Népújság, 1972. június (23. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-01 / 127. szám

Szerda esti külpolitikai kommentárunk Párizsi csütörtök A PÁRIZSI CSÜTÖRTÖK fogalom lett mindazok szá­mara, akik figyelemmel kísérik a vietfiami dráma egymást oly régen, követő felvonásait. A francia fővárosban, a kon­ferenciák termében ezen a napon ültek össze az Indokíná- val foglalkozó négyes konferencia résztvevői — már ami­kor összeültek. Amikor az ülés elmaradt, annak mindig azonos oka volt: az amerikai—saigoni fél obstrukciós magatartása, még pontosabban az amögött meghúzódó koncepció. Amíg ez a koncepció meg nem változik, nem csillan igazi fény a vietnami alagút végén. Az amerikai taktika mögött ugyanis kétsételenül az a lényeg, hagy a párizsi értekezlet csak afféle tetsztős kulissza, de az igazi döntést más fó­rumokon, vagy éppen a harcmezőn kellene kicsikarni. EZÉRT JELENTETTÉK kedden gyorshírben a távirati irodák, hogy az amerikai delegáció újra elutasította a VDK és a DIFK küldöttségének azt a közös indítványát, amely szerint csütörtökön folytatni kellene a félbemaradt párizsi tárgyalásokat. Már az első visszhangokból is kitű­nik, hogy a nemzetközi közvélemény felháborodással fo­gadja az újabb — kj tudja, hányadik — amerikai nemet. Ebben az általános felháborodásban osztozik, sőt élen jár az amerikai közhangulat. Mr Smith, az átlag- amerikai mind kevésbé érti, hogyan képzeli tulajdonkép­pen a vietnami háború végét az az elnök, aki a háború befejezésének kortesjelszavával választatta magát elnök­ké és a jelenlegi választási évben hasonlókat ígért. A kérdés jogos. Katonai megoldást nem várhat Wa­shington, amelynek az immár évtizedes háborúban eny­hén szólva most sincs oka katonai bizakodásra, mint ko­rábban volt. Hogy mennyire nincs, az kitűnt a DIFK kép­viselőjének keddi párizsi nyilatkozatából, amely emlékez­tetett arra, hogy Dél-Vietnamban, sikerrel folytatódik — lassan a harmadik hónapja! — a szabadságharcosok of- fenzívája. Az elmúlt két hónapban felszabadított terüle­tek lakosságának száma eléri a kétmilliót — tette hozzá a szóvivő és a világsajtó képviselői lejegyezték ezt a be­szédes számot. AZ ELNÖK MOSZKVÁBAN — ha eddig lett volna valamilyen illúziója — ismét meggyőződhetett arról, hogy a tárgyalások fóruma kizárólag a párizsi konferencia le­het. Ha ezt a konferenciát Washington szabotálja, az nem kevesebbet jelent, mint azt, hogy eLtorlaszolja a békéhez vezető egyetlen utat. Bomba robbant a császári sírnál Bomba robbant szerdán reggel a jelenlegi iráni csá­szári dinasztia megalapítójá­nak sírjától alig 30 méterre, fél órával azelőtt, hogy a hi vatalos program szerint Ni­xon amerikai elnöknek meg kellett volna koszorúznia a sírt, A rendőrség az ügyben nyomban vizsgálatot indított, a koszorúzási ceremóniát há­romnegyed órával elhalasz­tották. A rendőrség nem hi­vatalos közlése szerint bombát két dinamitrúdból, házilag szerkesztették össze. Teheráni kormánykörök sze­rint egyébként szerdára vir­radóra összesen kilenc bom­ba robbant az iráni főváros különböző részein, az egyik az USIS, amerikai propagan­daközpont épületében. Az amerikai elnök végül erős rendőri fedezet mellett megkoszorúzta a jelenlegi uralkodó apjának sírját, majd megkezdte tárgyalásai­nak második fordulóját Reza Pahlavi sahhal. Washingtoni jelentések szerint az Egyesült Államok­ban élő iráni egyetemi hall­gatók kedden az amerikai fővárosban tüntetést szer­veztek Nixon teheráni láto­gatása ellen tiltakozva. Az európai problémák és a közvélemény Irta: Garai Róbert, az MSZMP EB külügyi osztályának helyettes vezetője A második világháborút követően, a fasiszta Német­ország összeomlása és a Szovjetuniónak a háború ki­menetelében betöltött döntő szerepe következményeként, Európában merőben új hely­zet fejlődött ki. Megváltoz­tak egyes országok határai, több országban szocialista föjlődés indult, köztük Né­metországnak a szovjet had­sereg által felszabadított te­rületéin is. Az Amerikai Egyesült Államok köré cso­portosult tőkés erők min­den eszközzel igyekeztek szembeszállni az új helyzet­tel: agresszív katonai szövet­séget szerveztek, amelybe nem átallották bevonni a Németország nyugati öveze­tében létrehozott Német Szövetségi Köztársaságot, ahol militarista és revansisz- ta erőket segítettek hatalom­ra. Az Atlanti Szövetségben tömörült erők a fegyveres fenyegetés, az ideológiai di- verzió, az ellenforradalmi irányzatok támogatása és a gazdasági blokád gátlástalan eszközeivel leplezetlen nyílt­sággal törtek a szocializmus visszaszorítására. Mindez a szocialista országokat arra késztette, hogy hathatós In­tézkedéseket tegyenek a fe­nyegetés elhárítására. Igv történt, hogy az Egyesült Államok és a NATO szövet­ségesei tudatos és megfon­tolt törekvéseinek megfele­lően Európa ellentétes töm­bökre oszlott'; kialakult a 'Vietnam: Hadifogoly pilóták a bombázásokról A dél-vietnami hadszínté­rért' szerdái' hajnalban min­denekelőtt az - ostromlott Kontum tartományi székhely térségében folytak heves harcok. A saigoni hadveze­tőség elismerte, hogy a népi erők egységei még mindig a város belterületén tartóz­kodnak ,de hozzáfűzte, hogy az „ellenség kivonulóban van”. Közben a B—52-es re­pülőgépek szerda hajnalban ismét szőnyegbombázásokat ha itattak végre a város és környéke ellen. Az Egyesült Államok sai- goni hadvezetősége szerdán bejelentette, hogy B—52-es hadászati repülőgépek ked­den Haiphongot és környé­két bombázták. A hadveze­tőség szerint bombatámadás érte Haiphong rakodópálya­udvarát is. ★ A VDK-ban fogságba esett amerikai pilóták egyik csoportja levelet intézett az 1 Egyesült Államok népéhez és a kongresszushoz, 'rárhűfatva, hogy Eszak-Vietnam bombá­zásának felújítása semmivel sem teszi biztonságosabbá a Vietnamban tartózkodó amerikai csapatok kivonását. A levél hangoztatja, hogy a bombázások felújításával az Egyesült Államok elismerte vietnamizálási politikájának kudarcát. Véleményük sze­rint — írják a fogságba esett pilóták — a tömeges bombázások csak arra jók, hogy a világ közvéleményét még inkább az Egyesült Ál­lamok ellen hangolják. A levél felszólítja az Egyesült Államok népét, hogy a wa­shingtoni kormányra gyako­roljon nyomást a háború be­fejezése érdekében. ftz arabok kételkednek... Az egyiptomi külügymi­nisztérium behatóan tanul­mányozza a szovjet—ameri­kai tárgyalásokról kiadott közös közlemény közel-keleti vonatkozásait. Az Al Akhbar értesülése szerint a Szovjet­unió a tárgyalások folyamán és Nixon látogatását követő­en részletesen tájékoztatta Egyiptomot a közel-keleti válságról folytatott megbe szélésekről. Dr. Murad Ghaleb egyipto­mi külügyminiszter az Al Akhbarnak adott nyilatkoza­tában üdvözölt minden olyan közeledést a Szovjetunió és az Egyesült Államok között, amely elősegítheti a nemzet­közi feszültség enyhülését és a nemzetközi problémák megoldását. Az Arab Liga székházában Szelim El Jafi főtitkárhelyet­tes vezetésével kedden meg­beszélést tartottak a moszk­vai közlemény közel-keleti részének tanulmányozására. A kairói sajtókommentárok szerint az Egyesült Államok és Izrael magatartásától függ, hogy lesz-e foganatja a moszkvai kezdeményezésnek. A kommentárok kétségbe vonják az Egyesült Államok őszinteségét, azt, hogy a gyakorlatban is támogatni fogja a Jarring-misszió fel­újítását Xsivkov a moszkvai csúcstalálkozóról Todor Zsivkov, a BKP Központi Bizottságának első titkára, a Bolgár Népköztár­saság ‘Államtanácsának elnö- . ke .nyilatkozatban üdvöz­li azokat az erőfeszítéseket, amelyeket földünk két leg­nagyobb hatalma a világbé­ke megőrzése érdekében a moszkvai megállapodások aláírásával tett. A szerdai szófiai lapokban közölt nyi­latkozatban a szovjet—ame­rikai SALT-egyezményekről szólva Zsivkov hangsúlyoz­za: „Fontos lépések ezek, amelyek a nukleáris háború veszélyének elhárítására irá­nyulnak. Meggyőződésünk, hogy a Moszkvában aláírt megállapodások és azok gya­korlati megvalósítása kedve­zően tükrözik majd a jelen­legi világhelyzet fejlődésén, s különösen az európai poli­tikai helyzeten”. (MTI) Rayatalon a Windsori Herceg Az Oxford-shire grófságbeli Benson templomában ravataloz­ták fel a Windsori Herceget. A brit királyi légierő tisztjei állnak díszőrséget a ravatal előtt. (Népújság teleioto — AP—MTI—KS) TkrMmimM ifíiaSsi? £m. június 1., csütörtök Dráma a repülőtéren Fantasztikus, véres dráma színhelye volt kedden este a Tel Aviv-i nemzetközi re­pülőtér. Az Air France Légitársa­ság London—Róma—Tel Aviv útvonalon közlekedő járatának három japán uta­sa, néhány perccel azután, hogy elhagyta a gépet és a légikikötő várótermébe lé­pett, kézipoggyászából gép­pisztolyokat és kézigránáto­kat rántott eló s válogatás nélkül tüzelni kezdett a te­remben tartózkodó — java­részt rokonaira, ismerőseire, vagy csomagjaira váró — 250—300 emberr®. Legalább huszonötén vesz­tették életüket; a sebesültek számát hetvenre teszik. Kö­zülük tíznek súlyos, életve­szélyes az állapota. A ha­lottaknak a fele Puerto Ri- cóból érkezett keresztény zarándok. A többiek repü­lőtéri alkalmazottak, rend­őrök, utasok. A három japán közül az egyik felrobbantotta magát, a másik társai golyóitól esett el, a harmadikat, aki a vá­róteremből kifutott a beton­pályára és lövöldözni kez­dett két, érkező gépre, egy izraeli repülőtéri alkalma­zott tette ártalmatlanná. Az elfogott terrorista — mi­előtt összeomlott volna — beismerte, hogy mindhár­man egy arab gerillaszerve­zethez tartoztak. Ezzel egy időben az esztelen terroriz­musáról ismert Habbas-féle „Palesztin Népi Felszabadí- tási Front” Bejrútban vál­lalta a felelősséget a repü­lőtéri „akcióért”, hangoztat­va, hogy a három japán ko­rábbi, meghiúsult repülő­géprablások során áldoza­tul esett palesztin gerillák életét torolta meg. Megfíg3'elők kételkednek abban, hogy a japán külö­nítmény bármelyik tagja ia épelméjű lett volna. kelet-nyugati szembenállás, a hidegháború légköre. Az Európában végbeme­nő szükségszerű folyamatok vetettek véget a hideghábo­rú tartós időszakának. A szocialista országok, nehéz­ségeik ellenére, megszilár­dultak. A Szovjetunió óriási eredményeket ért el a tudo­mány és a technika terüle­tén, nem utolsósorban a ha­ditechnikában. A szocialista országok, a javukra változó erőviszonyok alapján fokoz­ták erőfeszítéseiket az eu­rópai feszültség enyhítése, a valóságos helyzet nemzetkö­zi jogi rendezése érdekében. A nyugat-európai tőkés or­szágokban — köztük a Né­met Szövetségi Köztársaság­ban is — fokozatosan felis­merték: az európai helyzet erőszakos módosítása ab­szurd törekvés; az Egyesült Államok világhatalmi szán­dékai végzetes kalandba so­dorhatják szövetségeseit; az USA katonai, gazdasági, po­litikai gyámkodása egyre terhesebb. Ezáltal Európa tőkés országaiban is teret nyert a problémák józanabb megközelítése, a tárgyalási készség. Az érdekelt európai álla­mok között párbeszéd in­dult el az égető kérdések rendezésére: a Német Szö­vetségi Köztársaság kormá­nya egyezményeket kötött a Szovjetunió és a Lengyel Népköztársaság kormányá­val, a Szovjetunió, az Egye­sült Államok, Nagy-Britan- nia és Franciaország kormá­nya megállapodott az euró­pai feszültség együk gócá­nak, Nyugat-Berlin státusá­nak rendezésében. Széles kö­rű és kedvező visszhangra lelt a Varsói Szerződéshez tartozó szocialista országok kezdeményezése, hogy hív­ják össze az európai kpnrná- nyok konferenciáját a tartós enyhülés, a kollektív bizton­ság, a szocialista és a tőkés országok sokoldalú együtt­működése kérdéseinek közös megvitatására. Az európai kormányok többsége magáé­vá tette a konferencia gon­dolatát, a közvélemény pe­dig örömmel üdvözölte a békés és biztonságos Európa megteremtésének biztató ki­látásait. Nem így bizonyos NATO- beli és más politikai-kato­nai körök, akik makacsul ragaszkodnak militarista és í-evansiszta rögeszméikhez. A NATO-kormányok, a szo­cialista országok javaslatá­nak kedvező népi visszhang­ja miatt, nyíltan nem sze­gülhetnek szembe e kezde­ményezéssel, de a legkülön­bözőbb feltételek és akadá­lyok támasztásával Igyekez­nek azt lejáratni, megvaló­sítását elodázni. Az európai enyhülés ma­kacs ellenzői nyíltan is fel­léptek a különböző rendsze­rű európai országok egy- ' máshoz való közeledése el­len, akciókat szerveztek a kedvezően alakuló légkör megrontására: a brit kor­mány 1971. szeptemberében 105 szovjet állampolgárt ki­utasított biztonsági okokra hivatkozva; a NATO-hoz tar­tozó államokban szovjetelle­nes élű kémhisztéria kelté­sével próbálkoztak; több nyugat-európai országban széles körű kommunista- és szovjetellenes propaganda- kampányt és tüntetéseket szerveztek; az NSZK jelen­legi kormányának ellenzéke a hisztéria határát súroló ki­rohanással reagált a feszült­ség enyhítésének nagy je­lentőségű okmányaira, a Szovjetunióval és a Lengyel Népköztársasággal megkö­tött szerződésekre. A NATO 1970-ben és 1971-ben tartott ülésein olyan képmutató ki­jelentések hangzottak el, hogy nem szentesíthetik Európa megosztottságát, azaz két német állam létezését Európában. Európa népei nem lehet­tek tétlen szemlélői azok­nak a folyamatokaak. ame­lyek közvetlenül érintik léfc érdekeiket, nem nézhették ölbe tett kézzel a nemzet­közi politikai légkör enyhí­téséért, a biztonság és a gyümölcsöző államközi kap­csolatok megvalósításáért síkraszálló erők és az ezzel szembeszegülök konfrontá­cióját. Európa társadalmi erőinek széles körű mozgalma bon­takozott ki abból a felisme­résből, hogy a népék sors­döntő érdekei közösek, füg­getlenül attól, hogy szocia­lista vagy tőkés országban élnek. A minden népet egy­aránt fenyegető nukleáris konfliktus borzalmainak el­hárítása, az anyagi és szel­lemi javak védelme, az ősz- szes ország és nép számárai előnyös jószomszédi kapcsot latok és sokoldalú együtt** működés a legszélésebb táiH sad almi rétegek érdekében! áll, tekintet nélkül idéölój giai, politikai nézeteikre, hoJ vatartozásukra. Kontinen­sünk legkülöbözőbb társadalJ mi rétegeiben fokozattan tu­datossá vált, hogy a közö^ érdekek képviselete csak kíkJ zös akaratban, együttes fel-J lépésben valósítható; megi Kibontakozott Európa hala-j dó közvéleményének széles körű mozgalma, amely ki­terjed kontinensünk vala-í mennyi országára, a szerve­zett munkásokra, parasztok­ra, alkotó értelmiségiekrej kommunistákra, szocialis­tákra, szociáldemokratákra, hívőkre és ateistákra; par­lamenti körökre, üzletembe­rekre, nőkre és férfiakra^ idősebbekre és az ifjúságra,1 E mozgalom keretében kezdeményezték a belga köz­életi személyiségek az euró­pai közvélemény képviselői­nek közgyűlését, amelyet jú- , nius 2-ára hívtak . .qsssse , Brüsszelbe: A népek e nagy jelentőségű fórumán konti­nensünk országaiból a leg­szélesebb társadalmi réte­gek, a politikai pártok, tár­sadalmi és tömegszerveze­tek, egyházak, kormányközi szervezetek képviselőinek és. közéleti személyiségeinek százai vesznek részt. A fó­rum résztvevői megvitatják, hogy a közvélemény milyen módon segítheti elő a feszült-: ség tartós enyhítését, a dol­gozó emberiekre súlyos te­herként nehezedő fegyver­kezési verseny lefékezését; a szemben álló katonai töm­bök megszüntetését, egy minden európai országot magába foglaló . kollektív biztonsági rendszer megte­remtését. Összevetik nézetei­ket az eltérő társadalmi be­rendezkedésű országok kö­zötti gazdasági, kereskedel-, mi, műszaki. és tudományos valamint a kulturális és ag emberi környezet védelmé­ben történő együttműködés lehetőségeiről. A fórum fontos feladata lesz, hogy az érdekelt kormányokat konkrét cselekvésre késztes­se a biztonsági és együtt­működési konferencia érde­mi előkészítésére és mielőb­bi összehívására. A közgyű­lésen, a véleménycserealap­ján, sor kerülhet olyan aján­lások és javaslatok kimun­kálására is, amelyek a biz­tonsági és együttműködési konferenciát előkészítő kor­mányok számára hasznosaid lehetnek. Hazánk közvéleménye egyetértéssel és támogatás­sal követi a társadalmi erők erőfeszítéseit egy olyan új Európa kialakítására, ahol a fenyegető veszélyek he­lyett a békés egymás mellett élés elvei uralkodnak; ahol a különböző országok és né­pek között sokoldalú és gyü­mölcsöző együttműködés jön létre minden lehetséges te­rületen. A szocializmus épí­tésén munkálkodó magyar dolgozó nép azt vallja, hogy. egy ilyen magasztos célért való küzdelem egyaránt szol­gálja a ma élő és a jövő nemzedék alapvető ügyét, s mint ilyen megér mindéa errifreaigrt, \ » <

Next

/
Thumbnails
Contents