Népújság, 1972. május (23. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-26 / 122. szám
Peíőfi-éiMiIóra az ország A nagy magyar költő emléke 150 év távlatában is elevenen él a magyar népben és világszerte mindenütt, ahol költeményeit és életpályáját ismerik. Amerre járt szerte az országban, nagy megbecsüléssel őrzik emléktárgyait. Tisztelőinek népes tábora gyűjtötte és rendszerezte a Petőfi-emlé- keket, -kiadványokat és más irodalmi hagyatékot. A Bács megyei Dunavecse község gazdag emlékanyagot őriz Petőfiről. A házban, ahol Petőfi Sándor megismerkedett Nagy Zsuzsikával, a nyugdíjas Vasberényi Géza Petőfi-kutató magánmúzeumot létesített a költő tiszteletére. Képünkön: Vasberényi Géza az úttörőknek beszél Petőfi Sándorról. (MTI foto — Benkő Imre) Emberrablás magyar módra □ ŰJ FILM A KOMÉDIA HATÁRÁN □ A ZÖLDKÖVES TALIZMÁN SIKERE □ A VÍZ ALATTI FELVÉTELEKET EGERBEN FORGATJÁK □ TÍZ PERC VÁRKONYI ZOLTÁN KOSSUTH-DÍJAS FILMRENDEZŐVEL Rendkívüli hír: elraboltak egy vállalati igazgatót. Az ismeretlen tettesek váltságdíjat követelnek. Nagy apparátussal folyik a nyomozás ... Egyszer csak váratlan fordulat: a szóban forgó vállalatnál észreveszik, hogy amióta elrabolták az igazgatót, egyre jobban mennek a dolgok. Ezért elhatározzák, nem fizetik meg a váltságdíjat ... Hogy mi történik az elrabolt igazgatóval, azt nem tudjuk, mert Várkonyi Zoltán, a készülő film rendezője, nem árulja el. — Csak annyit mondhatok, hogy váratlan megoldásra számíthat a közönség. Még a cím sem végleges. „Emberrablás magyar módra” jó cím, csak éppen többet árul el a történetből, mint amit mi akarunk. Lehet, hogy más címet keresünk: „Ez nálunk lehetetlen”,, vagy ehhez hasonlót. A forgatókönyvet Kapás Dezső, a Vígszínház rendezője írta. Üj filmünk társadalmi szatíra lesz, de a feldolgozási módja már a komédia határán mozog. Olyan derék igazgatókról szól ez a különös történet, akik nem rosz- szak, sőt mondhatnám jó emberek, de képességüknél fogva nem tudnak megfelelő munkát végezni. Lesz a filmben egy nagyon érdekes álomsorozat is, amely a vízben, illetve a víz alatt játszódik. Ezeket a felvételeket Egerben, a sportuszodában forgatjuk majd augusztusban. — Szereplők? — Kállai Ferenc, Tahi Tóth László, Mensáros László, Tábori Nóra, Shütz Ila, Piros Ildikó, Öze Lajos, Harsányt Gábor. At. operatőr Somló Tamás, akivel most először dolgozom együtt. A film természetesen színes lesz. S hadd tegyem hozzá: remélem, elnyeri a közönség tetszését. — Őszintén szólva nemártana már egy magyar filmsiker. Az utóbbi időben igencsak megcsappant a mozinézők száma. — Tudom. hogy néhány milliónyi közönség hiányzik a mozikból. Meggyőződésem, hogy ezt a hiányt sem a hely- árakkal, sem a tv-vel nem lehet megmagyarázni. A mozik helyárai nagyon olcsóak, a tv pedig tapasztalatom szerint nem konkurrencia, hanem segítőtárs. Így azt kell mondanom, hogy minden a filmeken múlik. A színháznál is azt tapasztaljuk, hogy az a darab, ami sikeres, az megy. ami nem sikeres, az nem megy. Tehát a siker nincs műfajhoz kötve. Hadd említsek egy színházi példát, filmekkel ugyanis nem szívesen példálózom: a Bolha a fülben című klasszikus bohózat éppenúgy sikert arat, mint a fiatal erdélyi író, Pás-j kándi Géza Vendégség című drámája. Ez vonatkozik a fii-! mekre is. Persze, lehetnek más körülmények, egyéb művészi kérdések, amelyek be-! folyásalják a közönséget.' Megemlítem azt is, hogy az egész világon hanyatlást mu-| tat a mozi. Abban azonban biztos vagyok, hogy mindez csak hullámvölgy, s ha jön két-három filmsiker, máris emelkedünk ebből a völgyből: — Ha már a sikerfilmek-! nél tartunk, megkérdezem: mi hír az Egri csillagok körül? TOLVAJÜGYEK: Vlda József 41 éves alkalmi munkás 24 pár cipőt lopott egy budapesti cipöbolt raktárából. Vlda Józsefet a rendőrség letartóztatta, s a bíróság három. évre ítélte. A hír olvastán at a magasfokú 'aplntatlanság döbbentett meg. amellyel Vlda József ügyét a rendőrség és a bíróság egyaránt perelte. Ml lett volna tisztelt rendőrség és tisztelt bíróság, ha legalább annyi megértés és' türelem lett volna önökben, hogy Vidd Jubilálhasson? A 23. pár lopott cipővel! # Prasit Chamdal a neve annak a thaiföldi tolvajnak, aki nem átallott lopott holmijával zsarolni, azazhogy a lopott holmiért váltságdíjat követelni. Prasit Chamdal ugyanis egy. ott igen nagy értéket jelentő, elefántot lopott. S miután az ele- ánt elég messzire ellátszik, ha már nem látszik : ufru n rendőrségnek Is az elefánt hiánya, s a i/-,/„ aj ellenállt letartóztatásának, agyon- otte. Ez o tragédia nem történhetett, volna, meg ha a thatlöldi tolvaj szerényebb és egy starke ■ elefánt helyett beért egy szürke kis egérrel. Szürke-szürke: mindkettő emlős altat. t-t» — A hazai nézőszám rekordnak számít: több mint négymillióan nézték meg a filmet. Jelentős a külföldi siker is. A szocialista országokon kívül megvették a filmet az olaszok, a dél-amerikai államok, eljutott a film Afrikába, s most folynak a tárgyalások az USA-val. Különösen nagy sikere van az angol színészekkel szinkronizált, kissé rövidített változatnak, amelyet Zöldköves talizmán címen mutatnak be az angol nyelvterületeken. — Ügy hírlik, készülőben egy) nagyszabású Várkonyi- fil in. — Igen. Már évek óta készen áll A néjna levente forgatókönyve, csakhogy az egyre emelkedő forgatási költségek miatt egyelőre le kellett mondanunk a film elkészítéséről. Most folynak a viták arról, hogy maradjunk-e a már elkészített forgatókönyvnél, amely egy széles és látványos történelmi panorámát állít a történet mögé, vagy készítsünk egy kamara jellegű filmet Heltai Jenő Néma leventéjéből. De ez már a jövő zenéje... (márkusz) Remekművek és bestsellerek Könyvterjesztésünk átszervezéséről, Heves megye könyvellátásáról, a leendő antikváriumról beszél a Művelt Nép igazgatóhelyettese Hatalmasan fellendült könyvkiadásunk, egyre nő az olvasók tábora. A rohanó időben nem közömbös azonban, hogy az egyes írásművek publikációja milyen tempóban követi megszületésüket. Mit vesz igénybe nyomdai előállitásuk, menynyi hétbe, hónapba telik, amíg különböző csatornákon eljutnak a közönséghez? Szakmai jellegű műveknél különösen nagy fontossága van a gyors továbbításnak, mivel könnyen elavul a bennük felhalmozott ismeret- anyag Ilyesféle meggondolások késztették művelődésügyünk irányítóit arra, hogy az elmúlt esztendőben könyvkiadásunk, főleg pedig a terjesztés rendszerét átalakítsák. — Az írásművek nyomdai átfutását nagyon nehéz lerövidíteni, mivel a géppark modernizálása, gyarapítása hatalmas tőkebefektetést igényel. De értünk el eredményeket. Sokkal inkább célhoz vezetőnek tűnik az a reform, amit a könyvterjesztésben végrehajtottunk, egyrészt a forgalmazással foglalkozó vállalatok számának csökkentése, másfelől pedig a megmaradt cégek határozottabb profiliro- zása, piacfelosztása révén. Megszűnt a Szövkönyv Vállalat. Az Állami Könyvterjesztőé maradt Budapest bolthálózata, üzemekkel együtt. A készletezéssel foglalkozó Könyvértékesítő Vállalat egyik osztálya látja el az ország könyvtárait, továbbá a fogyasztási szövetkezetek 140 árudáját. Nekünk, a Művelt Nép Könyv- terjesztő Vállalatnak pedig a vidéki városok, nagyobb községek jutottak, az üzemekben folyó bizományosi árusító rendszerrel együtt — mondotta Varga Sándor igazgatóhelyettes, amikor az idei könyvhét küszöbén felkerestük, hogy Heves megye könyvellátásának jövendőjéről beszélgessünk. — Hozzátehetem rögtön, már az első időszak eredményei arra vallanak, hogy nem volt hiábavaló az átszervezés. Nem hiábavaló az sem, hogy közvetlenül tárgyalhatunk a kiadóvállalatokkal, s ismerve piacunkat, felvevőképességünket, beleszólhatunk az egyes művek példányszámának alakulásába Az idei esztendőre 342 millió forint értékű könyvforgalmat terveztünk, s már az első négy hónapban 8 százalékkal túlszárnyaltuk az erre az időszakra eső bevételi elgondolást. Természetesen az sem közömbös a jó könyvellátás szempontjából, hogy külső megjelenésre milyenek a boltok, mennvire kulturált a kiszolgálás, továbbá helyileg, egy-egy nagyobb városban miként sikerül az üzletterületet felosztani? Ezzel kapcsolatosan elmondotta Varga Sándor, hogy általában, tehát Heves megyében is jól felszerelt, tetszetős üzletek várják a vásárlókat. Az átszervezés során megfogalmazott új elvek ugyanakkor közgazdasági jellegű támogatást is biztosítottak a művelődéspolitikai törekvéseknek, mégpedig a kereskedelmi árrés differenciálásával, továbbá a bolti dolgozók anyagi érdekeltségének fokozásával. — A mai magyar irodalom, beleértve az Olcsó Könyvtár sorozatát is, több mint harmincszázalékos árréssel kerül az üzletekbe, míg a lektűrnél, kriminél, s egyéb bestsellernél ez a százalék a húszat setn éri el — jegyezte meg a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat helyettes igazgatója. — Érdemes lesz tehát az igazi irodalmat, az értékes magyar és szovjet szépprózát szorgalmazniuk a boltoknak, mert ezek hozzák meg a komoly üzleti hasznot, s így lesz vastagabb hó végén az a boríték is, amit az elárusítók prémiumként kapnak! Beszélgető partnerünk elmondotta később, hogy az átszervezés kiküszöbölte területenként a vállalatok közötti egészségtelen rivalizálást, de nem akadályozza meg a boltok versengését. Egerben három üzlete is van a Művelt Népnek, tehát itt monopolhelyzet alakult ki. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a kulturált eladásban, a vevő megszerzéséért és megtartásáért folyó küzdelemben ne kon- kurráljanak egymással. A terjesztő vállalatok ösz- szehangoltságára vallanak továbbá azok az üzleti sikerek, amelyek az egyes művek példányszámának helyes egybevetéséből, igény- és árufelhozatal jó arányából táplálkoznak. Példákat mondott erre Varga Sándor. Nem volt túlzott az a kérésük, hogy a Minerva nagy képes enciklopédia 180 forintos ára ellenére is 31 ezer példányban lásson napvilágot. Már alig lehet kapni. A Magvető zsebkönyvtárának Fejes Endre-kötetét, a Jó estét nyár, jó estét szerelem című munkát is elkapkodták napok alatt, miként helyesen következtettek az érdeklődésre Szabó Magda, Fekete Gyula, Mikszáth könyveinél. Ami pedig a könyvhetet illeti: kilencven művet jelentettek .meg a kiadók a közelmúltban, mindet a könyv ünnepének szentelve, s akad közöttük nem egy olyan, mint például Ne- meskürty István munkája, a „Rekviem egy hadseregért” című hadtörténeti esszé, amely a Donnál elveszett százezer magyar sorsának feltárásában újszerű, vitára késztető hangot üt meg, tehát pezsdítője lesz szellemi életünknek. Utolsóként a megyeszékhely fájó problémáját említettük Varga Sándornak. Sok a főiskolás, sok a tudományos kutató, de sok a magángyűjtő is, akik szívesen egészítenék ki ismereteiket, könyvtárukat régebbi kiadású, újabban meg nem jelentetett könyvekkel. Nincs azonban Egernek ilyesféle tárháza, nincs antikváriumunk. Az igazgató- helyettes válaszával zárjuk írásunkat: — Mi bármely pillanatban készségesen kielégítjük ezt az igényt, ahogyan korábban a tanács vezetőivel beszéltünk is róla! Uzletház építésére, ahol az antikvárium otthont kapna, nincs azonban pénzünk. Ebben a helyiek támogatására van szükség. Néhány helyiségre, amelyet bebútorozhatunk, ahová betelepülhetünk. Ismétlem, rajtunk nem múlik az egri antikvárium. Moldvay Győző Mohács küszöbén (12.) SZAPOLYAINAK további ütközetre kellett volna kényszerítenie a Várad környékén még szervezett kereszteseket, akikhez Mészáros Lőrinc is csatlakozott seregtöredékével. Ám az erdélyi vajda mihelyt győzött, első dolga volt személyes hasznára gondolni. Temesvár alól sietett megszállni Hohen- zollern György birtokait. Lippa, Sólymos és a többi erőd kellett neki. Útközben, szinte csak mellékesen, ötszáz darab harácsolt ökröt küldött Erdélybe azzal az indokkal, hogy szüksége van élelemre a gyulafehérvári várőrségnek. Arról azonban gondoskodott, hogy Erdélyben az utolsó szálig kiirtassa a kereszteseket. Alvezérei, Drág- ffy János és Bánffy János Kolozsvár mellett ütköztek meg a nem nagy létszámú, de annál elszántabb jobbágy- csapatokkal. Az elíogottakon itt is rettenetes bosszút álltak. A Kolozsvár főterén megrendezett tömeges auto- daféről ezt jegyezte fel a krónikás: „Fehér hamut adtak a csontos tagok... A hulláknak többi ‘ részét — borzalmas látvány! — félig égett rudakva akasztva. lésen szárítgatják." Temesvár után a légszívó sabb. vérveszteségben a legsúlyosabb harcok mégis a Duna—Tisza közén zajlottak le. Bács és Bodrog vármegyékben Pogány Benedek és Barabás pap állt a keresztesek élén. Először a Hájszent- lőrincen védekező Barabás papnak kellett szembenéznie a biztos pusztulást ígérő túlerővel. Felgyújtották a várat, védőit legyilkolták. Barabás papot égő ruhában dobták mélybe a vártoronyból. Pogány Benedek még mindig ostrommal szorongatta a Bács várába menekült Fran- gepán György kalocsai érseket, aki sok nemessel együtt itt vészelte át a forradalmi eseményeket. Az igen erős Bács várát csaknem olyan sok keresztes ostromolta, mint korábban Temesvárt. Az ellenük induló nemesek a lehető legnagyobb katonai fölényt összpontosították. Északról Bornemissza János közeledett a gubacsi csatában győztes seregével. Délről a végvári kapitányok indultak meg. Kelet felől az a Bánffy Jakab érkezett, aki Szapolyai parancsára a temesvári csatából menekülő kereszteseket irtotta az. ország déli síkságain a Temesköztől a Dunáig. Pogány Benedekéi* megkísérelték, hogy visszavonuljanak Apáti, a mai Apáti n felé, de csatára kényszerültek és elvéreztek. Több. mint b^’Tnine'ver bér esett el ebben az ütló zet.ben: „egyik testről a niá síkra léphettél volna” — írta a holtak tömegéről a krónikás. IRTÓZATOS VÉRFÜRDŐVEL végződött a paraszt; háború utolsó nagy csatája is, amely Várad környékén ' zajlott le. Mészáros Lőrinc kaszásai és Tömöri Pál lovasai álltak egymással szemben. Csak azért esett el háromezer jobbágy, mert nem voltak többen. A szó szoros értelmében harcoltak az utolsó csepp vérükig. Itt lelte halálát Mészáros Lőrinc ceglédi plébános. Tetemét nem találták meg, összeolvadt a csatatéri hekatombá- val. Teljessé vált a nemesi osztály diadala. Amikor 1514. szeptember 20-án nyílt kihallgatáson jelentkezett a királynál Miksa német császár követe, már gratulálhatott a jobbágyfelkelés leveréséhez. Ezzel figyelmeztette a győzelemittas nemességet is, hogy Miksa császár eltökélte magát Ulászló megvédésére. A parasztokat halomra gyilkolhatták, de a királyhoz, meg a hercegérsekhez nem szabad nyúlniuk. A győzők ugyanis jelét adtál*, hogy diadalmámoruk- • ban képesek lennének felforgatni Ulászló országlását és Bakócz Tamást is szívesen kardélre hánynál*. Ennek megakadályozására már az országban voltak a válogatott külföldi seregek, köztük tizenkétezer cseh-morva ragyogóan fölszerelt, mindenre eíszani íov**. így hát maradt áldozatnak megint a védtelen jobbágyság. Rajta tombolta ki dühét a nemesség rákosi országgyűlése. Az október 18- tól november 19-ig tartó tanácskozás hetvenegy cikkelyből álló törvényt szavazott meg, s ebből hatvankettő a jobbágyok elleni bosz- szút kodifikálta. Werbőczy István ítélőmester szigorával igazán elégedettek lehettek a tajtékzó urak. A legenyhébb rendelkezés is megjegyzi, hogy voltaképpen az egész parasztságot el kellene törölni. De nagy kegyesen megelégedtek annyival, hogy az összes jobbágy helyett a felkelők kapitányait, tizedeseit, az érintett nemesek által megnevezett jobbágyokat volt kötélező kegyelem nélkül és mindenütt 'kiirtani. A válogatott jogi brutalitások között szerepelt, hogy a paraszt „elveszítvén egy helyről más helyre szabadon való költözésének jogáét, földes- urának kizárólagos és örökös szolgája legyen”. A király pedig örült, hogy kedveskedhet a ' nemességnek e szörnyű törvények aláírásával. És mi lett az országból? Hamarosan elfoglalta a török Nándorfehérvárt, tizenkét évvel később bekövetkezett az egyik legtragikusabb nemzeti katasztrófa, Móhács. Nyitva állt az út Budára, ahol nem volt többé független magyar király. NÉGYSZÁZ ESZTENDŐRE hódító hatalmak megalá- zottja lett a magyar nép, négyszáz esztendőre hódító hatalmak provinciája lett Magyarország, Gerencsér Mikiéi (Véfii
