Népújság, 1972. július (23. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-20 / 169. szám
Szerda esti külpolitikai kommentárunk Venus, világűr, Föld TEXAS VILÁGSZERTE ma is az óriás farmok, cowboy-kalapok, olajkutak földjeként él az emberek képzeletében, a coltok és az ököljog világaként. Itt kellett történnie — mondták sokan, amikor Dallasban eldördültek a Kennedy elnök életét kioltó lövések. Most másfajta hír érkezett Texasból. Houston városban, az amerikai űrhajózás centrumában véget ért a Szovjet Tudományos Akadémia és az Amerikai Országos Űrhajózási Hivatal (NASA) szakértőinek tizenkét napos tanácskozása. A találkozó a moszkvai szovjet—amerikai megállapodás jegyében jött létre, eredményesen, konkrét megegyezésekkel ért véget. A szovjet és az amerikai tudósok kidolgozták annak a tervnek a részletes forgatókönyvét, amely szerint 1975- ben közös munkával összekapcsolnak egy Szojuz és egy Apollo típusú űrhajót. Számos más kisebb jelentőségű döntés is született, de aligha vitás, hogy az összekapcsolás ígérkezik a legbonyolultabb és leglátványosabb közös műveletnek. NAGY TÚLZÁS LENNE a texasi tanácskozást da- gályos jelzőkkel illetni. A houstoni találkozó mégis sokmindent jelez abból a világot átfogó — és megváltoztató — folyamatból, amelynek valamennyien részesei vagyunk. Ez a megállapítás mind tudományos, mind politikai értelemben megállja a helyét. Tudományos értelemben azért, mert a tőkés és a szocialista világ legerősebb nagyhatalma teheti természetesen a legtöbbet a kozmosz meghódításáért. Politikailag pedig azért, mert a Szovjetunió a lenini együttélési koncepció alapján mindig is vallotta, hogy a különböző társadalmi rendszerű országok az élet számtalan területén együttműködhetnek. Nagyon sok más fejlemény mellett a houstoni megállapodás is ennek a lenini külpolitikának a gyümölcse. A texasi hírrel egy időben jelentették Moszkvából, hogy a Venus 8. automatikus szovjet űrállomás 312 millió kilométeres út megtétele után szombaton éri el a távoli bolygót. Az ember lehetőségei kitágulnak. A houstoni megállapodás óhatatlanul eszünkbe juttatja, menynyit tehetne közösen a két nagyhatalom nemcsak a kozmoszbeli, hanem a földi problémák megoldásáért. ENNEK AZONBAN politikai feltételei vannak. Minden attól függ, mennyire hajlandó következetesen arra az útra lépni Washington, amelyen Moszkva mindig is haladni akart: az együttműködés és a béke útjára. Koszigin a Kremlben fogadta Waldheim ENSZ-főtitkárt Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök szerdán a Kremlben fogadta Kurt Waldheim ENSZ-főtitkárt, aki ez idő szerint a szovjet kormány meghívására tesz látogatást a Szovjetunióban. A megbeszéléseken áttekintették a világszervezetnek a nemzetközi béke és biztonság fenntartására irányuló erőfeszítéseit, valamint más területeken végzett tevékenységét. Megvitatták a jelenlegi nemzetközi helyzet időszerű problémáit. Koszigin kormányfő kijelentette, hogy a szovjet kormány változatlanul támogat- f ja az Egyesült Nemzetek Szervezetének ama erőfeszítéseit, amelyek a nemzetközi enyhülést és az államok közötti együttműködés fejlesztését célozzák az ENSZ alapokmányában foglalt elveknek megfelelően. Kurt Waldheim megelégedéssel vette tudomásul a szovjet miniszterelnök nyilatkozatát. A DNFF és a DIFK nyilatkozata július 20-a alkalmából ' „Dél-Vietnam lakossága tántoríthatatlanul ragaszkodik a békéhez, de az igazi béke csak a függetlenségen és a szabadságon alapulhat. Amíg az Egyesült Államok agressziót követ el Dél-Vietnam ellen, addig a lakosság a teljes győzelemig folytatja harcát” — hangsúlyozta a DNFF és a DIFK a genfi egyezmények aláírásának évfordulója alkalmából közzétett nyilatkozatában. A dokumentum emlékeztet arra, hogy az amerikai imperializmus a Vietnam függetlenségét, szuverenitását, egységét és területi sérthetetlenségét elismerő genfi egyezmények aláírása óta következetesen szabotálta ezeket az egyezményeket. A nyilatkozat utal az amerikai imperializmusnak a Vietnam két övezete ellen elkövetett támadó cselekményeire, majd leszögezi: „az Egyesült Államoknak be Tizennyolc év tanulsága E z a nap világszerte a szolidaritást jelképezi a vietnami nép ügyével. Az erkölcsi és az anyagi támogatásra szükség is van mindaddig, amíg Indokína népei meg nem szabadulnak az amerikai imperialisták- | tói és önállóan, külső befo- ! lyástól mentesen nem építhetik hazájukat. I A kommunista és munI káspártok 1969. évi moszkvai tanácskozásán 75 test- ! vérpárt döntött úgy, hogy július 20-át a vietnami szolidaritás nemzetközi napjává nyilvánítja. Emlékeztetve arra, hogy 1954. július 20-án írták alá Genfben az általános fegyverszüneti egyezményt. Akkor megcsillant a lehetősége annak, hogy ez a nagyszerű nép, amely hősies, ségível, kitartásával kivívta az egész emberiség elismerését és csodálatát, eljut az igazi szabadság, a békés alkotó munka korszakába. Hamar szerteioszlott azonban a remény, hiszen a baljós jelek már Genfben érezhetők voltak, amikor Dulles, az Egyesült Államok kormányának akkori külügyminisztere megtagadta a genfi egyezmény aláírását. Eisenhower amerikai elnök pedig sietett kijelenteni: „Az Egyesült Államok nem vett részt az értekezlet határozatainak meghozatalában, s azok nem kötik őt.” Néhány évvel később könyvében ezt írta: „Azok az indokínai ügyekben jól tájékozott emberek, akikkel beszéltem, vagy leveleztem, kivétel nélkül egyetértettek abban, hogy ha akkor választásokra került volna sor, a lakosságnak valószínűleg 80 százaléka nem Bao Dalra (a francia gyarmatosítók jelöltjére — a szerk.), hanem a kommunista Ho Si Minh- re szavazott volna.” Washingtonban tehát már akkor elhatározták, hogy a régi gyarmatosítók helyét ők foglalják el Indokínában. Tulajdonképpen 18 évf; Wtt. Július «»., csütörtök vei ezelőtt már Genfben megkezdődött az amerikai imperializmus legszégyenletesebb háborújának előkészítése, amely minden eddiginél barbárabb jelleget öltött napjainkban a blokáddal, a B—52-esek szőnyegbombázásával, a gyermekek, asszonyok válogatás nélküli legyilkolásával. És most döbbenetesebb vandalizmussal a munkát, az életet jelentő gátakat pusztítják. A vietnami háború a genfi egyezmény semmibevételével kezdődött, indokolt tehát, hogy a vietnami béke létrehozásának feltételét a genfi egyezmény lényegéhez való visszatérésben keressük. A megoldást, a genfi szellemet leginkább a Dél-Vietnami Ideiglenes Forradalmi Kormány hétpontos javaslata fejezi ki, amikor a kivezető út alapvető követelményének az amerikai csapatok teljes kivonását, a kivonás határidejének pontos megjelölését, a külföldi beavatkozástól mentes nemzeti egyetértés kormányának létrehozását jelöli meg. Thieu- nak és terrorapparátusának távoznia ■ kell! A Vietnam melletti szolidaritás napján támogatják ezt a követelést szerte a világon az indokínai népek barátai és tisztelői. És ez a követelés mind erősebbé válik, hogy az indokínai népek elnyerjék az oly sok vérrel megszenvedett jogukat a szabadságra. A világpolitika egyik sorsdöntő háborúja folyik a távoli földrészen Olyan háború. amelyben az állásfoglalás megmutatja, hogy ki van az igazság mellett, és ki áll a jogfosztás, a barbarizmus, az agresszió oldalán. Ez a harc a csatatereken és a tárgyalóasztaloknál egyaránt folyik. „Ami a politikai hatalom kérdését illeti Dél-Vietnam- ban — mondta július 13-án a párizsi tárgyalások kéthónapos szünet után történt folytatásakor Nguyen Thi Binh asszony, a Dél-vietnami Ideiglenes Forradalmi Kormány külügyminisztere —, már ismételten kijelentettük, hogy a DIFK nem akar monopolhelyzetet biztosítani magának. Határozottan szembeszáll azonban azzal, hogy az Egyesült Államok hatalmon tartsa a Thieu-csoportot. A logikus megoldás az, hogy Dél-Vietnamban megalakítsák a széles körű nemzeti egyetértés kormányát, amely három tényezőből állna (a hazafiak, a saigoni adminisztráció és a semleges körök képviselőiből — a Szerk.). és e kormány szabad és demokratikus választásokat rendezne, hogy lehetővé tegye a dél-vietnami lakosságnak a politikai jövőjéről való szabad döntést.” Ugyanezen a tanácskozáson Xuan Thuy, a Vietnami Demokratikus Köztársaság küldöttségének vezetője azt hangsúlyozta: „A VDK küldöttsége jóakarattal és komoly tárgyalási szándékkal tér vissza a tárgyalóasztalhoz, elő akarja segíteni, hogy tárgyalások útján létrejöjjön az igazságos megoldás, mert a háború megszüntetése és a béke helyre- állítása csak tárgyalások útján lehetséges, s ez az út előnyös mind a vietnami nép, mind az amerikai nép számára.” Mert ez Genf és az azóta eltelt 18 esztendő legfőbb tanulsága: az imperialisták nem kényszeríthetik térdre a vietnami népet. Katonai eszközökkel nem győzhetnek, mert az indokínai hazafiak hősiessége, a Szovjetunió, a többi szocialista ország, valamennyi béke- és szabadságszerető nép szolidaritása áttörhetetlen falat emel az ilyen próbálkozások útjába. Akárcsak Genfben a franciáknak, az amerikaiaknak Párizsban kell feladniuk gyarmatosító elképzeléseiket. A magyar nép a Szov- jetunió oldalán maga is elkövet mindent, hogy szerény lehetőségeihez mérten minél jobban kivegye részét a vietnami nép politikai, erkölcsi, anyagi, katonai megsegítéséből. Ezen a napon újra kifejezésre juttatjuk törhetetlen szolidaritásunkat, biztosítjuk vietnami elvtársainkat, barátainkat: mellettük állunk igazságos ügyük végső győzelmei#! K. £> kell szüntetnie az agressziót, véget kell vetnie a háború úgynevezett vietnamizálása politikájának, a Thieu-re- zsim támogatásának, a VDK bombázásának, az észak-vietnami kikötők elaknásítá- sának, s minden egyéb háborús cselekménynek. Tiszteletben kell tartania a vietnami nép alapvető nemzeti jogait, Dél-Vietnam lakosságának önrendelkezési jogát, érdemben kell tárgyalnia a párizsi konferenciát és pozitívan kell válaszolnia a DIFK hétpontos béke javaslatára .. Ma ismét összeül a BT NEW YORK: Kedden este — Szíria és Libanon ismételt kérésére összeült az ENSZ Biztonsági Tanácsa, hogy megvitassa június 16-án hozott határozatának sorsát. E határozat, mint emlékezetes* 1, a libanoni területről elrabolt szíriai és libanoni katonatisztek azonnali visszaszolgáltatására szólította fel Izraelt, s szankciókat helyezett kilátásba arra az esetre, ha Izrael vonakodna érvényt szerezni a tanács döntésének. Az elrabolt tisztek mindmáig nem kerültek vissza országukba. Ezért — hangoztatta Torna szíriai ENSZ- nagykövet a BT-vitájában — Izrafelt el kell ítélni, s az elrabolt emberek azonnali, feltétlen visszaszolgáltatására felszólítani. A tanács ülését helyi Idő szerint szerdán hajnalban elnapolták. A BT csütörtökön este ül össze ismét. Vita a rakétaelhárító rendszerek korlátozásáról Az amerikai törvényhozásban folytatják a vitát a ra- kétaelháirító rendszerek korlátozásáról szóló szovjet— amerikai szerződésről, valamint a stratégiai támadó- fegyverek bizonyos korlátozását tartalmazó ideiglenes megállapodásokról. A szenátus hadügyi bizottságában beszédet mondott Gerald Smith, a SALT-tár- gyalásokon részt vett amerikai küldöttség vezetője. Kijelentette, hogy Moszkvában nagy fontosságú dokumentumokat írtak alá, s kifejezte reményét, hogy a közeljövőiben megkezdődhet az amerikai—szovjet tárgyalások második szakasza, amelyen mindkét fél „mindent felölelő megállapodásra” fog törekedni a stratégiai fegyverzet korlátozását .illetően. Rogers amerikai külügyminiszter San Franciscó-i beszédében hangsúlyozta, hogy a stratégiai fegyverzet korlátozásáról szóló szovjet— amerikai megállapodás „fordulatot jelent a nemzetközi kapcsolatokban”. „A legerősebb nukleáris hatalmak most először kötöttek megbízható és ellenőrzés alá eső megállapodást egy olyan kérdésre vonatkozólag, amely saját magukra és az egész világra nézve nagy jelentőségű. „Valahol Angliában” Titkos megbeszélés IR A-vezérek kel William Whitelaw, az észak-írországi ügyek minisztere, szerdán délután Londonba repült. A tory párt jobhszámya által hevesen támadott Whitelaw Harold Wilsonnal, a Munkáspárt vezérével találkozik. Harold „ Wilson előző nap „valahol Angliában” titkos megbeszélést folytatott az IRA ideiglenes szárnyának vezéreivel, közöttük a szélsőséges politikát követő Sean Macstiofa- in vezérkari főnökkel. A ge- rillahadsereg irányítói az angol kormány tudtával jártak Nagy-Bri tanniában, sőt, a brit légierő külömgépén jöttek és mentek. Az angol konzervatív párt parlamenti többségének egy viszonylag kicsiny, de igen befolyásos csoportja mindig is együtt érzett az északír „lojalisták” szélsőséges magatartásával. Ez a csoport most, Maudldng lemondása után elérkezettnek látta az alkalmat arra, hogy éles támadást intézzen Whitelaw úgynevezett békítési politikája ellen, jóllehet ez az irányvonal így is az unionis- táknak kedvez. Miközben az IRA vezérei Angliában jártak, folytatódtak az erőszakos cselekmények Észak-lr- országban. Belfastban a Le- nadooin Avenue környékén kiújultak a harcok az angol katonák és az IRA között, s Eullymurphy negyedben agyonlőtték az IRA lövészei az északír belháború 100-ik kát-oiraáldozatát. Szerdán délután Strabane határvárosban egy pokolgép megölt egy féléves kisgyermeket, s megsebesített négy felnőttet. Egy belfasti kocsmai lövöldözésben meghalt egy férfi. HELSINKI: Lemondott a finn kormány. Rafael Paasio miniszterelnök személyesen tájékoztatta kabinetjének döntéséről Kek- konen köztársasági elnököt. Eddig még nem érkezett jelentés a lemondás pontos okáról, de egyes helsinki megfigyelők a gazdasági problémákkal hozzák összefüggésbe. A szociáldemokrata kormány miniszterei hivatalukban maradnak az új kabinet megalakításáig. MILANO: Jancsó Miklós „Még kér a nép" című filmje nyerte az első díjat Milánóban, a napokban befejeződött filmfesztiválon. A fesztivál díjait a közönség szavazatai, és nem zsűri döntése alapján ítélik oda. Az Arany glóbusz nevű első díjat Jancsó Miklós filmje kapta. Díjban és elismerésben részesült még Kazimierz Kutz lengyel, valamint egy kubai és egy amerikai rendező alkotása. PÁRIZS: A Vietnammal foglalkozó párizsi értekezleten részt vevő VDK-küldöttség sajtó- közleményben jelentette be, hogy Le Due Tho, a küldöttség különleges tánács- adója s Xuan Thuy, a küldöttség vezetője szerdán Párizsban találkozott Henry Kissingerrel. Nixon elnök nemzetbiztonsági főtanácsadójával A Fehér Ház szóvivője egyidejűleg szintén közölte, hogy Henry Kissinger Párizsban tartózkodik, ahol, megbeszéléseket folytat Le Dúc Tho-val és Xuan Thuy- val. A tanácskozás részleteiről semmit nem közöltek. Az elnök főtanácsadója kedden érkezett Párizsba, és valószínűleg még szerdán visszatért Washingtonba. PEKING: Csou En-laj kínai miniszterelnök szerdán Pekingben fogadta Gerhard Sehrödert, a nyugatnémet parlament külügyi bizottságának elnökét. A megbeszélésen részt vett Csiao Kuan-hua külügyminiszter-helyettes is. A megbeszélésről kiadott hivatalos közlemény szerint Csou En-laj és Schröder nemzetközi politikai kérdésekről tanácskozott, különös tekintettel az európai problémákra. Pekingi politikai források úgy tudják, hogy Kína és az NSZK kész tárgyalásokat kezdeni a diplomáciai kapcsolatok felvételéről. Schröder szerdán befejezte pekingi látogatását. N.YUGAT-BERLIN: Nyugat-Berlinben parafál- ták annak a megállapodásnak a szövegét, amelynek értelmében a Német Demokratikus Köztársaság körülbelül 9 hektárnyi területet ad át Nyugat-Berlinnek, Embercsempészbofrány Nagy hullámokat vert a különös emberc«eui"*;s'*bot- rány. Mint ismeretes. Afrikákéi színesbőrü munkásokat toboroztak, nkikeí egy biinszöv »kezet illegálisan Olaszországból akart bejuttatni Franciaországba. Képünkön: a kegyetlen ügylet néhány áldozata az olaszországi Fara Sabina melletti tábornál. tNépújság-tekíoto — AP — MTI _ KS)
