Népújság, 1972. április (23. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-09 / 83. szám

Késedelmes rakodás - súlyos anyagi veszteség Mii is heresönii íuIapHéppen ? ’ Ügy látszik, hogy nem le­het eléggé napirenden tar­tani a rakodás, a szállítás témáját. Legalábbis erre biz­tatnak az idei év első hó­napjainak megyei tapaszta­latai is. S amikor ezt emle­getjük, az olykor hihetetle­nül lassú, vagy olykor telje­sen szüneteltetett munkára, s a mindezeket befolyásoló körülményekre gondolunk. A MÁV füzesabonyi' kör­zeti áruirányítóitól ugyanis ismét lesújtó esetekről hal­lottunk. Példaként csupán néhányat idézünk: A Cement és Mészmű Bélapátfalvi Gyárában — ahol egyébként tavaly any- nyira javult a rakodás, hogy a vasút ezt anyagiakkal is honorálta — januárban az érkezett 684 kocsiból száz- egyet, a VOLÁN 4. számú Vállalat 430-ból százkilen- cet, a Gagarin Hőerőmű 331 közül száznegyvenhármat, a Magyar Országos Söripari Vállalat egri kirendeltsége pedig hat kocsijából hatot üfített ki késedelmesen. A megyei üzemek, vállalatok listáján végigtekintve csep­pet sem ritkaság januárban az öt, hét, tízezer forintos, sőt ennél is nagyobb összeg­ben kifizetett kocsiálláspénz. — Vonatkozik ez sajnos a február hónapra is, amikor például csupán a visontai Gagarin Hőerőmű Vállalat­ié Vizet vegyenek Gályán Senki sem kiabálja ma ezt a valamikor annyit hallott ajánlatot: Vizet vegyenek! Há­nyán emlékeznek a vizeskupá­val közlekedő mezítlábas gyere­kekre, akik a városokban is, a pályaudvarokon is bögrébe mérték a. szomjazok italát? Néhány évvel ezelőtt még nagy kincs volt Galyatetőn a víz. Nem is kínálta senki el­adásra a drága portékát. Fa­nyar mosollyal panaszolták a SZOT-üdülő vendégei, hogy könnyebb egy liter borhoz hoz­zájutni az üdülőben, mint egy csupor vízhez. Ha a túlzást le­számítjuk, az igazság annyi volt, hogy a vizet valóban messziről, Gyöngyösről tartály- kocsikban kellett szállítani Gá­lyára. Többe is került, mint egy liter tej. De ezt nem az üdülőknek kellett megfizetni­ük. Azóta Jött a pálfordulat. A SZOT — magad uram, ha szol­gád nincs — alapon hozzákez­dett a szükséges vízmennyiség feltárásához, a forrás ,»befo­gásához”, saját vízműrendsze­rének a kiépítéséhez. Nem Gá­lyán tette ezt meg egyedül. Dicséretére legyen mondva. fgv jutottak el a Fekete-tavi forráshoz, aminek vize olyan bőven buggyan elő, hogy egy­szerre megszüntette minden gondjukat az üdültetőknek. Sőt! Valóságos vízbőséget te­remtett. ükkor gondolhattak arra, emlí­tene meg Bódi Lajos, a galva- teiői SZOT-üdülő vezetője, hogy az épület felújítása so­rán már minden szobához für­dési lehetőséget is biztosítsa­nak. De még mindig marad annyi vizük, hogy másoknak is felajánlják méltányos ellen­szolgáltatás fejében. Magyarul: akinek víz kell, fizesse meg az árát. Nem akarnak nyerész­kedni az üdülő irányító szer­vei. Naponta hatvan köbméter vi- zet tudnának adni másoknak. Akár a tanácsnak, akár a kör- nvező vállalati és magánüdü­lők részére. Olyan lehetőség ez, amit szinte tálcán kínálnak. Csak ki kell nyújtaniuk a ke­züket érte a „szomszédoknak”. Mi lesz akkor azonban — állhat elő bárki a kérdéssel —, ha a mátrai regionális víz­mű teljesen megépül, és ennek a rendszerébe kötik be Gályát is? A válasz a kérdésre na­ivon egvszerű. Semmi sem vész kárba, meri a már meg- émtett vízvezetéknek édes mindegv, milyen vizet eredet­nek bele. Az is teljesen kö­zömbös a vízvezeték számára, hogy a tulajdonosa kinek fi­zeti meg a vízdíjat. De ez a legkisebb gond a tulajdonosok számára is. Most egy átmenet! helyzet gyors rendezésére nyílik kilá­tás Gályán a SZOT ajánlata alapján. Aminek a legfőbb elő­nyt, hogy nem kell várni a vízre, ott van, viheti, aki — megfizeti. No. lám: mennyit változik p •-■’■'«r akár hónapok alatt is! -"•* a. vízhiányra pa­• «vontunk Gályán, most pe- f’ig a vizbőség rajzolta meg pz újabb kérdőjeleket. Ez utóbbi a kei,o*n«';ebb mégis. Biztosan rövidesen választ is *%1 álnak a most ni kérdőjelek­ig (gmf) nál az 1335 000 forintot is elérte a bírság! Tudniillik, ez utóbbi he­lyen az iparvágányra érke­zett 423 kocsiból nem keve­sebb mint — 273 kocsit sza­badítottak fel késedelmesen rakománya alól! Mi történt, mi történhe­tik üzemeinknél, vállala­tainknál .. ? Visontán — ahol külön­ben a március végéig össze­sen kifizetett idei kocsiállás- pénz megközelíti az 1,8 mil­lió forintot — bizonyos fo­kig a mérlegelés, mérlegel­lenőrzés mechanizmusával, másrészt az átvételt lassító szénkeverési technológiával, olaj esetében pedig a szűk lefejtőállomással magyaráz­zák a nagyfokú késedelmes­séget, míg a kirívó februári eset okának az elromlott vagonbuktatót tartják. Bár­milyen furcsán hangzik az egy ilyen országosan kiemelt beruházásnál, teljesen új és joggal korszerűnek hihető létesítménynél: a vagonbuk­tató, amit időközben már többször is javítottak, jelen­leg is használhatatlan! Másutt szintén a rakodó­berendezések vagy éppenség­gel a rakodó emberek hiá­nyában kereshetők a, lassú­ság gyökerei, vagy sajátos szemléletben. A FŰSZERT például szombaton 16 órától csak kivételesen nagyobb meny- nyiség esetén veszi át az árut, míg a söripar egri ki- rendeltsége éjszaka, szom­baton és vasárnap egyálta­lán nem vállalkozik a ka­pott áru fogadására. Mindezek mellett, a falusi szövetkezetek, kisebb gaz­dasági egységek pedig azért veszik át jóval később az érkezett küldeményeket, mert a posta, ha délután bezárja a hivatalát, csak a következő munkanapon viszi ki az értesítést az állomás­ra befutott árumennyiségről. S végül — reklamálnak olykor a vasút ellen is. Olyan esetekben, amikor például valamelyik közbe­eső állomáson összegyűjt több, ugyanarra a címre to­vábbított kocsit, árumennyi­í: A füzesabonyi Szabad Nép Termelőszövetkezet 1949-ben alakult 10 taggal, 115 hold földterülettel. Elnöknek ©gy 29 éves fiatalembert válasz­tottak: Lass« Istvánt. A közös gazdaságnak se gépe, se eszköze nem volt, séget, s ezt egyszerre „zú­dítja” a megrendelő nyaká­ba. Ilyenkor aztán nyilván­valóan több az átvétellel já­ró munka, amire nem min­denütt tudnak időben felké­szülni, amit nem tudnak időre elvégezni. A Visontán történtekben is közrejátszot­tak effélék. Igazán szerencse, hogy az említettek mellett azért akadnak még jó példák is. A vasútnál a legjobb állo­másként emlegetik például Eger—T ihamért, Felnémetet, ahol a komplex brigádok vagy általában a partnerek egyenletesen jól dolgoznak. Külön is dicsérik Tihaméron a VOLÁNT, az állami építő­ipar egri főépítésvezetőségét, illetve a Heves megyei Ta­nácsi Építőipari Vállalatot, az AGROKER-t, Nagyút partnereként a 22. számú Állami Építőipari Vállalat visontai főépítésvezetőségét, Füzesabonyban az ÁFOR-t, s Recsken szintén az autó­közlekedéseiket. S hogy nem alaptalanok ezek a dicsére­tek, íme a bizonyság: o ta­nácsi építők januárban 192, februárban 312, s az AGRO- KER ugyanebben a hónap­ban 106 vasúti kocsiját — valamennyi érkezett külde­ményét — rakta ki egyetlen óra késedelem nélkül. A jó példák pedig azt igazolják, hogy: igenis lehet kocsiálláspénz, birság, bün­tetés nélkül dolgozni, ha eh­hez megfelelő körülménye­ket teremtenek, s ki-ki lel­kiismeretesen igyekszik. Lehet tökéletesen is ra­kodni, szállítani, ha az üze­mek, vállalatok dolgozói, ve­zetői és beosztottai egy­aránt átérzik feladatuk sú­lyosságát, komolyságát, ész­reveszik időben, hogy a köt­bérek — valamennyiük fo­rintjait rabolják, viszik, s a késedelmes munka miatt visszatartott vasúti kocsik a népgazdaságot terhelik, kö­zös gondjainkat szaporítják. S ha pedig lehet eredmé­nyesebben is végezni a fel­adatokat — itt is, ott is, miért ne végeznék úgy .. ? ! Gyóni Gyuls nehezen indult a munka. De volt valami: a hit. Lassú István: — Ügy gondoltuk, hogyha az uraknak tudtunk dolgozni, altkor magunknak is tudunk. Világosan nem láttuk, hogy később mi lesz, de a nagy­üzemi gazdálkodásról voltak fogalmaink. Tudtuk, hogy le­het nagyüzemi táblákon gazdálkodni, gépekkel dol­gozni, magas terméshozamo­kat elérni. Csak akkor még távolinak tűnt az egész. Ma a termelőszövetkezet 1160 hold földön gazdálko­dik, a dolgozó tagok száma hatvan körül van. A fő pro­fil a növénytermesztés és az állattenyésztés. Évente ötszáz sertést értékesítenek. A múlt év átlagai a következők vol­tak: cukorrépából 225 mázsa, 'ivaszi árpából és búzából özei 17 mázsa, kukorica több mint 18 mázsa. Ennél már értek el jobb eredmé­nyeket is a gazdaságban, de az utolsó két évben valami­vel szerényebben alakult a termés. Ennék ellenére az egy tíz­órás munkanapra jutó átlag- kereset 130 forint volt. Lassú István: — Ennél többet nem is akarunk fizet ü. a jé gi körülmények köpött tük a legmagas. öb szintet Most már a szociális létesít­ményekre, gépesítésre fordít­juk a pénzt. Szeretnénk egy Ilyesmit is rititán látni egy termelőszövetkezet folyosó­ján. A faliújságon egy meg­hívó áll: ...az Unesco Pal­las Klubban. Bóta László szobrász kiállítása... Ez nem véletlen, mondják az aldebrőiek. A termelőszö­vetkezetben nagyon jó a KISZ-élet. Eljárnak színiház­ba, rendszeresen összejönnek, vitatkoznak. A KISZ-titkár nagyon aktív. A KISZ-titkár, Tamóczi István, öntözéses növényter­mesztő szaktechnikus, gya­kornokként dolgozik az al- debrői termelőszövetkezet­ben. — Mitől olyan jó ez a KISZ-szervezet, mint ami­lyennek mondják. — Annyira azért nem jó — veszi a lapot a nyurga fia. talember. — Kétségtelen, hogy próbálunk életet rázni a fiatalokba, de ez váltakozó sikerrel jár. — Miből áll itt a KISZ- élet? — Csaknem minden héten összejövünk a termelőszövet­kezetben, mivel önálló helyi­ségünk nincs. Télen megszer­veztük a politikai oktatást és rendszeres előadások hang­zottak el ennek keretében. — Sokan látogatták az előadásokat? — Tizenöt-tizenhat fiatal. A faluban összesen tizennégy KISZ-tag van. Igaz, a 15 és 26 év közötti fiatalok száma 129 a faluban. Két évvel ezelőtt még 224 volt Mit lehet csinálni, el­mennek. Szóval, nemigen le­het összeverbuválni tizenhat embernél többet egy ilyen előadásra. — Gondolom, nem valami vonzóan cseng ez a téli prog­ram, hogy politikai oktatás? — Ami igaz, igaz. A fiata­lokat nem nagyon érdekli a politika. Kétségtelen, hogy nem valami szerencsés az el­nevezés, de az előadások jók voltak. Akik eljöttek, azok be is szálltak a vitába. Az ötéves terv mezőgazdasági célkitűzéseiről volt szó, a helybeli feladatokról. — Jó, van ez a vitafórum. Jó, hogy van, de ez önmagá­ban véve nagyon sovány vala­mi. Mi az a többlet, amiért érdemes KlSZ-tagnak lenni Aldebrőn? — Mondjam azt őszintén, hogy nem sok? Ez a hely­zet. A legtöbbjük nem is a többletet keresi, hanem az előnyt, amit a KISZ-tagság jelent egy-egy felvételinél a továbbtanulásra jelentkezők között. Még nincs egy éve, új irodaházát is építeni. De csak ezen a részen, ahol a mostani is van, távolabb a falutól. Hogy miért ide? Egyrészt azért, mert aki ide kijár, az látja a földeket is, másrészt azért, mert a ta­gok közel vannak. Nem kell nekik ..bejárni”, helyben va­gyunk. A termelőszövetkezet évek óta kiváló eredményeket ér el. Elsősorban azért, mert a kollektíva egységes, össze­forrott. Ebben a gazdaság­ban az ellenforradalom ide­jén sem merült fel, hogy abbahagyják a közös gazdál­kodást. Lassú István: — Mi úgy kezdtük el va­lamikor, hogy innen akarunk megélni. Nem máshonnan. Az akkori alapítók közül már csak ketten vagyunk, de akik később jöttek, azok is mind így éreztek és éreznek. Ami­kor megalakult a munkásőr­ség, a szövetkezet 18 férfi­dolgozójából 13-an léptünk be. Frázisként hangzik, de valóság volt, fegyverrel véd- íük a szövetkezetek A szövetkezet a kis gazda­ságok közé tartozik. Egyszer- kétszer fel is merült az jó '°nne talán mű­cLvezetL’ f’v- ékesítem. p ha a nagyc' ?r ‘ v- k" jobban lehet gazdálkodni. Lassú István: hogy KISZ-titkár vagyok. Próbálok új dolgokat megho­nosítani. Azt már sikerült el­érni, hogy nem mindenkit veszünk fel a KISZ-be, aki jelentkezik. Legyen maga a tagság is egy norma. Ez is valami, csak nem minden. — Mi az, amit hiányol? — Nem tudom pontosan megfogalmazni. Valahogy a gyakorlati való élethez nem kötődünk eléggé, és azt nem tudjuk, hogy ezt hogyan is kellene tulajdonképpen csi­nálni. Ez komoly probléma. Azt hiszem, nemcsak nálunk, máshol is. Szervezünk vita­kört, elmentünk közösen színházba, most egy parkot akarunk kialakítani a falu­ban, ezek mind nagyon szép dolgok, de mégis kevés, il­letve nem elegendő pluszt je­lentenek a fiatalok életében. Itt van az előbb említett tény. Két éve 224 fiatal volt a faluban, ma 129. A tsz-ben nyolc fiatal van. Tavaly is elment tőlünk egy srác, mert nem kapta meg a kért óra­béremelést. Ha ezért már el­ment, ez azt is jelenti, hogy semmi más nem kötötte ide, csak a pénz. Ez is a bajokhoz tartozik. Sokan mondják, hogy az a fő hiba, hogy nincs a KISZ-nek önálló helyisége. Én is azt mondom, hogy hi­ányzik egy helyiség, amit a sajátunknak érzünk, de nem ez itt a fő probléma. Az a helyzet, hogy szétszaladt a Az év elején munkába állított .NDK gyártmányú gé_ pein új fazonú, újfajta min­tázatú kötöttáruk tömeges gyártását kezdte meg a Bu­dapesti Finomkötöttáru-gyár rákospalotai üzeme. E cik­kek jelenős része hiányt pó­tol a piacon, s kivitelében vetekszik a kisipari, kis­üzemi termékekkel. Máris nagyon keresettek a bordás kötésű, rnelírozott, nyaknál „fűzős” női pulóverek, ame­lyekből az első nagyobb té­telt 30—40 ezer darabot — a Szivárvány és a Centrum áruházakban hozták forga­lomba. A sikeres kezdet után, most már bevált cikként gyártják a divatos kötöttáru­kat, s nemcsak a hazad piac­ra, ugyanis most első alka­— Nekem és rólam már sok mindent mondtak. Mond- 1ák azt is, hogy vaskáiapos vagyok. Mert nem azt akar­tam csinálni, amü a járás­ról mondtak, hanem azt, amit én jónak láttam. Ma­radinak tartottak akkor is. amikor nem mentünk bele az egyesülésbe. De nekem min­dig Moharos elvrórs előadá­sa jutott eszembe, aki a pártközpontból tartott beszé­det, Ö így fogalmazott: me­lyik a jó tsz? Az, amelyik tízezer hold? Nem. Az, ame­lyik háromezer hold? Nem. Az, amelyik ezer hold? Nem. Az a jó gazdaság, amelyik az adottságait maximálisan ki tudja használni. Ezért nem voltam és vagyok az egye­sülés híve. Én azt hiszem, hogy több ezer holdat nehéz á tekinteni, nehéz irányíta­ni. Lehet, hogy más máskép­pen látja, nekem ez a véle­ményem. Könnyű vagy nehéz egy elnök munkája? Nehéz erre választ adni. Néha könnyű, néha nehéz. Lassú István: — Nincs nehéz dolgom. Sok a napi gond. probléma, '» mégsem ér,?, n t•"•■'esnek munkát. A í ' emberekkel bánni. De „ülünk ol}T"i 15 ■' -- ­hogy már ez sem nehéz. V, úgy. amikor egy-két ember megszökött a köagy ülésről falu. A többség eljár dolgoz­ni. akik itthon maradnak, azok sem egységes gondolko- záisúak, különbözőek az igé­nyek, az elképzelések. Az a nagy helyzet, hogy minden­ki csak vár valamit a KISZ- től, taián maga sem tudja pontosan, hogy mit, de ten,ni érte valamit arra már vég­képp nem hajlandó. Saját magától pedig semmi nem válik jóvá. — Van valami elképzcét hogyan lehetne jó, égés szervezetet teremteni? — Amint látja, gom- Ike zunk. A legfontosabb p> ól­mát kell megoldani. Tő r tesen azt, hogy a falu sen átalakult társ;, úi szerkezetébe hogyan Ulesz- kedjék bele az ifjúsági szer­vezet Könnyű a múltat em legetni, hogy akkor menu vei aktívabb, tevékenyebb volt az ifjúsági mozgalom. Nem szabad elfelejteni, hogy az akkori ifjúsági mozgalom előtt óriási, konkrét felár tok álltak. A falu szociális: átszervezését végeztél: r bátran lehet forradalmi fel­adatnak nevezni. Mi a csen­des forradalom korszakáé; élünk, és ez bizony so! nehezebb néhanapján, mi >t az előbbi. Megtalálni a he! y nem csak az egyénné V egy mozgalomnak sem k feladat a társadalomban Szigethy András lommal vállaltak egy na­gyobb) 30—40 ezer darabos exportmegrendelést svéd < - angol cégektől. Nemrég tuen Ugyancsak új termékként kezdték gyártani a mintás kötésű trevira pulóvere; • kardigánokat is. Ezékbó 6-~ 8 ezer darabot már á tí a belkereskedelemnek. Az utóbbi időben jelentő­sen bővült a rákosi alotai gyár hagyományos pr ű.ilját jelentő gyermekholnú! lasztéka is. Az új kői lekció a sok újdonság mellet; tar­talmazza azokat a k a- al­kusnak számító kötötté úi: - kat is, amelyeket hosszt; i je hiába kerestek a vá: Gyermekkötöttáruból < eve’-' ként az idén már 70-t ■ érc­darab keiül belföldi pia:- ra. Én meg utánuk mentem au­tóval, visszahoztam őket Megmondtam kereken a vé­leményem. Mit szólnáto hozzá, ha a zárszámado gyűlésről meg a vezetőn szöknének meg. Nálunl nem lehet megsértődni. A munká­ban, a munkával kapcsolatos vitákkal legalábbis nem En csak akkor sértődök meg barátom — szoktam monda­ni —, ha azt hallom, hogy a feleségemtől jössz. S mindenkire, a traktoroson - tói kezdve a vezetőkig. Volt úgy — többször is - hogy az elnököt maré) hívták, volt úgy — ez cs pán egyszer —, hogy le aka ták váltani. De ő ma. Lassú István: — Amikor máshova hív­tak, azt mondták a többi pk: Mi az, Pista, azért válasz­tottunk elnöknek, hogy itt­hagyj minket, belőled meg úriember legyen? — így aztán maradtam. Huszonkét éve vagyok itt. A megyében még egy tsz-elnok van, aki ilyen régóta bírja, a tiszanánai Tóth Jóska. — Egyszer meg le akar­tak váltani, de azt sem a tag­ság akarta. Sok mindent ki­bírtam, megéltem. Bíztam és hittem. Most is hiszek. Kaposi Levente 197”. április n vasárnea Á kezdettől az élen Bővül a hazai kötöttáruk választéka

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents