Népújság, 1972. április (23. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-12 / 85. szám
i Kedd esti külpolitikai kommentárunk Fontos vendég Ankarában NYIKOLAJ PODGORNIJ, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke megérkezett a török fővárosba. Az utazás személyi érdekessége, hogy Podgomij néhány esztendeje parlamenti küldöttség élén már járt Ankarában, ahová most — a két ország kapcsolatainak történetében először történik meg ez —, mint hazája első közjogi méltósága tér vissza. Bizonyos értelemben Podgornij útja a diplomáciai életben gyakori rutinlátogatásnak számít, hiszen a legfelsőbb tanács elnökségének elnöke viszonozza Sunay török államfő szovjetunióbeli utazását. A helyzet azonban inegsem egészen ez. Elég egy pillantást vetnünk a látogatást megelőző napok nyugati kommentárjaira és máris kitűnik, hogy Podgornij útját olyan érdeklődés előzte meg, amely messze túlnő a két ország határain. Ezt számos földrajzi, történelmi, kül- és belpolitikai tényező teszi érthetővé. Kezdjük a geográfiával: a Szovjetunió és Törökország közismerten határos egymással és Jereván, Szov- jet-örményország fővárosa a török határ közvetlen közeiében van. Ami a történelmet illeti, az a két ország viszonylatában is bővelkedett változatosságban. Van azonban egy olyan gránitalap, amelyre szovjet vélemény szerint mindmáig építeni lehet: az a kölcsönös tisztelet, amelyet a szovjet állam és a modern Törökország megalapítója, Lenin és Kemál Atatürk érzett, illetve- nyilvánított ki egymás személye és életműve iránt. A török belpolitika szempontjából Podgomij meglehetősen feszült helyzetben érkezett meg Ankarába. Még érvényben van a rendkívüli állapot, amelyet elméletben a tarrorcselékmények végrehajtói ellen hoztak, a gyakorlatban. azonban jobbára a politikai baloldal éllen alkalmaznak. Hiba lenne megfeledkezni arról, hogy amióta egy esztendeje a hadsereg megbuktatta Demirelt és Erim kormányfő kezébe adta a hatalmat, a török belpolitikára jobhratoüódás jellemző. UGYANAKKOR — bár az ország a NATO tagja és alapvető orientációja nyugati, de külpolitikájában, nem történt olyan változás, amely megnehezítené a szovjet- török kapcsolatokat. Márpedig külpolitikai téren — a közel-keleti problémáktól a ciprusi kérdésig —, rendkívül sok megvitatni való probléma kerül az ankarai zöld- asztal» és ugyanezt lehet elmondani a kifejezetten saov-c jet—török témákról is. Eddig már többször bebizonyosodott, hogy Ankarának nemcsak politikai, hanem gazöasá-" gi tekintetben sem közömbös hatalmas szomszédja jóindulaté. fVWS/WVWVWVA/WAAAAWWVSAAAAAAAAAAAVVAAA'VVWyA/VVWWVS/VWV Iráni földrengés A Pars iráni hírügynök- ság jelentése szerint a hétfő reggeli dél-iráni földrengés áldozatai közül eddig 963-nak a holttestét találták meg. Nem sokkal a jelentés közzététele után nyilatkozott a mentési munkálatok vezetője. Szerinte félő, hogy az áldozatok száma eléri az 5000-et is. A Shiraz-i egyetem geofizikai intézetének szóvivője közölte, hogy hétfő délelőtt óta az érintett térségben újabb ezer kisebb-nagyobb földlökést észleltek, de „már semmi sem maradt, amiben edek a rengések kárt okozhattak volna”. Az eredeti földrengés, amely az elmúlt évtized leg- ' súlyosabb természeti katasztrófája volt Iránban, az érintett körzet 60 települése közül 45-öt tett a földdel egyenlővé. Hírek Közel-Keletről Csőn En-laj kínai miniszterelnök Csi Peng-fe) külügyminiszter társaságában hétfőn fogadta a Palesztin Felszabadítási Szervezet kéttagú küldöttségét, Abu Ni- dal-t és Abu Daud-ot. A megbeszélés szívélyes, baráti légkörben zajlott le. ★ Az ugandai kormány hétfőn közölte, hogy az (országból kiutasított 700 izraeli diplomata, szakértő és tanácsadó a kenyai fővárosban, Nairobiban gyülekezik, s onnan készül „újabb összeesküvésekre” Idi Amin rendszere ellen. A kormány — hangsúlyozza a közlemény —, élénk figyelemmel kíséri az eseményeket. Sallustro meggyilkolása barbarizmus.«.! Magyar Péter, az MTI tudósítója jelenti: Olaszországban megdöbbenéssel és elítélő véleménnyel fogadták a hírt, Oberdan Sallustrónak, a FIAT argentínai leányvállalata vezér- igazgatójának meggyilkolásáról. Leone köztársasági elnök részvéttávirátot küldött Sal- lustro Özvegyének, a kormány közleményben ítélte el a felháborító tettet, amely „ellentétben áll minden emberiességi eszmével”. A torinói La Stampa, a FIAT lapja egyenesen „történelem- előtti idők barbarizmusának” minősítette a történteket. A három vasasszakszervezet ugyancsak közleményben foglalt állást a tragikus esettel kapcsolatban a szak- szervezetek közös nyilatkozatukban kifejezték szolida- tf ritásukat az argentin munkássággal és a cordotoai FIAT Művek dolgozóival, akiket a legkeményebb rendőri és munkáltatói elnyomás sújt. Ugyanakkor a leghatározottabban elítélték az emberrablásokat és gyilkosságokat, mint harci módszert, mivel ezek „minden szempontból elfogadhatatlanok és végső soron a fasiszta reakció eszközévé válnak”. A nagypolgárság véleményét tükröző milánói Corrie- re Della Sera keddi vezércikkében így ír: „Sallustro meggyilkolása olyan bűntett, amelyet egyetlen jóérzésű ember sem tekinthet igazoltnak”. .. a lap hangsúlyozza argentin katonai vezetők felelősségét is. Enrico Berlinguer, az OKP főtitkára, aki kedden sajtó- értekezletet tartott a külföldi sajtó képviselői körében, szintén elítélő véleményt mondott az argentin gerillamozgalom akciójáról: Hangsúlyozta azt, hogy milyen súlyos felelősség terheli az argentin kormányt. Berlinguer egyúttal határozottan leszögezte, hogy az OKP elfogadhatatlannak tartja az ilyenfajta „forradalmi harci módszereket”, amelyek objektiven csak a reakció és az elnyomás erőinek kedveznek. Amikor a svájci Weltwoche riportere megkérdezte Rainer Barzelt: véleménye szerint mikor lesz szövetségi kancellár, a kereszténydemokrata politikus széttárta karját. „Mi nem törekszünk minden áron kormányra” — mondta., — „Meg tudjuk várni,_ mig eljön az óránk.” Aztán mégis sejtetni engedte: mikor is üt az a bizonyos óra. Pontosan 1972. április 26-án. Ekkor — így értesült tőle legalábbis a svájci lap — a költségvetési vita során megkísérli majd megbuktatni a kancellárt. Az NSZK alkotmánya szerint ez nem olyan köny- nyű dolog — egy kancellár akkor is továbbkormányozhat, ha, kisebbségben marad a parlamentben. Barzel mindenesetre felkészült, már kész az árnyékkormány, olyan heves „ámyékminisz- terekkel” mint Strauss, Schröder, Katzer, Stücklen, Weizsäcker, Griesinger. Az ellenzék úgy véli, ha a kormányt valamilyen kérdésben — vagy gazdasági, vagy külpolitikai kérdés is az — leszavazzák, Brandt kiírja az új választásokat. Sebastien Haffner, az egyik legjobb,, nevű nyugatnémet publicista a Stern hasábjain egyenesen azt követelte Brandttól, hogy a saját — és az új keleti politika — érdekében azonnal oszlassa fel a parlamentet és rendeztessen új választásokat. A közvélemény-kutató intézetek vizsPolitikai haj vívás — nyugatnémet módra gálatai szerint a jelenlegi kormánykoalíció — amely nem rendelkezik moist a parlamenti ülőhelyek ötven százalékával — abszolút többséget kapna. Az effajta közvéleménykutatási adatok és számos más körülmény (például Brandt l Nobel-békedíjániak nem lebecsülendő hatása) azonban a látszat szerint nem befolyásolják a Barzel és Strauss vezette ellenzéket. Szuper-optimista nyilatkozatok hangzanak el és Változó hevességgel folyik az idegháború a kormány ellen. Ennek a kifárasztó-önbizal- mat tépázó taktikának számtalan formája van. Az éles, majd hogy nem pocskondiázó hangú parlamenti felszólalásoktól a képviselőcsábításig. Ha csak az optimista ellenzéki nyilatkozatokat hallgatnánk, ha csak a durva támadásokra figyelnénk, akkor könnyen úgy tűnne, a szovjet—NSZK, a lengyel— NSZK szerződést nem fogják ratifikálni és jobboldali fordulat áll küszöbön a szövetségi köztársaságban. A helyzet mélyebb elemzése azonban ennek a megállapításnak ellentmond. Közelítsük meg a kérdést az ellenzék oldaláról. Brandt többször világosan kijelentette, hogy a szerződések esetleges elvetése után azonnal a választók elé járul. Az új választások kimenetele a CDU—CSU szempontjából eléggé sötétnek tűnhet. Hiszen, ha — mint Haffner is ajánlotta — kizárólag és csakis a keleti politikára koncentrálva — szinte nép- szavazásszerűen kiélezve a kérdést — vezeti Brandt választási hadjáratát, Barzel minden bizonnyal alulmarad. De ha — valamilyen különös véletlen folytán — kormányra is jutna az ellenzék, az alkotmány értelmében az eredetileg esedékes időpontban ismét választások lesznek. Barzel meglehetősen óvatosan úgy is fogalmazott: ha megnyerné a rendkívüli választásokat a CDU—CSU, „mi van akkor? Ez a gazdasági fejlődésen múlik, azon, hogy vajon 12 hónap alatt érijet-e el sikert az ember?” A másik kulcskérdés: mihez kezdene Barzel, ha a szerződések megbuknának a parlamentben. Brezsnyev legutóbbi beszédében világosan és félreérthetetlenül leszögezte: az egyezmények nélkül nincs enyhülés a szovjet—NSZK viszonyban, nem lehet — miként néhány kéreszténydemokrata politikus elképzeli — a szerződések nélkül is javítani a kapcsolatokat. A ratifikálással túlságosan is sok forog kockán ahhoz, semhogy egy-két képviselő engedetlensége, akarta döntse el a szerződések sorsát. Jól ismert, hogy a feltételeknek az a bonyolult láncolata, amely az egész Európa-politikát jellemzi, éppen a bonni parlamenti jóváhagyásától függ. (A ratifikálás után a Szovjetunió aláírja a berlini egyezményeket, ezután megindulhat — a NATO feltételei szerint — az európai biztonsági értekezlet előkészítése). A szerződésekkel nemcsak nyugatnémet, hanem európai, sőt Európán kívüli érdekek is kockán forognak. Számos NATO-ország, vagy a Vatikán reagálása bebizonyíthatta Barzelnek, hogy számára sem maradna egyéb alternatíva Brandt útjánál. Valószínű, hogy a látványos bonni csinnadratta nem is annyira a szerződéseknek, mint inkább már az 1973-as választásoknak szól. Barzel az „ugye, megmondtam elő- ré”-t készíti elő. Az akkori választási kampány valószínűleg — így szólnak a szakértők — gazdasági nehézségek közepette zajlik majd. Ilyen alapon mindig köny- nyebb egy kormányt megbuktatni, mint most, mikor mögötte áll Európa és a nyugatnémet lakosság döntő többsége. —V —s ■ frankon GKkGZQff ■Kr Rudolf Kleine, a nyugatnémet háborús veteránok szövetségének elnöke békét követelő memorandumot nyújtott át Brandt kancellárnak. Az eseményen képviseltette magát a háború áldozatainak és antifasiszta ellenállóinak világ20 év távoliét után Chaplin ismét Amerikában van. Képünkön: az idős művész Los Angelesben átveszi az Oscar- díjat. Mellette felesége áll. (Tudósításunk a 4. oldalon^ VÁLLALATOK, TSZ-EK FIGYELEM! Zöldség-gyümölcs tárolásához, szállításához ládák és egyéb fa tömegcikkek gyártását, — rövid teljesítési határidőre vállaljuk. Nógrádi Szénbányák beruházási osztálya, Salgótarján, telefon: 23-50. Már most gondoljon az olimpiára! Tekintse meg a pétervásári kultúrházban az értékesítéssel egybekötött Nyitva: április 13-án 14—19 óráig, április 14—18-ig naponta (vasárnap is!) 9—19 óráig. A megvásárolt tv-kcszülékeket és iparéi'1' díjtalanul házhoz szállítjuk! SZAKTANÁCSADÁS! ÁFÉSZ, i Pétervására VIDEOTON, Székesfehérvár FÉMVILL Kér. Váll. egri telepe \ í