Népújság, 1972. július (23. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-09 / 160. szám

«^^.aaaaaaaaaaaaaaaaäaaaaaaaaaaaaaaäaaaaamxaä^aaa^aaaraäääääaa Külpolitikai Összefoglaló Események krónikája HSTFO1 Indiai—pakisztáni megállapodás a szlmlai találkozón — Fock Jenó megkezdi mongólial látogatását KEDD: * A KNDK és Dél-Korea nyilatkozata — Gromiko körútja a Benelux-államokban SZERDA: Waldhelm ENSZ-fötitkár fogadja az NDK külűgyminlsz­terót — Oj kormányfő Franciaországban és Japánban CSÜTÖRTÖKI Castro hazaérkezik Havannába — Kuba ég Peru felújítja diplomáciai kapcsolatait — A Szíriái elnök Moszkvában FENTEK: Kormányátalakítás a, Német Szövetségi Köztársaságban —Budapest vendégel Chnoupek csehszlovák, majd Rogers amerikai külügyminiszter SZOMBAT: Heves harcok Hűé és Quang Tri körzetében — Kádár János Pozsonyban éSAA/VNsAAAAA^S^AAA>VVV\AAAAAAAAAAA<VSAAAAAéVSAAAAAA/S^A/VAAA/\AAAAAA/V így látja a hetet, kommentátorunk, Réti Ervin: HA NYÁRI SZABADSA­GA ALATT valaki netán el­határozta volna, hogy egy hétig nem böngészi át az új­ságokat, most van mit pó­tolnia. Mindenekelőtt új ne­veket tanulhat: az elmúlt napokban teljes vagy részle­ges kormányátalakítás tör­tént a világ több fontos or­szágában. Franciaországban a meg­lepetés erejével hatott, hogy Pompidou elnök menesztet­te miniszterelnökét, Chaban Delmast é? a hagyományos gaulleista felfogásáról ismert Pierre Messmer alakította meg az új kabinetet, a nyolc- kilenc hónap múlva esedé­kes választások jegyében. Japánban jóideje tudott volt Szato leköszönése, utódja azonban nem a kiszemelt „trónörökös”, Fukuda kül­ügyminiszter, hanem az ügyesen taktikázó Tanaka lett. Bonnban a lemondott Schiller helyét Hellmuth Schmidt vette át, a gazda­ságpolitika legfőbb közvet­az elindulás is enyhülést hozott a szubkontinensen. Hasonló jellegű a Koreai Né­pi Demokratikus Köztársa­ság és Dél-Korea közös nyi­latkozata, ami a két. ország­rész párbeszédének megkez­désére utalt. Változatlanul súlyos nehézségeket kell majd legyőzni, de a feszült­ség érezhető in mérséklődött a koreai félszigeten, Ázsia egyik viharsarkában. A meg­lepetésekben gazdag hétnek alighanem ez volt a legvá­ratlanabb bejelentése: csak­nem két hónapon keresztül a titkos diplomácia eszközei­vel folyt a tapogatózás és kapcsolatfelvétel Phenjan és Szöul között) Mindez ismét ráirányít­hatja a figyelmet arra a többször elhangzott szovjet javaslatra, amely felvetette egy ázsiai biztonsági rend­szer kialakításának szüksé­gességét és lehetőségeit Ne­héz azonban békét és biz­tonságot teremteni a föld legnagyobb kiterjedésű kon­tinensén, ha az indokínai térségben továbbra is lán­gol a háború tüze. A VDK külügyminisztériuma külön nyilatkozatban tiltakozott az amerikai légi hadviselés fo­kozása ellen — 1968 óta ezekben a napokban érték a legsúlyosabb bombatáma­dások Vietnam földjét. A jövő héten ugyan végre folytatódhatnak a párizsi tárgyalások, csütörtökön ép­pen a százötvenedik össze­jövetelre kerül sor, a rob­banások zaja azonban nem hangzik biztató nyitányként. A világpolitikában folytató­dik az ellentétes előjelű irányzatok érvényesülése: Vietnam, Laosz, Kambodzsa neve a veszélyes válsággó­cok fennállását jelzi. SAJAT földrészün­kön, Európában új és új erőfeszítések történnek a kontinens ügyeinek előbbre vitelére. Gromiko szovjet külügyminiszter Belgiumban, Hollandiában és Luxemburg­ban tesz körutat, s említést érdemel, hogy ENSZ-főtit- kár most találkozott először az NDK külügyminiszteré­vel. A szovjet diplomácia sokirányúságát mutatja ugyanakkor, hogy a héten fejeződött be Castro látoga­nyílik meg a szovjet fővá­rosban a KGST soron levő tanácsülése. E nagyfokú diplomáciai élénkségből, a maga eszkö­zeihez mérten, hazánk is ki­veszi részét. Fidel Castro és Indira Gandhi kiemelkedő fontosságú látogatásai után sem következett be nyári szünet. Pénteken Kádár Já­nos Pozsonyba utazott, hogy ott a CSKP vezetőivel ta­lálkozzék. Előzőleg Chnou- pek csehszlovák külügymi­niszter tárgyalt fővárosunk­ban, majd csütörtök-pénte­ken Rogers amerikai kül­ügyminiszter látogatott Bu­dapestre. Első ízben járt iiyen magas beosztású ame­rikai személyiség hazánk­ban, s a jólismert nézetkü­lönbségek fenntartása mel­lett több kétoldalú megálla­podás került aláírásra. A külügyminiszteri találkozón jó alkalom kínálkozott az európai biztonság problémái­nak megvitatására, egymás álláspontjának behatóbb megismerésére is. S ezzel kapcsolatosan érdemes utal­ni a közelmúlt több esemé­nyére, amikor a Német De­mokratikus Köztársaságból, Svájcból, Lengyelországból, az NSZK-ból érkeztek kül­ügyminiszter-helyettesek, fe­lelős diplomaták Budapest­re, konzultáció céljából. A forgalom nem egyirányú: magyar^ diplomáciai megbí­zottak viszont Észak. és Nyugat-Európa több főváro­sában folytattak megbeggé­lésskct A MAGYAR külpolitikai aktivitásról szóló hírek egy része mégsem a kontinens­ről, hanem Ulánbátorból kelteződött a héten. Minisz­terelnökünknek, Fock Jenő­nek baráti látogatása Mon­góliában, joggal beletartozik azoknak a rendszeres ma­gasszintű utazásoknak sorá­ba, amelyeknek célja a szo­cialista országok egységé­nek, s ezen belül a bilaterá­lis kapcsolatoknak további erősítése és elmélyítése. Kirillin, a szovjet tudományos és műszaki állami bizott­ság elnöke (jobbról) és David, az amerikai elnök tudomá­nyos tanácsadója kézjegyével látta el Moszkvában a szovjet —amerikai tudományos-műszaki együttműködésről készült jegyzőkönyvet. Telefoto — UPI — MTI — KB) t Párizsban szerdán bejelen­tették, hogy lemondott Cha- ban-Delmas francia minisz­terelnök. Utódává Pierre Messmert nevezték ki. Ké­pünkön az új francia minisz­terelnök. i (Telefoto — AP — MTI — KS) Kapcsolatfelvétel 1 2 Egy napon át hazánkban tárgyalt William P. Ro- 5 < K. gers amerikai külügyminiszter. Vendéglátója és j < partnere a megbeszéléseken Péter János magyar külügy- í < miniszter volt. Ez a magasszintű eszmecsere feltétlenül < < jelentős mozzanatnak számít a magyar—amerikai vi- < < szony alakulása szempontjából. 2 2 A látogatást természetesen nemcsak a két ország 5 S kapcsolataiból kiindulva lehet szemlélni, hanem tágabb, < 2 világpolitikai összefüggéseibe helyezve is. Rogers azután > > érkezett hazánkba, hogy Nixon elnök Moszkvába, majd < < Varsóba utazott; hogy fontos egyezmények születtek, 1 > amelyek lehetővé teszik a Szovjetunió és az Egyesült í < Államok viszonyának új alapokon való fejlődését. A j 2 szovjet—amerikai közös dokumentum alapelvei - a bé­> kés egymás mellett élés — az erőszakról való lemondás, < 2 az egyenjogúság, a kétoldalú szerződések fontossága stb. j | — megfelelnek a magyar külpolitika irányvonalának is. 3 2 Mégsem lehet — természetesen — egyenlőségjelet 5 s tenni a moszkvai és a varsói tárgyalások és a mostani j | külügyminiszteri eszmecsere közé. Ugyanakkor vannak 5 S speciális magyar—amerikai problémák. A második vi- < I lágháború befejezése, hazánk felszabadulása óta orszá- 5 > gaink viszonyát sok minden megterhelte. Az amerikai < 1 külpolitika irányítói — már a felszabadulás utáni első > > években — az államközi kapcsolatok területén a ma- < 2 gyarországi belpolitikai eseményektől függően változtat- 5 > ták magatartásukat hazánk irányában. Az Egyesült Államok második világháború utáni 2 í külpolitikai tevékenységének megfelelően, az amerikai 2 > kormány sokáig az erő pozíciójából próbálta meg kezel- < j ni a magyar—amerikai államközi kapcsolatokat. Miköz- < 2 ben a Szovjetuniót mindig is szembenálló, de egyenran- 3 2 gú félnek tekintették az óceán túlsó partján, a kelet- < 2 európai kis országokkal szemben más elvek vezérelték s 2 politikusaikat. < s Az utóbbi időben — párhuzamosan a világhelyzet- 2 | ben bekövetkezett változással — történt bizonyos enyhü- s s lés a magyar—amerikai viszonyban. Rogers külügymi- 2 2 niszter mostani tárgyalásai lehetőséget adnak a tovább- s s lépésre. A korábbi évtizedek amerikai politikai törekvé- 2 2 seivel szemben egyetlen józan alternatíva az a politika, s s amely az államok között normális és kölcsönösen elő- 2 2 nyös kapcsolatok építésére, fenntartására törekszik, tár- s s sadalml rendszerre való tekintet nélkül, a békés egy- 2 1 más mellett élés elveinek szigorú tiszteletben tartása í s mellett. Ennek egymással természetesen összefüggő poli- 2 2 tlkai és gazdasági oldalai vannak. Nehéz például — a S s kölcsönösen előnyös kapcsolatok alapján önállónak te- 2 2 klnteni olyan politikát, amelyet gazdasági megkülönböz- | S tetés egészít ki. 2 2 Méhány órás tárgyalásokkal természetesen nem le- > 2 H hét felszámolni minden akadályt, amely a jó vi- S 2 szony útjában áll. A kapcsolatok felvétele, a további 5 > előrelépés szempontjából "azonban ez a mostani eszme- > 2 csere feltétlen hasznos volt. A megbeszélések Végén 5 2 aláírt két egyezmény (az egyik konzuli, a másik tudó- 5 2 mányos együttműködési megállapodás) azonban a to- j | vábbi együttműködés útját egyengeti. ^A^A/^^^^AAAAA^A^AAAAA^A^VNAA^^^tAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA A lézertechnikától a környezetvédelemig A szocialista országok tudományos és műszaki együttműködésének fejlődése len irányítójaként. Olaszor­szágban pedig megkezdődött a meglehetősen hűvösen fo­gadott Andreotti-kormány parlamenti bemutatkozása... A nevek újak, vagy pon­tosabban fogalmazva: újak jelenlegi magas tisztségeik­ben, a problémák, gondok maradtak a régiek. A látszó­lag teljesen különböző, s egymástól független fejle­ményeknek indítékai meg­egyeznek: valamennyi eset­ben kényszerű személycserék történtek. A francia és a japán politika nehézségei,, a valutaválság, a döntést nem hozó olasz választások áll­nak többel? között az ese­mények hátterében. Jogos tehát a kérdés: vajon ele­gendőek lesznek-e az új ne­vek, amikor a helyzet po­litikai megújulást kívánna. Amennyiben ez nem követ­kezik be, nyilván az új kor­mányzógarnitúrát is a gyors erkölcsi kopás veszélye fe­nyegeti. Tegyük még hozzá, hogy különösen Franciaor­szágban és Japánban vilá­gos alternatíva is kibonta­kozott. Biztatóan alakul a baloldali erők egysége. ÜJ JELENSÉGEKRŐL is szólhatunk az eltelt hét kapcsán, elsősorban' az ázsiai kontinensen. Az ingadozó és váltakozó „hangulat-hőmérő” végül is megállapodott Szim- lában. India és Pakisztán vezetőinek csúcstalálkozója beváltotta a reményeket. Mindkét részről hangsúlyoz-' ták természetesen, hogy egy hosszú útnak csupán kezdeti lépései történtek meg, de ez &Míwm§ 1972. Július 9.,' vasárnap A Saigon és An Loc között húzódó, 13-as számú műúton az amerikai napalmbombázá­sok nyomán mindennapos látvány a sűrűn gomolygó füst és a menekülők meg­annyi szomorú oszlopa. (Telefoto — AP — MTI L- KS) tásaj majd újabb magas ran­gú vendéget fogadtak Moszkvában, Asszad szíriai elnök személyében. S már érkeznek az utazási hírek: holnap kormányfői szinten. A TUDOMÁNYOS és mű­szaki együttműködés a szo­cialista gazdasági integráció egyik központi láncszeme. Lenin szerint a szakosodás lényegénél fogva végtelen, éppúgy, mint a technika fej­lődése. Lenin tehát a gazda­sági élet internacionalizáló- dását olyan objektív tenden­ciának tekintette, amely ösz- szefügg a nemzetközi munka­megosztással és amelyet mindenképpel előmozdít a műszaki fejlődés. A testvéri szocialista álla­mok hatalmas tudományos és műszaki potenciállal rendel­keznek. Ma már például az atomfizikusok egyetlen nem­zetközi fóruma sem tud bol­dogulni az Egyesített Atom­kutató Intézet munkájának eredményei nélkül. Vessünk egy pillantást — a teljesség Igénye nélkül — a szocialista országok tudományos együtt­működésének néhány terüle­tére. Mind nagyobb jelentőségre tesz szert a lézertechnika. Sok szakembernek az a 'Vé­leménye, hogy a lézertechni­ka alkalmazásának ugyan­olyan jelentősége lesz, mint az elektro-, vagy a rádió- technika alkalmazásának volt. Így például egyetlen lézersu­gárral több millió tv-progra- mot közvetíthetnek. Egy adattároló berendezés egyet­len, IQ négyzetcentimétemyi területén a lézersugár se­gítségével több tízmilliárd je­let, vagyis akkora adatmeny- nyiséget lehet elhelyezni, amihez hagyományosan egy­millió gépelt oldal szük­séges. A lézerlokátor tíz cen­timéteres hibalehetőséggel méri a Föld és a Höld közötti távolságot. A szocialista or­szágok tudósai és mérnökei eredményesen. működnek együtt a lézertechnika fej­lesztésében, felhasználásában. A különböző hegesztési módszerekhez több mint 35 féle berendezést és készüléket sikerült létrehozni, a szocia­lista országok együttes ku­tatásai révén. A többi kö­zött kidolgozták és kipróbál­ták az elektronsugárral tör­ténő hegesztés technológiá­ját a kozmikus térség körül­ményei között. Több KGST-országban kö­zös erővel megkezdték a programvezérléses szerszám­gépek építését, valamint a numerikus vezérlésű irányí­tó berendezések létrehozását. Most dolgoznak a „harmadik nemzedékű” elektronikus szá­mítógépek kialakításán, gyár­tásuk szakosításán, valamint az 1976-ra szóló kölcsönös szállítások előkészítésén. A modem tudomány egyik fontos problémája a termé­szetvédelem. A KGST-orszá- gok most ezen a területen is kidolgozzák az együttműkö­dés komplex programjának tervezeteit. A programterve­zetet még az idén a KGST végrehajtó bizottsága elé ter­jesztik. A KGST 25. ülésszakát kö­vetően életre hívták a KGST tudományos és műszaki együttműködési bizottságát, amely a szakemberek 'kutatá­sait ágazatok szerint egyezte­ti. A bizottság életrehívása azt tanúsítja, hogy a tudo­mányos és műszaki együtt­működés szervezési formái tökéletesednek- Á szocialista országok nagy jelentőséget tulajdonítanak az integráció e formájának; létrehoztak 20 koordinációs központot, hét tudományos-koordinációs ta­nácsot, két nemzetközi tu­dóskollektívát, valamint egy tudományos termelési egye­sületet is. A NEMZETKÖZI tudomá­nyos és műszaki szerveze­tek tevékenységének kezdeti tapasztalatai azt mutatják, hogy az új irányzatok kidol­gozásában ezek a szervezetek tudnak a leghatékonyabban közreműködni. Nagy érdeklő­désre tarthat számot ezzel összefüggésben az „Inter- atominstrument”, a nukleá­ris műszerek gyártására ala­kult .nemzetközi gazdasági egyesülés. 1072-ben szervez­ték meg, varsói székhellyel. Fő célja, hogy . műszerekkel és berendezésekkel lássa el a KGST-országok atomtudo­mányát és technikáját. Az „Interatominstrument’.’-ben a szocialista országok szakem­berei tudományos és kutató, szervezői és konstruktőri, va­lamint termelési munkát vé­geznek. Az intézmény a tag­államok, vagy más szerveze­tek és vállalatok megrendelé­sére szerződéses munkát is vállal. Az „Interatominstru- ment” kölcsönt vehet fel a rendelő ország bankjaitól, a nemzetközi gazdasági együtt­működés bankjától, vagy a nemzetközi beruházási bank­tól. Folynak az előkészületek egy másik hasonló nemzet­közi tudományos és termelői tudományos kutatásokhoz gyárt egyedi, precíziós mé­rőműszereket. A tudományos és műszaki integráció eredményes fej­lesztése szempontjából rend­kívül jelentős az előrejelzé­sek kidolgozása. Már meg­kezdték a munkát abban az irányban, hogy kidolgozzák a KGST-országok népgazdasá­ga számára “a fémek felhasz­nálása fokozott hatékonysá­gának, az alacsony hőmérsék­letű fizika további fejleszté­sének tudományos és műsza­ki prognózisait. Ide sorolhat­juk még a molekuláris bioló­gia és biokémia fejlesztésé­nek, 'valamint az e téren elért eredmények gyakorlati alkal­mazásának tudományos és műszaki előrejelzéseit is. prognózisokat dolgoznak ki továbbá az atomenergia, a petrolkémia a vas- és . szí­nesfémkohászat, a gépgyár­tás fejlesztésére. A SZOCIALISTA államok tudományos és műszaki együttműködésének tehát rendkívül tág tere van. Tény, hogy egyelőre még nem min­den láncszem működik kifo­gástalanul, s így a tudomá­nyos vívmányok Ipari alkal­mazásának eredményesebbé tétele változatlanul aktuál/v közérdekű feladat. A szocia­lista gazdasági integráció komplex programja végre­hajtásának eddigi eredmé­nyei mégis azt mutatják, hogy a testvéri országok jól hasznosítják a szocialista gazdasági rendszer adta elő­nyöket, gyorsan növelik tu­dományos és műszaki poten­ciáljukat, tökéletesítik a sza­kosítást és az együttműkö­dést, a tudományba technika fejlesztésében és á termelés-: ben. Ez pedig a KGST komp­lex programja további sike­res teljesítésének fontos biz-« ^osítéka. intézmény, az „Interealonpri- , A- Drabkli« bor” létrehozására, amely a f' "’ (Sz. Zayolozsszklj I

Next

/
Thumbnails
Contents