Népújság, 1972. május (23. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-19 / 116. szám

Néppel törődő irodalmat

Közművelődési napok a hevesi járásban

' A közművelődésre irányítani a község figyelmét! Ez e cél lebegett a járási hivatal, a helyi tanács és a KISZ- bizottság előtt, amikor néhány héttel ezelőtt körvonalazta a hevesi közművelődési napok májusra tervezett programját. Jó néhány rendezvényen túljutottunk már, s örömmel állapíthatjuk meg, hogy az úttörő jellegű kezdeményezés sok tekintetben beváltotta a szervezők elképzeléseit. Már a műsor olyan, hogy szélesebb érdeklődési kört érint, illetve a kulturálódás más-más területeinek képes megnyerni tömegeket. Ugyanakkor színvonal tekintetében is egyensúlyt találni szándék és megvalósulás között.

★

Miskolc folyóirata, a Napjaink szerkesztőségének hevesi szereplése volt az indítás. S a művelődési központ értelmiségi klubjában kialakult parázs vita jól érzékeltette, milyen irodalmi problémák foglalkoztatják leginkább a községben élő műbarátokat. Veres Péter munkásságának alapkoncepcióját várják a hevesiek a mai magyar írásművészettől. A népben, nemzetben való gondolkodást, a nép mindennapjaival, sorskérdéseivel történő azonosulást, persze olyan mesterségbeli szinten, ami igazán alkotássá emeli az írók, költők szép szándékát. Gulyás Mihály főszerkesztőnek feltették ugyanakkor a kérdést olyan tekintetben is a találkozó résztvevői, hogy a Napjaink, eredeti szándékának megfelelően, miért nem az északi megyék irodalmát átfogó folyóirat, s miért szűkül Miskolc, illetve a főváros importált művészeinek fórumává. A főszerkesztő válasza: Mi szívesen közlünk egri, salgótarjáni íróktól, költőktől, ha az általunk állított mércét megütik műveik!

A Napjaink-ankét után kívánkozik egy másik színvonalas irodalmi rendezvény, a járási könyvtár író-olvasó találkozója Jókai Anna közreműködésével. Amiért külön elismerés illeti a szerveHz Egri Szimfonikusok ötödik orgonahangversenp

Az Egri Szimfonikusok ötödik orgomaihangversenyét •szerdán este rendezték mega tanárképző zenetermében.

A műsoron szereplő alkotások, Scarlatti, Händel, Ci- marosa és Vivaldi muzsikája változatlanul fogva tartja az egri közönség érdeklődését. Talán onnan is van ez, hogy a barokk zenében megszólaló jókedv és életöröm rokonságot mutat korunk felfokozott életritmusával és életigenlésével.

Scarlatti Kis szivtje után Lehotka Gábor játszotta Händel A-dúr orgonaversenyét, majd a műsor második felében az F-dúr orgonaver- senyét. A fiatal művész előadásában a könnyedség, derű és természetes egyszerűség hatott elsősorban.

Cimarosa Oboaversenyét Miklóvitz László szólaltatta meg. Az Egri Zeneiskola tanárát nem először halljuk pódiumon, és fellépése újból azt bizonyítja, hogy érdemes rábízni hangversenyfeladatokat, mert muzsikálása élményt ad.

Vivaldi d-móll concerto grossójában Radnóti Tibor és Lévai Zsolt közreműködése érdemel említést.

Az egri zenekart Farkas István vezényelte. Az együttes teljesítményét most is dicsérni tudjuk, bár nem hallgathatjuk'el azt a megjegyzésünket, hogy a főiskola zeneterme akusztikailag nincs méretezve úgy és akkora hangtömbökre, mint amiket néha az orgona és a zenekar

együttese kiad. Óvatosan kellene tehát bánni a zeneterem adta lehetőségekkel, mert egy nem jól lemért akusztikai hatás ronthatja, vagy el is ronthatja egy-egy hangver. seny hangulatát. Inkább veszélyről, mintsem általánosan érvényesülő jelenségről szólunk. Kár, hogy Jablonkai Éva operaénekes fellépése időpomtegyeztetési hiba folytán elmaradt. Reméljük, hogy az ő fellépésére még a sorozatban sor kerül, valamint arra az ismertető előadásra is, amely az orgona történetéről, a klasszikus és modem orgonamuzsikáról fog majd elhangzani, művészi szemléltetéssel egybekötve. Mert a közönség nemcsak „bejön” erre a muzsikára, művészi élményre is van igénye, tudásszomja mellett. (/. a.)

zőket: az írónő művészetét igyekeztek olyan helyre is eljuttatni, ami eddig úgyszólván fehér foltnak számított Hevesen. A háziipari szövetkezet leányaival, asz- szonyaival alakított ki meleg, közvetlen hangulatú kapcsolatot Jókai Anna ezen a májusi koradélutánon, s ha a közeljövőben több könyve kel el a helyi kereskedésben, vagy pedig jobban viszik munkáit a könyvtárból, ebben jelentős része van a barátkozásnak.

Egy másik estén Kodályra emlékeztek, és a 25 éve kax- nagyoskodó Szabó Tivadart köszöntötték a hevesi polgárok, akik ez alkalommal zsúfolásig megtöltötték a művelődési központ nagytermét. Változatos, gazdag volt az est műsora. Szóhóz jutottak henne az ének-zene tagozatos általános iskola kórusai éppen úgy, mint a helyi zeneiskola növendékei, akiknek szereplése egyben a zeneoktatás fejlettségét, előre mutató tendenciáit bizonyította. Külön jegyezzük fel a Járási Pedagógus Kórus szereplését Az évek óta egyenletes művészi színvonalon mozgó együttes különösen Kodály Esti dalának megszólaltatásában nyújtott maradandó élményt hallgatóságának, tükrözve a betanító Szabó Tivadar erényeit is! ,

IX. n m

A hevesi közművelődési napok idejére esett a járás népművelőinek ünnepélyes továbbképzése, amely ezúttal zsilipet nyitott a művelődési otthonok klubéletéről kialakuló hasznos vitának. A népművelők, klubvezetők éltek az alkalomma!, s elmondták tapasztalataikat, gondjaikat. Ami jóleső érzéssel tölthette el a kívülállót: nem változott panasznappá ez a találkozó, hanem inkább az előre mutató utat egyengette. Mert vannak bár problémák az alapvető körülmények tekintetében néhány községben, a klubok élénkülő kapcsolata, számtalan csereműsora és a járási művelődési központ szakmai tanácsadó munkája oda hatott, hogy egyre több fiatal érzi jól magát a művelődési otthonokban, klubkönyvtárakban, s válik egyé- niségformaiévá ez a művelődési szervezet,

(m. gg.)

Tányérok,

I •§ U «II

köcsögök vásáron...

Tálak, tányérok, kancsók, köcsögök, csuprok,, gyertyatartók és bütykösök sorakoznak az egri üveg-porcelán szaküzlet kis árubemutatóján. Sokféle formában, változatos színekben szinte valamennyi régi motívum megelevenedik a hajdúszoboszlói Bocskai halásztermelőszövetkezet ügyes kezű fazekasainak munkáin. Az első bemutatkozás alkalmával nagy mennyiségből és több mint hatvanféle egyedi darabból válogathatnak a vásárlók és a gyűjtők.

(Foto: Tóth Gizella.)

Xt*,* J

Épfl

Interjú a tv kulisszái mögött

Ki mit tud?

Sok száz fiatal küzd a lámpalázzal és mutatja meg a forró hangulatú stúdiókban, hogy ki mit tud? Paüló Lajos immár ötödször rendezője ennek a népszerű műsornak, Tulajdonképpen, akár csak a versenyzőknek, néki is meg kell mutatnia, hogy ő mit tud.

— Miután ez faág-vérig televíziós műfaj, valóban azt hiszem, hogy a pillanatnyi diszpozíció a rendező eredményeibe is beleszólha t Minden a helyszínen alakul ki, mi úgy mondjuk: élő adás. Csupa amatőr szereplő. Bár zárójelben hozzáteszem, hogy közülük sokan elérik a „profi” színvonalat, de mégis tudásukat, művészi elhivatottságukat, különleges produkcióikat, először mutatják be szinte az egész ország színe előtt

— Miért szereti annyira ezt a műfajt?

— Talán nem is műfajt, mint inkább a fiatalokat és az újra meg újra felbukkanó,

kiemelkedő tehetségeket szeretem, Azt hiszem, hogy ez az egyik biztosítéka apnák, hogy egy alkotó megőrizze fiatalságát. Emellett azonban különös izgalmat jelent az az idő, amit az adókocsiban töltök el. Az ember beül a monitorok élé, s abban a pillanatban megszűnik a külvilág, csak az izgatott fiatal arcokat látom, s a produkcióra koncentrálok.

— Ötödszörre újított valamit a műsoron?

— Most, hogy a kettős jubileumot is üljük — tíz éve kezdtük, s az ötödik vetélke- dősorozat —, azt mondhatom, hogy nem elsősorban az új formai megoldásokra törekedtünk. Sokkal inkább az volt a célom, hogy ami az öt Ki mit tud?-ban jó volt, átmentsem és egyesítsem a mostani vetélkedősorozatra,

— Milyen a mezőny?

— Az átlag az előző négy Ki mit tud? színvonalánál magasabb, Ami azt bizonyítja, hogy hihetetlenül nagy

Kaposváron

szerepelnek

A Somogy megyei Tanács művelődésügyi osztálya és a kaposvári Liszt Ferenc Zeneiskola május 25. és 28. között rendezi meg Kaposváron a zeneiskolai tanárok második országos kamarazenei találkozóját. A találkozón Heves megyét az egri zeneiskola vonósnégyese képviseli, amelynek tagjai — Radnóti Tibor, Lévai Zsolt, Szabó József, Farkas István — Beethoven F-dúr vonósnégyesével, valamint Weiner Divertimentójával szerepelnek a hangversenyprogramban.

Népítélet Apátfalván (6.)

1BIZ. május 19., péntek

BAKÖCZ TAMÁS és a főutak ultimátumából végérvényesen meggyőződött arról Dózsa, hogy az ország nemessége és a király katonái nem a török, hanem a kereszteshadak ellen gyülekeznek. Megértette, az élet- re-halálra szóló harc immár kikerülhetetlen. A helyzet súlyosságához mérten igyekezett minél előnyösebb katonai, illetve gazdasági helyzetet teremteni forradalmi háborúja számára.

Katonailag igen kedvező volt a keresztesekre nézve, hogy a fővezér elgondolásához híven a békési és a bihari síkságot birtokolták. Olyan területi pozíció volt ez, ahonnan egyforma súly- lyal éreztethették hatásukat mind Buda, mind Erdély, mind pedig a török felé. E körzet stratégiai fontosságát hagyományosan ismerték az ország urai, hiszen számos vár tanúskodott kivételes szerepéről. Nagyvárad, Gyula, Csanád mellett olyan kulcserődök tartoztak ide, mint az erdélyi bejáratot őrző Lippa és Sólymos vára. Mindehhez a stratégiai rendszer koronájaként tartozott Temesvár, amely felé Dózsa törekedett. Ha ezt elfoglalja, Budánál ii fontosabb hadászati bázis jut a kereszteshadak kezére.

Gazdaságilag és politikailag úgyszintén nagy jelentőséggel bírt ez a terület. Aki a magáénak mondhatta, az erkölcsileg nagy hatást gyakorolhatott, az ország közvéleményére. Itt köny- nyebben megoldhatták a gazdag uradalmak révén a hatalmas sereg ellátását, ugyanakkor önmagáért beszélhetett a tény: a legnagyobb urak vagyona, földje is elvehető a szegény nép javára.

A kereszteshadak által megszállt országrész nem akármilyen birtokos úré volt. Valóságos kiskirályként élvezte a roppant vagyon előnyeit az a Hohenzollern György, akit idegen létére feltűnő kényességgel pártfogolt II. Ulászló. Úgy vélte a magyar király, megteheti ezt unokaöccse kedvéért. A német Hohenzollern Györgyhöz adta feleségül Corvin János herceg özvegyét, Frangepán Beatrixot. s miután a hozománybirtokos asszonyt rövidesen sírba kergették, György ölébe hullott Magyarország egyik leghatalmasabb latifundiuma. Így tehát György úr, a stettini, pqmerániai, rü- geni, ansbachi hercegi cím,

illetve a brandenburgi és nürnbergi őrgrófság mellé megkaparintotta a magyar- országi várak jelentős csoportját, a Nagyalföld 251 mezővárosának és falujának tulajdonjogát.

EZÉRT CSELEKEDETT

Dózsa bölcsen, amikor hadaival bebizonyította a legnagyobb urak sebezhetőségét. Ezért estek oly nagy pánikba az ellenpárt vezetői, amikor látták, hol kezdenek megszilárdulni a keresztesek pozíciói. Legfontosabb szándékuk az volt, hogy bármi áron megakadályozzák a paraszti seregek átkelését a Maroson, s ezzel elejét vegyék Csanád és Temesvár elestének. Csáky Miklós Csanádi püspök állt a nemesi had élén. Hozzá csatlakozott ugyancsak tekintélyes erőkkel Báthori István temesi gróf. Amikor Balogh István alvezér, Dózsa parancsnoktársa a (Maroshoz ért, hogy elfoglalja a révhelyet és gázlókat keressen, a nemesek megverték a kereszteseket.

Csáky és Báthori átkeltek a Maros jobb partjára. Nagylakig üldözték a kereszteseket, de egyelőre beérvén a kezdeti diadallal, elfogadták Jaksics György gazdag sr.-rh

vendéglátását és nagy dí- nomdánomma! töltötték az éjszakát. Dózsa már másnap, május huszonhetedikén hajnalban Nagylakra ért. Magához kapcsolta a megvert csapatrészek maradványait és mindjárt hozzálátott a Jaksics-féle megerősített kúria ostromlásához. Telehor- datta rőzsével a várárkot és rövid úton kifüstölte a védőket. Fordult a kocka, ezúttal a keresztesek győztek, noha mind Báthori, mind Csáky elszántan harcolt. A lényegében sértetlen nemesi hadak egész napon át védekeztek, végül tönkreverésükkel fejeződött be a csata. Báthori csak nagy szerencsével tudott megmenekülni és Csáky. Miklós is annak köszönhette egyelőre életben maradását, hogy az erdőben, ahol folyt ellene a harc, hamarabb beesteledett. Sikerült egérutat nyernie, Csanád várába futott. Azt remélte, itt átvészelheti a keresztesek újabb támadását.

DE CSAK egyetlen éjszakára tudta elodázni végzetét. Dózsa percnyi nyugalmat sem hagyott ellenfeleinek. Szívósan a sarkukban' volt, még a nagylaki ütközet utáni éjszakán Csanád ellen vonult és nyomban megkezdte a püspöki erőd ostromát. Megint a tűzfegyverével élt, felgyújtotta a várost, elégették az összes káptalani papírokat. A püspök reménytelennek látta helyzetét, ezért bizalmasaival együtt csónakba szállt, hogy az éjszaka leple alatt fölevezzenek a Maroson az aradi hegyekig, A/óiban elfogták őket 4 .ketehetségtartalékkal rendelkezik a fiatalság. Sok ezer produkció közül került ki az a 126 személy, amely közül mind a zsűri, mind a közönség választhat.

— Mikor lesz a következő adás?

— Május 24-én szerdán, 20 órakor jelentkezik a Ki mit tud? budapesti döntője. Úgy érzem, hogy az eddigi versenyek közül ez ígérkezik a legizgalmasabbnak. Olyan párok kerültek össze, hogy a szinte azonos színvonalú produkciók megítélésekor bizony főhet majd a zsűri feje. Most mutatkozik be az első bűvész, s hogy más-e vagy már mester, azt majd a nézők is elbírálhatják. A Beton és a Volvo együttes bizonyára óriási beat-párbajt vív majd. Az adás egyik érdekessége lesz, hogy az előző Ki mit tud? egyik jeles tanc- dalénefcesnőjének a húga is „porondra” lép. (Nevét nem árulom el, hogy ne rontsam a meglepetést — fejezte be Pauló Lajos, a televízió ifjúsági osztályának rendezője.

resztesek és foglyaikat megkötözve vitték Dózsa elé.

Ekkor már számos nemest tartottak fogva Dózsa táborában. Többek között Ra- vazdy Péter alispánt, de tőképp a hatalmas urat, Te- legdy István kincstartót, aki' éppen a király sürgős üzenetével sietett volna Erdélyen át a moldvai oláh vajdához, hogy küldjön katonai segítséget a föllázadt jobbágyok ellen. Egyúttal szörnyű hírek érkeztek a táborba az elfogott keresztesek budai kivégzéséről. így például tudták már a keresztesek azt is, hogy a Mezőtúrról Budára hurcolt parasztokat megnyúzták, eleven húsukat megsütötték.

Az úri ítéletre népítélettel kívánt felelni Dózsa. Bet akarta bizonyítani, hogy var# bennük bátorság az úri rém-4 tettek megtorlására. Csanátf mellett, Apátfalván tartott! nyilvános ítélkezést. Á környező vidék jobbágyai hosz-i szán elsorolták sérelmeiket Halál várt a keresztes tá- \ borban fogva tartott valamennyi nemesre. Csáky Miklós Csanádi püspökön kezdték. Csontjait vasbuzogány- nyal összetörték, majd fejjel lefelé karóba húzták. A többi urat is karóba húzták, mind egy szálig. Telegdy István kincstartót, a király diplomatáját, magas oszlop- , ra kötözték és íjászok nyi- lazták le.

MÁJUS 28-ÄN történt ez,

amikor a kereszteshadak népítelettel adták ellenségeik tudtára, hogy elszánták magukat a légvégsőkre.

Gerencsér Miklós Következik:

öa adott SHÉ

t

i