Népújság, 1972. június (23. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-13 / 137. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! 1145 kilométernyi gond Képviselői csoportülés a megye úthálózatáról Heves megye országgyűlé­si képviselőinek hétfőn meg­tartott ülésén — amelyen részt vett Horváth Ferenc, a megyei pártbizottság osztály- vezetője is t a megye köz­úti hálózatának helyzetéről és a fejlesztéssel kapcsola­tos lehetőségekről volt szó. Mindezekről Berecz István, a KPM Egri Közúti Igazga­tóságának igazgatója számolt be képviselőinknek. Elmon­dotta, hogy a megye 3212 ki­lométernyi úthálózatából 1145 kilométer áll az igaz­gatóság kezelése alatt. A közlekedéspolitikai koncep­ció alapján a közúti szállítás egyre nagyobb méreteket ölt, viszont egyes útvonalaink meglevő burkolata a minimális követelmények­nek is alig felel meg. A megye úthálózata a szá­zadforduló idején épült ki, azóta megsokszorozódtak a követelmények. A közúti igazgatóság a maga terüle­tén, és a rendelkezésére ál­ló eszközökkel igyekszik enyhíteni a gondokon. Je­lenleg az első és a másod­rendű főutak — mintegy 25 kilométer kivételével — fe­lülete végig állandó burko­latú, az átlagos szélesség pedig — s ez nem rossz — meghaladja a hat métert. Berecz István megjegyez­te, hogy a 25-ös számú út­nak Egert a 3-as számú fő­útvonallal összekötő nagy­forgalmú szakasza viszont nem éri el a hat métert sem. A Kerecsend—Eger kö­zötti szakaszon egyébként a felújítás hétfőn kezdődött meg. A beszámoló rámuta­tott, hogy a gépkocsipark jelentős fejlődése a a egyre növekvő sze­mély- és teherforgalom nem arányos az utak te­herbírásával és széles­ségével. A közutak a megyében 352 hídon vezetnek keresztül, ezek közül szerkezetileg 280 felel meg, de a pályaszéles­ség már nem mindegyiknél. A IV. ötéves tervben 20 híd korszerűsítése szerepel, s ezekből eddig hattal már végeztek. Szó esett az ülésen az utak hatósági védelméről is. Ez a tevékenység sok nehéz­ségbe ütközik. Hiába ugyan­is a rendelkezés, ha példá­ul a burkolt közutakra úgy hajtanak fel a járművek a földutakról, hogy előzőleg nem tisztítják le őket, s ha ez a szabálysértés — sok esetben megtorlatlan marad. Vagy más példa: az igazga­tóság „jogosítványai” bizto­sítják ugyan az új terület­foglalást, az új nyomvonalak figyelembevételét a terüle­ti rendezési tervekben, de az ügyek intézésében sok az „útvesztő”. Egerben az átke­lési szakasz nyomvonalainak valamelyest véglegesnek mondható rögzítése az első hivatalos jegyző­könyv aláírásától számít­va több, mint tíz évet vett igénybe... Ami az igazgatóság részé­re biztosított felújítási hi­telt illeti, az összeg évről- évre magasabb (1971-ben 61 millió forint volt, az idén 85 millió forint), de az igények­nél azt is figyelembe kell venni, hogy a szükséges épí­tőanyagok ára is emelke­dett, a bérfejlesztésnek is lé­pést kell tartania az előírá­soknak, tehát: a gondosko­dásra váró kilométerhossz nem egészen arányos a rá­fordítható pénzösszeg növe­kedésével ... A képviselők kérdései nyo­mán szó esett a városokat átszelő útszakaszokról is. Egerben meg kell valósítani, hogy újabb, nagyforgalmú centrumok ne alakuljanak ki. A jövőben a városon át­menő M—25-ös út, illetve annak a város déli végénél szétágazó, az északi végénél pedig újra találkozó három ága nagy problémát old meg. Hatvanban a vasúti feljáró gyalogos és közúti forgalma okoz gondot, ame­lyet csak a 3-as számú út építése szüntethet meg. A legjobban sikerült megoldás a gyöngyösi szakasz korszerűsítése. Az utak esztétikájával kap­csolatban sokat jelentene — hangsúlyozták az ülésen —, ha a tanácsok folyamatosan elvégeznék a rájuk háruló feladatokat, mind a városok­ban, mind a községekben: az árkok és az utak tisztítását. Ami az útfelújításokat ille­ti, ebben az évben az Egri Közúti Építő Vállalattal kö­tött szerződést az igazgató­ság. Az év folyamán a Gyön­gyös—Verpelét—Eger, a Selyp—Gyöngyöspata, az Os­toros—Novaj, az Eger—Eger- bocs, a Kisköre—Poroszló, a Heves—Kisköre, a Sírok— Verpelét, a Vécs—Feldebrő (később a 3-as úttól a Vé- csig vezető) és a Hatvan— Lőrinci közötti útszakaszok felújítására kerül sor. A kivitelezői kapacitás kedvező, s a legfonto­sabb alapanyag, a kő beszerzésében a megye szerencsés helyzetben van. A képviselőcsoport ülésén hangsúlyozták a résztvevők, hogy a rendelkezésre álló eszközök mellett igen fon­tos az érintett szervek jó együttműködése, a rájuk há­ruló kötelezettségek teljesí­tése, az útvonalak ésszerű használta, és a forgalom jó szervezése is. A képviselők végezetül ígéretet tettek ar­ra, hogy a maguk területén segítséget nyújtanak közös, és egyre égetőbb gondunk, a megyei közúthálózat gond­jának enyhítésében. (hátai) Ismét Gyöngyös vízellátásáról Mikorra várható az ismét­lődő vízhiány végleges meg­szüntetése Gyöngyösön? Er­ről olvashatnak a 3. olda­lon. Miért nem maradnak falun? A napjainkban oly fontos, társadalmi méretű gondot elemzi Földeáki Béla a 3. oldalon közölt cikkében. Gyilkosság Rt. Harmat Endre izgalmas írásának „ A heroin vám­szedői’’ című részét a 4. oldalon olvashatják olvasó­ink. Barátságvonattal a Szovjetunióban Faludi Sándor írásának második részét — amely­ben a Heves megyei barát­ságvonat utasainak lenin- grádi és moszkvai élmé­nyeiről számol be —, az 5. oldalon közöljük. Az egyéni és közösségi érdek összhangjáért Vetőmagtermesztő szocialista brigádvezetők II. országos tanácskozása Egerben Az ország minden részé­ből érkeztek képviselők, hogy részt vegyenek az Or­szágos Vetőmag Vállalat szo­cialista brigádvezetőinek II. tanácskozásán. Egerben a Technika Házában délelőtt 9 órakor nyitotta meg Igricz Sándor, az egri területi központ szb-titkára az orszá­gos tanácskozást, majd Sza­bó József, a vállalat egri te­rületi központjának igazga­tója tartotta meg bevezető előadását, a brigádmozgalom fejlődéséről. állandó kapcsolatot tartsa­nak fenn velük, vonják be őket jobban a vezetésbe, időben ismertessék velük a vállalat előtt álló feladato­kat. Ez annál inkább is fon­tos, mivel a vállalatot nagy felelősség terheli, hiszen évente több mint kétmilli­árd forint értékű vetőmagot adnak át a termelőszövetke­zetek, állami gazdaságok a vetőmagtermeltetőnek. Az el­múlt évi exporttevékenység meghaladta a félmilliárd fo­rintot. Csehszlovákiába utazott s Magyar Néphadsereg küldöttsége Martin Dzur hadseregtá- bovnok. nemzetvedelmi mi­niszter meghívására hétfőn reggel — Czmege Lajos ve­zérezredes. , honvédelmi mi­niszter vezetésével — hiva­talos baráti látogatásra Csehszlovákiába utazott a Magyar Néphadsereg kül­döttsége. Búcsúztatásukra a Ferihegyi repülőtéren meg­jelentek: Borbándi János, az MSZMP KB osztályvezető­je. Csémi Károly altábor­nagy, a honvédelmi minisz­ter első helyettese, vezérka­ri főnök. Kárpáti Ferenc-ve­zérőrnagy, politikai főcso­portfőnök, és Oláh István vezérőrnagy, miniszterhe- Úpaátesek, valamint a Ma­gyar Néphadsereg több veJ zető beosztású tábornoka és tisztje. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagy- követségének képviseletében jelen volt: Frantisek Dvors- ky nagykövet és Frantisek Benko ezredes, katonai és légügyi attasé. A delegációt a prágai re­pülőtéren Frantisek Hamouz, a kormány elnökhelyettese, Martin Dzur hadseregtábor­nok, nemzetvédelmi minisz­ter és Jan Pjescak vezérőr­nagy, belügyminiszter-he­lyettes fogadta. Ott volt Vin­ce József, a Magyar Nép- köztársaság prágai nagykö­vete is. ___ __ S zabó József elmondotta, hogy alig néhány év alatt az induló mozgalom, amely nem egyszer volt kitéve a formalitássá válás veszélyé­nek, ma már olyannyira megerősödött erkölcsileg, hogy a „Fleischmann” bri­gád például egy év próba­időt ír elő a belépni szán­dékozó új tagok számára. Az eikölcsi elismerés mellett ma már a terület, központ kol­lektív szerződőse szerint kü­lön anyagi alap áll rendel­kezésre, hogy a munkaver­senyek győzteseit megjutal­mazzák. Távolabbi terveink — mondotta az igazgató —, hogy még tovább szélesít­sük a brigádmozgalmat, s hogy az egri vállalatot szo­cialista területi központtá tegyük. Székely István, az NVSZT szb-titkára korreferátumá­ban nyomatékosan hangsú­lyozta, hogy a gazdasági ve­zetők ne csak akkor kérjék a szocialista brigádok segít­ségét, amikor akadozik a termelés, hanem folyamatos A két beszámolót vita kö­vette, amelyben felszólaltak a szocialista brigádok kép­viselői. Szabó Lászlóné orosházi szocialista brigádvezető hangsúlyozta, bátrabban tá­maszkodjanak a mozgalom­ra, hiszen a brigádok vál­toztatják nap mint nap va­lósággá az elv: döntéseket. Keszthelyi Zsuzsanna domb­óvári küldött sürgette a ver­senyek refilisabb értékelését, amely a mozgalom egészsé­ges továbbfejlődésének az alapja. Körösi Kálmán, akit Miskolc delegált a tanács­kozásra, felhívta a figyelmet arra, hogy a szocialista bri­gádmozgalomnak az egyik legfontosabb feltétele, hogy ne csak termelés-, de em­bercentrikus is legyen, s a közösségi érdekeket hangol­ja össze az egyén érdekével. A vetőmagtermeltető vál­lalat szocialista brigádveze­tőinek második tanácskozá­sa dr. Szabó József vezér- igazgató zárszavával ért vé­get. Vásár, vásár Éonyi vásár < Vásár volt Füzesabonyban, annak is a határában. Szikrázott a napfény, volt vagy 30 fok, s volt néhány parola is. Iga­zolván, hogy a vásár még ma is szükséges a falu népének. Bár természetesen csak akkor, ha hasznos, vagy legalábbis érdekes dolgot kínál a vásár. A gereblyének, kaszanyélnek ma is van keletje, s az „eredeti” népi holmik gyűjtői is megtalálhatták a rokkát, tányért, csecseskorsót. Az aztán már kérdéses, hogy június dereka felé miért öt forint a virág, — különösen miért, ha nem is valódi... Es különösen és egyáltalán minek a csúnya művirág!-r . (Foto: Kiss Bélái

Next

/
Thumbnails
Contents