Népújság, 1972. július (23. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-07 / 158. szám
Az állampolgár és az alkotmány Irta: dr. Bihari Otto, a Pécsi Jogtudományi Egyetem tanára Amint ismeretes, a Magyar Népköztársaság alkotmánya módosításának egyik oka az volt, hogy társadalmi fejlődésünknek megfelelően újra kellett fogalmaznunk az állampolgárok egyes jogilag szabályozott viszonyait államunkon belül. Itt is, mint az alkotmány más fejezeteiben, az alkotmánymódosítást elfogadó országgyűlés az 1949. évi alkotmányban rögzített legfontosabb állampolgári •jogokra és kötelességekre támaszkodhatott, amelyek nemcsak a múltban — az elmúlt 23 év alatt —, hanem a jövőben is megfelelően körvonalazzák a szocialista állam és polgárai közötti viszonyt. Természetes, hogy a módosított alkotmány is alapvető intézményként emeli ki pl. az állampolgároknak a munkához való jogát — és a képességeiknek megfelelő munkálkodás kötelességét —, tehát azt az alapjogot, amelyet történelmileg mindenütt először a szocialista alkotmányok vezettek be. Mindaz, ami az alkotmány- módosítás során e területen történt, három gondolatban fejezhető ki. Elsősorban is — társadalmunk fejlődésének következtében — nem volt többé szUkség arra, hogy az alkotmány megkülönböztetést tegyen a „dolgozók” és más állampolgárok közt. Bár eddig sem zártuk ki az állampolgárok egyetlen kategóriáját sem a jogok és kötelességek gyakorlásából, az új szöveg mindenütt az „állampolgárok” jogait és kötelességeit határozza meg. Másodikként azt kell megemlítenem, hogy az új szöveg egyes jogokat, kötelességeket, amelyek magára népköztársaságunk társadalmi rendjére a legjellemzőbbek, s így társadalmunkat a legközvetlenebbül befolyásolják, kiemelte a VII. fejezetből és az I. fejezetben bővebben — ebből a szemszögből nézve — fejtette ki. Végül, talán a legfontosabb továbbfejlesztésnek azt tekinthetjük, hogy a koráb- . bi alkotmányos megfogalmatársadalom egészének is nyernie kell azzal, hogy az egyén, az állampolgár élete gazdagodik. Már a korábbi alkotmányos szerkezetben is áz alaptörvény élén helyezkedett el a munkáról szóló szakasz. Ez a szöveg — kis változtatással — szerepel a módosított alkotmány 14. §-ában. Mivel a munka mind a társadalom, mind az egyes állampolgárok számára alapvető jelentőségű, az alkotmányszöveg két oldalról közelíti meg ezt a kérdést. Szocialista társadalomról lévén szó, nálunk magának a társadalmi rendnek az alapja a munka. Másrészről a munka lehetőségének biztosítása a szocialista társadalomban az állampolgárok tisztességes, emberi életének az alapja is. Ezért mondja ki a 14. és az 55. §, hogy államunk biztosítja az állampolgároknak a munkához való jogát (hogy ezen az úton hozzájussanak a szükséges javakhoz). A 14. § azonban arról sem feledkezik meg, hogy társadalmunk egésze sem lehet meg polgárainak szorgalmas munkája nélkül. Ezért ' minden munkaképes polgárnak kötelessége is egyúttal, hogy dolgozzék, s ezzel segítse államunkat céljainak elérésére. Az alkotmány 18. §-a többek között a tudományos munka, a művészet szervezését és támogatását, segítését írja elő állami szerveink részére. Nagyon fontos azonban, hogy mind a tudományos dolgozók, mind a művészek számára, egy-egy jelzővel kötelezettségeket állapít meg, mondván, hogy a Magyar Népköztársaság „a társadalom fejlődését előmozdító tudományos munkát” és „a haladást szolgáló művészetet” segíti. A támogatás, segítés nyújtotta jogok mellett tehát kötelezi a tudósokat és művészeket, hogy harcoljanak a társadalom fejlődéséért, a haladásért. Mindez azonban nem korlátozza a 60. §-ban külön is kiemelt tudományos és művészeti alkotó tevékenység szabadságát. Az alkotmány másik helyén, az 59. §-ban szól a művelődéshez való jogról. Mivel a szocialista társadalom fejlődését csak művelt állampolgárokkal lehet biztosítani, egy vonatkozásban az alkotmány művelődési kötelezettséget is kimond: az általános iskolai képzés kötelező voltát. Hasonlóképpen egészíti ki egymást jog és kötelesség a 61. §-ban,ahol egyrészt az állampolgárok törvény előtti egyenlőségét rögzíti, másrészt kötelezi az állampolgárokat arra, hogy maguk se részesítsék hátrányban polgártársaikat nemük, felekezetűk, vagy nemzetiségük alapján. Végezetül hadd említsem a teljesen új 68. §-ban rögzített jogok és kötelességek egységét. Az alkotmány itt először az állampolgároknak arról a jogáról beszél, hogy részt vehetnek a közügyek intézésében. Másik oldalról azonban úgy is megközelíti a közügyek intézésében való részvételt, hogy a közmegbízatások lelkiismeretes teljesítését kötelességükké teszi. A közéletben való részvétel nemcsak a részt vevő „dicsőségét” jelenti, hanem a társadalommal, a többi állampolgárral szembeni elkötelezettségét is. Ezért jog és kötelesség egyúttal a közéleti tevékenység, a közügyek intézése. A jogok és kötelességek együttes jelentkezése, mondhatni párhuzamossága a módosított alkotmány egyik legjellemzőbb vonása. záshoz képest a módosított alkotmány erőteljesebben hangsúlyozta az állampolgárok és a társadalom egymás iránti felelősségének szükségességét, tehát az állam, a társadalom kötelezettségeit az állam polgárával szemben Gyorsjelentés a félévről: Javult a megyei lakások siker az öut8dében, a (az állampolgárok alkotmányos jogait) és az állampolgárok kötelezettségeit a szocialista társadalommal szemben (az állampolgárok alkotmányos kötelességeit.) Ezért mondta ki a VII. fejezet élén levő 54. § (2) bek., hogy a Magyar Népköztársaságban az állampolgári jogokat a szocialista társadalom érdekeivel összhangban kell gyakorolni; a jogok gyakorlása elválaszthatatlan az állampolgári kötelességek teljesítésétől”. Az alkotmánynak ez a rendelkezése — amely ilyen formában a korábbi szövegben nem szerepelt — a társadalom, az állam, és polgára egymás iránti felelősségét, közös céljait, együttműködésének szükségességét fejezik ki. Nyilvánvaló, hogy a szocialista állam alkotmányában olyan jogokat biztosít polgárainak, amelyek lehetővé teszik boldogulásukat, élet- színvonaluk, kulturális, tudományos ismereteik bővítését, emelését, személyiségük további kifejlesztését, tehát az egyén szocialista célkitű- aéseinek elérését. Azonban a Hátunk mögött az idei első félév, s bár még az egészen pontos adatok a legtöbb helyütt -nem állnak rendelkezésre, megközelítően következtetni lehet az eredményekre, amelyek jellemzőek az 1972-es munkára. Mint tájékozódtunk megyénk néhány vállalatánál, üzeménél: általában sikeresnek mondható az eltelt hat hónap, s ez örvendetes! A KÖNNYŰIPARI GÉPGYÁRTÓ VÁLLALAT — ismertebb, régi nevén: KAEV —, 10. sz. gyárában, a kooperációs munkákat is beszámítva, a program szerinti 49 helyett kereken 52 millió forintos árbevétellel zárták a félévet. Az összeg hozzávetőlegesen egyharmada exportból származik. Ennek során első alkalommal szállítottak Lengyelországba 10 klímaberendezést, amelyekből egyébként ugyanennyit kapott Csehszlovákia is. Ugyanekkor az írezőgépekből Csehszlovákia mellett Bulgáriába jutott még. A hazai megrendelések teljesítése közül említésre méltó az a két Stork-manzardszárító, ami a Pamutnyomóipari Vállalat számára készült, a textilipari rekonstrukción belül. Ez utóbbi berendezések további érdekessége, hogy: a III. negyedévben az NDK-ba is exportálnak közülük, AZ ÖNTÖDEI VÁLLALAT egri gyáregységében mintegy félszáz tonnás túlteljesítésre „számítanak”, a mérleg után. Ahogyan megtudtuk: főleg az Ipari Szerelvénygyárnak készített szelepházak, kisebb részben az egri Csebokszári lakótelepre gyártott vízaknafedelek gyarapították a többletet. Jelentősnek mondható azonban a közvetett export is, ami például Svédországba irányult. Ezek egyben aprólékosabb munkát is követeltek, hiszen: különleges kivitelben készültek. Ami a nyereséget illeti: már májusban teljesítették az „eredménytervet”! Így az első félévtől hozzávetőlegesen több mint 120 százalékos teljesítést „várnak”, ami valójában azt jelenti, hogy: hat hónap alatt annyi a nyereség, mint tavaly egész esztendőben! A gyáregység sikerének titka, hogy: valósággal óramű- pontossággal működött a „mechanizmus”. Minden számítás „bejött”. Az egriek azonban teljesítményeik tudatában sem teljesen optimisták a jövőre nézve. Némi aggodalmat kelt ugyanis bennük, hogy az országosan jelentkező kereslet- csökkenést ők is érzik, a szokásosnál kevesebb az igény az öntvényekre. Amíg máskor ilyentájban már lekötöt£redniéiiyek és gondok egy új üzemben Hetenként 15 mázsa húskészítmény Gyöngyösről A gyöngyösi körzeti ÁFÉSZ működési területéhez a várost környező hat község tartozik. A napi szükségleti cikkek folyamatos ellátása mellett nagy problémát jelentett a tőkehúsból és hús- készítményekből mutatkozó igények kielégítése. A központi keretből kapott meny- nyiség nem fedezte a lakosság igényeinek csupán egy- harmadát. Sok községben heteken át nem lehetett kapni hentesárut, mert az a mennyiség, amit hetenként kaptak, a város és a nagyobb községek, ipartelepek ellátására sem volt elegendő. Mindezt a problémát évek óta tartó kísérletezések, különböző szervezések és üzletkötések sem oldották meg. Ezért az elmúlt évben elhatározta az ÁFÉSZ vezetősége, hogy a lehetőségek felhasználásával és a város támogatásával új húsfeldolgozót építenek. Jó előre gondoltak arra is, hogy az ÁFÉSZ egyedül nem képes ellátni nyersanyaggal a feldolgozót. Amint azt Csernyánszky Tamás, a szövetkezet elnöke elmondta, a gyöngyösi Mát- rakincse Termelőszövetkezettel megállapodást kötöttek, ahonnan évente ezer hízó kerül a szövetkezeti üzembe. Ezzel a kapacitás ■ rr r minősege, KilEV-nél ték a III. negyedéves kapacitásukat — most sajnos erről még nem beszélhetnek.. A HEVES MEGYEI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALATTÓL nyert értesüléseink szerint a cég túlteljesítette féléves lakástervét. Észrevehetően javult a lakások minősége, amit például az is igazol, hogy: az átadott 280- ból 120 lakást dicséret mellett vett át a beruházó! A VOLÁN 4. SZÁMÚ VALLALAT gyöngyösi utazási és szállítási irodája — miniatűr helyiségbe zsúfolt négy ember — is ugyancsak iparkodhatott az első fél évben, hiszen, mint kiderült: több mint 11 ezer érdeklődő számára szervezett különféle utazást hazánk legszebb tájaira. Vendégeik között szép számmal — mintegy két és fél ezren — voltak színházlátogatók, akik többnyire pesti előadásokat tekintettek meg. Emellett jól kihasználták a négy „XX”-es bérkocsit is. A teherforgalmat ugyanekkor főleg a lakásépítők növelték, de érdekes, hogy például csupán a méhészek 50 alkalommal vették igénybe az iroda által biztosított gépkocsikat. j - • . G«, útfeléhez már biztosították a nyersanyagot. Tervük megvalósításához újabb lehetőséget adott a nemrégiben megjelent rendelkezés, amely lehetővé teszi a háztáji gazdaságokban a sertéshizlaló társulások megalakítását. Ezekben a napokban alakítják meg elsőként a megyében a hizlaló társulást, amely egy év alatt 1200 sertést ad át feldolgozásra. Ezenkívül a det- ki Szabadság Tsz is segít az ellátásban. A feldolgozó rövid idő alatt felépült a város külső részén. A szövetkezet az építkezésre és a felszerelésekre 1 millió 800 ezer forintot költött. Már a tervek készítésénél figyelembe vették a városban dolgozó Húsipari Vállalat nagy kapacitású üzemét, ezért céljuk nem a konkurrencia, hanem a községek ellátásának javítása volt. E célnak pedig igen jól megfelel a kisüzem, amely további bővítésre, illetve a felszereltség javításéi a szorul. Hiába, a szövetkezet erejéből csak eny- nyire tellett. Ezekben a napokban már folyik a próbaüzemelés. Sajnos, az első probléma máris jelentkezett, mivel a KÖJÁL nem engedélyezte a vágásokat. Emiatt a hízókat a Húsipar telepén vágják és csak feldolgozásra szállítják a szövetkezeti üzembe. Hetenként 80—100 sertés levágása és feldolgozása válik lehetővé. Most még csak 15 mázsa hentesáru hagyja el az üzemet hetenként, de ez a mennyiség még csak a kezdet. Az ellátásban máris nagy javulás tapasztalható a városban és a környező falvakban, mivel a szövetkezet most vásárolt új hűtőkocsija minden héten háromszor szállít friss árut 20 élelmiszer- és hat húsboltba. Csörgő István irányításával 20 féle húskészítményt állítanak elő é= adnak át a kereskedelemnek. A termelést ma még nem tudják jobban fokozni, mert szak- emberhiánnyal is küzdenek. Pedig a készítmények minőségével igen elégedettek a vásárlók. Külön említésre méltó, hogy háromféle házikolbászt, négyféle sonkakészítményt, kenőmájast, háromféle császárszalonnát és más, az üzletekben ritkán látott készítményt gyártanak. Ezenkívül a lakosság ellátásához szükséges tőkehúsellátást is megoldanák, ha már működne a vágóhíd. A gyöngyösi ÁFÉSZ kezdeményezése mindenképpen támogatást érdemel, melyhez a városi tanács már 600 000 forintot dotációként adott a szövetkezetnek. Szabó Lajos 100 éyes a Bánréve—Ózd közötti vasút Á Borsod megyei közlekedési hálózat kiépítése során száz évvel ezelőtt készült el a Bánréve—Ózd közötti vasútvonal, s futott be az első szerelvény Észak-Magyaror- szág új ipari centrumába — Ózdra. A centenárium alkalmából a MÁV Miskolci Igazgatósága az Ózdi Kohászati Üzemekkel és a Bor- sodnádasdi Lemezgyárral közösen vasárnap a kohászvárosban rendezi meg a vasutasnapi központi ünnepséget, ahol kitüntetéseket, törzsgárda-jelvényeket adnak majd át a kiváló munkát végzett vasutasoknak. A vasutasnap alkalmából szombaton adják át a több mint 10 millió forintos költséggel újjáépített és korszerű intjegradominó biztosító berendezéssel felszerelt emő- di állomást. Lessee új, korszerű vendéglője Poroszlónak ? Ez a kérdés bizony gyak- 3 Egyébként is a zene, a leprán elhangzik a hosszú Ti- nagyobb forgalom a délutásza menti községben. Főkénti ni és az esti órákban lesz, s ilyenkor a szomszédos óvoda kis lakói már otthon tartózkodnak. Nagy szükség lenne Poroszlón — a leendő Tisza— II. üdülőterület Heves megyei központjában — erre a korszerű, színvonalas vendéglőre. A kivitelezéshez szükséges költségfedezettel, sőt már kivitelezővel is rendelkezik a poroszlói szövetkezet. Reméljük, hogy az akadályok rövidesen elhárulnak, s még az idén elkészülhet a tervezett létesítmény alapja és lábazata, s a terveknek megfelelően a jövő év nyarán átadhatják a forgalomnak az egész épületet. (faludi) a helybeli fiatalok, de a Debrecen felé tartó, meglehetősen jelentős átutazó forgalom utasai is kifogásolják: miért nincs egy korszerű étterme és presszója Poroszlónak? A körzeti fogyasztási szövetkezet vezetőitől megtudtuk, hogy a község központjában a művelődési ház és az óvoda közötti üres telekre — amely a fogyasztási szövetkezet tulajdonát képezi — már megterveztették a 250 vendéget befogadó vendéglátóipari kombinátot. Sajnos, jelenleg vitás a járási hivatal egészségügyi csoportja előtt, hogy engedélyezze-e az óvoda szomszédságában a vendéglő megépítését. A terasszal, melegkonyhával, presszóberendezésekkel tervezett épület a szövetkezet vezetői szerint olyan igényes étterem és szórakozóhely lesz, hogy nem kell tartani a kisgyermekeket zavaró rendbontásoktól Mmmm,0 1*». július 7., péntek
