Népújság, 1972. július (23. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-20 / 169. szám
Nyári tragédiák A z idén is megtartották hagyományos júniusi Hagy sajtótájékoztatójukat az •gészségügyi szakemberek. Csakúgy, mint korábban, most is felhívták a figyelmet az élénkülő idegenforgalom, a nyaralási szezon következtében várható fertőzési veszélyekre. Hangsúlyozták, hogy az illetékesek minden tőlük telhetőt megtesznek a kánikulával járó veszélyek minimálisra csökkentéséért, szigorítják a fürdőhelyek, vendéglők, szállodák, élelmiszer- boltok és raktárak higiéniai ellenőrzését. Megtudhattuk azt is, hogy a hazai járvány- Jielyzet sokat javult, valamint hogy a nyaraló gyermekek számára rendelet írja elő a kötelező diftéria, szamárköhögés és tetanusz oltást, ami már egy szérumban is kapható. A világért sem kívánom kisebbíteni a nyár higiénés veszélyeit. Mindenképpen helyes, hogy az , egészségügyi hatóságok fokozott szigorral lépnek fel a nyárra vonatkozó ésszerű szabályok megsértése és megsértői éllen, nyilvánvalóan. a mi érdekünknek cselekszenek. (A munkájukat végző KÖJÄL- szakemberekre sajnos nem egy helyen úgy tekintenek, mint ellenségekre, holott ők a baktériumok, főként a szalmonella, a hanyagság, piszok, fertőzések ellenségei, ha emiatt akadékoskodnak, teljes joggal teszik.) Tavaly Buda- fjesten például hatvanezren betegedtek meg fertőző hasmenésben, meglehetősen kellemetlen tünetektől kísérve. Helyénvaló tehát, hogy nyaranta újra és újra fokozódó elővigyázatosságra és tisztaságra intenek bennünket, mindezt nem lehet elégszer elmondani. Ügy tűnik, hogy a gyakori intelmeknek, a kellő szigornak csakugyan van hatása. Amióta a nyári hónapokra megtiltották a könnyen romló krém-es szállítását és a süteményt csak ott lehet kiszolgálni, ahol készítették, azóta nemigen betegszik meg senki krémestül. Hirtelenjében azt sem tudom, hogy mikor olvastam utoljára a régebben oly gyakori fagylalt- mérgezésről. Csakugyan kevesebb lett tehát a ránk leselkedő nyári veszély. Kivéve egyet és éppen a legsúlyosabbat. A vízbefúlás veszélye a jelek szerint semmivel sem lett kisebb, mint öt, vagy tíz esztendővel ezelőtt. Amint melegszik az idő, szinte törvényszerűen bukkannak fel a gyermek- és felnőtt-tragédiákról hírt adó közlemények az újságokban. „Tiltott helyen fürdőit ...” A vízhaláHal szemben tehetetlenek volnánk? Utólag tényleg nem tehetünk semmit a gyógyításért; nincs az a csodadoktor, alá a vízibe- fúl'tat vissza tudná adni az életnek. A megelőzésnek sincs higiénés, vagy szérumos módszere, a felelőtlen fürdőzés elleni kötelező védőoltást nem találták és nem is találhatják fel. Nem állíthatunk százméterenként rendőrt folyóink és vizeink partjaira — hány rendőrre volna szükség? Tiltó táblák vannak ugyan, de azokat kevesen veszik komolyan. Azt hiszem, hogy a vízbe- fulladások veszélyének megelőzése és csökkentése csak részben állami-hatósági feladat. Igaz, sok mindent lehet és kell is tenni, hogy úgy mondjam, hivatalból: hatásosabb propaganda a felelőtlen fürdőzések ellen a vízirendészet megerősítése, ellenőrzéseinek szigorítása, legfőképpen pedig az iskolai kötelező úszásoktatás általánosabbá tétele és persze lehetőségeinek megteremtése mindenütt éz országban. Meg kell kísérelnünk, hogy — az elkoptatott kifejezésnek tartalmat adva — közös ügy- gyé tegyük a felelőtlen fürdőzés megelőzését. A családban és az iskolában nőjenek fel úgy a gyerekeink, hogy legyenek tudatában a leggyakoribb vízi veszélyeknek. Ne csak tiltsuk, de értessük is meg velük — csakúgy, mint magunkkal —, hogy miért tilos felhevült testtel víibe ugrani, miért többszörösen veszélyes hídpilléreknél, hajók és uszályok közelében, téglagyári tavakban fürödni. És ha mi, felnőttek ilyen látványnak vagyunk tanúi, ne érjük be a néma aggodalommal. A nyár vízi tragédiái, ha már megtörténtek, jóvátehetetlenek. Olyan drámai igazság ez, amelyről különösen ezekben a hónapokban nem feledkezhetünk meg. (A. J.) í.. és a gyümölcslé Az nincs. Sem Mátrafüre- den, sem Mátraházán. A gomba, az élelmiszerüzletek, a hűsítőket árusító bódé sem tart gyümölcslét. Bambi, coca-cola, orange, utas, Jaffa és Mátra-cola kapható. Aki sört, vagy fröccsöt akar inni, az sem panaszkodr hat. Általában elegendő árut kínálnak ezek az üzletek a Mátra déli lejtőin. Csak gyümölcslét nem. Csupán a mátraházi Utasellátó büféjében sorakoznak egymás mellett a hűtőben a birslét tartalmazó üvegek. Sajnos, ezeket is nagyon régen töltötték meg birsléveí. A szavatossági idejűit ezért ... Nem isszák a gyümölcslét az emberek. Minek tartsanak tehát gyümölcslét az üzletek? Milyen furcsa: a gyümölcslé nagyon egészséges, a nyári melegben kitűnő hűsítő, gyümölcsünk is van annyi, hogy palackozott' levüket a mostaninál sokkal nagyobb mennyiségben is tudnák biztosítani a konzervgyárak, és még sincs keletjük ezeknek. Milyen furcsa: a bort, a sört, a pálinkát öles betűk hirdetik mindenütt. És a gyümölcslét?^, \ :' í t—árj Uj gázturbinás erőmű épül Várpalotán V A November 7. Erőmű szomszédságában épül hazánk legújabb gázturbinás erőműve. A kétszáz megawatt összteljesítményű, olajtüzelésű kazánokkal hajtott erőmű gépi berendezéseit a Szovjetunió szállítja. A tervek szerint 1972. szeptember 20-án áramot ad az ország hálózatába az új erőmű.. Képünk: zsaluzzák a légbeszívó torony alapját. (MTI foto — Jászai Csaba) Jelentés a bűnözés alakulásáról Listavezetők: a vagyon elleni és a közlekedési bűncselekmények A BŰNÖZÉS alakulásának véglegesen összeállított 1971. évi adatai szerint az ismertté vált összbűnözés több mint 73 százalékát a vagyon elleni és a közlekedési bűncselekmények jelentik. 1971-ben, ugyanúgy mint 1970-ben, az összes közvádas bűncselekmény (ez az összbűnözés) 55,8 százalékát követték el vagyon ellen és 17,3 százalékát a közlekedésben. A vagyon elleni bűnözésen belül tavaly — a megelőző évekhez képest —, a . személyek javait károsító bűncselekmények száma egy százalékkal csökkent, a .társadai„Kilencedmagammal lakom egy kis, szoba-konyhás házban. A kis ház a szomszédoméval volt egyberagasztva. Amikor a szomszédom elköltözött egy másik helyre, a tanács lebontatta az ő részét. Kértem, ne bontsák el, mert akkor az enyém is megrongálódik. Csak elbontották. Az enyémnek is beroskadt a teteje, attól félek, egy nap, mire hazamegyek, rádől a lakás a családomra. Az OTP-től kértem pénzt, hogy javítgassak rajta, de nem kaptam, pedig kilenc éve dolgozom egy helyen ...” (Részlet Kökény János tarnazsadányi lakos panaszos leveléből.) • „Válóban elbontattuk a szomszéd épületrészt. Az a törvénye ennek, hogy amikor valaki elköltözik a telepről új, vagy jobb lakásba, le kell bontani a régit. Mert egy putrival kevesebbnek kell maradni! Azt még megengedjük, hogy ha valaki elköltözik máshová, és még aránylag jó állapotban van az épület, akkor egy rosszabból átköltözhet egy másik család. De egyet, a legrosszabbat, akkor is le kell bongni. Itt is ez történt. Az egyik család a faluban szerzett lakást, az ott maradó jobb épületbe átköltöztek Kökényék szomszédai, és a házat ledöntettük. Egyszer mégiscsak el kell érni, hogy fogyjon az egészségtelen, vizes vályogviskók száma, ahol befúj a szél, és fagyoskodnak a gyerekek. (A községi tanács elnökének szavai.) Kimegyünk a helyszínre. Kökényéknél senki sincs otthon. A házacska valóban nem a legjobb állapotban áll. Elöl is, hátul is bever az eső a padlásra. Nem volt ez akkor sem valami jó, amíg az iker része állt. A nézelődésre összejönnek Színe és visszája a szomszédok. Egy fehér Inges, kék nadrágos ember kérdezget érdeklődve, kit keresünk. Mögötte parányi szobából álló ház, félig kész konyha mellette. Kell egy kis konyha, mentegetőzik, hiszen nagy a család, nem lakhatunk egymás hegyén-hátán. Kivettem egy kis szabadságot, volt egy pár forintunk, ragasztunk egy konyhát. Engedély nélküli építkezés, a felszámolásra szánt telepen. Jó, mert a nagy- család nem akar, nem tud már egyetlen szobában élni. Rossz, mert egy-két év, és az esőzések megrokkanják a szakembert sem látott épületet. Két év múlva kezdhetik elölről. ★ A tanácstitkár szavai: Ez megy, akármit csinálunk. Itt állnak a roggyant házak, toldozzák, foldozzák. Felvesznek öt_ vagy háromezer forintos személyi kölcsönt, s tataroznak, építenek, s mire lejár a kölcsön, majdnem újra kezdhetik. Vég nélküli körforgás. Pedig beszéltünk már velük a lehetőségekről, egyenként is, cso- , portosan is. Törvény van arra, hogy a telepekről elköltözni akaró cigánycsaládokat segíteni kell, hogy emberséges körülményeket teremtsenek maguk körül. Kedvezményesen, részletfizetésre kaphatnak telket a községekben. Az OTP indokolt esetben 90 ezer forintig biztosít építési kölcsönt. Az egyetlen megkötöttség, legalább kétéves folyamatos munkaviszony egy helyen. A tarnazsadányi községi tanács embersége még hozzátett a törvényhez. A tanácselnök mondja: megállapodtunk a termelőszövetkezettel, hogy az építési brigád vállalja el a cigánycsaládok építkezését. Ha kell, növeljék az építőipari brigád létszámát, kapacitását. A megegyezés értelmében a szövetkezet épít, adja a cementet, fát, cserepet. Az építtető kiveri a falakhoz a vályogot. Segíthet bele a család, a rokonok. Mert amúgy nagyon összetartanak. Például, elmennek tízesével dolgozni a legnehezebb munkára is. Semmi baj, kitartóak, szorgalmasak, de ha valakit bántanak, vagy úgy gondolják, sérelem érte társukat, leszámolnak mind a tízen. Van a községben 67 telek. Kedvezményesen eladjuk nekik. Egy év alatt kifizethetik a' telket, azon a nyáron kiverik a vályogot, s a második évben kezdődhet az építkezés, őszre tető alatt a ház, be lehet költözni. De nem építkeznek. \ ★ A tanácstitkár számításaiból: 12 családnak van már telke a község valamelyik pontján. Ugyanennyien már évek óta állandó munkahellyel rendelkeznek. Sőt, egymás után mennek el az asszonyok is dolgozni. Most vagy tizenketten dolgoznak a férj mellett. Két kereset lenne. És az asszonyok még kitartóbbak, mint a férfiak, sokkal ritkább eset, hogy munkahelyet cserélnek. Két keresetből pedig már hozzá lehet fogni építeni. Élni kellene a lehetőséggel. ★ Egy kis számítás Kökényék helyett: a férj segédmunkás egy gyöngyösi üzemben. Az asszony egy ktsz-ben. Ő két éve dolgozik. A feltétel adva van arra, hogy ne ötezer forintos személyi kölcsönből foltozzák az amúgy is rozoga házat, hanem építkezzenek. Igen ám. De ketten keresnek összesen, jó esetben három és fél ezer forintot. A családi pótlék kb. egy ezres hozzá, hiszen vannak már nagyobbak is. Ez négy és fél ezer forint. Kilenc éhes szájnak nem elegendő na ponta egy vekni. Hét pár cipőt kell venni, ha kilyukadnak a sokszor koptatott cipőtalpak. S ha öröklik is a ruhákat a nagyoktól a kicsik, hét gyermek eltartása sokba kerül. S ha ehhez még hozzátesszük, hogy a családfő régebben szerzett betegsége kiújul — ahogy sajnos, volt rá már példa —, a pénz kevesebb lesz, de a törlesz tendő részlet marad. Talán igazuk is van, ha félnek.. ★ A tanácstitkár: sok gyermek. Igaz, nagyon nehezen élnek még azok is, akik rendszeresen dolgoznak. Bár azért van már változás. A fiatal asszonyok között, ök már nem úgy fogadják a gyermekáldást, hadd jöjjön, ök már szeretnék megszabni, mert a gyerekeket fel is kell nevelni, lehetőleg emberségben. ★ Lehetőségek és a valóság. A rendelet és végrehajthatósága ebben a dologban nem mindig fedik egymást. És sokszor kell még határozatot hozni az ember ellen, az ember javára. Mert hosszú és göröngyös az út a putrikból a falu . felé, de egyszer valóban el kell kezdeni. S hogy hogyan, az múlik az emberségen is. A tanács emberségén, és azon, hogyan értenek az okos szóból azok, akiknek az érdekében szólnak a szavak. Deák Rózsi mi tulajdont károsító bűncselekményeké viszont 3,4 százalékkal növekedett. Az ismertté vált bűncselekményekkel a társadalmi tulajdonban okozott kár 1971-ben 1,4 százalékkal volt kevesebb, mint 1970-ben. A gondatlanul elkövetett rongálással és a társadalmi tulajdon hanyag kezelésével a társadalmi tulajdonban keletkezett összes kár 54,9 százalék volt 1971- ben, 1970-ben csak 43,1 százalék. Ez viszont azt is j elenti, hogy a társadalmi tulajdoniban szándékosan elkövetett és ismertté vált bűncselekményekkel okozott kár tavaly 137 millió 454 ezer forintra növekedett az 1970. évi 110 millió 650 ezer forintról A mind eredményesebb és célratörőbb bűnfelderítéssel is összefügg az, hogy a 100 ezer forinton felüli kárt okozott — és ismertté vált — bűncselekmények száma az 1970. évi 211-ről tavaly 319- re emelkedett. Részint a szabálysértési kódexnek a bűncselekményi értékhatárt (200- ról 500 forint) felemelő rendelkezésével függ össze, hogy csökkent az 1000 forinton aluli íkárt okozó bűncselekmények száma: 9247-ről 8962- re — tehát 3,1 százalékkal. A közlekedésd bűncselekmények számszerűségét illetően 1B66. óta következetesen növekvő tendencia érvényesült. A közlekedési bűncselekményeik száma a hatvanas évek második felében 51,4 százalékkal növekedett. 1971- ban — a megelőző évhez képest —, csak kisebb mérvű, 0,9 százalékos volt az emelkedés. Ezen belül viszont az ittas járművezetések száma 3,2 százalékkal emelkedett. AMI A BŰNÖZÉSBEN részt vett személyeket illeti: 7,8 százalékkal csökkent a visszaeső bűnelkövetők száma. 1971-ben az összes bűnelkövetők száma 76 974 volt, s 12 százalék (pontosan 9257 személy) volt a visszaeső. A büntetett előéletűek legnagyobb arányban a család, az ifjúság és a nemi erkölcs elleni cselekményeik csoportjában szerepelnek. (MTI) Egri villanyszerelők munkája a FfiO programjában A beruházási korlátozások sem húzták keresztül a Heves megyei Tanácsi Erősáramú Villamos Szerelőipari Vállalat számításait: megfelelő piackutatással továbbra is biztosította munkája iránt a kellő érdeklődést. Partnereitől olyan megbízásokat sikerült kapnia, amelyek lekötötték a termelőkapacitást, s nemcsak erre az évre, hanem jövőre is feladatokat adnak a vállalatnak. Jelentős a vállalat részvétele a FAO programjában, amely hazánkban az öntözött területek számottevő növelésére hivatott. A Ganz- MÁVAG és a Gamma kooperációs társadként az egriek, kapcsolóberendezések, elosztóvezetékek építésével, különféle technológiai szerelésekkel már befejezték a Szeged melletti Nagyfa öntöző - telepének kialakítását, s rövidesen végeznek a kisújszállási öntözőfürt — számukra 1,9 millió forintot hozó — munkájával. A továbbiakban pedig Kecskeméten, Szentes- donáton, Szabadszálláson, Ra- kamazon, Folyáséren és Gal- gaihévizen teljesítenek folyamatosan hasonló megbízásokat. Érdekes ezek mellett a felső-tiszamdéki gátőrházak elektromos ellátásának megoldása —, a szükséges hálózat kiépítése, trafóházak létesítése —, amellyel a jövőben helyi szivattyúk azonnali bekapcsolására nyílik lehetőség a veszélyeztetett szakaszokon. A vállalat az első félévben és továbbra is dolgozik a kőolajtermelők energiahálózatának rekonstrukcióján, korszerűsítésén, a főváros peremkerületeinek élektrifLká- lásán, a miskolci Baross Gábor utcáiban kapott több fontos feladat elvégzésén, s az ÉMÁSZ-szal együttműködve a gyöngyösi ivóvízvezeték villamos munkáin. Mint Deli István igazgatótól megtudtuk: a II. félévben újabb szép megbízásnak számít a Ferihegyi repülőtér rekonstrukciójával összefüggő elektromos munka, amelynél a választás azért esett az egriekre, mert korábban ugyanitt, a Tű 134-esek parkolóhelyein közmegelégedésre oldották meg feladataikat. Az év végéig egyébként 56 millió a munkaprogramjuk, de bíznak abban, hogy termelési értékük, árbevételük eléri a 60 millió forintot is. (—ni) £972. július 24)., csütörtök
