Népújság, 1972. május (23. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-21 / 118. szám
Nyugodtan a gyöngyösi éjszaMlt? Járőrök URH-s kocsival — Csak családi perpatvar ? — Nő a fiatalok aránya ' . V''í: ' V ii. • ÉM.* ' 'r- 'Á-v. “ ■?'?$< "" . *- : ...... „ '>•:.•■ . ^ y-mm Mindenki tudja Gyöngyösön, hogy a város néhány pontján éjszakánként gyakorta visszhangoznak a házak falai a hangoskodás miatt. Még a jobbik eset, ha a vidám kedvű társaság éneklésnek szánja hangja leeresztését. Csak-csak elbukdácsolnak a környékről idővel. De hát a Gyöngyös Étterem, a Víztorony Presszó és az Olimpia Étterem előtt nem ritkaság a verekedés sem. Amikor a közrend és a közbiztonság kérdése kerül szóba, a lakosság Aagyobbik része a garázdaság alapján ítéli meg a helyzetet. Pedig ez csak egy része a témának. Igaz, a legelterjedtebb vétség és a legszembetűnőbb is. Cs Ci CS Maga a városi tanács elnöke, Berényi József mondta el a példát. Ott történt az ablaka alatt, a Gyöngyös Étterem mellett. Egy csoport ifjonc sehogy sem bírt az erejével. Elmúlt már éjfél is. A környék nyugodni vágyó embereit felverte álmából a ricsaj, a kiabálás. Megkönnyebbültek, amikor meglátták az URH-s járőrt közeledni. Figyelték, mi történik. A járőr szépen lelassított a csoport előtt, aztán kikerülte a tántorgókat és szépen továbbhajtott. Akik látták a jelenetet, meglepődtek. Egészen mást vártak. Azt, hogy a járőr rendet csinál. Persze, ezer másik esetben meg is történik az intézkedés. Most elmaradt. A szemtanúk hajlamosak voltak arra, hogy általánosítsanak az esetből. Egy biztos, nem szerencsés dolog semmiképen, az, and történt. o o zn k A városi tanács végrehajtó bizottsága tűzte napirendjére a város közbiztonságának ügyét. IV derült ki, hogy Gyöngyösön az utóbbi időben csökkent a bűncselekmények száma és azok súlyossága is. Igaz, az új BTK szerint az eddigi szabálysértés már bűncselekménynek számít, ami statisztikailag rontja az összképet, de a valóságot nem módosítja. Megnyugtató, hogy a súlyos bűntettek száma egyre kevesebb. Az állam, a béke és az emberiség elleni bűntett nem fordult elő már régóta. A jó légkör, a helyes politika jelentős szerepet játszik ebben. Egyre több azonban a könnyű testi sértés, a magánlaksértés és a becsületsértés. Azt is mondhatjuk, egyre kevésbé tudunk uralkodni indulatainkon, egyre türelmetlenebbek és gátlástalanabbak leszünk. A visszájára forduló öntudat a ludas flranylaliödaloni Füzesabonyban Ritka esemény színhelye volt szombaton Füzesabony: 1969 óta először, ismét aranylakodalomra került sor a nagyközségben. A Tanácsháza ünnepi díszbe öltözött nagytermében ez alkalommal a köztiszteletben álló Kelemen István és felesége újította meg Fehér István anyakönyvvezető előtt a félszáz évvel ezelőtt kötött házasságát. Az anyakönyvvezető után a helybeli úttörők kedves kis csoportja, majd a községi vegyeskórus, illetve a 80 esztendős „aranyvőlegény” jelenlegi munkaadója, a Petőfi Tsz képviselője köszöntötte az ünneplő család tagjaitól körülvett boldog, idős párt. Az esküvőt pedig — szokás szerint — lakodalom követte. QcMM&M | 1372. “május 21,', vasárnap ebben. De ehhez a furcsa önérzethez néhány pohár szesznek is kell csatlakoznia, hogy félrelökhessük józanságunkat. És itt érkeztünk el a kiváltó okok legfőbbjéhez: a szeszes italhoz, o o o Többen szóvá tették a végrehajtó bizottság ülésén, hogy a kelleténél jóval nagyobb a reklám a szeszes italok körül. Még az élelmiszerüzletek is kirakataik nagy részében a különféle italokat kínálják. Ma már sikk több száz forintos skót whiskyt tölteni a vendég poharába. Ez kell a magyarnak! De nem is itt a legnagyobb baj. Furcsa körülmény, de aki a vasúti pályaudvartól végigmegy a Fő térig, közben a legfeljebb háromszáz méter hosszú útszakaszon tíz büfében, boltban, borkóstolóban olthatja a szomját. Aki szomjas természetű, nem panaszkodhat Gyöngyösre, az biztos. Mikor jutunk el oda, hogy egyéb üzletekből is ilyen bőség legyen? És még nem szóltunk a zugkimérésékről. Mindenki tudja, rengeteg van ilyen. Talán minden utcában, talán utcánként nem is egy. De hát a törvény, a jogszabály. ..! Nehéz leleplezni a zugméréseket. Mert a tettenérés a legjobb bizonyíték. De hát ki lenne bolond egy pénzügyőr előtt pénzért adni bort vagy pálinkát a „szomszédnak” és a „jó ismerősnek”? O Q C* Minden ötödik bűncselekményt fiatalok követnek el Gyöngyösön. Meghökkentő adat. Figyelmeztet is mindenkit a tennivalóra. Bár annyiszor mondtuk már, tudjuk is: általában a rendezetlen családi környezet, a rossz példa viszi a fiatalokat a bűn útjára. Nevelésükkel kell tehát sokat törődnünk. És ebben a tennivalóban mindannyiunkra egyaránt hárulnak fontos feladatok. TöbMindketten messziről, az ország más vidékéről jöttek a gyárba, s az első, friss tapasztalatok alapján erősödött meg bennük az elhatározás: itt akarnak letelepedni. Mi vonzza őket ehhez a munkahelyhez? Mi tartja itt mindkettőjüket? Pályakezdőknél elég gyakran előfordul, hogy búcsút mondanak az egyik cégnek, s hamar keresnek egy másikat: sokszor vélt sérelmek, vagy megalapozatlan remények miat is. Ök ketten, a Vörös Csillag Traktorgyár egri gyárának fiatal műszaki dolgozói, másként vallanak. Utazás és albérlet A Miskolci Műszaki Egyetemről jöttem a gyárba — kezdi Zeman Csaba — közvetlenül a diploma megszerzése után, tavaly augusztusban. Üzemtechnológus vagyok, s legfontosabb munkám: hogyan lehet a veszteségidőket csökkenteni, hogyan tudunk folyamatosabb termelést kialakítani. Amellett, hogy divatos téma, igen sok és izgalmas feladatat jelent kidolgozni egy-egy gazdaságosabb munkafolyamatot. — A most kiírt, „Kiváló ifjú mérnök” pályázatra két elképzelésem van: hasonló gyártmányok csoportmegmunkálása, vagyis hasonlóságukat kihasználva ugyanabban a szériában való előállításuk, illetve egy új gyorsfar- gácsoló szerszám technológiájának kidolgozása. Nehéz témák, sok segítség kell hozzá, még nem tudom, melyiket választom. — Lakás? Azt Egerben nehéz lesz szerezni. Most Miskolcról járok be, a közeljövőben pedig Mezőkeresztesről, marka feleségem ott kabek között a felnőttek közömbösségének a megszüntetése. Ez sem egyszerű. Ha egy csapat fiatal elkezd valahol randalírozni, ki mer eléjük állni? Merni kellene. Nem egy embernek, hanem mindenkinek, aki a közelben fellelhető. Ezzel is kifejezve, hogy garázdaság ellen az egész józan társadalom tiltakozik. a o o A család belső ügyébe senkinek sincs joga kéretlenül beleavatkozni. Csakhát meddig belügy a veszekedés? Kevesen tudják, hogy az éjszakai órákban az ordítozás, a vázák földhöz csapkodása, a környezet nyugalmának tönkretétele már nem családi ügy, még ha a férj és a feleség közötti nézeteltérés váltja is ki az egészet. Igaz, tanú is kell, bizonyíték is kell, mert mégiscsak jogállamban élünk. A rendőri szervek nem élhetnek vissza helyzetükkel. Ezért „kényes ügy” a családi perpatvar. De téves az a felfogás, hogy amíg vér nem folyik, addig a rendőrségnek nincs joga közbelépnie. Van joga. o cs Aránylag csendesek a gyöngyösi éjszakák, még ha a mostani példák esetleg más következtetés levonását is sugallják. Ilyen alkalommal, mint amilyen a mostani, mindig eltolódnak az arányok, mert a további javulás reményében a kényelmetlenségeket hangsúlyozzuk inkább. A Gyöngyösi Járási—városi Rendőrkapitányság tevékenységét eredményesnek ítélte meg a tanács végrehajtó bizottsága. Bár gyakran támad nehézségük a kis létszám miatt, kötelességeiket az önkéntes rendőrök és a lakosság segítségével lelkiismeretesen teljesítik. És ez a biztosítéka annak, hogy egyre nyugodtabbak, csendesebbek lesznek a gyöngyösi éjszakák. (G. Molnár F.) pott állást. De utazás szempontjából az sincs közelebb. Törékeny alkatú, fiatal lány a másik beszélgető partnerem Bodnár Valéria, nor- matechnológus. — Én Sárospatakról jöttem. A gépipari technikum után korábban már dolgoztam egy másik vállalatnál is, de ez a gyár, ahová szinte véletlenül kerültem, több lehetőséget kínál. Hogy továbbtanuljak, ahhoz még kell egy-kéit esztendő gyakorlás, főleg az üzemet akarom jdbban megismerni. Amit most csinálok, ahhoz nem szükséges az ón végzettségem, hiszen leginkább adminisztrációs munkát végzek csupán. De már tudok néha időt szakítani arra is, hogy az üzemben körülnézzek, ott, ahol az emberek és a gépek vannak. — Nekem sincs lakásom. Albérleti szobában lakom, hét végén járok haza a szüléimhez ... Megosztott energiák — Megtalálják-e a számításukat itt a fiatalok? — Különösen az utóbbi időben — válaszol Zeman Csaba — a fizetés sokat javult. S a másik: észreveszik az embert, ha produkál valamit. Ez is sokat jelent. A legfőbb gond az, hogy mi, akik az egyetemről a legújabb ismereteket hoztuk magunkkal, a korszerűbb eljárásokat, technológiát nehezen tudjuk megértetni azokkal, akik itt húsz éve „aprítják” a vasat Bizalmatlaniul fogadják az új szerszámokat, s ez az ón munkámat is megnehezíti. De hát ez nemcsak itt probléma, s talán néha igazuk van az idősebb munkásoknak ist , Játsszunk együtt!..; A folyosókon, a termékben még érezni a friss festés kellemes illatát. Az anyák napjára átadott óvodában mindenütt tisztaság, példás rend fogad, s ami szokatlan: csend. Igaz, az apróságok kisétáltak a kora nyári nap- isütésiben a közeli rétre, hogy a zaldiéLlő fűben kedvükre hancúrazzanak, játszadozzanak. A pihenőszobában így aztán rendezett sorban árván állnak a pinduri ágyak, mellettük egy-egy pár apró papucs őrködik. Némelyik pléd tetején csíkos-mintás pizsama várja, hogy a délutáni pihenőkor álomba szenderüljön kis gazdája. Pihennek a kedvenc játékok is. Az egyik óvónéni gondosan összerakta őket. Aztán átment a konyhába, hogy segítsen elkészíteni a mai ebédet. — Becsinált levest főzünk és csirkepörköltet savanyúsággal ... — szorgoskodik a tűzhely körül Sípos András- né, a főszakács. — Milyen a norma, menynyit kapnak a gyerekek? — Mindegyik annyit eszik, amennyi jólesik neki. Nincs itt különösebb norma. A tsz ad mindent: húst, friss zöldséget, burgonyát. Nem por- ciózzuk az adagokat, hiszen a mi gyermekeinkről, unokáinkról van szó — adja meg a választ kísérőnk, Kassa József elnök. Közben megérkezik a csoport. A huszonnégy kisgyermeket aliig lehet összetartani — Nagyon sokat utazik. Ezt nem érzi hátrányosnak a munkájában? — Az utazgatás hamar be- idegződött; negyed ötkor ébresztő, hét órára itt vagyok, s délután öt óra körül érek haza. Meg lehet szokni, de az biztos, hogy nagyon megosztja az energiákat, s ezt tudják „feljebb” is. Ilyet az ember csak a változás reményében csinál. Meg azért, mert érzi, hogy itt szükség van rá. — Éppen most, délután lesz egy kis összejövetel; fiatal műszakiak ankétja — kapcsolódik a beszélgetésbe Bodnár Valéria —, ahol ezeket a problémákat beszéljük meg. Kérdéseket küldtünk a főmérnöknek a gyárban folyó munkákkal kapcsolatban. Sok a tennivaló, több jut a fiatalokra is. De ha megbecsülik őket, nagyobb kedvvel is dolgoznak. — A főmérnöktől hallottam, hogy éppen a fiatal műszakiak, — akikre nagyon számítanak, — nemigen hallatják hangjukat, kevés az önálló véleményük. — Biztos, hogy ebben is van igazság. Ugyanakkor az is igaz: a fiatalok is igénylik a segítséget, a támogatást. Különösen az első lépésekhez, a tapogatózáshoz, hogy mindenki úgy fejlődjön a szakmájában, amely a gyár távolabbi céljainak megfelel, s tudja, hol van a helye ebben az egész gépezetben. Akkor biztosan többen hallatják a hangjukat..; Pályakezdők. Tele energiával, vágyakkal ök ketten már döntöttek: itt maradnak Egerben. S ebben a gyárnak is nagy szerepe van, mert ahogy éLmomdták: ,érzik, hogy itt szükség van rájuk...” Hekeli Sándor (Foto: Tóth Gizella) a jókora udvaron. Az egyik homokozik, a másik labdázik a társaival, a többiek hintáznak, futkároznak. Az egészséges levegő kipirosította az arcukat, s a sok-sok játék után bizonyára szó nélkül bújnak a takaró alá az ebédet követő pihenőkor ... ★ — A termelőszövetkezet már két nyáron át üzemeltetett egy kezdetleges óvodát a művelődési otthonban. Akkoriban a KISZ-helyiséget foglaltuk el, s ez nem volt jó megoldás. Óvodára viszont szükség volt. Beszélgettünk, tárgyaltunk róla, de a községnek egyelőre nem volt elegendő pénze. Ekkor határoztuk el, hogy majd mi felépítjük a kicsinyek második otthonát — emlékezik a kezdetre a Tarnagyöngye Tsz elnöke. — Aztán a tervet, az elképzelést a munka követte. Az építőbrigádunk 1971. nyarán kezdett hozzá az építéshez, s az idei anyák napján már elhozhatták a dolgozóink a gyerekeiket az új óvodába. Az építkezés másfél millióba került, s azóta is mi tartjuk fenn. Berendeztük, hűtőszekrényt, korszerű konyhafelszerelést vásároltunk, s biztosítjuk a napi ellátást is. Hogy így mennyiben van? Sokban. De őértük semmi sem drága... — Harminc gyerekre terveztettük az óvodát. Most Tárnától pilis... flz ország első termelőhuszonegynehányan vannak. ’ Két-három gyerek kivételével mind a termelőszövetkezet dolgozójáé. Reggel hatra már hozhat jak a kicsiket, s addig maradhatnak, amíg a \ szülők be nem fejezik a munkát a határban, a műhelyekben, vagy éppen az irodán. Mindezért napi öt forintot kell téríteniük. Szerintem megéri. Nekünk is, meg a szülőknek is. Jobban, könnyebben megy a munka, ha tudják, hogy biztonságban, jó kezek között van a gyerekük. ★ A szülők hasonlóképpen vélekednek. — A kislányom egyszer majdnem az autóbusz alá szaladt. Hiába vigyázott rá a nagymama, csak megszökött egy óvatlan pilanatban. Most reggelente én hozom, este én viszem, s nyugodt vagyok. És még egyet: azóta hihetetlenül jól eszik a gyerek, amióta a többiekkel együtt van — mondja a tsz főkönyvelője, Hajnal Mi- hályné. Kassa Andrásné, a szövetkezet másik dolgozója, így egészíti ki: — Hároméves elmúlt a kicsi, de alig-alig láttam eddig. Mivel mindketten dolgozunk, a nagymamára kellett bízni a gyereket. Ludason nevelték, vagy negyven kilométerre innen. Szerintem ez mindent kifejez: itthon van, együtt velünk! ★ Nem szenzációs dolog: egy termelőszövetkezet óvodát épített Megkönnyítette tagjainak a sorsát, nyugod- tabbá, bizakodóbbá tette őket. így igazolható az elnök szava: — Az utódainkról van szó...! — Szilvás István Amíg a készlet tart több ezer darab selyem és szintetikus anyagból készül, női blúz közül válogathat, ujjatlan, rövid és hosszú ujjú kivitelben; EEGI AR: - 110,— 170,— Ft-tg CJ ABi 60,— 70,— Ft-tg Keresse a ruházati szak üzletekben! Helyet találtak i
