Népújság, 1972. május (23. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-19 / 116. szám

I RJidífr KOSSUTH 8.18 Kamarazene. 9.Uí) A zöldköves gyűrű. 9.20 ítégi melódiák, lu.uó lskoiarádió. 10.25 Édes anyanyelvűnk. 10.31 Népi zene. 10.49 Közlekedés és kibernetika. 11.00 Zenekari muzsika. 12.20 Kj nyer ma i 13.25 Tánczene. 13.20 Dallal, tánccal a világ körül. 13.50 Tudósítás a BNV-ről. 14.05 Mesélő Magyarország. 14.25 Iskolarádió. 15.10 Dalok. 15.10 Filmzene, 15.28 Honegger: ül. Liturgikus szimfónia. 16.05 Népi zene. 16.39 Mikrofórum. 17.20 Operaáriák. 17.51 Epeiosz, az ács. Lendvay György rádiódrámája. 13.40 Magnósok, figyelem*. 20.25 Láttuk, hallottuk. 20.45 Népdalok. 11.14 A magyar előadóművészét hónapja. 22.20 Meditáció. , . 23.15 Daljátékokból. PETŐFI 8.06 Daljátékrészletek. 9.03 Ezeregy délelőtt. 12.00 Az élő népdal. 12.10 Zenekari muzsika. 13.03 Händel: Julius Caesac. Részletek. 18.20 FúvóskeringőK. 18.30 Előadás. ^ { 18.45 Népdalcsokor. 19.30 Hangverseny, 21.10 Húszas stúdió. 22.08 Könnyűzene. 23.15 Wagner zenedrámáibtfL l.OVAGLÖ1SKOLA DAGESZTÁNB AN. Dagesztán híves re mek lovairól. A Gubdenski kolhozban lovaglóiskolát nyitot­tak, s a kolhoz dolgozóinak gyermekei, 50 fiú és lány, naponta gyakorolhatnak a Kaszpi-tenger partján. (Foto: TASZSZ—MTI—KS) MAGYAR L8S IskoIa-tsU í’WWá’ 11.18 Hírek. 11.35 Nyitott füllet; 17.58 Miről ír a világsajtó* 18.15 Tíz perc meteorológia üí 18,25 Honnan tudjuk? A magenergia, í: * 19.15 Esti mese. !t­19.30 Tv-híradó. 8'’» 2Q.M Pályakorrekció.' Tv-játék. 21.20 Kereset és teljesítményi 22,10 Tv-hlradó. 82.20 A miskolci filmfesztivál díjnyertes film jelbők. POZSONYI i 10.30 Terfaa asszony. •' Tv-játék 3. rész.' 13.00 A lenini pionírszerveze! 50. évfordulóján. 16.00 Közv. a kerékpáros békeversenyről. 19.00 és 22.20 Tv-híradó. 19.30 A bratlslavai Szlovák Nemzeti Színház megnyitá­sa. 22.40 A vonat. Lengyel film. THfálí ] Tóth Jánosáé, Eger: Levele alapján szívesen tolmá­csoljuk a dicséretet a Centrum Aruház fiatal kis eladójának, áld egy kicsit - kötelezően túl is udvarias volt a vevőkkel. Való­ban ilyennek képzeljük el a szo­cialista kereskedelem dolgozóit. N. Lajosné, Hatvan.: A szövetkezet elnöke tévesen tájékoztatta, mert valóban van arra lehetőség, hogy termelő­szövetkezeti Ipari, vagy ipari ter­melőszövetkezeti jogon állapít­sák meg a nyugdíjat, attól füg­gően, hogy a nyugdíjra jogosító éveken belül melyik van túl­súlyban. Természetesen a 10 esz­tendőnek így is meg kell lennie. Kérje meg az üzemben az Illeté­kes ügyintézőt, továbbítsa nyug­díj Iránti kérelmét. Mint Ipari munkásra, az Ipari munkásokra vonatkozó korhatár szerint jogo­sult nyugdíjra, még egyszer hangsúlyozva, akkor, ha a nyugdíj megállapításához köte­lező minimális 10 évvel rendel­kezik. V. Mlhályné, Nagyrédo* Ha a földhivatal szakemberé­vel klmérették a területet, fel­tétlen e mérés alapján kell fel­állítani a kerítést a két szom­szédos ház között. Amennyiben a szomszédja ennek ellenére to­vábbra la ragaszkodik az eddig jogtalanul használt területhez, polgári peres eljárással kérheti a kerítés elbontását és a mérés­nek megfelelő helyen való fel­állítását. Mi ebben az ügyben csak tanácsot adhatunk* Intéz­kedési jogunk nincs. B. Lajosné, Visontas A családi pótlék szabályozásá­ról szóló új rendelkezés való­ban azt mondja ki, hogy a több gyermeket nevelő családok egy gyermek után Is jogosultak csa­ládi pótlékra, de csak abban az esetben, ha 1971. decemberében még mind a két gyermek jogán járt családi pótlék, önökre azon­ban ez nem vonatkozik, miután a nagyobbik gyermek után már két esztendeje nem jogosultak családi pótlékra. Visszamenőle­gesen valóban nem lehet figye­lembe venni mind a két gyerme­ket. M. György, Eger: Nem ismerjük a vállalatnál működő munkaügyi döntőbizott­ság munkáját, ezért nem Is tu­dunk véleményt mondani azzal kapcsolatban, hogy aggodalmuk jogos-e. Mindenesetre munka­ügyi vitában első fokon csak a vállalat munkaügyi döntőbizott­sága hozhat érdemben határoza­tot. Amennyiben Önök a döntő- bizottság határozatával nem ér­tenek egyet, jogukban áll a dön­tés ellen a területi döntőbizott­ságnál fellebbezni. A sorrendet azonban be kell tartaniuk. Az úgynevezett készenléti Idő flzé- téséről a Munka Törvénykönyve 39. §-a és a Mü. M. 6/1967. szá­mú végrehajtási utasítása intéz- kezdik. Ennek alapján kérhetik a készenléti idő díjazását. Miután ez is munkajogi vita, elsőfokon a munkaügyi döntőbi­zottsághoz kell fordulniuk. Kerecsendi panaszosok Jeligére: Panaszukat munkatársunk sze­mélyesen kivizsgálja, s a kivizs­gálás eredményéről lapunkon keresztül értesítjük a panaszo­sokat, tekintettel arra, hogy va­lóban közérdeket is sértő dolog­ról van szó. Dr. Nagy Tibor, Egert Levelét legközelebb megjelenő Postánkból című rovatunkban közöljük, miután érvelésével ml is egyetértünk. özvegyasszony jeligére: Miután férje édesanyja vég­rendelet hátrahagyása nélkül halt meg, férje elhalt testvéreinek gyermekei jogosan jelentkeznek az örökrészért. Az örökösödési törvény értelmében ugyanis a törvényes örökös a szülő után a gyermek, illetve gyermekek, s amennyiben az örökös az örök­hagyó előtt hal meg, örökösödé­si joga a gyermekekre — ez eset­ben a testvér gyermekeire száll. Ez ellen fellebbezési lehetősége nincs, tekintettel arra, hogy* szer­ződés vagy végrendelet nem tá­masztja alá az ön igényelt. Borversenyek a múltban és a Jelenben A KÖZELMÚLTBAN meg­tartott Heyes megyei bor­verseny után — amikor a megye legkiválóbb borai kö­zött dőlt el a minőségi sor­rendiség kérdése —, önkén­telenül eszembe jutnak azok az idők, amikor az 50-es évek elején a tanács mun­katársainak közreműködésé­vel szervezni kezdtük a köz­ségi, városi, majd pedig a megyei borversenyeket. Ez különösen azért érdekes mert összehasonlításként lát­hatjuk, honnan indultunk el milyen rendezési adottságok álltak rendelkezésünkre. A borversenyek fejlődésé­nek közel húszéves távlatá­ban érdemes párhuzamot vonni. Igaz, a régmúlt idők­ből is van tudomásom Heves megyében rendezett borver­senyekről, de azok eredmé­nyeiről és lebonyolításának módjáról sem közvetlen ta­pasztalatom, sem pedig fel­jegyzési adataim nincsenek, így csak a legutóbbi évtize­dek borversenyeiről kívánok tájékoztatást adni. A borversenyek felszaba­dulás utáni kezdeti megszer­vezésekor az volt az elsődle­ges feladat, hogy a termelő­ket a borok helyes kezelésé­re és fajtisztább előállításá­ra neveljük. Abban az idő­ben ugyanis sok volt a hi­ba és elmaradás. A borbírá­lat tehát a verseny mellett, szakmai nevelőcélt is szol­gált, különösen az akkor még nagyobb arányban be­érkező magántermelők borai számára. A versenyre érke­zett borok közt nem volt ritka a barnatöréses, illósa- vas, penészes és dohos bo­rok előfordulása. De akkor még nem voltak kivételes esetek a verseny minősítésé­re igényt tartó direkt termő (Noah, Otelló, Dataware, Ba- co) borok előfordulása sem. Hol volt akkor még a bor­bíráló bizottság az azóta rendszeressé vált borbírálati rendszer mai korszerű kellé­keitől? AKKOR MÉG SOK eset­ben. közös nagyasztal mellett folytak a borbírálatok, egy­más szoros közelségében, kö­nyöktávolságra és többször csupasz lócákon ülve, ahol természetesen a ma előírt szeparáltságot és bírálati diszkréciót bizony alig lehe­tett betartani és így a bírá­lója egymás közti befolyá­solásának akarva, nem akar­va is tág tere nyílt a nem ritkán előadódó „borviták” közepette. Ez az időszak tehát a borversenyek egy fejlődési szakaszának tekinthető, mely abban az időben a borok mi­nőségi elbírálása — nem a mai szigorúbb követelmé­nyek szerint történt. Jelen sorok írója az indulási idő­szak borversenyein, azok szervezési munkáiban is részt vett. De részt vett azt követően a városi, a me­gyei és országos versenye­ken is. Így értékelhető a bor­versenyek kulturáltságában és színvonalasságában az a nagy fejlődési külön őség, amely az indulástól napjain­kig tart, s amely javarészt a tanácsi szakemberek szerve­zési munkájának köszönhe­tő. A mai borversenyek szín­vonalasabb időszaka akkor jelentkezett, amikor rendsze­ressé vált a borok érzék­szervi minősítése. Azaz ami­kor a 20 pontban megállapí­tott minősítés — tisztaság, szín, illat és ízlelési összbe­nyomás — előirt és rendsze­res lett. Azóta természetesen maga a bírálat is kulturál­tabb környezetben történik. Az egyes bírálók külön asz­taloknál helyezkednek el. A borversenyeken részt vevő borok iránti minőségi köve­telmény egyre fokozódik. Az igényesebb boroknál, a faj­tajellegzetességen felül kö­vetelmény a palackérettség is. A szőlőrekonstrukciók so­rán kialakultak a nagyüzemi táblák és a borvidékre al­kalmas fajták. így a bírála­tokon már a borok fajta­tisztaságával szemben is szi­gorúbbak lettek a kívánal­mak és a bírálati igények. A rendszeres borbírálatok ered­ménye például az, hogy Eger­ben a minőségi szőlőfajták­ra, mint a Leányka, Kék­frankos és Cabernet került a választás. A FELSZABADULÁS után megindított borversenyek csak a borok legalapvetőbb kezelési állapotára és bizo­nyos mérvű fajtatisztáiig! követelményekre korlátozó­dott. Akkor az igény és ne- velőrriurika volt az elsődle­ges cél, hiszen a versenyek során a kitogásolt borok tu­lajdonosait írásban megfe­lelő szakmai tanácsadásban részesítettük. A fejlődés üte­me azonban a kezdetleges igényeket túlhaladva és a ki­fejlődött nagyüzemi szőlő­táblák bortermésére támasz­kodva a feldolgozás fejlet­tebb technológiáját vonta maga után. Mindez ma már a versenyborok elbírálásá­nál szigorúbb követelmény. Éppen a borversenyek ered­ményessége alapján érdemel­te ki Eger és Heves megye, hogy két ízben is a megye- székhelyen rendezték meg az országos borversenyt. Az egri és a mátraalji borvidék minőségi termékei az orszá­gos és nemzetközi versenye­ken kiemelkedő eredménye­ket értek el és határainkon kívül is jó hírnevet, megbe­csülést szereztek. Minden re­ményünk meg lehet arra, hogy hazánk a közeljövőben megtartandó borvilágverse­nyen is megállja a helyét, s ebben Heves megye két tör­ténelmi borvidéke is kiveszi részét. A VÁZOLT FEJLŐDÉST a hetvenes években újabb fej­lődés követi majd. Az új szőlőtelepítésekkel boraink további minőségi javulására számíthatunk, melyhez az Eger—Gyöngyös vidéki Pin­cegazdaság egyre fejlődő fel- dolgozási technológiája is kellő segítséget nyújt. Ilyen tehát a jelen a múltból ki­indult fejlődéssel szemben szőlő- és borgazdálkodásban, amelynek végső célja a bor- birálator. keresztül szőlőkul­túránk fejlesztése. Dr. I’só Andor Napsütéses nyár Nyári tanácsok a naphoz Az őszies tavaszt remél­hetőleg napsütéses nyár kö­veti. „Fogadtatására” az or­vosok szerint — érdemes és hasznos felkészülni. A napo­zóknak szóló első orvosi ta­nács az, hogy tisztítsuk meg a bőrt. Azaz az arcról mos­suk le a különböző kozmeti­kai szereket, a festéket, a púdert, és különösen' gondo­san a rúzst, egyrészt mert a kozmetikumok csökkentik a hasznos sugárzás behatolását a bőrbe, másrészt mert fény- érzékenyítő anyagokat is tartalmaznak, főként a rúzs. EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33.) Fél 4, fél 6 és 8 órakort Jöjjön el egy kávéra hozzánk! EGRI BRÖDY (Telefon: H-07.) Délután fél 4 órakO“í Keresztesek I—IL Monumentális, színes lengyel történelmi film. Dupla helyárak 1 Este fél 8 órakor: A legszebb férfikor Magyar film. EGRI KERT Előadások kezdete: este 8 órakor. A szicíliaiak klánja (Felemelt hely ár!.'-: í) GYÖNGYÖSI PUSKIN Porondparádé GYÖNGYÖSI SZABADSÁG A kulcs HATVANI VÖRÖS CSILLAG A nagy zsákmá ny (Felemelt helyárak!) HATVANI KOSSUTH Vidékiek New Yorkban HEVES Apáról fiúra FÜZESABONY Kelepce pstervasap.a A közvetítő LŐRINCI Ralu hercegnő hozománya Sz. Komlsszarenko: IDŐZAVAR Ülök. Az jár az eszemben: „Gondolkodom, tehát va­gyok.” Hirtelen az a jámbor ötletem támadt, hogy jó lenne megtudni, hány óra. Tárcsázom is a pontos időt, ahol egy kedves férfihang közli: Kilenc óra egy perc. Jó idő elteltével ismét hí­vom a számot, ahol az előb­bi kedves hang közli nyo­matékkai: „Kilenc óra egy perc.” Hát ez meg már miféle időzavar? — és kétségbees­ve fordulok tanácsért a szomszédomhoz, Kokoszov technológushoz. — Valami elképzelhetet­lenül félelmetes dolog tör­ténik az idővel — mondom. — Ügy tűnik, mintha meg­állt volna. , ■ — Az lehetetlen! — vágja Gyöngyösön: 19 órától szombat $ rá Kokoszov, és mártárcsáz- teggel 7 óráig, a Jókai utca 41. S za is a pontos időt. szám alatti rendelőben. Telefon:5 , a«. m-m- -*.,... .£ Az előbbi hang vtím - 'St ÜGYELET Egerben: 19 órától s .,ai\ reggel i óráig, a Bajc:sy-Zsi-^ tinszky utcai rendelőben. (Te-) lefon: 11-10). Rendelés gyerme-^ kék részére is. közli: „Kilenc óra egy perc.” — Lehetséges, hogy meg­állt a bemondó órája — té­telezem fel hangosan gon­dolkodva, — vagy egyszerű­en nem tudja, hogy mit is kell csinálnia? — A pontos időt automa- . ta közli magnószalagról — világosít fel Kokoszov. — Akkor meg a gép té­ved és állandóan ismétel, mint a futballmeccset köz­vetítő riporter! — Nem, nem, az idő nem ismétlődik! -r- mond ellent Kokoszov, és ismét hívja a számot... Az eredményt olvasom az arcáról, azaz: „Kilenc óra egy perc.” — Lehet, hogy megállt az idő? — Mi állt meg? — Nem az eszem tokja, hanem az idő! Felmondta a szolgálatot. Sportnyelven szólva, feladta a meccset. Különben is elég régen szol­gálja már az embert. Ügy van, mint ahogy a költő Ír­ja: „Állj meg, ne szállj el, pillanat, te csodák forrá­sa...!” Vagy még az is le­het, hogy ütött a végső óra, azért állt meg kilenc óra egy perckor. M — Maflasás — háborodik fel Kokoszov. -4- Az idő az sohasem áll meg. Nem tud megállni! Különben is a Föld saját tengelye körüli forgásával és a Nap körüli keringésével van szoros kap­csolatban. Ha a mi hivata­lunk olyan sebesen forogna, mint a Föld a saját tenge­lye körül, az idő akkor len­ne változatlan. — Akkor az a legvalószí­nűbb, hogy a mi hivatalunk kezdett forgásba ? Gépiesen néztünk ki az ablakon. Ám nyoma sincs a forgásnak, bár a fejem zúg, szemem előtt piros karikák futkosnak... — Az nem lehetséges, hogy a Föld megunta a forgást, keringést? — kérdem ijed­ten. — Fel tudod fogni, ez mit jelentene? Ez lenne a vég maga. — Mi lenne? — A világ vége — sut­togja Kokoszov maga is meg­ijedve a gondolattól. Ijedtségem kifejezésére egy népies közmondás lenne a legtalálóbb. Ösztönösen nyú­lok a telefon után és tár­csázom a számot. És a jól ismert hang köz­li ; ■r — Kilenc óra három pere: Az arc megtisztításához tar­tozik a mitesszerek eltávolí­tása is, mert azok a nap­fény szárító hatása követ­keztében valósággal belesül­nek a bőrbe. Célszerű annak megfigyelése is, hogy a há­ton vagy mellkas táján nincs-e valami elváltozás a bőrön. Ez esetben ajánlatos a bőrgyógyászt felkeresni, s legalábbis átmenetileg a na­pozás megkezdését elhalasz­tani. Ha világosbarna, éles határú, finoman hámló ki- sebb-nagyobb foltokat fede­zünk fel, ezek a tünetek fe­lületi gombásodás jelei. Nem viszketnek, nem fájnak, de mégis komolyan kell venni, mert ha ilyen foltos bőrrel napozik valaki, akkor a bar­nás foltok helyén a bőrön feltűnően fehéres foltok ma­radnak vissza. Ismeretes, hogy a nap­fény, főképpen az ibolyán­túli sugárzás tevékenyen se­gíti a szervezet egészséges működését Hatására például a bőr D-vitamint termei Alapvető szabály azonban, hogy okosan éljünk a nap sugarainak hatásával, ne le­gyünk sem kezdetben, sem később telhetetlenek. Nor­mális vagy száraz bőr ese­tében hasznos ellensúlyozni a napfény szárító hatását, ez azonban a túlzsíros bőrnek fontos gyógyszere. A vörö­sesszőke hajú és közismerten érzékeny bőrű emberek bár­milyen vékonyan is kenik be magukat krémmel vagy napolajjal, ezzel megszűrik és így csökkentik a nap­fény hatását. A napolaj egy­részt ellensúlyozza a szárító­hatást, másrészt elősegíti a lebarnulást. Ha azt akarjuk, hogy az ibolyántúli sugárzás előnyös hatása maradéktalanul érvé­nyesüljön, helyesebb közvet­lenül a napozás után zuha­nyozni és csak azután kré- mezni e bőrt, i i — Nem áüt meg! — kiál tok fel. — Ha lassan is, d megy... Kokoszov sem állta me tárcsázás nélkül. Ám az iz galomtól a telefonba sokái meg sem tudott mukkann Végül mégis úrrá lett ma gán, kérdezett és a felel« sem maradt el: „Kilenc ór három perc.” — Köszönöm — mondta kagylóba. — Azután ellenőrzéskér ismét én hívtam a számot.. Ám ekkor a pontos id megkérdezte: miért szóra koznak? Én majdnem kőbálvánny váltam a csodálkozástól, d végül mégis magyarázod! kezdtem: — Valamiféle időzavar ál itt be, elvtárskám! Már j ideje tárcsázzuk ám az id alig halad! Miért? A hang majdnem kiabá lásba csapott át: — Azért, mert önök az is tennek sem hajlandók dói gozni. Gyerünk gyorsan, lás sanak munkához. Ekkor kiderült, hogy a izgalomtól eltévesztettük pontos idő számát, és a sa ját osztályvezetőnket tál csáztuk állandóan. Amikor magunkhoz tél tünk és hívni akartuk, hog elnézését kérjük, már e] múlt öt óra. Észre sem vei tűk, hogy vége a munkáidé nek!

Next

/
Thumbnails
Contents