Népújság, 1972. május (23. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-20 / 117. szám
1 Segítőnk és társunk: a tudomány Népgazdaságunk tervezett fejlesztéséhez nélkülözhetetlen, hogy fokozzuk a tudományos kutatás és a műszaki fejlesztés hatékonyságát, eredményeinek gyakorlati felhasználását. Űjabb feladatainkat csakis a tudományok széles körű alkalmazásával, a társadalomtudományok eredményeinek figyelembevételével oldhatjuk meg. A tudományok hazai művelői s a kutatásokat szervezők, irányítók munkájának tervszerűségét fokozza most az a hosszú távú kutatási terv, amely kormány- határozatként összegezi és jelöli ki az 1971—1985 közötti időszak legfontosabb kutatási céljait és irányítási feladatait. Az életnek e területein is csak úgy tudunk biztonságosan és gyorsabban előrehaladni, ha erőinket nem ap-' rózzuk szét. Éppen ezért a hazai kutatások fejlesztésével együtt növelni kívánjuk alkotó részvételünket a tudományos-műszaki forradalom nemzetközi áramában. Hazánk valamennyi tudományos igényeit sem ma, sem a jövőben nem elégíthetjük ki önerőből, ezért internacionalista külpolitikánkkal és nemzeti érdekeinkkel szerves összhangban fejlesztjük tovább tudományos kapcsolatainkat, a nemzetközi tudományos munkamegosztásban való részvállalásunkat. Hazánk elsősorban a szocialista országokkal, köztük is első helyen a Szovjetunióval kívánja értékes tudományos kapcsolatait erősíteni. Az együttműködésnek főleg azokat az elemeit fejlesztjük, amelyek a szocialista gazdasági és tudományos integráció irányában hatnak. A KGST keretében folyó tudományos-műszaki együttműködésben is új, korszerű formák kialakítására és alkalmazására törekszünk. A kormány nemrég közzétett határozata a tudományos kutatás felelősen értelmezett szabadsága jegyében bátorítja a tudományos vitákat, abból kiindulva, hogy a tudomány művelőinek elidegeníthetetlen joga, megfelelő fórumokon szabadon képviseljék meggyőződésüket, formájjfák s alakítsák tudományos módszereiket. Ugyanakkor népköztársaságunk kormánya — fogalmazA jobb zöldségellátásért Intézkedés kereskedelmi vonalon Évek óta visszatérő gond a zöldségtermesztés és -éllátás kedvezőtlen helyzete. A csökkenő termelési kedv és egyre kisebbé váló kertészeti terület átfogó és radikális intézkedést kívánt. így született meg a közelmúltban az a kormányhatározat, amely a iözgazdasági szabályozórend - jzer áttételén nem átmeneti, íanem mélyreható pozitív változásnak az alapját teremtette meg a mezőgazdaságban. A kormányhatározat jótékony hatását már az idén is kézzelfoghatóan lehet érezni, á hevesi Rákóczi Termelő- szövetkezetben négy hektáron létesült olyan fóliasátras ker- bészeti telep, amely nagyüze- Td szinten — gépi munkaerővel és nagy szériában —termel. Ez az egyetlen termelőszövetkezet is képes volt arra a „primőr idényben”, logy egyedül napi negyvenet venezer fej salátával jelenjen meg a piacom. Korai volna azonban még löntő alapállásvál hozásról beszélni, mert a nem megfelelő szintű gépesítési fok, a kézi munkaerő hiánya még miniig visszahúzó tényékként elentkezik. Kétségtelen azonban, hogy olyan fejlődés ndult meg, amely hosszú tá f~ vúnak ígérkezik. A kormányhatározat azonsán nemcsak termelési vorna- .on, kereskedelmi téren is javítani kívánt a helyzeten. \ megyei tanács kereskedelmi osztálya intézkedési tervet készített, amelynek során a helyi tanácsok elkészítetek javaslataikat a jobb söldségellátás érdekében. Sok ssetben ugyanis a kereskedelmi hálózat nem megfelelő volta miatt esett ki egy- ;gy terület — ipari üzem, vagy városrész —, a zöldség-gyümölcs ellátásból. A kereskedelmi osztály egy hosszú- és egy rövidlejáratú tervet dolgozott ki. Gyors intézkedést követelt az a tény, ímely szerint az elmúlt évir lez képest is csökkent a zöldségelárusító helyek száma. Csupán a termelőszövetkezeti szektorban működő elárusító- lelyek száma esett vissza megyénkben 51-ről 43-ra. Az intézkedési terv úgy foglalt állást, hogy az új elárusítóhelyeknek a legrövidebb időn belül meg kell kezdeniük az ellátást. Ahol új elárusítóhelyet nem lehet felállítani, ott meg kell oldani, hogy az ed iig zöldséget, gyümölcsöt nem árusító boltok, valamint ÁBC-áruházak is foglalkozzanak zöldség-gyümölcs eladásával. Az intézkedési terv sarán a visontai erőműnél két üzletben vezetik be a zöldség- gyümölcs árusítást. Űj pavilont kap Párád, Domoszló és Eger. A megyeszékhelyen a várállomás mellett, illetve a Baktai úton állítják fel az árusítóhelyeket. A kirándulók és a mátraszentimireiek ezentúl az új ÁBC-áruházban is vásárolhatnak gyümölcsöt, zöldséget. Hevesaranyoson a gazdasági okok miatt megszűnt helyi termelőszövetkezeti bolt helyett az egri ÁFÉSZ az élelmiszerüzletben rendezkedik be az intézkedési tervnek megfelelően. Gyöngyösön a Diófa utcában a Mátrakincse Tsz nyit új üzletet, s ezentúl az Aknász úti peremwárosrész, ■ valamint a Kálvária-part ellátását is megszervezik. Az intézkedési terv azt is tartalmazza, hogy a helyi tanácsoknak felül kell vizsgálniuk a boltok nyitvatartásá- nak idejét, és ha az nem felel meg a környék lakóinak, dolgozóinak, az igényeknek megfelelően változtatni kell a nyi tva tartáson. (sz. a.) za meg a határozat — elvár ja a tudomány művelőitől a szocializmus, a társadalmi haladás iránti elkötelezettséget”. Az országos távlati tudományos kutatási terv tovább ápolja és erősíti azt a gondolatot is, hogy a tudomány művelőinek kötelességei vannak a hazával, népünkkel szemben. „A tudósnak fel kell ismernie rrtin- denkor a társadalom reális igényeit, lehetőségeit, ezekkel számolnia kell a kutatási feladatok kiválasztásakor és a kutatási témák vállalásakor.” Társadalmunk tulajdonképpen a szocializmus lényegéből eredően igényli a tudomány segítségét. Hazánkban ugyanis a tudósoknak és a tömegeknek, társadalmunk egészének érdeke, hogy a tudomány eredményei közkinccsé, széles körű társadalmi gyakorlattá váljanak. Az anyagi javak termelésében mindinkább növekszik a szellemi munka s a tudományos tevékenység részaránya, a tudományos kutatás eredményei pedig szinte mérhetően növelik a nemzeti jövedelmet. Ezért a sikeres kutatások egész társadalmunk érdekeit szolgálják. A közelmúltban kormány- határozatként napvilágot látott országos távlati tudományos kutatási terv tükre tehát annak az egész kibontakozó folyamatnak, amely valójában a szocialista állam, a dolgozó nép s a tudomány mélyülő szövetsége, „a dolgos test s az alkotó szellem” megbonthatatlanná váló egysége. Császtvat István Évről évre kevesebb a gólya Egyre fogynak a gőlyaipá- rok hazánkban. Az ornitológusok szerint évről évre kevesebb gólya tér vissza a hosszú téli „nyaralásiból” Elmaradásuk okait kutatva a Fejér megyei ornitológusok megiállapították, hogy kedvenc hosszú csőrü madarainkat a fészkelőhely hiúin ya_ és a táplálékszerzési lehetőségek szűkösödése távolítja el tőlünk. A falvakból már szinte teljesen eltűntek a gólyák kedvenc fészkelőhelyei, a hajdani vályogházaiknál „divatos” oldalt nyá- . tott, fedett kémények, s így a gólyák kénytelenek trrba- nizálódni, jobb híján a be- tonvillan yoszlopok tetején raknak fészkeit Uj program a lakótelepre Á takarékosság döntő tényezőnek bizonyult Már egyszer elkészült a gyöngyösi Mérges utcai lakótelep építési programja. Most ennek módosított változatát vitatta meg és fogadta el a városi tanács végrehajtó bizottsága. Mi indokolta az újratervezést, kérdeztük meg Berényi Józseftől, a városi tanács elnökétől. Mindenekelőtt a pénzügyi lehetőségekre hivatkozott az indokolásban. Mintegy harminc millió forinttal rúgott többre a költségmennyiség a tényleges fedezetnél. Ezt a harmincmilliót nem lehetett honnan előkeríteni. De a módosításnál közrejátszott az a körülmény is, hogy a korábbi terv a beépítésnél az épületek magasságának arányát az előírt 30— 70 százalékos megosztásban tüntette fel ugyan, de a nagyobbik hányadot a magasabb épületek adták volna. Új cigaretták A Magyar Dohányipar bemutatta az új füstszűrös Sym- phonia cigarettát, amely az eddigi gyártmány acetátfilteres változata. Az idei újdonságok között szerepel a 100 éves cigaretta mentolos változata is. Mindkét cigarettafélét a BNV-n hozzák először forgalomba. (MTI foto; Hadas János felvétele — KS) Az aratáshoz érkeznek a kombájnok Dr. Kopácsi Ernő az Agrotröszt vezérigazgatójának nyilatkozata A hagyománynak megfelelően május közepén külföldről egyre-másra érkeznek a nagy teljesítményű mezőgazdasági gépeket szállító vasúti szerelvények és gépkocsioszlopok. Az aratás „kellékeit” veszik át ezekben a napokban az AGRO- KER-vállalatok telepei és a termelők. A várható gépellátásról dr. Kopácsi Ernő, az Agrotröszt ,vezérigazgatója az MTI munkatársának elmondotta: Az elmúlt évihez hasonlóan kiegyensúlyozott és választékában is megfelelő aratási gépkínálatra számítVásárnyitány NEGYVEN ORSZÁG, sok százezer terméke — fényes vitrinekben, kiállítási pultokon, szabadtéren és pavilonokban — a Budapesti Nemzetközi Vásáron. Hoztak autócsodákat és elektronikus számítógépekét, műtőasztalt és műszerfalakat, műkorcsolyázásra alkalmas műanyagpadlót, traktort és órát, mosógépet és műtrágyát. Van itt berendezett fogorvosi laboratórium és audiovizuális oktatóterem, látni szerszámgépeket és tartós fogyasztási cikkeket, miniatűr tv-készülékeket és habos textíliákat, élelmiszert, hajókat, vagy kempingcikkeket. A legnagyobb külföldi kiállító az idén is a Szovjetünk Pavilonjában a vásár szenzációjával, a Lunáhod holdjórmű pontos másával — helikopterek, személy- és teherkocsik, szőrmék, drágakövek, rádiók, műszerek, automata gépsorok szomszédságában. Részt vesz a vásáron tíz szocialista ország — közöttük Lengyelország képviselteti magát a legbővebb választékkal. Ä nem szocialista országok közül Ausztria, az NSZK és Olaszország a legnagyobb kiállító. Nőtt a nem európai résztvevők száma is — jelezve, hogy hazánk, mint kereskedelmi partner egyre nagyobb tekintélynek örvend szerte a világon. Az idén először jelent meg vásárunkon Mexikó, Kenya és Libanon. Hosszabb szünet után újból a kiállítók sorában találjuk a Koreai NDK-t, Kínát, Irakot és Argentínát. A vásár 120 ezer négyzet- méternyi kiállítási területéből 63 ezret 1700 külföldi cég foglal el. A többi a belföldi kiállítóké, 1559 vállalaté. Az 1972-es Budapesti Nemzetközi Vásáron különös hangsúlyt kap a szocialista integráció eredményeinek, előnyeinek bemutatása. Az integrációt, kooperációs termékekre külön is felhívják a vásárrendezők a látogató figyelmét» A hazai üzemek termékeit világszínvonalon álló külföldi versenytársaik mellett láthatjuk. Jó alkalom ez az összehasonlításra, az érdeklődés felkeltésére. Arra, hogy számba vegyük —, s mások is észrevegyék — exportesélyes termékeink gazdag választékát. S hogy szakembereink, üzemeink megismerkedjenek a világpiaci igényekkel. A BNV, mint korszerű vásár, információs központ is. öt szakmai napon a bemutatott áruk előállítását, hasznosságát, alkalmazási körét, korszerűségét bizonyítják a kiállítók — s szakértői, „fogyasztói” véleményt gyűjtenek egyúttal. KÉT JUBILEUMNAK is keretet ad az idén a Budapesti Nemzetközi Vásár. Annak, hogy a magyar—szovjet kereskedelmi egyezményt 25 évvel ezelőtt írták alá, és hogy 130 éve rendeztek először ipari vásárt Budapesten. «£. M.) hatnak 1972-ben a mezőgazdasági nagyüzemek. Az aratáshoz a Szovjetunióból ösz- szesen 1370 SZK—4-es kombájnt rendeltek, s a nagy teljesítményű berendezésekből eddig 1120 már meg is érkezett. A szállítmányok legnagyobb részét közvetlenül a gazdaságokba irányítják, ahol a szerelők összeállítják a gépegységeket. Amennyiben a gazdaságokban nincs megfelelő szakember, a nagyobb telepeken és gépállomásokon szerelik össze a kombájnokat, mielőtt átadnák a termelőknek: A kombájnszállítmányok folyamatosan érkeznek és az aratásig valamennyi megrendelő átveheti az új gépeket. A választék bővítésére a Német Demokratikus Köztársaságból 150 E—512 mintájú, nagy teljesítményű kombájnt hoznak be, a gépekből eddig 70—80-at vettek át a gazdaságok, elég nagy az érdeklődés a rend- rearató gépek iránt. Az Agrotröszt vállalatai ezeket az igényeket is ki tudják elégíteni, annál is inkább, mert a már meglevő raktári készletek mellé áprilisban és májusban újabb aratógépcsoportok érkeznek, és így mindent egybevetve 500 berendezést adhatnak el a gazdaságoknak. A kereskedelem SZK—4-es kombájnokra újabb megrendeléseket már nem tud felvenni. Előfordul azonban, hogy egy-egy gazdaság „visz- szamondja” korábbi megrendelését és így lehetőség van arra, hogy néhány gépet közvetlenül az. aratás előtt az újonnan jelentkező megrendelőknek adjanak át. Szállítóeszközökből, traktorokból és pótkocsikból bőséges a kínálat, - nagyobb az elmúlt évinél. A termelők például több traktortípusból válogathatnak és minden eddiginél nagyobb számú, három és fél, öttonnás pótkocsit szerezhetnek be. Ezt az egyensúlyt vissza kellett billenteni. Itt alkalmazzák először Gyöngyösön az alagútzsalu- zatos öntött technológiát, ami szintéin több pénzt igényel, mint a már eddig használt építkezési mód. Még egy tényező jött számításba. A lakásokat itt is a már kialakult, aránylag magas szintű komfortfokozattal akarja a tanács elkészíttetni, tehát a forintokat is ehhez kellett igazítani. Mindezek alapján szükség volt a takarékosság elvének az alkalmazására. Néhány helyen le kellett faragni a költségeket. így például a lakóutak csak zúzottkő borítást kapnak, az autóparkolót csupán salakkal fedik be, az elképzelt szövetkezeti klub helyére három lakást építenek, a különböző üzletek berendezését maguk a cégek finanszírozzák majd, nem költenek képzőművészeti alkotásokra, egyszerűsítik az épületek környezetének kialakítását és általában is mindenben a szerényebb, de a célszerű megoldásokra törekszenek. Furcsán hangzik, hogy az új lakótelepen makadámút épül, a parkolóhelyen salak nyújt védelmet a sárral szemben, a mátrai 24-es út átmenő szakaszán pedig egyelőre nem lesz közvilágítás, mint ahogy ez a 3-as útnál is előfordult évekkel ezelőtt. Sőt: a 3-as út mentén még mindig nem készült el a teljes közvilágítás. Akkor is úgy vélte a szakosztály, hogy a világítás a KPM-re tartozik. Most rögtön tisztázódott: Berényi József tanácselnök szerint is a 24-es út köz- világítása már tanácsi ügy. Az előterjesztésben ez a kitétel nem a realitás szerint került bele. Az új program szerint a lakótelepen 1130 lakás épül meg. Százzal több, mint a korábbi terv szerint. Azért, mert egy tízszintes épületet az OTP, egy másikat pedig egy lakásszövetkezet készíttet majd el. Így válik teljessé a beruházás. .A lakásokra összesen közel háromszázmillió forint kell Megépül majd egy kétszintes, nyolctantermes általános iskola, egy hetvenöt személyes óvoda, egy negyvenszemélyes bölcsőde, ÁBC- áruház, étterem és presszó, szolgáltatóház, két körzeti orvosi rendelő és két gyermekszakrendelő. Ezekre huszonhétmilliót kell fordítani. A kazánház, a csatornázás, az utak és járdák, a terep- rendezés ötvenmilliót igé- nyeL Az egyéb költségek pedig a hatvanmilliót közelítik meg. Végső fokon a teljes program majdnem eléri a négyszázharminc -m illi ó t. Az ütemterv szerint a lakó. telep 1975-ben készül el végleg. Abban az évben az ÁBC- áruház és az étterem szerepéi november 30-i átadási határidővel. Nehéz vitetni a program alapelveit. Ezek szerint mindennek meghatározója a pénzügyi keret. A legfőbb feladat pedig a lakásszám növelése és komfortosságának biztosítása. Hogy a korszerűség igénye a környezet megjelenési formájára is értendő, és hogy erre a korszerűségre a másodlagosnak tetsző dolgoknál is ügyelni' kell: kitűnt ez a végrehajtó bizottság állásfoglalásából. Mint említettük, évente kétszer vizsgálja meg az építkezést, és igyekszik majd a lehető- • ségekhez mérten pozitiven módosítani a feladatokat. Az új program tehát a realitásokra épült, számot vetett a lehetőségeinkkel, de az ésszerű igények mértékét sem csökkentette. Ha egy kicsivel még több pénze lesz a tanácsnak, mint amennyivel most rendelkezik, akkor az utakra is jut majd aszfalt, az autóparkolóra is beton. (g. m. f.) 1973. május 29„ szomtrafi j
