Népújság, 1972. július (23. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-15 / 165. szám
Ötvenéves a Japán Kommunista Párt 1922-ben alakult meg, július 15-én ünnepli -fennállásának 50. évfordulóját a Japán Kommunista Párt, A párt — amelynek japán neve Nihon Khjoszánto r— fél évszázados működése során mindig felvette a harcot a reakció, az elnyomás erőivel. Sokszor igen nehéz körülmények között. 1923-ban letartóztatták a JKP vezetőit, 1924-ben illegalitásba kényszerült a párt, 1929-ben a reakciós kormány terrorhadjárata nyomán számos kommunista vezetőt meggyilkoltak. A fasiszta rendszer veresége után, 1945-ben legális lett Japán kommunistáinak pártja. 1950-ben azqnban az amerikai megszállók a koreai háborút kihasználva, üldözési kampányt indítottak a JKP ellen, törvényen kívül helyezték a központi bizottság tagjait, betiltották a pártsajtót. 1955-ig a JKP gyakorlatilag féllegális helyzetben volt. 1961-ben a párt új programja, mérlegelve az országban levő helyzetet, a lehetséges feladatokat, megfogalmazta az antiimperia- lista és antimonopolfsta harc í legfontosabb célkitűzéseit. A j ’JKP arra törekszik, hogy \ nemzeti demokratikus egy- j ségfrontba tömörítse az ösz- szes demokratikus szervezeteket, csoportokat, és együttműködést teremtsen a szocialista párttal. Az 1971. márciusi önkormányzati választások előtt egy ilyen megállapodás alapján a JKP és a szocialisták több prefektúrá- ban közös jelöltet állítottak. A kommunista párt minden politikai csoporttal hajlandó együttműködni, a következő elvek alapján: az USA és Japán közötti katonai szövetség felbontása, az ország semlegessége, harc a nagytőke ellen, küzdelem a milita- rizmus ellen, a nép érdekeit szem előtt tartó gazdaságpolitika. Az 1969. decemberi parlamenti választásokon a párt 3 millió 200 ezer szavazatot kapott (ez az összes szavazatok 7 százaléka — az 1967. évi választásokon elért 4,7 százalékkal szemben.) A parlamentben a korábbi 10 helyett 14 kommunista képviselő ül. A városi tanácsokban, ahol eddig nem volt a pártnak képviselete, 70 kommunista foglal helyet. 1970-ben, a legutóbbi kongresszuson — amely antiim- perialista programot fogadott el, — megállapíthatták, hogy a JKP-nak 300 ezer tagja van és kétmillióan olvassák a párt sajtóorgánumát, az Akahatát, a Vörös zászlót. Képünk gyakran megismétlődő mozzanatról készült. Egy tüntetésre — amelyet a párt szervezett — rátörnek a rendőrség osztagai. Az utóbbi időben e tömegdemonstrációra elsősorban a japán kormány Amerika-politiká- ja adott okot. A felvételünkön látható tokiói megmozduláson százezren vettek részt. —y —* McGovern—Eagelton páros Nixon elfen „Visszaadjuk a kormányt a népnek” MIAMI BEACH: GEORGE MCGOVERN demokrata párti elnökjelölt, szakítva az amerikai pártpolitikában hagyományos választási ticket-kiegyensúlyo- zás gyakorlatával, csütörtökön saját politikai képmására gyúrt elnökjelöltet választott maga mellé Thomas Eagelton Missouri szenátor személyében. Ezzel véget vetett azoknak a spekulációknak, hogy McGovern — liberális alapállásának ellensúlyaként — célszerűnek találhatja egy konzervatív, a déli államokban is „elfogadható” aleln ök jelölt felvonultatását a választási kampányban, amint azt például John F. Kennedy tette 1960-ban Lyndon B. Johnson alelnöki jelölésével. A 42 éves Eagelton liberális politikai portréja gyakorlatilag azonos McGoverné- val. „Hozománya” ebben a politikai házasságban az, hogy a protestáns McGovern mellé egy katolikus politikust állít, akinek ráadásul erős kapcsolatai vannak a szakszervezetekkel. A farmer-háttérrel rendelkező McGovemnék — az AFL— CIO jobboldali vezérkarával történt heves összecsapása után — okvetlenül békét kell kötnie a demokrata párt számára kulcsfontosságú szervezett munkásság befolyásos képviselőivel. A demokrata párt 1972-es elnökjelölő konvenciójának pénteken hajnalig tartó záróülésén már csupán puszta formaságnak számított McGovern jelöltjének megerősítése az alelnöki poszt várományosaként. AZ ALELNÖKJELÖLT megválasztása után került sor az előző éjszaka nagy többséggel megválasztott elnökjelölt diadalmas bevonulására a Convention Hall óriási arénáját zsúfolásig megtöltő küldöttek üdvrivalgása közepette. Az elnökjelöltséget elfogadó záróbeszéd dramatizálásaként megjelent Edward Kennedy szenátor is az elnöki emelvényen, teljes támogatásáról biztosítva McGovemt, „az Egyesült Államok következő elnökét”. McGovern záróbeszédében „itt az idő” mottó jegyében sorolta fel az amerikai társadalmat gyötrő súlyos problémákat, amelyek szerinte megérlelték a közvélemény hangulatát és követelését az irányváltásra. „Jövő januárban visszaadjuk a kormányt a népnek” — jelentette ki. McGovern ezután legyőzött pártbeli ellenfeleit méltatta, mintegy jelezve: kész békét kötni velük a választási pártegység helyreállítása érdekében. Külpolitikai kérdések között első feladatnak a vietnami béke megteremtését jelölte meg. „Nekem nincs titkos béketervem — nekem nyílt béketervem van” — mondotta, kifejtve a háború befejezésére vonatkozó isméit elgondolásait. „Fogad- “ juk meg — fűzte hozzá —, hogy soha többé nem fogjuk nemzetünk ifjú vérét ontani azért, hogy hatalmon tartsunk külföldön egy senkit sem képviselő kliens-rezsimet”. A továbbiakban hangoztatta, elnökké választása esetén nem engedi meg, hogy az USA „másodrendű hatalommá váljék”. BEFEJEZÉSÜL „térj haza Amerika" refrénszerű ismétlésével felsorolta az amerikai társadalom úttéveszté- seit és azt ígérte, hogy a novemberben kivívandó választási győzelemmel „együttes erővel haza téri tjük Amerikát az alapítók eszményeihez”. Szovjet—amerikai űr-együttműködés HOUSTON: „Máris jelentős i haladást sikerült elérni az 1975-re tervezett közös szovjet—amerikai űrkísérlet előkészítésében, amelynek az a feladata, hogy kipróbálják a két állam űrhajóinak újfajta ösz- szekapcsoló rendszerét” — jelentette ki houstoni sajtó- értekezletén Borisz Petrov akadémikus, a Szovjet Inter- kozmosz Tanács elnöke, George Low, az Amerikai Űrhajózási Hivatal igazgató- helyettese ugyanezen a sajtóértekezleten arról számolt be, hogy ha a közös összekapcsolási rendszer beváltja a hozzáfűzött reményeket, akkor a jelenlegi tervek szerint 1978-ban „üzembe helyezendő” új amerikai űrhajóba már ezt a rendszert fogják beépíteni. Gierek Párizsba készül Edward Gierek, a LEMF KB első titkára a vloclawe- ki (Bydgoszczi vajdaság) „Azoty” műtrágyagyár avató ünnepségén mondott csütörtöki beszédében hangoztatta, hogy Varsó nagy jelentőséget tulajdonít a lengyel— francia együttműködés sokoldalú fejlesztésének. — Ezt a mindkét fél számára előnyös együttműködést nagyra értékeljük. — Állapította meg Edward Gierek. — Jó előhírnöke ez országaink gazdasági kapcsolatai további fejlődésének. — Országaink most köze- E nézeteket vallanak az európai biztonság és béke lényegbevágó kérdéseiben. Mindez biztos alapot teremt kétoldalú kapcsolataink széles körű kifejlesztéséhez — mutatott rá a LEMP KB első titkára, aki egyébként ez év őszén hivatalos látogatást tesz Párizsban. Brit ofíenzíva Belfastban A közvetlen brit irányítás bevezetése, vagyis William Whitelaw, északír ügyekkel megbízott miniszter kinevezése óta az angol katonaság először indított offenzívat Belfastban. Egy katonai szóvivő közölte: 600 brit katona rajtaütés- szerű akcióval szinte „hermetikusan” körülzárt egy — az Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) által ellenőrzött — belfasti városrészt. A brit katonákat több helyen golyózápor fogadta. As IRA tagjaival, való összetűzések során három polgári személy és öt katona életét vesztette. Az angol katonaság mind a' hat ulsteri tartományban megszigorította ' a biztonsági előírásokat. A három éve megkezdődött észak-írországi zavargásoknak étidig 431 halálos áldozata van, köztük 299 polgári személy, 109 katona és 23 rendőr. Franciaország magatartása Táltozatlan a NATO iránt Michel Debré, francia hadügyi államminiszter szerint a NATO iránt tanúsított Fonda Hanoiban Latin-Amerika: Elősdiek alkonya A z amerikai polgári sajtó rendszerint úgy ál- r íítja be az Egyesült Államok kapcsolatait a latin-amerikai országokkal, a déli szomszédokkal, hogy azok baráti és teljesen „egyedi” kapcsolatok. Nézzünk egy kicsit a ezép szólamok mögé is. A latin-amerikai kontinensen mintegy háromezer amerikai cég működik (köztük az Egyesült Államok 350 legnagyobb monopóliuma.) Ezek általában minden befektetett dollár után négy-öt dollár hasznot húznak, ami évente hozzávetőlegesen másfél milliárd dollárt jelent. Az „egyedi” kapcsolatok eredményeként a latin-amerikai országok adóssága a külföldi monopóliumoknál pillanatnyilag 15 milliárd dollárra rúg. Ezek a számadatok az úgynevezett törvényes osztalékot tükrözik, amelyek a hátrányos szerződések és kölcsönök eredményeként folyik be az amerikai monopóliumok kasszájába. Vannak azonban más jövedelmi források is, amelyeket — érthetően — sehol nyilván . nem tartott, s különösképpen nem publikált manipulációk révén préselnek ki a latinamerikai országokból. Ilyen például az olcsó latin-amerikai nyersanyaggal való spekuláció a nemzetközi piacokon, valamint a hírhedt „kettős könyvelés”, amelynek segítségével az illető ország adó- és vámügyi, szerveit vezetik félre. Aztán vannak más módszerek is. így például Argentínában az amerikai társaságok a villamos áram fogyasztásának növelése érdekében, tudatosan rossz villanyórákat helyeztek el a fogyasztóknál. A Brazil Nemzeti Barik számításai szerint az elmúlt három év alatt a külföldi társaságok törvényellenesen 200 millió dollárt csempésztek ki külföldre. Mexikóban, egy amerikai cég (az Anderson and Cley- ton) rendkívül olcsón jut nyersgyapothoz és ezt a tér- méket — felemelt áron — texasi /gyapotként adja tovább a nemzetközi piacokon. A mexikói pénzügyminisztérium adatai szerint különböző, csatornákon ebből az országból is minden évben több mint 200 millió dollár szivárog ki illegálisan. Kolumbia volt bányaügyi és kőolajipari minisztere egyik beszédében a következőket mondta: „Akadnak emberek, akik elszörnyülködnek azon, hogy az IPC nemzetközi olajtársaság 40 év alatt 690 millió dollárral maradt Peru adósa. Ugyanakkor Kolumbiának ugyanez alatt az idő alatt a külföldi olajtár- : saságok legalább kétmilliárd dollárról nem számoltak eT~ más amerikai konszernek 1970-ben lenyomták a réz árát és 83 millió dollárral maradtak adósak, illetve ekkora összegtől fosztották meg az államot. A kicsiny Costa- Ricában — az ország elnökének szavai szerint — az itteni legnagyobb amerikai cég a kávé árának mesterséges letörésével évente hozzávetőlegesen 30 millió dollárt lop ki az államháztartás kasszájából. Ez jellemzi tehát az amerikai biznisz „egyedi kapcsolatait” a latin-amerikai országokkal. Az amerikai monopóliumokra azonban rossz idők következnek. A Busines Week című folyóirat panaszkodik az amerikai tőke szempontjából negatív jelenségek fo kozódására. Ezek fő oka az, — írja a folyóirat —, hogy a dél-amerikaiak mindinkább ellenőrzésük alá akarják vonni az üzleti tevékenységet. A lapnak valóban igaza van — a kubai sajtó például egyszer s mindenkorra bezárult a monopóliu mok előtt. Nagy eredményeket ért el a chilei és a perui nép is. Egyre kényelmetlenebbül érzik magukat az amerikai monopolisták Venezuelában és Costa Ricában. S ez az irányzat egyre erősödik egész Latin- Amerikában, a déli részektől egészen a Rio-Grande-ig. J.. Lapsev QOHeLiTOi nem szctixiuALciib. ex » t r u® »972. július 15,, szombat _ Chilében az Anaconda -ág. 1 -IÁÉN—KS> Jane Fonda amerikai színésznő, az Egyesült Államok vietnami hadviselése ellen indított amerikai mozgalom egyik vezéralakja, aki a Vietnami—Amerikai Szolidaritási Tanács meghívására látogatott el a VDK-ba, felkereste az ország több tartományát, járt az amerikai légitámadások által bombázott gátrendszereknél. Fonda azzal a szándékkal érkezett a VDK-ba, hogy rádióriportokat készítsen és újságcikkekhez gyűjtsön anyagot az amerikai hadviselés leleplezése érdekében. (Mint az AFP tudósítójával beszélgetve kijelentette, az amerikai hivatalos propagandának sikerült bizonyos fokig elkábítania a hazai közvéleményt, a pilótákkal elhitették, hogy nem történik semmi baj, ha bombáznak, „ez csak annyi, mintha majmokat bombáznának”. Fonda meg akarja győzni az amerikai katonákat arról, hogy rossz ügyet szolgálnak, a közvéleményt arról, hogy az állítólagos katonai célpontok a létfeltételeket biztosító nélkülözhetetlen berendezé-f sek. Az érvek gyűjtését elősegítendő, a VDK hatóságai lehetővé tették, hogy amerikai foglyokkal is találkozzék. francia magatartás változatlan. Debré, egyhetes amerikai látogatásából visszatérve rádióbeszédet mondott, s nyomatékosan cáfolta azokat a híreszteléseket, amelyek szerint a franciák ismét aktívan részt vesznek a NATO katonai szervezetének tevékenységében. A francia miniszter kijelentette: a francia hadászati és harcászati erők ezután is francia parancsnokság alatt maradnak. Heves megyei Vas- és Fémipari Vállalat Megadta magfát a két légfikalóz HOUSTON: Texasban megadta magát az a két' légikalóz, aki szerda éjszaka térített el egy 113 utast szállító Boeing— 727-es gépet, közvetlenül a New York-i Kennedy nemzetközi repülőtérre való leszállás előtt. A géprablók Philadelphiába vitették magukat és közölték kívánságukat is: 600 ezer dollárt, 20 ezer mexikói pesót és 3 ejtőernyőt kértek. Hosszas huzavona után a hatóságok teljesítették a géprablók követelését, akik végül szabadon bocsátották a kiállt ideg- feszültségtől immár erejük határán járó utasokat. A légikalózok túszként magukkal vitték a gép személyzetét. Útközben azonban kifogyott az üzemanyag, és a géprablók Lake Jackson repülőterén leszállni kényszerültek. A kis repülőtér „nem volt hozzászokva” óriásgépek fogadásához, és az erős .fékezés következtében kilyukadt a Boeing négy kereke. A két légikalóz az e'gyik légikisasszonyt küldte követségbe, hogy szerezzen a hatóságoktól egy kisgépet. Közben a másodpilótának sikerült megszöknie, a sebesült repülőmérnököt is kénytelenek voltak elengedni, s látva helyzetük kilátástalanságát, szabadon engedték a három másik stewardest is. Rövidesen ők maguk is kiszálltak a gépből és megadták magukat az FBI embereinek. azonnali belépéssel alkalmaz számviteli főiskolai vagy közgazdasági egyetemi végzettséggel rendelkező BÉR- ÉS MUNKAÜGYI ELŐADÓT. Jelentkezni lehet a vállalat személyzeti vezetőjénél, Gyöngyös, Vasöntő út 2. Tekintse Állandó jellegű hétvégi ház és garAzsbemutatónkat, a nagyrédei Szőlőskert Vendéglő' mellett! Megrendeléseket a helyszínen felveszünk. Nyitás: 1972. július 18-tóL EGER—SALGÓTARJAN1 TÜZÉR Y4 Eger, Lenin út 15. szám, ..Jtiíkil
