Népújság, 1972. július (23. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-15 / 165. szám

Ötvenéves a Japán Kommunista Párt 1922-ben alakult meg, jú­lius 15-én ünnepli -fennállá­sának 50. évfordulóját a Ja­pán Kommunista Párt, A párt — amelynek japán ne­ve Nihon Khjoszánto r— fél évszázados működése során mindig felvette a harcot a reakció, az elnyomás erői­vel. Sokszor igen nehéz kö­rülmények között. 1923-ban letartóztatták a JKP vezetőit, 1924-ben illegalitásba kény­szerült a párt, 1929-ben a reakciós kormány terrorhad­járata nyomán számos kom­munista vezetőt meggyilkol­tak. A fasiszta rendszer veresé­ge után, 1945-ben legális lett Japán kommunistáinak pártja. 1950-ben azqnban az amerikai megszállók a ko­reai háborút kihasználva, ül­dözési kampányt indítottak a JKP ellen, törvényen kívül helyezték a központi bizott­ság tagjait, betiltották a pártsajtót. 1955-ig a JKP gyakorlatilag féllegális hely­zetben volt. 1961-ben a párt új programja, mérlegelve az országban levő helyzetet, a lehetséges feladatokat, meg­fogalmazta az antiimperia- lista és antimonopolfsta harc í legfontosabb célkitűzéseit. A j ’JKP arra törekszik, hogy \ nemzeti demokratikus egy- j ségfrontba tömörítse az ösz- szes demokratikus szerveze­teket, csoportokat, és együtt­működést teremtsen a szo­cialista párttal. Az 1971. már­ciusi önkormányzati válasz­tások előtt egy ilyen megál­lapodás alapján a JKP és a szocialisták több prefektúrá- ban közös jelöltet állítottak. A kommunista párt minden politikai csoporttal hajlandó együttműködni, a következő elvek alapján: az USA és Japán közötti katonai szö­vetség felbontása, az ország semlegessége, harc a nagytő­ke ellen, küzdelem a milita- rizmus ellen, a nép érdekeit szem előtt tartó gazdaságpo­litika. Az 1969. decemberi parlamenti választásokon a párt 3 millió 200 ezer szava­zatot kapott (ez az összes szavazatok 7 százaléka — az 1967. évi választásokon elért 4,7 százalékkal szemben.) A parlamentben a korábbi 10 helyett 14 kommunista kép­viselő ül. A városi tanácsok­ban, ahol eddig nem volt a pártnak képviselete, 70 kommunista foglal helyet. 1970-ben, a legutóbbi kong­resszuson — amely antiim- perialista programot foga­dott el, — megállapíthatták, hogy a JKP-nak 300 ezer tagja van és kétmillióan ol­vassák a párt sajtóorgánu­mát, az Akahatát, a Vörös zászlót. Képünk gyakran megis­métlődő mozzanatról készült. Egy tüntetésre — amelyet a párt szervezett — rátörnek a rendőrség osztagai. Az utób­bi időben e tömegdemonst­rációra elsősorban a japán kormány Amerika-politiká- ja adott okot. A felvételün­kön látható tokiói megmoz­duláson százezren vettek részt. —y —* McGovern—Eagelton páros Nixon elfen „Visszaadjuk a kormányt a népnek” MIAMI BEACH: GEORGE MCGOVERN de­mokrata párti elnökjelölt, szakítva az amerikai pártpo­litikában hagyományos vá­lasztási ticket-kiegyensúlyo- zás gyakorlatával, csütörtö­kön saját politikai képmá­sára gyúrt elnökjelöltet vá­lasztott maga mellé Thomas Eagelton Missouri szenátor személyében. Ezzel véget ve­tett azoknak a spekulációk­nak, hogy McGovern — li­berális alapállásának ellen­súlyaként — célszerűnek ta­lálhatja egy konzervatív, a déli államokban is „elfogad­ható” aleln ök jelölt felvonul­tatását a választási kampány­ban, amint azt például John F. Kennedy tette 1960-ban Lyndon B. Johnson alelnöki jelölésével. A 42 éves Eagelton liberá­lis politikai portréja gyakor­latilag azonos McGoverné- val. „Hozománya” ebben a politikai házasságban az, hogy a protestáns McGovern mellé egy katolikus politi­kust állít, akinek ráadásul erős kapcsolatai vannak a szakszervezetekkel. A far­mer-háttérrel rendelkező McGovemnék — az AFL— CIO jobboldali vezérkarával történt heves összecsapása után — okvetlenül békét kell kötnie a demokrata párt számára kulcsfontosságú szervezett munkásság befo­lyásos képviselőivel. A demokrata párt 1972-es elnökjelölő konvenciójának pénteken hajnalig tartó zá­róülésén már csupán puszta formaságnak számított Mc­Govern jelöltjének megerő­sítése az alelnöki poszt váro­mányosaként. AZ ALELNÖKJELÖLT megválasztása után került sor az előző éjszaka nagy többséggel megválasztott el­nökjelölt diadalmas bevonu­lására a Convention Hall óriási arénáját zsúfolásig megtöltő küldöttek üdvrival­gása közepette. Az elnökje­löltséget elfogadó záróbeszéd dramatizálásaként megjelent Edward Kennedy szenátor is az elnöki emelvényen, tel­jes támogatásáról biztosítva McGovemt, „az Egyesült Ál­lamok következő elnökét”. McGovern záróbeszédében „itt az idő” mottó jegyében sorolta fel az amerikai tár­sadalmat gyötrő súlyos prob­lémákat, amelyek szerinte megérlelték a közvélemény hangulatát és követelését az irányváltásra. „Jövő január­ban visszaadjuk a kormányt a népnek” — jelentette ki. McGovern ezután legyő­zött pártbeli ellenfeleit mél­tatta, mintegy jelezve: kész békét kötni velük a válasz­tási pártegység helyreállítá­sa érdekében. Külpolitikai kérdések kö­zött első feladatnak a viet­nami béke megteremtését je­lölte meg. „Nekem nincs tit­kos béketervem — nekem nyílt béketervem van” — mondotta, kifejtve a háború befejezésére vonatkozó is­méit elgondolásait. „Fogad- “ juk meg — fűzte hozzá —, hogy soha többé nem fogjuk nemzetünk ifjú vérét ontani azért, hogy hatalmon tart­sunk külföldön egy senkit sem képviselő kliens-rezsi­met”. A továbbiakban hangoz­tatta, elnökké választása esetén nem engedi meg, hogy az USA „másodrendű hata­lommá váljék”. BEFEJEZÉSÜL „térj haza Amerika" refrénszerű ismét­lésével felsorolta az ameri­kai társadalom úttéveszté- seit és azt ígérte, hogy a no­vemberben kivívandó vá­lasztási győzelemmel „együt­tes erővel haza téri tjük Ame­rikát az alapítók eszményei­hez”. Szovjet—amerikai űr-együttműködés HOUSTON: „Máris jelentős i haladást sikerült elérni az 1975-re tervezett közös szovjet—ame­rikai űrkísérlet előkészítésé­ben, amelynek az a felada­ta, hogy kipróbálják a két állam űrhajóinak újfajta ösz- szekapcsoló rendszerét” — jelentette ki houstoni sajtó- értekezletén Borisz Petrov akadémikus, a Szovjet Inter- kozmosz Tanács elnöke, George Low, az Amerikai Űrhajózási Hivatal igazgató- helyettese ugyanezen a saj­tóértekezleten arról számolt be, hogy ha a közös össze­kapcsolási rendszer beváltja a hozzáfűzött reményeket, akkor a jelenlegi tervek sze­rint 1978-ban „üzembe he­lyezendő” új amerikai űrha­jóba már ezt a rendszert fogják beépíteni. Gierek Párizsba készül Edward Gierek, a LEMF KB első titkára a vloclawe- ki (Bydgoszczi vajdaság) „Azoty” műtrágyagyár avató ünnepségén mondott csütör­töki beszédében hangoztatta, hogy Varsó nagy jelentősé­get tulajdonít a lengyel— francia együttműködés sok­oldalú fejlesztésének. — Ezt a mindkét fél szá­mára előnyös együttműkö­dést nagyra értékeljük. — Állapította meg Edward Gie­rek. — Jó előhírnöke ez or­szágaink gazdasági kapcsola­tai további fejlődésének. — Országaink most köze- E nézeteket vallanak az eu­rópai biztonság és béke lé­nyegbevágó kérdéseiben. Mindez biztos alapot te­remt kétoldalú kapcsolataink széles körű kifejlesztéséhez — mutatott rá a LEMP KB el­ső titkára, aki egyébként ez év őszén hivatalos látogatást tesz Párizsban. Brit ofíenzíva Belfastban A közvetlen brit irányítás bevezetése, vagyis William Whitelaw, északír ügyekkel megbízott miniszter kineve­zése óta az angol katonaság először indított offenzívat Belfastban. Egy katonai szóvivő közöl­te: 600 brit katona rajtaütés- szerű akcióval szinte „her­metikusan” körülzárt egy — az Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) által ellenőrzött — belfasti városrészt. A brit katonákat több helyen go­lyózápor fogadta. As IRA tagjaival, való összetűzések során három polgári személy és öt katona életét vesztet­te. Az angol katonaság mind a' hat ulsteri tartományban megszigorította ' a biztonsági előírásokat. A három éve megkezdő­dött észak-írországi zavargá­soknak étidig 431 halálos ál­dozata van, köztük 299 pol­gári személy, 109 katona és 23 rendőr. Franciaország magatartása Táltozatlan a NATO iránt Michel Debré, francia had­ügyi államminiszter szerint a NATO iránt tanúsított Fonda Hanoiban Latin-Amerika: Elősdiek alkonya A z amerikai polgári saj­tó rendszerint úgy ál- r íítja be az Egyesült Államok kapcsolatait a latin-amerikai országokkal, a déli szomszé­dokkal, hogy azok baráti és teljesen „egyedi” kapcsola­tok. Nézzünk egy kicsit a ezép szólamok mögé is. A latin-amerikai kontinen­sen mintegy háromezer ame­rikai cég működik (köztük az Egyesült Államok 350 legnagyobb monopóliuma.) Ezek általában minden be­fektetett dollár után négy-öt dollár hasznot húznak, ami évente hozzávetőlegesen másfél milliárd dollárt je­lent. Az „egyedi” kapcsolatok eredményeként a latin-ame­rikai országok adóssága a külföldi monopóliumoknál pillanatnyilag 15 milliárd dollárra rúg. Ezek a számadatok az úgynevezett törvényes oszta­lékot tükrözik, amelyek a hátrányos szerződések és kölcsönök eredményeként fo­lyik be az amerikai mono­póliumok kasszájába. Van­nak azonban más jövedelmi források is, amelyeket — érthetően — sehol nyilván . nem tartott, s különösképpen nem publikált manipulációk révén préselnek ki a latin­amerikai országokból. Ilyen például az olcsó la­tin-amerikai nyersanyaggal való spekuláció a nemzet­közi piacokon, valamint a hírhedt „kettős könyvelés”, amelynek segítségével az il­lető ország adó- és vámügyi, szerveit vezetik félre. Aztán vannak más módsze­rek is. így például Argentí­nában az amerikai társasá­gok a villamos áram fogyasz­tásának növelése érdekében, tudatosan rossz villanyórá­kat helyeztek el a fogyasz­tóknál. A Brazil Nemzeti Barik számításai szerint az elmúlt három év alatt a külföldi társaságok tör­vényellenesen 200 millió dol­lárt csempésztek ki külföld­re. Mexikóban, egy amerikai cég (az Anderson and Cley- ton) rendkívül olcsón jut nyersgyapothoz és ezt a tér- méket — felemelt áron — texasi /gyapotként adja to­vább a nemzetközi piaco­kon. A mexikói pénzügymi­nisztérium adatai szerint kü­lönböző, csatornákon ebből az országból is minden évben több mint 200 millió dollár szivárog ki illegálisan. Kolumbia volt bányaügyi és kőolajipari minisztere egyik beszédében a követke­zőket mondta: „Akadnak em­berek, akik elszörnyülködnek azon, hogy az IPC nemzet­közi olajtársaság 40 év alatt 690 millió dollárral maradt Peru adósa. Ugyanakkor Ko­lumbiának ugyanez alatt az idő alatt a külföldi olajtár- : saságok legalább kétmilliárd dollárról nem számoltak eT~ más amerikai konszernek 1970-ben lenyomták a réz árát és 83 millió dollárral maradtak adósak, illetve ek­kora összegtől fosztották meg az államot. A kicsiny Costa- Ricában — az ország elnö­kének szavai szerint — az it­teni legnagyobb amerikai cég a kávé árának mesterséges letörésével évente hozzávető­legesen 30 millió dollárt lop ki az államháztartás kasszá­jából. Ez jellemzi tehát az ame­rikai biznisz „egyedi kap­csolatait” a latin-amerikai országokkal. Az amerikai monopóliu­mokra azonban rossz idők következnek. A Busines Week című folyóirat panaszkodik az amerikai tőke szempont­jából negatív jelenségek fo kozódására. Ezek fő oka az, — írja a folyóirat —, hogy a dél-amerikaiak mindin­kább ellenőrzésük alá akar­ják vonni az üzleti tevé­kenységet. A lapnak valóban igaza van — a kubai sajtó például egyszer s minden­korra bezárult a monopóliu mok előtt. Nagy eredménye­ket ért el a chilei és a perui nép is. Egyre kényelmetle­nebbül érzik magukat az amerikai monopolisták Ve­nezuelában és Costa Ricá­ban. S ez az irányzat egy­re erősödik egész Latin- Amerikában, a déli részek­től egészen a Rio-Grande-ig. J.. Lapsev QOHeLiTOi nem szctixiuALciib. ex » t r u® »972. július 15,, szombat _ Chilében az Anaconda -ág. 1 -IÁÉN—KS> Jane Fonda amerikai szí­nésznő, az Egyesült Államok vietnami hadviselése ellen indított amerikai mozgalom egyik vezéralakja, aki a Vi­etnami—Amerikai Szolidari­tási Tanács meghívására lá­togatott el a VDK-ba, felke­reste az ország több tarto­mányát, járt az amerikai lé­gitámadások által bombázott gátrendszereknél. Fonda azzal a szándékkal érkezett a VDK-ba, hogy rádióriportokat készítsen és újságcikkekhez gyűjtsön anyagot az amerikai hadvi­selés leleplezése érdekében. (Mint az AFP tudósítójával beszélgetve kijelentette, az amerikai hivatalos propagan­dának sikerült bizonyos fo­kig elkábítania a hazai köz­véleményt, a pilótákkal el­hitették, hogy nem történik semmi baj, ha bombáznak, „ez csak annyi, mintha maj­mokat bombáznának”. Fonda meg akarja győzni az ame­rikai katonákat arról, hogy rossz ügyet szolgálnak, a köz­véleményt arról, hogy az állítólagos katonai célpon­tok a létfeltételeket biztosító nélkülözhetetlen berendezé-f sek. Az érvek gyűjtését elő­segítendő, a VDK hatóságai lehetővé tették, hogy ameri­kai foglyokkal is találkoz­zék. francia magatartás változat­lan. Debré, egyhetes ameri­kai látogatásából visszatér­ve rádióbeszédet mondott, s nyomatékosan cáfolta azokat a híreszteléseket, amelyek szerint a franciák ismét ak­tívan részt vesznek a NATO katonai szervezetének tevé­kenységében. A francia miniszter kije­lentette: a francia hadászati és harcászati erők ezután is francia parancsnokság alatt maradnak. Heves megyei Vas- és Fém­ipari Vállalat Megadta magfát a két légfikalóz HOUSTON: Texasban megadta magát az a két' légikalóz, aki szerda éjszaka térített el egy 113 utast szállító Boeing— 727-es gépet, közvetlenül a New York-i Kennedy nem­zetközi repülőtérre való le­szállás előtt. A géprablók Philadelphiába vitették ma­gukat és közölték kívánsá­gukat is: 600 ezer dollárt, 20 ezer mexikói pesót és 3 ejtőernyőt kértek. Hosszas huzavona után a hatóságok teljesítették a géprablók kö­vetelését, akik végül szaba­don bocsátották a kiállt ideg- feszültségtől immár erejük határán járó utasokat. A lé­gikalózok túszként maguk­kal vitték a gép személyze­tét. Útközben azonban kifo­gyott az üzemanyag, és a géprablók Lake Jackson re­pülőterén leszállni kénysze­rültek. A kis repülőtér „nem volt hozzászokva” óriásgépek fogadásához, és az erős .fé­kezés következtében kilyu­kadt a Boeing négy kereke. A két légikalóz az e'gyik lé­gikisasszonyt küldte követ­ségbe, hogy szerezzen a ha­tóságoktól egy kisgépet. Köz­ben a másodpilótának sike­rült megszöknie, a sebesült repülőmérnököt is kénytele­nek voltak elengedni, s látva helyzetük kilátástalanságát, szabadon engedték a három másik stewardest is. Rövide­sen ők maguk is kiszálltak a gépből és megadták ma­gukat az FBI embereinek. azonnali belépéssel alkalmaz számviteli főiskolai vagy közgazdasági egyetemi vég­zettséggel rendelkező BÉR- ÉS MUNKAÜGYI ELŐADÓT. Jelentkezni lehet a vállalat személyzeti vezetőjénél, Gyöngyös, Vasöntő út 2. Tekintse Állandó jellegű hétvégi ház és garAzs­bemutatónkat, a nagyrédei Szőlőskert Vendéglő' mellett! Megrendeléseket a helyszínen felveszünk. Nyitás: 1972. július 18-tóL EGER—SALGÓTARJAN1 TÜZÉR Y4 Eger, Lenin út 15. szám, ..Jtiíkil

Next

/
Thumbnails
Contents