Népújság, 1972. május (23. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-26 / 122. szám

KOSSUTH 8.18 Balettrene. 9.00 A zöldköves gyűrű. 9. folytatás. 9.20 Nóták. 10.05 Édes anyanyelvűnk. 10.10 Iskolarádió. 10.26 Magnóval a világ körül. 10.45 Kórusművek. 11.00 A gyermek a társadalom ban. 11.10 Sz. Richter zongorázik. 12.25 Ki nyer ma? 12.40 Tánczenc. 13.25 Népi zene. 13.45 A BNV-rŐl. 14.00 Tudod-e? 14.25 Iskolarádió. 15.10 Zenekari muzsika. 16.1.5 Protokoll, reprezentáció ”12 1.7.20 Népszerű muzsika. (MÉH) 18.02 Gondolat. 18.47 Könnyűzene. 20.05 Népi muzsika. 20.14 Töltsön egy órát kedvenceivel. . . «.11 MÉH: Geszty Szilvia, Kovács Béla felv. 23.09 Joyce: Arábia. Elbeszélés. 23.22 Könnyűzene. 0.10 Filmzene. ' > PETŐFI 8.05 Operettrészletek. 9.03 Ezeregy délelőtt. r N. Guillen versen 12.02 Az élő népdal. 12.12 Magyar zongoramuzsika. 13.03 Áriák. Mindenki kedvére kettőtől — hatig ... 18.20 R. Strauss: Don Juan. 18.39 Előadás. 18.54 Népi muzsika. 19.30 Bach-est. (MÉH). 21.10 Élő lelkek. (If j. Rádió.) 21.52 Nóták. 22.25 Jegyzet. 22.35 Slágerek. 23.15 Zenekari muzsika. MAGYAR 9.55 IskQla-tV. 17.13 Hírek. 17.20 Élő olimpia Játékos sportvetélkedő az U, Dózsa—Tatabányai Bá­nyász csapatai között 18.15 A szocialista brigádvezetők országos tanácskozásáról. 18.45 Esti mese. 19.00 Tv-hlradó. 19.25 Közvetítés az NSZK—Szov­jetunió' válogatott labda- rúgó-mérk.-ről. 21.20 Kuba közelről. 22 15 Tv-híradő 2. kiadás 22.25 Zenés ritmusok NSZK-össze állítás POZSONYI 9.36 A senlcal eset vége. 10.00 A tisztességes tolvaj. Tv-film. 16.55 Zborjovka Brno—Spartak Trnava labdarúgó-mérk. 19.00 és 21.25 Tv-híradó. 19.30 Intervíziós közvetítés labdarúgó-mérk.-rőL 21.50 Utazó kamera. EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33.) Fél 4, fél 6 és 8 órakor: Vidékiek New Yorkban Színes, szinkronizált amerikai ftlmvlgjáték. EGRI BRODY (Telefon: 14-07.) Fél 4, fél 6 órakor: A nagy medve fiai Színes NDK film. Fél 8 órakor: Tudom, te vagy a gyilkos Csehszlovák bűnügyi film. EGRI KERT Előadások kezdete: este-8 órakor: Csoda olasz módra GYÖNGYÖSI PUSKIN Hekus lettem GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Karneváli éjszaka HATVANI VÖRÖS CSILLAG Volt egyszer egy család . «HATVANI KOSSUTH £' A csendőr nősül 9 j^lEVES f Meztelen vagy FÜZESABONY Különös párbaj PETERVASARA Lefelé az úton • IW5RINCI li Osceola Amikor korparaktár volt ] az egri vár ■V *x>.ry. 1687. DECEMBER 17-ÉN, négyhónapos ostromzár után a törökök a Makiári kapun át kivonultak Egerből. Ez­zel vége szakadt a 91 évig tartó szomorú Idegen ura­lomnak és ismét megkez­dődhetett n magyar élet az ősi, de bizony nagyrészt rommá vált falak között. Eger várára is új korszak köszöntött — sajnos, azon­ban a pusztulás kora. A sok veszedelmet látott erődít­ményt a császári katonaság vette birtokába, de mert az a lassan elcsendesedő or­szágban mindjobban elvesz­tette hadászati jelentőségét: nem történt intézkedés a helyreállítására Sőt, nem­csak a helyreállítás nem ment végbe, de félve a „re­bellis” magyaroktól — a bécsi császári udvari kama­ra utasítására 1702-ben meg­kezdték a kelet felőli külső vár falainak és bástyáinak lerombolását is. A pusztulás rövid ideig szünetelt Rákóczi szabadság- harcának évei alatt. 1705— 1710 között a fejedelem volt a vár ura, de ezután megint lehanyatlott a szabadság csillaga és Eger vára egyre jobban elvesztette védelmi jellegét. Ahogyan futottak az évek, 1783-ban, hosszas alkudozá­sok után, a bécsi udvar visszaadta Eszterházy Ká­roly püspöknek az egri püs­pökség ősi székhelyét, a vá­rat De bizony az ő idejé­ben sem becsülték a vár történelmi múltját: a bás­tyák falait és az akkor még valamennyire állott régi szé­kesegyházat kőbányának te­kintették, ahonnan az ebben az Időben folyó nagy épít­kezésekhez anyagot termel­tek, a törmelékkel pedig a kazamata-folyosókat tömték jól tele. A lakosság is bon­togatta a könnyebben hoz­záférhető, alacsonyabban fekvő falrészeket, így a meggyengített falak egy sza­kasza a vár délnyugati sar­kán 1801-ben leomlott és romba döntötte az alatta, a mai Dobó utcán álló háza­kat .. 1 A var csodalatos históriáját birtokosai közül elsőnek Pyrker érsek érté­kelte a XIX. század első fe­lében. ö hozatta el Dobó- ruszkáról Dobó István ak­kor már szétbontott sírládá­jának fedőlapját az egri hős fekvő páncélos alakjával —, ekkor került egy terepren­dezés során felszínre a kö­zépkori székesegyház egyik pillércsonkja, ahová 1835- ben István király szobrát állították és ezekben az évek­ben valósult meg a volt Szép-bástya tetején a Kál­vária három keresztje.., Pyrker érsek azután 1847- ben elhalálozott és akkor is­mét új idők nyíltak meg az egri vár életében. A magyar szabadságharc tragikus végét követően, 1850-ben Bartakovics Béla foglalta el az egri érseki szé­ket. Hogy pedig milyenek voltak ekkor a viszonyok az egri várral kapcsolatban, er­ről szóljon néhány korabeli feljegyzés: Bartakovics érsek.........1851­ben a várbeli nagy magtárt (ez a gótikus egykori püs­pöki palota emeletén volt!) az északi oldalon az egri gőzmalmosnak, Swartznak haszonbérbe kiadá, aki az azon időben roppant meny- nyiségben össze gyülemlett korpát tartá benne. az Érseki börtönök pedig (Ugyanott, a földszin­ten) katonai fegyházzá en­gedtettek át...” És néhány évvel később — „1867. elején Swartz a bérletet felmondá, s így a magtár felső része üresen maradt, az alsóban még min­dig katonai fegyencek vol­tak. Történt hogy ez évben a Weimár ezred (ez az ún. „közös hadsereg” egy ezre- de volt) egy zászlóalja jött bizonyos célból Egerbe, melynek egy százada a vár­beli magtárba szállásolta- tott.. .” És most következnek a bennünket jelenleg legjob­ban érdeklő események! \ „1871-ik évben látván a nagylelkű érsek, hogy a49-ik honvéd zászlóalj laktanya hiányában egyik kolostorból a másikba (itt a volt trini- tárius, minorita stb. kolos­torokról volt szó) vándorol: a várat, mely még ekkor is érseki tulajdon volt, a kincs­tárnak ajándékozó, azon ki­kötéssel : hogy ott honvéd laktanya létesíttessék. En­nélfogva az ekkor a mino­riták épületében elszállásol­va volt honvédek, az 1872- iki őszi gyakorlatok befejez­tével a várba felköltözköd­tek. De mivel még a Wei- márok is ott voltak, egyelő­re az egész akkori békelét­szám a padlásra rendeltetett, hol valóságos tábori módon másfél hónapig laktanak...” A következő évek már csendesebben futottak to­vább. Mindjárt 1872. utána katonaság vette birtokába az egész egri várat, az 1880-as években a régi várpiac kö­rül új kaszárnyaépületet emeltek, és ekkor kezdte meg egy lelkes kutató: Ba­logh János főhadnagy a megmaradt várfalak és bás­tyák, valamint a beomlott és betemetett kazamaták ku­tatását. AZ ŰJABB KÉRDÉSEKET már nem részletezzük, hi­szen ezek jóformán napja­ink ügyei. Hevesy Sándor Szedik a szamócát Kecskemét környéki földe­ken tömegesen érik a ked­velt tavaszi gyümölcs, a földieper. A kényes árut műanyag táskákba szedve szállítják a kereskedelem részére. (MTI foto — Karáth Imre) Séta Havanna környékén A kubai főváros környé­kén a havannai egyetem diákjai tárták fel a szerte­ágazó Bellamar-barlangrend - szer nagy részét. A barlan­gokban folyósokat vágtak és keskeny utakat építettek, amelyek ign sok helyen tá­gas csarnokokba torkoltainak. A barlangokban lévő termek a természet sok millió évi munkájának eredményei; az állandóan csöpögő, ásványi sókkal telített víz csodálatos formációkat hozott létre, csipkés oszlopokat, mesebe­li szörnyeket és olyan alak­zatokat, amelyek fantázia szülte alkotások formáit vi­selik magukon. Az egyik te­rem sarkában valóságos kis fürdőmedence képződött, át­tetszőén tiszta, jéghideg víz­zel. A színes reflektorfény­ben a termek cseppkőkép­ződményed felejthetetlen lát­ványt nyújtanak. INDIÁN BARLANGRAJZOK A Bellamar barlangoktól nem messze az úgynevezett indián barlang található, amely a földfelszín közelé­ben helyezkedik el. Évszáza­dokkal ezelőtt az indiánok lakóhelyéül szolgált. Szűk nyíláson ereszkedtek le ak­koriban a tágas termekbe és ma is ezeken a szűk nyílá­sokon ér le a látogató; a szik­lafalakat változatos témájú indián barlangrajzok díszí­tik. Fényforrásul a terem mennyezetén lévő nyílás szolgál, amelyen vastag su­gárnyalábban hatol be a napfény és éjszaka a Hold ezüstös csillogása. A lakóte­rem egyik végén mély üreg található. Ez volt az indiá­nok temetkezési helye. A te­rem közepén szikláiból vá­gott gyűrű látható, amely­ben az állandóan táplált tü­zet élesztették. A GYÓGYMÜZEUM A környéki kirándulást Matanzas-ban folytattuk, ahol a gyógyszer-múzeumot te­kintettük meg. A múzeum helyiségeinek falai mentén cédrusfából faragott, nyitott szekrények sorakoznak. A szekrények polcain porcelán- tégelyek, üvegek sokasága látható. Nem Is olyan régen még gyógyszertárként műkö­dött; 1967-ben került állami kezelésbe és akkor rendezték be múzeumnak. A gyógyszertárat 1882-ben alapította Ernesto Triolet francia bevándorolt. Akkor úgy is nevezték: a francia patika. Később Triolet fele­ségül vette barátjának nővé­rét, Dona Dolores Figueroa-t. Dolores Figueroa volt az első nő Kubában, aki gyógysze­részeti diplomát szerzett. Fér­jének halála után az asszony vette át a patikát, később pedig fiára hagyta öröksé­gül. A gyógyszer-múzeum igen gazdag gyógyszertörténeti gyűjteménnyel rendelkezik; a korabeli gyógyszer-készítmé­nyek, a finom kidolgozású porcelán, réz, ezüst és egyéb fémekből készült tégelyek, edények mellett több ezer régi, ritka gyógyszerreceptet is őriz. Az európai, elsősor­ban a francia gyógyszerésze­ti emlékek ötvöződnek a he­lyi gyógysaertudomány és a népi hagyomány eszközei­vel, gyógyítási „fegyvertárá­val”. A TROPICANA... Este, a gyógyszermúzeum végigtekintése után, vissza­tértünk a XX. századba; a híres Tropicana kabaré-ven­déglőbe vacsoráztunk. Főter­mében több száz asztal van, mégis szellős, kényelmes az elrendezés. A szemet gyö­nyörködtető kubai pálmák sokasága természetes kör­nyezetet varázsol a terembe. Ottlétünk estéjén a zenés műsorban az „Ilyenek, vol­tak a rómaiak” című vidám darabot mutatták be. A Né­ró Rómájáról készült szati­rikus darabban neves ba­lét tművészek, akrobaták, énekesek és bohocók, vala­mint állatszelidítők lépték fel négy oroszlánnál. A Tropicana feladata most is a szórakoztatás, a kikap­csolódás. a pihenés biztosítá­sa — de már, a régi idők­kel ellentétben, a dolgozó emberek számára. Lőrincz Gábor, Eger: Panaszukra a Heves megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vál­lalat vezetői megnyugtató vá­laszt adtak. A vállalat képviselő­je, az Egri Vas és Fém Ktsz szakemberével együtt a helyszí­nen Járt. A zajártalom megszün­tetésére, falamellás rendszerű, külső védőrács felszerelését és felső kéményelvezetést tervez­nek. A munkálatokat előrelátha­tóan 1972. júniusában fejezik be. „Falusi olvasó” jeligére: A panaszt tevő nevét nem kö­zöljük azzal a szervvel, amely­ről a panasz szól. Ez az ügyinté­zések íratlan törvénye. Termé­szetesen egy sor ügyben kény­telenek vagyunk név szerint ki­vizsgálni, de ez egyéni ügyek­ben elkerülhetetlen. Az ön által említett dolog nem tartozik ezek közé. Az illetékes hatóság vála­szát lapunkban' közöljük majd. Kérjük, társaival együtt kísérje figyelemmel lapunkat. B. Antalné, Eger: Rokkantsági jogon kapott öz­vegyi nyugdíja mellett nyugod­tan elhelyezkedhet teljes munka­idejű foglalkozásra, keresete semmiféle korlátozás alá nem esik. P. János, Gyöngyös: //////////////////////. w/////////////////////////////////////yyy///////////////////// MEINERT: Ejerben: 19 órától szombati regy el : óráig 3 Ba)csy-Zsi-J Uns kv utcai rendelőben (Te-;; lefc i il-ioi Rendelés gyerme-/, kék részére is. ^ Gyöngyösön: 19 órától szombati reggel 7 óráig, a Jókai utca 41. í **ám alatti rendelőben. (Te- j ágion: 17-27.) á Helene praktikus nő volt, vett tehát 'egy öngyújtót. Kiszámította, hogy hónapok alatt úgyis megtérül a gyu­fa árából. Az eladó egész sor ön­gyújtót tett eléje. Végül egy kis laposra esett a választá­sa. — Itt kell lenyomni — mutatta az eladó, s vidám- ságos sárga fény villant fel. Az irodában odatette az asztalra, a cigarettásdoboz mellé. Először a hivatalse­géd vette észre, amikor hozta a postát. — Ó, öngyújtó! Megenge­di? Kézbe vette, de nem gyúj­totta meg, hanem kivette egyik csavarját. — Rendben van — bólin­tott —, de a benzintank nem valami nagy. Gyakran kell majd utánatölteni. Nálam mindig van benzin, szóljon csak nyugodtan. — Aztán visszarakta a csavart és otthagyta a csodálkozó He- lént. Péter volt a következő ér­deklődő. Helene már évek óta együtt dolgozott vele. Neki is volt öngyújtója, há­romszor akkora, mint Helé- né. — Aha — szólt elégedet­ten —, rájött, mi a prakti­kus? — Felkattintotta az öngyújtót és megrázta a fe­jét. — Valami baja van, majd rendbe hozom. Pillanatok alatt alkatré­szek hevertek az asztalon, Péter egy kis tűzkövet tar­tott a világosság felé. — Twí kicsi. Becsapták! Menjen vissza az üzletbe és kérjen egy másikat! — De Péter, az istenért, megéri ez, hogy egy órát szaladgáljak, vitatkozzál$ és bosszantsam a másikat? A férfi hallgatott, de egy idő múlva megszólalt: — Otthon vannak szer­számaim, ha bármi problé­mája lenne, szóljon csak. Délután Tomival futott össze a presszóban. Tomi nagyon rendes fiú. Nemcsak beszélni tud, mint a férfi­ak általában, de hallgatni is. Mihelyt azonban meg­pillantotta az öngyújtót, mei­nem is látta Helénát, meg se hallotta, hogy szólt hoz­zá. Meggyújtotta az öngyúj­tót egyszer, kétszer, három­szor. — Hányszor még? — kér- í; dezte Helene türelmetlenül. ^ — Kilencszer kell meg- ^ gyújtani — magyarázta To- ^ mi. — Akkor biztosan mű- ^ ködik. & A Munka Törvénykönyve mel­lett a vállalatok kollektív szer­ződései szabályozzák a felmon­dási Időt. A vállalat kollektív szerződésében — éppen a régi dolgozók védelme érdekében — két hétnél hosszabb időt szab­nak meg felmondást időként. Ha a vállalat részéről történik a fel­mondás, akkor a vállalat köteles a dolgozónak két hetet biztosíta­ni, hogy újabb munkát keressen, í Ez alatt a két hét alatt nem Este Hansot varta Hele-§ tarthatnak igényt munkájára. ’ TI~ “ ~ °' Amennyiben a felmondás a dol­gozó részéről történik, mint az ön esetében, a vállalat ragasz­kodhat a teljes felmondási Idő kitöltéséhez. A felmondásig járó szabadságot a vállalat pénzben kifizetheti. Amennyiben már több szabadságot vett volna ki, amennyi időarányosan járt a felmondásig, akkor az a leszámo­láskor béréből levonásra kerül. ne. Hans volt a nagy ű. S 5; mialatt a vacsorához terí- $ tett, elgondolkodott. Mit csi-§ nál majd Hans? Olyan lesz ^ ma is, mint mindig? Ked-§ vés, figyelmes? Beszél majd § a jövőnkről, az otthonunk-' ról? Vagy szétszedi az ön- $ gyújtót és a benzintankot\ fogja nézegetni? Hihetetlen, ^ mi mindent tudnak kezdeni ^ a férfiak egy ilyen vacak- § kai! Nem, én biztos fonta- ^ sabb vagyok Hansnak, mint^ ez a tárgy. Hiszen Hans nem!: tisztviselő, nem munkatárs, és nem ismerős. Hans szereti; engem. Ezt b-.’.zsan tudom Kf't csengettek. Ebben a pillanatban félnik kezdett. S mivel Helene egy praktikus hölgy, fogta öngyújtót és kihajította ablakéi (Fordítottai Steiner Katalin)§ Régi olvasónknak: Köszönjük a figyelmeztetését, sajnos, a „sorokba” olykor hiba csúszik, s ha az a hi­ba a korrektor szemét elkerüli, máris kész a helytelen (-ásmód, fogalmazás, vagy a helyesírási hiba. Ez ellen a szerkesztőség és a nyomda vezetősége is küzd,' —■- egyelőre nem teljes sikerrel. 1972. május péntek

Next

/
Thumbnails
Contents