Népújság, 1972. május (23. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-27 / 123. szám

I Péntek esti külpolitikai kommentárunk Derűs tavasz TULAJDONKEPPEN derűs tavasza ez a világnak, s benne különösen Európának. A Szovjetunió és szövet­ségesei következetes külpolitikájának, a békés egymás mellett élés elve gyakorlati megvalósulása mozzanatai­nak vagyunk tanúi 1972. tavaszán. Mert Podgornij elnök nemcsak mondta, de őszintén gondolta is a hét elején Nixont üdvözlő beszédében, hogy a Szovetunió kész nemcsak normális, de baráti kapcso­latokra is az Egyesült Államokkal. S lám: a moszkvai csúcstalálkozó még be sem fejeződött, máris aláírt egyez­mények egész sora bizonyítja e gondolat igazságát, sazt a tényt, hogy noha az ideológia, s a társadalmi berendez­kedés terén megalkuvást nem tűrő ellentétek és különb­ségek vannak a világon ma létező két nagy világrend- szer között, azért ez nem akadálya annak, hogy a külön­böző világrendszerekben élő országok között — azok leg­erősebb országai között is, a Szovjetunió és az Egyesült Államok között —, békés legyen a kapcsolat és gyümöl­csöző az együttműködés, mindkét fél kölcsönös előnyére. S NEMCSAK a legnagyobbakról van szó. Itt van például két, ugyancsak különböző világrendszerekhez tartozó ország, Lengyelország és a Német Szövetségi Köztársaság. A hosszú ideig tartó konfrontáció kette­jük között is megszűnt. Miképp a lengyel parlament kül­ügyi és törvényhozási bizottságának most lezajlott egész­napos ülésén — amelyen a bonni ratifikációt vitatták meg —, Olszowski külügyminiszter kijelentette: „A ra­tifikáció fontos állomás az enyhülés, az államközi kap­csolatok és az együttműködés erősítése útján. Egyebek közt reális lehetőségeket teremt arra, hogy a közeljövő­ben létrejöjjön az összeurópai biztonsági konferencia. Nemcsak megtartásának, de sikerének a feltételei is biz­tosítottak már. A lengyel—nyugatnémet szerződés élet- beléptetésével megkezdődik Lengyelország és az NSZK kapcsolatai normalizálásnak folyamata. Lengyelország pontosan megtartja az egyezmény elveit és pontjait. A diplomáciai kapcsolatok felvétele mellett a normalizálás szempontjából egyik fontos terület lesz a gazdasági és a tudományos—műszaki együttműködés”. AZ EGYIK NÉMETORSZÁG — az NDK —; húsz évvel előzte meg a másikat, az NSZK-t, a Lengyelország­gal való kapcsolatok normalizálásában, az Odera—Neisse határ, a háború következtében kialakult helyzet elisme­résében. Hiszen Lengyelország és az NDK következetes békepolitikája éppúgy, mint a Szovjetunió, kitartó, szí­vós munkájával hozzájárult ahhoz, hogy Európára derűsebb tavaszok virradjanak. <VWAAAAA/NMAAAAAAAAAA/VSA<WWVWWWWWVWA\AAAA<VWAAAAWW Szocialista brigádvezetők IV. országos tanácskozása (Folytatás az 1. oldalról) kell vonni a szocialista tu­lajdonban lévő vállalatok, üzemek vezetésébe is. Ez nem egyszerűen jókívánság, ha­nem társadalmi szükségsze­rűség, a vezetők iránt tá­masztott jogos követelmény. Az üzemi demokráciának az az osztály tartalma, hogy erő­síti a munkáshatalmat. Hasz­nos javaslat hangzott el a vasas szocialista brigádveze­tők ágazati tanácskozásán. E javaslat lényege, hogy a vállalatoknál évente leg­alább két alkalommal rend­szeresen hívják össze a vál­lalati szocialista brigád veze­tőket. Legyen ez olyan fó­rum, ahol a dolgozók el­mondhatják észrevételeiket, javaslataikat, bírálatukat. Nagyobb anyagi, erkölcsi megbecsülést a brigádoknak A továbbiakban a brigá­dok anyagi, erkölcsi megbe­csüléséről szólt az előadó. Hangsúlyozta többek között, hogy a brigádok anyagi, er­kölcsi megbecsülése terén is többet, jobbat kell biztosíta­niuk a vezetőknek. A jobb munka, a feladatait ellátó brigád nagyobb rangot, több elismerést érdemel. El kell érni, hogy a brigádok erő­feszítéseit kövesse a köszö­net, hogy javuljon tovább, váljon közvetlenebbé a ve­zetők és a vezetettek érint­kezési formája, a szocialista emberség legyen az uralkodó az emberekkel való bánás­módban, fejlődjön, formá- lódjon a munkahelyek szo­cialista szellemű légköre. — Élni, közel egymáshoz, megértésben, összhangban, segítőkészen és felelősséggel, az élet gondjait, bajait, örö­meit és szépségeit egymás közt megosztva —, ez a szo­cialista brigádmozgalom cél­ja, értelme, hitvallása. Ha mindenki megérti céljainkat és törekvéseinket, ebből kö­vetkezően önmaga termelési és társadalmi feladatait, ak­kor gyorsabb ütemben és ha­marabb valósítjuk meg leg­szebb célunkat, a szocialista Magyarország felépítését — fejezte be beszédét a SZOT főtitkára. Ezután vitára ke­rült sor. Szót kért többek között Bisziku Béla, a párt KB titkára. Biszku Béla felszólalása Az EPPO vezetői me A héten hivatalos látoga­tásra Magyarországra érkez­tek az EPPO —■ a Földközi­tenger környéki Országok Nemzetközi Növényvédelmi Szervezetének — vezetői, hogy tanulmányozzák a ha­zai növényvédelmi szolgálat tevékenységét, különösen az egyes szerek toxikológiai ha­tásait. A delegáció Fejér és Nóg- rád megyei látogatás után, pénteken Egerbe érkezett, ahová elkísérték a Mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium növényvédelmi főosztályának, valamint a Növényvédelmi Kutató Inté­zet vezetői is. A vendégek megtekintették a Heves me­gyei Növényvédő Állomás új kombinátját, melynek mun­kájáról Józsa Károly igazga­tó adott tájékoztatást. Az EPPO szakemberei főként a közfogyasztásra kerülő élel­miszer-gazdasági termékek vegyszervizsgálatai iránt ér­deklődtek. * P OffTJElENTÉU/HK NSZK— Szovjetunió 4:1 (0:0) Az olimpiai stadionavató mérkőzésen különösen Mül­ler (3) volt elemében. Bisziku Béla, az MSZMP Központi Bizottságának titka, ra beszéde bevezetőjében át­adta a tanácskozásnak a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának üd­vözletét, majd hangsúlyozta: a szocialista brigádok kima­gasló érdemeket szereztek az utóbbi másfél évtized alatt el­ért társadalmi eredményeink kivívásában. Több tízezer munkás kóblektivának szá­mottevően megnőtt a szak­mai félkészültsége, teljesítő- képessége. Az összefogás, a szervezettség, az egymás irán­ti segítőkészség is előmozdí­totta, hogy a szocialista bri­gádok eredményesebben dol­goztak és dolgoznak a nép- gazdasági célok és a vállala­ti feladatok teljesítéséért. Ezután arról beszélt, hogy a gazdasági vezetők figyel­jenek jobban oda a szocia­lista brigádok munkájára, szocialista kollektívák véle­ményére. A gazdasági és a műszaki vezetők fordítsanak nagyobb gondot arra, hogy a brigá­dok észrevételei, javaslatai ne maradjanak a pusztába kiáltott szavaik. A bürokrati­kus, a tehetetlen vezetőt ne­héz támogatni A papírtolo­gatás, a döntéseket kerülő vezetők tehetetlensége fékezi az üzemi demokrácia érvé­nyesülését is. A szocialista brigádokat bántja — folytat­ta —, ha laza a munkafe­gyelem, ha a szervezetlenség miatt elpocsékolódik a drága idő, az anyag és az energia. A párt kéri a brigádokat: for­dítsanak erőt az ilyen jelen­ségek felszámolására. Tág le­hetőségeket nyújt eme az üzem és munkaszervezés kor­szerűsítésére most kibontako­KlSZ-védnökséggel épül a Csebokszári lakótelep Egerben A Heves megyei Tanács Építőipari Vállalat ifjúmun­kásai a napokban nagygyűlé­sen határozták meg az ifjúsági törvényből adódó vállalati feladatokat. Egyben meg­bízták a KlSZ-csúcsvezető- ség tagjait, hogy ezeket az elképzeléseket továbbítsák a vállalat gazdasági vezetői­hez. A nagygyűlésen a KISZ­fiatalok javaslatára bejelen­tették, hogy védnökséget vál­lalnak az egri Csebokszári lokótelep, valamint a válla- , lati tanulóotthon építése fe­letti Az ifjúsági nagygyűlés be­fejezéseként a részvevők táviratot juttattak el az USA budapesti nagykövetségére, hogy hangot adjanak a viet­nami háború folytatása elle­ni tiltakozásuknak. 25 éve történi s Bankok - állam! ellenőrzés alatt A FELSZABADULÁS utáni gazdasági és politikai küzde­lem, amely az ország népi demokratikus fejlődésének meggyorsításáért, a szocialista építés előfeltételeinek megte­remtéséért folyt, 1947. nyarán újabb döntő állomásához ér­kezett. A kérdést a forradalmi de­mokratikus átalakulás veze­tő, szervező ereje, a Magyar Kommunista Párt így vetet­te fel, s tárta nyíltan a dol­gozók elé: „Kié legyen az or­szág? A harácsoló tőkéseké, bankárok és nagykereskedők maroknyi csoportjáé, vagy a dolgozó millióké?” — s^a párt és a köréje tömörülő bai- i i I8Ä májas VI., ssombai oldali erők a kérdésekre vá­laszoltak is: „nem a tőké­seknek, a népnek építjük az országot!” Ennek az ország­szerte nagy visszhangra ta­lált politikai-gazdasági jel­szónak az eredményeként 1947. május 28-án a Gazda­sági Főtanács — első lépés­ként —, határozatot hozott a nagybankok állami ellenőrzés alá helyezéséről. A kommu­nisták nyíltan megmondot­ták, hogy ezt valóban csak a kezdetnek szánják, s a hitel­szervezet, valamint a bankok állami ellenőrzésével nem le­het helyettesíteni az államo­sítást. Amikor május 28-án a Gaz­dasági Főtanács határozatot hozott a négy legnagyobb pénzintézet — a Nemzeti Bank, a Hitelbank, a Keres­kedelmi Bank és a Leszámí­toló Bank —, s még továbfes kilenc pénzintézet állami el­lenőrzés alá helyezéséről, a kommunisták egy pillanatig sem titkolták el, hogy ez a rendszabály az államosítás előkészítését szolgálja. Sze­rencsére a kérdés megítélésé­ben a Szociáldemokrata Párt­ban is — kezdeti ingadozás után —, a baloldali álláspont győzedelmeskedett; az SZDP vezetősége — leküzdve a párt jobboldalának ellenállását —, üdvözölte e fontos gazdasági­pénzügyi lépést, amelynek rendkívüli politikai jelentő­sége is volt. A KÉT MUNKÁSPÁRT­NAK így kialakult egysége volt a biztosíték arra, hogy hamarosan megtörténjék a bankok és az egész hitelszer­vezet államosítása, miután' június 9-én már a koalíciós pártok is mind magukévá tették ezt a programot. ü. t. Füzesabonyban: Együttműködési megállapodás a tanács és a népfront között Füzesabonyban csütörtökön délelőtt ülésezett a Hazafias Népfront járási bizottsága, amelyen a nemrégiben le­zajlott népfrontkongresszus határozataiból adódó járási feladatokat vitatták meg. A járási népfrontelnökség és a járási hivatal közös együtt­működési megállapodást dol­gozott ki, melynek tervezetét dr. Orosz Miklós, a járási hivatal elnökhelyettese ter­jesztette a bizottság elé. A népfront jelentős segít­séget ad a megyei tanácsta­gok járási csoportjának mű­ködéséhez, üléseik előkészí­téséhez. A községi tanácsta­gok a népfrontbizottsági ta­gok részére közös oktatáso­kat, jogszabályismertetéseket rendeznek a tél folyamán. A megállapodás kitér a községpolitikai feladatok se­gítésére, társadalmi munkák szervezésére, valamint a bé­kemozgalom és a népek kö­zötti barátság elmélyítése céljából szervezett akciók közös támogatására is — hangzik többek között az előterjesztésben. zó, átfogó munka, amelyet központi bizottságunk kezde­ményezett. Ennek sikeréért nagyon sokat tehetnek a bri­gádok. Beszéde további részében gazdasági életünk fejlődésé­ről szólt az előadó. Elemezte életszínvonal-politikánkat. A X. pártkongresszus határoza­tainak megvalósítását, majd a nemzetközi élet eseményeiről beszélt és felszólalását a kö­vetkező szavakkal fejezte be: — Amikor majd hazatér­nek innen, megkérdezik Önöktől: mi volt, hogyan volt ezen a tanácskozáson ? Meg­kérdezik a saját brigádjaik és a környezetükben dolgozó szocialista brigádok is, ame­lyeket képviseltek. Erre a kérdésre persze kutyafuttá­ban nem fognak tudni ér­demben válaszolni, és persze azzal sem, hogy „olvassátok el, benne van az újság­ban...” Mert van valami, ami nagyon fontos és nem lesz benne az újságban. Az ugyanis, hogy az egyes bri­gádok hogyan alkalmazzák, hasznosítsák azt a sok ta­pasztalatot és útmutatást ami itt, a tanácskozáson el­hangzott, hogyan használják fel mindezt úgy, hogy az egyes brigádok, a maguk sa­játos feladatait és körülmé­nyei közepette, ténylegesen előrelépjenek. — Pártunk azt kívánja önöktől, hogy alaposan vitas­sák meg az itt elhangzotta- i kát. így válik ez a tanácsko­zás valódi haszonná, anyagi erővé. Az ennek a tanácsko­zásnak a legfőbb értelme, hogy a munka további javí­tásának, a szocialista brigád­élet kiteljesítésének emelője legyen. A tanácskozás ma folytató­dik. 22 gépkocsi­nyeremény Heves megyében Az Országos Takarékpénz« tár május 25-én és 26-án,' Pécsett, a Nemzeti Színház Kamaraszínházában rendezte a gépkocsi nyereménybetét« könyvek 44. sorsolását. A sorsoláson az 1972. ja« nuár 3'1-ig váltott és április 30-án még forgalomban levő 5000 és 10 000 Ft-os betét­könyvek vettek részt. A 155 900 db 10 000 Ft-oS betétkönyv után 165, a 71,5 155 db 5000 Ft-os betét­könyv után 378, összegen 543 autót sorsoltak ki. összegű betét* 10 000 Ft könyvek Sor. Szára Kisors. gépk. 9 000 229 Skoda S 100 9 004 167 Skoda S 100 9 005 278 Zsiguli 2101 9 020 222 Trabant L. 601. S 9 024 226 Moszkvics 412 9 024 372 Moszkvics 412 5000 Ft összegű betétkönyv vek; 9 502 029 Zsiguli 2101 _ 9 533 997 Skoda S 100 9 537 523 Trabant L. 601 S3 9 539 832 Wartb. de L. 35? 9 540 662 Zsiguli 2101 9 542 211 Moszkvics 412 9 543 057 Trabant L. 601 S3 9 543 645 Moszkvics 412 9 546 202 Skoda S 100 9 546 277 Moszkvics 412 9 546 997 Trabant L. 601 Sí 9 548 531 Trabant L. 601 S. 9 550 504 Trabant L. 601 S. 9 552 392 Skoda S 100 9 553 332 Skoda S 100 Y 9 562 062 Moszkvics 412 3 Fiatalok! Vár benneteket Szellőző Művek LÉGTECHNIKAI BERENDEZÉSEK GYÁRTÁSÁRA. FELVESZÜNK; Közép és 3 általános iskolát végzett fiatalokat gépiforgácsoló, vas­es fémszerkezeti lakatos szakmákban tanulónak — Kollégiumot biztosítunk. — Havi ösztöndíj 260 forinttól 600 forintig. — Évente egy alkalommal 2 hetes ingyenes üdülés. — Térítésmentes étkezés. — Sikeres szakmunkásvizsga után személygépkocsi-jo­gosítvány azoknak, akik a vállalatnál fognak dolgozni. — Közép- és felsőfokú tanulást biztosítunk esti, illetve levelező tagozaton. — Tanulmányi eredménytől függően pénzjutalomban ré­szesülnek tanulóink! Jelentkezés: SZELLŐZŐ MÜVEK, Budapest, XI., Építési u. 8—12. Közgazdasági és munkaügyi főosztály. I I

Next

/
Thumbnails
Contents