív igazgatónál voltam állásban. — Műveletlen volt? — Az nem kifejezés. Ezért, ha megengedi, igazgató úr, akkor néhány kérdést intéznék önhöz. — Kérem, kezdje el — Thomas Mann professzor Unrath című könyvéből milyen film készült? — A kék angyal. — A cím helyes, de nem Thomas, ha— Köszönöm, majd ■ levélben értesítem ■ önt, igazgató úr! Palásti László Vacsol... (?!) A címben idézett valódi egri tájszót ezekből az ugyancsak sajátosan egri szólásokból emeltük ki: A szent se’ vacsolja fel az ágyból — Vizet vacsolj, ne imádkozz! Ez a két egri szólásmód'-elsősorban azért érdekes számunkra mert azt bizonyltja, hogy az egri nép nyelvhasználatában még ma is sok olyan mondás él, amelyben valódi, tehát az irodalmi és a köznyelvi szóhasználatban szerepet nem vállaló tájszavak Is előfordulnak. Az idézett szólásformák ts csak úgy érthetők, ha a, vacsol valódi egri tájszó jelentéstartalmát és használati értékét jól ismerjük. A vacsol igealak értelmezéséhez pedig szükséges azt is tudnunk, hogy ez a szó egy sajátosan egri tevékenységhez kapcsolódott. Az első szólásban a vacsol, lájszót helyettesíthetjük a locsol, a fellocsol igaalakokkal. Mai nyelv- használatunknak megfelelő-' en tehát a szólás így hangzik: A szent se locsolja fel az ágyból A szólás értelme: Nagyon lusta, álomszuszék, illetőleg eltörödött, beteg, gyámoltalan ember. A másik szólás vacsol igéjének értelmezőéhez már azt is tudnunk kell, hogy Egerben a vacsolás művelete, a vqcsolá lapát használata arra az egri népi locsolás! módra utal, hogy a barázdában kifolyatott vizet a vacsoló lapáttal vacsolták rá a kerti veteményekre, a káposztára, a karalábéra, a zellerre stb. A szorgalmasan vacsoló ember tehát ezzel a szólással szólt rá arra, aki a vacsolás helyett a templomba ment, hogy esőért imádkozzék. A szólás általánosabb értelemben vett mondanivalóját így fogalmazhatjuk meg: A jól végzett munkának van értelme, és haszna, munka nélkül semmit sem adnak stb. Hogy az idézett szólások mennyire sajátosan tájnyel- vl alakulatok, bizonyítja az is, hogy a valamikor alkalmilag megszerkesztett szó- kapcsolatokban a vacsol tájszó még akkor sem vált ki a szólások nyelvi egységéből, amikor már átvittebb, elvontabb értelemben éltek e szólásformákkal. A vacsol, a vacsolás, a vacsoló szóalakok pedig annak a szócsaládnak a tagjai, amelyről szótáraink még nem adnak számot, tehát egy szűkebb tájra, csak az egri nyelvi közösségre jellemző használati értékkel élő nyelvi forma hagyományc/sódot» át egészen napjainkig. « Dt. Bakos József ,/\AA AAAAAAAAAAAAMAAAAAA.AAA^AWW'A TOLDALAG1 PÁL: d h oidmiuiq pillanata Érzem a teret, az időt, s a legnagyobb boldogság ez, amit elérhetek: a hetyén van a ház, a lombos fa, a körút és a híd. Levált rólam a múlt, csak a jelen van jelen szépen, ünnepélyesen: olyan felemelő, olyan csodás, ahogy a lámpafény megkoronáz, most már a sárkányt is megölhetem, ez a dicsőség, ez a győzelem pillanata, mely nem tér soha vissza: egy másik perc az embert megvakttja, lemezteleníti és félreállhat, de most, de most itt van a nagy vadászai ideje, s aki élni mer vele, annak fülébe eljut a zene, a mámorító hang, Vhtvás kalandra: erőmet most semmi meg nem haladja.
