Népújság, 1972. június (23. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-02 / 128. szám

Kesztyűk a földön Mi is történt azon a bizo­nyos vállalati értekezleten? Az egyik fölszólaló kemény szavakkal ostorozta a föllel- hető hibákat, fogyatékossá­gokat. Ráadásul nem is csak úgy „általában”, hanem na­gyon is konkrétan: Tényeket, sőt neveket említve. Esete­ket idézve, felsorakoztatva. Aztán köszönetét mondott a figyelemért, majd — mint aki megtette a magáét — helyet foglalt újra székén. A hallgatóság, a vállalati kol­lektíva pedig feszülten vár­ta a további fejleményeket. Száz, kétszáz, több száz szempár kereszttüzébe ke­rültek az érintettek, a név szerint említettek. Akiktől a jelenlevők most, ezek után azt várták, hogy felálljanak, kifejtsék a maguk vélemé­nyét; hogy érveket, ellenér­veket sorakoztassanak fel; hogy igyekezzenek cáfolni — esetleg elfogadni — a bí­rálatot. Azaz magyarán mondva: várták, hogy felvegyék a kesztyűt. Manapság azonban sűrűn tapasztalni, hogy ezek a bi­zonyos kesztyűk a földön maradnak. Ahogy az emlí­tett vállalatnál is történt: a megbírált, érintett illetéke­sek — hallgattak. Ültek le­hajtott fejjel, lesütött szem­mel, bámulták a padozatot, vagy társaikkal beszélgettek, vagy sértődött, nemtörődöm arccal bámultak maguk elé... És a bírálatot válasz nélkül hagyták. Mit lehet kiolvasni ebiből a — sajnos elég gyakran fel­bukkanó — magatar tásfor­mából? Sok mindent. Például azt, hogy a me^' bíráltaknak nincs a tarso­lyukban elegendő érv. Ezért hallgatásuk azt jelképezi, hogy — hallgatás=beleegye- zés — egyetértenek az el­mondottakkal. A felsorolt dolgokat nem tudják, tehát nem is akarják cáfolni.- Ám e csönd mögött ott bujkálhat a bíráló és a bí­rálat lebecsülése; semmibe vevésének szándéka is. Meg aztán meghúzódhat e néma zugolyban az a — kispolgá­ri — bölcsesség is, hogy: hallgassunk csak; minden csoda úgyis csak három na­pig tart Az emberek ideig- óráig békétlenkednék, mor­golódnak, aztán új esemé­nyek, konfliktusok jönnek, fátyol borul a múltra. Sőt: a hallgatás mögött ott settenkedhet egy fenyegető elhatározás is. Hogy: no jó­jó, pajtikám, te most felszó­laltál ellenünk. De mi meg­jegyeztük ám magunknak, és gondunk lesz arra, hogy leszoktassunk erről a felszó­lalási viszketegségről. Aztán majd rájössz te magadtól is arra — amikor hátul állsz a prémiumosztásnál, amikor nem vestnek észre az elő­léptetésnél, amikor elnéznek a fejed fölött a külföldi ki­küldetések osztogatásánál —, hogy hallgatni arany, hogy nemcsak bölcs, hanem szerencsésebb fickó is vol­nál, ha hallgatnál... A fantázia a lehetőségek sok variációját összekubikol- hatná még, de elégedjünk meg ennyivel. E kis példa­tár is konstatálja tán a ve­szélyt, amelyre figyelmez­tetni szeretnénk: ahol földön maradnak a kesztyűk, ott a bírálat előbb-utóbb deval­válódik, sőt a bírálók sze­mélyükben is veszélyeztetve vannak. S ahol tényleg tiszta szív­vel fáradoznak a szocialista demokratizmus mindennapos gyakorlattá tételéért, ott nem szabad sajnálni az erő­feszítést annak érdekében, hogy: megszűnjön az a bi­zonyos hallgatás. Hogy olyan légkör alakuljon ki a mun­kahelyen, amelyben a bírá­lat nem halhat, nem enyész­het el visszhangtalanul, ahol nem „három napig” tarta­naik a csodák, hanem egé­szen addig, amíg a gondok­ra, bajokra gyógyírt nem ta­lálnak, természetesen konk­rét és hatékony intézkedé­sek formájában. Az egészséges légkör per­sze sokféle úton-fnódon ér­vényre juthat. Például úgy, hogy azok, akik a nyilvános­ság előtt nem hajlandók megvédeni igazságukat, azok a háttérben, „négyszemközt” se tevékenykedhessenek. Süt; lépjen fal az üzemi, a vállalati kollektíva azok el­len, akik a nyilvánosság előtt lapítanak, majd repu­tációjukat, érdekeiket a ^kulisszák mögött” próbál­ják megvédeni. Kesztyűk a földön! De jó Is volna, ha nem lennének ott. Ha a bíráló mindig, mindenütt ott, helyben, rög­tön kapna választ az illeté­kesektől, az érintettektől. Vagy ha a kérdés olyan ter­mészetű, hogy erre nincs mód, altkor a későbbiek so­rán nem feledkeznének meg a problémák fölvetőjéről. Persze azért elkeseredés­re nincsen ok. Rövid távon ugyanis előfordulhat, hogy időlegesen vereséget szenved a bíráló. Hogy nem veszik fel az odadobott kesztyűt. A hosszú távot tekintve azon­ban egyetlen pillanatig sem lehet kétséges a harc végki­menetele. A holnap, a jövő néni a sumákolóké, nem a választ elhallgatok«, hanem a becsü­letesen színt vallóké. Azo- ké, akik partnerei a bírálók­nak — úgy és abban, hogy őket is, mint amazokat, az ügy iránti elhivatottság, a felelősség és a lelkiismere­tesség vezérli cselekedeteik­ben. ''TŰT' (P. Z.) A stílbútorok egri gyárában A húsz évvel ezelőtt alakult egri AGR1A Bútorgyár, t972-ben 15 orszltyva — köztük Kanadába és Japánba — expör­tál stílbútorokat. Jelentős a modernbútor-termelésük is. Fő törekvésük, hogy a hazai piacra elérhető áron juttassanak stílbútorí, modern bútoraik is gazdagon kárpitozva kerüljenek a lakásokba. Az utóbbi években a termelés fejlesz­tésére 60 millió forintot fordítottak. Képünkön: készülnek a stílbútorok a gyárban, jé (MTI foto — Erezi K. Gyula) Befejeződött az MSZBT központi nyelviskolájában a tanítás (Tudósítónktól}í A korábbi évekhez hason­lóan, ismét a hatvani Baj­za Gimnázium tanulói szere­peltek legjobban a Heves megyeiek orosz nyelvtanfo­lyamának záróversenyén, amelyet három csoportban bonyolítottak le Egerben. A csoportgyőztesek a követke­zők: Felsőfokúak: 1. Balogh Mária, 2. Sipos Ibolya, 3. Kiss Erzsébet, mindhárman a hatvani Bajza Gimnázium tanulói. Középfokúak: 1. Joo Valéria, 2. Szokolai Zol­tán, 3. Simon Jolán, mind­három Gárdonyi gimnazista. Kezdők: 1. Kocsis Marianna, Vámosgyörki Általános Isko­la, 2. Lénárt Anna Feldeb- rői Általános Iskola, 3. Sinkó Judit Egercsehi Általános Is­kola. Az első helyezettek jutái­mul kéthetes utazáson vesz­nek részt, amelynek kereté­ben megismerkednek a Szov­jetunió legszebb tájaival, Moszkva, Leningrád neveze­tességeivel. Németi Gábor Határjáráson Biztatóak a szőlők, erősek az ősziek Egy teljes napot szárrt rá á gyöngyösi Mátra Kincse Tsz vezetősége arra, hogy bejárja a közös gazdaság határát. Azt akarták látni, hogyan teleltek az ősziek, milyen hatással volt a csa­padékos tavasz a vetésekre, mit mutatnak a szőlők. Egy­szóval: milyen termés vár­ható az idén? Kezdték a Rózsamájban; ahol a nyolcvanholdas új te­lepítésű szőlőt nézték meg először. A talajmunkákat jó minőségben már elvégezték, a permetezés a helikopter segítségével nagyon rövid ideig tartott. A fürtképződés biztató. Jó termés ígérke­zik. Az abasári Üti határré- szen és a visontai nagyte- lepen jó erőben vannak az őszi kalászosok. A viharos szelek ezért nem döntötték meg a növényzetet. Itt-ott megkavarták a vetést, de ez nem jelentős elváltozás. Sű­rű a tőállomány, a termés biztató. Végigmentek a 3-as üt melletti területeken. Itt a szőlők legalább olyan jó ál­lapotban vannak, mint a Rózsamájban. A 150 holdas Kármérus-dűlő új telepítésű szőlőtáblája szépen mutat. A régi bánya még okoz ma is kárt a szőlőkben. A talaj többfelé megsüllyed, ami­nek következtében egyes tő­kék kipusztulnak. A Kishalászi területen az 50 holdas szőlőben szemre is szépek a hajtások. Ez egyéb­ként is meleg terület, na­gyon szereti a szőlő. A fürt­képződés megnyugtató. Még a talajmunkák ütemét kell itt fokozni. Elégedetten tapasztalták a kertészet területén, hogy a zöldségfélék szépen díszle­nek. A paradicsom kiheverte a fagykárt, a kipusztult pa­lánták helyébe újakat ültet­tek, így a tőállomány a ter­vezett mennyiséget mutatja. A Liszka-dűlőben a száz­holdas kukoricatáblán vegy­szeres gyomirtást végeznek. Jól keltek a magok. Nagyon szép, tiszta a hatvanholdas burgonya a Baktai-dűlőben. Most a burgonyabogár elle­ni gépi permetezésre kell gondot fordítani. Mibe kerül 88 fillér? Tes­sék megfogódzni: minimum 400 forintba. Ez, persze, a szerencsésebb eset: előfor­dult már olyan is, hogy több mint kétezret fizettek érte. Tévedés ne essék: ezt a fu­rának tűnő árfolyamot nem a Magyar Nemzeti Bank ha­tározta meg, hanem a' sajá­tos döntésekre a Heves me­gyei Kereskedelmi Felügye­lőség hivatali szobáiban nyomták a pecsétet. Akik­nek a címzés szólt, általá­ban gondolkodás, megfonto­lás nélkül fizettek. Mutassuk be őket is: bolti eladók, te- zetők, felszolgálók, csaposok Egerben és szerte a megyé­ben. Különleges ismertetője­lük, hogy szeretnének a vá­sárlók, a vendégek forintjai­ból gyarapodni. Hogy sok esetben sikertelenül, az el­sősorban a kereskedelmi fel­ügyelőség munkatársainak, s ■ annak a közel kétszáz tár­sadalmi ellenőrnek köszön­hető, akik becsülettel őrköd­nek a fogyasztók forintjai felett. Affér a restiben Kevésbé ismert munká­jukról tájékoztatjuk most az olvasót, megpróbálva érzé­keltetni azt a sokrétű tevé­kenységet, amit nap mint Egy hivatal a vásárlókért Mibe kerül 88 fillér? Látogatás a kereskedelmi felügyelőségen nap társadalmi munkában végeznek. Nyomukba szegőd­ve, kísérjük őket útjukra megyeszerte. Olyan jegyző­könyveket fogtunk vallatóra, amelyek mind ez évben szü­lettek. Utasellátó Mátraházán. A két féldeciből megspóroltak 88 fillért. A csapos régi em­ber a szakmában, 16 éve dolgozik a vendéglátóipar­ban, s ráadásul a resti ge- bines egység. A büntetés 400 forint. Ugyanennyit fize­tett a Mecset étterem csapo­sa is, aki túl mohó volt: há­rom féldeci konyakon hét forintot óhajtott keresni. Kai, vasútállomás, az el­lenőrök ismét a restibe tér­tek be. Mérce sem kellett, hogy megállapítsák: az ital jóval kevesebb az előírt mennyiségnél. Előkerült az igazolvány, ám a csapos fel­találta magát. Amíg az el­lenőr megkerülte a pultot, gyorsan utánatöltött. Ezt azonban észrevette az ellen­őrt kísérő kereskedelmi fel­ügyelő, aki arra is felfigyelt, hogy két kiskorút kiszolgál­tak. A „leleményesség” ára ötszáz forint. Házi kolbász — üzér módra Nem mentség a szakkép­zetlenség sem. Különösképp akkor, ha az iskolapénzt a vendég fizeti. Így bírságol­ták kétszáz forintra az egri resti felszolgálóját, alii a hamis mérést gyakorlatlan­ságával indokolta. S lássuk, mi történt a kápolnai ÁFÉSZ 6. számú húsboltjában? A vezető a füstölt kolbászt az előírt 62 forint helyett 64-ért árusította, méghozzá úgy, hogy az áru saját konyháján, házilag készült. Természete­sen arra törekedett, hogy minél jobban spóroljon az alapanyaggal. Az ügyeske­désre hamarosan fény derült. Az árdrágítás, a „házi” konyha 2000 forintjába ke­rült a húsbolt vezetőjének. Meglepetés egyebütt is ér­heti a gyanútlan vásárlót. Az utóbbi időben változott a burgonya ára. Egyes el­adók ezzel mit sem törőd­tek: a kétkilós, tasakos bur­gonyát továbbra is a régi áron kínálták. A sorozatos ellenőrzés fényt derített a visszaélésre, felelősségre von­ták az eladókat, de fizettek a vállalatok is, hiszen az ár­drágítás miatt jogtalan ha­szonhoz jutották. Harmadjára tilos jelzés Mondhatná bárki: Igaz, 5—600 vagy kétezer forint nem kis összeg a vásárló számára, de nem jelent kü­lönösebb gondot annak, aki más forintjaira pályázik, s így jut jelentős haszonhoz. Kifizeti a büntetést, s foly­tatja ott, ahol abbahagyta, elvégre nem mindennap je­lennek meg az ellenőrök. Szerencsére nincs így, csert 0 pénzbüntetés csak egyik mód a vásárlók vámolóinak rendszabályozásáha. Az el­lenőrök második esetben utoljára figyelmeztetnek, ha harmadszorra is előkerül a jegyzőkönyv, akkor az el­adó, a csapos, a boltvezető búcsúzik a pályától, a Bel­kereskedelmi Minisztérium rendelete megtiltja számuk­ra, hogy többé pénzzel bán­janak, vásárlókat, vendége­ket szolgáljanak ki. Mindez nemcsak írott malaszt, me­gyénkben az elmúlt évben két alkalommal bocsátottak el a vevők forintjain meg­gazdagodni kívánó üzletve­zetőket a Panoráma Vendég­látóipari Vállalattól és apa- rádi ÁFÉSZ-től. Megnyugtató az is, hogy a jövő még kevésbé vigasz­taló a notórius csalók szá­mára. Az új rendelkezés szigorúbb mint a korábbi volt. Az a gebines üzletve­zető, aki nem törődik azzal, hogy zökkenőmentesen üze­meljen az étterem vagy a bisztró, aki számára közöm­bös a felszolgálás mikéntje és a higiénia, az nem lehet többé sem vezető sem he­lyettes. Tilos jelzést kap már az első alkalomkor. Pécsi István A Deli. és a Tarjáni-dű­lők szőlői szépek. A Városé- dűlőben a Lenz-Moser rend­szerű szőlőben a talajmaró gép működését nézték meg. Ezzel a felső talajréteg la­zítását végzik jó hatásfok­kal. Itt található a tsz négy­holdas kísérleti szőlője is. Ebben a darabban a kordo­non hosszú vesszőket hagy­nak, de hogy a talajerő­utánpótlását biztosítsák, több mint húsz mázsa műtrágyát használnak fel holdanként. Ettől a művelési módtól a szokásosnál jóval több ter- . mést várnak. Megnézték a vezetők a zárt rendszerű sertéstelep építkezési munkáit is. Meg­állapították, hogy minden lehetőség megvan az év vé­gi határidő tartásához. Ha a szakipariak teljesítik a fel­adataikat, akkor december 31-ig teljesen elkészül a te­lep. Az egyik épületben már 250 előhasú anyasüldőt tar­tanak. Fehér hússertés, vala­mennyi, alkalmasak a spe­ciális tartásmódra. Mindenki nagyon kíváncsi volt az egykori növényvédő állomás felújítási munkáira. Szeretnék, ha az őszre már ide kitelepedhetne a gép­üzem mellé a gazdaság ad­minisztratív központja is. Hiszen a mostani helyükön nagyon szűkösen szoronga­nak. A tapasztaltakat összegez­ve azt állapították meg a tsz vezetői az egész napos határjárás után, hogy a ter­méskilátások biztatóak. Ren­delkeznek minden feltétel­lel ahhoz, hogy az időszerű munkákat jó hatékonysággal elvégezhessék. Minden a to­vábbi időjárástól függ. Ha nem következik be semmi meglepetés, akkor a tervben szereplő hozamokat el tud­ják érni. Különösen sokat segít a szőlők permetezésében a he­likopter alkalmazása. Leg­utóbb szombat déltől vasár­nap délutánig több mint öt­száz hold szőlőt permetezett be. A tavaszi határszemle jó reményeket ébresztett a kö­zös gazdaság vezetőiben és tagjaiban egyaránt. (gmf) rMmUsm, Q 1972, június 2.» péntek i

Next

/
Thumbnails
Contents