Népújság, 1972. április (23. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-12 / 85. szám

i Kedd esti külpolitikai kommentárunk Fontos vendég Ankarában NYIKOLAJ PODGORNIJ, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke megérkezett a török fővá­rosba. Az utazás személyi érdekessége, hogy Podgomij néhány esztendeje parlamenti küldöttség élén már járt Ankarában, ahová most — a két ország kapcsolatainak történetében először történik meg ez —, mint hazája első közjogi méltósága tér vissza. Bizonyos értelemben Podgornij útja a diplomáciai életben gyakori rutinlátogatásnak számít, hiszen a leg­felsőbb tanács elnökségének elnöke viszonozza Sunay tö­rök államfő szovjetunióbeli utazását. A helyzet azonban inegsem egészen ez. Elég egy pillantást vetnünk a láto­gatást megelőző napok nyugati kommentárjaira és máris kitűnik, hogy Podgornij útját olyan érdeklődés előzte meg, amely messze túlnő a két ország határain. Ezt számos földrajzi, történelmi, kül- és belpolitikai tényező teszi érthetővé. Kezdjük a geográfiával: a Szovjetunió és Törökor­szág közismerten határos egymással és Jereván, Szov- jet-örményország fővárosa a török határ közvetlen köze­iében van. Ami a történelmet illeti, az a két ország vi­szonylatában is bővelkedett változatosságban. Van azon­ban egy olyan gránitalap, amelyre szovjet vélemény sze­rint mindmáig építeni lehet: az a kölcsönös tisztelet, ame­lyet a szovjet állam és a modern Törökország megalapí­tója, Lenin és Kemál Atatürk érzett, illetve- nyilvánított ki egymás személye és életműve iránt. A török belpolitika szempontjából Podgomij meglehe­tősen feszült helyzetben érkezett meg Ankarába. Még érvényben van a rendkívüli állapot, amelyet elméletben a tarrorcselékmények végrehajtói ellen hoztak, a gyakor­latban. azonban jobbára a politikai baloldal éllen alkal­maznak. Hiba lenne megfeledkezni arról, hogy amióta egy esztendeje a hadsereg megbuktatta Demirelt és Erim kor­mányfő kezébe adta a hatalmat, a török belpolitikára jobhratoüódás jellemző. UGYANAKKOR — bár az ország a NATO tagja és alapvető orientációja nyugati, de külpolitikájában, nem történt olyan változás, amely megnehezítené a szovjet- török kapcsolatokat. Márpedig külpolitikai téren — a közel-keleti problémáktól a ciprusi kérdésig —, rendkí­vül sok megvitatni való probléma kerül az ankarai zöld- asztal» és ugyanezt lehet elmondani a kifejezetten saov-c jet—török témákról is. Eddig már többször bebizonyoso­dott, hogy Ankarának nemcsak politikai, hanem gazöasá-" gi tekintetben sem közömbös hatalmas szomszédja jó­indulaté. fVWS/WVWVWVA/WAAAAWWVSAAAAAAAAAAAVVAAA'VVWyA/VVWWVS/VWV Iráni földrengés A Pars iráni hírügynök- ság jelentése szerint a hét­fő reggeli dél-iráni földren­gés áldozatai közül eddig 963-nak a holttestét találták meg. Nem sokkal a jelentés közzététele után nyilatkozott a mentési munkálatok veze­tője. Szerinte félő, hogy az áldozatok száma eléri az 5000-et is. A Shiraz-i egyetem geofi­zikai intézetének szóvivője közölte, hogy hétfő délelőtt óta az érintett térségben újabb ezer kisebb-nagyobb földlökést észleltek, de „már semmi sem maradt, amiben edek a rengések kárt okoz­hattak volna”. Az eredeti földrengés, amely az elmúlt évtized leg- ' súlyosabb természeti ka­tasztrófája volt Iránban, az érintett körzet 60 települése közül 45-öt tett a földdel egyenlővé. Hírek Közel-Keletről Csőn En-laj kínai minisz­terelnök Csi Peng-fe) kül­ügyminiszter társaságában hétfőn fogadta a Palesztin Felszabadítási Szervezet két­tagú küldöttségét, Abu Ni- dal-t és Abu Daud-ot. A megbeszélés szívélyes, baráti légkörben zajlott le. ★ Az ugandai kormány hét­főn közölte, hogy az (ország­ból kiutasított 700 izraeli diplomata, szakértő és ta­nácsadó a kenyai fővárosban, Nairobiban gyülekezik, s on­nan készül „újabb összees­küvésekre” Idi Amin rend­szere ellen. A kormány — hangsúlyozza a közlemény —, élénk figyelemmel kíséri az eseményeket. Sallustro meggyilkolása barbarizmus.«.! Magyar Péter, az MTI tu­dósítója jelenti: Olaszországban megdöbbe­néssel és elítélő véleménnyel fogadták a hírt, Oberdan Sallustrónak, a FIAT argen­tínai leányvállalata vezér- igazgatójának meggyilkolá­sáról. Leone köztársasági elnök részvéttávirátot küldött Sal- lustro Özvegyének, a kor­mány közleményben ítélte el a felháborító tettet, amely „ellentétben áll minden em­beriességi eszmével”. A to­rinói La Stampa, a FIAT lapja egyenesen „történelem- előtti idők barbarizmusának” minősítette a történteket. A három vasasszakszer­vezet ugyancsak közlemény­ben foglalt állást a tragikus esettel kapcsolatban a szak- szervezetek közös nyilatko­zatukban kifejezték szolida- tf ritásukat az argentin mun­kássággal és a cordotoai FIAT Művek dolgozóival, akiket a legkeményebb rend­őri és munkáltatói elnyomás sújt. Ugyanakkor a leghatá­rozottabban elítélték az em­berrablásokat és gyilkossá­gokat, mint harci módszert, mivel ezek „minden szem­pontból elfogadhatatlanok és végső soron a fasiszta reak­ció eszközévé válnak”. A nagypolgárság vélemé­nyét tükröző milánói Corrie- re Della Sera keddi vezér­cikkében így ír: „Sallustro meggyilkolása olyan bűntett, amelyet egyetlen jóérzésű ember sem tekinthet igazolt­nak”. .. a lap hangsúlyozza argentin katonai vezetők fe­lelősségét is. Enrico Berlinguer, az OKP főtitkára, aki kedden sajtó- értekezletet tartott a külföl­di sajtó képviselői körében, szintén elítélő véleményt mondott az argentin gerilla­mozgalom akciójáról: Hang­súlyozta azt, hogy milyen súlyos felelősség terheli az argentin kormányt. Berlin­guer egyúttal határozottan leszögezte, hogy az OKP el­fogadhatatlannak tartja az ilyenfajta „forradalmi harci módszereket”, amelyek ob­jektiven csak a reakció és az elnyomás erőinek kedveznek. Amikor a svájci Weltwo­che riportere megkérdezte Rainer Barzelt: véleménye szerint mikor lesz szövetségi kancellár, a keresztényde­mokrata politikus széttárta karját. „Mi nem törekszünk minden áron kormányra” — mondta., — „Meg tudjuk várni,_ mig eljön az óránk.” Aztán mégis sejtetni en­gedte: mikor is üt az a bi­zonyos óra. Pontosan 1972. április 26-án. Ekkor — így értesült tőle legalábbis a svájci lap — a költségveté­si vita során megkísérli majd megbuktatni a kancel­lárt. Az NSZK alkotmánya szerint ez nem olyan köny- nyű dolog — egy kancellár akkor is továbbkormányoz­hat, ha, kisebbségben marad a parlamentben. Barzel min­denesetre felkészült, már kész az árnyékkormány, olyan heves „ámyékminisz- terekkel” mint Strauss, Schröder, Katzer, Stücklen, Weizsäcker, Griesinger. Az ellenzék úgy véli, ha a kor­mányt valamilyen kérdésben — vagy gazdasági, vagy kül­politikai kérdés is az — le­szavazzák, Brandt kiírja az új választásokat. Sebastien Haffner, az egyik legjobb,, nevű nyugatnémet publicista a Stern hasábjain egyenesen azt követelte Brandttól, hogy a saját — és az új keleti politika — érde­kében azonnal oszlassa fel a parlamentet és rendeztessen új választásokat. A közvéle­mény-kutató intézetek vizs­Politikai haj vívás — nyugatnémet módra gálatai szerint a jelenlegi kormánykoalíció — amely nem rendelkezik moist a par­lamenti ülőhelyek ötven szá­zalékával — abszolút több­séget kapna. Az effajta közvélemény­kutatási adatok és számos más körülmény (például Brandt l Nobel-békedíjániak nem lebecsülendő hatása) azonban a látszat szerint nem befolyásolják a Barzel és Strauss vezette ellenzé­ket. Szuper-optimista nyilat­kozatok hangzanak el és Vál­tozó hevességgel folyik az idegháború a kormány ellen. Ennek a kifárasztó-önbizal- mat tépázó taktikának szám­talan formája van. Az éles, majd hogy nem pocskondiá­zó hangú parlamenti felszó­lalásoktól a képviselőcsábí­tásig. Ha csak az optimista ellenzéki nyilatkozatokat hallgatnánk, ha csak a dur­va támadásokra figyelnénk, akkor könnyen úgy tűnne, a szovjet—NSZK, a lengyel— NSZK szerződést nem fog­ják ratifikálni és jobboldali fordulat áll küszöbön a szö­vetségi köztársaságban. A helyzet mélyebb elemzése azonban ennek a megállapí­tásnak ellentmond. Közelítsük meg a kérdést az ellenzék oldaláról. Brandt többször világosan kijelen­tette, hogy a szerződések esetleges elvetése után azon­nal a választók elé járul. Az új választások kimenetele a CDU—CSU szempontjából eléggé sötétnek tűnhet. Hi­szen, ha — mint Haffner is ajánlotta — kizárólag és csakis a keleti politikára koncentrálva — szinte nép- szavazásszerűen kiélezve a kérdést — vezeti Brandt vá­lasztási hadjáratát, Barzel minden bizonnyal alulmarad. De ha — valamilyen külö­nös véletlen folytán — kor­mányra is jutna az ellenzék, az alkotmány értelmében az eredetileg esedékes időpont­ban ismét választások lesz­nek. Barzel meglehetősen óvatosan úgy is fogalmazott: ha megnyerné a rendkívüli választásokat a CDU—CSU, „mi van akkor? Ez a gazda­sági fejlődésen múlik, azon, hogy vajon 12 hónap alatt érijet-e el sikert az ember?” A másik kulcskérdés: mi­hez kezdene Barzel, ha a szerződések megbuknának a parlamentben. Brezsnyev legutóbbi beszédében világo­san és félreérthetetlenül le­szögezte: az egyezmények nélkül nincs enyhülés a szovjet—NSZK viszonyban, nem lehet — miként néhány kéreszténydemokrata politi­kus elképzeli — a szerződé­sek nélkül is javítani a kap­csolatokat. A ratifikálással túlságosan is sok forog koc­kán ahhoz, semhogy egy-két képviselő engedetlensége, akarta döntse el a szerződé­sek sorsát. Jól ismert, hogy a feltételeknek az a bonyo­lult láncolata, amely az egész Európa-politikát jellemzi, ép­pen a bonni parlamenti jó­váhagyásától függ. (A ratifi­kálás után a Szovjetunió aláírja a berlini egyezmé­nyeket, ezután megindulhat — a NATO feltételei szerint — az európai biztonsági érte­kezlet előkészítése). A szer­ződésekkel nemcsak nyugat­német, hanem európai, sőt Európán kívüli érdekek is kockán forognak. Számos NATO-ország, vagy a Vati­kán reagálása bebizonyíthat­ta Barzelnek, hogy számára sem maradna egyéb alterna­tíva Brandt útjánál. Valószínű, hogy a látvá­nyos bonni csinnadratta nem is annyira a szerződéseknek, mint inkább már az 1973-as választásoknak szól. Barzel az „ugye, megmondtam elő- ré”-t készíti elő. Az akkori választási kampány valószí­nűleg — így szólnak a szak­értők — gazdasági nehézsé­gek közepette zajlik majd. Ilyen alapon mindig köny- nyebb egy kormányt meg­buktatni, mint most, mikor mögötte áll Európa és a nyu­gatnémet lakosság döntő többsége. —V —s ■ frankon GKkGZQff ■Kr Rudolf Kleine, a nyugatnémet háborús veteránok szövet­ségének elnöke békét követelő memorandumot nyújtott át Brandt kancellárnak. Az eseményen képviseltette magát a háború áldozatainak és antifasiszta ellenállóinak világ­20 év távoliét után Chaplin ismét Amerikában van. Ké­pünkön: az idős művész Los Angelesben átveszi az Oscar- díjat. Mellette felesége áll. (Tudósításunk a 4. oldalon^ VÁLLALATOK, TSZ-EK FIGYELEM! Zöldség-gyümölcs tárolásához, szállításához ládák és egyéb fa tömegcikkek gyártását, — rövid teljesítési határidőre vállaljuk. Nógrádi Szénbányák beruházási osztálya, Salgótarján, telefon: 23-50. Már most gondoljon az olimpiára! Tekintse meg a pétervásári kultúrházban az értékesítés­sel egybekötött Nyitva: április 13-án 14—19 óráig, április 14—18-ig naponta (vasárnap is!) 9—19 óráig. A megvásárolt tv-kcszülékeket és iparéi'1' díjtalanul házhoz szállítjuk! SZAKTANÁCSADÁS! ÁFÉSZ, i Pétervására VIDEOTON, Székesfehérvár FÉMVILL Kér. Váll. egri telepe \ í

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents