Népújság, 1972. május (23. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-27 / 123. szám
Mérlegen A közös községi tanácsok működésének tapasztalatai Az elmúlt években napirendre került a tanácsok népképviseleti-önkormányzati és államigazgatási jellegének erősítése, fejlesztése. Heves megyében az Elnöki Tanács 1970. július 1-i rendeletével székhely-községgé nyilvánította Bélapátfalvát, Egercse- hit, Pétervásárát, Verpelétet és Poroszlót, s ezeken a helyeken közös tanácsok szervezését határozta meg. A közös tanácsokhoz 12 község tartozik, e települések közigazgatásilag önállóak. EGYSÉGES Állásfoglalást ALAKÍTOTTAK KI Az átszervezésnek úgyszólván még csak kezdeti tapasztalatai vannak, de az eredmények már gazdasági téren, sőt politikai, társadalmi vonatkozásban is jelentősek. Az eredmények sok osz- szetevői közül legfontosabbként megállapítható, hogy ja- nult a választók és választottak, a tanácsok és a népfrontbizottságok kapcsolata, együttműködése. Ezek a kapcsolatok egyre inkább élőbbé válnak. Pétervásárán például a lakosság igényeinek kielégítésére víztársulat létrehozását tervezik. A terveket ismertették a lakossággal, kikérték és összesítették a választópolgárok véleményét, elképzeléseit, s ezek ismeretében a tanácsok és a Hazafias Népfront egységes állás- foglalásokat alakítottak ki. Pétervásárán kívül egészséges, jó ivóvizet kap a két társközség, Erdőkövesd és Kisfüzes, amelynek korábban ilyen nagy horderejű létesítmények megvalósítására nem voltak képesek. A közös tanácsok szervezése idején voltak, akik attól féltették a társközségeket, hogy hátrányos helyzetbe kerülnek, fejlődésük majd elmarad a székhely-községek fejlődésétől. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy nem volt igazuk az aggodalmaskodóknak. Mónosbél községnek például egész évben csak 17 000 forint állt ■ fejlesztési feladatok megöl dósára korábban, s mióta Bélapátfalvához tartoznak tanács ilag, 64 ezer forint értékű beruházást valósítottak meg egy esztendőben — autóbusz- várót, járdát építettek és a művelődési otthon felújítását végezték el. És hasonló ai'á- nyú fejlesztések történtek más közös tanácsok társközségeiben is. Növekedett a közös tanácsú községekben a társadalmi munka értéke. Például Mónosbél, Bükkszentmárton és Üjlőrincfalva községekben a választásokat követő fél év során végzett társadalmi munka értéke meghaladta a 150 000 forintot, holott ez korábban egészen elenyésző értékű volt. A TANÁCSI VEZETÉSBEN IS HELYET KAPNAK A társközségek érdekvédelme biztosított, tanácstagjaik megfelelő arányban foglalnak helyet a közös tanácsban, sőt szerepet kapnak a tanácsi vezetésben is. A végrehajtó bizottságokban ott vannak a' társközségek választott képviselői, ezek egyike-másika számos helyen társadalmi elnökhelyettesi tisztséget tölt be. A társközségek tanácstagjai otthonosan érzik magukat a közös tanácsi hivatali apparátusában, kapcsolataik egyre szorosabbakká válnak, a kölcsönös bizalom egyre inkább tovább mélyül. A társközségek tanácstagjai tanácstagi csoportokban tömörülnek, ezek tevékenységét a közös tanácsok szervezeti és működési szabályzata rögzíti. A tanácstagi csoportok a társközségek valamennyi problémáját ismerik, az érdekek érvényesítését képviselik a közös tanács ülésein. Növekedett a közös tanácsú községek taná<»tagjainak aktivitása, fokozottabb felelősséget éreznek a választóiktól kapott megbízások teljesítése iránt, rendszeresebben részt vesznek a testületi üléseken, a hozott határozatok végrehajtására a korábbinál is eredményesebben szervezik, mozgósítják a lakosságot. A tanácstagok interpellá- ciós kérdéseivel a közös tanács apparátusa nagy gonddal, figyelemmel foglalkozik, így az apróbb részletkérdésekben. is jól tájékozottak, a társközségek szinte valamennyi problémája ismert előttük. Rendszereseit megje- „ lennek a közös tanács tisztségviselői a társközségekben, a tanácstagoknak közvetlen beszélgetéseken adnak tájékoztatást egyes feladatok teljesítéséről. KÖZIGAZGATÁSI FOGADÓNAPOK Az elmondottakon kívül a közös tanácsok hivatali dolgozói a társközségekben rendszeresen közigazgatási fogadónapokat tartanak. E fogadónapokon kiadják a lakosoknak a szükséges bizonyítványokat, igazolásokat, sorra feljegyzik azokat a kérelmeket, amiket helyben, nem tudnak elintézni, s ezeket is a legrövidebb időn belül teljesítik. Valamennyi közös tanácshoz tartozó községben sor került falugyűlésekre, ahol a vezetők tá jékoztatást adtak, a tanács tevékenységéről, s kérték a lakosság részvételét a feladatok megoldásához. A lakosság valamennyi helyen igen nagy érdeklődést tanúsított e falugyűlések iránt, őszintén és nyíltan elmondták véleményüket, kifogásaikat és összeségében kedvezően ítélték meg a közös tanácsok eddigi tevékenységét. A társközségek tanácstagjainak beszámolóit is sokkal többen hallgatják meg, mint koráb ban. Éppen ezért a tanácstagok fokozottabb figyelemmel intézik településük lakossá gának ügyeit, közreműködé sük nélkülözhetetlen tényezője a társközségekben lebonyolódó állami munkának és ügyintézésnek. NEMCSAK SZÜKSÉGES, DE HASZNOS IS! Az 1970. július elseje óta eltelt idő tapasztalatai mind azt bizonyítják, hogy a közös tanácsok munkája helyes irányban fejlődik, az ott élő állampolgároknak megfelelő, előnyös az új szervezeti forma, a tanácstagok aktívan tevékenykednek. Bizonyítják tapasztalataink, hogy az érdekelt községek tervezett fejlesztése meggyorsult, a társközségeknél a közös tanács a megfelelő alapellátást jó színvonalon biztosítja. Igazolják az eddigi tapasztalatok, hogy a közös tanácsok megalakulása nemcsak szükséges volt, hanem hasznos is — minden tekintetben korszerűbb gondolkodásra és cselekvésre ösztönöz. Az új szervezeti forrna keretei jó lehetőségeket biztosítanak az állampolgárok, de a tanácsi szervek számára is, az ott élő emberek igényeinek kielégítésére és a tanács kapcsolatainak szélesítésére. Görög István; a megyei tanács titkárságának szervezési csoportvezetője A városliget utolsó nemzetközi vására az idei. Az eltelt sok esztendő alatt már hagyománnyá vált „elzarándokolni” az ország legtávolabbi részéből is a bemutatóra, hiszen az mindig tartogat meglepetéseket, emlékezetes látnivalót. Több mint négyezer munkás dolgozott hosszú hetekig a vásár előkészítésén, amely ezúttal 41 ország kiállítóit fogadta. Néhány napra ideköltözött a nagyvilág... Az idei vásáron reprezentatív kiállítással jelentkezett a magyar élelmiszer- és fagazdaság. ízlésesen csomagolt húskészítmények, címkékkel díszített palackozott fajborok, fóliazacskóba csomagolt cukrok, különibözö sütőipari termékek bizonyítják hazai élelmiszergazdaság gunk elismerését. A vásárra látogató külföldi és hazai szakemberek lentkezett az Egri Dohánygyár: a zöldszínű. dobozba csomagolt, enyhén mentolos ízű Százéves cigarettával és a filteres Symphoniával. . A dohányosok különösen az új Százéves iránt érdeklődnek. A Magyar Cukoripar Mát- ravidéki Cukorgyárai közül a selypiek termékei érdemelnek említést. A hagyományos kristály-, por-, kockacukor, valamint az „emeletes” süvegcukor 'mellett bemutatták a fogyasztóknak a fóliákban csomagolt cukorlisztet, melyet főként gyümölcsízesítésre használhatnak a háziasszonyok. Nagy az érdeklődés a Heves megyei Szeszipari Vállalat által palackozott Egri víz iránt. A kobaltkék címkével ellátott minipalackok mellett félliteres üvegeket is kiállítottak. A Borgazdasági Vállalatok Trösztjének képviselői köAz ízléses palackokban — egri bor. Fotó: Tóth Gizella számos új termekkel is találkoznak, ha belátogatnak ebbe a nagyméretű üvegbéléses pavilonba. Az új termékek között néhány Heves megye élelmiszer- és fagazdaságát dicsén. Közvetlenül a bejárat mellett a Magyar Dohányipar fogad bennünket. A füstszűrös cigaretták és szivarok sorában két új termékkel jer~ VALLOMÁS Esetlen, ritmustalan, lángolás nélküli ez a vallomás, de vallomás a javából. A negyvenkét éves nő arcáról soha nem tűnik el beszéd közben sem a mosoly. Járkál a keményre döngölt földön a konyhában, kenyeret vág, a gyerekek elveszik, kiszaladnak á nyitott , ajtóin az udvarra, az asszony mezítlábas talpa csendesein suhan a konyhaszekrénytől az asztalig, a gyerekek megint beszaladnak, egymást lökdö- sik az asztalnál, az asszony széles arcán végigszalad a mosoly, újra egyedül maradunk, leül, ölébe ejti a kezét és azt mondja: boldog vagyok. — Tíz gyerekem van. A legidősebb, Erzsi, férjhez ment má.r, huszonegy éves, A legkisebb ötödik hónapos. Igen, mindig ebben a házban laktunk. Két helyiség van csak, de azért nem alszunk a földön. Tudja, amikor 49- .ben összeházasodtunk, kettőnknek elég volt, aztán meg jöttek a gyerekek és azokra kellett a pénz. Egy kereső volt mindig a háznál, a férjem, házépítésre nem is lehetett soha gondolni. — Mindig kérdezik, hogy lehet tíz gyerekkel meglenni. Én meg azt kérdezem, hogy lehet anélkül lenni. Tudja, mi mindig úgy ebédelünk, hogy a fal mellől kivesszük az asztalt a konyha közepére és körülüljük. Amikor Erzsi lányom férjhez ment, aztán meg Kati elkerült gimnáziumba, nekem az olyan rossz volt, hogy nincsen ott a két lány az asztalnál. — Hogy elhatároztam-e előre, a tíz gyereket? Nem. Csak azt tudom, hogy én egyedül voltam, de engem nem heveit Jel az anyám. Boldog voltam, amikor meglett az első lányom, 21 éves koromban, de boldog vagyok most, hogy itt van ez az öthónapos lány, negyvenkét éves koromban.. Nem vagyok már fiatal, tudom. Egészséges parasztasszony vagyok, a gyerekeim is mind épek, egészségesek. Sokat kell rájuk mosni, vasalni, de az a jó. Ez hozzátartozik az élethez és a boldogsághoz is. Nagyon sokat körmöltem a mosással a tíz gyerekre, de soha semmiért nem voltam leverve, soha nem voltam ideges és mérges. Huszonhárom éve élek a férjemmel, de mi még egy percig haragban nem voltunk. Az uram negyvenkilencben már a vasútnál dolgozott, ott dolgozik most is. Becsületesen dolgozott mindig, mostani keresete 1750 forint, meg kap 1300 forint családi pótlékot. Én a tsz- ben dolgozom tizenhárom éve, a két fiam is ott van. Az egyik kőműves, a másik villanyszerelő tanuló. Kati lányom a postán dolgozik, ő már keres magára. Az apróbbak még iskolába járnak. Hát ilyen egyszerű a mi életünk. Én még életemben nem kívánkoztam sehová, csak itthon lennék mindig legszívesebben. Boldog vagyok, amikor a gyerekeim körülöttem vannak. Mindegyik itthon ebédel, ez a legjobb az egész napban. — Szeretnénk házat építeni. Valamiféleképpen nagyobb kölcsönt, vagy segélyt kérni a tanácstól. Egyszer lett volna rá alkalmunk, amikor az árvíz volt Poroszlón. Akkor itt volt valahonnan egy bizottság és azt mondta az egyik ember, hogy miért nem öntöttünk vizet a szobába, akkor árvízkárosultnak nyilvánították volna a lakást és pénzhez jutottunk volna, amiből lehet építkezni. Nem való nekünk ilyesmit tenni, nem is tettük meg akkor sem, nem tennénk most sem. A férjem a pályamunkán, én a tsz-ben mindig becsülettel dolgoztunk, évek óta csak azt kérjük, hogy olyan összeggel segítsenek, amivel el tudunk kezdeni egy építkezést, mert hát tíz gyerek mellett nem nagyon lehet spórolni. — Lassan öregasszony leszek. A gyerekeim majd elmennek, mi meg maradunk megint ketten. De azért ez még messze van, hát hiszen még félesztendős sincs a legkisebb Feláll, tiszta zsebkendőt ad Pirosnak, aki indul az iskolába, az egyik fiúról leparancsolja a fehér zoknit, mert piszkos, úgy nem lehet elmenni hazulról. Kikísér a kertajtóig, búcsúzunk, természetes, egyszerű mozdulattal kezet nyújt. A felsőzsebembe teszek egy kis cédulát, hogy ott hordjam a szívem fölött sokáig, a kapkodó, fejfájós, ideges, csalódott, fáradt emberek közötti világban. A cédulán ceruzával írt cím: Czövek Ferencné, Poroszló, Székek útja 5. Szigethy András j zött találjuk az Eger—Gyöngyös vidélíi Pincegazdaság néhány fehér és vörös borát. Megyénk borvidékeinek nagyhírű termékei, az Egri bikavér és a Leányka mellett újdonság a hétdecis palackokba töltött Egri muskotály. A tavalyihoz hasonlóan sikert aratott a matyó motívumokkal díszített kulacsokba és1 a parányi Topókba töltött bikavér is. A Iákkozott fehér lemezdobozok között messziről felismerni az „Aranyfácán” védjegyet, melyekben határainkon túl is ismert Hatvani Konzervgyár termékeit csomagolták. A hatvaniak az idén különféle paradicsomkészítményekkel — sűrített és hámozott paradicsommal, valamint paradicsom-ivólével — jelentkeztek. A pavilon díszesen berendezett faipari részében hazánk szinte valamennyi erdő- és fafeldolgozó gazdasága képviseli magát, különböző termékekkel. Újdonságok: a Mátra Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság gyöngyösi üzemében készített parketták. Különösen az akácból készített mozaikparketta aratott sikert. Érdekes formájú kerti bútorokat is bemutattak a Heves megyeiek. Például a „Gomba” nevű kerti bútor, mellyel a hétvégi házak kitűnően berendezhetők. A garnitúrát faragott virágtartók és agancsból készített fogas egészíti ki. A MEZŐGÉP kiállítóterén újdonságként mutatták be az univerzális szőlőművelő Qépet, amelyet a MEZŐGÉP egri gyáregységében készítettek. A magasművelésű szőlőkben ötféle műveletet — műtrágyázást, kultivátoro- zást, mélylazítást, takarást és nyitást — végez. Óránként egy hektárnyi szőlőt művel meg. A reflektorríA megvilágított sarokban íWttrojt díszítésű állatbőr, reeáki hímzé_ sű kézimunkák, torontáli technikával készített szőnyegek sorakoznak. Középen fehér szőrmével borított fa- garnitúra. Az asztal körül elhelyezett székek támláiba finom kézi faragással megelevenedő vadászjelenetet véstek. A Hevesi Háziipari Szövetkezetben. í^éssüliek ezek, s az utóbbi napokban Heves ügyes kezű faragóit dicséri ez a bútorkiállítás a házi-ipar pavilonjában. nagy sikert arattak. A hevesiek ezenkívül nyerspiros díszítésű nadrágkosztümöt, mintás, blúzt és szoknyát is bemutattak a közönségnek. Elismeréssel szóltak a látogatók az Egri Háziipari Szövetkezet kézi csomózásé torontáli faliszőnyegéről, a hímzett blúzokról és a külö- böző fafaragásokról. A Petőfi-csarnok a BNV legnagyobb pavilonja; iparunk, közvetve egész gazdaságunk jelenének, jövőjének méltó reprezentánsa. Nem véletlen a külföldi szakemberek nagy érdéklődése, amelyről az első úgynevezett „szakmai” napon, az üzleti tárgyalások, műszaki bemutatók napján ugyancsak meggyőződhettünk. Élményekkel -gazdagon hagyhatta el a csarnokot a laikus látogató ugyanúgy, mint az üzletkötésre készülő szakember. És nem kis büszkeséggel; a korszerű gépipari, műszeripari termékek láttán. Itt kaptak helyet a Villamos Automatika Intézet egri gyárában készített berendezések. A „Prepámat” adat- előkészítő számítógép-periféria, amelynek a KGST-országok számítógép-programjában lesz fontos szerepe. Mellette az „Elektrofilter” elnevezésű elektromos lég- . tisztító berendezés, amelyet hazánk több ipari üzemében felszereltek már s újabban a külföldiek is egyre inkább érdeklődtek iránta. Lényege: a keletkezett füst, korom egy elektromos térben kiválik, hasznosítható. A légtisztító automatikus vezérlésű, felügyelet nélkül működtethető. Az Egri Finomszerelvény- gyárnak szintén, nagyobb tér jutott'az idén a gépipar kiállítói között. Ahogy a gyár kereskedelmi vezetője arról tájékoztatott, a MECMAN pneumatikus automatikaele- mek gyártását fokozatosan teljes egészében átveszik, s ezzel üzletfelük lesz minden olyan vállalat, amely automatizálni akarja a munka- folyamatókait a termelésben. — Reméljük, a KGST- államok szakembereinek tetszését is megnyerik a gyártmányaink, az érdeklődés mindenesetre igen nagy — mondta. Az autoimatikaelemek mellett ott sorakozott a többi termék: az új típusú olaj- szabályozó, az automata villogó, amelynek működését kis autómodell szemléltette, s láttuk a különböző hűtőgép -kompresszorokat. ★ A megye iparát még számos vállalat népszerűsíti rajtuk kívül a vásáron: a KAEV önálló pavilonjában a gyöngyösi gyár ötletes fonókannái, a TUNGSRAM jelzés alatt az Egyesült Izzó gyöngyösi gyárának ampullagyártó gépei, vagy a parádi üveggyár remekei. Méltó partnerek a hazai és külföldi cégek e monumentális seregszemléjén. Tudósítás: , Hekeli Sándor Mentusz Károly 1972. május 27., szombaé u I Vásár *72 Kiüti: Heves megye
