Népújság, 1972. július (23. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-05 / 156. szám

Az egészség törvénye Irta: dr. Pesta László, az országgyűlés szociális-egészségügyi bizottságának elnöke Percenként három Zsiguli Lenyűgöző méretek, világszínvonalú technika Togliattiban Heves megyei vendég a Zsiguli-gyárban f Műit századi honatyák I 1876-ban törvényt hoztak j az egészség ügyében és ezzel . »ok fejlettebb, gazdagabb or­szágot megelőztek, mégsem lett Magyarország a viruló egészség hazája, sokáig írott malaszt maradt a nemes jog­alkotás, nem voltak meg a gyökeres változás, az alap­vető javulás szakmai, gaz­dasági és társadalmi felté­telei. Sokkal később, a polgári Magyarország fellendülésé­nek idején, amikor már meg­voltak a közegészségügyi in­tézkedések és a betegek ellá­tásának elemi intézményei, nagy tudósok és kiváló gya­korló orvosok, majd midőn a munkásosztály nehéz har­cokban kivívta magának a betegbiztosítás kezdeti rend­szerét, akkor már megvaló­sultak az 1876. XIV. te. egyes szakaszai, de a valódi egészségvédelem, a dolgozó nép teljességére kiterjedő korszerű betegellátás csak a felszabadulás utáni években megindult gyors fejlődés eredményeként vált valóság­gá. Csak most érkezett el az Ideje új, magas igényű, szo­cialista egészségügyi törvény megalkotásának, amelyet a magyar országgyűlés az újonnan módosított alkot- mánytörvénnyel egy üléssza­kon és azzal teljes összhang­ban, ez év április havában fogadott el. „A Magyar Népköztársa­ságban az egészségügy álla­mi feladat”. E mondattal kezdődik az 1972. évi II. tör­vény és az utána következő 91 paragrafus oly magas kö­vetelményeket, annyira szé­les körű tevékenységet, hu­mánus szellemet sorol és áraszt, hogy önkéntelenül to*- lul ajkunkra a kérdés: mi a garanciája annak, hogy az állam meg is felel ennek a feladatnak és ha igen, mikor valósulnak meg e szakaszok­ba foglalt íéeretek? Erre a kérdésre alkotmá­nyunk egyes szakaszaiból összeállított szöveggel vála­szolhatunk: „A Magyar Nép- köztársaság szocialista állam, melyben minden hatalom a Egyszerű, modem épület Egerben. 1969-ben létesítet­ték elsőként az országban. Neve: Állategészségügyi Állo­más. Az olvasónak talán nem sokat mond ez a név, az ál­lomás munkája azonban an­nál jelentősebb, hiszen ma­gába foglalja megyénk állat- egészségügyét. A húsprogram eredményes megvalósítására Hevesben is évről évre több iparszerű, szakosított szarvas- marha- és sertéstelep épül. Ezek betelepítésében, a faj­taválasztásban, a tartáshigié­nében, a szakosított telepek hőmérséklet- és páratarta­lom-mérésében mint szakta­nácsadók, komoly részt vál­lalnak az állomás munkatár­sai. Ezenkívül fontos felada­tuk az élelmiszer-higiéniai vizsgálatok is. Az épületet járva, az eme­leti bakteriológiai laboratóri­umba vezet első utunk. Élel­miszereket vizsgálnak, ellen­őrizik a különböző készít­ményeket. Az ablak melletti asztalon Bunsen-égő lángja fölött hosszú drótból készült tűt melegít egy fehér köpenyes laboráns. Énekes Klára, majd egy üvegcsészében előkészí­tett sűrű táptalajba szúrja azt. Többször egymás után megismétli a műveletet. — Az egri ÁFÉSZ strand­büféjéből hozott húsmintát vesszük elemzés alá — mond­ja, az élénk tekintetű labo- ráus. — Hány vizsgálatot végez naponta? — Átlag tízet, tizenkettőt. — Csak bakteriológiailag vizsgálja a mintákat? — Nem, fizikai és kémiai módszerekkel is. — Milyen szépséget talál •bben a munkában l dolgozó népé, védi az állam­polgárok életét, testi épsé­gét, egészségét, és ezt a vé­delmet, melyhez tehát az ál­lampolgároknak joguk van, a munkavédelem, az egész­ségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezé­sével valósítja meg.” Az egészségügyi törvény az alkotmány szövegének ős szellemének megfelelően ezt a deklarált állampolgári jo­got a 25. §-ban a következő­képpen ülteti át a gyakorlat­ba: „Az állampolgárok a gyógyító-megelőző ellátás ke­retében ingyen jogosultak orvosi vizsgálatra, a szüksé­ges orvosi gyógykezelésre — ideértve a kórházban törté­nő gyógykezelést is — vala­mint a szülészeti ellátásra és a mentőszállításra.” Tehát a jövőben minden magyar állampolgár jogosult az ingyen ellátásra, hiszen gyakorlatilag már úgyszól­ván mindenki dolgozó, az lesz, vagy az volt, nincs már értelme a régen még indo­kolt megkülönböztetésnek. Olvassuk tovább a tör­vény 74. és 75. szakaszát is. melyekből a következőket idézem: „Az egészségügyi képesítéshez kötött munka­körben dolgozó személynek a munkakörével kapcsolatos tevékenységét a szocialista erkölcs követelményeinek, hivatásából folyó felelőssé­gének tudatában, e törvény és végrehajtására vonatkozó jogszabályok megtartásával kell végeznie. — Az orvos az állami egészségügyi ellátás keretében köteles az állam­polgárt egészségi állapotá­nak megfelelően, lelkiisme­retesen, a rendelkezésére ál­ló legkorszerűbb módon, el­lenszolgáltatás nélkül ellát­ni. Tudatosítania kell az ál­lampolgárt, hogy mindez őt megilleti. Olyan magatartást kell tanúsítania, amely mél­tó az orvosi hivatáshoz, es­küjéhez és érdemessé teszi az állampolgár- bizalmára. Az állampolgár megkülön­böztetett egészségügyi ellátás érdekében az orvosnak anyagi, vagy egyéb előnyt nem nyújthat és az orvos azt nem fogadhatja el.” — Azt, hogy nehéz, nagy pontosságot és felelősséget igényel. — Hány éve dolgozik itt a laborban? — Mindössze egy éve, ko­rábban gyermekápolónő vol­tam. — És ez jobb? — Feltétlenül érdekesebb, legalábbis nekem. Távolabb a sarki asztalon kémcsövekben tej-minták so­rakoznak. — A fogyasztásra kerülő húsféléken kívül tejet is vizs­gálunk — mutat a jegyző- könyvi táblázatokra dr. Schuszter András, szakállat­orvos, a laboratórium vezető­je. — Most kinek vizsgálnak? — A Borsod—Heves me­gyei Tejipari Vállalatnak. — A nyári hónapokban van-e sok panasz a minőség­re? — Sajnos előfordul, ezek főként a rossz hűtésből adód­nak. — Termelőszövetkezetek is küldenek mintákat? — Igen. — Legutóbb honnan érke­zett tejminta? — A pétervásári Gárdonyi Tsz-ből, ahol a minőséggel volt kifogás. — Mit kifogásoltak? — Nem volt meg a szab­ványban előírt zsírszázalék. — Javult-e azóta a Mátra­iéi minősége? — Az utóbbi napokban szaktanácsadásaink alapján, a jobb takarmányozás eredmé­nyeként a pétervásári tej is eléri az optimális zsírszáza­lékot. A parazitológiai laborató­riumban a legfőbb vizsgalati Világos beszéd, mindenki megérti. Az a beteg, vagy hozzátartozó, aki egy sike­res, vagy bonyolult kezelés végén nem elégszik meg a hála őszinte kifejezésével és meg akarja ajándékozni va­lamivel az orvost, még nem szegi meg e törvényszakaszt, bár teljesen feleslegesen cse­lekszik, hiszen őt a lehető legkorszerűbb kezelés is megilleti, teljességgel ingye­nesen. De ha valaki előre, vagy kezelés közben akar fi­zetni, az beleesik a gyanúba, hogy ezt megkülönböztetés, előnyök kedvéért teszi. Az orvos pedig nyilvánvalóan sem előre, sem közben, sem utólag nem kérhet semmit az ingyenes vizsgálatra és ke­zelésre jogosult személytől. Az egészségügy irányítását a kormány az egészségügyi miniszter útján látja el, aki e szakigazgatás legfelsőbb szerve. A minisztérium szá­mos tudományos és gyógyító intézetet közvetlenül igaz­gat, de az egészségvédelem állami feladatának nagyobb részét a tanácsok irányításá­ban működő kórházak, ren­delőintézetek, gondozók, szo­ciális betegotthonok s a bennük dolgozó orvosok és segítő munkatársaik látják el. A tanácsokra nagy felada­tot ró az egészségügyi intéz­mények jelentős összegekbe kerülő fenntartása, még drá­gább korszerűsítése s ben­nük a színvonalas, zavarta­lanul működő betegellátás megszervezése. Még ennél is nagyobb gond az új intéz­mények — kórházaik, bölcső­dék és más intézetek — léte­sítése, az építési kapacitás elégtelensége és a magas költségek miatt. Tetézi a gondokat az a jól ismert je­lenség, hogy az intézmények­ben szegény területeken te­lepszik le legnehezebben az orvos, s ugyanott a legna­gyobb az elmaradottság. A megyei tanácsokra vár e sú­lyos problémák megoldása, hiszen életünk csak egy van, egészségünk a legfontosabb, mindenki megkívánhatja az új egészségügyi törvény szel­lemében, hogy az ország bár­eszköz a mikroszkóp. A tárgy­lemezen metilénkékkel festett preparátumot a mik­roszkóp lencséje alá helye­zi dr. Schuszter Andrásáé ál­latorvos, majd belepillant a látómezőbe. Azután néhány sort ír a papírra. — Herperger Sándor né, tó­falui lakos elpusztult méheit vizsgáljuk — tekint fel egy pillanatra az állatorvos. — Milyen eredményre ju­tottak? — Megállapítottuk, hogy a túlzott vegyszeres gyomirtás miatt pusztultak el a kis ál­latok. — Volt-e már korábban ilyen jellegű megállapításuk? — Mostanában nem. De a tófalui példa mindenesetre nagyobb óvatosságra figyel­meztet a kémiai szereket fe­lelőtlenül használók felé. Az állategészségügyi állo­más dolgozói fontos felada­tuknak tekintik a megye szarvasmarha-állományának mielőbbi tbc-mentesítését. Ezt 1975-ig szeretnék elvé­gezni. A grafikonok, melye­ket a vizsgálatok alapján az elmúlt években készítették, azt mutatják, hogy ma már egyre kevesebb a tbc-fertő- zött állomány. A jegyzőkönyvekbe foglalt eredmények mind arról ta­núskodnak, hogy az állomá­son Heves megye állategész­ségügyének és a forgalom­ba kerülő különféle élelmi­szereknek a védnökei dolgoz­nak, akik éberen őrködnek a lakosság egészsége fölött. Azon fáradoznak, hogy meg­előzzék a betegségeiket, a fer­tőzéseket .. Mentusz Károly mely táján hozzájuthasson a gyógyulás korszerű lehetősé­geihez. „Az egészségügyi feladatok ellátásában az egész társa­dalom hatékonyan közremű­ködik” — mondja a törvény és valóban, mindig és min­denütt találunk okos, szíves és áldozatkész embereket, akik a szolidaritás jegyében összefogva képesek néha nagy feladatokat is megolda­ni. A megyék, a városok és a falvak nagy részében a meglévő feltételekkel, a fe­lelősök munkájának összefo­gásával, a jó példát mutató orvosok és munkatársak tu­datos és kiemelt megbecsü­lésével kiváló eredményeket lehet elérni a nép egészségé­nek védelmében. Az intéz­ményekben s a gazdasági feltételekben szűkölködő községeket, városokat a me­gyéknek, az ilyen megyét pedig a kormánynak kell mindaddig támogatnia, míg megfelelően be nem hozzák elmaradásukat. Az országgyűlés szociális­egészségügyi bizottsága úgy­szólván permanensen foglal­kozik az egészségügyi beru­házások, felújítások, lema­radások és más nehézségek összes kérdéseivel, le nem veszi ezeket a napirendről, amíg megoldást nem nyer­nek, anélkül, hogy a kor­mányt soviniszta módon kí­vánná eltéríteni a lehetősé­gek igazságos elosztásának gyakorlatától. Ritkábban, de akkor nagyon eredményesen tehetünk látogatásokat me­gyei képviselőcsoportok meg­hívására, az utóbbi években a Zala, Szolnok, Pest, Ko­márom—Esztergom és Békés megyei, valamint a budapes­ti képviselőcsoportok meghí­vásainak tehettünk eleget, s ezzel egyben reflektorfénybe került az említett területek néhány eredménye, vagy kí­vánsága. Egyik legeredményesebb vizsgálója az egészségügy speciális problémáinak á Központi Népi Ellenőrzés Bizottság, mely a helyi bi­zottságaival és szakértőkkel rendszeresen ellenőrzés alá veszi az egészségügyi beru­házások, a műszerellátás és más nehézségekkel járó ága­zati tevékenység gyakorla­tát és nagyon hatásosan mu­tat rá a problémákra, ke­resve azok megoldását. Reméljük, az új egészség- ügyi törvény s a képviselők helyi tapasztalatai minden megyében az érdeklődés homlokterébe állítják a nép egészségvédelmének .fontos kérdéseit és létrejön az a társadalmi összefogás, • mely mindenütt a jelenkor legma­gasabb szintjére helyezi az egészség szolgálatát. Bővülő választék Pantallók, zakók — Számomra Togliatti fe­lejthetetlen élmény. Pazar a város, a Zsiguli autógyár pe­dig egyenesen csodálatos. Méretei lenyűgözőek, techni­kája világszínvonalon áll... Ezekkel a szavakkal kezd­te élménybeszámolóját a Szovjetunióban, a Togliatti­ban tett látogatásáról Berecz István, a KPM Egri Közúti Igazgatóság vezetője, aki a közelmúltban egy magyar szakmai delegáció tagjaként járt a Szovjetunióban. Sok­jelé járt, sok jót, sok szépet látott, de a Zsiguli autógyár­tól különösen mély benyo­másokkal vett búcsút.., — Valóban így van. A gyár minden túlzás nélkül: csodálatos. Hadd mondjak néhány adatot a számunkra egészen szokatlan méreteire. Száz kilométer útja, 140 ki­lométer vasútja, kétmillió négyzetméter alapterületű burkolt padlója van, a csar­noképületek területe nem ke­vesebb, mint 20 millió négy­zetméter. A legnagyobb csar­nok hossza 1848 méter, szé­lessége pedig 500 méter. Az építkezésen 100 millió köb­méter földet mozgattak meg, beépítettek 1,5 millió köbmé­ter betont, 200 ezer tonna fémszerkezetet. Különben to­vább folyik a gyár építése. Még épül a 23 emeletes ad­minisztrációs épület, befeje­zéséhez közeledik a hateme­letes számítóközpont. Ugyan­csak épül a gyár próbaút- komplexuma is. Ezen a pá­lyán a kocsik minden elkép­zelhető viszontagságnak ki vannak téve. Minden ezredik kocsit próbaútra viszik. Mi is láttunk egy ilyen próbát. Komolyan mondom, fantasz­tikus dolgokat művelnek a kocsikkal... v— Hány dolgozója van a gyárnak? — A 943 szakmában 52 ezren dolgoznak. A gyár dol­gozóit ötezer vállalattól vá­logatták ki, akik valóban magas színvonalú technikai ismeretekkel, technikai mű­veltséggel rendelkeznek. Kö­zülük nagyon sokan voltak hosszabb tanulmányúton To­rinóban is, valóban nemcsak szeretik, de értik is szakmá­jukat. — Ha jól tudjuk, a Zsi­guli autógyárban torinói szakmunkások is dolgoz­nak ... — Füzesabonyból — Igen, mégpedig nem is kevesen. Nagyon jó dolguk van, hiszen valóban mindent megkapnak a Szovjetunió­ban. Modem, kényelmes szállodában laknak, olasz nyelvű újságok jelennek meg számukra, a 380 ezer lakosú város üzleteiben még az árakat is kiírják olaszul. Nem véletlen, hogy nagyon jól érzik magukat Togliatti­ban. — A csarnokokban különös élményekben van részük a vendégeknek. Mindenütt fan­tasztikus tisztaság, jó szel­lőztetés, ideális munkakörül­mények, programvezérlés, a raktártól kezdve egészen a gyártás, a szerelés befejezé­séig. A gyár technológiája világszínvonalon áll. Tulaj­donképpen mindent a gépek végeznek. A raktárakból gé­pek veszik ki a félkész al­katrészeket, gépek viszik az újabb munkafolyamatokhoz, gépek ellenőrzik a minősé­get. — A tervezett három sza­lagból kettő már teljes ka­pacitással üzemel. Milyen időközönként érkeznek a kész Zsigulik le a szalagról? — Percenként három ko­csi gördül le a két szalag­ról, 14 féle színben. Csodála­tos látvány. Ha a harmadik szalag is megépül, évente 660 ezer kocsi készül majd a Zsiguli-gyárban. A techni­kával kapcsolatban szeretnék még egy dolgot elmondani. Togliattiban, a technika bár­mennyire is magas színvona­lú, nem nő az ember fölé, Togliattiban a technikának nem rabszolgája az ember. A gyárban nagyszerű körül­mények között dolgoznak, szép, új lakásokban laknak, jól keresnek, szépen élnek. Ezzel kapcsolatban még egy számot említenék a gyár mé­reteiről: A Zsiguli autógyár­ban egyszerre 17 ezer ember tud kényelmesen, kulturált körülmények között ebédelni. — A Zsigulik Magyaror­szágon is nagy sikert arattak, hamar és sokan megszeret­ték. Ugyanakkor, különösen az első időben, több panasz is volt a kocsikra,,, — Ezt a gyárban is tud­ják, és már ki is javították a kerekek beállításával, a gumikopással kapcsolatos problémákat. Rendkívüli mó­don vigyáznak a kocsi minő­ségére, kezdve onnan, hogy még a megmunkálásra váró anyagot is zárt, fedett csar­nokokban tárolják. Bár csak itt, nálunk vigyáznának úgy a kocsikra, mint Togliatti­ban. Nemrég voltam Debre­cenben, és bizony, elszomo­rító látvány volt, hogy a szép, modern autókat a sza­bad ég alatt tárolják. Rá­adásul a szállítása sem épp az ideális körülmények kö­zött folyik, sajnos, a MÁV- nak erre a célra nincsenek még fedett kocsijai. Pedig a Zsiguli megérdemelné, hiszen különleges gonddal készítik, s nagyon magas technikai színvonalon. Ez egyben azt is megköveteli: a Zsiguli üze­meltetéséhez is magasabb technikai műveltségre van szükség. Nemcsak szeretni kell ezeket a kocsikat, de tudni is kell velük bánni. Nekem nagyon a szívemhez nőtt, s amikor hazajöttem, be is fizettem egy Zsiguli gép­kocsira, Koós József SjpnBirSti. & 1973. július 5-, szerda öt évvel ezelőtt kezdte meg a termelést a Budapesti Konfekció Szövetkezet füzesabonyi részlege, ahol a közel­jövőben egy újabb varrórészleget adnak majd át. Addig azonban az előre kiszabott fiú- és férfi pantallókból, lami­nált zakókból naponta 110-et készítenek,a részleg ügyes kezű dolgozói. A termelést egyébként jelentősen elősegíti az a két új „bitniző”, azaz övpántvarrógép, amelynek egyikével Ziga Ilona végzi naponta a munkáját. iFoto: Tóth Gizella) Áz élelmiszerek védelmében 'S

Next

/
Thumbnails
Contents