Népújság, 1972. május (23. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-21 / 118. szám

Heti külpolitikai összefoglaló így látja a hetet, kommentátorunk, Réti Ervin: VÉGRE RATIFIKÁLTAK BONNBAN, Di ima: leiene­les és kulisszák mögötti al­kudozások, halasztások és kitérők után most már tör­vényeimre emelkedhetnek a szovjet—nyugatnémet ég a lengyel—nyugatnémet szer­ződések. A ratifikáció kétségkívül javítja földrészünk politikai légkörét, s elősegíti a már lényegében készenálló euró­pai egyezményrendszer ér­vényre jutását: megnyílt az út a Nyugat-Berlinrol szóló négyoldalú megállapodás, valamint a két német állam szerződéseinek aláírása előtt. Ugyanakkor hangsúlyoznunk kéül, hogy jócskán vannak még feladataink, mindenek­előtt meg kell gyorsítani az európai biztonsági értekez­let előkészítésének ügyét. Számolhatunk azzal is, hogy a belpolitikai küzde­lem minden bizonnyal kiéle­ződik majd Bonnban. A jobboldali ellenzék látható­lag nem akar lemondani a hatalom megszerzéséről, de támadásait elsősorban a gaz­daságpolitikára és a belpoli­tikai reformok elmaradására irányítja — ezeken a terü­leteken több „keresnivalót” lát a maga számára, mint a külpolitikában. Lehetséges, hogy a bonni válság végülis egy rendkívüli választások­hoz vezet, Brandt a maga ré­széről ezt a módot javasolta. Valamelyest biztató hírek érkeznek Helsinkiből is, ahol 3 SALT tárgyalásokon — a hírek szerint — közelebb ke­rültek egy részmegegyezés kilátásai. A párbeszéd szigo­rúan titkos jellege miatt részletek természetesen nem szivároghattak ki. A lesze­relési erőfeszítések szüksé­gességét példázza azonban, hogy éppen a héten kezdték meg a tengerfenék atommen­tesítéséről kötött megállapo­dások aláírását. (Igen lénye­ges problémáról van szó, Az események krónikája: HÉTFŐ: Merénylet Laurel-ben az elnökjelöltségre pályázó Wallace ellen — Az angol királynő párizsi látogatása KEDD: Washington bojkottálja a párizsi tárgyalásokat — Ame­rikai légi támadások a VDK silrűn lakott területei ellen — Jonas osztrák köztársaság elnök Helsinkiben SZERDA: A nyugatnémet Bundestag rétiflkálja a keleti szerződé­seket — Megkezdődik a nyugat-berliniek pünkösdi látó* yatássorozata CSÜTÖRTÖK Fide i Castro, a hatalomátvétel a c PENTEK. > A bonni Bundesrat is ratifikál — Brandt kancellár fél­< veti az új választások lehetőségét — Az SZKP Központi / Bizottságának plenáris ülése ? SZOMBAT: j Heves harcok Dél-Vielnamban és az indokinai frontokon < — Nixon elindult Európába bolgár fővárosban tárgyal — Katonái Malgas Köztársaságban hiszen földünk kétharmadát tengerek és óceánok borítják, s talajuk kikapcsolása a nukleáris fegyverkezési ver­senyből nagy jelentőséggel bír.) A nemzetközi helyzet bo­nyolultságára és összetettsé­gére vall, hogy a Tonkini öböl vizében viszont tovább­ra is amerikai aknák úsznak, s Délkelet-Ázsiában, ha le­het még tovább nőtt a fe­szültség. Amerikai repülő­gépek változatlanul pusztí­tó légitámadásokat intéznek a VDK sűrűnlakott területei ellen, s Washington teljesen érdektelennek mutatja ma­gát a párizsi tárgyalások folytatódásának ügyében. A sorozatos provokációk elle­nére nem javult az ameri­kai csatlós rendszerek hely­zete, különösen heves har­cok folytak Dél-Vietnam- ban, ahol a hazafiak folytat­ják offenzíváju'kat E nem kevéssé ellentmon­dásos helyzetben befejeződ­tek az előkészületek Nixon hétfőn — magyar idő sze­rint — koradóliután két óra­kor kezdődő moszíkvai láto­gatására. Moszkvában az SZKP Központi Bizottságá­nak plenáris ülésén Brezs- nyerv referált a nemzetközi helyzetről — Nixon Camp Davidben tanácskozott szű- kebb vezérkarával. A szov­jet—amerikai csúcstalákozó e/Lőreláthatólag intenzív ta­nácskozás-sorozatot fog je­lenteni: a program-terveze­tek szerint legalább húsz- huszonnégy órát szentelnék a tárgyalásoknak Moszkvá­ban — a leningrádi és kijevi látogatás előtt. Mint ez ilyenkor szokásos, a világsajtót szinte elborítja a találgatások és kombiná­ciók ara data. Természetesen ezúttal is csak a találkozó után lehet majd érdemi íté­letet alkotni. Annyi bizo­nyos, hogy a szovjet—ameri­kai eszmecsere keretei tu­lajdonképpen adottak és lo­gikusan következnek a nem­zetközi események alakulá­sából. Európában a már említett pozitív folyamatok, vala­mint a leszerelés területén történt szerény előrehaladás azt bizonyítják, hogy a je­lenlegi helyzetben is van­nak közös érdekű kérdések Moszkva és Washington vi­szonylatában. Ennél fogva nem lehetetlen kölcsönösen előnyös, sőt tegyük hozzá, hogy az egész világ számára előnyös megállapodások lét­rehozása. Nem lehetnek azonban Illúzióink: elesen­dő szemügyre venni az Egyesült Államok délkelet- ázsiai politikáját, a Közel- Keleten betöltött szerepét, s azt a magatartást, amelyet Amerika a világ számos pontján tanúsít. AZ „UTAZÁSI ÉVAD” leg­fontosabb híre az amerikai elnök szovjetunióbeli láto­gatása, de korántsem ez az egyetlen állam vagy kor­mányfői utazás. Az osztrák elnök Helsinkiben járt, ami­nek érdekességét az európai ügyek adják: Helsinki mel­lett Becsben idegenkedne egy biztonsági konferencia házigazda tisztjétől. Az an­gol királynő Franciaország­ban tett körutazást: a fényes protokoll a kibővített Közös Piac ügyét látszott megerő­síteni ... Folytatja jelentős útikörútját Fidel Castro is, a kubai miniszterenök jelen­leg Szófiában tartózkodik s az előzetes bejelentés sze­rint az egyik következő ál­lomás Budapest lesz. Tüzelővásárlók figyelmébe! Sorsolással egybekötött reniíviili tiizelővásár az állami tüzelöanyag-telepekea. Aki július 15-ig legalább 600,— Ft értékben SZENET, BRIKETTET, KOKSZOT vagy TŰZIFÁI vásárol, sorsjegyet kap és részt vesz az augusztus 15-1 sorsolásban. Nyeremények: Zsiguli személygépkocsi, automata mosógépek, hordozható cserépkályhák, vaskályhák, camping kerékpárok, 1000,— és 500,— Ft-os vásárlási utalványok. HASZNÁLJA KI A LEHETŐSÉGET, MOST VÁSÁROLJON! * • t Nagy választék az állami TUZEP-telepeken! . EGER—SALGOTARJÄNI TÜZÉP V. NE INDULJON EL casco NÉLKÜL! Fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy Szatmári Mihályné sz.: Albert Julianna életének 66. évében elhunyt. Temetése május 22-én, 13 órakor lesz a Kisasszony- temetőben. Gyászoló család. Az 1972-ee elnökválasztá­son befutott az örök második. Richard Milhous Nixon ex- elelnök, több választási kam­pány bajnoka rácáfolt arra a politikai hagyományra, hogy aki egyszer alulmaradt a Fe­hér Házért folytatott ver­senyfutásban, annak többé nincs reménye Amerikában elnökké lenni. Nixon mini­mális előnnyel győzött Johnson alelnöke. Humphrey- vel szemben. E győzelmet fő­leg annak köszönhette, hogy más, új vietnami politikát hirdetett — mint a Johnson mellett kompromittálódott Humphrey. 1969 elején az Apolló 11. űrhajósainak fo­gadtatása után, Guam szige­tén az újdonsült elnök meg is hirdette: hazahozza az amerikai „fiúkat” és helyet­tük a helyi kormányok vál­laljanak nagyobb részt — ahogy kifejezte magát — ön­maguk védelméből. Ezért te­kintélyesen felduzzasztottá a délkelet-ázsiai rendszereknek nyújtott katonai segítség mértékét, a dél-vietnami had­sereget például a legkorsze­rűbb amerikai hadianyaggal szerelte fel. Es fokozatosan kivonta csapatai nagy részét Délkelet-Azsiáiból. Több íz­ben kijelentette, hogy rende­zett, kiegyensúlyozott világ­rendre törekszik. A dolgok egyik érdekessége, hogy fő külpolitikai tanácsadója, Henri A. Kissinger professzor CX M&mUMa v május 21., vasárnap A szovjet—amerikai kapcsolatok történetéből Nixon és a moszkvai utazás (5.) (akinél nagyobb befolyást az Egyesült Államok külügyei- be alig gyakorolt valaki), doktori disszertációját annak idején az 1815-ös bécsi kong­resszusról írta, arról az idő­szakról, amikor Napóleon le­verése után nagyhatalmi egyensúly támadt Európában. Reakciós, de stabil kontinen­tális rendszer. Kissinger egy interjújában, utalva valami­kori dolgozatára, egy új — de más, az együttműködés és a haladás alapján megvalósí­tandó — „bécsi kongresszus” szükségességét hangoztatta. „VÄRATLAN TETTEK EMBERE” Nixon és Kissinger meg­nyilatkozásai — ha nem is módosították az amerikai külpolitika hagyományos alapjait — bizonyos fokú re­alitásról tanúskodtak. Sulz­berger, a New York Times nagy hírű publicistája, a „vá­ratlan tettek emberének” ne­vezte Nixont. Portréját ki­egészítette azzal, hogy vaskö­vetkezetességgel ragaszkodik elveihez — mindaddig, amíg nem ütközik nehezebb aka­dályba. Ha ez bekövetkezik, váratlan indulati cselekvé­sekre kepes. Sulzberger ezt a jellemzést akkor írta, amikor Nixon elmondta beiktatási basaódét. Az elnök politikáját most aem lehetne jgbbaa^efa lemezni. A helyzet bizonyos fokú reális felmérése, elnök- választási programjának vég­rehajtása csak addig jellemzi ezt a külpolitikát, amíg nem bukkannak fel váratlan ne­hézségek. Ekkor még előd­jeinél is agresszívebb lépé­sekre képes Nixon, képes a hibák eszkalációjára, halmo­zására. A világ reali tásainak elis­merése jelentős tárgyalások­hoz vezetett. Európában meg­született a négy nagyhatalom új felelősségét tükröző Nyu- gat-Beriin-egyezmény. Viet­namból megindult az ameri­kai szárazföldi alakulatok ki­vonása, jó lendülettel folytak a még Johnson elnöksége alatt megkezdődött tárgyalá­sok a stratégiai fegyverek korlátozásáról. AZ ESZMECSERE FOLYTATÁSA A reálpolitika és a nixoni látványos akcióimádat jegyeit viselte magán az elnök két útjának bejelentése. Az idén márciusban Pekinget kereste fel és most Moszkvába láto­gat. Peking egy új politika nyitánya volt, a küszöbön­álló moszkvai találkozó an­nak az évtizedes eszmecseré­nek folytatása, amely — hol megélénkülve, hd lelassulva — a hidegháború befejeződé- Jds&A yilág/kgtjgg­nagyobb hatalma között. A legutóbbi csúcstalálkozó óta eltelt idő során több fontos kérdés megérett arra, hogy a legmagasabb szinten megtár­gyalják. Ilyen szempontból szükségessé és fontossá vált Nixon moszkvai utazása. Minden a megegyezés Irá­nyába történt, minden lépés­nek karunkban fokozott je­lentősége van, különösen, ha valamely ügyben a Szovjetu­nió és az Egyesült Államok állapodik meg egymással Ezekkel a reményekkel, ezek­kel a gondolatokkal várta a világ Nixon repülőgépének landolását a vnukovói repü­lőtéren. Időközben azonban az amerikai elnök bemutatta profiljának másik oldalát is. A hazafias erők sikeres of- fenzívája romba döntötte „vietnamizálási” politikáját. A kiút keresése helyett foly­tatta azoknak a hirtelen és veszélyesen kapkodó intézke­déseknek sorát, amelyek közé a VDK elleni bombatámadá­sok felújítása, vagy a Bengá- li-öbölbe küldött amerikai flotta tartozik. Május 8-án drámai hangú tv-beszédben (egyes szkeptikus újságírók szerint Nixon három év alatt több drámai tv-beszédet mondott, mint Roosevelt el­nök í második világháború idején) bejelentette: díja a Vietjaana. Xtemokrati­kus Köztársaság kikötőit és megbénítja az ország közle­kedési útvonalait. A bejelen­tés azért volt súlyosabb, mint a korábbi eszkalációs lépések, mert ezúttal első ízben köz­vetlenül a Szovjetunió ellen (és természetesen mindazon országok ellen, amelyek árut szállítanak a VDK-ba) irá­nyult. TÁRGYALÁSOK KORA Az amerikai lépésre adott 6zovjet válasz három fon­tos dolgot jelentett ki: 1. Nixon intézkedése jogtalan, sért mindenfajta nemzetkö­zi jogot; 2. a vietnami kér­dést csali tárgyalásos úton lehet rendezni; 3. a Szovjet­unió további’a is — a szo­lidaritás alapján állva — minden segítséget megad a vietnami nép harcához. Ez a józan és higgadt hang csak az amerikai eszkalációs lépések szükségtelen és bű­nös voltát szögezte le. ugyanakkor azonban nyitva hagyta az utat a tárgyalások előtt. Nixon moszkvai láto­gatása azonban — mint ahogy előre látható — nem lesz amolyan látványos tv- show műsor. A szovjet—amerikai kap­csolatok történetének újabb fejezetét írjuk. E történet a feszültség és az enyhülés, a hidegháború és az olvadás története. De napjainkban, amikor szeretjük hinni és mondani, hogy a tárgyalások korát éljük, a nemzetközi vizek a politikában is tele vannak aknákkal. Csak nagy figyeleméi, józansággal, hig­gadtsággal lehet ezeket kö­zömbösíteni. Kereszíy Asörás ni ETEX EGRI LERAKATA felvesz 1 fő nyugdíjast r • • *« éjjeli­őrnek Jelentkezni lehet: Dr. Münnich u. 4. sz. alatt. Mező­gazdasági gépszerelőt felvesz a gyöngyösi Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum géptan! tanszéke. Fizetés: gyakorlattól és kép­zettségtől függően,

Next

/
Thumbnails
Contents