Népújság, 1972. április (23. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-08 / 82. szám
Illési tarlelt a ümiszlerfanács f (Folytatás az 1. oldalról) tői folyamatosan mintegy felére kell csökkenteni a kizárólag személyszállítást szolgáló gépkocsik számát. A csökkentéssel egy időben jelentősen szűkítik a személygépkocsi használatára jogosító munkakörök számát. A csökkentés azonban nem érinti a termelést és a szolgáltatást közvetlenül szolgáló szerviz, oktató, taxi, az egészségügyi ellátást biztosító és hasonló feladatokat végző személygépkocsikat. Mivel az országban a személygépkocsik száma lényegesen megnőtt, ezért indokolt, hogy a magánautókat az állami és a gazdasági feladatok ellátásában az eddiginél jobban hasznosítsák. A magángépkocsik használatának bővítése érdekében emelkedik a térítési díj. A felszabaduló gépkocsikat a taxiforgalomban és a lakosság egyéb szolgáltatásai terén kell felhasználni. A kormány megtárgyalta az egészségügyi miniszternek az állami közegészség- ügyi és járványügyi felügyeletről szóló előterjesztését. A Minisztertanács a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette, és a tanácstörvénnyel összhangban kormányrendelettel szabályozta a közegészségügyi-járványügyi felügyeletet. A volt járási, valamint a megyei városi és kerületi tanácsok által fenntartott közegészségügyi-járványügyi szervezet a jövőben a megyei tanács által fenntartott közegészségügyi- járványügyi állomás kirendeltségeként működik. A kormány a járványügyekkel kapcsolatos feladatokat a megyei tanács elnökének hatáskörébe utalta. A Minisztertanács meghallgatta a külkereskedelmi miniszter tájékoztatóját az ENSZ III. világkereskedelmi konferenciájának hazai előkészületeiről és jóváhagyta a tanácskozáson résztivevő magyar küldöttség tevékenységének irányelveit. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Hírmagyarázónk írja: Uj jogszabály a közegészségügyi felügyeletről A tanácsokról szóló 1971. évi 1. törvény megszüntette a járási tanácsokat és a megyei városok kerületi tanácsait ; helyettük igazgatási szerveket — hivatalokat — hoztak létre. Ezzel összefüggésben kellett intézkedni arról, hová tartozzék a járásokban, illetve a megyei városok kerületeiben működő közegészségügyi- j árvány. ügyi szervezet, amelynek az ottani tanácsok voltak a gazdái, fenntartói. Az átszervezés következtében szükségessé vált módosításokat rendezi az új jogszabály. A most elfogadott jogszabályban változatlanul érvényesül az a korábbi kormányrendelkezés, amely szerint az egészség- ügyi miniszter a népgazdaság valamennyi ágára kiterjedő, országos felügyeletet gyakorol a közegészségügy-járványügy fölött, s ezzel kapcsolatban hatósági jogköre van. Ezt a feladatkörét és jogkörét az állami közegészségügyi-járványügyi felügyelet útján látja el. A felügyelet helyi szervei a közegészség ügyi-járványügyi intézmények, a közegészségügyi-járványügyi szolgálat és a közegészségügyi-járványügyi kirendeltség keretében működnek, s végzik hatósági tevékenységüket. A felügyelőség, illetve a felügyelő a tanácsi szervezettől független hatóság, csak a felettes felügyelőnek van alárendelve. A közegészségügyi-járvány, ügyi munka és a hatósági tevékenység szorosan összefügg egymással, mert a felügyelők által végzett hatósági tevékenység alapjául szolgáló vizsgálatok és más feladatok ellátását az intézményhálózat biztosítja. Fontos elvként érvényesül az új jogszabályban: a lakosság egészségvédelme, az ember környezetére kár'os tényezők hatásának csökkentése, valamint a járványok megelőzése érdekében szükséges, hogy a felügyelő a helyi érdekek befolyásától mentesen — a közegészségügyi- járványügyi feladatok szem előtt tartásával —, tudja hatósági tevékenységét végezni. A felügyelet helyi szervezete az új szabályozás szerint úgy módosul, hogy a volt járási tanácsok, illetve a megyei városok kerületi tanácsai által fenntartott közegészségügyi-járványügyi szervezet a jövőben a megyei tanácshoz tariozó közegéáz- ségügyi-járványügyi állomás kirendeltségeként működik. KNEB-vixsgálat a bejelentések és a panaszok intézéséről f Ä népi ellenőrzés szerveihez az elmúlt évben 9535 beadvány érkezett: 6362 közérdekű bejelentés és 3173 ma- • gánpanasz vagy kérelem. A beadványok száma az 1970. évihez viszonyítva csekély mértékben, mintegy 5 százalékkal csökkent. Mint a KNEB legutóbb megállapította, a bejelentések és a panaszok 1971-ben is fontos információs forrást jelentettek a népi ellenőrzés számára. . A bizottságok rendszeresen elemzik a bejelentésekre, panaszokra okot adó jelenségeket, és az állampolgárok, a társadalmi és gazdálkodó szervek jelzései alapján széles leörű vizsgálatokat szerveznek. 1970- ben 313, 1971-ben 367 esetben végeztek ilyen vizsgalatokat. A névtelen bejelentések száma növekedett s a megelőző évi 20 százalékkal szemben mintegy 25 százalék volt 1971-ben. A névtelen bejelentések kivizsgálása' körülményesebb, nehezebb, hiányzik az a segítség, amelyet a bejelentő közvetlen információja nyújt, figyelmes. kívül hagyni azonban nem lehet. Több évi tapasztalat bizonyítja, hogy a névtelen bejelentések többsége megalapozott Viszonylag kevés a rosszindulatú vádaskodás. A megvizsgált' és megalapozottnak talált névtelen bejelentések arra vezethetők vissza, hogy egyes munkahelyeken a vezetők és beosztottak közötti viszony nem megfelelő, hiányzik a kölcsönös bizalom, nem érvényesül az üzemi demokrácia. A dolgozók egy része attól tart, hogy a várható megtorlással szemben a helyi pártós'szakszervezeti szervek sem tudnak védelmet nyújtani. Bár ismerik a bejelentők védelméről rendelkező szabályokat, e tendencia megállítására, javítására csupán jogi eszközök nem elégségesek. Szükséges a társadalmi ösz- szefogás, a párt- és szak- szervezeti szervek következetes segítsége, a megfelelő munkahelyi légkör kialakíÁgazati megoszlás szerint két területen. — az iparban és a kereskedelemben — tapasztaltak jelentősebb változást a beadványokkal kapcsolatban. Az ipari ágazatot érintő jelzések száma 1971- hez viszonyítva 10 százalékkal csökkent, de még így is a legmagasabb a számarányuk: az összes, beadványoknak mintegy 30 százalékát: teszik ki. A kereskedelmet érintő jelzések száma az előző évhez viszonyítva 10 százalékkal emelkedett. Túlnyomó többségük most is a vásárlók megkárosításához kapcsolódik. Több volt. az ármozgásokkal kapcsolatos beadvány is. Az ipart érintő bejelentések közül a garanciális javításokkal kapcsolatos panaszok * száma valamelyest csökkent. Többségük a híradástechnikai cikkek hibáival és alkatrész-problémákkal foglalkozott. Sokan kifogásolták az ipari szolgáltatásokhoz kapcsolódó magas rezsiköltségek felszámítását is. Visszatérő a panasz, hogy a számlázás bonyolult, áttekinthetetlen, s ez esetenként jogtalanul magas munkadíjat is takar. A beadványok tartalmi megoszlása szerint változatlanul legmagasabb a társadalmi tulajdon védelmével 'kapcsolatos jelzések aránya. Ezen bélül jelentősen emelkedett az állami — gazdálkodási —- fegyelmet sértő cselekmények száma. Több volt a bizonylati és a pénzügyi fegyelemsértés is. Ezé-' két sok esetben lehetett visszavezetni egyéni haszonszerzésre, jogtalan előnyök biztosítására, esetenként a társadalmi tulajdon hűtlen, illetve hanyag kezelésére. A bejelentések és a panaszok alapján végzett vizsgálatok 92 százaléka eredményes volt. A tapasztalatok alapján a népi ellenőrzési szer-vek számos esetben hívták fel az illetékeseket, a törvényes állapot helyreállítására, illetve javasoltak fc- . Piciim eljárást, ezenkívül különféle javaslatokat tettek a munka javítására. Felsőbb szintű, átfogó jellegű rendezésre mintegy 180 esetben tettek javaslatot. Bűnvádi eljárásra 128, szabálysértési eljárás kezdeményezésére 194, egyéb eljárás kezdeményezésére 384 alkalommal került sor. Értékes kőkori lelet Almásfüzitőn Érdekes és a maga nemében egyedülálló régészeti lelet került elő Almásfüzitőn. A tatai Kuny Domokos Múzeum kutatói leletmentő ásatást végeztek a timföld- gyár területén, ahol a régebbi ásatási és terepbejárási eredmények alapján időszámításunk előtti évezredekből származó településnyomokat sejtettek. Feltételezésük bebizonyosodott: az időrendi sorrendnek megfelelően rétegesen egymás felett elhelyezkedve az újkő- korból, a középső- és késő bronzkorból és a kora vaskorból tártak fel több lakóházat és különböző rendeltetésű, hulladék és élelemtároló gödröket. Az ásatások legértékesebb eredménye, hogy a legalsó rétegben sikerült teljes egészében feltárni egy igen nagyméretű 14x29 méteres úgynevezett nagy családi lakóházat, amelynek kora az időszámításunk előtti 4—3 évezred fordulójára tehető. Hasonló házak egész Európában elterjedtek. A Fővárosi Óra- és Fkszerja— lfMIICC IHVSUgep vító Vállalat egri, 26. számú boltjában mini-mosógép segíti az önjavítókat. Az óratisztítás régen sokáig tartott, most a kis mosógép lerövidíti ezt az idői. A tisztítandó „örökmozgókat” először megfürdetik a különböző vegyszerekben, majd a gép segítségével megszárítják. Így a gyorsfürdetéssel havonta 6—800 órát javíthatnak meg. (Foto: Tóth) Ipar, házi munka mellett — Itt, kénem, valóban lehet (keresni. Előfordul olyan eset is, hogy négy és fél, ötezret leap egy emlék tárgy- készítő. De nem ez a jellemző, a célunk is az, hogy minél több olyan bedolgozót foglalkoztassunk, akinek na- 'gyon jól jön még a pár száz forint jövedelem is... Az Egri Háziipari Szövetkezeinek ezer dolgozója van. Pontosabban: ebből közel nyolcszázan bedolgozók, s csak a fennmaradó létszámot foglalkoztatják központi telephelyen. Évente 30 millió forint körüli árbevétel mutatja a gazdálkodás méreteit, s a fejlődésüli ütemét látva úgy tűnik, ezt. a számot jócskán meghaladják a következő években. Impozáns üzemcsarnok benyomását kelti a helyiség, ahol a varrórészleg dolgozik. Harminc-negyven asszony, lány, fiatalabb, idősebb ül a gépnél. A két sor között halomban a ruhaanyagok, mindenki részfolyamaltot végez, s úgy adja tovább az anyagot; ez már szalagmunka. Fazekas Lászlóné részlegvezető kalauzol, büszkén mutatja kitüntetéseiket, okleveleiket. Ez a szövetkezet legerősebb részlege, hatmilliót termel. — Csak azt fizetik meg, amit elvégez az ember, így aztán van, aki csali 1200— 1300-at, de van aki kétezret is megkeres. — Én már tizenöt éve itt vagyok, van gyakorlatom, jól fizetnek. Pedig csak betanított munkásként dolgozom — mondja Nagy József né. — Itt szereztem a szakmunkás-bizonyítványt, van tanműhelyünk is, ahol gyaL korolhatunk. Bejárok Eger- szólátról minden reggel fél nyolcra. Fél ötig dolgozunk, ráhajtunk, hogy meglegyen a szabad szombat. Az idősebbek közé most már egyre több fiatal kerül, megtaláljuk a számításunkat — vélekedik Horváth Mária. Ai előrelépés kulcsa : A tartalékok feltárása és jó kihasználása MANAPSÄG sokat beszélünk a beruházásokról, azok fontosságáról és jelentőségéről. Valóban, fontos gazdaságpolitikai törekvés ezek támogatása. Csakhogy egy bizonyos határig. A jelenleg érvényben levő rendelkezések szerint — nagyon helyesen — hitelt csak azokra a beruházásokra adnak, amelyek kellőképpen hatékonyak és jövedelmezőek. Korábban ugyanis nagyon sók olyan beruházás valósult meg, amely nem bizonyította gazdaságosságát. A statisztikai adatok szerint Heves megye termelőszövetkezetei az utóbbi két évben jelentősen növelték ál 1 óeszköz-állományukat. Míg 19íi8-ban 299 millió forintot ford í toltak beruházásokra, addig 1971-ben ez a szám ' már meghaladta az 500 millió forintot. Ennek a dina• mikus fejlődésnek az volt az eredménye, hogy megyénk közös gazdaságainak eszköz• ellátottsága az országos átlag fölé emelkedett. Ennek ellenére, különösen tavaly, sok probléma merült fel a beruházásokkal kapcsolatban. Ezt igazolja az is, hogy a korábbinál több termelöszpvetkezet zárt mérleghiánnyal. Emiatt sokan a közgazdasági szabályozókban kerepik a hibát^ nioáok pfciüü * amc-. lyi feltételekben látják az okokat. Kétségtelen, hogy ezek is hozzájárultak, a legnagyobb problémát azonban mégis a befejezetlen beruházások okozták. Az adatok szerint tavaly a Heves megyei mezőgazdasági üzemeikben mintegy 10 százalékkal nőtt a beruházási volumen. Természetesen ezzel párhuzamosan növekedett az állami támogatások összege is. Ugyanakkor nagyobb összegeket használtak fel a szövetkezetek beruházásokra, saját fejlesztési alapjukból. AZ ÁTHÚZÓDÓ beruházások azonban mintegy 13 millió forint többletköltséget okoztak a szövet kezeteknek. Ezek a többlet-költségek az idén várhatóan még tovább emelkednek, mert sole a befejezetlen beruházás, főként a lassan épülő szakosított szarvasmarha- és sertésbe-, lep. A legfontosabb, hogy ezeket az épületberuházásokat mihamarabb befejezzék, lehetőleg még az idén, mert enélkül előrelépni nem lehet. A bank biztosítja ezekhez a pénzt, mintegy negyvenötmillió forintot. Az üzembe lépő szakosított telepek benépesítéséhez úgyszintén megfelelő hitelt adnak a közös gazdaságoknak. Az idén nem lesz új épületberuházás 2 íermelős'-ö- . vetkezettekben. Csaja moSt* rációra, bekötő út építésére és erdőtelepítésre kapnak nagyobb állami hitelt az egri járás közös gazdaságai és megyénk déli részén a saru- dj és kiskörei termelőszövetkezet. A bank rövid lejáratú hiteleket biztosít gépekre, elsősorban a cukorrépa-, zöldség- és dohánytermesztés gépeire, valamint öntözőberendezések vásárlására is. Az állami támogatás fontos tényező a termeléspolitikai célok ösztönzésére, de nem egyoldalú tényező, mert a termelés további növelésének elengedhetetlen feltétele a már meglevő eszközök jobb kihasználása, a hatékonyság keresése. Ezt pedig csak a különböző ültetvények termésátlaga inak növelésével, jobb munkaszervezéssel, az erő- és munkagépek tel j estimén vének növelésével, az állatférőhelyek jobb kihasználásával érhetik el üzemeink. fis MÉG VALAMIT. A szakosított telepek építésének befejezése az alapja, hogy jövőre a bánit ismét hiteleket adjon új létesítmények — főként szakosított telepeit, hűtő-tároló berendezések és élelmiszeripari feldolgozó üzemek — építésére a közi« gazdaságoknak.. A kék köpenyesektől külön, egy régi varrógép melleit „civil ruhás” nő ül. O nem részese a szalagmunkának. Mint megtudtuk, bedolgozó, s éppen mintadarabot készít a következő szériából. — Tizenhat óve vagyok bedolgozó, másutt nem is vállaltam munkát. Többször hívtak már, jöjjek ide, a központba, könnyebb is lenne, de vidéken lakom, s a bejárás nagyon körülményes. Otthon aztán a háztartás mellett, amikor csak tehetem, varrogatalc — mondja Rausz Margit. A ..Viktória” részlegnél kis tolongás fogad. Hirtelen összejöttek az anyagra, munkára várók. Itt mérik ki részükre a mintát, a hozzávaló fonalat, amelyet gondosan egy nylonzsákba csomagolnak. ' — Mikorra hozzuk, Nusi- kám? — Minél hamarabb, halehet. .. Egy fiatal, törékeny asz- szonyka íélrehúzódva ül a fal mellett, s vár a sorára. — A férjem katona, öthónapos kisfiam van, Mónos- bélben lakunk. Én eddig tanultam. dolgozni nem mehetek a gyerektől. Valamit kall keresni, itt öt-hatszáz forintot kapók havonta. A nagytályai Horváth Lajosáé mint elmondja, nemcsak a bedolgozásból egészíti ki a családi jövedelmét: — ÁFÉSZ-ügyintéző vagyok, emellett otthon nagy a háztartás, hat malac is vár. De az én házamba jóllét a váratlan vendég, az mindig rendet talál... Három éve dolgozom ide is. kis kézügyességgel lehet keresni nyolc-kilencszáz forintot. — A bedolgozók sokszor saját ötletet, mintát hoznak — mondja Szirtest Lajosné részlegvezető. — Nemegyszer befutott termék lett egv-egy ilyen elképzelésből. Ezt mi is ösztönözzük, dupla díjat adunk érte. A szöv etkezet szerződést kötött a megyei tanáccsal, hogy Egerben száz, Gyöngyösön 70 csökkent munka- képességűt foglalkoztak Ezért támogatást kaptak. A munkalehetőség azonban korlátozott: tubuscsomagoló dobozok rekeszeit állítják össze, dugók parafázását végzik a Mátravidéki Fémmüveknek. Ez azónban kevés, Gyöngyösön nem tud ják a tervezett létszámot foglalkoztatni. Ilyen gondjaik vannak a vezetőknek. Az elmúlt évi eredményük alapján viszont az ország háziipari szövetkezeteinek élvonalába kerültek... í^uíuíí Károly; - ^ liekeii bandar t