Népújság, 1972. május (23. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-27 / 123. szám
XXIII. évfolyam, 123. szám 1972. május 27., szombat Folytatódtak a Kremlben a szovjet-amerikai tárgyalások A Kremlben folytatódtak a tárgyalások Leonyid Brezs- nyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, Nyiko- laj Podgomij, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, valamint Richard Nixon, az Egyesült Államok elnöke között. Befejezték a stratégiai fegyverrendszerek korlátozása kérdésének megvitatását és elhatározták, hogy é kérdésben egyezményt írnak alá. Véleménycserét folytattak néhány nemzetközi problémáról is. Mint az előző találkozásokon és beszélgetéseken, a véleménycsere konstruktív, tárgyszerű légkörben ment végbe. A szovjet vezetők és Richard Nixon, az Egyesült Államok elnöke a két ország közötti kölcsönösen előnyös kereskedelmi kapcsolatok és az ezzá. összefüggő gazdasági területek fejlesztésének előmozdítása érdekében megállapodott szovjet—amerikai kereskedelmi bizottság megalakításában. A szovjet—amerikai bizottság tárgyalásokat folytat majd az alábbi kérdésekről : — egy általános kereskedelmi egyezményről, beleértve a legnagyobb kedvez mények elvének kölcsönös érvényesítését; — olyan egyezményekről, amelyek értelmében kölcsönösen állami hiteleket nyújtanak egymásnak; — a kereskedelmi képviseletek tevékenységének folytatásáról; — egy olyan megállapodásról, amelynek értelmében létrehozzák a kereskedelmi viták megoldásának mechanizmusát döntő bíráskodási alapon; — az amerikai—szovjet részvétel lehetőségéről a természeti erőforrások kiaknázásában, valamint a nyersanyaggóc és egyéb termékek termelésében és értékesítésében; — a szovjet—amerikai kereskedelmi kapcsolatok egész komplexumáról, beleértve például a szabadalmak és a licencek kérdését. A bizottság első ülése ez év júliusában lesz Moszkvában. Berlinben aláírták az NDK és az NSZK általános közlekedési szerződését Az NDK fővárosában. a minisztertanács épületének ünnepi termében pénteken délben aláírták a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság általános közlekedés’: szerződését. Az aláírási aktus ünnepi külsőségek között zajlott le. Első ízben fordult elő, hogy az asztalon ott volt mind a két német állam zászlaja. A jelentős eseményen mintegy 200 újságíró vett részt. Nagy számban vonultak ki a nyugati rádió- és televíziós állomások emberei is. Az NDK televíziója, valamint a nyugat-berlini televízió is élőből közvetítette az aláírás tényét. A Nyugat- Beriint megszállva tartó amerikai hadsereg egyenruhás katonai tudósítói is film- felvételeket készítettek az eseményről. Pontban 12 órakor lépett be a terembe dr. Michael Kohl, az NDK miniszterelnökségi államtitkára és Egon Bahr. az NSZK kancellári hivatalának államtitkára. A két államtitkárt szakértőik kísérték. Az aláírások megtörténte után Kohl és Bahr kicserélte a két okmányt. Az NDK példánya piros, az NSZK-é kék kötést kapott. Ezután a két államtitkár rövid beszédet tartott. Elsőnek a vendég: Egon Bahr emelkedett szólásra. Kijelentette, hogy ez az első olyan szerződés, amelyet az NSZK és az NDK saját felelősségéig egymással kötött, Dr. Michael Kohl rámutatott, hogy a tárgyalások az NDK kezdeményezésére kezdődtek, és az NDK által előterjesztett javaslatok alapján folytak. lést tartott az Elnöki Tanács A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az Elnöki Tanács megerősítette a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság között ez évben kötött barátsági, együttmű ködési és kölcsönös segítség' nyújtási szerződést. Az Elnöki Tanács határozatot hozott a jáirásbírósági és a megyei bírósági népi ülnökök megbízatásának meghosszabbításáról. A határozat értelmében a járásbíróságok, a városi és kerületi bíróságok, valamint a megyei és fővárosi bíróságok népi ülnökeinek’ megbízatása 1973. június 30-ig érvényes. Az Elnöki Tanács törvény- erejű rendelettel módosította az egyes kitüntetések alapításáról szóló korábbi rendelkezéseket. A módosítás értelmében a Munka Vörös Zászló Érdemrendje vállalatok, intézmények és más szervek, valamint szocialista brigádok, munkacsoportok részére is adományozható. Az Elnöki Tanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. ★ A járásbíróságokhoz és a megyei bíróságokhoz _ 1969ben három évre megválasztott népi ülnökök megbízatása ez év közepén lejár. A megbízatások meghosszabbítására azért került sor, mert több olyan törvény és törvényerejű rendelet előkészítése van folyamatban, amelyek az igazságszolgáltatás szervezetét érintik, s befolyással lesznek a megválasztandó ülnökök létszámára. Az új jogszabályok előre láthatólag a jövő év elején lépnek hatályba és az új választásoknál már ezeknek a követelményeknek kell érvényesülniük. A szocialista kollektívák . v i ed . i reket értek társadalmunk építésében Megkezdődött a szocialista brigádvezetők IV. országos tanácskozása el A szocialista brigádvezetők II. országos tanácskozásának szünetében Kádár János, Simkó István, Ragó Ferenc, és Soltész István brigádvézetőkkel— mindhárman a Szocialista Munka Hőse kitüntetést kapták — beszélget. • (MTI-foto — Vigovszki F. felv. — KS) Péntek reggel 9 órakor az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában megkezdődött a szocialista brigádvezetők IV. országos tanácskozása. Mintegy 110 ezer szocialista brigád képviseletében ezer . küldött, ezenkívül 200 meghívott vendég vesz részt a tanácskozáson, ahol az utóbbi évek tapasztalatait összegezik, szocialista fejlődésünk időszerű követelményeinek megfelelően kijelölik . a szocialista brigádmozgalom új feladatait. A tanácskozás 106 tagú elnökségében helyet foglalt Kiállító s Meres mes*ye Finiséhez érkezett a Budapesti Nemzetközi Vásár. Eddig nagy számú külföldi és hazai érdeklődőnek mutatták be iparunk és élelmiszer-gazdaságunk reprezentáns termékeit, közöttük számos Heves megyeit. Képünk a műszeripari pavilonban, a VILATI egri gyárának bemutatójáról készült. plépes beszámolónk a '2. oldalon olvasható.) Kádár János, • az 'MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Biszku Béla, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, Nyers Rezső, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tagjai, Pullai Árpád, a Központi Bizottság titkára, dr. Tímár Mátyás, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, Földvári Aladár, a SZOT elnöke, Főcze Lajos, a KISZ Központi Bizottságának titkára. A tanácskozást Földvári Aladár, a SZOT elnöke nyitotta meg, aki a tanácskozás küldötteinek nevében nagy tisztelettel köszöntötte Kádár János elvtársat, aki a tanácskozás megkezdése napján ünnepelte 60. születésnapját. Ezután Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára emelkedett szólásra. Gáspár Sándor beszéde Tanácskozásunk célja, hogy az elmúlt évek tapasztalatait összegezve, elemezze a brigádmozgalom fejlődését és a szocialista építés követelményeivel összhangban megjelölve továbbfejlesztésének útját — mondotta. Országos tanácskozásunkat az. üzemi, a szakmai, az ágazati szocialista brigádvezetői tanácskozások előzték meg. E tanácskozások a munkások, és más dolgozó rétegek felelősségteljes, elvtársi megbeszélései voltak, ahol az elért eredmények megbecsülése és kellő értékelése mellett, bátran bírálták a fogyatékosságokat és nyíltan szóltak a gondokról, iémákxói ia. Sok ésszerű javaslat hangzott el, amelyek közül több már meg is valósult. Többségük valóra váltása pedig folyamatban van. Az üzemi, szakmai, ágazati tanácskozások jó alapot adnak a mai értékeléshez, reálissá teszik elemzésünket és a feladatok megjelölését. Jogosan tehetjük fel a kérdést; hol tart jelenleg a bri- gádmozgalom és mik a távlatai ? • Úgy ítéljük meg, hogy a mozgalom napjainkban eljutott fejlődésének abba a szakaszába, amikor lényeges mennyiségi növekedésre már nem számíthatunk, hiszen vannak vállalatok, ahol az összes dolgozóknak 70—SU százaléka szocialista brigádtag. Ma a kulcskérdés az, hogy ezt a tömegerőt, melyet a. mozgalom . képvisel,. az eddigieknél hatékonyabban állítsuk társadalmi, gazdasági céljaink megvalósításának szolgálatába. Ezután azt elemezte a továbbiakban, hogy mitől szocialista egy szocialista brigád. Majd arról beszélt, hogy mit tehetnek a szocialista kollektívák gazdaságunk fejlődése érdekében. Kívánatos — mondotta —, hogy minden vállalatnál és minden munkahelyen a vezetők és a brigádok együttesen tárják fel az ésszerűbb, eredményesebb gazdálkodás tartalékait. Váljék a szocialista brigádmozgalom ennek a folyamatnak er- jesztőjévé, kezdeményező és megvalósító erejévé! A társadalmi munkáról szólva hangoztatta, hogy a törvényes munkaidőn felül, önként vállalt és végzett többletmunka akkor indokolt, ha nagy társadalmi jelentőségű ügyről van szó, melyet a munkások elfogadnak és maguk kezdeményeznek. Ilyenek például a vietnami műszakok, az elemi csapások által okozott károk helyrehozása. Intette a gazdasági vezetőket és a társadalmi tisztségviselőket attól, hogy ezekkel a nemes törekvésekkel visszaéljenek, és azokat .munkaügyi törvényeink megsértésével, térítés nélküli termelőmunkára, fekete túlóráztatásokra használják fel. Áz üzemi szocialista demokrácia erősíti a munkáshatalmat A szocialista . építőmunkánk eredményességének elengedhetetlen feltétele a szocialista demokrácia fontos részét képező üzemi demokratizmus erőteljesebb fejlesztése — mondotta. Nem lehet elképzelni magas szintű munkaaktivitást üzemi demokrácia nélkül. A szocialista brigádokat és brigádvezetőket jobban be .. (Folytatás a 2. oldalon) i
