Népújság, 1972. július (23. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-16 / 166. szám
próbálkozások at esri Finoniszerelvénygyárbai* As iisemszervesés nemcsak as üsemsservesők feladata 1 $ eves Még most is hallani olyan véleményeket megyénkben, hogy a munka. és az üzem- szervezés elsősorban azért lassúbb a szükségesnél, a követelményeknél, mert nagyon kevés jól képzett üzemszervező szakember dolgozik'a vállalatoknál... E tévhitet megyénkben elsőként az egri Finomszerel- vénygyárban vetették el, cáfolták meg. Az üzemszervezés , — erősítették még több fórumon is a gyár gazdasági, politikai vezetői — korántsem csak az üzem- és a munkaszervezők feladata. A legkisebb sikert, eredményt is csak .akkor lehet elérni, ha a vállalat, az üzemek, a műhelyek valameny- nyi vezető beosztású dolgozója részt vesz e munkában. Mindenkinek a maga területén kell felmérnie, ismernie, tudnia: milyen a gépek, a munkaidő kihasználása, mi akadályozza a hatékonyabb munkát, a gazdaságosabb termelést, s hogy sok-e,, ke- vés-e a létszám? Az üzemszervezőknek ezt a munkát kell koordinálniuk, tervezniük és irányítaniuk... — Ez pontosan így történt, és így is igaz — erősítette meg a bervai előzményeket s véleményüket is Kohári Lajos, a vállalat üzemszervezési osztályának vezetője. — A mi osztályunk jóval a munka- és az üzemszervezésre vonatkozó központi bizottsági határozat előtt alakult meg. A vállalat gazdasági, politikai vezetőitől hármas feladatot kaptunk: a vállalat működési és szervezeti szabályzatának, továbbá az ügyvitel számítógépesítésének kidolgozását, valamint a belső létszámtartalékok feltárását, illetve hasznosítását. • — Hol tartanak a munkában, hogyan sikerült a hármas feladatnak eddig eleget tenni? — Már elkészítettük a szervezeti szabályzatot, s ugyancsak kész — a Kohó- és Gépipari Minisztérium Ipargazdasági, Szervezési és Számítástechnikai Intézetével közösen készítettük — az ügyvitel gépesítésének a tanulmánya is. — Vizsgálták-e a belső létszámtartalékokat? — Igen, volt egy felmérésünk a központi raktárban, amelynek eredményeként 16 dolgozóval csökkentették a raktár létszámát. Jelenleg is folyik egy érdekes felmérés: azt vizsgáljuk, hogy melyen az alkalmazotti állomány leterheltsége, hogyan használják ki a munkaidőt? Ezenkívül dolgozunk egy úgynevezett irányítási norma megállapításán, bevezetésén is. Ez azt jelenti, hogy igazságosabb közteherviselést kívánunk kialakítani az üzemek vezetői között. Vagyis egy olyan normát próbálunk kidolgozni, amely megszünteti, hogy az egyik művezető vagy csoportvezető kétszer annyi ember munkájáért legyen felelős, mint a másik. — Követi-e gyors, hatékony intézkedés egy-egy vizsgálat megállapításait, javaslatait? — Eddig minden esetben. Befejeződött a tanév a Heves megyei oktatási igazgatóságon Az 1971—72-es tanév során több mint ezer ember,, tanult az oktatási igazgatóság különböző tanfolyamain, továbbképző rendezvényein és az esti egyetem tagozatain. Valamennyi oktatási formán véget ért az oktatás, lezajlottak a vizsgák, s megkezdődött a jövő oktatási év előkészítése. Az igazgatói tanács döntött a jövő évi felvételek ügyében is, eszerint mintegy háromszázan kezdik meg tanulmányaikat az esti egyetém első évfolyamán és hetvenen a szakosított tagozaton. E tanév során két 5 hónapos pártiskolai turnuson 116 pártyezetőségi tag kapott segítséget választott pártmegbízatásához. Az az általános tapasztalat, hogy az 5 hónapos párliskola eredményesen segíti az alapszervezeti vezetők, állami, gazdasági és tömegszervezeti vezetők felkészítését politikai feladataik ellátására. Az oktatási évben az általános tagozaton 247 fő, míg a szakosított tagozaton 40 fő fejezte be tanulmányait. Az ősz folyamán ünnepélyes keretek között kapják meg a főiskolai érvényű oklevelet. Az oktatási igazgatóság fokozott gondot fordít a káderek továbbképzésére, A tanév során a politikai apparátus továbbképzésére pártépítési és -vezetési ismeretek, valamint művelődéspolitikai tanfolyamot szerveztek. Mindkét tanfolyam tízhónapos időtartam alatt, heti egy alkalommal, 3 órás kötelező foglalkozással került lebonyolításra. Űjszerű feladat volt e tanévben a tömegpropagandis- ták pedagógiai-módszertani képzése, melyet egy 3 hetes, bentlakásos tanfolyam keretében oldottak meg. Jelenleg a jövő oktatási év előkészületei folynak. Üjsze- rö feladat a jövő évben is akad. Első ízben indítanak magyar munkásmozgalom szakosító tanfolyamot. A tömegpropaganda területén jelentkező igények kielégítését kívánják szolgálni — a propagandisták pedagógiaimódszertani képzését — azzal, hogy Egerben és Gyöngyösön 5—5 hónapos tanfolyamot szerveznek. Tovább folytatják a politikai apparátus továbbképzését és ismét két turnusban lesz 5 hónapos pártiskolai tanfolyam. Bár nem a szervezési osztály ötlete volt, de például a tmk korábbi munkarend- szerében gyakorlatilag senki sem szabott határidőt egy-egy feladat elvégzésére. Most viszont a műszaki csoport a feladat meghatározása mellett a teljesítés idejét is megjelöli és természete sen számon is kéri. — Vizsgálják-e a veszteségidőt, a gépek kihasználásának hatékonyságát a gyárban? — Igen, de ezt a normairoda ellenőrzi. Folyamatosan vizsgálják a gépi és az élő munkaerő teljesítményét, precízen mérik a veszteségidőt is. — Elég gyakran filmesek is megjelennek az üzemekben. Mit filmeznek, ellenőriznek? — Ez is egy nagyon érdekes vizsgálat. A Miskolci Műszaki Egyetemmel közösen filmre vesznek egy-egy munkafolyamatot, s utána részeire bontják, kiértékelik: mi célszerű, mi gazdaságos, s hogyan lehetne még rövi- debb idő alatt, még kevesebb idő-’ és energia-ráfordítással, még gazdaságosabban elvégezni a vizsgált feladatot. — A dolgozók, illetve ahol egy-egy vizsgálatot végeznek, nem éppen örömmel fogadják az üzemszervezőket... — fgy van. Nem kimondottan népszerű munka például azt felmérni, hogy az alkalmazotti állomány hogyan, mivel tölti ki munkaidejét. Pedig a vizsgálat nem ellenük, hanem értük is. folyik. Hiszen azt keressük: hogyan lehetne még gazdaságosabban dolgozni, és ha jobban, ha többet dolgozunk, akkor nemcsak a népgazdaságnak, hanem nekünk is több jut. Nagyon sokrétű, összetett munka az üzemszervezés. Módszerein, eszközein lehet ugyan vitatkozni, ' de azon már nem: az intenzív fejlesztés egyik alapja, s elválaszthatatlan eleme, összetevője az ésszerű, a gazdaságos munkának. Bár Heves megyéből egyetlen vállalatot, üzemet se minősítettek a minisztériumok a munka- és üzemszervezést bemutató mintavállalatnak, de mint az elmondottak bizonyítják; érdemes odafigyelni a finomszerelvénygyáriak- ra. Van mit tanulni tőlük. Koós József Párthatározat a népi ellenőrzés létrehozására Tizenöt esztendeje, 1957. július 16-án * hozta meg határozatát az MSZMP Politikai Bizottsága a népi ellenőrzés szervezetének' létrehozására. A határozat szervesen beillett a munkáshatalom megszilárdítását és a konszolidációt szolgáló intézkedések közé. . A népi ellenőrzésről szóló dukomentum hangsúlyozta, hogy messzemenően hasznosítani kell 'a lenini munkás—paraszt ellenőrzés hagyományait. „A létrehozandó ellenőrzési szervezet állami szerv legyen, de munkáját nagyrészt a szervezeten kívül foglalkoztatott dolgozók mennél szélesebb köre végezze, döntően társadalmi munkában. Elnevezése népi ellenőrzés legyen, hogy ezzel is utaljon jellegére”. A párthatározatban foglalt irányelvek alapján alkotta meg az országgyűlés 1957 decemberi ülésszakán a népi ellenőrzésről szóló törvényt, s ezt követően 1958 elején megválasztották a központi, majd a fővárosi, a megyei, a járási és a kerületi népi ellenőrzési bizottságokat, amelyek nyomban meg is kezdték munkájukat. A párt várakozásának megfelelően a társadalmi és gazdálkodó szervek javaslatára sok ezer dolgozó jelentkezett népi ellenőrnek. Az alapkoncepció értelmében a központban alig nyolcvan, a megyei irodákban öt-hat, a járásoknál csupán az elnök és egy adminisztrátor végezte, s végzi ma is függetlenítve feladatát. így átlagosan száz népi ellenőr munkáját szervezi, segíti egy-egy hivatásos munkatárs. A népi ellenőrzés az évek során széles körű megbecsülést és tekintélyt vívott ki magának. „A népi ellenőrzés útján a dolgozó nép gyakorol ellenőrzést a javak termelése, elosztása felett és ily módon is a vezetés tevékeny részesévé vált” — hangsúlyozta Kádár János abban a levélben, amelyet a népi ellenőrzés megalakulásának 10. évfordulója alkalmából a Népszabadság- közölt. i A népi ellenőrzéssel szemben is nagyobb követelményeket állított a gazdaságirányítás reformja. Ezért 1968-ban az országgyűlés kibővítette hatáskörét és az alsóbb szervek önállóságát. Az operatív vezetés igényei ^minden szinten jelentősen növekedtek. A 'népi ellenőrzést gyakran kérik fel soron kívüli vizsgálatokra. .Fontos kérdésekre hívják fel a figyelmet a dolgozóktól érkező közérdekű bejelentések, amelyek kivizsgálását az alapító párthatározat a népi ellenőrzés alapvető feladatává tette. Évente mintegy tízezer bejelentés érkezik a népi ellenőrzési bizottságokhoz. Ezek jelentős része a társadalmi tulajdon kái'osítására, pazarlásra. munka nélkül szerzett jövedelmekre, felelőtlen gazdálkodásra, egyszóval olyan < jelenségekre figyelmeztet, amelyek sértik az emberek igazságérzetét, a szocialista közerkölcsöt. A párthatározat felhívásának megfelelően, a népi ellenőrzés mindig kiállt a társadalom érdekében fellépő" bejelentők ügyében, ha kellett, védelmében. Ma is időszerű a párthatározat figyelmeztetése: a népi ellenőrzés léte nem csökkenti az egyes szervek felelősségét saját területükért. Erre azért is szükséges emlékeztetnünk, mert számos tapasztalat utal arra, hogy a reform bevezetésének első éveiben háttérbe szorult a gazdaságirányítás alapvető céljainak megvalósítását segítő ellenőrzés. A népi ellenőrzési bizottságok, a sok ezer népi ellenőr és az ellenőrzés apparátusa becsülettel, nagy ^felelősséggel, . a 15 éve hozott határozat szellemében látja el feladatát. Munkájukat a társadalom elismerése, megbecsülése kíséri. * K. S. Népi ellenőrök kitüntetése Egerben Heves megye Tanácsa kitüntetést alapított a kiemelkedő társadalmi munkát végző megyei népi ellenőrük számára. A kitüntető jelvényeket, illetve okleveleket Az érem háromnál is több oldala Drága-e a zöldség? cikkek döntő többségének ára a bázis — tavalyi — ár körül, vagy némileg az alatt alakul. * S * S Mostanában, ha valaki „rázós” kérdést akar ismerősének feltenni, akkor azt kérdezi: ettél-e már az idén lecsót? S a választ kívülről tudja: ilyen paradicsomárak mellett... Hát igen. A naptár július közepét jelzi, az igazi lecsószezon időszakát. Mégis a legtöbb család aligha mondhatja el, hogy rendszeresen eszi az ízletes, vitaminokban gazdag eledelt. most, mint tavaly ilyenkor, más részük pedig olcsóbban. Az viszont igaz, hogy az átlagos árszínvonal magasabb, mint az elmúlt esztendőben. Cecse János, a megyei SZÖVTERMÉK osztályvezetője egy gépelt papírlapot tesz elém. A címe: Fogyasztói árak július 13-án. Együtt nézegetjük a listát. A burgonya, a zöldbab, a karalábé, a görög- és a sárgadinnye, a paradicsom, a karfiol drágább, mint tavaly ilyenkor volt. Viszont olcsóbb a fejes káposzta, a főzőtök, a kelkáposzta, az uborka, a gyökér, a sárgarépa. S ami a leginkább meglepő: a tölteni való zöldpaprika 11 forinttal olcsóbban kerülhet most a • háziasszony kosarába, mint tavaly. Drága-e téhát a zöldség? Igen is, meg nem is. Egy részük magasabb áron kel el Miért? Gecse János szerint azoknál a cikkeknél, ahol emelkedik az ár, ott mindig az árualappal van probléma. Vagy kevés az áru, vagy pedig később jelenik meg a piacon, mint máskor. Az idén például a gülbaba krumpli két hetet késett, ezért drágább. A görögdiny- nyéről ugyanez mondható el. A zöldbab termelésével probléma van, nincs elég munkaerő a szövetkezetekben, s jó két éve már, hogy a termelők nem tudnak fertőzésmentes vetőmaghoz jutni. A karalábénál és a karfiolnál az a gond, hogy a szabadföldi termékekből kevesebb van, mint amennyit a piac igényelne. S mi a helyzet a paradicsommal. ami talán a legtöbb vitát váltotta ki? Tavaly azért volt,ilyentájt jóval olcsóbb az ara, mert több mint száz vagon import is érkezett az országba. Az idén viszont kevesebb volt az import, s az igényeknek csupán mintegy 80 százalékát tudják kielégíteni. Káposztából, kelkáposztából, zöldpaprikából, őszibarackból viszont nagyobbak most az árualapok mint tavaly, ezért olcsóbb az áruk Is. Milyenek a Heves megyei árak az országos árakhoz képest? Ismét egy lista, amely a különböző megyék és Budapest árait ismerteti. Gecse János: — A megyei árak között megyénk árai a középszinten helyezkednek el. S azt is elmondhatom, hogy bár Heves megyében is csökkent a zöldségtermő terület, az ellátás viszonylag kiegyensúlyozott. A . SZÖVTERMÉK igazgató tanácsa úgy foglalt állást, hogy a megye belső ellátását még az export rovására is biztosítani kell, másrészt pedig a bázist, tehát a tavalyi árréseket alkalmazzuk. — Mit lehet tehát az árak jövőbeni alakulásáról elmondani? — Azt, hogy július közepétől szeptember végéig a A háziasszony nem közgazdász. Amikor kimegy a piacra és megveszi a kiló paprikát vagy a paradicsomot, nem méri fel az illető cikk termelési költségeit, az áru útját, a piaci viszonyok összetettségét és így tovább. Csak arra gondol, hogy tavaly, de pláne ta- t valyelőtt ezt még' nem eny- nyiért vette. A termelő számítást végez. Nincs munkaerő, gépet kell venni, vegyszereket kell venni és így tovább. Annyiért tehát nem adhatom, mint korábban, mert ráfizetek. A kereskedelmi vállalat drágábban vesz, drágábban ad tovább. S ezt a kört még bővíti, hogy ’ egy-két nagykereskedelmi vállalat is belép, nemegyszer pedig a magánkereskedők, kihasználva a szükséghelyzetet, csillagászati árakat alakíthatnak ki. Mi tehát a megoldás? Az újságíró nem szakember, de azt a „közhelyet” megkockáztatja, hogy csakis akkor lesz olcsóbb a zöldség-, gyümölcsfélék köre, ha több lesz az áru. Erre viszont még várni kell. S nem is rövid ideig. a népi ellenőrök munkáját méltató ünnepség keretében Csepelyi Károly, a Heves megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke adta át. Társadalmi munkáért jelvényt kapott Czéhmester Lajos, a Mátraalji Szénbányák Vállalat revizori osztályvezetője, a gyöngyösi városi NEB tagja, Enyedi László, a Hevesi Állami Gazdaság munkaügyi előadója, a hevesijá- rási—városi NEB népi ellenőre, Juhász Lászlóné, az egri Gárdonyi Géza Gimnázium gazdasági vezetője, a megyei NEB oktatási és művelődésügyi szakcsoportjának tagja, Nagy Miklós, az Eger és Vidéke ÁFÉSZ főkönyvelője, az egri járási—városi NEB tagja, Puskás Sándor, az MNB megyei igazgatóságának számviteli osztályvezetője, a megyei NEB népi ellenőre, Sebők Béla nyugdíjas, a megyei NEB tagja. Társadalmi munkáért oklevelet apott Rédei Antal, a Füzesabonyi Állami Gazdaság főkönyvelője, a füzesabonyi járási NEB tagja és dr. Váradi Tiborné, az egerbak- tai általános iskola igazgatója, a községi népi ellenőri csoport vezetője. Képünkön: Csepelyi Károly a kitüntetettekkel beszélget. (Foto: Kiss Béla.) Ül© KaposJ Lcputo - július 16„ vasársúP
