Népújság, 1972. június (23. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-01 / 127. szám

Amiről beszélni kell És mit mond a FŰSZERT? Az utóbbi másfél évtized­ben az egész világon, s így hazánkban is jelentékenyen megnőtt a nemi fertőzések száma. Az orvostudomány fejlődésének következtében ezek a megbetegedések ma a múlthoz viszonyítva sok­kal rövidebb idő alatt és na­gyon jó eredménnyel gyó­gyíthatók, a szexológusok egybehangzó véleménye sze­rint ennek ellenére foglal­kozni kell e problémával. Az ötvenes évek végén ugyanis egész Magyarországon mind­össze 3500 körül volt a go- norrheás megbetegedések száma, s ma csak Budapes­ten kétszer ennyien állnak kezelés alatt: országosan pe­dig mintegy 12 ezerre tehe­tők az ilyen esetek. Míg 1962-ben mindössze ketten szenvedtek korai fertőző szi­filiszben, ma már néhány év óta esztendőnként három- százan-ötszázan betegednek meg vérbajban. Mi az oka a nemi betege ségek visszatérésének? — vizsgálják egyre nagyobb apparátussal és körültekin­téssel a nemi erkölcs és a nemi betegségek kutatói. Egyöntetű véleményük sze­rint az okok között első he­lyen áll, hogy bár a lakos­ság széles körére nem jel­lemző a szélsőséges nemi magatartás, az emberek egy része szokatlan gyakoriság­gal és válogatás nélkül cse­réli szexuális partnereit. Ki­mutatható, hogy a nemi fer­tőzések elsősorban szexuális társulások révén terjednek; ahol is a férfiak átlag há­rom, a nők átlag nyolc partnerrel érintkeznek a fer­tőződéstől a kezelésbe vételig terjedő néhány hét alatt. A megbetegedettek kapcsolatai­nak nagy részére az jellem­ző, hogy azok futó jellegűek, jóformán alig ismerik egy­mást. Az utóbbi négy évben na­gyobb arányú felmérést vé­geztek a nemibeteg-gondozó intézetek, s 30 ezer gonorr- heás betegen nyert tapaszta­lat alapján megállapították, hogy a szexuális csoporthoz tartozás azokra a személyek­re jellemző, akik tartós kap­csolatok kialakítására egyál­talán nem törekednek, illet­ve a személyiségfejlődés va­lamely zavara miatt egyál­talán nem, vagy csak kor­látozott mértékben képesek. A szexuális társulásokban részt vevők többsége nem is képes érzelmei egy személy­re való koncentrálására, nincsenek határozott érzelmi igényei, nem képes, kötődni szerelemmel egy személy­hez. Más szavakkal ez annyit is jelent, hogy korunkban fertőzést nem „kivételesen”, '„véletlenül”, vagy „tapaszta­latlanságból” szerez valaki, hanem ellenkezőleg, a nemi fertőződés az általánostól je­lentősen eltérő szexuális ma­gatartás és életmód követ­kezménye. Igazolja ezt az a tény is, hogy a végletes nemi magatartásúak visszaeső be­tegek, újra és újra fertő­Július 2: az 50. nemzetközi szövetkezeti nap Július 2-án — immár 30. alkalommal — világszerte megünneplik a nemzetközi szövetkezeti napot. A szo­cialista országokban, s így hazánkban is a megemléke­zéssel a figyelmet a szocia­lista építő munka nagy ter­veinek megvalósítására irá­nyítják. Ebben a szellemben látott napvilágot az Orszá­gos Szövetkezeti Tanács el­nökségének felhívása is, amely leszögezi: a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusán jóváhagyott, a szocializmus építését maga­sabb színvonalon biztosító politikával teljes összhang­ban állnak a hazai szövet­kezeti mozgalom alapélvei, célkitűzései, amelyeket a szövetkezetekről szóló 1971. évi III. törvényben az or­szággyűlés is megerősített. A felhívás hangsúlyozza,, hogy a magyar szövetkezeti mozgalom napjainkban meg­becsült résztvevője a nem­zetközi szövetkezeti mozga­lomnak. Mindhárom orszá­gos tanács, valamint az or­szágos szövetkezeti tanács is tagja és cselekvő részvevője a szövetkezetek nemzetközi szövetségének. A Termelő- szövetkezetek Országos Ta­nácsának felvételével először jelent meg olyan szervezet a nemzetközi szövetkezeti ta­nácskozásokon, amely szo­cialista mezőgazdasági ter­melőszövetkezeteket képvi­sel. Az Országos Szövetkezeti Tanács elnöksége az 50. nem­zetközi szövetkezeti nap al­kalmából felhívta a szövet­kezetek tagjait és vezetőit: tevékenységük a szövetkeze­ti kongresszusokon meghatá­rozott fő feladatoknak meg­felelően, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt által kife­jezett népi-nemzeti célok végrehajtására irányuljon. Gazdasági és társadalmi cél­kitűzéseik megvalósításában, a szövetkezeti szolidaritás és együttműködés nemes esz­méi alapján nyújtsanak egy­másnak kölcsönös segítséget. Felhívta az elnökség a fi­gyelmet arra is, hogy a szö­vetkezeti munka során jut­tassál?; érvényre a csoport- és az egyéni érdekek össz­hangját, fejlesszék a szövet­kezeti demokráciát. A szö­vetkezetek ápolják a szoli­daritást, a szabadságukért küzdő, továbbá a gyarmati sorból felszabadult országok haladó szövetkezeti mozgal­msaival, és a szövetkezeti nap alkalmából Is fejezzék ki egyetértésüket, támogas­sák a Szovjetuniónak, a szocialista országoknak a világbéke megteremtéséért, az európai biztonság és együttműködés céljainak megvalósításáért folytatott küzdelmét. (MTI) A vizsgálat tárgya egy csepp víz: a mikroszkóp tárgylemezén. A látómezőn többszörös nagyságrendben ismeretlen világ tárul a szemlélődő elé. Ez a világ él, nyüzsög, lüktet: otthona a cseppben levő parányi kör, pálcika és ostor alakú élő­lénynek. Változatos élővilág. Bakté­riumok, egysejtűek sajátos és izgalmas világa ez. A Heves megyei KÖJÁL vízbiológiai laboratóriumá­ban vagyunk. A teremben felállított hosszú fehér asz- talon kémcsövek, pipetták, üvegcsészék sorakoznak. Itt dolgozik Estók Bertalan, a fiatal hidrobiológus. Hat éve vizsgálja, kutatja a parányi vízi élőlényeket, különösen megyénk hegyvidéki Víztáro­lóinak élővilágát. Az ivóvíz mindig ott van a lakások csővezetékeiben. Egyetlen csavarás és az él­tető víz kicsorog a csapokon. Szinte valamennyiünknek természetesnek tűnik ez, pe­dig a víz hosszú utat tesz meg, amíg valóban eljut a fogyasztóhoz. Mennyi szűrőn kell áthaladnia az átlátszó, színtelen folyadéknak, hogy mindenki számára élvezhető legyen. Sok részfolyamat, élő és élettelen tényező be­folyásolja ezt. Az egri hid­robiológus ennek a soka­ságnak egyik láncszemét, a vízben levő élőlények termé­szetét, életmódját vizsgálja munkatársaival. — Dr. TJherkovics Gábor kandidátus, a Magyar Tudo­mányos Akadémia főmunka­társa, a szegedi egyetemen tanított hidrobiológiára — meséli. — ö volt a meste­rem, az ő útmutatásainak köszönhettem elsősorban ződnek; Ä nemi betegség két ember zárt szexuális kö­zösségében nem létezhet, va­lakinek, egy harmadik sze­mélynek azt be kell hur­colnia. Aki tehát a szerelem­ben tartós kapcsolatokra, emberi szintű meleg, érzel­mi összetartozásra törekszik, az ösztönéletét úgy alakít­ja, hogy másnak nem okoz kárt, nem válik betegséghor­dozóvá. Sajnos, a férfiak egy része e kérdésben eléggé ön­ző és felelőtlen, holott évez­redeken át a férfi mindig féltő módon tudta védeni, őrizni szerelmi partnerét. A szexológusok másik je­lentős megállapítása, hogy az ifjúság különösen alábe­csüli a veszélyt: úgy véli, hogy a nemi kapcsolatokban minden óvatoskodás felesle­ges, mert ma e betegségek könnyen és gyorsan gyógyít­hatók, a nem kívánt terhes­ség megszüntetésére pedig megoldás a művi abortusz. Ténykérdés az Is, hogy a ma emberének idegrendsze­re hallatlan igénybevételnek van kitéve. Az egyre foko­zódó urbanizációs körülmé­nyek, az erotizált légkör, a televízió elterjedése, vala­mint a mindenhová eljutó tömegkommunikáció óriási ingertömeget zúdít az em­berre, amelyek következté­ben csökken az emberek tar­tós koncentrációra való ké­pessége. Mindezek gátolják érzelmi téren az állandó kapcsolatok kialakítását. A szakemberek szerint így fo­kozódhat a tendenciája a ne­mi partnerek gyakori cseré­jének, korunk új betegsé­gének, a promiszkuitásnak. Ez ellen védekezni kell és védekezni is lehet. De ter­mészetesen csak oly módon, ha elsajátítjuk és fejlesztjük az érzelmi kultúra alapjait, elsajátítjuk és megőrizzük az érzelmek kifejezésének em­berhez méltó anyanyelvét, s nem hagyjuk megfosztani magunkat a nő és a férfi között folyó párbeszédek leg- szebbikétől. A szerelmet, trónfosztása helyett, az azt megillető helyre kell állíta­nunk. Kocsis Éva Nem lehet a labdát továbbadni Az utóbbi néhány hónap­ban többször is szóba került Gyöngyösön a FŰSZERT munkája a különböző fóru­mokon. A népi ellenőrök vé­geztek felmérést, a kiskeres­kedelem tartott tanácskozást a vevőkkel, rendezett árube­mutatót a nagyker közre­működésével. A téma min­denütt adott volt: milyen az ellátás mértéke, mennyiben tehet még valamit a több és a jobb minőségű áruk biz­tosításáért a FŰSZERT? ** Nem nehéz elképzelni, elég sok bírálat hangzott el eze­ken a fórumokon. Ezért ke­restük fel Kormos Rezsőt, a FŰSZERT gyöngyösi egysé­gének igazgatóját, hogy tá­jékoztatást kérjünk tőle. O O O G Mit kifogásoltak a vevők legtöbbször? Kevés a száraz tészta, a félkész étel, sok a bizonytalanság a szavatossá­gi idő körül. Utóbbi időben a patron is hiányzott az üz­letekből. Nem kapják meg a kért árunak jó részét a kereskedők, mondták. Vegyük sorba ezeket. Ä .patron azért volt kevés, mert karbantartást végeztek a gyárban. A száraz tészták közül leállították a tsz-ék ál­tal forgalomba hozott készít­ményeket, mert a közegész­ségügy^ szervek nem talál­ták megfelelőnek a tsz-üze- mek higiéniáját. De Heves megyében működik még né­hány olyan szövetkezeti tész­taüzem, amelynek a termé­két a nagyker továbbítja a vevőknek. A fővárosi tészta­gyár termékei iránt a keres­let megcsappant, a békés­csabai készítmények pedig valósággal betörte)» a piacra. Kezdetben a nagy érdeklő­désnek nem tudtak tehát hiánytalanul megfelelni. Megváltozott a helyzet, ami­kor a Fővárosi Sütőipari Vállalat ugyanolyan olasz gépekkel, mint a csabaiak, megkezdték a tésztagyártást. A nagyker már tudja a választékot biztosítani. o o o © A készételek közül válto­zatlanul kevés kapható a belsőségekből, mint amilyen a pacal és a szalontüdő. Nem győzi a gyár. Kevés a győri készítésű nápolyi és keksz. Jóval többet vennének meg a vásárlók, mint amennyit a győriek csinálni tudnak. A gyümölcsléből a már is­merteket is tudják szállíta­ni: a kajszi- és őszibarack­lét, a meggylét, a narancs­lét, az alma- és szilvalét. A szénsavas szőlőlé már új terméknek számít, ahogy most kezdik elterjeszteni a zacskós, alufóliás valódi na­rancslét is. Ha a kiskereskedelem ké­ri, szívesen szállít minden­ből a FŰSZERT. Nem raj­tuk múlik tehát, ha a vevő hiába keres ilyen árut a bol­tokban. Némelyik terméken a sza­vatossági idő majdnem rejt­vénynek számít. Most egyér­telműen kiderült: minden terméken, amiért a felelőssé­get vállalnia kell a gyártó cégnek, a szavatosság idejét fel kell tűntetni. Ha ez alatt az idő alatt az árut nem ér­tékesítették, akkor a köny- nyen romlandókat minden­képpen ki kell vonni a for-. mindazt, amit e néhány év alatt elértem. Estók Bertalan egyetlen csepp vízből megállapítja, hogy az patakból, folyóból, vagy víztárolóból szárma­zik-e! Ugyanis mindegyik­nek más a színe, más tulaj­donságokkal rendelkezik és más élőlények vannak ben­ne. Hogy egy vízben sok, vagy kevés az egysejtű, mindez meghatározza annak minőségét, hogy fogyasztha­tó-e vagy sem! — Munkatársaimmal 1969- ben kezdtük meg a Mátra északi részén levő köszörű- völgyi víztároló bakterioló­giai vizsgálatát. A vízminták alapján folyamatosan meg­határozzuk, hogy mennyi egysejtű van a tárolóban. Ha sok van bennük, akkor ja­vaslatot teszünk a víz tech­nológiai tisztítására. Ez a vizsgálat a 340 ezer köbmé­ter vizet magába foglaló hegyvidéki tároló esetében különösen jelentős, hiszen a Mátra vidéki regionális víz­műhálózat részeként, jelenleg Párád és Parádfürdő lakói innen kapnak vizet. Később Bodonyt, Recsket, Mátrade- recskét és Mátraballát is be­kapcsolják ebbe a vízműhá­lózatba. Mennyire hasznosítható ivóvíz-szolgáltatásra egy ipa­ri tároló viza? Nos, ezt is megvizsgálták nemrég Es­tók Bertalan irányításával a KÖJÁL munkatársai Gyön- gyösorosziban. Biológiai és kémiai elemzésekkel bebizo­nyítottál?, hogy az ércelőké­szítő üzem tárolójának vize a nagyfokú szennyezettség miatt többszöri tisztítás után is alkalmatlan ivóvíz-hasz­nosításra. A Markazi Községi Tanács felkérésére a falu határában levő óriás víztároló biológiai viszonyait is elemezték. A vizsgálatok szerint a tároló vize az öntözésen kívül, üdülési és vízisportolási cél­ra is hasznosítható. Éppen e vizsgálatok tanulsága alap­ján várható, hogy a marka­zi tó partján üdülőnegyedet létesítenek. Pillanatnyilag a Mátrahá­za kötelében levő Csórréten épülő egymillió köbméteres víztárolót tápláló Nagypatak vizét vették vizsgálat alá. Ez a leendő víztároló segít majd ennek az országosan ismert üdülőtájnak a vízgondjain. Estók Bertalan szívesen végzi munkáját, hiszen tevé­kenysége szorosan összefügg az élő természet vizsgálatá­val, s a természet egyensú­lyának vizsgálata pedig iga­zán érdekes feladat. Azt ter­vezi, hogy a következő évek­ben megyénk valamennyi hegyvidéki víztárolójának biológiai viszonyait elemzés alá veszi, és feltárja, mik azok a tényezők, amelyek elősegítik a lakosság jobb ivóvízellátását. Heves megyében pillanat­nyilag egyedül foglalkozik a víztárolók biológiai struk­túrájának kutatásával. Kü­lönösen i hazánk legnagyobb hegyvidéki mesterséges víz­gyűjtőjének, a köszörű-völ­gyi víztárolónak élővilága foglalkoztatja. Erről tart majd előadást június végén Kazincbarcikán, az Észak­magyarországi Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat tízéves jubileumi ünnepségén, reprezentálva e tudományág Heves megyei jelentőségét. ifiéi) túsz Károly gakxmból — például a gyer­mektápszereket, a püréket —, a többit pedig csak csök­kentett áron lehet értékesí­teni. Ezt a 17/1969. MÉM rendelet 4. paragrafusa sza­bályozza. A rendelet már elmúlt há­rom éves. Ugyan hányán ta­lálkoztak a végrehajtásával? Mikor kaptak olcsóbban va­lamilyen árut azért, mert a szavatossági idejének lejárta után vásárolták meg, mond­juk: néhány nappal? OOOO Nem szállítja a FŰSZERT azt, amit kérünk tőle. Így hangzott el a legtöbb panasz a boltosok szájából. Száz té­telből csak ötvenet adott. Kormos Rezső itt újból a hiánycikkekre hivatkozik. Azokra, amiket az előbb már felsoroltunk. Hogy mennyire igyekszenek jó kapcsolatokat kiépíteni a kereskedelmi társakkal, ezt mindjárt iga­zolja a következő példával. A szállításokat tíznaponként lenne kötelességük végezni. Ök hetenként visznek árut a forgalmasabb boltokba. Gyöngyösön hetenként két­szer is megjelenik a teherko­csijuk. Azt is kiadták uta­sításba, hogy a göngyölege­ket a járatok hozzák vissza. Ne terhelje azoknak az ára * kiskereskedelem üzleteit. A Mátra az idényben so- ronkívüli szállításokat is él­vez. Ne legyen okuk mérge­lődniük a turistáknak, bosz- szankodniuk a gyenge ellá­tás miatt. Ebből lelkiismere­ti kérdést csinál a FŰSZERT. A többi a kisikeren múlik. © 0 0 © Nyilvánvaló az igazgató­nak, a vállalat vezetőinek csak egy érdekük lehet: mi­nél gördülékenyebben végez­ni a munkájukat, kiszolgál­ni a partnerokat. De hát a kocsikísérők. A kérdést egyszer és min­denkorra leveszi a napi­rendről a legújabb módszer: bevezetik itt is a kiskomté- neres szállítást. Méghozzá az országban másodikként a gyöngyösi FŰSZERT terüle­tén. A konténert a raktár­ban lesárják, azt a másod­kulccsal csak a címzett tud­ja kinyitni. Útközben tehát az áruhoz senki nem férhet hozzá. A konténerek alkal­masak arra is, hogy közvet­lenül azokból lehessen az árukat kínálni az üzletek­ben. Az egész tehát abból áll majd, hogy a tele kon­ténert lerakják a boltnál, az üreset pedig felteszik a te­herautóra, 0 0 0 0 Sok örvendetes dolgot tud­tunk meg. Mindenekelőtt azt, hogy a FÜSZÉRT-en semmi sem múlik. Ha most arra gondolunk, hogy a „lab­dát” a kisker tovább adta a nagykemek, a nagyker pe­dig az esetek egy részében a gyártó cégelmek, akkor el­jutottunk a régi módszerhez. Körbejártunk. Egy biztos: a vásárlót a legkevésbé sem érdekli, mi­lyen utat kell megtennie az árunak addig, amíg elérke­zik hozzá. A vásárló csak egyet akar: mindig azt és olyan minőségben kapja meg az üzletben, amit és amilyen minőségben meg akar' ven­ni. Legyünk igazságosak: erre a törekvés a FŰSZERT gyön­gyösi részlegénél megtalál­ható. (G. Molnár F.) Mémm Q 1979. június 1., csütöriik t t .'‘ívS' Elet a vizcseppben

Next

/
Thumbnails
Contents