Népújság, 1972. július (23. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-19 / 168. szám

A számok tükrében Az NB II. északi csoportja 2. A bajnokság befejeztével nem maradt olyan csapat, amelyik hazai pályán ne vesztett volna pontot, illetve — az MVSC kivételével —, ne szenvedett volna vereséget. A veretlen MVSC mellett mind­össze egyszer szenvedtek ve­reséget a következő csapa­tok hazai pályán: Nagybá- tony, Kossuth KFSE, Ka­zincbarcika és Vác. Hazai pá­lyán a legtöbb gólt a BVSC rúgta, 43-at. A leggólképtele- nebbek voltak otthonukban a Bp. Vasas Izzó, Vác, Sátor­aljaújhely és Gyöngyös tá­madósorai, 18—18 góllal. Ha­zai pályán a legszilárdabb védelem a nyíregyháziaké volt. A 15 mérkőzésen mind­össze 6 gólt kaptak. A „leg- gólképesebb” védelemnek vi­szont otthonában a Salgótar­jáni Kohász bizonyult 27 ka­pott góllal Idegenben sem pontveszte­ség nélküli, sem veretlen csapat nem akadt. A legke­vesebbszer a bajnok MVSC kapott ki vendégként, mind­össze kétszer. A legtöbb ide­genbeli vereség a nyíregyhá­ziak nevéhez fűződik, akik 11 esetben hagyták el vereség­gel ellenfeleik pályáját. Ide­genben a BVSC aratta a leg­több győzelmet, 8-at, míg az alábbi csapatok vendégként mindössze csak egyszer tud­tak győzni: Esztergom, Vác, Salgótarján,' Bp. Vasas Ika­rus, Rakamaz és Nyíregyhá­za. Vendégként is a BVSC vonultatta fel a leggólképe- sebb támadósort 27 góllal. A leggólképtelenebb támadóso­ra idegenben a Nyíregyházá­nak volt 5 adott góllal. A leg­biztosabb védelemmel az MVSC rendelkezett idegen­ben, mert mindössze 13 gólt kaptak. Ezzel szemben a leg­bizonytalanabb védelmet a rakamaziak vonultatták fel vendégként, amit a 38 kapott gól bizonyít. Sok-sok érdekességet meg lehet állapítani és igái sok tanulságot le lehet szúrni az alábbiakban bemutatásra ke­rülő táblázatokból is, ame­lyek félidőkre bontva ábrá­zolják a csapatok teljesítmé­nyeit. Melyek azok a csapa­tok, amelyek csak az első fél­időben nyújtottak jó teljesít­ményt, vagy csak a II. fél­időben, vagy éppen mindket­tőben, esetleg egyikben sem. Nem véletlen az MVSC baj­noksága, mert a vasutasok az I. félidők alapján egészen ki­magasló teljesítményt nyúj­tottak a többi csapatok telje­sítményeihez képest, de ugyanekkor igen jól szerepel­tek, a II. félidőkben is. Szem­betűnő változások tapasztal­hatók a két félidő eredmé­nyeiben az Esztergomnál és a Kisterenyénél. Míg mindkettő gyengébb teljesítményt nyúj­tott az első 45 percben, addig a második félidőben remekül helytálltak. Pont fordított a helyzet a Salgótarjáni Ko­hász esetében, akik az első félidőkben egészen kiváló teljesítményt nyújtottak — a bajnokcsapat mögött a máso­dik helyen végeztek —, vi­szont a második 45 percek alapján a leggyengébb csa­patnak bizonyultak. Nos, néz­zük a táblázatokat: I. FÉLIDŐ: 1. MVSC 30 16 10 4 29-10 42 9 Salgótarj. 30 11 13 6 26-19 35 3. Kazincb. 30 11 13 6 23-17 35 4. Vasas Izzó 30 12 11 7 15-12 35 5. Leninváros 30 9 14 7 20-16 32 6. BVSC 30 12 7 11 34-28 31 7. KKFSE 30 4 22 4 14-14 30 8. V. Ikarus 30 7 16 7 16-18 30 9. Nagybát. 30 9 ti 10 20-19 29 10. Nyíregyh. 30 5 19 6 11-12 29 11. S.-új hely 30 9 11 10 15-19 29 12. Gyöngyös 30 8 12 10 15-22 28 13. Vác w 30 6 13 11 17-21 25 14. Kisterenye 30 5 15 10 12-18 25 15. Esztergom 30 6 12 12 17-29 24 16. Rakamaz 30 3 16 11 20-29 22 II. FÉLIDŐ: 1. BVSC 30 15 12 3 36-14 42 2. Nagybát. 30 16 10 4 27- 6 42 3. MVSC 30 12 14 4 26-12 38 4. Esztergom 30 11 11 8 24-22 33 5. Kister. 30 12 8 10 30-27 82 6. KKFSE 30 10 9 11 20-19 29 7. Kazincb. 30 8 13 9 13-14 29 Nyíregyh. 30 8 13 9 13-14 29 Vác 30 9 11 10 19-20 29 10. S.-újhely 30 8 12 10 14-18 28 1972. július 19., szeri* 11. Rakamaz 30 9 10 11 24-30 28 12. Gyöngyös 30 7 13 10 16-20 27 13. Lenlnváros 30 6 15 9 17-24 27 14. Vasas Izzó 30 7 10 13 22-29 24 15. V. Ikarus 30 7 10 13 15-28 24 16. Salgótarj. 30 4 10 16 16-36 18 Megállapítható, hogy egyik félidőben sem akadt veretlen, de nyeretlen csapat sem. Az I. félidők alapján az MVSC és a Kossuth KFSE szenved­te el a legkevesebb vereséget, a II. félidőkben pedig a BVSC. A fővárosi vasutasok támad ásóra egyébként mind az első, mind a második fél­időkben a legeredményesebb­nek bizonyult. Teljesítmé­nyük 34, illetve 36 gól. A leg­mérsékeltebb teljesítményt nyújtó csatársor az I. félidő- bán a nyíregyházi 11 góllal, a II. félidőben úgyszintén 13 góllal. A legjobb védelem az első félidőben az MVSC-é 10 kapott góllal, a második fél­időben a Nagybátonyé 6 gól­lal. A leggyengébb védelme volt Esztergomnak és Raka- maznak az első, Salgótarján­nak pedig a második 45 perc alapján. A továbbiakban nézzük meg, hogy a számokat létre­hozó emberek, a labdarúgók milyen teljesítményeket pro­dukáltak. Mint már arról korábban szó volt, az NB II. északi cso­portjának 240 mérkőzésén 643 gól esett. A 643 gólon 175 játékos osztozott. A góllövő­lista élcsoportja az alábbiak szerint alakult: Gólkirály 27 góllal Kiss (MVSC). 16 gó­los: Dudás (Kisterenye) és Kiss (Leninváros). 15 gólos: Matulai (BVSC). 14 gólos: Laczkó (Esztergom). 13 gó­los: Bozsánt és Kaszás (BVSC) Szajka (Rakamaz). 11 gólos: Kádas (Rakamaz) és Kriska (Vác). 10 gólos: Bá- gyi és Szatmári (Gyöngyös), Burányi (Kossuth KFSE), Ko­vács F. (Nagybátony), Kriva- nek II. (Salgótarján), Telénkó (Sátoraljaújhely). 9 gólos: Ráczi és Varga (Kazincbarci­ka), Bartha (Salgótarján). 8 gólos: Tarlósi (Kisterenye), Földi és Antal (Salgótarján). Hat gólt szereztek 8-am, 5 gólt 11-en, 4 gólt 21-en, 3 gólt 24-en, 2 gólt 24-en, 1 gólt 50-en és 13 öngól is esett. A tavaszi szezonban az HÖDOS IMRE, született 1928-ban, Hajdúnánáson. Ele­inte a Debreceni Munkás TE színeiben sportolt, majd pe­dig a Debreceni VSC ver­senyzője lett. Hosszú gyakor­lás és kísérletezés után sike­rült egy olyan fogást meg­tanulnia, amelyet sem előtte, sem utána, egyetlen birkózó sem tudott végrehajtani. Hó­dos a váll fölött az ellenfél nyakát fogta meg és ezután következett az energikus szaltó. Ennek az egyéni fo­gásnak köszönhette aranyér­mét az 1952-es olimpián. Hó­dos kötöttfogásban, a légsú- lyúak csoportjában pontozás­sal győzött az egyiptomi Mahmoud, a finn Kylönnen, a norvég Maerilje és a liba­noni Chiab ellen. A magyar birkózó tehát kitűnően szerepelt a híres Messuhall szőnyegein. Mégis különlegesen bonyolult hely­zet alakult ki. Elsősorban azért, mert Hódos nagyszerű sorozata ellenére, az utolsó pillanatig eséllyel pályázott az aranyéremre két veszé­lyes ellenfele, így a libanoni Chiab és a szovjet Terjan is. Másodsorban az okozott bo­nyodalmat, hogy a Nemzet­közi Birkózó Szövetség, és a rendezőség ezúttal nem állt alábbiak voltak a legeredmé­nyesebb góllövők: 11 gólos: Laczkó (Eszter­gom), Kiss (MVSC). 10 gólos: Matulai (BVSC), Kiss (Leninváros). 9 gólos: Bazsant (BVSC). 7 gólos: Dudás (Kisterenye), Ktivanek II. (Salgótarján). 6 gólos: Kaszás (BVSC), Bágyi (Gyöngyös), Szajka (Rakamaz), Bartha és Földi (Salgótarján), Felankó (Sá­toraljaújhely). A 643 gólból egyébként 47- et 11-esből szereztek. A 240 mérkőzés alkalmával 22 faj­ta, különböző számszerű eredmény született. A leg­gyakrabban előforduló ered­mények voltak: 1—0 41-szer (Tavasszal 24-szer), 1—1 39- szer, 2—1 35-ször, 2—0 27- szer, 0—0 21-szer, 3—1 15- ször, 3—0 13-szor. A legna­gyobb gólkülönbségű mérkő­zést a 29. és a 30. fordulóban játszották, amikor Miskolcon az MVSC 6—0 arányban győ­zött a Sátoraljaújhely ellen, illetve amikor Budapesten a BVSC 7—1 arányban nyert a Kazincbarcika ellen. Egy mérkőzésen a legtöbb gól 9 volt. Ez két esetben is előfor­dult, mégpedig a 20. és a 30. fordulóban. Előbbinél a BVSC —Esztergom 7—2-es mérkő­zésen, s utóbbinál a Salgó­tarján—Leninváros 6—3-as mérkőzésen esett 9—9 góL Az egyes fordulókat külön- ktilön vizsgálva az állapítha­tó meg, hogy a legtöbb gól a 30. fordulójában esett. A hazai csapatok támadó- sorai bizonyultak természe tesen gólképesebbnek. A gól­különbség 402—241 a pálya- választó csapatok javára. A hazai csatárok a 30. forduló­ban bizonyultak a leggólké- pesabbekmek, amikor a 8 mérkőzésen 24 gólt szereztek. Az otthon játszó csapatoknak a VIII. fordulóban nem ment a góllövés, mert ekkor mind­össze 5 gólt értek el. A ven- dégcsatárolk legeredménye­sebb fordulójának a XXII. bizonyult, amikor 14 gólt sze­reztek. A legsikertelenebb pedig a XXVI. forduló volt, amikor mindössze 3 gólt tud­tak rúgni és ekkor 6 csapat bizonyult gólképtelennek. Olimpiai arcképcsarnok a feladata magaslatán. Té­vedés történt. Nem vezették ugyanis pontosan a hibapon­tokat. A Nemzetközi Szövet­ség főtitkára Chiab javára tévedett. Vagyis, a tényleges­nél eggyel kevesebb hiba­pontot írt be Chiab-nak. Nagy izgalmak közepette kezdődött meg az aranyér­met eldöntő Hódos—Terjan mérkőzés. Ennek eredményé­től függött, hogy a légsúlyú- ak csoportjában a magyar, a szovjet, vagy a libanoni bir­kózó lesz az első. Kárpáti Károly, aki akkor a váloga­tott keret edzője volt, így emlékszik vissza a történtek­re: „Mielőtt Hódos és Terjan szőnyegre lépett, minden le­hetőséget alaposan végiggon­dolt. Tudtuk jól. hogy a mi Imrénknek még a pontozásos vereség is elegendő az aranyéremhez, mert ebben az esetben neki is és Chiab-nak is ugyanannyi hibapontja lenne. A köztük keletkező pontegyenlőség ellenére, az első helyre ebben az esetben Hódos kerülne, mert ő ko­rábban már legyőzte a liba­noni sportolót. — Számításuk egyszerű és világos volt, csak az okozott bonyodalmat, hogy a Nem­zetközi Szövetség nem je­gyezte megfelelően Chiab hi­bapontjait. Hódos pontozásos vereséget szenvedett Terjan- tól. Mi, magyarok, akik ott izgultunk a Messuhallban, azt hittük, hogy már örülhe­tünk az aranyéremnek. Az­után következett az ünnepé­lyes eredményhirdetés. Nagy megdöbbenésünkre, a rende­zőség a dobogó legmagasabb Á fiúk után a lányok is Komolyan kell venni? Igen, mármint a női focit, amely egyre jobban elterjedt a vi­lágon, így hazánkban is, ahol már szervezett bajnoki küz­delem is folyik. A napokban kaptuk a hírt, hogy Eger­ben is megalakult az első női labdarúgócsapat, mégpe­dig az Egri Spartacus égisze alatt. Fodrászok és fényképé­szek, az egri Technolux Ktsz dolgozói, a szövetkezeti bi­zottság támogatásával alakí­tották meg csapatukat és rendszeres edzésekkel készül­nek — az egri Spartacus-pá- lyán — az első bajnoki ösz- szecsapásra. Mint a képünk is bizonyítja, az egri lányok szorgalmasak, és valószínűleg az erőnléttel sem lesz majd A Mátraalji Szénbányák petőfibányai gépüzemében a korábbi évekhez hasonlóan, idén is több versenyt rendez­tek a dolgozók részére. So­kan kapcsolódtak be a nép­szerű női és férfiteke egyéni és csapatbajnokság versenyé­be, melyen a nőknél négy, férfiaknál nyolc csapat sze­repelt az idén. A tekebaj­nokság végeredménye. Nők: 1. Lipták Edit, 2. Tóth Erzsé­bet, 3. Sándor Anikó, 4. Nagy Hilda. Csapatban: X. Villamos 19,5, 2. Hivatal I. 18,5, 3. Hivatal II. 11, 4. Hi­vatal III. 11 ponttal. Férfiak: 1. Ocsovai József, 2. Turán- csics József, 3. Nagy József, 4. Bata József, 5. Németh Já­nos, 6. Barta László. Csa­patban: 1. Villamos I. 12,' 2. Mechanikus I. 12, 3. Hivatal I. 8, 4. Mecanikus II. 8, 5. Kotrós 7, 6. Villamos II. 7, 7. fokára a libanoni versenyzőt állította. Ügy éreztem, hogy tennem kell valamit. Oda­mentem a Nemzetközi Birkó­zó Szövetség főtitkárához, hogy erélyesen tiltakozzam. Megkérdeztem tőle: hány hi­bapontja van Chiab-nak és hány Hódosnak. Közben megszakadt az eredményhir­detés ceremóniája. Megnéz­tük a pontokat és ekkor végre a főtitkár elismerte, hogy tévedett. Chiab áten­gedte a dobogó felső fokát Hódosnak. És kihirdették a valós eredményt.” Nem mindenki méltányol­ta az akkori sportvezetők közül Kárpáti energikus és gyors fellépését. Ezért a ma­gyar birkózók edzője már másnap hazautazott a finn fővárosból Budapestre. Vizs­gálat követte az ügyet. Vé­gül azonban az illetékesek el­ismerték, hogy ha Kárpáti akkor nem lép közbe, akkor 1952-ben Helsinkiben nincs tizenhat magyar érem, csak tizenöt. Ha ugyanis ott a helyszínen nem tiltakozik, akkor légsúlyban Chiab-ot hirdették volna ki győztes­nek, és az ezt követő ma­gyar óvást csak hosszú, eset­leg hónapokig tartó huzavo­na után vizsgálta volna ki a Nemzetközi Birkózó Szövet­ség. Négy esztendő múlva Hó­dos ismét indult az olimpián. 1956-ban kötöttfogásban, a légsúlyúak csoportjában a negyedik helyet szerezte meg. Országos bajnokságot ötször nyert. 1961-ben befejezte sportolói pályafutását, a bir­kózástól azonban nem sza­kadt el. Debrecenbe költözött, ahol többféle szerepet is vál­lalt. Tevékenyen részt vesz a városi birkózóélet fejlesz­tésében, szakoktatói képesíté­se van és nemzetközi bírói vizsgája is. Civilben vasúti tiszt. baj, amikor a labdát a háló­ba kell továbbítani. Heves megye vidék ifjúsági válogatott— Bélapátfalva vegyes 3:1 (0:0, 1:0, 2:1) Előkészületi labdarúgó-mér­kőzés. Bélapátfalva. Az ifjúsági csapatban a következő játékosok szere­peltek : kapusok Tregova László (Mónosbél) és Várko- nyi János (Makiár), védők Hivatal II. 2, 8. Oszlopos 0 ponttal. Június 5-én kezdték a kis­pályás labdarúgó-bajnokság küzdelmeit 13 csapat részvé­telével. A bajnokság még je­lenleg is folyik, minden héten hétfőn és szerdán mérkőznek egymással augusztus 14-ig. A kispályás bajnokságban je­lenleg a Mechanikus I. áll az élen, 12 ponttal, második a Mecanikus II., harmadik a Villamos I., negyedik a Villa­mos II. 9—9 ponttal. A városban lakó emberek ima már jól tudják, hogy egészségük megóvásáért, sőt életükért is több frontos har­cot kell folytatni. A szeny- nyezett levegő elől, hacsak tehetik, kimenekülnek a vá­rosokból. A hét végét ma­napság a legtöbben a váro­sokon kívül szeretik tölteni. De meg kell oldania a ma emberének az egyre csökke­nő mozgásmennyiség pótlá­sát is. A turisztika, a stran­dolás és az egyes szabadon űzhető sportágak kínálnak ehhez lehetőséget, ha az idő­járás is kegyes. Hazánk éghajlata azonban az év jelentős részében nem kedvez a szabadtéri testmoz­gásoknak. A téli időszakban, vagy az őszi, tavaszi csapa­dékos időben csak a leged­zettebbek. vállalkoznak ki­rándulásokra, vagy szabad­téri sportok űzésére Marad ilyenkor, mint egyetlen le­hetőség, a lakás. Ebből kell tehát tornatermet csinálni. Néhány ötlettel, egy pár ol­csó sportszer beszerzésével ez meg is valósítható. Persze, ne gondoljunk va­lami gyökeres szobaátrende­zésre, ehhez családtagjaink nem járulnának hozzá, hi­szen az otthon elsődleges la­kóhelyül szolgál. Másról van szó. A legelemibb, s egyben hasznos mozgásforma a fu­tás. Ezt bizony nehéz a la­kásban űzni — de nem re­ménytelen. Ha cipő nélkül egy szőnyegre állunk, hely- benfutást végezhetünk. A jó hatásfok kedvéért ajánlatos a térdeket közben magksra emelni. Az iramot tetszés szerint fokozhatjuk. Ezzel a módszerrel majdnem teljes értékű futógyakorlatokat csi­nálhatunk, s ráadásul a cipő nélküli mozgás edzi a láb­fejet is. Jó izomerősítő a különbö­ző súlyozókkal való gyakor­lás. A lakásban azonban csak aránylag könnyebb súlyzókat alkalmazhatunk, a berendezés megóvása miatt. Ügy segítsünk tehát magun­A NÉPÜJSAG TIPPJEI 1. A 30. HÉTRE Kecskemét—Várpalota 1 2. FÖSPED—Dorog X 1 3. III. kér.—KISTEXT 1 X t 4. Almásf.—Budafok 2 X 5. MGM—DEAC X 2 1 6. Gyula—Békéscsaba 1 X 7. Kaposv. T.—Közt. 1 8. Zalaeg. D.—K. Rákóczi X 1 9. Ajka—Gy. Elektr. 1 X 10. Győri Dózsa—Pápa 1 X 11. BVSC—MÁV DAC 2 X 12. SZVSE—Pécsi VSK 1 13. Cégi. VSE—Szf. MÁV 1 Pótmérkőzések: 14. Szegedi Dózsa—Vác 1 x i 15. KKFSE—Kiskunf. 1 X 16. MVSC—Szóin. MÁV 1 Suba József (Bélapátfalva), Lőrincz Gábor (Bélapátfal­va), Jánosi Sándor (Novaj), Csuhái Miklós (Novaj), Meggyesi László (Sírok) és Juhász József (Atkár), kö­zéppályások Kelemen Mik­lós (Mezőszemere), Szobosz- lai Kálmán (Sírok), Kalló István (Sírok), és Mikó Béla (Bélapátfalva), csatárok Si­mon Zoltán (Szihalom), Per­ce János (Pétervására), Be- nei János (Atkár), Tómács János (Adács), Mengyi György (Verpelét) és Kovács Csaba (Egercsehi). Az Agria ’72 ifjúsági lab­darúgótornára készülő He­ves megye vidék ifjúsági vá­logatottja ezúttal játszotta első összeszoktató jellegű elő­készületi mérkőzését. A má­sodik harmad közepétől már biztatóan játszottak az ifjú­ságiak. Góllövők: Perce, Tómács, Kovács, illetve Ambrus. A kerethez tartozik még Halász András is (Egercsehi), aki engedéllyel volt távol a mérkőzésről. kon, hogy a kisebb súlyokat többször emeljük s variáljuk ezeket a gyakorlatokat, hogy lehetőleg minél több izom­csoportot megdolgoztassunk. Ha nincsen súlyzónk, akkor azt egy szék helyettesítheti. Jó kisegítő eszköz a gumi­kötél és a rugós expander is. Ezek különösen a kar- és a lábizmok erősítésére alkal­masak. Előnyös, ha a gumi­kötelet méteráruként szerez­zük be, s 6—8 méter áll be­lőle rendelkezésre. A rugal­mas kötelet így tetszés sze­rint alkalmazhatjuk egy, vagy több szál kinyújtásával. A legváltozatosabb erősítő gyakorlatokat lehet elvégez­ni a több szálra hajtogatott kötéllel, csak egy kis ötlet kell hozzá. Ezzel az eszköz­zel nem csak a végtagok iz­mait tehetjük próbára, ha­nem a test más izomcsoport­jait is. Sokszor tapasztalhatjuk, hogy egy-egy nehéz tárgyat meg sem tudunk mozdítani, még akkor sem, ha teljes erőnket kifejtjük. Ilyenkor azt láthatjuk, hogy az eről­ködő ember ugyan piros lesz, csak épp a tárgy nem moz­dul el. Vagyis erőkifejtés történt, eredmény viszont nem mutatkozik. De biztos ez? — Nem — mert az iz­mok megfeszültek, a vérke­ringés meggyorsult, s a szer­vezetben egyéb jelenségek is lezajlottak. A lakásban te­hát úgy is végezhetünk test­edzést, hogy testünk közben mozdulatlan marad. Például ha egy nyitott ajtóban meg­támasztjuk a hátunkat, s közben karunkkal toljuk a szemközti ajtófélfát, hasznos izommunkát végzünk, moz­gás nélkül. Ha ötletesek va­gyunk sokféle hasonló pozí­ciót kitalálhatunk a külön­böző izmok megdolgoztatásá- ra, anélkül, hogy otthonunk­ban felfordulást okoznánk. így tudjuk házi körülmé­nyek között kiépíteni a ma­gunk kis tornatermét, s meg­szervezhetjük testünk rend­szeres karbantartását. (Foto: Tóth Gizella) Készülődés az Syria ifjúsági labdarúgótornára ■ .....................-................... 1 ■-* T ömegsport Tornaterem a szobában

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents