Népújság, 1972. május (23. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-20 / 117. szám

Pémnk esti külpolitikai kommentárunk Biztosíték: a józan ész A TÖRTÉNELEMBEN először utazik amerikai elnök a Szovjetunióba. „A szovjet állam megszületésének pilla­natától arra az álláspontra helyezkedett, hogy a Szovjet­unió és az Egyesült Államok kapcsolatainak megjavítása lehetséges és kívánatos” — írta pénteki számában a Pravda. Ám ahhoz, hogy a kapcsolat]avítás folyamán magának Nixon elnöknek moszkvai útjára is sor kerül­jön, sok mindennek kellett történnie a világban. Nixon természetesen idei újjáválasztatásának egyik döntő érve­ként használja fel majd ezt az utazását, de nyilvánvaló, hogy ennél többről van szó. Arról, hogy a Szovjetunió olyan erős hatalommá vált, amelyet immár a tőkés világ legerősebb hatalmának feje sem kerülhet meg. Ahogy az APN kommentátora, Szpar- tak Beglov leszögezi: „Ma teljes joggal beszélhetünk a háború utáni történelem olyan fordulópontjáról, amikor a Nyugat a korábbi előítéleken, illúziókon valamint a hadi­ipari komplexumok egoista érdekein alapuló külpolitikai tételeit reálisan átértékeli. A Szovjetunió aktívan helyesli az effajta tendenciákat és a Szovjetunióval ebben szoli­dárisak a testvéri szocialista országok is.” A Pravda pedig így fogalmaz: „A józan ész, korunk cáfolhatatlan tényeinek higgadt figyelembe vétele, a meg­oldásra érett nemzetközi problémákhoz való realista, építő hozzáállás a biztosítéka annak, hogy sikeresen ha­ladjunk a két ország kapcsolatainak megjavítása útján’’. A JÓZAN ÉSZ és a közvélemény, amelyet washing­toni politikai köröknek szintén figyelembe kell venniök. Íme, a Harris közvélemény-kutatóintézet egy érdekes adata: a megkérdezett amerikaiak 74 százaléka a szov­jet—amerikai kapcsolatok javítását pártolja. A tekintélyes amerikai tudósok java úgy véli: a felek egyenlő biztonságának elve alapján kölcsönösen elfogad­ható megállapodást lehet elérni a hadászati fegyverrend­szerek korlátozásáról. Az USA különböző üzleti köreit érdeklik a szovjet—amerikai kereskedelem fejlesztésének lehetőségei. Lehetne még sorolni hosszan azokat a terü­leteket, amelyeken kilátás van megegyezésre, a kapcsola­tok kölcsönösen előnyös fejlesztésére. És figyelemre mél­tó az APN hírmagyarázójának gondolata is: „Termé­szetes, hogy a szovjet—amerikai kapcsolatok különböző területéin kínálkozó perspektívák valóra váltása csak akkor lehetséges, ha mindkét fél szigorúan betartja a bé­kés együttélés elveit, mégpedig nem valamiféle harmadik ország rovására.” Jövőre lesz negyven esztendeje, hogy az USA de jure elismerte a szocialista Szovjetuniót s a két ország között diplomáciai kapcsolat létesült. Ekkor mondta Franklin Delano Roosevelt elnök: „Bízom abban, hogy a népeink között helyreállított kapcsolatok mindenkorra normáli­sak, barátiak maradnak és népeink továbbra is együtt­működnek egymás kölcsönös javára és a világbéke meg­őrzésére”. NEM VOLTAK mindig normálisak és barátiak a kap­csolatok, sajnos, az amerikai imperialista politika hibá­jából. Ám most különösen aktuális, hogy e kapcsolatok teljesen normalizálódjanak egymás javára és az egész emberiség békéjének érdekében. A Szovjetunió részéről ennek nincs akadálya, Nixon moszkvai útja pedig Ame­rikának is lehetőséget kínál. Új választásokat az NSZK-ban l (Folytatás az l. oldalról) tát, amely mintegy magyará­zatául szolgál — nyugatné­met szemszögből — a két szerződésnek. Ezzel egyidőben Conrad Ahlers kormányszóvivő saj­tóértekezletén ismertette Brandt kancellár nyilatkoza­tát. A nyilatkozat — amely Scheel külügyminiszter köz­reműködésével készült — hi­tet tesz az enyhülési politika folytatása mellett, rámutat, hogy az elkövetkező hóna­pokban az NSZK további fontos külpolitikai döntések előtt áll, amelyek hivatottak biztosítani a nyugat-európai közösség és az Atlanti Szö­vetség megerősödését és foly­tatni a kelet—nyugati eny­hülést. A ratifikációs okmányok kicserélése után a szövetségi kormány megállapodik a len­gyel kormánnyal a nagykö­vetek cseréjében — mondot­ta Brandt. A kormány terv­be vette azt is, hogy Magyar­országgal és Bulgáriával a teljes normalizálás jegyében felvegye a diplomáciai kap­csőlátókat és folytassa a vé­leménycsexét Csehszlovákiá­val hamarosan az erőszak ki­Wallace a kórházi ágyon George Wallace alabamai kormányzó, aki ellen merényletet követtek el, a kórházi ágyon olvassa a marylandi és michi- gani előválasztások eredményeit. Mellette felesége, Comélia. (Telefoto — AP—MTI—KS) 'A moszkvai rádió 1959. au­gusztus 3-án, helyi idő sze­rint 12 óra 30 perckor közle­ményt olvasott fel: „Az Amerikai Egyesült Államok elnöke meghívta a Szovjet­unió Minisztertanácsának el­nökét, hogy 1959. szeptembe­rében tegyen hivatalos láto­gatást az Egyesült Államok­ban.! N- Sz. Hruscsov a meg­hívást örömmel elfogadta.” A rádióközlemény a hideghábo­rú hosszú esztendői után, Potsdam óta az első szemé­lyes találkozást jelentette be a két nagyhatalom vezetője között. üj „Árnyék­KÜLÜGYMINISZTER” A hidegháború amerikai hívei a hír hallatán tiltakoz­ni kezdtek. Joseph Atsop, a nagynevű publicista, aki min­dig is a kemény vonal híve volt, a New York Herald í'ribune-ban arról cikkezett hogy Eisenhower rossz ta­nácsadók befolyása alá ke­rült. Ami Alsop szemszögét illeti, e tanácsadók valóban kicserélődtek. Dulles, aki mi­után megvált a külügymi­nisztérium vezetésétől és az elnök első számú külpolitikai szakértőjévé lett, néhány hó­napja már nem élt. Helyette az „árnyékkülügyminiszter” (a miniszteri tisztséget betöl­tő Harter mellett) az elnök fivére, Milton Eisenhower volt. Milton Eisenhower be­folyása fokozatosan növeke­dett Dulles halála óta, ő kí­sérte el Nixont is (az akkori ajelnököt) Moszkvába. Persze, nem a tanácsadó­kon múlott az, hogy létrejö­hetett a csúcstalálkozó. Euró­pa kérdései megérettek arra, hogy megvitassák őket (első­sorban a berlini válság állt az érdeklődés középpontjá­ban), ugyanakkor a nemzet­közi helyzet is alkalmassá QämmM­Wtt. május S0., szombat A szovjet—amerikai kapcsolatok Camp David, Bécs, Glass boro (4.) A Bundestag után a Bundesrat (a nyugatnémet felsőház) is ratifikált! A pénteki nagy eseményt követően Brandt kancel­lár és Scheel külügyminiszter elégedetten gratulálnak egy­másnak. (Népújság telefoto) zárásáról szóló szerződés megkötése céljából. A külpolitikai célok kör­vonalazása után a kancellár mondanivalójának lényegére tért rá: az NSZK belpolitikai válságának megoldására. Megállapítása szerint a ra­tifikálási vita és szávazás al­kalmával megmutatkozott, hogy igen szűk többség ala­kult ki a parlamentben. Érthető ezért az az óhaj, hogy „világos többség alakul­jon ki, ezt pedig a jelen helyzetben csak új parlamen­ti választások révén lehet el­érni” — hangzott a kancellár nyilatkozata. „Ezért a szövetségi kor­mány ismételten felszólítja az ellenzéket, járuljon hozzá a mielőbbi parlamenti vá­lasztások időpontjának meg­állapításához ... A kormány­pártok bármikor készek tár­gyalni ezekről a kérdések­ről”. Az átmeneti időszakban — jelentette be a kormányfő — a kormány belpolitikai kér­désekben is hajlandó korlá­tozott együttműködésre, ugyanakkor — ha ez nem niegy — kész „minden szük­séges alkotmányos intézke­dést megtenni, hogy megóv­ja az államot és a lakosságot a károktól”. Péntek délutáni sajtóérte­kezletén Rainer Barzel ismét kitért az ajánlat elől és he­lyette demagóg módon le­mondásra szólította fel a kormányt. vált, hogy tárgyalóasztal mel­lé üljön a Szovjetunió és az Egyesült Államok vezetője. HOLDRAKÉTAN WASHINGTONBA Hruscsov holdrakétán uta­zott az Egyesült Államokba, írták a washingtoni lapok. Szeptember 14-én ugyanis, moszkvai idő szerint 0 óra 02 perc 34 másodperckor a Föld kísérőjének felszínébe csapó­dott az első emberkéz alkot­ta — szovjet gyártmányú — holdrakéta. Valóságos űrláz támadt az Egyesült Államok­ban; Hruscsov magával vitte az amerikai fővárosba annak a kis zászlónak a mását, me­lyet a rakéta a Holdra vitt. Szeptember 15-én, helyi idő szerint 12 óra 21 perckor ereszkedett le a Washington melletti katonai repülőtérre az akkori idők legnagyobo polgári utasszállító gépe, a TU—114-es, fedélzetén a szovjet miniszterelnökkel. Két hét utazás, két hét ta­nácskozás kezdődött. Hrus­csov részt vett New York­ban az ENSZ-közgy ülésen, előterjesztette Itt a szovjet kormány leszerelési javasla­tát. Ellátogatott több nagy városba, ismerkedett az ame­rikaiak életével. Fogalommá azonban az a titkos, zárt aj­tók mögötti megbeszélés vált, amely Eisenhower elnök Wa­shingtontól 100 kilométerre északra, hegyi nyaralójában folyt. A kis helység nave: Camp David. A Camp Da- vid-i szellem viszont poéti­kai szakv,f•'.iezősr 5-let'.: a no hez kérdések kölcsönös jó szándékkal történő megvita­tását nevezik így, V—Z ÉS DALLAS Camp Dávidét azonban ha­marosan elfeledtette egy re­pülőgép. A Szovjetunió terü­lete fölött lelőtték a Powers kapitány vezette U —2-es kémrepülőgépet. Az Egyesült Államok kormánya megta­gadta az eset miatti bocsá­natkérést és továbbra is ra­gaszkodott ahhoz, a jogához, hogy felderítő repülőgépeket küldjön a Szovjetunió légte­rébe. Emiatt nem. tartottál? meg a tavaszra tervezett pá­rizsi csúcsértekezletet. 1960 őszén a négyévente szokásos elnökválasztási harcból Nixonhai szemben Kennedy került ki győztesen. A szovjet miniszterelnök és Leonyid Brezsnyev, a Leg­felsőbb Tanács Elnökségének elnöke újévi jókívánságában kifejezte reményét, hogy „az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió viszonya új, ésszerű alapon fejlődik majd, népeinknek a békére és ba­rátságra való törekvéseinek megfelelően.” 1961. JÚNIUS 3—4, Politikai gesztusként a Szovjetunióban szabadon bo­csátották a másik, ugyancsak nevezetessé vált kémrepülő­gép, az RB—47-es két piló­táját. 1961. márciusában dip­lomáciai csatornákon meg­kezdődött az előkészítés, jú­nius 3-án és 4-én pedig Becsben létrejött a csúcsta­lálkozó. A kérdések, ame­lyekről szó volt, a legfonto­sabbak voltak: mi legyen a német békeszerződéssel, le­hetne-e csökkenteni a fegy­verkezési kiadásokat, megva­lósítható-.- valamilyen lépés a leszerelem érdekében? A megbeszélések végén a két szóvivő, Harlamov és Sáli.: - ger kijelentette: a találkozó hasznos volt. A két államfér­fi megismerte egymás állás­pontját, megegyeztek abban, hogy érdemes folytatni az eszmecserét. De miként a nagyhatalmak csúcstalálkozói befolyásolták a nemzetközi légkört, a poli­tikai feszültség visszahatott ezekre a magas szintű eszme­cserékre is. Előbb Berlin kö­rül támadt feszültség, majd a kubai válság okozott komoly nehézségeket. Amikor pedig jsmét beköszöntött az érez­hető politikai enyhülés. Dal­lasban eldördültek a lövések, amelyek kioltották Kennedy életét. DÉLKELET-ÁZSIAI ÁRNYÉK Az elnök halálával a kéz-, dődő eszmecsere megszakadt: Johnson a konzervatív déli államok képviselőjeként ke­rült az alelnöki, majd on­nan az elnöki székbe — épp úgy, mint egykor Truman. A Szovjetunió megpróbálkozott >a kapcsolatok fenntartásával. 1966-ban új konzuli egyez­mény született. Előbb Gro- miko külügyminiszter tár­gyalt Johnsonnal, majd 1967. júniusában Koszigin minisz­terelnök a New Jersey ál­lambeli Glassboróban talál­kozott az elnökkel. Ez az esz­mecsere azonban a korábbi­nál lényegesen fagyosabb légkörben folyt. Árnyékot vetett rá az egyre éleződőbb vietnami helyzet és a közel- keleti válság. Az egyre sú­lyosbodó vietnami eszkalá­ció, a demokratikus Vietnam elleni bombatámadások olyan feszültté tették a világhely­zetet, hogy semmivé válik azok a csúcstalálkozó-terve'", amelyeket most elsősorba amerikai részről szorgalmaz­tak. Kereszthy András (Következik: Az út Moszkváig-) Ásványolajforgalmi Vállalat füzesabonyi gépkocsijavító műhelye autó­szerelőket és szerviz­munkást felvesz Jelentkezni személyesen, Füzesabony, ÄFOR, gépkocsis kirendeltségen. A TARNAMÉRAI ÁFÉSZ SZKP­piénum Az SZKP Központi Bi­zottsága pénteken plénumol tartott. A plenum meghallgatta és megvitatta Leonyiát Brezs- nyevnek, az SZKP Központi Bizottsága főtitkárának be­számolóját a nemzetközi helyzetről és a beszámoló alapján egyhangúlag határo­zatot fogadott el. A plenum meghallgatta Ivan Kapitonovnak, a Köz­ponti Bizottság titkárának beszámolóját a párttagsági könyvek cseréjéről, s megfe­lelő határozatot hozott, A plenum a Központi Bi­zottság Politikai Bizottságá­nak póttagjává választotta Borisz Ponomarjovot, az SZKP Központi Bizottságá­nak titkárát. Ezzel az SZKP Központi Bizottságának plénuma befe­jezte munkáját. SQHHSHQEHE SÜRGŐSEN eladó közületcknek, magánszemé­lyeknek 1 db 1971-ben mű­szaki vizsgázott, kifogás­talan állapotban lévő GŐZ 60-es pénzügyi akadályok miatt Ár megegyezés szerint Érdeklődni: Űj Barázda Tsz, Erk. Telefon: 7. 1 db CER (Sopron) tipusu aszaló­szárító­berendezés új állapotban kompletten eladó Csányi Állami Gazdaság, Csány. Telefon: Csány i. pályázatot hirdet italbolt vezetői, melegkonyhás egységvezetői, valamint '!vásárló telepvezetői munkakörök betöltésére.-f ÉTEL: Erkölcsi és működési bizonyítvány, szakmai képesítés és 5 éves szakmai gyakorlat Jelentkezni: ÁFÉSZ központjában, Tárnámért«, s *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents