Népújság, 1972. július (23. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-18 / 167. szám

Hétfő esti külpolitikai kommentárunk II nőm irhát” t fiiéi 1 lyiianya Harcok Quang Tri Újra bombázták Hanoit A NYUGATI SAJTÓ „nagyhét”-nek nevezi azt a Közös Piaccal kapcsolatos eseménysorozatot, amelynek a brit fővárosban volt a nyitánya. Ebben az esetben leg­feljebb négynapos munkahétről beszélhetnénk, mert hét­főn és kedden a tagországok pénzügyminisztereié a szó Londonban, szerdán és csütörtökön pedig szélesebb mi­nisztertanács ül össze, méghozzá a körülmények ismere­tében meglehetősen igényesnek tűnő programmal: a hét derekán már az októberre Párizsban összehívandó kö­zös piaci csúcsértekezlet napirendjéről szeretnének dön­teni. De maradjunk a londoni nyitánynál. Ennek a konferenciának a résztvevők száma éppúgy érdekessége, mint a megvitatandó téma. Ezúttal ugyanis már közösen tanácskozik az eddigi hat EGK-állam illeté­kes szakminisztere annak a négy államnak a képviselő­jével, amelyek csalt most nyernek bebocsátást a tömörülés sokáig zárva maradt kapui mögé. A TÉMA PEDIG tágabb értelemben a nyugati világ valutázás helyzete, konkrétabban viszont a dollárral kap­csolatos gondok. A hírügynökségek tudósítói emlékeztet­nek arra, hogy az elmúlt napokban nagyszabású spekulá­ciós műveletek színhelye volt szinte minden nyugat-euró­pai főváros. Bizonyos manőverek hatalmas mennyiségű dollár felvásárlására késztették a bankokat. Ezt a folyamatot Párizsban vegyes érzelmekkel fi­gyelik. Nem örülnek neki egyértelműen, mert a követ­kezmények meglehetősen kiszámíthatatlanok. Azt viszont nem bánják, hogy a spekulációk, felvásárlások elhúzódása, ismétlődése rádöbbentheti partnereiket arra, hogy a di­lemma intézményes rendezést kíván. Elsősorban a fran­cia fővárosban hangoztatják, hogy az eddigi intézkedések csak szépségtapasznak bizonyultak és maga a nyugati va­lutáris rendszer van válságban. NEM TUDNI, mennyire sikerül Londonban elfogad­tatni a francia koncepciót. De az esetleges döntés, annak híján az ott kialakuló hangulat kétségtelenül befolyásol­ja a „nagyhét” szerda-csütörtöki, brüsszeli folytatását is. A dél-vietnami Quang Tri körzetében támadnak a népi erők. A képen, szabadságharcosok rakéta tüze elől menekülő saigoni katonák. (Népújság lelefotci — AD—MTI) •AAAAAAAAAAAAAAA* UDÁ-sok bíróság előtt Az UDA (Ulsteri Védelmi Szövetség) elnökét és három társát tiltott fegyverkereske­delem vádjával Londonban bíróság elé állították. A* ügy tárgyalását hétfőn kezdték meg egy rendőrbí- róságon. A hallgatóság csak rendkívüli biztonsági szűrőn át jutott be a tárgyalóterem­be, ahol kiderült: az unio- nista párttal rokon szervezet 100 ezer fontért karabélyokat és további negyedmillió font sterlingért egyéb, korszerű lőfegyvereket akart vásárolni észak-írországi alakulatainak. A bűnszövetkezet egy rend­őrtiszt közreműködése miatt bukott le. A rendőr fegyver- csempésznek adta ki magát, és a felültetett UDA-sokat a londoni Hilton Szállodában őrizetbe vette a Scotland Yard politikai osztálya. Az UDA elnöke: Charles Harding Smith. SAIGON: Amerikai repülőgépek és az indokínai vizeken cirká­ló amerikai 7. flotta hadiha­jói a saigoni kormányható­ság ellenoffenzívajának kez­dete óta vasárnap és hétfőn intézték a leghevesebb tá­madást Quang Tri tartomány felszabadított területe ellen — közölte egy saigoni ame­rikai katonai szóvivő. Mint mondotta „legkeve­sebb” hatvan B—52-es repü­lőerőd és százkilencven ame­rikai taktikai repülőgép bombázta, az indokínai vi­zekről pedig tíz cirkáló és torpedóromboló ágyúzta a hazafiak által május 1-e óta ellenőrzött területeket. Mindennek ellenére ez- ideig teljes kudarcot vallot­tak a Thieu-rezsim alakula­tainak ismételt kísérletei, hogy áttörjék a népi felsza­badító erők védelmi vona­lait. A népi erők utászalakula­tai hétfőre virradóan az 1. számú főútvonalon aknákat helyeztek el. amelyeken fel­robbant a saigoni katonaság két harckocsija. Saigontól északra is heves harcok dúlnak. A kormány­katonaság a Saigont An Loc- cal összekötő 13. számú fő­útvonal mentén súlyos vesz­teségeket szenvedett, ★ HANOI: Amerikai repülőgépek hét­főn — a rossz időjárási vi­szonyoknak tulajdonítható, mintegy fiO órás szünet után — ismét bombázták Hanoi közvetlen környékét. Az AFP helyszíni tudósítása szerint a VDK fővárosában hétfőn négy alkalommal Üvöltöttek fel a legiveszélyt jelző szirénák. A bombák becsapódását Hanoi belváro­sában is hallani lehetett. A DPL-vletnami felszaba­dulás hírügynökség hétfőn összesítő adatokat közölt a saigoni kormánykatonaság július első tíz napjában egyetlen tartományban el­szenvedett veszteségeiről, A még nem teljes statisz­tikai adatok szerint a haza­fiak My Tho tartományban július 1 -tő! 10-lg csaknem 140(1 saigoni katonát tettek harcképtelenné. Egyebek kö­zött megsemmisítették a 9. saigoni hadosztály 15. ezre­dének 2. és 3. zászlóalját, megölték, illetve foglyul ej­tették a polgárőrség 402. zászlóaljának parancsnokát és többszáz katonáját. Egy­idejűleg nagymennyiségű fegyvert és katonai felszere, lést zsákmányoltak. Eltöröl­ték a föld színéről 23 ellen­séges állást, illetve ezeknek feladására kényszeritették a saigoni alakulatokat. Libanon és Szíria kéri a tíf összehívását Libanon és Szíria a Biz­tonsági Tanács sürgős össze­hívását kérte az elrabolt Szí­riái és libanoni tisztek ügyé­ben. A Biztonsági Tanács valószínűleg kedden ül ósz- sze a kérdés megvizsgálásá­ra. Schröder pekingi megbeszélései Gerhard Schröder, a nyu­gatnémet parlament külügyi bizottságának elnöke elége­dett a kínai fővárosban foly­tatott megbeszéléseivel, amelyeknek során elsősor­ban a világpolitikai kérdé­sek összefüggéseit vitatták meg — jelenti a DPA hír- ügynökség Pekingből. A to­vábbi megbeszéléseken az NSZK és a Kínai Népköz- társaság kétoldalú kapcsola­tait érintő kérdések kerül­nek sorra. A nyugatnémet politikus tájékoztatja ven­déglátóit a Közös Piac ki­bővítéséről és az európai biztonsági konferenciával kapcsolatos bonni álláspont­ról. i Színváltas az amerikai elnökválasztási küzdelemben WASHINGTON: Hétfőn színváltásra került sor az amerikai politikai színpadon: George McGo­vern szenátor, a demokrata párt elnökjelölő konvenció­jának győztese dél-dakotai otthonába vonult vissza két­hetes pihenőre, Richard Ni­xon elnök, a hatalom repub­likánus birtokosa pedig a kaliforniai San Clementében töltött kethetes pihenőjéről visszatér a fővárosba, hogy harci rendbe sorakoztassa csapatait az augusztus 21-én megnyíló republikánus el­nökjelölő könvenció előtt. A republikánusok ugyan­ott, a Miami Beach-i Con­j EZ A KÉRDÉS és a reá : adott válasz a párizsi Hu- i manité egyik legutóbbi ve- I jzércikkének summája. Az ! 'Arles városában megtartott községtanácsi pótválasztá. son az FKP listája jóval megnövelte szavazóinak szá- i mat és a voksok 53 száza­lékával győzött a helyi jobb­oldali csoportok támogatta ún. centrista listával szem­ben. Természetesen nem le­het csalhatatlan irányjelző­nek tekinteni egy helyi pót- i választás eredményét, de az arles-i „széljárásra” nagyon sokan felfigyeltek Francia- j országban, mert ez volt az első választás a kommunis­ta és a szocialista párt közös kormányprogramjának meg­hirdetése után. Az FKP lap­ja ezért mutathatott rá • a munkáspártok közös prog­ramja, a baloldali egységak­ció lehetősége új reményeket keltett a munkásosztály és a néptömegek szívében, olyan új fordulat reményét ébresz­tette fel, amelyet régóta Várnak a franciák. A két munkáspárt törté­netében példa nélkül áll, hogy közös kormányprog­rammal lépnek a közvéle­mény elé; s a francia szo­cialista párt az első olyan nyugati szociáldemokrata párt, amely kész együttesen elfogadott program alapjan közős kormányzásra a kom­munistákkal. Ez az összefo­gás alapja lehet az egész baloldal tömörülésének ez pedig egy olyan széles körű népi egységnek, amely ké­pes lenne parlamenti utón az alapvető társadalmi átalakí­tásokra. Történelmi horderejű egyezményt kötött tehát a äßMMMSÜiltSM fi ttrz. Július 1*.; kedd Uj francia kormány — R baloldali egységáramat ellen Merre fúj az arles-i szél? — A baloldali egység fe'é! kommunista és a szocialis­ta párt vezetősége. Talán leghamarább. a tőkés hata­lom vette észre, milyen íon- tos esemény történt. Alig­hanem igazuk van azoknak, akik éppen ebben az ese­ményben látják a kormány átalakításának elsődleges okát is. Szerintük Pompidou elnök azért állított új em­bert a kormány élére, hogy kifogja a szelet a változást követelő áramlat vitorláiból, hogy a megújhodás látszatát keltve gyengítse a baloldali összefogás vonzerejét. CHABAN-DELMAS le­mondása már régóta a leve­gőben lógott, mégis megle­petést keltett. A volt kor­mányfő ugyanis a nemzet- gyűlés gaulleista többségére, a kormánykoalícióra támasz­kodva nemrégiben bizalmi szavazást erőszakolt ki és alle néhány nappal a biza­lom után nem látszott va­lószínűnek a miniszterelnök menesztése. Igaz, a kor­mányfő „elkopott’ az egész rendszert megrázkódtató bot­rányok sorozatában, de úgy tűnt a parlament szavazá­sa és utána a nyári parla­menti szünet megkezdése azt jelenti, hogy megszilárdítot­ta pozícióját. Ezt a véle­ményt támasztotta alá az a televíziós nyilatkozata is, hogy a franciáknak „még kilenc hónapig el kell őt vi­selniük”, mert ebben az idő­szakban — tehát a választá­sokig — mindenképpen hi­vatalában kíván maradni. Nos, nem így történt. Ép­pen azért nem, mert a vá­laszt *«iok előkészítésére az elnök új emberrel akarja harcba vezetni az uralkodó pártot. Ügy érezte, hogy a sokat támadott, lejáratott Chaban-Delmas helyett „tisz­ta lappal” induló kormány­főre van szüksége, aki in­kább képes ellensúlyozni a baloldali tömörülés hatását, a népi egységben hagyomá­nyosan megnyilvánuló „di­namikát”. Chaban-Delmas utódjául olyan politikust vá­lasztottak, aki erélyes, dina­mikus ember hírében áll és aki a gaulleista „régi gárda” hagyományát követve meg­újulást, „pur et dur” (vagy­is „tiszta és kemény”) po­litikai magatartást hirdet. Ezt az embert találta meg az elnök Pierre Messmer volt hadügyminiszter szemé­lyében, aki „törzsökös” gaulleista. s akit az UDR jobbszárnya elsősorban azért támogat, mert keményebb, erélyesebb politikát ígér. A Le Monde című polgári lap szerint a kormány tehát nem eddigi tevékenységének eléggé vitatott mérlegére hi­vatkozva, hanem terveire és megújulási szándékára hi­vatkozva akar a választók elé állni. UGYANEZ A LAP azon­ban a kormánylista ismere­tében már arra utalt, hogy „az elnök megújulási elkép­zeléseit alighanem aláren­delte a folyamatosság igé­nyének ..Ezek a finom szavak azt' jelentik, hogy új ember ide, új ember oda, azért elsősorban mégis arra ügyeltek, hogy a nagytőkét az eddigi kulcsemberek meg­tartásával megnyugtassák, A belső „ötösfogat”, vagyis a pénzügy-, a külügy-, a had­ügy-, az igazságügy, és a belügyminiszter a helyén maradt, a kormányátalakítás tehát a legfontosabb hatalmi posztokat nem érintette. És hogy a jobboldalnak nyúj­tott kedvezményt is ellensú­lyozzák, a liberálisnak te­kintett Edgar Faure volt mi­niszterelnököt is bevonták a kormányba, s megbízták az ún. szociális kérdések fel­ügyeletével. A párizsi lapok szerint várható, hogy Faure egész sor szociális jellegű ígérettel áll majd elő — amint ez egyébként a vá­lasztások előtt szokásos Franciaországban. Maga Messmei miniszterelnök (aki nem a nemzetgyűlés előtt, hanem tévé-nyilatkozatban mutatkozott be és ezzel is jelezte, hogy a kormány nem sokra tartja a parlamentet), máris megígérte, hogy ‘újabb munkaalkalmakat teremt, növeli az életszínvonalat és csökkenti az adóterheket. A KOMMUNISTA és a szocialista párt közős kor­mányprogramja nem holmi választási katalógus, nem üres ígéretek listája, hanem nagyónis reális, megvalósít­ható program, amely lehető­vé tenné a népi egységkor­mány sikerét, egy olyan de­mokratikus alternatíva ki­bontakozását, amely lénye­gében megnyithatná a szo­cialista Franciaországhoz va ­ló átmenet útját. Óriási te­hát a tét. Ezért rendkívül éles választási küzdelem ta­núi leszünk majd a jövő ta­vasszal, de lehetséges, hogy már ezen az őszön. ventlon Halt arénájában lép. nek rivaldafény elé, ahol múlt héten a dél-dakotai szenátor minden amerikai szakértő jóslatára rácáfolva megszerezte a jogot, hogy Nixon elnök ellenlábasaként lépjen fel az elnökválasztási küzdelem döntőjében. Nixon elnöknek nem kell pártbeli versenytársakkal megküzde­nie: újrajelölése eleve el- döntöttnek tekinthető Mc Govern esélyei viszont a no­vember 7-i szavazáson első­sorban attól függenek, sike­rül-e begyógyítania a de­mokratapárt „polgárháború­ban” ütött sebeket, s rábírni legyőzött ellenfeleit válasz­tási egységben való összefo­gásra a Nixon-kormányzat ellen. Amerikai választási szak­értők csaknem esélytelen­nek tekintik. McGovernt Ni- xonnal szemben éppúgy, ahogyan 6 hónappal ezelőtt semmi esélyt sem adtak ne­ki a demokratapárti elnök­jelöltség megszerzésére. Rámutatnak, hogy szak- szervezeti támogatás nélkül demokratapárti jelöltnek nincs kilátása a győzelemre. A 13,5 millió szervezett munkást képviselő AFL— CIO szakszervezeti szövetség jobboldali vezére, a 77 éves George Meany, aki a Miami Beach-i konvenció kulisszái mögött a McGovern-ellenes erőket mozgatta, továbbra is engesztelhetetlenül ' elutasít minden békéltetést a dél-da­kotai szenátorral. Bennfen­tesek szerint Meany szemé­lyes gyűlöletet táplál McGo­vern iránt a szenátor hábo­rúellenes fellépése miatt és elkeseredetten ellenzi McGo- vern-nek a -katonai kiadá­sok lefaragására irányuló tervét. A „héja” nézeteiről ismert szakszervezeti vezér szerdára összehívta az AFL —CIO 35 tagú végrehajtó bi­zottságát olyan döntés ki­kényszerítésére, amely meg­tiltaná a szövetséget alkotó szakszervezeteknek, hogy tagságukat McGovern támo­gatására szólítsák fel. Érte­sülések szerint egyes szak- szervezeti vezetők nem ér­tenek egyet Meany „öngyil­kos” stratégiájával, s arra készülnek, hogy kihívást in­téznek Meany ellen, ha nem hajlandó kompromisszumra a McGovern körül tömörü­lő demokratapárti gárdával. A republikánus vezérkar egyébként már a demokrata­párti konvenció befejezésé­nek másnapján összpontosí­tott tüzet nyitott McGovern vietnami béketerve ellen. Ítélet Tel Avivban llctfogytl-lanl börtönbüntetéssel sújtották Kozo Okamoto j pán diákat, a loűi repülőtéren május 30-án végrehajtott tömeges mészárlás egyik résztvevőjét. A véres akció másik két részvevője — mint ismeretes — még a helyszínen meg­halt. (Népújság telefoto — AP—MTI—KSj

Next

/
Thumbnails
Contents