Népújság, 1972. július (23. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-19 / 168. szám

R/idífr

KOSSUTH

8.1S Gioconda: Operarészletek. 9.U0 Don Quijote. 11. folyt.

9.20 Nóták.

10.05 Zenekari muzsika.

11.30 A Szabó család.

12.30 Ki nyer ma?

12.35 Tánczene.

13.20 Nóták.

13.15 Üj növény a triticale.

14.05 Gorkij: Életem. II. t ész.

15.10 Állati muzsika. (Ifjúsági

Rádió.)

15.29 Válaszolunk hallgatóinknak!

15.14 Dalok.

10.05 Az éld népdal.

16.15 Thália szekerén.

16.37 Beszélgetés egy versről.

17.20 Verbunkosmuzs lka.

17.34 Kórusművek.

i 47.45 A szorgalom perspektívái.

( II.

18.00 Könnyűzenei olimpia.

Döntő.

18.25 Mozarti C-dúr, Jupiter szimfólna.

19.25 Töltsön egy órát kedvenceivel.

20.25 Gondolat.

21.13 Népi zene.

21.34 Báthy Anna énekel.

22.20 Könnyűzene.

22.40 Az érdekről.

23.00 XX. századi operákból.

0.10 Könnyűzene.

PETŐFI

8.05 Mikrobi étf tfc "Holnaplátók.

IV. rész.

8.33 Fúvószene,

3.55 5 perc tudomány.

9.03 Könnyűzene.

9.40 Riport.

12.03 Cigánydalok.

12.20 Operafelvételek.

13.03 Szimfonikus zene.

13.40 Orvosi tanácsok.

Rádiónapló kettőtől — hatig . .,

18.20 Fiatal írók antológiájáról.

18.50 Nóták.

19.20 Chopin-zongoraest.

21.03 Kis magyar néprajz.

21.08 Zenés játékokból.

21.40 Emlékezés Várkonyi Istvánra.

22.00 Lemezgyüjtők húsz perce.

22.20 Zenekari muzsika.

23.15 Tánczene.

MAGYAR

9.30 Delta.

9.55 Fiatalasszony 1914-ben.

Arnold Zweig regényének magyarul beszélő tv-fllm- változata.

17.43 Hírek.

17.50 Eszperantóul.

18,10 Paprika só . . .

18.35 Miről ír a világsajtó?

13.50 Hangversenykalauz: Dvorzsák: Gordonkaverseny

19.20 Esti mese.

19.30 Tv-híradó.

20.00 Francasse kapitány. Magyarul beszélő francia—olasz

fiira.

21.45 Többet tenni. Riportműsor.

22.30 Tv-híradó.

EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 82-33.)

Délután fél 4, fél 6 és este 8 orakor A Zeppelin

Színes angcl kalandfilm. Főszerepben: Elke Sommer. EGRI BRODY

(Telefon. 14-07.)

Délután fél 4 órakor Déryné

Zenés magyar film.

Délután fél 6 és este fél 8

órakor

Halott szemek tanúvallomása

Szinkronizált csehszlovák film

EGRI KERT

Este 8 órakor Dél csillaga GYÖNGYÖSI PUSKIN Sztrogof Mihály GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Dr. Syn kettős élete GYÖNGYÖSI KERT A hét mesterlövész (Felemelt helyárak)

HATVANI vörös csillag Délután fél 6 és este fél 8 órakor

Jöjjön el egy kávéra hozzánk

(Felemelt helyárak!) HATVANI KOSSUTH Osceola

ÜGYELET

Egerben, 19 órától csütörtök reggel 7 óráig, a Bajcsy-Zsi- linszky utcai rendelőben. (Telefon- 11-10.) Rendelés gyermekek

részére is

Gyöngyösön, 19 órától csütörtök reggel 7 óráig, a Jókai utca 41. ftám alatti rendelőben. (Telelőn:

mm* -. —

_____ .

Z

aránki szövőnők

A híres hevesi szőtteseket sokfelé, például

Hevesi Háziipari Szövetkezet zaránki részlegében is készítik az asszonyok. Tarnaörsön és Hevesen tanulták e nehéz és fárasztó ,,mesterséget". A két éve alakult szövőrészlegben tíz asszony szövi a szebbnél szebb csillagos abroszokat, függönyöket, „parasztszőtte.seket”, amelyekből, a mintátóí függően, 200—250 métert is megszőnek havonta. Tóth Irén keze alóí_ hibátlanul váltják egymást a szálak: piros, fehér és fekete — ahogyan a tervező megálmodta.

(Foto: Tóth Gizella)

9 törvényesség másifi oldala

Egy községben történt, hogy a tavaszi vihar kidöntött egy fát, amely történetesen a kerítés közelében állt. Tetézte a bajt, hogy a fa nem gazdájának, hanem a szomszédnak a portájára zuhant, ki- dömtve közben a kerítést is. S mert a baj nem jár egyedül, olyan két szomszéd között esett meg mindez, akik nem voltak egymással beszélő viszonyban. Jó ok volt tehát a pereskedésre. Az elsőfokú bíróság a károsult keresetének helyt adott; a kidőlt fa gazdája fellebbezett, noha jól tudta, hogy másodfokon sem adnak neki igazat.

A következő eset viszont városban történt: egy alkalmazott az éjszakai műszakban — elaludt. Csak a véletlenen múlt, hogy a rábízott értékekben mégsem esett kár. Miután már jó néhány ki- sebb-nagyobb fegyelmezetlen, séget korábban is elkövetett, és fegyelmi büntetést is kapott, sőt figyelmeztették, hogy legközelebb elbocsátják —, az ügyből felmondás lett. Semmi kétsége sem volt az illetőinek afelől, hogy az elbocsátást megérdemelte, mégis, azonnal beadta fellebbezését a vállalati munkaügyi döntő- bizottsághoz, s amikor ettől a szervtől elutasító választ kapott, a területi döntőbizottsághoz fordult, j Látszólag a két ügynek semmi köze sincs egymáshoz, a lényeget tekintve azonban nagyon is hasonló a két eset: mindkettőnél valaki visszaélt jogaival. S ebből a szempontból még az is közömbös, hogy állampolgári, tulajdonosi, vagy munkavállalói jogokról van-e szó. Tévedés ne essék: mindenkinek joga van ahhoz, hogy keresse az igazságát, s ha sérelem érte, azt orvosolják. De a joggal való visszaélés, ha valaki eleve igazságtalan ügyben, csupán indulataitól hajtva szaporítja az aktákat, hátráltatja a hivatalok érdemi munkáját, hosszússágot, kárt, többletmunkát okoz állami és társadalmi szerveknek, hivataloknak.

Több mint hét évvel ezelőtt, a 2010/1965. számú határozatával intézkedett a kormány a panaszügyek intézésének továbbfejlesztéséről. Ez a határozat kimondja, hogy minden hivatal, intézmény köteles a hozzá beérkezett panaszokat megvizsgálni és azokra meghatározott időn belül érdemben válaszolni. Panaszt lehet tenni a rendőrségnél, az ügyészségnél, a bíróságnál, a tanácsoknál, a különböző vállalatok felettes szerveinél vagy ellenőrző testületéinél és — nem utolsósorban —, közérdekből a népi ellenőrzési bizottságoknál. Rendszeresein érkeznek is

különböző jellegű panaszok, bejelentések, illetve feljelen tések mindezekhez a szervek hez, testületekhez.

Az esetek egy részénél bebizonyosodik, hogy a panasz jogos, az igazság kiderítése végett perre is szükség van, az állampolgárt — vagy a közérdeket — sérelem érte, amit orvosolni kell. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy ezeknek az ügyeknek csak a kisebb része ilyen. Sokan vannak, akik ..ezt is megpróbáljuk” felkiáltással mondják el és írják le ugyanazt az ügyet tizedszer, vagy huszadszor is, minden illetékes — és illetéktelein — szerv hivatal segítségét kérve.

Űj törvényeket alkotott az országgyűlés legutóbbi, nyári ülésszakán: a bíróságokról és az ügyészségekről szóló törvényeket. Mindkettő hangsúlyozza, hogy a szocialista törvényességet nemcsak a törvénykezés szerveinek. de minden állami és társadalmi szervnek, valamennyi állampolgárnak védenie kell. Ez a védelem megkívánja, hogy mindenki korlátozás nélkül gyakorolhassa jogait, másrészt pedig azt, hogy a jogokkal senki ne éljen vissza. Állampolgári, de egyszerűen emberi öntudaton is múlik ez.

V. E.

Érdemes vo«t

Alig két éve történt, hogy a Gyöngyösi Járási Könyvtár Irodalmi Színpada először mutatkozott be a nagyközönség előtt. A fellépés vidéken volt, a detkl művelődési otthon és könyvtár ünnepélyes átadásán.

Az eltelt rövid időszak azonban alapos változást hozott a színpad eletében Kemény és szorgalmas munkájukat mi sem bizonyítja jobban, mint az elért sikerek, a közönség sokszor felcsattanó. őszinte tapsa és mosolya.

1971. április 28-án a ..Szóljatok, szép szavak” egri területi döntőjében a 3 megyét képviselő csoportok között találkozhattunk újra a fiatal gárdával. Műsorukban Leopold Sedar Senghor SAKA című drámai költeményét vitték színpadra. A szereplés sikerét fémjelzi, hogy a Magyar Rádió előadásukat később műsorára tűzte.

Gyors és váratlan sikernek számított ez a fiatal színpad történetében. A további munkájuk, egyre növekvő számú fellépéseik viszont igazolták, hogy az elért siker nem csupán a véletlen müve volt.

Talán még ennél is nagyobb feladatra vállalkoztak, amikor a meghirdetett ,,Ki mit tud?”-ra Somlyó György Cantata tremen- da című alkotásának feldolgozásával neveztek be.

Bemutatójukat számos éjszakába nyúló próba, csiszolgatás előzte meg. A szakmai közönség előtt tartott főpróbájukra a színpad meghívta Somlyó György költő-műfordítót, aki személyes tanácsaival, javaslataival tovább finomította a darabot. Az eredmény nem is maradt el, hiszen az időközben Anonym-ra ,,ke- resztelődött” színpad eljutott a megyei döntőig, ahonnan a zsűri nem juttatott csoportot a tv-s selejtezőre. (Megjegyezzük, hogy az eddig bemutatott műsorok között méltán versenyzett volna megyénk színeiben ez a csoport is.)

Időközben számos helyi és vidéki rendezvényen voltak főszereplők a színpad lelkes fiataljai. Részt vettek a hatvani színpadi napokon is, ahol a ..Sorsáért rimánkodik a szerelem” című összeállításukkal nagy sikert arattak. Az előadás egy eszpresz- szóban volt megtartva, nagyszámú közönség előtt.

Szívesen látott vendégei voltak a mátrafüredt SZOT-üdülő- nek is. ahol rendszeresen szórakoztatták különböző műfajú ösz- szeállításukkal a beutalt vendégeket. Különösen nagy sikere volt a ballada- és vidám válogatásuknak.

Az egyre népszerűbbé és munkájában is igényesebbé váló színpadot 1972. januárjától a Művelődési Közoont Művészegyüttesének tagjaként tartják nyilván, így a csoport több lehetőséget kapott nyilvános szereplésekre, de javultak próbalehetőségei is.

Természetesen nem lettek hűtlenek a könyvtárhoz sem. íróköltői esteken továbbra is lelkes tolmácsolói egv-eg^ irodalmi alkotásnak. (Kiss Benedek. Jobbágy Károlv költők segítőjeként és egyéb alkalmakkor.)

Idei tavaszi bemutatójukban Weöres-válogatás és Karinthy Az emberke tragédiáját mutatták be közönségüknek, mintegy bizonvításul. hogv szinte minden műfajban kiemelkedő szereplésre képesek. *

A jubiláló 10 éves Megyei Irodalmi Színpad vendégeként az e bemutatón szereplő Karinthy- műsort mutatták be.

A színpad tagsága közben új tagokkal gvaraoodott és néhá- nvan eltávoztak a csoportból. (Deákok, akik tovább tanultak, katonaság.)

A csoport eddigi munkáját a járási városi szerveken túl a megyei tanács is elismeréssel fogadta, több alkalommal részesültek jutalomban. Minősítésükben a legmagasabb szintet érték el. (Megyei I. oszt.)

A színpad tagjai most nyári vakációjukat töltik, de a rendező (Jónás Zoltán) és a vezetőség már augusztusra gondol, amikor Visegrádon vendégszerepeinek műsorukkal. Az országos színpadi bemutatón az Anonym színpad képviseli megyénket, a szép hagyományokra épülő irodalmi színpadi mozgalmunkat.

Szeretnék e megtisztelő kitüntetést jó szerepléssel meghálálni.

Kívánjuk, hogy így legyen!

Baranyl Imre.

Kistermelők nagy gondja

Évről évre visszatérő probléma a kajszifélék értékesítése. Legtöbb ideje lenne, hogy megszűnjön a szervezetlenség, a kapkodás és a termelők részére a teljes bizonytalanság.

Fokozza a nehézségeket, hogy sárgabarackfáink többsége kiskertekben, szórványban található. A házfalak közé szorított kis kertekben mások a biológiai feltételek. Igen figyelemreméltó a sokféleség is. A legkorábbitól, a kecskeméti rózsabaracktól, a legkésőbb érőig, minden fajta megtalálható erre. A helyi piac szempontjából előnyös ez a változatosság, mert a házi befőzési igényeket teljes mértékben kielégíti. A nagykereskedelemben azonban nem ilyen rózsás a helyzet. Az export csak fajtaazonos, méretben és minőségben egyaránt egyforma árut vehet át, amelyben dominál a színárnyalat, s az utóérés négy-öt napja. Sajnos, a termelők ezeknek a követelményeknek nem mindig tudnak megfelelni, ezért az átvételnél állandóak a zajos viták, a nem kívánatos zűrzavarok.

Ezekre hivatkozva tettünk még 1947-ben javaslatot a szakosított termelésre. Sajnos, akkor ez akadályokba ütközött. Ezért a meglevő helyzettel kell számolnunk. Hogyan állítsuk be városunkat az országos termelési hálózatba? Európa mediterrán tájain két-három héttel előbb érik a barack. A primőr áruk minden előnyével jelennek meg vele a nyugati piacokon. Külkereskedelmünkre fokozott munka hárul, amikor érni kezd a Bácska, Bánság, Dunántúl és Pest környékén a barack. Ilyenkor teljes apparátussal, szervezetten várják a termést. Gyöngyös— Eger és Borsod egy részének termése zárja az exportot. Ez bizony nem kedvező besorolás. Éppen ennek ellen- súlyozására kívánatos lenne, ha az illetékes szervek, tájékoztatnák a kistermelőket,

milyen az országos átlagos termés (mert terméskiesés esetén jön sorra a mi vidékünk), mennyi az exportkötelez Jtt- ségünk és ebben ez a vidék mennyire érdekelt. Hol lesznek a felvósórlóhelyek, biztosított-e ezek állandó egészségügyi ellenőrzése. Nem ártana, ha változtatnának a termelőkkel folytatott beszélgetések hangnemén. Jó lenne előre tájékoztatni a termelőket az exportminőség feltételeiről, és arról, menynyit tudnak felvásárolni. Nem ártana több szakmai segítség sem, éppen a minőség érdekében.

Az átvételi időpontokról adandó tájékoztatás különösen fontos, hogy ne ismétlődjék meg a tavalyi eset, amikor az egyik átvevöhe- lyen a barackot szállító termelőket zárt ajtók várták.

A termelő végeredményben 365 napig aggódik a termésért, minden munka és gond ráhárul, amíg azt át nem veszik. Elvárhatja tehát joggal a kereskedelem tájékoztatását. Több védelmet igényelnek a kiskertek, a termelők.

Dombrádi Lajos Eger

Szükséges-e az általános iskola nyo c osztálya?

Már elöljáróban tényként kell leszögezni, hogy bizonyos korhatáron alul, olyan ember számára, aki ki akar törni a szakma nélküli tömeg szürkeségéből, szükséges.

Sőt, ma már nemcsak a szak« másítás esetében követelik ezt a végzettséget, hanem egyes bonyolultabb munkafolyamatok huzamosabb végzésénél is. Ezt tapasztaltam a visontai Thorez Külfejtéses Bányaüzemnél, amikor a HM—1-es merítéklétrás kotrógép szabályzatában tallózgattam.

E szabályzat kimondja, hogy a kotrómesternek, a szerelőnek, a rakodomesternek, de még a takarítónak is. rendelkeznie kell nyolcosztályos végzettséggel. Am ahogy utólag vizsgálódtam, e pontokat nem minden esetben tartják be. És itt vetődik fel a kérdés: szükséges-e? Ha igen. akkor érvényt kell szerezni a szolgálati utasításban rögzített követelményeknek. Ha pedig a személyzet tagjai végzettség nélkül is el tudják végezni a termelőmunkát. módosítani kell az 1967-ben kiadott szolgálati szabályzatot.

Bár felelősségre vonás esetén sem lenne alapja senkinek a mentegetőzésre, mert öt év alatt bárki pótolhatta volna a korábban elmulasztottakat.

Egy másik tény! Adatok bizonyítják. hogy Visontán a szak- szervezeti bizalmiak 16—18 százaléka nem rendelkezik az általános iskola nyolc osztályával.

Az említett adatok sürgetően vetik fel, hogy a Thorez Külfejtéses Bányaüzemnél intenzívebben kell foglalkozni az állami oktatás szélesítésének gondolatával. Ezt követeli a szakember- hiány is, amelyet ha bizonyos százalékig saját erőből akarnak megoldani, első lépésként az állami oktatás megoldására kell pontot tenni.

Történtek próbálkozások már a múlt évben is. Az szb indított volna üzemi iskolát kellő jelentkezés után. A terv nem valósulhat meg a gyakorlatban, így a csekély számú jelentkező saját maga keresett iskolát.

Pedig néhány évvel ezelőtt, mintaszerű üzemi iskola működött 250 hallgatóval a régi XII-es aknánál. Adott tehát a példa, és akik akkor a szervezésnél bábáskodtak, jelenleg Visontán dolgoznak. Igénybe kell venni tapasztalatukat, szervezőkészségüket.

Az iskola meghirdetése nem elegendő. Az emberek, ha erőfeszítésről van szó, hajlandók a halogatásra, a patópáloskodásra. Még akkor is, ha érdekeik mást diktálnak. A másik oldal pedig, hogy a modernebb technika alkalmazásához bármilyen fokon, szükséges bizonyos fokú alapismeret, látókör. Ez üzemi és gazdasági érdek, ami végső fokon találkozik az egyén érdekével is.

A lehetőségek adottak Visontán. Rendelkezésre állnak helyiségek és szükséges pénzösszeg.

A pedagógusok is vállalkoznának a tanításra.

Visontán csupán a végső szót kell kimondani: legyen üzemi iskola. Csak ez oldhatja meg a problémát. És ezt vonatkoztathatjuk minden olyan nagy üzemre. ahol hasonló bázis rendelkezésre áll.

Ráesik János

1972. július 1&, szeré®

kiáltotta a kocsitulajdonos, majd nem tudom miért, hirtelen megingott és a járdára zuhant.

Jó hecc volt. Hangos röhögések közepette állítottuk talpra.

— Oda viszek mindenkit, ahová akarjátok — folytatta Narczizják meggyőzően az agitációt, miközben fésűjével a kocsi ajtaját próbálta kinyitni. Egetverő röhejben törtünk ki. Kinyitottuk az ajtót és beraktuk őt a volán mögé. Mi is egymás után másztunk be a járgányba. A csajok ricsajoztak, srácok utánozták őket —, egyszóval nem mindennapi cirkuszban volt részünk. Miután mindnyájan bepréseltük magunkat a pléhdobozba, észrevettük, hogy Narczizják elszundított. Felráztuk. Akkor derült ki, hogy Banosek kinn áll a járdán, nem szállt bt, . M

— Gyere már, mert Narczizi megint elalszik!

Mire Banosek:

— Már ne is haragudjatok, de én nem megyek. Látom, hogy részeg —, ilyen állapotban nem vezethet kocsit.

Mindnyájan kővé meredtünk. Ezt nem gondoltuk volna. Szimpatikus, intelligens krapeknak tűnt ... egy ilyen zöldséget mondani! Abszolút nem tud viselkedni, belegázol szegény Narczizják önérzetébe. Egyáltalán, hogy lehet egy ilyet meghívni bulira. Ekkora tökje jeti Felháborodásunk határtalan volt. Még a kórházban is, ahová egy utcai lámpaoszloppal való találkozásunk után kerültünk, csak az járt az eszemben, hogy ez a tökfej Banosek menynyire elrontotta az esténket.

• Lengyel humorista.

Fordította: Balga Attila |

A hábé pompásan

sikerült. Jó kompánia jött össze: mind intelligens, kis teljesítményű, fél literre hitelesített hapsik.

Már jóval éjfél után járt az idő. A hangulat remek. Ahogy mentünk lefelé a lépcsőn, hangosan kurjongattunk és becsengettünk minden ajtón. Egyszóvt röpdösött a lelkünk gyönyörűségtől.

Sajnos, ahogy mc ez ilyenkor lenni szí kott, akadt köztün egy baromf a Cseki nics, aki mindent e. rontott.

A ház előtt Nai czízják kocsija áüt.

— Üljetek be! Ház viszlek benneteket -