Népújság, 1972. április (23. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-11 / 84. szám
Ivódat minden mennyiségben! A mi szocialista rendszerünk különösen ér- ikeny a társadalmi igazság- ilanságokra, s amint egy- gy előbukkan, esetleg a mi iszonyaink között is „újra- :rmelődve”, azonnal össztűz iá kerül. Ilyen szociális fe- :ültséghordozó hazánkban s óvodai férőhelyek elégte- üisége. Mert igaz ugyan, agy gyermekeink ötven szá- iléka óvodába jár, — országsán kétszázezer férőhelyül rendelkezünk —, s tu- ij cinképpen ezzel az arányiul elbírjuk az összehason- tást a leggazdagabb kapita- sta országokkal is, ugyankkor azonban a másik öten százaléknyi gyermekűi* em jut óvodához, s akár- ogy is nézzük, ez bizony em kevés. Óvodáink egyre inkább is- ilajellegű, iskolaelőkészítő evelési intézménnyé válnak, ily módon hátrányos helyeibe kerül már az általános ikola küszöbén az a gyer- íek, aki nem jut óvodába, tt ugyanis szinte még a trezdet kezdetén”, azonos iltételek között tanulhatják íeg a gyermekek gondolata- í szabatos kifejezését, is- íerkedhetnek meg környe- etükkel, s gazdagodhat ér- elmi világuk. A Központi épi Ellenőrzési Bizottság orsod megyei vizsgálata sze- int az általános iskolák el- 5 osztályaiban száz gyerek őzül mindössze három óvo- át végzett, a közvetlenül a saladból érkezettek közül iszo'nt 31-en buktak osztály- imétlésre. Több megyében s városban iskolaelőkészítő mfolyamokat terveznek az vodába nem járóknak. Ez a lódszer azonban csak pótmegoldás; nyilván nem lehet azonos értékű, illetve versenyképes a tanfolyamosdi az egész napos óvodával. Nem elhanyagolható az a körülmény sem, hogy az óvodába fel nem vett, s ezért tanulmányi szempontból is hátrányos helyzetbe kerültek között igen sok a fizikai dolgozók gyermeke, s az ő hátrányuk ezzel csak fokozódik. Pedig a gyermekintézményekben való elhelyezés közvetett formájú társadalmi juttatás, egyetlen gyermek évi ellátása 3365 forintba kerül, sok esetben azonban nem azok élvezik ezt, akik leginkább rászorulnak. A fizikai munkát végzők gyermekei maradnak ki nagyobb számban az óvodából hazánk településszerkezeti adottságai miatt is, miután községeink felében óvoda egyáltalán nem működik. De közrejátszanak a csalódok körülményei is, a nagycsaládosok nem mindig látják az óvodai elhelyezés nevelési jelentőségét. E témában a népi ellenőrzés hét megyében végzett vizsgálatot, s megállapította, hogy főleg a jobb anyagi körülmények között élő családok veszik igénybe ezt a közvetett társadalmi juttatást. Ahol a családok egy főre jutó jövedelme 400 forint alatt van, 100 gyerek közül 44-en, ahol 1000—1400 közötti 85-en, ahol 1800 forint feletti a jövedelem, 89-en járnak óvodába. Ez a helyzet még akkor is társadalmi igazságot sért, ha az óvodából távolmaradottak objektív okok alapján kerültek ilyen helyzetbe. Már az is rendkívül sokat segítene, ha legalább ötéves korban, közvetlenül az iskolakezdés előtt, általánosan kötelezővé és lehetővé tennénk, hogy minden gyermek egy évet óvodában töltsön. Az elmúlt hetekben a Magyar Nők Országos Tanácsa elnökségének küldöttsége felkereste Bondor József építésügyi és városfejlesztési minisztert. Az országos nőkonferencia ajánlásait adta át a küldöttség vezetője, Erdei Lászlóné, és elmondta, hogy a parlamenti tanácskozás valamennyi munkabizottságában foglalkoztak a gyermek- intézmények helyzetével, s 'azzal, hogy jelenleg is 30 ezer óvodai kérelmet utasítottak el, férőhely hiányában. A minisztertől azt kérte a küldöttség, hogy a negyedik ötéves tervben előirányzott 39 ezer férőhelyet, valamint az üzemek által ezenkívül megajánlott 12 ezer óvodai férőhelyet határidőre készítsék el az építők. A küldöttség javasolta azt is, hogy szükségmegoldásként, ideiglenes jelleggel az új lakótelepeken hozzanak létre földszinti lakásokban óvodákat. M inden óvodai férőhely egy család nyugalmát, két dolgozó ember kiegyensúlyozott munkavégzését és egy új állampolgár korszerűbb felcseperedését biztosítja. Akikre bárhol az országban óvodaépítés van bízva, gondoljanak arra a 30 ezer édesanyára, akik hiába kopogtatnak a gyermekintézmények ajtaján. De ne felejtsék azt sem, hogy az óvodaépítés nem egyszerűen nőkérdés, hanem a családok jólétét növelik és harmóniáját fokozzák általa. (K. E.) Egy vizsgálat tanulságai • • • iSyermekgonéozésf ? segély Megfiatalodtak a kismamák A születésekéit kedvezően | befolyásoló tényezők között < határozottan kimutatható a < gyermekgondozási segély sze- < nope — állapították meg a I népesedéssel foglalkozó szak- < emberek. Ezt támasztja alá < mindenekelőtt az a tapaszta- < lat, hogy amíg 1967 előtt az < eltartott házas nőknél volt < magasabb a gyermekáldás, < addig a segély bevezetése < óta a dolgozó asszonyok tér- $ mékenysége a magasabb. s A gyermek gondozási se- > gély hatása bizonyos vonat- ? kozásban a mezőgazdasági > népességnél is megnyilvánul. < A falusi lakosság körében a ? szülések száma — részben a ? népesség elöregedése miatt | — az 1949 utáni évtizedben | észrevehetően csökkent, s < 1960 óta nem érte él az or- < szagos átlagot. Ugyanakkor í jelenleg a legfiatalabb — 24 £ év alatti — nők termékeny- ? sége a mezőgazdaságban a < legmagasabb, sőt az egyes < idősebb korcsoportokon be- < lül is kedvezőbb ez az arány- < szám, mint például a széllé- < nai foglalkozásúaknál. < A gyermekgondozási se- > gély hatása a szakemberek > szerint elsősorban abban ? nyilvánul meg, hogy időben > előbbre hozta a nők első ? szülését; a demográfusok én- ? nék az „időzítésnek” nagy je- ? lentőséget tulajdonítanak. ? Az első gyermek szülésének s elhalasztása, késleltetése | ugy anis mindig azzal a ve- s szélivel jár, hogy a gyermek- | áldás végképp elmarad; meg- s fordítva viszont íeltételezhe- | tő, hogy az első és második s gyermek megszülése növeli $ az esélyét a család további > kibővülésének. < A költészet nap jón... A vers, a költészet úgyszólván egyidős a gondolkodó emberrel: gondjait, örömét, erejét, világformáló indulatát ötvözi tisztán csengő sorokba. A költő a mának szól, a holnapokhoz beszél, s ezek a sorok évezredek távolából is frissen csengenek, mainak, korszerűnek tűnnek. Annak, hiszen az Ember érzéseit örökítik meg. Ezért olvassák ma is Apuleiuszt, a római Petróniuszt, Shakespeare szonettjeit, Gongora verseit, Lorca írásait. A vers, a költészet majdhogy egyidős a gondolkodó emberrel, színezi, tartalmasabbá teszi mindennapjainlzai, megajándékoz meghitt órákkal a felfedezés, a megismerés semmivel sem pótolható örömével; piros betűs ünnepnapokká varázsolja hétköznapjainkat. Ma ünnepeljük a vers, a költészet napját. Nem véletlen, hogy nagy proletárköltőnknek, József Attilának születésnapján, aki vallotta, hogy az igaz költő a lélek mérnökeként a holnapok kovácsa kell hogy legyen. Ma rá is emlékezve ünnepiünk... idézve azt a versét, amelyben költői hitvallását fogalmazza meg. József Attila: Ars poetica Költő vagyok — mit érdekelne engem a költészet maga? Nem volna szép, ha égre kelne az éji folyó csillaga. Az idő lassan elszivárog, nem lógnak a mesék tején, hörpintek valódi világot, habzó éggel a tetején. Szép a forrás — fürödni abban! A nyugalom, a remegés egymást öleli s kél a habban kecsesen okos csevegés. Más költők — mi gondom ezekkel? Mocskolván magukat szegyig, koholt képekkel cs szeszekkel mímeljen mámort mindegyik. £n túllépek c mai kucsmán* az értelemig és tovább! Szabad ésszel nem adom ocsmány módón a szolga ostobát. Ehess, ihass, ölelhess, alhass! A mindenscggel mérd magad! Sziszegve se szolgálok aljas, nyomorító hatalmakat. Nincs alku — én hadd legyek boldog! Másként akárki meggyaláz s megjelölnek pirosló foltok* elissza nedveim a láz. Én nem fogom be pörös számat. A tudásnak teszek panaszt. Rám tekint pártfogón, e század t rám gondol, szántván, a paraszt; engem sejdít a munkás teste két merev mozdulat között; rám vár a mozi előtt este suhanc, a rosszul öltözött. 8 hol táborokba gyűlt bitangok verseim remijét üldözik, fölindulnak testvéri tankok szertedübörögni rímeit. Éu mondom: Még nem nagy az ember. De képzeli, hát szertelen. Kísérje két szülője szemmel-: a szellem és a szerelem! ^VSAAA/WSAAA/WS/SAA/SAAATi/S/WWWWWWWVVWVWWNAAAAAA/WSA/WSA A közgazdasági szabályozók hatása a mátraalji szőlős gazdaságokban jövőben, a hagyományos ka- dános szőtök nagysága vál- rósművelésű területek: továbMegnövekedett forgalom, megnövekedett feladatok az apc- zagyvaszántói vasútállomáson Megyénkben, a mátraalji irténelmi borvidéken a sző- jtermelő gazdaságok feLada- a. a negyedik ötéves tervien, hogy növeljék az ültet- ények termésátlagait. Ennek lapja, hogy párhuzamosan melkedjen a munka terme- skenység, az eszközöket pe- ig hatékonyabban felhasz- laljáik. FELMÉRÉS KILENC TERMELŐSZÖVETKEZETBEN A Gyöngyösi Felsőfokú lezőgazdasági Technikum .zemtani tanszéké, Gullner Hlmos irányításával, három- ves felmérés eredményeit isszegezte a közelmúltban. A anulmány 9 mátraalji sző- ős gazdaságban — Abasáron, lomoszlón, Ecséden, Feldeb- őn, Gyöngyöspatán, Kará- sondon, Márkáson, Verpelé- en és Tófaluban —, több nint kétezer hektáron fog- alja össze annak a vizsgá- atnak eredményeit, amely igyelembe vette a nagyüze- ni szőlőtermőterület arányát, ; művelési módokat, és azokat i változásokat, amelyek végié soron a terméseredményedet befolyásolják. Az összehasonlításra stilisztikái, szakirodalmi, és gyűjtött adatokat használtak fel. A tanulmányból megalapítható, hogy a szőlőterme- :ő közös gazdaságok eltérő módon reagáltak az új köz- gazdasági környezetre, a szabályozók hatásaira. A terme- ősben fejlődés tapasztalható, ahhoz azonban, hogy ezen a tájegységen a IV. ötéves ;erv szőlőgazdálkodásra vonatkozó irányelvei megvalósulhassanak, további erőfeszítésekre lesz szükség. De hogyan? Erre is választ kapunk. Mindenekelőtt a gazdasági erőforrások összpontosításával, a termelés korszerűsítésével, a hatékonyabb tőkeművelési módok elterjesztésével. KEVÉS MŰTRÁGYA ÉS NÖVÉNYVÉDŐ SZER A vizsgálat megállapítja, hogy a III. ötéves tervben növekedett a Matra alján a ■^yüzeimi ssötöterijtet s ma ftfe" eléri az 34 szazalélwt. A bi csökkenésével kell számolni. Ezért a szövetkezetek fontos feladata lesz, hogy a mérsékeltebb állami támogatások ellenére is folytassák a szőlőültetvények modernizálását. A vizsgált gazdaságok középtávú fejlesztési terved szerint 1975-ig a termőszőlő mindössze 20 százaléka marad hagyományos, karós művelésű. A legfontosabb célkitűzés tellát, hogy növeljék a széles sorú szőlőtáblák jobb technikai ellátottságát, továbbá tökéletesítsék a növényvédelmet. Ez utóbbira különösen nagy szükség van, mert 1970-es adatok szerint még nem érte el a kívánt szintet. Problémaként jelentkezik a közös gazdaságokban az Is. hogy kevés műtrágyát és növényvédő szert használnak fel, ami pedig kihat a termésátlagokra. Még nincs kellőképpen megalapozva a laboratóriumi talajvizsgálatokra épülő tápanyag-gazdálkodás. A tanulmány javaslatot tesz egy-egy körzeti talajlaboratórium létrehozására, amely lehetővé tenné a szőlős gazdaságok számára a tudományos tápanyagelemzést, és megszüntetné a biológiai hatású anyagok alkalomszerű felhasználását. A jelenlegi élőmunka-termelékenység és az eszközök hatékonysága sem felel meg a követelményeknek. A vizsgált termelőszövetkezetekben az erőgépek többnyire mind elhasználódtak és felújításra 'szorulnak. Á munkagépek nagy része is már korszerűtlen és számuk sem arányos az időhöz kötött feladatokkal. ELŐTÉRBEN: A MAGAS KORDON A felmérés adataiból megállapítható, hogy a közös gazdaságok szőlőtermelése fokozatosan fejlődik. A hagyományos ültetvények az utóbbi három évben közel 20 százalékkal csökkentek. A korszerű telepítések nagysága viszont 121 hektárral növekedett. A művelési módok arányának változására jellemző, hogy az alacsony kor. tozatlan marad, a magas kor- donos szőlők területe viszont nőtt. Az adatokból azt is megtudjuk, hogy az elmúlt három évben magasművelésű szőlőkben egy munkaóra alatt 5,77 kilogramm szőlőt termeltek, míg a hagyományos szőlőkben csak álig több mint három kilót. Ez az eltérés azonban a következő években a művelési módok közötti különbségek alapján várhatóan még nagyobb lesz, a korszerű nagyüzemi telepítések javára. A vizsgált mátraalji szőlős gazdaságokban a közgazdasági szabályozók hatása többnyire kedvezően érvényesül. Ahhoz azonban, hogy a további korszerűsítést megvalósítsák és ezzel együtt az ültetvényéle termésátlaga is növekedjék ezen a vidéken is, javítani kell a gépesítést, a technológiát, hogy a termelés közvetlenül átvegye a tudomány legújabb eredményeit. Mentusz Károly A hatvan—salgótarjáni vasútvonal egyik leforgalma- sabb állomása Apc-Zagyva- szántó. Tizenkét autóbusszal csatlakozó község személy- forgalmát bonyolítja le minden nap. Az elmúlt évben 574 ezer fizető utast számoltak, ami kétszerese a selypi állomás' forgalmának. A megraövekedett utaslétszám, a fokozódó utazási igények kielégítése — tiszta váróterem, biztonságos fel- szállóhely — egyre nagyobb feladatokat ró Mohácsi Rudolf áüomásfőnökre és húsz beosztottjára. Mégis munkájukat becsületesen és pontosan látják el. Erre legjobb tanú talán a több mint félmillió utas lehetne, de van más bizonyíték is. Az 1971. évi gazdasági mutatókat — mint kocsitartózkodási egységidő, kocsikiihasználási terv — élüzem szint felett teljesítették. S az idén is megtették hasonló vállalásaikat. Ezen belül is kiemelkedik a Qualitál Könnyűfémipari Feldolgozó Vállalattal létrejött szoros szállítási kapcsolat tovább erősítése, amiről példát vehetne sok ipari és szállítási vállalat egyaránt. Az állomás igyekezett időben úgynevezett válogatott kocsikat adni, amivel nagyban elősegítette a Qualitál Vállalat exportszállításának időbeni teljesítését, de személyes tanácsokkal is gyorsították a ki- és berakodás szakszerű lebonyolítását. Ennek köszönhető, hogy kocsiállás egyszer sem fordult elő. Mindezen feladatok azonban egy kis műszaki korszerűsítést kívánnak az állomáson, Igaz ugyan, hogy tervbe van véve itt is a dominó- rendszer, az épület felújítása, de a legszükségesebb az előtér rendbehozatala lenne. Itt, ahol az autóbuszforgalom zajlik, betonozott területre van szükség. A mostani hepe-hupás, esőben nagy tócsákkal tarkított rész egyáltalán nem felel meg a korszerű forgalom elvárásainak. S amilyen kellemetlen ez az utasoknak, olyan nehézséget okoz a MÁV-állomás dolgozóinak is. (Horváth Attila) tudósító Fiatalok bizottsága alakul a megyei SZVT-nél Pályakezdő fiatalok — technikusok, mérnökök, közgazdászok — találkozójára kerül sor ma, kedden délután az egri Technika Házában. Egyidejűleg megalakítják a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság Heves megyei szervezetén belül a fiatalok bizottságát. amely a továbbiakban a közös munka meghatározására, összehangolására, az ifjú szakemberek tudásának legjobb hasznosítására hivatott. 1972. április ü.., h«** A fóliasátorban erőteljesen nő a retek, valamint a paprika- és vara. dicsompalánta. Ercsiben, a Béke Tsz kertészetében a fóliasátrakban nemcsak a primőr retek, hanem a paprika-és paradicsompalánta, valamint a ceisfe is erőteljesen növekszik. Képünkön: levegőztetik ás kapáljak a salátát. (Mfl foto — Szilágyi Fái)
