Népújság, 1972. május (23. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-20 / 117. szám
Jöjjön elc#\f kávéra hozzánk! Olasz: filmvigjáték Képzőművészeti kiállítás A Eélszegség sokrétű és sokágú játéka ez az apró toriéne:. Az észak-olasz kisvárosban. hatalom egy osztályvezetővé serdült, ktshi- vatalnok. amolyan „fináíic", akit háborús érdemei jutalmául helyeznek szerény vezetői beosztásba- Hogy miért'.’ Az albánt-tárók háborúskodásban, amikor a római fasiszták asszisztálták a németeket a Balkánon, hát hősünket fenékbe lőtték- Azóta sántítva és némi gőggel hordja megemelkedett öntudatát. És ha már ő egv kB csike hatalom ebben a vidéki fészekben, mi sem természetesebb, hogy kegyetlenül agglegényes modorával, szokásaival és fensöbbséges fontoskodásával eljut a három csúnyácska aggszűzhöz, akik pénzük ellenére is pártában maradtak. S bár még a játék elejen nem tudja maga sem nemsokára kiderül, hogy tulajdonképpen három nőt vett feleségül, a szónak lazább, még lazább, sót egészen kötetlen értelmében is. Piero Chiara regényét nem ismerjük amelyből a pletykaszintű mese filmre került, Az azonban bizonyos, hogy ebből a csaknem egymon- datnyi históriából Alberto Lattuada, a világhírű rendező, a jól megválogatott szereplőkkel ragyogó szatírát készített. Aprólékosan végigelemzi, már-már hasasadra nyújtott képsorokban a finánc Emerenzianót, a találkozóra készülődő iany- vénségeket. Féíszegségüket, csúnyaságukat, és kisszerú- ségüket módosán körüljárja, csak azért, hogy két nagy jelenetben elkápráztasson ennek a furcsa négyesnek minden humorával ás esetlenségével. A finánc lelkesedik, zabái, iszik és szónokol. Apránként kitűnően belegyakorolja magát a családi kakaszsarnokságba és jön az ünnepélyes pillanat a? egyik vacsoránál, amikor hőssé- naggyá avatja önmagát azok előtt, akik már úgyis a lábánál hevernek S ha a ha tást még lefiet fokozni, humorban és szatírában, a tolókocsis jelenet még görbébbre állítja a tükröt és zárja is a filmet, amely éles képekben 'llusztrá'.ja a mindennapi életben ritka ki- i ár ütköző jellemeket. V’&o Tumawji most is bizonyítja, hogy az egyik legjobb olasz jellemszínész, Pontosan és hitelesen végigjátssza a figurát, olyan reb- benéstelen lárvaszerű áréval. mintha valami messzi küldetést teljesítene. És így hiteles! A három grácia, Angela Goodwin, Francesca Romana Colyzzi és Milena Vukotic egymást múlják felül - a feltűnés nélküli kari- kírozásban. Már az megnevettet, ahogyan együtt sétálnak. A naplóvezető szobalány. Calerine szerepében a szűke és bájos Valentine Ügyetlenkedik és csodálkozik. Fred ßongusto zenéj,eszo- bdan kíséri a témát, minthogy Lambéria Cahni képej is ízléssel tálalják az egyértelmű mozzanatokat, nem kiabálva túl azt, ami ebben a filmben nyilvánvaló, Nem árt néha ilyen tükröt is tartani a mindennapi emberek elébe. (farkas) Hevesen A hevesi közművelődési napok keretében,ma délelőtt, a helyi könyvtár csarnokában nyitják meg azt a képzőművészeti kiállítást, amelyen kilenc egri fiatal alkotó mutatkozik be. Antal István, fí. Ceczy Zsuzsa. Hut nyák Géza, Monory %sgl t, §áfp LßS lló, Hereseg István, Mérni József, Heiner József és Takács Éva művei először kerülnek a hevesi közönség elé. A Fiatal Alkotók Körének kiállítását egyébként Haltéra László, a járási hivatal elnöke nyitja meg az érdeklődők jelenlétében. Számos sikeres produkció után. most új műfajjal kísérletezett a pécsi Bóbita Babegyüttes: krimit vitt bábszínpadra, A szabályosan kerek bűnügyi történetnek —, amelyet az együttes kollektíván alkotott — a televízióból ismert . „glóriás hős", az „Angyal” u főszereplője. A kesztyűs figurákkal teremtett képtelen helyzetek egyúttal paródiái is az Angyal kalandjainak. A babegyüttes vezetőjének, Kós hajasnak rendezésében színpadra vitt krími- paródiával a nagyközönség a tv Ki mii tud? május 18-i elődöntőjében ismerkedhetett meg. (MTI foto — Bajkor .József) Lóháton Két búzatábla között a földúton lovas halad Eloszt hunyorogva figyelem, később közeledik es mar a lényt kengyelvasat is látom. Furcsa érzés fog el a szokatlan látványra, hiszen nu napság fehér holló a lovas. A tsz-ejnqk bPK'SkáO jár, vág Pannónián, ha távolabb megy, Gaz-kocsin, Volgán a lő kényesen ficánkol, zabbal csiszolt szőrén met megcsillan a napsugár. A hatalmas, kétszáz Holdas táblán vetőgépek dolgoznál Vetjk a kukoricát. Emberek tanakodnak a tábla széléi tél szemmel sandítják a lovast. Ismerősök vagyunk, fát sandítanak: — Jön az intéző úr . . . Megérkezik a lovas. Csinos, nyalka fiatalember. C'sUm van a lábén, meg tiszti nadrág. — No, mi van, emberek? Az embereknek nem tetszik a szó. A hang. — Kedd van. Egész nap, veti oda az egyik és méi gesen lecsapja a vetőgép fedelét. Nézzük csak azt a vetőmagot! Egy idősebb — valamikor cseléd lehetett ■»* kdO-Vöki belenyúl a zsákba és tenyerén akarja vinni a sárga kijkc ricaszemeket. A fiatalabb felüti a tenyerét. Úgy szállnak szí a magvak, hogy még a kalapom tetejére is kerül kettő. — Nézze meg, aki kíváncsi jrá! Égy pillanatra csend lesz. A ló — kantárszárát a vett gép hátsó kerekéhez hurkolta gazdája — a földet kaparj. Türelmetlenül nyerít,.. Eddig nem volt semmi probléma? Senki nem válaszol. A fiatal lovas csizmája talpát a átlós vason tisztogatja. Űjra megtelnek a tartályok. A traktorosok túráztgtjá a mofort, indulni akarnak, A? egyik hátra kiált: — Vigye onnan a lovát, mert elhúzatom a traktorra! . . A lovas vörös, mint a rák, de szólni nem mer. Eloldj a hajtószárat. lóhátra ugrik és elvágtat... Nem indulnak. A két traktoros is hátra jön, a zsá kok közé. — Ki ez a fiesúr? — Valami gyakornok. Az öreg, aki az előbb a tenyerén a kukoricát hozt, megtoldja a szót: — Márt azt hittem, Nikkel intéző úr jött vissza, vág; a fia, aki még ..húz” is egy cseppet ehhez a gyerekhez. Szúrd# szemmel néz rá a traktoros,--- Maga meg olyan, mint egy gorilla. Mindjárt szál a és tenyerén viszi mutatni a vetőmagot. Nézze meg, az anyj paraszt istenit, ha látni akarja. Ne féltse a mandzsettáját.. — Tudjátok ki ez a gyerek? A Tóth Zsiga fia, a szón szád tahiból, Az apja rendes téeszcsé«, Magunkfajta. Messze járnak u gépek. Eltűnt a lovas is. Csak az öve marad a zsákokkal, Mielőtt kezet fogunk, azt mondja: Majd megmondom az apjának; szállítsa le a fiát lóról, ha azt akarja, hogy nálunk „agronému#” legyen, Szalay István — ........ . , |,l| .... LillU-,.,.-, ». Ili—.1-1-" I ■■■ L.. I. «1(11—11-1« V éget ért az írásbeli érettségi Az adott szó (7.) BÁRHONNAN jött, a hír Dózsa táborába, csakis ugyanaz! jelenthette, akár veszedelemről, akár sikerekről szólt: küzdelem mindhalálig. Természetesen a győzelemért. De a keresztesek arra is felkészültek az apátfalv( népítélet után. hogy bármilyen rosszra fordulna a sorsuk, harcolnak utolsó leheletükig. Hasonlóképpen gondolkoztak a hatalmukért, életükért rettegő nemesek is. Gyorsan és elszántan készültek a leszámolásra. Északon Bornemissza János növesztette mind fenyegetőbbre a nemesek táborát Erdélyben Sza- polyai János vajda toborzott sereget oly sietséggel, hogy még az éjszakákat sem hagyta kihasználatlanul. Az Erdély területén előforduló szórványos paraszti csapatokkal egyelőre nem is igen törődött. mert okkal hitte, hogy ahol a forradalmi parasztseregek zöme van, ott az igazi veszedelem. Egyelőre azonban óriási volt Dózsa helyzeti előnye. Kellő biztonságban érezhette magát, hiszen számos síkföldi vár állt már a keresztesek rendelkezésére. Ám hátra volt még a siker betetőzése, táppá. Sólymos és Temesvár p ükül csak félmegoldásnak s m minden eddigi győzelmi. Földrajzilag, stratégiailag roppant fontos kulcshejy volt a siklóid határán a Maros utolsó szorosa, amely valóságos várkapuként őrizte Erdélyt. Aki ezt a kaput birtokolta, annak kelet felöl, azaz Erdély felől nem kellett támadástól félnie, vagy megfordítva- És ez a „vagy” mindig nagy szerepet játszott a Maros utolsó szorosát őrző két egymással szembeni vár. Sólymos és Dippa életében. Ha erős vajdái voltak Erdélynek, mint például Hunyadi János, akkor az ő kezükön volt a két erőd. Máskor meg a kirgiyok befolyásának volt nagyobb súlya. Ezúttal gyenge uralkodó ült a trónon, de unokaöecsáé, Hohenzoflern Györgyé volt az ikererőd Ennek meghódítására vezette seregeit Dózsa a Maros mindkét partján, hogy elreteszelje az Erdélyből kivezető utat. Miközben vonultak a partok mentén, sorra elfoglalták a nemesi udvarházakat. Csak ott romboltak, sott koncolták fel a nemeseket, ahol ellenállásra találtak. Csála, Arad, Világos bevétele után június elején ért Dózsa Éippára. Serege zömével délnyugatra, a Maros és Temesvár között ütött tábort, hogy a jól megválasztott helyről bármilyen irányba tudjqn. erőket küldeni. De ml vet döntő fontosságú faludat volt a szoroserődök elfoglal ása. a fővezér maga intézkedett a helyszínen. IJtTk május 80., szombat ERBEN AZ, IDŐBEN Dippa dicsekedhetett Arad vármegye legnagyobb és legjelentősebb városa rangjával. Hét bástyával, négy kapuval állt a Maros jobb partján Fellegvára rendkívül erős, híven jelentőségéhez. Pénzverde, királyi sókamara működött a városban, rév je, vámja jge,n fontos. Kórházáról, iskoláiról szintén nevezetes. Mivel a vár védői nem számíthattak felmentő sereg érkezésére, csak amolyan tessék-iássék módon védekeztek. Mielőtt komolyabb harcra került volna a sor. átszöktek a szemközti Sólymos várába. Ritkán mutatott jó kedélyt a szigoráról híres, általában hallgatag fővezér, de Lippa városának meghódítása után bort osztott katonáinak a piactéren, június hetedikén pedig szabad zsákmányt engedélyezett számukra a fellegvárban. Közben egy pillanatra sem vette le tekintetét a szemközti Sólymos váráról. Tudta, az jóval keményebb dió lesz — mert amennyivel kisebb Lippánál, annyival meg- közelíthetetlanebb a nyaktörő hegyormon. De amíg birtokba nem veszik, addig a lippai siker sem tekinthető megnyugtatónak. Nem vesztegette hát az idejét. Közvetlenül a június hetediket pihenő után, nyolcadikén délben már meg is kezdték a Sólymos elleni támadási. Praiúner német származó- .sú várparancsnok gondosan felkészült a védelemre. Dózsa Úgyszintén a vár bevételére. Módszeres ostromhoz, látott. Hallatlan fizikai erőfeszítés árán éjszaka tüzérséget állíttatott a szemközt) hegyoromra, Kilencedikén hajnalban! követséget küldött a várt».! Megüzente, csak akkor tü-j y,ej tel, ha megtagadják a vér átadását. Frantner azt válaszolta, hogy semmi áron sem hajlandó megadni magát. Erre heves ágyútüzet zúdítottak a keresztesek a várra, Lövedékeikkel számos épületei felgyújtottak, a lőporos tornyot is megsemmisítették Mindez nem volt elég a vár parancsnokán a k. De bon t a 11 a az összes zsindeiytetőt és védekezett tovább. HIÁBA SZEKETT volna Dózsa részese lenni a solymo. si diadalnak, kötelessége a Temesvár közelében táborozó seregéhez szólította. De elköszönvén az ostromlóktól megparancsolta nekik, tűz- zel-vassal, mindenáron, szerezzék meg az erődöt. Alaposan megkeserítették a vár védői az ostromlók helyzetét. A legmakacsabb támadásokat is visszaverték. Odabent azonban meghasonlott a magyar nemzetiségű katona ság a . német parancsnokkal. Prantnar hallani sem akart a kapitulációról, mire a katonák megállapodást kötöttek a keresztesekkel: átadják a várat, ha békén elvonulhatnak. | Megnyitották hát a kapukat Dózsa csapatai előtt. De mivel a keresztesok sokat szenvedtek ostromlás közben, lel akarták kancolni iménti ellenségeiket, önhatalmúlag mégsem akartak cselekedni, ezért futár útján értesítették Dózsát szándékukról. A FŐVEZÉR pedig Temesvár közeléből keményen megparancsolta: mivel az adott szó szent, kötelesek bg- tartgni. Engedjék hát szabad útjukra a soivmgsi katonákat. így js történt. Gerencsér Miklós i A középiskolák nappali tagozatán idén végző több mint 55 000 fiatal írta meg május 11. és 19-e között érettségi dolgozatát a különböző tantárgyakból. A következő napokban-hűtekben nagy és felelősségteljes munka hárul a szaktanárokra, hiszen előzetes számítások . szerint 150—200 ezer dolgozatot kell átnézniük és javítaniuk.' Egyidejűleg rávezetik az általuk javasolt osztályzatot is- A szóbeli megkezdése előtt sorra kerülő vtzsgabizottaági értekezleten állapítják majd meg az érettségi dolgozatok végleges osztályzatot és döntenek arról, melyik jelöltet bocsátják szóbeli vizsgára. Nappali tagozaton a szóbeli érettségi június elsejé kezdődik. Az érettségit Ulf tőleg a teehnikumakb# (ezekben az idén végezne utoljára negyedikesek, me. az iskolatípus megszűnik a képesítő vizsgákat júrm 2-t-ig befejezik. Az erre vt natkozó rendelkezés nej érinti a zeneművésze szakközépiskolák érettsél vizsgáira előírt határidőké Akárcsak az előző ével ben, az idén is a szóbeli t< teleket a jelöltek húzzák, A fő cél az érettségin vá tozatlanul annak megállap tása, hogy a diákok szert te tek-e megfelelő tudásra, e méleti ismereteiket képesek- összekapcsolni a gyakorlattá Következik: A tét: Tetassvár MEZOGEP Központi Gyáregysége EGER ESZTERGÁLYOS, KÖSZÖRŰS, ELEKTROLAKATOS és LAKATOS szakmunkástanulókat iskoláz be az 1972173-as tanévre Jp|en fit égési határidő: 1878. június hó 15. Jelentkezés; Eger, Lenin út 8tíL szám, (Munkaügyi előadónál.)
