Népújság, 1972. május (23. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-24 / 120. szám
»MMAMMMA» Kedd esti külpolitikai kommentárunk Harcok Kontumnál Tory-kudarc Rhodesiában j Amerikai repülőtámadás Hanoi polgári célpontja ellen RHODESIA lakosságának háromnegyedét képezik a feketék, az őslakosok, akiknek politikai (és társadalmi, és általában emberi) egyenjogúsítására a négereket alsóbbrendű lényeknek tartó, Ian Smith vezette fehér telepes kormány még fokozatosan sem volt hajlandó. Ezért, — hogy olvasóink emlékezetébe idézzük az elmúlt évtizedben történteket — nem fogadták el a britek által javasolt új alkotmányt, hanem egyoldalúan, London jóváhagyása nélkül kikiáltották a köztársaságot, a brit koronától való elszakadást, Rhodésia függetlenségét Ez még a munkáspárti kormány idején történt. Wilson akkori miniszterelnök kétszer is tárgyalt Smith-szel, de eredménytelenül. A két ország közt maradt az ellenséges viszony, Rhodésia pedig tovább haladt — már majdnem dél-afrikai méreteket öltve — az apartheid útján. VÉGÜL IS TAVALY a konzervatív kormánynak sikerült a megegyezés. Sir Alec Douglas Home angol külügyminiszter diadalmasan tért vissza Salisburyből, mondván: itt a kompromisszum, a dolgok rendbe jönnek. Ismertették is az új angol—rhodésiai megállapodás tervezetét, amelyből első látásra kiolvasható: Smithék semmi lényeges engedményt nem tettek, voltaképpen London elárulta a rhodésiai feketéket. Volt egy — akkor nem jelentősnek hitt — pont, amely kimondta: mielőtt a megállapodás érvénybe lép, angol bizottság utazik Rhodésiá- ba, hogy meghallgassa a fekete bőrű lakosság véleményét a szerződésről. Meglehetősen elfogult, Smith-párti s a feketékkel nem rokonszenvező bizottságot nevezett ki Heath miniszterelnök, Lord Pearce vezetésével. Azt hitték: sima ügy lesz ez, Smith-ék úgyis csak a „janicsárjaik” közelébe engedik Pearce-éket, a bizottság a feketék közül a fejbólintójánosokkal beszél majd. S meglepetés történt: óriási méretű tömegtüntetések robbantak ki szerte Rhodésiában a megállapodás ellen, Smith-ék nem tudták meghamisítani a fekete közvéleményt. Kedden délután végre nyilvánosságra hozták a Pearce-bizottság jelentését: „Rhodésia fekete bőrű lakossága túlnyomó többséggel elutasította Anglia és a fehér gyarmat kiegyezésének feltételeit” — ez a 208 oldalas jelentés lényege. „Véleményünk szerint az egész rhodésiai nép nem tekinti a javaslatokat a függetlenség elfogadható alapjának” — így a jelentés. MARAD TEHAT — mert a kemény Smith nem fog változtatni politikáján — az egyoldalú függetlenség, amely egyenlő a konzervatív brit kormány kudarcával. MTO-hadügyminiszterek ülése SAIGON A Reuter egyik harctéri tudósítója jelenti, hogy kedden immár harmadik napja folytatják sikertelen hadműveleteiket a saigoni csapatok a Kantumot és Pleikut összekötő fontos müút birtokbavételéért. Kontum tartományi székhelyet régóta körülzárták a népi erők és elvágták a délről odavezető egyetlen fontos országutat is. A sai- goni csapatok légiszállítású egységed hétfőn megpróbáltak egyesülni egy közel há romezer fős csapattesttel,, amelyet páncélosok is támogatnak, a népi erők azonban beásták magukat Kontum közelében és sikerrel akadályozzák meg a két egység közeledését. A Reuter katonai forrásai szerint éjfél óta az amerikai légierő és tüzérség egyfolytában lövi, bombázza és napalmmal árasztja el a népi erők beásott egységét, de eddig hasztalanul. Gilliam Maok albenger- nagy, a Vietnam partjai közelében tartózkodó amerikai 7. flotta parancsnoka úgy nyilatkozott, hogy az amerikai haditengerészet folytatja a VDK kikötőinek és folyami torkolatainak elakná- zását. Saigoni amerikai forrásokból kedden terjedt el a hír, hogy az amerikai vadász- bombázók az elmúlt három nap során majdnem ezer bevetésben lőtték és bombázták a VDK különböző pontjait, főleg Hanoi körzetét, s e körzetben leromboltak egy fontos villanyerőművet is. Megfigyelők szerint a fokozott bombázások időszakának kezdete óta ez az első eset, hogy ilyen jellegű célpontot támadlak az amerikai repülök. Wechmar sajtóértekezlete Egy fontos külpolitikai szakasz lezárásaként értékelte keddi sajtóértekezletén Von Wechmar, a kormány helyettes szóvivője, a keleti szerződések ratifikálásáról szóló törvények aláírását. Rámutatott, hogy a ratifi’■ BRÜSSZEL Brüsszelben kedden meg- bezdődöft a NATO tíz európai tagországa hadügyminisz- tenünek ülésszaka. Az ülésszak célja: a nyu- ' gat -európai hadseregek fegyverset« és felszerelése szabványosításának elősegítése. A fo^-fli-g.tvw.ás/Tfn az NSZK, ÍNagy-Britannia, Belgium. Hollandia, Dánia, Norvégia, Törökország, Görögország, Olaszország és Luxemburg képviselteti magák Kedden délután Brüsszelbe érkezett Mélvin Laird amerikai hadügyminiszter is., aki részt vesz a NATO katonai tervező bizottságának tavaszi ülésszakán. Willy Brandt, a Német Szövetségi Köztársaság kancellárja kedden hivatalos látogatásra Bécsbe utazott. Képünkön vendéglátójával és tárgyalópartnerével, dr. Bruno Kreisky osztrák kancellárral. (Népújság telefoto — KS) Szovjet-amerikai gazdasági kapcsolatok NIXON amerikai elnök szovjetunióbeli útját közvetlenül megelőzte Patolicsev szovjet külkereskedelmi miniszter hivatalos látogatása az Egyesült Államokban. A szovjet politikust fogadta Nixon elnök, s éppen azon a ; napon tárgyalt a szovjet— amerikai gazdasági kapcsolatok időszerű kérdéseiről Rogers külügyminiszterrel, amikor a szovjet televízió és az Izvesztyija az első előkészítő kommentárt közölte az amerikai elnök utazásáról. Mindez eleve világossá teszi, hogy Nixon amerikai látogatása során a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti külkereskedelmi (és szélesebb értelemben vett gazdasági) kapcsolatok a napirend fontos részét alkotják majd. Az Egyesült Államok és a Szovjetunió között a gazdasági kapcsolatok az amerikai hidegháborús blokádpo- litika kihatásainak továbbélése miatt továbbra is igen alacsony színvonalat képviselnek. 1970-es szovjet adatok szerint az Egyesült Államok 103 millió rubel értékben szállít árukat a Szovjetunióba és onnan körülbelül 58 millió rubelért eszközölt vásárlásokat. Igaz: ez mindkét vonalon kétszer akkora forgalmat jelentett mint egy évtizeddel korábban, 1960-ban. A FEJLŐDÉS üteme azonban nem leplezheti azt a tényt, hogy a gazdasági-külkereskedelmi kapcsolatok íj 1972, májú* 24., ténylegesen rendkívül alacsony szinten mozognak. Összehasonlításképpen érdemes megemlíteni, hogy az amerikai—szovjet kereskedelem egész volumene 1970- ben körülbelül tizedrésze volt a magyar külkereskedelem volumenének! A nagyságrendi arányokat figyelembe véve — ez képet ad a világ két vezető gazdasági és politikai hatalma közötti külkereskedelmi kapcsolat elmaradott voltáról. Ez tükröződik persze más arányokban is. A Szovjetunió exportjából az amerikai viszonylat mindössze 5 ezred százalékkal, a behozatal pedig 1 század százalékkal részesedik! Nyilvánvaló tehát, hogy ezek a gazdasági kapcsolatok messze elmaradnak a két ország lehetőségeitől és kölcsönös érdekeitől. A Szovjetunióban ezt régóta felismerték. A szovjet külpolitika mindig azon az elvi alapon állott, hogy kezdeményezni kell a kölcsönös előnyökön és a legnagyobb kedvezmény elvén nyugvó külkereskedelmi kapcsolatok fejlesztését az Egyesült Államokkal. Amerikai részről mindamellett gyökeresen és radikálisan még nem változtattak a diszkriminatív kereskedelempolitikán. A szovjet exportcikkeket sokszorosan magasabb vám terheli, mint a tőkés ipari országok exportcikkeit. Továbbra is létezik még (ha némileg ..zsugorított” formában is) bizonyos amerikai exportcikkek kiviteli tilalma a Szovjetunióba. Továbbra is korlátozzák a külkereskedelmet ösztönző hitelakciókat. Időnként még .az amerikai állam csúcsain végrehajtott brutális adminisztratív beavatkozás is akadályozza a kapcsolatok fejlesztését Ennek szinte szimbolikus példája volt, amikor a Pentagon lehetetlenné tette a Főid Művek számára a szovjet autóiparral folytatott kooperációs tárgyalásokat. MINDAMELLETT nem lehet állítani, hogy — az amerikai kereskedelempolitika gátló, akadályozó magatartása elelnére — teljesen mozdulatlan maradt a szovjet—amerikai gazdasági kapcsolatok frontvonala. A nemzetközi gazdasági élet objektív törvényei az Egyesült Államokat bizonyos korlátozott lépések megtételére kényszerítik. Ilyen tényező nemcsak az USA fizetési mérlegének fantasztikus arányú hiánya, hanem magának a külkereskedelmi mérlegnek régóta nem tapasztalt deficitje is. Az Egyesült Államoknak hosszai lejáratra számolnia kell azzal, hogy a kibővülő Közös Piac és Japán nemcsak a tőkés világpiacon jelent számára rendkívül nagy konkurreneiát, — hanem gyor ütemben növeli kapcsolatait a Szovjetunió stabil és óriási piacán is. Egyre világosabbá vált, hogy az amerikaiaknak ebben a vonatkozásban is cselekedniük kell, ha „nem akarják lekésni a vonatot”. Vezető amerikai gazdasági körök részéről ay utóbbi egy esztendőben különösen erős nyomás nehezedett a Nlxon- jitirüiáuyra. E.ir.ek következtében Washington. 1971-ben 500 millió dollár értékű berendezés és dokumentáció exportjára adott engedélyt és lehetőség nyílt szovjet részről .nagyszabású lieeacvásárlásokra is. A amerikai külkereskedelmi politika legmagasabb szintjén ez a mozgás abban fejeződött ki, hogy 1971. novemberében Stans akkori amerikai kereskedelmi miniszter látogatást tett a Szovjetunióban. A Nixon- utazást megelőző Patolicsev- tárgyalás-sorozat voltaképpen formailag ennek a látogatásnak a viszonzása volt. AZ ELŐZMÉNYEK alapján azt lehet mondani: a Nixon - utazás után nyilvánosságra kerülő tényleges gazdaságikülkereskedelmi lépesek mutatják majd meg, hogy mennyire képes alkalmazkodni az Egyesült Államok nemzetközi gazdaságpolitikája a realitásokhoz. Annyi bizonyos, hogy a tényleges gyakorlati eredmények csak meghatározott és nem is túlságosan rövid idő múlva követhetik az esetleges kedvező elvi döntéseket. Ennek számos oka van. A két tárgyaló fél gazdaságának méretei önmagában sem teszik lehetővé a különösen gyors mozgást. Emellett figyelembe kell venni, hogy húsz év stagnálása után szívós szervező munkával kell megteremteni a gyakorlati feltételeket a szovjet—amerikai kereskedelem nagyarányú, a két ország gazdasági kapacitását és piaclehetőségeit tükröző fejlődéséhez. így tehát mindenképpen csak elvi jelentőségű döntések születhetnek a moszkvai tárgyalásokon, amelyeknek ered- menye semmiképpen sem lehet valamiféle „fordulat” — hanem csakis a kapcsolatok hosszú időt igénylő megteremte?*^ kálás nyomán kedvezőbbé válnak a feltételek a gazdasági, tudományos, műszaki és technológiai megállapodások megkötésére is. A szóvivő ismét felhívta a figyelmet a keleti politika soron következő állomásaira, nevezetesen a lengyel—nyugatnémet diplomáciai kapcsolatok felvételére, a két német állam általános tárgyalásaira, az európai biztonsági konferencia multilaterális előkészítésére, a csehszlovák—nyugatnémet megbeszélések folytatására és a magyar—nyugatnémet, valamint a bolgár—nyugatnémet viszony rendezésére. Gyász Mongóliában ULAN BATOR: A mongol fővárosban az emberek végeláthatatlan sorban vonulnak a kormánypalota épületéhez, hogy búcsút vegyenek Zs. Szambutól, * Mongol Népi Forradalmi Párt Politikai Bizottságának tagjától, a Nagy Népi Hurál Elnökségének elnökétől. Az üléstermet — ahol felállították az elhunyt ravatalát —, betöltik a gyászinduló hangjai. A termet elborítják a virágok, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának. a Nagy Népi Hurál Elnökségének, a minisztertanácsnak, a párt-, állami és társadalmi szervezeteknek a koszorúi. Az ország lerója kegyeletét kiváló fia előtt. Résxvétlátogatás Az MSZMP Politikai Bizottsága, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a Minisztertanács nevében Gáspár Sándor, és Fehér Lajos, a Politikai Bizottság tagjai, Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke és Péter János külügyminiszter kedden látogatást tett a Mongol Népköztársaság budapesti nagykövetségén és részvétét nyilvánította Zsamszarangijn Szambu, a Mongol Népköztársaság Nagy Népi Hurálja Elnökségének elnöke elhunyta alkalmából Pünkösdi látogatások Előzetes nyugat-berlini szá. mítások szerint a pünkösdi nyolcnapos látogatási időszak alatt, amely e héten, szerdán ér véget, mintegy 800 900 nyugat-berlini lakos lépi át a Német Demokratikus Köztársaság határát. Az NSZK és Nyugat-Berlin közti tranzi.tfórgalmi utakon is •óriási volt a forgalom. Amíg húsvétkor a nyugat - berlini szenátusnak (a város kormányának) csak egy tagja kereste fel az NDK-t, addig most Klaus Schütz kormányzó polgásmester és rajta kívül a szenátusnak csaknem minden tagja járt a demokratikus Berlinben, vagy az NDK más helyein. Fiatalok! Vár benneteket Szellőző Hű vek LÉGTECHNIKAI BERENDEZÉSEK GYÁRTÁSÁRA. FELVESZÜNK: Közép m 8 általános iskolát végzett fiatalokai gépiforgácsoló, vas- és fémszerkezeti lakatos szakmákban tanulónak — Kollégiumot biztosítunk. — Havi ösztöndíj 260 forinttól 600 forintig. — Évente egy alkalommal 2 hetes ingyenes üdülés. — Térítésmentes étkezés. — Sikeres szakmunkásvizsga után személygépkocsi-jogosítvány azoknak, akik a vállalatnál fognak dolgozni. — Közép- és felsőfokú tanulást biztosítunk esti, illetve levelező tagozaton. — Tanulmányi eredménytől függően pénzjutalomban részesülnek tanulóink! jelentkezés: SZELLŐZŐ MÜVEK, Budapest, XI, Építész u, 8—12. Közgazdasági és munkaügyi főosztály. « Willy Brandt Bécsben
