Népújság, 1972. július (23. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-09 / 160. szám

Váratlan döntés A Bp. Honvéd elleni találkozó dönt az Eger sorsáról A július 5-i, utolsó előtti for­dulóban meglehetősen békés ját­szadozást hozott és 0:0-ás döntet­lennel fejeződött be az MTK— Egyetértés NB I-es labdarúgó­bajnoki mérkőzés. A találkozó lefolyására és eredményére az MLSZ is felfigyelt. A fegyelmi bizottság szombat délre beidéz­te a két klub képviselőit, s a tárgyalás után elsőfokon a kö­vetkező ítéletet hozta. 1. Az MTR-Egyetértés július 5-én lejátszott és 0:0-án ered­ménnyel végződött találkozó pá­lyán elért eredményét megsem­misíti s egyik csapat sem kap pontot. volna az együttesnek a tel­jes elszántsághoz. — Sajnos, több sérülés is akadt ezen a találkozón: Ambrus . úlyos rúgást ka­pott a lábára, hosszú ideig harcképtelenné vált, ugyan­csak „megdorgálták” Ko­vács Ferencet, és Czeczelit is. Csapatösszeállítást ezért csak a találkozó előtt tudok közölni. Így foghíjasán ké­szült a csapat a Bp. Honvéd 2. Mindkét csapat évi össz- elleni összecsapásra, ami el­eredményéből 2—2 büntető pont levonását rendeli el. 3. Július 9-én az MTK—Csepel, illetve az Egyetértés—Pécs ta­lálkozóra a két együttes köteles saját költségén szövetségi ellen­őrt kérni. Az ítélet ellen 8 napon belül lehet fellebbezni. (MTI) Az MLSZ fontos döntésének meghozatala után véleményt kénünk Kovács Ferenciül, az Egri Dózsa edzőjétől, aki a kö­vetkezőket mondotta el: — örömmel vettem ttidomásul az MLSZ döntését, amiben ér­ződik, hogy ha nem is egycsa- pásra, de végső soron rendet akarnak teremteni az illetéke­sek a nemzeti bajnokságban. Nagyban befolyásolta a döntés a - mi helyzetünket is, természe­tesen egész másként fest a Hon­véd elleni mérkőzés ilyen for­mában. Mindezt a játékosok is érzik, s el lehet készülve rá mindenki, hogy a 90 perc alatt mindent megtesznek azért, hogy csapatunkat benttartsák az I. osztályban. Nem szabad lefu­tott ténynek tekinteni ezt a ta­lálkozót, hiszen a Bp. Honvéd második, illetve harmadik he­lye forog kockán, s természete­sen ők is mindent elkövetnek majd a győzelem érdekében, A nagyobb tudás mellettük szól, hiszen tele vannak válogatott játékosokkal és minden csapat­részben jobbak nálunk. Nekünk hajtóerőnk az. hogy a 90. perc lehetővé tette a már el­vesztett remények visszaszer­zését. Remélem, ennek tudatá­ban a játékosok hozzáállása, küzdelme méltó lesz a várako­záshoz. S még egy nyilatkozat, Petri Sándor, az MLSZ elnöke: — Kérem, mi csak azt csele- kedtük, amit az év elején meg­hirdettünk a bajnokság tiszta-, ságáén. Hogyan értékeli Kovács Fe­renc, az EgH Dózsa távozó edzője csapata legutóbbi baj­noki mérkőzését, s mit vár a mai utolsó NB. 1-es össze­csapástól? A győri pjérkőzésen mindenki becsületesen ját­szott, és senkit sem tu­dok elmarasztalni, hogy nem akart, de mégis az az erő hiányzott, ami lökést adott sősorban a Honvédnek sors­döntő lehet a jobb helyezést illetően. A Honvéd tavaszi teljesítménye egyébként egyenletesnek tűnik, feltét­lenül nagyobb esélyük van a győzelem kivívására, mint a hazai gárdának. — Itt szeretném megra­gadni az alkalmat, hogy vé­gezetül köszönetét mondjak Eger város szurkolóinak és mindazoknak, akik a csapat, s az én munkámat az elmúlt évek során elősegítették. Mindenkor magam mögött éreztem támogatásukat. Mind az tudott tény a jövőt illetően, megválók az egyesülettől és Eger vá­rosától, de ígérem, mind a városra, mind az egri szur­kolótáborra mindenkor sze­retettel gondolok vissza. Á második helyhez az egri két pontra is szükség van — Hát igen, elérkeztünk az utolsó fordulóhoz... — kezdte a beszélgetést Mészá­ros József, a Bp. Honvéd kitűnő edzője. — A tábláza­ton óriási a különbség a két csapat között. — Igen, igen — folytatta Mészáros —, de az ördög soha sem alszik. Ami a Bp. Honvéd „nyel­vén” azt jelenti: ki tudja, nem éppen most akarja-e megmutatni az otthon játszó Dózsa, hogy mire képes. Mert ahogy a Honvéd edző­je megjegyezte: Nagyon jól emlékszem a 3:2- re, amikor verejtékezve meg kellett küzdenünk a kispes­ti pályán is a legminimáli­sabb győzelemért. Tehát na­gyon oda kell figyelniük já­tékosaimnak, ha győzni akar­nak. Mert természetesen győzelemmel szeretnénk be­fejezni az 1971—72. évi baj­nokságot. A Bp. Honvéd hét közben ‘„nagy halat evett meg”. A legjobb vidéki csapat címre pályázó, tavasszal veretlen Tatabányát győzte le, igaz, lesgóllal. És ezen a találko­zón bizony a fővárosi csapat sem a legjobban játszott. Rengeteg volt az átadási hiba, több biztos helyzet is kimaradt. — Remélem, Egerben nem ■ így lesz, jobb lesz a játék, mint a' szerdai volt és erre úgy érzem, nagy szükség is lesz. Persze ahhoz, hogy esetleg a második helyet megszerezzük, nemcsak Hon­véd-győzelem, hanem a kö­rülmények szerencsés alaku­lása is szükséges. A Bp. Honvédnak nincs sérültje, s így az összeállí­tásban nem lesz változás, marad tehát a szerdai csa­pat. Szombaton még a Nor­mafánál, a budai hegyekben tartott utolsó edzést a piros- fehér együttes, aztán Mészá­ros József kihirdette a csa­patot. Ha különösebb dolog az utolsó huszonnégy órában nem történik, az ezüstérem­re pályázó kispesti együttes a következő összeállításban fut ki az egri pályára: Bics­kei, Dudás, Ruzsinszki, Lu­kács, Pál, Szűcs, Pusztai, Ko­csis, Kozma, Komora, Fe­hérvári. A cserepadon Haj­dú, Kelemen és Pintér ül majd. A várakozásnak megfelelően szerepelt a Bervai Vasas NB IH-as labdarúgócsapata Az 1970-171-es bajnoki év­hez viszonyítva előrelépést terveztek a Bervai Vasasnál a 71—72-es bajnokságra és ennek értelmében közvetlen az élmezőnybe várta a csa­patot a szakosztályvezetés. A bajnokság végére, az NB III. északi csoportjában a bervai csapat a második helyre küzdötte fel magát, tehát sikerült megvalósítani a célkitűzést. Már a tavaszi idény köze­pén kirajzolódtak azok az erőviszonyok, amelyek sze­rint a negyedik hely meg­szerzése valószínűnek tűnt a csapat számára. Ugyanakkor az is nyilvánvalóvá vált, hogy a bajnoki cím minden bizonnyal a Rudabánya bir­tokába kerül, noha az első négy csapat szinte végig egyenlő eséllyel harcolt az NB II-be jutásért. A hajrá­ban inkább a második és harmadik helyért volt küz­delem három csapat között. A bervaiak az utolsó öt ta­lálkozót megnyerték, köztük Miskolcon a Papp J. SE elle­ni mérkőzést és így már az utolsó forduló előtt biztos volt a második helyezésük. Ez eddig a legjobb teljesít­ménye a. Bervai Vasas lab­darúgócsapatának, és a lá­tottak alapján nem sok( hiányzott a még jobb, ered­mény eléréséhez sem. 1932. július a, vasárnap Néhány számszerű adat a csapattal kapcsolatban. Hu-, szónkét pontot szereztek ősz­szel és tavasszal egyaránt, ami egyenletes összteljesít­ményt mutat Erőnlét szem­pontjából pozitívumnak te­kinthető, hogy góljaiknak több mint kétharmadát a második félidőben érték el, amelyben Zajácz, Princzes, Vánkonyi, Prommer járt az élen. Egyénileg a minden mérkőzésen játszó és gyak­ran ikemelkedő teljesítményt nyújtó középhátvéd Sípos volt a legjobb. Mögötte Pó- ta, Pázmándi, Szűcs, Zajácz a sorrend, bár lényeges kü­lönbség nincs az együttes vázát alkotó játékosok kö­zött. Sok sérülés és betegség sújtotta a csapatot. Bendeés Tóth, a két kapus egyszerre vált harcképtelenné, így Pappnak kellett ismét csata­sorba állnia, s nem is oko­zott csalódást. Tehetségéhez méltóan fejezte be labdarú­gó pályafutását. Az újak kö­zül Bisztri és Kurinka vál­takozó teljesítményt nyúj­tott, míg a fiatalok közül Zágonyi került be legtöbb­ször a csapatba. A mérkőzések legtöbbjén ingadozó volt egyes játéko­sok teljesítménye, mely a legszélső határok között vál­takozott. Mondhatnánk úgy is, hogy nem mindig húzott egyszerre a csapat, noha az akarással általában nem volt baj. A legjelentősebb hiá­nyosság ott mutatkozott meg, hogy a szakvezető nem min­den posztra talál-t megfelelő játékost. A számszerű fejlődés mel­lett örvendetes előrelépést jelent a kollektív szellem je­lentős javulása, amelyet el­sősorban Csizmarik Imre ed­zőnek tulajdonít a bervai közvélemény. Nagyon sok, különösén idegenben szerzett pont a csapat lelkesedésének köszönhető, amellyel pótolni igyekeztek a szakmai hiá­nyosságokat. Az egész baj­noki évben kiegyensúlyozott jó hangulat volt a szakosz­tályban, mely egyik jelentős biztosítéka a sikernek. A ko­rábbi évekhez viszonyítva minimálisra csökkent a fe­gyelmezés. Annak a játékos­nak volt becsülete a csapat­nál, aki sportszerűen készült a mérkőzésekre és minden igyekezete a jó szereplés fe­lé irányult. „ A szakosztályvezetés ter­mészetesen ismeri a még meglévő hiányosságokat is. A megkezdett úton kíván haladni a jövőben is a to­vábbi sikerek érdekében. A játékosok az újabb előkészü­letekhez kétheti pihenőt kap­tak. Fesztbaum Béla A különcködő r Bobby Fischer, a különcködéseiről közismert amerikai sakkbajnok — mint ezt korábban közöltük — írásban bocsá­natot kért Borisz Szpasszkijtól, a szovjet sakkvilágbajnoktól, korábban tanúsított sportszerűtlen magatartásáért. Ezzel úgy tűnik lezárult a páros mérkőzést megelőző huzavona, s július 11-én, kedden elkezdődik az oly nagy érdeklődéssel várt sakkvilágbajnoki döntő a két nemzetközi nagymester között. FUCHS JENŐ DR. Született-. 1882-ben, Budapesten. Három sportág vonzotta, ezért felváltva indult evezésben, szánkózásban és vívásban. Ennek ellenére nem volt egyik testület tagja sem, vi­lágraszóló eredményeit a kard­vívásban érte el. Akkor kezdett versenyezni, amikor Magyaror­szágon ebben a sportágban dön­tő változások történtek. Az előzmények az 1896-os mil­lenniumi ünnepségek sportverse­nyeihez nyúlnak vissza. Ezeken az olaszok fölényes biztonsággal győztek, így például a meste­rek küzdelmét Itálio Santelli nyerte meg. Érdekes, hogy a verseny végén a vendégek és a vendéglátók döntő jelentőségű tanulságot vontak le. A veszte­sek megállapították, hogy a ma­gyar vívás lássú, a fegyverek ne­hezek és ezért a védő és1 a tá­madó mozdulatok nagy testi erőt kívánnak a versenyzőktől. Gyor­sasági fölényben voltak akkori­ban az olaszok könnyebb kar­dokkal léptek a pástra és lendü­letesebben mozogtak. Más szem­pontból is produkáltak figye­lemreméltót a vendégek. Ök ugyanis nem csuklóban mozgat­ták a kezüket vívás közben, ha­nem az egész karjuk munkában volt. A győztesek, így elsősorban Santelli viszont azt állapított^ meg a millenniumi ünnepi vívó­versenyek alapján, hogy a ma­gyarok nagyon tehetségesek. Az olasz mester hajlandónak mutat­kozott arra, hogy- Budapesten maradjon, tanítsa a fiatal tehet­ségeket. Ennek az átalakulási kor­nak a leghíresebb alakjai Mészá­ros Ervin. Tóth Péter, Werkner Lajos, Szántay Jenő, Zulawszky Béla és Fuchs Jenő voltak. A magyar vívás aranykora 1908- ban a londoni olimpián kezdő­dött. Már ezt jelezte a csapat- verseny is. így alakultak az eredmények: Magyarország—Né­metország 9 :0, Magyarország— Olaszország 11:5 és Magyaror­szág—Csehszlovákia 9:7. A győ­zelem kivívásában jelentős ré­sze volt Tóth Péternek és Fuchs Jenőnek. Ezután következett az egyéni verseny. Az imponáló magy^f fölényt mutatott. Az el­ső hat helyezett közé öt magyar vívó került. Végül holtverseny alakult ki Fuchs Jenő és Zu­lawszky Béla között. Ekkor ugyanis mindkét magyar vívó­nak hat-hat győzelme volt. Nagy izgalom keletkezett a vívóterem­ben, ugyanis a zsűri döntése ér­telmében a két újra szembenálló versenvző csak egy találatig ví­vott. Fuchsról mindenki tudta, hogy a legnehezebb helyzetek­ben is meg tudta őrizni hideg­vérét. és főleg jó idegzetének köszönhette sikereit. Ebben a döntő nillanatban a két magyar sportoló közül ő bizonyult nyu- godtabbnak, higgadtabbnak és egy kitűnően előkészített elővá- gással szerezte meg az olimpiai bajnokságot. Négy esztendővel később Fuchs Jenő .ismét részt vett az olim­pián. Stockholmban előbb a kard csapatversenyben szerepelt si­kerrel. Ezután a magyar és az osztrák csapat vívta a döntőt. 5:5-ig együtt haladtak az ellen­felek, de ezután a magyarok magukra találtak és valamennyi mérkőzésüket megnyerték és így végül 11:5-re nyertek. Ezután kö­vetkezett az egyéni küzdelem. Ez a magyarok még nagyobb fö­lényével végződött, mint a négy év előtti olimpia. A nyolcas dön­tőbe hét magyar került, kívülük mindössze az olasz Nodo Nádi verekedte be magát a legjob­bak közé. Fuchs ezúttal még biz­tosabban versenyzett, mint an­nak idején Londonban. Hat győ­zelemmel szerzete meg az arany­érmet Békési Béla és Mészáros Ervin előtt, akiknek meg kel­lett elégedniük öt-öt győzelem­mel, illetve a második és a har­madik hellyel. Szeretett volna Fuchs Jenő ott lenni az 1928-as amszterdami olimpián is. Előzőleg azonban már befejezte sportpályafutását. A nagyközönség azonban arra biztatta, hogy álljon újra ed­zésbe. Fuchs eleget is tett a köz­vélemény óhajának és beneve­zett a olimpia előtti próbaver­senyre. A Nemzeti Lovardában több ezer ember várta Fuchs yívását. Azonban csalódást oko­zott, mert az előmérkőzéseken kiderült, hogy öregedő fejjel nem bírja az iramot a fiatalok­kal. így azután a döntőben már nem is indult. Karrierje egyébként érdekes, mert bár két olimpián .nyert aranyérmet, itthon nem tudott bajnokságot nyerni. 1908-ban, amikor Stockholmban első lett, a hazai bajnok Szántai Jenő lett. Négy esztendővel . később, amikor Londonban bizonyult a világ legjobbjának, az itthoni bajnokságot Werkner Lajos sze­rezte meg. Viszonylag alacsony termetű, szemüveges ember volt. Techni­kai tudását akkoriban egyedül­állónak tartották a szakembe­rek. Erényei közé tartozott az, hogy hosszú ideig tudott várni a támadás pillanatára. Ke­reskedelmi tisztviselőként tevé­kenykedett, a budapesti tőzsde titkára veit. 1954-ben halt irieg, Budapesten. M. K. A vasárnap ifLa^tmui&^áb&L Sí: Nyári Kupa síugró seregszemle, I. fordulója, Gyön­gyös, Vasutas sporttelep műanyag síugrósánc, 9.30. Labdarúgás: Egri Dózsa—Bp. Honvéd, NB 1-es bajnoki mérkőzés, Eger, stadion, 17.30, Palotai. (Mohácsi, Cserne- falvy). A tartalékcsapatok 15.30 órakor kezdődő mérkőzésén Stenczel bíráskodik. Gyöngyösi Spartacus—H. Kinizsi nyár: Totó-kupa mérkőzés, Gyöngyös, 17, Paksi. .srssasmse-tU \?H€fc€ EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33.) Délután fél 4 és fél 6 órakor Olsen bandája Színes, szinkronizált dán bűnügyi filmvígjáték. Este 8 órakor: Az ördög fogadója Japán film, a Harakiri rendezőiének új alkotása.' EGRI BRÖDY (Telefon: 14-07.) Délután fél 4, fél 6 és este fél 8 órakor: A csendőr nyugdíjba megy Színes francia—olasz film­vígjáték EGRI KERT Este 8 órakor Csárdáskirálynő GYÖNGYÖSI PUSKIN Waterloo 10-én: Hyppolit, a lakáj GYÖNGYÖSI SZABADSÁG A kaktusz virága GYÖNGYÖSI KERT Vér és liliom 10-én: v f Ben Wade és a farmer HATVANI VÖRÖS CSILLAG Hyppolit a lakáj 10-én: Waterloo , HATVANI KOSSUTH A sólyom nyomában 10-én: Az őrvezető hét menyasszonya HEVES Vidékiek New Yorkban 10-én: Ten kés kapitánya I—n. (Dupla helyárak!) FÜZESABONY Felszabadítás TTT. PÉTERVÁSÁRA Van aki megteszi, van aki nem LŐRINCI & lovakat lelövik, ugye? R/iUív KOSSUTH 8.05 öt kontinens hét napja. 8.20 Irodalmi kávéház. 9.34 Könnyűzene. 10.03 Hangjáték gyermekeknek. 10.26 Híres előadóművészek felvételeiből. 10.55 Itáliai napló. 11.05 Dalok. 11.17 Nagy mesterek, világhírű előadók. 13.00 Tiszta szívvel... 13.10 Lehár: Éva. Operettrészle­tek. 13.36 Rádiólexikon. 14.06 Librettóipar, vagy irodalom? 15.38 Múltőrzők a német utakon. 15.28 Szólistaparádé. 15.58 A Karamazov-testvérek. 2. rész. 17.05 Nótakedvelőknek. 17.45 Weöres Sándor verset 18.00 Könnyűzenei olimpia. Döntő. 18.33 Richter felvételelbőL 13.10 Tánczene. 19.40 Madách: Mózes. 32.20 Népi muzsika. 23.00 Szimfonikus könnyűzei»e< 0.10 Éji zene. 1 7.00 7.30 7.50 8.20 8.50 9.03 10.02 10.40 12.10 12.58 14.00 15.00 15.30 15.50 16.05 17.19 17.25 19.30 20.10 20.37 21.12 21.27 PETŐFI R. katolikus félóra. Buxtehude-művek. A jövő liét műsorábóL Miska bácsi lemezes- ládája. Kórusművek. Az alattvaló. Heinrich Mann regényének rádió­változata. Áriák. Vasárnapi koktél. Jó ebédhez szól a nóta. Mesejáték. Táskarádió. A Szélmalom­presszóban. Mozart: F-dúr szonáta. Irodalmi jegyzet. Zenekari hangverseny­Fúvószene. Körkapcsolás labdarúgó« f mérkőzésekről. A vasárnap sportjai Jelenidőben. Bach- és Handel-művefc; Ibis az amforában. D’Albert: A hegyek Kétfelvonásos opera. fTA^l MAGYAR 9:30 Félidő Qtl. Magyart* beszélő lengyel sorosaid / 1. A labda. . |V ».00 Nemzetközi gyerrarffr» i? hangverseny. ’ 'J, 10.30 Közvetítés a gyorsasági motor VB-ről. ;y 15.18 Közvetítés a gyorsasági motor VB-rőL 16.05 Népművészet —r népszokások. 16.35 Világjárók. Magyart* besrj francia filmsorozat. 1« Párizs. 17.00 Delta. 17.25 Közvetítés az TT. Dózsa—S-**' . Salgótarján labdarúgó­mérkőzésről. 19.25 Esti mese. 19.40 A HÉT 20.40 Hírek. 20.45 Maigret felügyelő;:: '£a ^ aranygyapjú. 21.35 Sztravinszkij. Amerikai film.' 22.25 Hírek. — Sporthírek.’ 22.40 Jó éjszakát, felnőttekül POZSONYI a 11.05 Mozart: D-dúr hegedű­verseny. 19.00 és 21.50 Tv-híradó és sporteredmények. 22.15 Zongoramüvek. Egerben: szombaton délután 2 órától hétfő reggel 7 óráig,, a Bajcsy-Zsilinszky utcai rendelő­ben. (Telefon: 11-10.) Gyermekorvosi ügyelet szom­baton 16 órától 17.30 óráig, va­sárnap délelőtt 9 órától 10.30 óráig. Délután 16 órától 17.30 óráig az Alkotmány utcai rende­lőben. (Telefon: 17-74.) Rendelési időn kívül az általános orvosi ügyeletén. (Bajcsy-Zsilinszky ut­ca.) Hétfőn 19 órától kedd reg­gel 7 óráig a Bajcsy-Zsilinszky utcában. Fogorvosi ügyelet 9—13 óráig a Technika Házában. Gyöngyösön: szombaton 14 órától hétfő reggel 7 óráig. Az orvosi ügyelet helye: Jókai utca 41. szám. (Telefon: 17-27). Gyermekorvosi ügyelet: vasár­nap délelőtt 9 órától ll óráig, a Puskin utcában. (Telefon: 23- 50.) Hatvanban: szombaton 12 órá­tól hétfő reggel 7 óráig, a rende­lőintézetben. (Telefon: 10-04), Rendelés gyermekek részére is. Gyermekorvosi ügyelet vasár­nap 10—12 óráig a rendelőinté­zet gyermekszakrendelésén. {Te­lefon: 10-04.) Fogorvosi ügyeltet 8—10.3Ű -Óéi­ig a rendelőintézetbe*

Next

/
Thumbnails
Contents