Népújság, 1972. július (23. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-09 / 160. szám
Intrika és demagógia A z arra illetékes fórumon elmondott segítő szándékú, megalapozott bírálat nemcsak jog, hanem a párt tagjai számára kommunista kötelesség. Ha azonban a bírálat nem az arra illetékes helyei ■ hangzik eJ. nem megalapozott, a legjobb szándék ellenére is visszájára fordul, s könnyen intrikának vagy demagógiának minősülhet. Miért tartjuk fontosnak hangsúlyozni ezt? Egyrészt azért. mert tapasztalható manapság egyfelől felelőtlen, kellő indok és alap nélküli bírálgatás, másfelől viszont egyesekben él olyan félelem: vajon, ha bírálok, nem minősítenek-e intrikvs- nak, vagy nem sütik-e rám a „demagóg” belyeget. Az intrika és a demagógia lényegének, sP játosságainak tisztázása, fe’ .etele tehát az egészséges, konstruktív bíráló szellem további fejlesztésének. A felelőtlen, nem megalapozott bíraigalás ok és ürügy lehet arra, hogy elutasítsanak egyébként jogos bírálatokat, hogy intrikusnak minősítsenek olyanokat is, akiknek bírálatiban alapjában minden indokolt és jogos, csak éppen, valami lényegtelen pontatlanság 'van. Ahol pedig a demagóg hangulatkeltéssel találkozni, a dolgozók gyakran csak nehezen tudják elválasztani, mi a jogos és mi a jogtalan kérés, bírálat, kik képviselik az egyiket, kik a másikat Így megeshet, hogy kellő körültekintés, mérlegelés híján a demagógia hatása alá kerülnek. De fennáll az a veszély is, hogy a jogos bírálattól menekülni akarók demagógiának minősítenek olyan véleményeket, követeléseket is, amelyek jogosak. A veszély, a kár tehát minden esetben kettős. Ártalmas az intrika, a demagógia önmagában is, hiszen valótlanságokat terjeszt, illetve azért is, mert elnyomhatja az építő kritika hangját, elbátortalaníthatja a bírálókat, alkalmat, ürügyet teremt a jogos bírálatok, kéréseik visszautasítására. Az intrika és demagógia, bár sok tekintetben hasonlítanak egymásra, nem azonos fogalmak. Az intrikus célpontja rendszerint egy vagy több személy, egy vezető testület, módszere pedig a valótlanságok terjesztése, el- hintése minél több helyen- és minél több alkalommal. Az Intrikus azt reméli, hogy _ a rágalmak elöbb-utóbb lejáratják a célba vett szemé- lyek tekintélyét, valami mégis rájuk ragad a rágalmakból, ő pedig éppen ezáltal személyes előnyökhöz jut A demagógia már nem annyira személyek, mint inkább intézkedések, a helyi politika vagy a párt általános politikája ellen irányul (ilyen értelemben persze közvetve személyeket is érint). A demagóg elemek tudatosan vagy felelőtlenül, a tények alapos ismerete nélkül, -sőt olykor azok meghamisításával, tendenciózus, rosszindulatú beállításával felnagyítják egyfelől a lehetőségeket, amelyekkel — úgymond — nem élnek a dolgozók javára, másfelől lekicsinylik a megtett intézkedéseket. Egy termelőszövetkezeti agromómus 28 helyre küldött tsz-elnökét, vezetőit vádló bejelentéseket. A vádak kivizsgálásakor kitűnt: a jó szándék legkisebb jelét sem lehetett felfedezni az . illetőnél. Egyszerűen így akarta maga mellé állítani a tagságot, a felettes szerveket, hogy ő lehessen a tsz elnöke. Nyilvánvaló példája az intrikának, a lassú, tudatos „légkör-mérgezésnek’! az önző mögöttes szándékkal. Nehezebb dolgunk van abban az esetben, amikor azt kell megítélnünk, demagógnak minősíthetünk-e egy állásfoglalást, véleményt. Egyik fontos nagyüzemünk példájával érzékeltethetjük ezt. Jó néhány munkás mondogatta itt az elmúlt évben: miközben emelkednek az árak, az ő keresetük évek óta stagnál. A pártbizottság — éppen azzal a szándékkal, hogy megakadályozza a valóban demagóg hangulat- keltést a gyárban — egy felmérést végeztetett, összehasonlította a bérek 1967— 1971 közötti alakulását. Kiderült, hogy a keresetek átlagosan 13,3 százalékkal emelkedtek. A külön is megvizsgált száz munkás-kereset között csak egy esetben volt kifejezetten kismértékű az emelkedés. Ám ezek után sem minősítették demagógnak a fizetésükkel elégedetlen munkásokat, hiszen abból indultak ki: nyilván nem végeztek pontos számításokat. pillanatnyi hatások, hangulat alapján nyilvánítottak véleményt, esetleg éppen annak nyomán, hogy abban a hónapban kisebb volt a kereset, vagy valamilyen áremelkedés miatt keseredtek el. Azt az utat sem követték, hogy általában érveljenek, az országos átlagokra hivatkozzanak, hiszen ebben az esetben az hatástalannak bizonyult volna. Beszéljenek a tények, a számok — ezt az elvet és gyakorlatot követték, helyesen. Az említett példa azonban más tanulsággal is szolgál. A pártbizottság azért tudott azonnal és hatásosan fellépni a megalapozatlan elégedetlenséggel szemben, mert Időben tájékozódott róla, mert a vélemények eljutottak a pádtbizottság vezetőihez. Azt mutatja ez, hogy ott lehet eredményesen küzdeni minden demagóg hangulat- keltés ellen, ahol a kommunisták ismerik a dolgozók hangulatát, ahol a dolgozók meg merik mondani a véleményüket, ki merik mondani kételyeiket, akár elégedetlenségüknek is kifejezést mernek adni. Ez teszi lehetővé, hogy időben avatkozzanak be és megnyugtatóan, egyetértéssel zárják le a dolgozók körében felmerült kérdéseket De ugyanezt elmondhatjuk ez intrika esetében is. Vajon küldhetett volna 28 helyre rágalmazó levelet az előbb említett agronómus, hangulatot tudott volna kelteni a tsz-elnök ellen a tagok között, ha a párszervezet, a kommunisták kapcsolata a tagsággal szoros, bizalomteli? Az Intrikusok, a demagóg elemek éppen ennek hiányára építenek. Arra, hogy amit mondanak és tesznek, az úgy mérgezi a hangulatot, a munkahelyi légkört, hogy az illetékesek egyelőre nem is sejlik. Amikor pedig már tudomást szereznek róla, az egész „közvéleménynyel” találják magukat szemben, amely — ezt remélik az intrikusok. a demagógok — ókét igazolja. U indent egybevetve: az • I intrika, a demagógia legjobb ellenszere a munkahelyi demokratizmus erősítése, s nem pedig annak szűkítése. Vannak ugyanis olyanok, akik az intrika, a demagógia megnyilvánulásai láttán a demokráciát sokallják. Megfeledkeznek arról, hogy éppen ott tudnak létezni, aknamunkát végezhi az intrikus és demagóg elemek, ahol baj van a demokratizmussal. Mit jelent ugyanis a demokratizmus? A vélemények nyílt kimondását, a pártszerű, elvi vitákat, a személyre való tekintet nélküli bírálatot, a hibák, a tévedések azonnali, késedelem nélküli felvetését, s az egységes fellépést, a cselekvést a hibák megszüntetésére, a helytelen nézetek leküzdéséért Az ilyen légkör nem kedvez sem az Intrikusoknak, séma demagógoknak, ők itt nem tudnak megélni. Ezt kell szem előtt tartanunk nemcsak akkor, amikor már szembekerülünk az intrikával, a demagógiával, hanem minden nap, minden tevékenységünkben. Mert mint oly sok minden másban. Itt is a megelőzés bizonyulhat a leghatásosabbnak. Faragó Jenó A XXII. vasutasnap A vasút fejlesztése, a vasutasok megbecsülése A felszabadulást követő években megfeszített munkával helyreállítottuk a második világháborúban megrongálódott vasúti hálózatot. Amikor zavartalanul megindulhatott az ország vérkeringése, előtérbe kerültek a vasút korszerűsítési munkálatai. Megkezdték a „keleti” fővasút villamosítását. 1956 augusztusában helyezték feszültség alá a MÁV hatvani alállomását. 1960-ban már a füzesabonyi alállomás is üzemelt, majd Miskolc—Szerencs—Nyíregyházán át az ország keleti kapujáig Záhonyig építették ki a felsővezetéket, s ezzel egy időben korszerűsítették a vasúti pályát is. A megyénkén áthaladó Budapest—Miskolc fővasútvonal több állomásán nagyszabású építkezésre került sor. A földig lebombázott hatvani állomás helyett újat építettek.1 A vasútfejlesztés keretében új felvételi épületet kapott Vámosgyörk, és Nagyút. Korszerű integrado- minó berendezést építettek a füzesabonyi, a vámosgyörki és a nagyúti állomásokon. A szolgálattevők ezeken az állomásokon egy gomb benyomásával villamos vezérlés útján állítják át a váltókat. Folyamatban van az URII- lánc kiépítése is ■* vasútnál. A forgalmasabb mellékvonalak felújítására és korszerűsítésére is gondot fordítanak. A Vámosgyörk—Gyöngyös, és a Kál-Kápolna— Kisköre vasutak felújítása után nemrégen készült el a Füzesabony—Makiár közötti új vasúti pálya, amelyet a jövőben szakaszosan tovább építenek. Egész Európában alig akad néhány ország, amely a vasúthálózat sűrűsége tekintetében megelőzne benFüzesabonyba érkezik Kál-Kápolna felől a vonat... Vacsi János, az állomás forgalmi szolgálattevője a vezérlő- asztalon beállítja a szerelvény vágányútját. nünket. A négy évvel ezelőtt elfogadott közlekedési koncepció alapján a MÁV hozzálátott a kis forgalmú, nem gazdaságos vasúthálózat csökkentéséhez, s helyette a korszerűbb, gazdaságosabb közúti közlekedés fejlesztését tűzte ki célul... A vasút dolgozói korszerű munkagépeket kaptak. A MÁV a múlt évben olyan korszerű vágánykarbantartó gépláncokat vásárolt külföldről, amelyek egy óra alatt 400—500 ember mun-t káját végzik el. A múlt év őszén Hatvan és Füzesabony között már dolgozott ez a géplánc. A százötvenezer MÁV-dol- gozó — köztük közel 3000 Heves megyei vasutas — nemcsak erkölcsi, hanem megfelelő anyagi megbecsülésben is részesül. Rendezték a munkaidőt és a béreket is. Sok helyen bevezették a szabad pihenőnapot és a szabad szombatot is. A múlt évben létrehozták a vasutas törzsgárdatagsá- got. A XXI. vasutasnapon * adták ki először az arany (30 év szolgálat után), ezüst (20 év szolgálat után) és a bronz (10 év szolgálat után) törzsgárdajelvényeket. Az aranyjelvény mellé 2000, az ezüsttel pedig 1000 forintot adtak. Az idei XXII. vasutasnapon második alkalommal osztják ki a törzsgárdajelvényeket azoknak, akik ez' évben töltik be a 30, a 20 és a 10 éves vasúti szolgálatukat. Szigetváry József Alig több mint hét hónap telt el a párthatározat megjelenése óta, s mintegy három hónapja született a kormányrendelet, amely a munka. és üzemszervezés korszerűsítését írta elő az ország minden üzemében, vállalatánál. A hosszú, évekig tartó folyamat kibontakozásának tehát még a kezdeténél tartunk. Ma egyelőre azon is vitáznak, hogy vajon megvalósulhatnak-e a határozatok, nem merülnek-e feledésbe eredmény nélkül. Erre azonban biztosítékot nemcsak a rendszeres ellenőrzések adnak, hanem az évről évre növekvő követelmények is, amelyek előbb-utóbb létkérdéssé teszik minden vállalat számára, hogy tervszerűen feltárja belső tartalékait A szakminisztériumok kijelölték a „mintavállalatokat”, amelyeknél már korábban megteremtették a korszerű üzemszervezés feltételeit Most, a munka kibontakozásának kezdetén, megkérdeztünk néhány megyei üzemet: hol tartanak az üzeméé munkaszervezés korszerűsítésében, milyen ütemben fogtak hozzá elképzeléseik megvalósításához? A QUALITAL KÖNNYŰ- FÉMIPARI VÁLLALAT MÓDSZERE AZ EGÉSZ TRÖSZTNEK MINTÁUL SZOLGÁL A csepeli tröszt intézkedése megelőzte a kormányhatározatot: a hozzá tartozó vállalatok már korábban megkapták a feladatukat, hogy dolgozzanak ki szervezeti, működési szabályzatot. Ennek nyomán kezdődött el a munka a tröszt apci vállalatánál, a Qualitálnál is. So- mogyváry Vilmos, az üzem- gazdasági osztály vezetője osztályán belül hozták létre az üzemszervezési csoportot. S ami a kezdet egyik legnagyobb sikere: ők ábrázolták először a vállalat működési rendszerét diagrammos módszerrel, .amely. azóta a tröszt vállalatainál mintául szolgál, s kiadták a mérnök- továbbképző intézet tankönyvében is. Munka- és üzemszervezés Medddig jutottak vállalataink ? Hat folyama trendszerbe foglalták az egész vállalati mechanizmust: vezetés, a termelés megalapozása, a termelés végrehajtási rendszere, műszaki ellenőrzés, értékesítés, pénzügyi elszámolás. A minden részletre kiterjedő táblázatból — nem kis vita volt az elfogadásáról — kiderült, hogy helyenként feleslegesen bonyolult a szervezeti felépítés, s a számvitel nem tudja ellenőrizni a feladatok gazdaságos végrehajtását. Megoldásként kidolgozták az úgynevezett „zárt ciklust”, amely a vállalat két öntőüzemét különválasztja, de mindkettőnél egységes folyamatként vizsgálja a munkát, az anyagki vételtől a késztermék kibocsátásáig. Eddig ugyanis az öntés különféle munkafázisait egymástól teljesen elválasztották, így a munkások nem voltak érdekeltek a gazdaságosságban, a pazarlást „egymásra lehetett kenni”. Az új munkarendet, amelytől a hatékonyság gyors javulását várják, a napokban vezették be. MÁR A JÖVÖ ÉVI PROGRAMOT IS ISMERIK A TANÁCSI ÉPÍTŐK ÜZEMSZERVEZÖI • A Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalatnál — tavaly ősz óta —, önálló, közvetlenül az igazgató irányítása alá rendelt üzemszervezési csoport dolgozik, három kipróbált, nagy gyakorlatú emberrel. Valamennyien egy helyről jöttek mostani munkaadójukhoz, s rövid idő alatt ^ikerült tájékozódniuk az új vállalatról, felismerték a legégetőbb problémákat, egykettőre hozzáláttak feladatukhoz. Mint Együd Istvántól, a csoport vezetőjétől megtudtuk: először a központi asztalosüzemet „vették kézbe”. Jócskán akadt dolguk, mert a munkahelyen egyrészt laza normák, másrészt pedig különböző gátló technikai körülmények akadályozták a reálisabb teljesítményeket. Nos, rendezték hát a normákat, porelszívó-berendezést szereltettek a műhelybe, kialakították a szzükséges belső, üzemi utakat, gépesítették az anyagmozgatást, nem utolsósorban pedig — személyes kapcsolatfelvétellel —, egyenletesebbé tették az anyagellátást. A továbbiakban pedig — a minőség javításához — megoldják a faanyag szárítását, s újabb gépekkel, például az enyvező prés beállításával, könnyítik, gyorsítják, tökéletesítik a munkát A lakatosüzemben szintén a normarende2éssel kezlték feladatukat, aztán a technológián módosítottak, s most a szalagszerű termelés megvalósításán fáradoznak. Viszonylag új „téma” a vállalatnál a vakolatmentes válaszfalak készítése, így érthetően, különösen szükség Volt az üzemszervezők segítségére. A munkában már túl vannak az előkészítésen, hiszen kész a kidolgozott, szakszerű javaslat, amelynek megvalósításával rövidesen felére csökkenhet az itt foglalkoztatott létszám, s a felszabaduló dolgozók — betanított munkások, segédmunkások —, másutt hasznosíthatók. A visszamaradó férfiakat pedig később akár nőkkel is lehet majd helyettesítem. Éves program szerint dolgoznak az üzemszervezők, de előbbre is néznek. Máris több tervük van a következő esztendőre: egyebek mellett a szállítási osztály korszerűsítése a céljuk. A munka elvégzése szintén rendkívüli fontosságú, hiszen a vállalatnál száz fölött van már a gépkocsik, daruk száma, s ezekkel nyilvánvalóan nem szabad akárhogyan gazdálkodni.. A csoport Igyekezetének kétségkívül jelentős eredményei yannak. S az ezek láttán érzett öröm az üzemszervezőkkel még azt is feledteti, hogy jelenleg még nem mindenütt veszik tudomásul létezésüket, állandó helyük nincs, ha asztalhoz szólítja őket a feladat, anyagaiknak csupán egyetlen szívességből kapott fiókot használhatnak ... A MÁV GYÖNGYÖSI KITÉRÖG Y ÁRTÓ ÜZEMÉBEN MÉG GAZDASÁGOSABBÁ AKARJÁK TENNI A MŰSZAKI FEJLESZTÉST A jelenlegi munka- és üzemszervezési forma első lépéseit — mint azt Szabó László főmérnök elmondotta —, a MÁV Kitérőgyártó Üzemében tulajdonképpen az 1960-as évek második felében tették meg. Ebben az időben alakult ló ugyanis az üzem végleges termelési profilja. Ezután, az 1970-ben jóváhagyott üzemszervezet alapján kezdték meg a konkrét munkát. A legnagyobb változást akkor a terv és a műszaki osztály összevonása jelentette, hiszen így nem oszlott meg a termelési adatok nyilvántartrása, egyértelművé váltak a tervezési és a végrehajtási feladatok. Megszüntették a különálló normairodát, s jelenleg a teljesítményekkel kapcsolatos munkát a műszaki osztályon végzik el. Ezzel elérték, hogy a normák megállapítása lépést tud tartani a műszaki fejlődéssel, közelebb kerül* a reális lehetőségekhez. Ezekben a napodban a munkaterületeit feltárása folyik: arra keresnek választ, hogy mely munkahelyeken felel meg az órabéres, iüetve a teljesítménybéres normarendszer; hol lehetne könnyíteni, gazdaságosabbá tenni a termelést kisgépesítéssel; s vajon milyen átszervezésekre van még szdikség az ütem termelékenységének növelése érdekében? Ami a jövőt illeti, alapos vizsgálat alá vetik a műszaki fejlesztés gazdaságosabbá tételét, az alapok jobb kihasználását, a munkaidőt, és az üzemi adminisztrációt is. A gépesítés fejlődése nyomán felszabaduló munkaerővel pedig — a szükséges átképzés után —, meg kívánják oldani a ma még égetően jelentkező munkaerő-problémákat. Az üzem párt. és gazdasági irányítása a tervezett szervezési feladatok megoldása közben és után is nagymértékben támaszkodik a szocialista brigádok felajánlásaira és a munkaszervezési kezdeményezéseire. ★ Megyénk vállalatainál, üzemeiben megkezdődött tehát a párthatározat és a kormány- rendelet helyt végrehajtása. Az első lépéseket még bizony nehezen tették meg vállalataink, de mint az ismertetett üzemek példái is igazolják, megfelelő hozzáállással túl lehet jutni á kibontakozás szakaszán, s az első eredményekre épílvp meglehet valósítani a» elkövetkezendő években a munka- és üzemszervezési elképzeléseket, feladatokat. A vállalatok próbálkozásait, s az eredményeket továbbra is figyelemmel kísérjük majd lapunkban <**»«*• 1972. július 9., vasárnap
