Népújság, 1972. május (23. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-11 / 109. szám
Szerda e$ti külpolitikai kommentárunk Aki szelet vet... A KÖZMONDÁSOKBAN általában van valami, sok évszázad során beigazolódott bölcsesség. Most újra bebizonyosodott, hogy aki szelet vet, valóban vihart arat. Nixon elnök a vietnami blokád bejelentésével szelet vetett és nagyon nagy, öt kontinensre kiterjedő vihart aratott, a felháborodott tiltakozások viharát. Magában az Egyesült Államokban sem vált be Nixon- nak az a reménye, hogy a közvélemény jelentős része mellé áll majd. Lapjelentések szerint az 1970-es kambodzsai invázió óta nem bíráltak így hivatalos döntést. Az ország legtekintélyesebb lapja, a New York Times úgy fogalmaz, hogy az elnök „kétes indítékok alapján, bizonytalan eredményekért veszélyezteti az USA biztonságát és alapvető érdekeit.” Az amerikai kongresszusban, abban a törvényhozásban, amelynek véleményével Richard Nixon ezúttal sem sokat törődött, azzal vádolták meg őt, hogy „a harmadik világháború veszélyével” játszik. A demokrata párti szenátorok csaknem kétszeres többséggel hagyták jóvá a blokáddöntést elítélő határozati javaslatot. AGGODALMÁNAK ADOTT KIFEJEZÉST Waldheim ENSZ-főtitkár is, aki „mértéktartásra” szólította fel „az érdekelt feleket”. Szingh indiai külügyminiszter nyíltabban fogalmazott: a parlament két házának együttes ülésén ítélte el a Fehér Ház veszélyes döntését, amely — mint- mondotta — „semmivel sem igazolható”. Angliában egymást követik az Amerika-ellenes tömegtüntetések. Atkinson munkáspári képviselő határozattervben bélyegezte meg az agresszív amerikai lépést, Alex Day, a skót szaktanács elnöke sok tízezer szervezett dolgozó nevében adott hangot felháborodásának. Az NSZK-beli Frankfurtban a Nixon-döntés ellen tüntetők összecsaptak a rendőrséggel és más városokból is hasonló megmozdulásokat jelentettek. Pompidou francia elnökhöz áradnak a közületek és magánszemélyek hivatalos francia tiltakozást követelő levelei, a bécsi Kurier vezércikkben elemzi azt a kockázatot, hogy Nixon elhatározásával a vietnami háború „kiléphet lokális keretei közül”. Schmelzer holland külügyminiszter az alsóházban „kételyeit” fejezte ki az intézkedés bölcsességét illetőén, a Vatikán központi lapja, az Osservatore Romano pedig gondterhelten állapítja meg: a Nixon-döntés womán „fokozott veszély fenyegeti a békét”. EZ A RÖVID SZEMLE is jól érzékelteti, hogy a nemzetközi közvélemény hogyan vélekedik az új washingtoni lépésről, amely nem oldhat meg semmit, de mindent kockára tehet. ' ''AAAAAíW\AAÁAAAAAAAAAAAfWVWSAAAAAAWWWA^WWWWWV^V'/'AA/ flz amerikai elnök provokálja a Iái világot MÜNCHEN: A Süddeutsche Zeitung szerdán, az észak-vietnami kikötők elaknásítására vonatkozó amerikai elnöki döntést kommentálva megállapította: „Rossz, fia egy kormány elveszíti szavahihetőségét. Hol is vesse meg az ember ilyenkor a lábát? Elviselhetetlenné válik a helyzet, ha. egy kormány eljátssza a közvélemény belé helyezett bizalmát. Erre a pontra jutott el Nixr.i elnök felelős tanácsadóival együtt. Mivel a szabad világ legfontosabb és legnagyobb hatalmának vezetőjeként tette ezt, döntésével erélyesen szembe kell helyezkedni... Az európaiaknak ki kell kérniük maguknak, hogy véleményük megkérdezése nélkül, kalandokban kockára tegyék az egész világ érdekeit, de legalábbis az európai államok érdekeit... — Az amerikai elnök provokálja a fél világot, sérti a fél világ jogait, megkockáztatja azt, hogy amerikai aknákon semleges teherszállító hajók robbannak fel, megkockáztatja az amerikai torpedórombolók, valamint az orosz, lengyel és egyéb kereskedelmi hajók közti ösz- szeütközést. Tulajdonképpen kire is akar Nixon lesújtani? — A harctéren nem fog megváltozni ezzel a helyzet. A párizsi tárgyalóasztal mellett szintén nem fog javulni a helyzet, A történelem, az amerikai történelem is azt tanítja, hogy a nyomás effajta eszközei csak igen ritkán vezetnek a másik fél engedékenységére. Rendszerint ennek éppen fordítottja történik. Az álláspontok megmerevednek, új szolidaritási kapcsolatok jönnek létre.” A Münchenben megjelenő tekintélyes nyugatnémet lap végül hangsúlyozza: „Aligha vezethet győzelemre, ha a világ legnagyobb hatalmúVégső fázisba lulotfak a SÍIT- tárgyalások A finn fővárosiban szerdán speciális munkacsoportokban folytatta megbeszéléseit a szovjet és az amerikai küldöttség a stratégiai fegyverrendszerek korlátozásával kapcsolatos kérdésekről. Az értekezlethez közel álló körök szerint a tanácskozások végső fázisukba jutottak. Egyiptom és Líbia az arab egységért Szadat egyiptomi elnök líbiai látogatásának két szempontból tulajdonítanak kiemelkedő jelentőséget Kairóban. Egyrészt az arab erőforrások mozgósítása az arab akcióegység stratégiájának kidolgozása, másrészt a két országot összefűző föderációs együttműködés elmélyítése volt a Szadat— Khadhafi találkozó központi témája. A két államfő az algériai hármas csúcsértekezlet, illetve Szadat tunéziai látogatása nyomán tekintette át az izraeli agresszió elleni mozgósítás feladatait és az arab államok ezzel kapcsolatos álláspontját. Tájékozott források szerint Szadat és Khadhafi tárgyalásai fontos eredményekkel zárultak s döntéseik nagy hatással lesznek az arab erők harci tömörítésére, valamint a két ország együttműködésének fejlődé- * sére. Kairói jelentések szerint Egyiptom és Líbia további intézkedéséket tesz az államszövetségen belüli együttműködés elmélyítésére. A Bundestag; május 17-i ülése folytatja a ratifikációs vitát A szovjet—nyugatnémet és a lengyel—nyugatnémet szerződés jóváhagyását kérte Willy Brandt szövetségi kancellár a Bundestag szerdán délelőtt második olvasásban megnyílt ratifikációs vitájában. A kancellár beszédét a parlament külügyi bizottságának rövid beszámolója előzte meg. A szovjet—nyugatnéme1 szerződés jóváhagyásánál szükségességét Achenbach szabaddemokrata képviselő indokolta meg, a lengyel— nyugatnémet szerződését pedig Dieter Haack szociáldemokrata képviselő. A bizottság kereszténydemokrata kisebbségének nevében Bruno Heck fejtette ki a jobboldal jól ismert fenntartásait. Csaknem másfél órás beszédében Willy Brandt kancellár rámutatott arra, hogy a második világháború — amely tízmilliók életébe került —, keserű kérdéseket vetett fel, amelyekre a szerződéseknek kell választ ad- niok, le kell zárniok a múlt emlékekbe zárt gyötrelmeit. Felhívta a parlament figyelmét újólag arra, hogy a ratifikálás nyitja meg a nyugat-berlini rendezés életbe lépéséhez is az utat és a két német állam viszonyában is javulás következik majd be. Kormánya nevében kifejezte készségét arra, hogy szerződésben rendeződjenek az NSZK és Csehszlovákia kapcsolatai is, és ezt követően lehetővé válik a diplomáciai kapcsolatok rendezése Magyarországgal és Bulgáriával is. Ezek az összefüggések arra intenek — mutatott rá Brandt —, hogy a ratifikálásra kerülő szerződéseket teljességükben kell szemlélni és nem szabad megfeledkezni arról, hogy jóváhagyásukkal Nyugat-Németország tovább léphet a népek megbékélésének útján. Brandt hangsúlyozza, hogy kormánya és a szovjet kormány között nincs semmiféle véleménykülönbség, és meggyőződése, hogy a szövetségi gyűlés három frakciójának közös határozatát a szerződő felek is elfogadnák, A DPA jelentette este, hogy a „keleti szerződések” ratifikációs vitájának folytatását május 17-ére, szerdára halasztották. A Bundestag május 17-i ülése 14 órakor folytatja a ratifikációs vitát. &MmsU 1072. május 11., cső tőrtok nak, Nyugat Európa szövetségesének 1 kormánya va banque-ot játszik. Nixon elnök és kormánya e döntésével magában az Egyesült Államokban is hitelét vesztette. A nemzetközi küzdőtéren a bizalom megszűnése talán még súlyosabban esik latba. De úgy tűnik, hogy Washingtonban ezzel nem igen törődnek.” TOKIÓ: A japán lapok vezércikkekben kommentálják Nixon amerikai elnök döntését a VDK elleni blokádról. Az amerikai lépést indokolatlannak és beláthatatlan veszélyekkel terhes akciónak minősítik, amely nem a béke valóra váltása, hanem a vietnami háború kiszélesítése irányába hat. Az Akahata, a Japán Kommunista Párt központi lapja megállapítja, hogy Nixon amerikai elnök hétfői beszéde az amerikai imperializmus ultimátuma. A VDK elleni amerikai blokád nemcsak a vietnami nép azon elvitathatatlan joga ellen irányul, hogy saját maga döntsön sorsa felett, hanem nyílt kihívás Ázsia és az egész világ békeszerető lakosságával szemben. A világ demokratikus erőinek most elsőrendű kötelessége, hogy minden eddiginél nagyobb támogatást nyújtson az amerikai Imperialista agresszió ellen harcoló vietnami népnek. Ezért döntött úgy a JKP Központi Bizottsága, hogy május 13-án, a Vietnammal való szolidaritás napjának nyilvánítja, s országos mozaa' m keretében-,'czi ki tevékeny szolidaritását a hős vietnami néppel. NEW YORK: Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára kedden «a legnagyobb fokú mértéktartóra” Több amerikai egyetemen tiltakozó gyűléseket és tüntetéseket tartottak az észak-vietnami kikötők elaknásítása ellen. Kép: A minneapolisi egyetem tüntető diákjai ellen rendőri alakulatokat is bevetettek. (Telefoto — AP—MTI—KS) szólította fel az indokínai háborúban részvevő feleket. A világszervezet főtitkárának egyik szóvivője szerint azonban Waidhaim csak akkor fog élni jogával, hogy összehívják a Biztonsági Tanácsot, ha biztos lehet afelől, hogy „a találkozóból valami békés dolog alakul ki”. A szóvivő tájékoztatása szerint egy órával Nixon beszédének elhangzása előtt George Bush, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete tájékoztatta Waldheimet az észak-vietnami kikötők elaknásítására vonatkozó amerikai tervekről. A világszervezet főtitkára kedden délután Jakov Malik nagykövettel, a Szovjetunió állandó ENSZ-képviselőjével tárgyalt Azt tervezi, hogy Nixon döntéséről konzultálni fog Huang Huával, a Kínai Népköztársaság ENSZ-kül- döttségének vezetőjével is. ŰJ-DELHI: Szvaran Szingh indiai külügyminiszter a parlament két házának szerdai együttes ülésén elítélte az indokínai háború újabb eszkalációjára vonatkozó amerikai döntést. Mint mondotta, az észak-vietnami kikötők Nixon által elrendelt elaknásítása nem szolgálja a béke ügyét, s az eszkaláció semmivel sem igazolható. Az indiai diplomácia ve zetője végül reményét fejezte ki, hogy a parlamenti képviselők a háború legutóbbi eszkalációjának elítélésében csatlakoznak a kormányhoz. Helyszíni sajtótájékoztató a VDK elleni újabb amerikai gaztettekről Az amerikai haditengerészet felvétele arról, hogyan akná- sítják cl a VDK kikötőit, Nixon május 9-i rendelkezése után. Mint a képen látható, az aknák sebességét a becsapódás,, előtt kinyíló ejtőernyő csökkenti. (Telefoto — MTI Külföldi Képszolgálat) HAIPHONG — HANOI Szerdán hajnalban a Hanoiban akkreditált külföldi tudósítóik egy csoportja Haiphongba utazott, ahol Hoan Thao, a városi tájékoztatási hivatal elnöke ismertette a haiphongi kikötő ellen kedden reggel intézett kalóztámadást. Az amerikai 7. flotta hajói kedden egész délelőtt lőtték Don Son üdülőtelepét, valamint An Thuy járás három községét. A parti őrség azonnal tüzet nyitott a támadókra és két torpedórombolót felgyújtott. A hadihajók támadásával egyidejűleg repülőgépek támadták a kikötőt majd helikopterről almákat telepítettek a kikötőbe és az úgynevezett 0 pontra, a hajók várakozási helyére. Felkerestük a vietnami— csehszlovák barátság kórházban fekvő szovjet sebesülteket. Közülük Naumov hajó- orvos és Lukacsov szakács könnyebben sérült, a 20 éves Drogajcsev matróz állapota igen súlyos. A látogatás után visszaindultunk Hanoiba. Alig hagytuk el a várost, ismét megjelentek Haiphong fölött a Phantomok. A támadókkal több vietnami vadászgép vette fel a harcot. Még el sem értük Hanoi határát, amikor a főváros fölött is megjelentek az amerikai repülőgépek. A bombázás ellenére 1 ény telenek voltunk bemenni a városba, így tanúi lehettünk, hogy a főváros lakossága fegyelmezett rendben fogadta az újabb terrorbombázást. A város védői légvédelmi tűzzel árasztották el a támadókat, s a város fölött liégi csata bontakozott ki. A szerda délelőtti bombázások idején légi csatában és légelháritó tűzzel Yen Baí tartomány felett kettő, Haiphong felett három, Hanoi fölött kilenc amerikai gépet lőttek le és több pilótát elfogtak. A dél-vietnami frontokon változatlan hevességgel folynak a harcok a saigoni bábrendszer ellen. Mint arról a dél-vietnami felszabadulás hírügynökség beszámol a hazafiak / támadó hadműveletei nyomán egyre szélesedik az elégedetlenség a saigoni hadsereg katonái között. A beszámolóból kitűnik, hogy mind nagyobb méreteket ölt a bábhadseregiben a dezertálás és a parancsok megtagadása. 1 A saigoni hadsereg stratégiai tartalékához tartozó 5, ö. és 7. zászlóaljakat Bien Hoa tartományban büntető expedícióra vezényelték ki. A három zászlóalj a parancs teljesítését a helyszínen megtagadta és teljes felszerelésével szétszóródott a tartomány területén. Az ellenük kivezényelt katonai rendőrség hiába állított megerősített őrségeket az utak mentén, a dezertált katonák és tisztek közül senkit sem tudtak elfogni. Amerikai atomgyakorlat Japánban TOKIO: A■ „Békét Vietnamnak” elnevezésű japán bizottsá szerdán közölte értesülése szerint a Nyug. ' pánt- levő Iwakuni légi i ' " ponton az amerikaiak hadgyakorlatot hajtottak végre, amelynek során atombombákkal szerelték fél a támaszpontom lévő repülőgé*. pékét. Az Iwakuni tárna: ponton nagyszámú ameril tengerészgyalogság tartóz! ,;k. A japán szervezet va bűnek tartja, hogy i soulo „atomgyakorlatot” t< toltak az utóbbi hetekben Tokio külvárosi térségéb lévő Yakofca légi támaszpc ton is.
