Népújság, 1972. május (23. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-24 / 120. szám

KOSSUTH 8.IS Áriák. y,ut) A zoídköves gyűrű. 8. folytatás. P.20 Régi melódiák. 3.0.05 Iskolarádió. 10.10 Magnóval a világ körül. 10.10 Prokofjev: Rómeó és Júlia. 11.30 A Szabó család. 12.20 Ki nyer maV iü.35 Tánczene. 13.20 Népi zene. 13.50 Hasgyár a legelőn. 14.10 Kóruspódium. 14.43 Válaszolunk hallgatóinknak. 15.10 Iskolarádió. 10.05 Dalok. 36.23 Két operettnyitány. lb.39 Présház a hegyen. Elbeszé­lés. 17.20 Operettrészleték, 17.51 Táncdalok. 18.00 R. Strauss: Don Juan. 18.20 A BNV-ről. 18.35 Népdalok. 19.25 könyvet mindenki kezébe, (ünnepi est.) 21.16 MÉH: Hernádi Lajos felv. 23.05 Franciaországi jegyzet. 23.25 Operettrészletek. PETŐFI 8.05 Népi muzsika. 8.40 Hallottuk, utána Jártunk. !I.03 Schubert: IV. szimfónia . 9.30 Szólásra jelentkeznek ... 11.59 Néhány perc tudomány. 12.04 Operaáriák. (MÉH) 13.03 Fúvószene. 13.17 Találkozás Sz. Richterrel. (XfJ. Rádió.) 13.40 Orvosi tanácsok. 14.00 Rádlónapló. 18.20 Barokk muzsika. 19.30 Kamarazene. 19.31 Látogatás a velencei levéltárban. 20.25 Kis magyar néprajz. 20.30 Fiatalok hullámhosszán. 22.00 Holnap közvetítjük m . 22.20 Nótacsokor. 23.15 A XX. század zenéjéb®. MAGYAR 9.30 Delta. 9.55 Vidéki asszonyság; Tv-játék. 10.55 Slágerparádé. 16.30 Irány az egyetemi 17.15 Hírek. 17.20 Pillantás a sportvllágba ::. 17.50 Dél-Amerika indiánjai..J 1, Kik vagy mik az Indiánok? 18.20 10 éves a Kukkantó. 19.15 Esti mese. 19.30 Tv-híradó. 20.00 KI mit tud? IV. elődöntő. 22.00 Tv-hlradó. POZSONYI 17.15 A labdarúgás hirel; 19.00 és 21.30 Tv-hiradó. 20.00 Uomo Bianco. Tv-játék; 21.50 Angliai keserűségek. Dokumentumaim. » ?H€rSU Szibériai jelképek 2. Barátok között AZ OMSZKI pártbizottsá­gon mondták el, hogy való­ságos mozgalom itt a virág­termelés. („Jöjjenek csak vissza a nyáron, meglátják, hogy egész virágmezők bo­rítják az Irtis partját!”) Nemcsak a városi kertészet üvegházaiban termelnek vi­rágot, hanem üzemekben, is­kolákban, intézményekben építettek kisebb-nagyobb melegházakat, és nevelik a legkülönfélébb virágzó nö­vények százait, ezreit. Mert szebb az élet a tarka virá­gok, a zöldellő fa között, s nem jogos-e a büszkeség, amivel körülmutatnak, hogy ebben a városban minden az emberi kéz munkája. A há­zak, az új lakótelepek, a gyárak, a megkapó méretű üzemek — de még a fák, a virágok, a növényzet is. Alighanem inkább ez a mai Szibéria igazi romanti­kája és jelképe. Vagy még több is. Mert az üvegházak nem egyedül vi­rágtermelésre valók. A vá­ros legnagyobb üzeme: az olajfinomító (amely egyik legjelentősebb az egész Szovjetunióban) csupán ezért talán nem tartaná fenn az üvegházak egész teleprend- szerét Hanem azért, mert teljes éven át zöldségféléket termelnek itt munkásaiknak, hogy új hagyma (amely el­engedhetetlen alkotóeleme az orosz konyhának), paradi­csom és más efféle mindig legyen az üzemi konyhán (17 üzemi étkezde van a fino­mító területén), de vásárol­hassanak, vihessenek haza is belőle a munkásnők. Szám­talan üzemben láttuk ezt ha­sonlóképpen. Így ' jutnak egész évben zöldségfélékhez az omszkiak. A MUNKASELLATAS első­rendű feladat. Főként a jól felszerelt üzemi boltok ré­vén. Déligyümölcsöt, naran­csot természetesen importál­nak:, almát hasonlóképpen, főként Magyarországról. De láttunk szibériai almát is. Kiszurin professzor és mun­katársai szívós fáradságának eredményét. Ma már sokfe­lé terem az általuk nemesí­tett fa: ágai közvetlenül a talaj mentén nőnek ki a törzsből, s valósággal kúsz­nak a földön (innen a neve is: kúszó almafa), hogy té­len ne érje a pusztító hideg, 'hanem a hó alatt nevelked­jen a gyümölcs. Megkóstoltuk: kitűnő volt Mi tagadás, számunkra megsokszorozta jó ízét az> a tudat (hadd ismételjem meg az előbb mondottakat), hogy jelképessé nőtt szemünkben ez a húsos, leveses, ízletes gyümölcs. Ha azt mondom, hogy a természet mostoha- ságán felülkerekedő ember jelképévé, akkor egy nagy egésznek csak részletéről szóltam. Mondjuk, egy kör­szeletről. Mert ugyanennek a körnek más-más szeletébe ilyesmiket írhatnék bele: éj­szakai munkásszanatórium, üzemi sportcsarnok, kolhoz- gyógyfürdő, gyári uszoda... Vagyis csupa olyat, ami a munkások jobb életviszo­nyait, a dolgozók jobb ellá­tását szolgálja. Egy keveset még hadd ka­nyarodjam vissza a magyar interna cionalisták virágaira. Ez is több a puszta valóság­nál: ez is jelkép. Azé a tu­datos, élő megbecsülésé, amely ezen a kilométerek­ben mégiscsak távoli vidé­ken a magyar forradalmár hősök és a mai Magyaror­szág iránt él az emberek­ben. MEGLEPŐEN széles körű az érdeklődés múltunk és jelenünk iránt egyaránt. Számtalan iskolásgyerekkel beszéltem, aki pontosan tud­ta, ki volt Ligeti Károly, az Omszkbam harcolt vörös ma­gyarok 1919-ben kivégzett vezetője. Láttam azt az ut­cát, amelyet Ligetiről ne­veztek el, láttam az emlék­tábláját a ház falán, ahol annak idején összejövetelei­ket tartották. S láttam a mai Magyarország üzeneteit: kiállításokat, magyar sarko­kat üzemek, iskolák klub­termeiben, könyvtárakban, hazánkat ismertető cikkek­kel. folyóiratokkal, klasszi­kus és mai magyar írók orosz nyelven kiadott mű­veivel. Láttam egy kollé­gium növendékeinek magyar táncát népi viseletűnkben. S lapozgattam szinte megha­tóan szép pályamunkákat Magyarországról, az Omsz- ka.ia Pravda szerkesztősé­gében. E lap ugyanis pályá­zatot hirdetett „Hogyan is­mered Magyarországot?” címmel, s kérdéseikre alig másfél hónap alatt 160 pá­lyamű érkezett be. De nem rö­vid feleletek ám, hanem 30—40—50 oldalas, köztük kézzel írott, valóságos kis tanulmánykötetek, fényké­pekkel, rajzokkal. A Szovjet—Magyar Baráti Társaság omszki szervezeté­ben már tudtak látogatá­somkor arról, hogy hazánk­ban szibériai heteket rende­zünk, s az idén egész évben sokféléképpen népszerűsít­jük Szibériát. Nemcsak örül­nek ennek és segítik, de ők sem maradnak le — a mos­tani esztendő célkitűzéseitől függetlenül sem — hazánk népszerűsítésében. A megyé­ben tavaly több mint ötszáz helyen mutatták be a ma; gyár ifjúság életét ismertető fényképkiállítást, s 1962 óta már 52 szovjet—magyar ba­ráti tagcsoportot tartanak nyilván üzemekben, kolho­zokban, művelődési intéz­ményekben. De beszélhet­nénk még a minden iskolá­ban életrehívott és gazdag programmal működő nem­zetközi • kapcsolatok klubjá­ról is, amelyekben külön magyar csoportok tevékeny­kednek. S arról is, hogy mindig méltó gyűlésen em­lékeznek meg a Magyar Ta­nácsköztársaság évfordulójá­ról, és felszabadulásunk ün­nepéről. Nemsokára pedig, június 2-án — Ligeti Ká­roly hősi halálának napján — virágkoszorú borítja el Omszk városában mindazo­kat a helyeket, amelyek ma­gyar internacionalisták éle­tével, megmozdulásaival kap­csolatosak, TÁVOLI VIDÉK Szibéria? Lehet-e messze az a táj, amelyet a barátság, kölcsö­nös tisztelet oly sok és egy­re gazdagodó szálai fűznek össze két közös jövőt építő nép életében ? Lőkös Zoltán ■ ■ 0 r 8jn|i lf ______| r estaurálják Michelangelo megrongált remekét A magyar származású 33 éves Tóth László megbilin­cselve a rendőrségen, ö kö­vetett el kalapácsos merény­letet Michelangelo Pieta- szobra ellen. Az „új Pieta”, a megszőla lásig hasonlít majd arra, amelyet az őrült merénylő kőfejtő kalapácsával a na­pokba!) súlyosan megrongált —, vélekednek a vatiká szakértők. A Pieta restaurációja még e héten megkezdődik, s utá­na Michelangelo remeke ugyanabban a kápolnában áll majd. mint eddig, de elzárják a nagyközönség elől. Óriási szerencse, hogy 1964 ben, amikor átszállították a New York-i nemzetközi va sárra, műanyaglenyomato készítettek a világhírű Pie ról. A szobor e pontos most igen nagy segítsége a restaurátoroknak, Fn Messina szobrász szerint el képzelhető, hogy a szobor ta lapzatóból kioperálnak eg] darab márványt, majd a haj dán oly csodálatos szem helyére applikálják újraformálják. Biz lesz „márványátültetés”. szerint: tökéletes munkát vé­gezhetnek. Erdőtelek önmagára talál... Az építsünk, szépítsünk moz­galom már i|vekkel ezelőtt kez­dődött országunkban. Nyomán szebbek, korszerűbbek lesznek városaink. A szebb és virágo­sabb holnapért való munka az erdőtelkieknél is visszhangra ta­lált. A májusi tanácsülés, mond­hatnánk —* ünnepi ülésszámba ment, öregek és fiatalok, nép­frontaktívák, vöröskeresztesek, pedagógusok, társadalmi és gaz­dasági vezetők vettek részt raj­ta. Az öröm jogos volt. A me­gyei faluszépítési mozgalomban a háromezer lelket számláló kis község a megyei tanács vb dön­tése szerint, az első helyre 'ke­rült. Ennek alapján 150 ezer fo­rint jutalmat kapott a község. Községünk tanácselnöke el is mondta, nem véletlen ez az eredmény. Kifejezte elismerését mindazoknak, akik ebben a munkában nagyon lelkesen részt vettek. Az eredmény titka az volt ,hogy közösen az egész fa­lu tenni akart valamit. De ezt bizonyították a hozzászólások is. Sánta Boldizsár tanár például az úttörők nevében ígérte meg, hogy a munkát tovább folytat­ják, mintegy 1500 hársfacseme­tét ültetnek és elvállalják a gondozását is. A Ramona Ktsz dolgozói az egyik utcaszakasz rendbe hozását vállalták, és azt is, hogy az öreg. munkaképte­len lakosok portája előtt rendet tartanak. Dénes Kamilló, a hely­beli arborétum vezetője szaktu­dását ajánlotta fel a munkához. Továbbra is segítenek a játszó­terek létrehozásában, a parkosí­tásban, a virágültetésben az ÁFÉSZ doigozói is. A felszólalá­sokból érződött, hogy a jutalom / újabb munkára ösztökéli a la­kosokat. A következő napokban a köz­ség állami, párt- és tömegszer­vezeti vezetői összeülnek, tanács­koznak a pénz sorsáról, a ta­nácsülésen elhangzott javasla­tokról, s újabb nagyarányú tár­sadalmi munka szervezéséről. Mindenki bízik abban, hogy nö­vekszik azoknak a házaknak a száma, amelyekre felkerül a „Tiszta udvar, rendes ház” fel­iratú kis tábla. Ezek a felada­tok lassan közüggyé válnak, hi­szen az emberek egymásért és önmagukért is dolgoznak ebben a mozgalomban. Gál Ernő Erdőtelek A barátság szellemében Sarudon Sarudon méltóképpen meg­ünnepeltük a lenini úttörő­szervezet fennállásának 50. évfordulóját. Ebből az alka­lomból 16 tagú szovjet úttö­rőküldöttséget láttunk ' ven­dégül. Úttörőink nagy buz­galommal készültek, s a községi pártház feldíszített nagytermében fogadták a vendégeket. Az ünnepség so­ták a küldöttség tagjainak ax úttörők által készített zász­lót. Ezt követően megtekintet­ték a szovjet úttörőkkel foly­tatott levelezésből rendezett, s a község történelmét be­mutató kiállítást. Megmutatták a gyerekek vendégeiknek a község ne­vezetességeit s elkalauzolták őket a helyi termelószövet kezeibe is, ahol Berényi Zsigmond, a szövetkezet el nöke köszöntötte őket, ismer­tette a tsz történetét, s aján­dékot adott át a pajtásoknak A közös ünnepségen meg­erősödött a kis magyar úttö­rők és szovjet pajtásaik ba­rátsága. Bákondi János Sarud Fura eredményű társadalmi munka Visszaszámlálás ;GFI vörös CSILLAG ^ (Telefon: 22-33.) 1 Fél 4, fél 6 és 8 érakor: i Jöjjön el egy kávéra hozzánk I ^ Színes olasz filmvígjáték. N CG RÍ BRODY 8 (Telefon. 14-07.) S Fél 4, fél 6 és fél 8 órakor:^ A kulcs íj Színes csehszlovák filmdrámái CGRI KERT ■' Este 8 órakor: A szicíliaiak klánja (Felemelt helyárak!) GYÖNGYÖSI PUSKIN S Fantomas a Scotland Yard ^ ellen s 3YÖNGYÖSI SZABADSÁG Gábor diák A csendőr nősül. HATVANI KOSSUTH Vidékiek New Yorkban HEVES Lányok pórázon IGYELET Egerben: 19 órától csütörtök ;ggel 7 óráig, a Bajcsy-Zsi-§ nszky utcai rendelőben. (Te-S fon: 11-10). Rendelés gyerrae-fc 5k részére Is. > Gyöngyösön: 19 órától csütörtök^ íggel 7 óráig, a Jókai utca 41.^ rendelőben. /rr°-s alatti •fon: 17-27.) (Te-fc J Oävsassa | jo. GlípújmyoÚ A lift csendes zúgással vitt fel a Jupiter Z—21 rakéta orrában elhelyezkedő kabin­ba. Ahogy még utoljára le­néztem a beszállás, illetve az indulás előtt az alattam nyüzsgő, zúgó, az ilyen ma­gasból is szemmel láthatóan lelkes tömegre, meghatódtam. Ezek mind miattam jöttek ki! Engem akarnak látni. Il­letőleg ezt a csodálatos, négy­száztizenöt méter és negyven­két centi magas rakétát, amelynek csúcsában én fog­lalok helyet. Egyedül! Igen! Egyedül. Mert ez a kísérlet lényege. Ügy repülni, suhan­ni a Jupiterig, s azt megke­rülve vissza, két esztendő alatt a Jupiter Z—21 rakétá­val, hogy állandó televízió- és filmösszeköttetésben, rá­dió- és ionkapcsolatban ma­radok a bölcsővel, a Földdel. Ügy leszek egyedül, hogy nem leszek egyedül, egyetlen pillanatra sem. Tv-műsorok hetvenkét csatornán, azt fog­hatom, amit akarok, filmek, a világ legszebb színésznői­vel és legjobb színészeivel, aztán hírek a rádióból, tánc­zenei koktél, időjárásjelentés, sport — s mindazt oda-visz- szakapcsolási alapon. Bebizonyítandó: az ember, a mi magasan fejlett techni­kánk korában, nem lehet egyedül. A kozmosz végtelen­jébe is elkíséri a magas fokú magyar technika, amely a magyar tudomány, a magyar ipar, a magyar asztronautika és a magyar televíziós és filmművészet nemes, csodála­tos ötvözete. Nálunk ma már semmi sem lehetetlen! Ezzel a biztos tudattal és ez­zel a boldog gondolattal száll­toltam magam az ülésbe, be­állítottam a simplex mutipli- kátort, átváltottam a trigo­nometria-mérőt az einsteini tér-idő gammométerre és még egyszer végignéztem magam körül mindent és végig is gondoltam mindazt a csodás erőfeszítést, amellyel elké­szült az első, technikailag tö­kéletes Jupiter-rakéta. A magyar Jupiter-rakéta! Ekkor csendült fel a mik­rofonban Burbülya asztrotér- parancsnok hangja: — Én. Muszáj. Elromli a visszaszámláló ... Figye Kezdem! Százmillió! Kilen venkilencmillió-kilencszázki-\ lencvenkilencezer-kilencszáz- \ kilencvenkilenc... Kilencven- ^ kilenc millió-kile ncszázkílenc- ■l venkilencezer-kilencszázki- § lencvennyolc... S — Állj! Megőrültél, Búr- ^ bulya? — síkoltottam bele a ^ gégemikrofonba... Mi az is-^ ten csudájának kezdesz száz- ^ milliótól visszaszámolni? .. .\ Hiszen amire a nullához$ érsz, két év is eltelik — döb- $ bentem magam is rá a szám ^ és az idő riasztó viszonyára. § — Ördögöd van! — rikkan- ^ tóttá vissza Burbulya asztro térparancsnok. — Éppen er-^ röl van szó. Most tudtuk meg, ^ hogy nyári nagytakarítás ^ van a hajtóanyaggyárban ési nincs egy gramm neonátron naftalin hajtóanyagunk^ sem... Érted? Így aztán én§ két évig számolok neked, sa^ V| nullára kiszállsz! Mintha a^ Jupitert kerülted volna meg. ^ És olcsóbb is. Nem kopik azt űrhajó, nem kell hajtó-$ anyag!... Na, figyelj, kis fi- ^ am!... KilencvenkilencmU- í lió-kilencszázkilencvenküenc- ^ ezer-kilencszázkilencven. ^ hét... | ...es én dühödt ijedtem- f ben használni kezdtem azt a$ szerkezetet, amely nem aty táplálkozás céljait szolgál ^ r<*«) * tam be az első magyar űrha­jó orrában levő kabinba, hogy a visszaszámlálás után útjára induljon velem a Jupi­ter Z—21 a naprendszer leg­nagyobb és talán legtitokza­tosabb bolygója felé. Becsa­— Pacolai. hallasz? — Tökéletesen! — Akkor jó. Akkor most visszaszámolok.., — Te számolsz vissza? — csodálkoztam bele at mikrofonba Egerben, a Lenin úton lakom. Egy vasárnap reggel, szabad időben megjelent egy csapát fér­fi, ásókkal, kapákkal. Többek között Németh Tibor, Mucsi, Grégász elvtársak. Felásták a földet, gödröket ástak, árkokat húztak. Utánuk megjelentek a városgondozási vállalat emberei, fűmaggal vetették be a terüle­tet, kis fenyőket, élősövényt ül* tettek. Nagyon örültünk neki, mi, ott lakók, hogy szépül a környék, locsoltuk is a bokro­kat, megkapáltuk a fák környé­két. Nagy volt az örömünk, amikor megjelentek az első le­velek, zöldellni kezdett a pázsit. A napokban megjelent egy csomó fiatal, fiúk, lányok ve­gyesen, azzal, hogy gyomlálnak. Ki is téptek égy csomó füvet, rádobálták az általunk tisztán tartott járdára, aztán lefeküdtek napozni a gyenge pázsitra. Egy fiatalember kerékpárjával ráhaj­tott az alig zsendülö*- sövényre. Mire elmentek, úgy nézett ki a pá­zsit, mint egy csatatér. Teledo­bálva csikkekkel, gyu fásdobo­zokkal, fagylalttölcsérrel, zsíros papírokkal. Nagy felelőtlenségnek tartom ezt a viselkedést, és nem tudom, miért nem akadt egy pedagógus, aki felügyelt volna a munkára. Amint érdeklődtünk, környé­künkön a közgazdasági techni­kum tanulóniak egy csoportja „dolgozott”. özv. Boros Kálmánná és hat aláírás Eger, Lenin út 102—108. ★ Sajnos, ilyen esetek is megtörténtek, amiről a Le­nin úti lakosok írtak. Am emellett szólnunk kell ar­ról a sok száz egri és Eger- ' ben tanuló diákról, akik egy-egy napot áldoztak Eger szebbé tételéért. Dicséret il­leti Őket, s reméljük, keve­sen voltak, azok, akiknek munkájára azt lehet monda­ni: „segíts uram, de ne így...”

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents