Népújság, 1972. április (23. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-15 / 88. szám

II megye szakszervezeti szervei a XXII. kongresszus és a küldöttértekezlet határozatainak szellemében dolgoznak •• Ülésezett a Szakszervezetek Heves megyei Tanácsa A Szakszervezetek Heves megyei Tanácsa ülést tar­tott pénteken Egerben. Részt vett a testület munkájában dr. Varga József, a megyei tanács elnökhelyettese és dr. Farkas László, a SZOT munkatársa, Heves megye instruktora is. Sebők Béla elnök köszöntője után a résztvevők je­lentést fogadtak el a legutóbbi tanácsülés óta végzett munkáról, majd Mudriczki János, az SZMT vezető tit­kára szobám, is kiegészítette a Szakszervezetek Heves megyei Tanácsa küldöttértekezlete óta eltelt időszak munkájáról készített elnökségi beszámolót. Erősödő kapcsolatok, fejlődő rétegpolitika f A beszámolási időszakban megyénk szakszervezeti szer­veinek tevékenysége a XXII. kongresszus és az SZMT-t választott küldöttértekezlet határozatának végrehajtásá­ra irányult. Megyénk szak- szervezeti szervei a határo­zatokból adódó szinte vala­mennyi kérdéssel behatóan foglalkoztak. A beszámolási időszakban tovább fejlődött a szakszer­vezetek pártirányítása és erő­södött a mozgalmon belül a párt befolyása. Fejlődött és erősödött az állami szervek, mindenekelőtt a tanácsok és a szakszervezetek együtt­működése, munkakapcsolata. A megye lakosságát érintő valamennyi fontos kérdés eldöntéséhez a megyei ta­nács és szervei igénylik az illetékes szakszervezeti szer­vek véleményét. Intézkedések történtek az üzemi demokrácia közvetett A Magyar Szakszerveze­tek XXII. kongresszusa ha­tározatának megfelelően a megye szakszervezeti szer­vei kialakították középtávú célkitűzéseiket, a lakosság élet- és munkakörülményei­nek érdekében. A tervező- munkában való részvételt komoly eredménynek tart­juk, hogy: a vállalatok több­ségénél a tervezett bérfej­lesztés összhangban van a negyedik ötéves terv élet­színvonal-politikájának cél­kitűzéseivel. Vállalataink 1971-ben 1315 lakást adtak át a dolgozóiknak, ez 175- tel több, mint egy évvel ko­rábban. Rendkívül felelősségteljes munkát jelentett a szakszer­vezeti szerveknek az öt év­re kötött kollektív szerződé­sek előkészítése. Legjelentő­sebb eredmények: a törzs- gárdatagok további fokozott erkölcsi és anyagi megbe­csülésére, a bérarányok ja­vítására, az éjszakai műsza­kok — indokolt esetben va­ló korlátozására, az egye­dülálló és nagy családos anyák segítésére tett intéz­kedések. Az MSZMP 1971. decem­beri határozata megjelölte a tennivalókat a szocialista munkaverseny- és brigád­mozgalom továbbfejlesztése érdekében. Tapasztalataink szerint, 1971. második felében a na­gyobb vállalatoknál megin­dult a szocialista munkaver­seny- és brigádmozgalom Hatásosabb A szakszervezeti tagság­ban, a közvéleményben to­vább tudatosult a szakszer­vezetek jelentősége és az, hogy közreműködésük nél­kül az állami munkában csak úgy, mint a vállalatok, üzemek életében a dolgozó­kat érintő egyetlen jelentős kérdést sem lehet eldönteni. A közéleti aktivitásnak és • vállalati demokrácia iejr és közvetlen fórumainak rendszeresebb megtartására, tartalmi színvonalának eme­lésére. Vállalati szakszerve­zeti szerveink az eddigiek­nél felkészültebben éltek a dolgozók érdekében biztosí­tott hatás- és jogkörükkel. Nagy figyelmet fordítottak az egyes dolgozó csoportok, rétegek, szakmák sajátos helyzetének vizsgálatára és támogatására. Foglalkoztak a dolgozó nők helyzetének javításával. Felvilágosító munkával sikerült elérni, hogy megyénk szakszervezeti szervei gyakorlati munkájuk sorún állandóan napirenden tartják az e feladatból adó­dó tennivalókat. Az MSZMP Központi Bi­zottsága 1970. évi ifjúságpo­litikai határozatának meg­jelenése után a megyében is nőtt a fiatalok aránya a vá­lasztott testületekben. korszerűsítései A szocialista címért küzdő brigádjaink jó munkájának erédménye, hogy a termelékenység szín­vonala az egy foglalkozta­tottra jutó termelés alap­ján 8 százalékkal emelke­dett. Az elmúlt évek vissza­esése után. fejlődésnek in­dult az újítómozgalom. A bevezetett újítások, előkal­kulált gazdasági eredménye közel 10 millió forinttal, a kifizetett újítási díjak mint­egy 800 ezer forinttal emel­kedtek. Nagy gondot fordított az SZMT arra. hogy vállalata­ink megfelelő ütemű bér­színvonal-fejlesztést tervez­zenek. A tapasztalatok sze­rint a vállalatok többsége a tervezett bérfejlesztést tel­jesítette. Lényeges előrelé­pés történt több vállalatnál a nődolgozók bérének eme­lése terén. A legalacsonyabb kategóriában dolgozóknál 8 —10 százalékos béremelést hajlottak végre. 'Mindezek eredményeként a munkások átlagkeresete 1971-ben az iparban 3,3 százalékkal, az építőiparban 4 százalékkal, a szolgáltatás területén 10,2 százalékkal emelkedett.^ A káros munkaerő-ván­dorlás mérséklése érdekében felhívták a gazdasági veze­tők figyelmét annak a kor­mányrendeletnek a betartá­sára, amelyik előírja, hogy új dolgozónak nem lehet többet fizetni, mint az azo­nos munkakörben dolgozó régieknek. neveiemunka lődésének fontos serkentője a szakszervezeti politikai tö­megoktatás. Az idei oktatási évben 593 tanfolyamon 15 668- an tanulnak. A politikai fel- világosító tevékenység mi­nőségi javítása érdekében az SZMT Elnöksége 1971. októ­berében, a megyei párt-vb 1971 novemberében foglalko­zott a szakszervezeti agitá- ciós- és propaganda munka helyzetével és a továbbfej­lesztés feladataival. A tehet­séges munkás-paraszt tanu­lók szakköreinek támogatá­sára 1971—72-es tanévre 110 ezer forintot nyújtott a SZOT. Ebből az összegből 59 szakkör 1001 tanulójának tá­mogatását oldják meg. Tovább erősödött a szakszervezeti szervek irányító és ellenőrző munkája Á Szakszervezetek Heves megyei Tanácsa nagy fele­lősséggel végzi munkáját a megye szakszervezeti moz­galmának egységes és ösz- szehangolt tevékenysége ér­dekében. Fejlődött és tervszerűbbé vált az SZMT elnökség mun­kája is. Az SZMT mellett működő hat társadalmi munkabi­zottság — a függetlenített apparátussal — egyre ered­ményesebben segíti a megye szakszervezeti vezető testü­letéinek gyakorlati operatív munkáját. Összegezve megállapítható, hogy az SZMT — és elnök­sége — a szakszervezeti me­gyebizottságok, a szakszer­vezeti alapszervek többségé­nek erőfeszítése nyomán me­gyénkben időarányosan tel­jesítették a Magyar Szak- szervezetek XXII. kongresz- szusa és a szakszervezetek megyei küldöttértekezletének határozatait. A beszámolókban elhang­zottakhoz. kilencen szóltak hozzá, majd Mudriczki Já­nos összegezte a véleménye­ket, amit a tanácsülés — a feltett kérdésekre adott vá­lasszal együtt — elfogadott. A továbbiakban Szabó Ist­ván SZMT-titkár előterjesz­tésében javaslat hangzott el a megyei tanács végrehajtó bizottságának és az SZMT újabb együttműködéséről, míg végül a vállalatok üzem- és munkaszervezésének kor­szerűsítésével, illetve a mun- kaverseny-mozgalom tovább­fejlesztésével kapcsolatos fel­adatok kerültek napirendre. A javaslatokat a tanácsülés egyhangúlag elfogadta. flz első jubileum a megye első szervizében Naponta tizenkét autó gon­dozását tudják elvégezni: büszkélkedett tíz évvel ez­előtt Bártházi István üzem­vezető a gyöngyösi autó­szerviz ünnepélyes átadása­kor. Mindez 1962. április 17- én hangzott el. Akkor nyílt meg az első szervizállomás a megyében. És ma már a hatvan autó a napi adagjuk. Miután a személygépkocsi egyre inkább helyet kér mindennapi életünkben, köz- érdeklődésre tarthat számot a szerviz tízéves munkája, a jelene és a jövője is. Érdemes az évek esemé­nyeit felidézni. Sokat mon­danak ezek. Tíz évvel ezelőtt összesen tizenöt szakmunkás dolgozott a szervizben, köztük csak négy szerelőt lehetett találni. Most már nyolcvanan serényked­nek a kocsik körül, két mű­szakban. Alig működtek két éve, amikor az ország huszonöt szervize közül a munkaver­senyben az első helyen vé­geztek. Űjabb három év múl­va már kinőtték az üzemi épületet. Megkapták a mel­lettük levő telken álló, úgy­nevezett Káder-laktanyát, ahová beköltözhetett a kárpi­tos, a fényező és a lakatos műhely. Ismét két év telt el és felszerelték a legújabb diagnosztikai műszereket. Ezek a rendkívül érzékeny berendezések már tévedhetet- lenül megmutatták minden nehézség nélkül, hogy mi a motor baja, hol kell módosí­tani a kormányművön és így tovább. Egyre terjedt a munkaver­seny a szerviznél. Már a szo­cialista brigádok tevékenysé­gét lehetett lemérni a Bak- larz Péter vezette Mátra-bri- gád első helyezésén, amiről több újság is hírt adott. Ez volt két évvel ezelőtt. Ugyancsak 1970-hez fűző­dik az ügyfélszolgálat meg­szervezése. Egy mérnök ve­zetésével fogadják, eligazítják az ügyfelet, majd a javítás után ugyancsak az ügyféllel nézik át együtt, mit csináltak a kocsin és milyen ered­ménnyel. Egyben már lehető­ség nyílt a panasznyilvántar­tás bevezetésére és intézésé­re. Már az idei évhez kapcso­lódik a második műszak megszervezése az üzemben. A rövid történeti áttekintés Véget ért a tavaszi szünet Tanév végi „menetrend” — az érettségi Véget ért a tavaszi szünet: pénteken országszerte meg­kezdődött a tanítás az álta­lános és középiskolákban. A tanév hátralévő részének me­netrendje a következőkép­pen alakul: A középiskolák nappali ta­gozatainak negyedik osztá­lyaiban május 8-a lesz az utolsó tanítási nap, s ekkor tartják a ballagásokat is. Az írásbeli érettségiket május 11. és 19. között bonyolítják le. Elsőként — május 11-én — magyarból, majd 12-én matematikából, 13-án pedig a szakosított tantervű osztá­lyok diákjai idegen nyelvből írásbeliznek. A többi tan­tárgy írásbeli érettségi vizs­gáinak időpontja: május 15 —19. Nappali tagozatokon a szóbeli érettségi vizsgák jú­nius 1-én kezdődnek. Az érettségi, illetőleg ké­pesítő vizsgáikat valameny- nyí gimnázium, szakközépis­kola és középfokú technikum nappali tagozatán június 24-ig be kell - fejezni. A ren­delkezés nem érinti a zene- művészeti szakközépiskolák érettségi vizsgáira megálla­pított határidőiket. A dolgozók gimnáziumai­ban a tanév végi érettségi vizsgia írásbeli részét május 28—június 3 között, szóbeli részéit pedig június 12—jú­lius 5 között kell megtarta­ni. Az idei tanév végén mint­egy 56 ezer középiskolás — köztük több mint 29 ezer gimnazista — ad számot fel- készültségéről a nappali ta­gozat érettségi vizsgáin. A gimnáziumi maturánsok érettségivizsga-rendje sem tartalmi, sem formai vonat­kozásban nem változik. A korábbi esztendőkhöz hasonlóan a cél elsősorban, hogy a tanulók gondolkodá­suk. önállóságáról tegyenek tanúságot, s arról, hogy ^ a középiskolában tanultakat miként tudják áttekinteni, összegezni. Az oktatásügy ve­zetői ugyanakkor messzeme­nően érvényt kívánnak sze­rezni annak az alape'lvnek, hogy a számonkérés alkal­mával el kell kerülni a lé­lektelen tételszerűséget. Az önálló gondolkodó, kombi- natív készséget felhasználó, az összefüggéseket felismerő diákok nem kerülhetnék hát­rányba a csupán lexikális ismeretekkel ren delkezőkkel szemben. *i ;*-j i ; A megye gazdasági éleiének, a dolgozók élet és munka­körülményeinek javítása is mutatja: honnan indultak tíz évvel ezelőtt és hová ér­tek el. Rögtön adódott a kér­dés ekkor: mi a szerviz to­vábbi célja? Bártházi István szerint nem több és nem ke­vesebb, mint az ügyfelek ké­nyelmének a lehető legtelje­sebb biztosítása. Akkor javít­sák meg a kocsiját, amikor az ügyfélnek a legkedvezőbb. Az ügyfél szabja meg az idő­pontot, ne a szerviz. Tessék kipróbálni, ajánlotta az üzem vezetője. Mikor kívánja a kedves ügyfél, hogy rendbe­hozzák az autóját? Persze, a legfontosabb fel­tétel: legyen megfelelő al­katrész a raktáron. Hát itt még akad javítanivaló, bár az AFIT létrehozta a saját köz­ponti raktárát. Függetlení­tette magát az AUTÓKER- től, közvetlenül a gyártó cé­gekkel teremtett kapcsolatot. De hát még ez sem csoda­módszer. A tízéves jubileumot a kezdeti létszámból még nyol­cán ülik meg most. De törzs- gárdajelvényt érdemelnek az ügyfelek közül is jónéhá- nyan. Például Vörös Sándor gyöngyösi bányász, Márkus János verpeléti erdész, és dr. Kollmann Ödön, gyöngyösi főorvos. Valami kedves meg­lepetést nekik is tartogatnak a szerviz dolgozói a jubileu­mi ünnepség alkalmából. Bár igaz, sokat fejlődött a szerviz, a további fejlődése elkerülhetetlen. Nyújtózkod­nia kell, ha az iránta támasz­tott követelményeknek a kor­szerűség szintjén meg akar felelni a jövőben is. Ez pe­dig csak úgy lehetséges, ha a szomszédos telkeket magába Nem változik Tizennégy és félezer „gó­lyát” várnak az 1972—73-as tanév nappali tagozataira a felsőoktatási intézmények­ben. Nappali tagozatokra a felsőoktatási intézmények május 2-ig, esti- és levelező tagozatokra pedig május 15- ig fogadják el a jelentkezé­si lapokat. A felvételi vizs­gákat június 26. és július 31. között tartják. Az idén 138 000-en fejezik be az általános iskola VIII. osztályát, közülük mintegy 58 ezren folytathatják tanul­mányaikat a különböző kö­zépiskolák első osztályaiban, továbbá 63—64 ezer fiatalt várnak a szakmunkásképzők. A gimnáziumokban, vala­mint a gép- és gyorsíró is­kolákban a felvételeikről május 8-ig — illetve a fő­városban május 15-ig — döntenek, s ékkor küldik el a fel nem vett tanulók lap­jait a második helyen meg­jelölt iskolához. Az általános- és középis­kolák nappali tagozatain jú­nius 8. az utolsó tanítási nap. A tanévzáró ünnepségeket az igazgatóik által meghatá­rozott napon, június 12. és 17. között tartják. llj-, Mm (Foto: Kiss Béla) olvasztja. Néhány házat sza­nálni kell. Minél előbb, an­nál célszerűbben. Már csak azért is, hogy az autósok egyre növekvő tábo­ra a következő jubileum al­kalmával is elégedetten szól­jon a megye első szervizének tevékenységéről. Az üzem törzsgárdájának tagjait hadd köszöntsék tíz év múlva a húszéves kapcso­lattal rendelkező törzsgárda ügyfelek. (G. Molnár F.) (üáiasLZ&i , AZ ILLETÉKES *v\\\\\\\\\\\\\v\v^^^ A megyében is vásárolható már könyvutaivány Lapunk március 21-1 szá­mában szóvá tettük, hogy nem kapható a megye köny­vesboltjaiban ajándékba ad­ható, könyvvásárlási utal­vány. A cikkre a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat osztályvezetője válaszolt: „Értesítjük a T. Szerkesz­tőséget, hogy a reklamált könyvutalványok nyomdai kapacitáshiány miatt későn készültek el. Reméljük, hogy az ízléses kivitelű 50. 100 és 200 forintos ajándék könyv- utalványok elnyerik a Heves megyei vásárlók tetszését is. A könyvutalványok a vál­lalat egri, gyöngyösi és hat­vani boltjaiban már kapha­tók.” Sűrítik a noszvaji járatokat Március 26-án, „Noszvaj a három arcú falu” című cik­künkben a közlekedési ne­hézségekről is írtunk. A cikkre a Volán Vállalat sze­mélyforgalmi osztálya vála­szolt: „A járatok zsúfoltságának megszüntetése érdekében, április 9-lői a kiránduló, majd a menetrendváltozás után (május 28-tól) a ki­ránduló és munkásszállító járatok számát egyaránt nö­veljük, megfelelő utazási le­hetőség biztosítására. Na­gyobb befogadó képességű autóbuszok beállításával nem oldható meg a probléma, mivel az útviszonyok na­gyobb kocsi közlekedtetését lehetetlenné teszik.” » Uj bélyegsorozat A Budapesten megrende­zésre kerülő európai sze­mészkongresszus alkalmából két értékből álló bélyegsoro­zatot ad ki a posta április 17-én. A bélyegeket Bokros Ferenc grafikusművész ter­vei alapján több színű offset nyomással a pénzjegynyomda készítette. Az egyforintos bélyegen három magyar, nemzetközi tekintélyű szemészprofesszor — Imre József, Grósz Emil és Blaskovics László — arc­képe látható. A kétforintos bélyeg három híres, külföldi szemész arcképét ábrázolja. V 1

Next

/
Thumbnails
Contents