Népújság, 1972. április (23. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-08 / 82. szám

Illési tarlelt a ümiszlerfanács f (Folytatás az 1. oldalról) tői folyamatosan mintegy felére kell csökkenteni a kizárólag személyszállí­tást szolgáló gépkocsik számát. A csökkentéssel egy idő­ben jelentősen szűkítik a személygépkocsi használatá­ra jogosító munkakörök szá­mát. A csökkentés azonban nem érinti a termelést és a szolgáltatást közvetlenül szol­gáló szerviz, oktató, taxi, az egészségügyi ellátást biztosí­tó és hasonló feladatokat végző személygépkocsikat. Mivel az országban a sze­mélygépkocsik száma lénye­gesen megnőtt, ezért indo­kolt, hogy a magánautókat az állami és a gazdasági fel­adatok ellátásában az eddi­ginél jobban hasznosítsák. A magángépkocsik hasz­nálatának bővítése érde­kében emelkedik a térí­tési díj. A felszabaduló gépkocsikat a taxiforgalomban és a la­kosság egyéb szolgáltatásai terén kell felhasználni. A kormány megtárgyalta az egészségügyi miniszter­nek az állami közegészség- ügyi és járványügyi felügye­letről szóló előterjesztését. A Minisztertanács a jelentést jóváhagyólag tudomásul vet­te, és a tanácstörvénnyel összhangban kormányrende­lettel szabályozta a köz­egészségügyi-járványügyi fel­ügyeletet. A volt járási, va­lamint a megyei városi és kerületi tanácsok által fenn­tartott közegészségügyi-jár­ványügyi szervezet a jövő­ben a megyei tanács által fenntartott közegészségügyi- járványügyi állomás kiren­deltségeként működik. A kor­mány a járványügyekkel kapcsolatos feladatokat a megyei tanács elnökének ha­táskörébe utalta. A Minisztertanács meg­hallgatta a külkereskedelmi miniszter tájékoztatóját az ENSZ III. világkereskedel­mi konferenciájának hazai előkészületeiről és jóváhagy­ta a tanácskozáson résztive­vő magyar küldöttség tevé­kenységének irányelveit. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Hírmagyarázónk írja: Uj jogszabály a közegészségügyi felügyeletről A tanácsokról szóló 1971. évi 1. törvény megszüntette a járási tanácsokat és a me­gyei városok kerületi taná­csait ; helyettük igazgatási szerveket — hivatalokat — hoztak létre. Ezzel összefüg­gésben kellett intézkedni ar­ról, hová tartozzék a járá­sokban, illetve a megyei vá­rosok kerületeiben működő közegészségügyi- j árvány. ügyi szervezet, amelynek az ottani tanácsok voltak a gaz­dái, fenntartói. Az átszerve­zés következtében szükséges­sé vált módosításokat rende­zi az új jogszabály. A most elfogadott jogszabályban vál­tozatlanul érvényesül az a korábbi kormányrendelkezés, amely szerint az egészség- ügyi miniszter a népgazdaság valamennyi ágára kiterjedő, országos felügyeletet gyako­rol a közegészségügy-jár­ványügy fölött, s ezzel kap­csolatban hatósági jogköre van. Ezt a feladatkörét és jogkörét az állami köz­egészségügyi-járványügyi fel­ügyelet útján látja el. A fel­ügyelet helyi szervei a köz­egészség ügyi-járványügyi in­tézmények, a közegészség­ügyi-járványügyi szolgálat és a közegészségügyi-járvány­ügyi kirendeltség keretében működnek, s végzik ható­sági tevékenységüket. A fel­ügyelőség, illetve a felügyelő a tanácsi szervezettől függet­len hatóság, csak a felettes felügyelőnek van alárendel­ve. A közegészségügyi-járvány, ügyi munka és a hatósági te­vékenység szorosan összefügg egymással, mert a felügye­lők által végzett hatósági te­vékenység alapjául szolgáló vizsgálatok és más feladatok ellátását az intézményháló­zat biztosítja. Fontos elvként érvényesül az új jogszabályban: a la­kosság egészségvédelme, az ember környezetére kár'os té­nyezők hatásának csökkenté­se, valamint a járványok megelőzése érdekében szük­séges, hogy a felügyelő a he­lyi érdekek befolyásától men­tesen — a közegészségügyi- járványügyi feladatok szem előtt tartásával —, tudja ha­tósági tevékenységét végez­ni. A felügyelet helyi szerve­zete az új szabályozás sze­rint úgy módosul, hogy a volt járási tanácsok, illetve a me­gyei városok kerületi taná­csai által fenntartott köz­egészségügyi-járványügyi szervezet a jövőben a megyei tanácshoz tariozó közegéáz- ségügyi-járványügyi állomás kirendeltségeként működik. KNEB-vixsgálat a bejelentések és a panaszok intézéséről f Ä népi ellenőrzés szervei­hez az elmúlt évben 9535 be­advány érkezett: 6362 közér­dekű bejelentés és 3173 ma- • gánpanasz vagy kérelem. A beadványok száma az 1970. évihez viszonyítva csekély mértékben, mintegy 5 száza­lékkal csökkent. Mint a KNEB legutóbb megállapította, a bejelenté­sek és a panaszok 1971-ben is fontos információs forrást jelentettek a népi ellenőrzés számára. . A bizottságok rendszeresen elemzik a be­jelentésekre, panaszokra okot adó jelenségeket, és az állampolgárok, a társadalmi és gazdálkodó szervek jelzé­sei alapján széles leörű vizs­gálatokat szerveznek. 1970- ben 313, 1971-ben 367 eset­ben végeztek ilyen vizsgala­tokat. A névtelen bejelentések száma növekedett s a meg­előző évi 20 százalékkal szemben mintegy 25 száza­lék volt 1971-ben. A névte­len bejelentések kivizsgálá­sa' körülményesebb, nehe­zebb, hiányzik az a segítség, amelyet a bejelentő közvet­len információja nyújt, fi­gyelmes. kívül hagyni azon­ban nem lehet. Több évi ta­pasztalat bizonyítja, hogy a névtelen bejelentések több­sége megalapozott Viszony­lag kevés a rosszindulatú vá­daskodás. A megvizsgált' és megalapozottnak talált név­telen bejelentések arra ve­zethetők vissza, hogy egyes munkahelyeken a vezetők és beosztottak közötti viszony nem megfelelő, hiányzik a kölcsönös bizalom, nem ér­vényesül az üzemi demokrá­cia. A dolgozók egy része at­tól tart, hogy a várható meg­torlással szemben a helyi párt­ós'szakszervezeti szervek sem tudnak védelmet nyújtani. Bár ismerik a bejelentők védel­méről rendelkező szabályo­kat, e tendencia megállításá­ra, javítására csupán jogi eszközök nem elégségesek. Szükséges a társadalmi ösz- szefogás, a párt- és szak- szervezeti szervek követke­zetes segítsége, a megfelelő munkahelyi légkör kialakí­Ágazati megoszlás szerint két területen. — az iparban és a kereskedelemben — ta­pasztaltak jelentősebb válto­zást a beadványokkal kap­csolatban. Az ipari ágazatot érintő jelzések száma 1971- hez viszonyítva 10 százalék­kal csökkent, de még így is a legmagasabb a számará­nyuk: az összes, beadvá­nyoknak mintegy 30 százalé­kát: teszik ki. A kereskedel­met érintő jelzések száma az előző évhez viszonyítva 10 százalékkal emelkedett. Túl­nyomó többségük most is a vásárlók megkárosításához kapcsolódik. Több volt. az ármozgásokkal kapcsolatos beadvány is. Az ipart érintő bejelenté­sek közül a garanciális ja­vításokkal kapcsolatos pana­szok * száma valamelyest csökkent. Többségük a hír­adástechnikai cikkek hibái­val és alkatrész-problémák­kal foglalkozott. Sokan ki­fogásolták az ipari szolgál­tatásokhoz kapcsolódó ma­gas rezsiköltségek felszámí­tását is. Visszatérő a panasz, hogy a számlázás bonyolult, áttekinthetetlen, s ez ese­tenként jogtalanul magas munkadíjat is takar. A beadványok tartalmi megoszlása szerint változat­lanul legmagasabb a társa­dalmi tulajdon védelmével 'kapcsolatos jelzések aránya. Ezen bélül jelentősen emel­kedett az állami — gazdál­kodási —- fegyelmet sértő cselekmények száma. Több volt a bizonylati és a pénz­ügyi fegyelemsértés is. Ezé-' két sok esetben lehetett vis­szavezetni egyéni haszon­szerzésre, jogtalan előnyök biztosítására, esetenként a társadalmi tulajdon hűtlen, illetve hanyag kezelésére. A bejelentések és a pana­szok alapján végzett vizsgá­latok 92 százaléka eredmé­nyes volt. A tapasztalatok alapján a népi ellenőrzési szer-vek számos esetben hív­ták fel az illetékeseket, a tör­vényes állapot helyreállítá­sára, illetve javasoltak fc- . Piciim eljá­rást, ezenkívül különféle ja­vaslatokat tettek a munka javítására. Felsőbb szintű, átfogó jellegű rendezésre mintegy 180 esetben tettek javaslatot. Bűnvádi eljárás­ra 128, szabálysértési eljá­rás kezdeményezésére 194, egyéb eljárás kezdeményezé­sére 384 alkalommal került sor. Értékes kőkori lelet Almásfüzitőn Érdekes és a maga nemé­ben egyedülálló régészeti le­let került elő Almásfüzitőn. A tatai Kuny Domokos Mú­zeum kutatói leletmentő ásatást végeztek a timföld- gyár területén, ahol a ré­gebbi ásatási és terepbejá­rási eredmények alapján időszámításunk előtti évezre­dekből származó település­nyomokat sejtettek. Feltéte­lezésük bebizonyosodott: az időrendi sorrendnek megfe­lelően rétegesen egymás fe­lett elhelyezkedve az újkő- korból, a középső- és késő bronzkorból és a kora vas­korból tártak fel több lakó­házat és különböző rendel­tetésű, hulladék és élelem­tároló gödröket. Az ásatások legértékesebb eredménye, hogy a legalsó rétegben sikerült teljes egé­szében feltárni egy igen nagyméretű 14x29 méteres úgynevezett nagy családi lakóházat, amelynek kora az időszámításunk előtti 4—3 évezred fordulójára tehető. Hasonló házak egész Euró­pában elterjedtek. A Fővárosi Óra- és Fkszerja— lfMIICC IHVSUgep vító Vállalat egri, 26. számú boltjában mini-mosógép segíti az önjavítókat. Az óratisztí­tás régen sokáig tartott, most a kis mosógép lerövidíti ezt az idői. A tisztítandó „örökmozgókat” először megfürdetik a különböző vegyszerekben, majd a gép segítségével meg­szárítják. Így a gyorsfürdetéssel havonta 6—800 órát javít­hatnak meg. (Foto: Tóth) Ipar, házi munka mellett — Itt, kénem, valóban le­het (keresni. Előfordul olyan eset is, hogy négy és fél, öt­ezret leap egy emlék tárgy- készítő. De nem ez a jellem­ző, a célunk is az, hogy mi­nél több olyan bedolgozót foglalkoztassunk, akinek na- 'gyon jól jön még a pár száz forint jövedelem is... Az Egri Háziipari Szövet­kezeinek ezer dolgozója van. Pontosabban: ebből közel nyolcszázan bedolgozók, s csak a fennmaradó létszá­mot foglalkoztatják közpon­ti telephelyen. Évente 30 millió forint körüli árbevé­tel mutatja a gazdálkodás méreteit, s a fejlődésüli üte­mét látva úgy tűnik, ezt. a számot jócskán meghaladják a következő években. Impozáns üzemcsarnok be­nyomását kelti a helyiség, ahol a varrórészleg dolgozik. Harminc-negyven asszony, lány, fiatalabb, idősebb ül a gépnél. A két sor között halomban a ruhaanyagok, mindenki részfolyamaltot vé­gez, s úgy adja tovább az anyagot; ez már szalagmun­ka. Fazekas Lászlóné rész­legvezető kalauzol, büszkén mutatja kitüntetéseiket, ok­leveleiket. Ez a szövetkezet legerősebb részlege, hatmil­liót termel. — Csak azt fizetik meg, amit elvégez az ember, így aztán van, aki csali 1200— 1300-at, de van aki kétezret is megkeres. — Én már ti­zenöt éve itt vagyok, van gyakorlatom, jól fizetnek. Pedig csak betanított mun­kásként dolgozom — mond­ja Nagy József né. — Itt szereztem a szak­munkás-bizonyítványt, van tanműhelyünk is, ahol gyaL korolhatunk. Bejárok Eger- szólátról minden reggel fél nyolcra. Fél ötig dolgozunk, ráhajtunk, hogy meglegyen a szabad szombat. Az idő­sebbek közé most már egy­re több fiatal kerül, megta­láljuk a számításunkat — vélekedik Horváth Mária. Ai előrelépés kulcsa : A tartalékok feltárása és jó kihasználása MANAPSÄG sokat beszé­lünk a beruházásokról, azok fontosságáról és jelentősé­géről. Valóban, fontos gaz­daságpolitikai törekvés ezek támogatása. Csakhogy egy bizonyos határig. A jelenleg érvényben levő rendelkezé­sek szerint — nagyon helye­sen — hitelt csak azokra a beruházásokra adnak, ame­lyek kellőképpen hatéko­nyak és jövedelmezőek. Ko­rábban ugyanis nagyon sók olyan beruházás valósult meg, amely nem bizonyítot­ta gazdaságosságát. A statisztikai adatok sze­rint Heves megye termelő­szövetkezetei az utóbbi két évben jelentősen növelték ál 1 óeszköz-állományukat. Míg 19íi8-ban 299 millió forintot ford í toltak beruházásokra, addig 1971-ben ez a szám ' már meghaladta az 500 mil­lió forintot. Ennek a dina­• mikus fejlődésnek az volt az eredménye, hogy megyénk közös gazdaságainak eszköz­• ellátottsága az országos át­lag fölé emelkedett. Ennek ellenére, különö­sen tavaly, sok probléma merült fel a beruházások­kal kapcsolatban. Ezt iga­zolja az is, hogy a korábbi­nál több termelöszpvetkezet zárt mérleghiánnyal. Emiatt sokan a közgazdasági sza­bályozókban kerepik a hi­bát^ nioáok pfciüü * amc-. lyi feltételekben látják az okokat. Kétségtelen, hogy ezek is hozzájárultak, a leg­nagyobb problémát azonban mégis a befejezetlen beruhá­zások okozták. Az adatok szerint tavaly a Heves me­gyei mezőgazdasági üzemeik­ben mintegy 10 százalékkal nőtt a beruházási volumen. Természetesen ezzel párhu­zamosan növekedett az álla­mi támogatások összege is. Ugyanakkor nagyobb össze­geket használtak fel a szö­vetkezetek beruházásokra, saját fejlesztési alapjukból. AZ ÁTHÚZÓDÓ beruhá­zások azonban mintegy 13 millió forint többletköltséget okoztak a szövet kezeteknek. Ezek a többlet-költségek az idén várhatóan még tovább emelkednek, mert sole a be­fejezetlen beruházás, főként a lassan épülő szakosított szarvasmarha- és sertésbe-, lep. A legfontosabb, hogy ezeket az épületberuházáso­kat mihamarabb befejezzék, lehetőleg még az idén, mert enélkül előrelépni nem le­het. A bank biztosítja ezek­hez a pénzt, mintegy negy­venötmillió forintot. Az üzembe lépő szakosított tele­pek benépesítéséhez úgyszin­tén megfelelő hitelt adnak a közös gazdaságoknak. Az idén nem lesz új épü­letberuházás 2 íermelős'-ö- . vetkezettekben. Csaja moSt* rációra, bekötő út építésére és erdőtelepítésre kapnak nagyobb állami hitelt az eg­ri járás közös gazdaságai és megyénk déli részén a saru- dj és kiskörei termelőszövet­kezet. A bank rövid lejáratú hiteleket biztosít gépekre, el­sősorban a cukorrépa-, zöld­ség- és dohánytermesztés gé­peire, valamint öntözőberen­dezések vásárlására is. Az állami támogatás fon­tos tényező a termeléspoli­tikai célok ösztönzésére, de nem egyoldalú tényező, mert a termelés további növelésé­nek elengedhetetlen feltéte­le a már meglevő eszközök jobb kihasználása, a haté­konyság keresése. Ezt pedig csak a különböző ültetvé­nyek termésátlaga inak nö­velésével, jobb munkaszer­vezéssel, az erő- és munka­gépek tel j estimén vének nö­velésével, az állatférőhelyek jobb kihasználásával érhetik el üzemeink. fis MÉG VALAMIT. A szakosított telepek építésé­nek befejezése az alapja, hogy jövőre a bánit ismét hiteleket adjon új létesít­mények — főként szakosított telepeit, hűtő-tároló berende­zések és élelmiszeripari fel­dolgozó üzemek — építésé­re a közi« gazdaságoknak.. A kék köpenyesektől kü­lön, egy régi varrógép mel­leit „civil ruhás” nő ül. O nem részese a szalagmunká­nak. Mint megtudtuk, bedol­gozó, s éppen mintadarabot készít a következő szériából. — Tizenhat óve vagyok bedolgozó, másutt nem is vállaltam munkát. Többször hívtak már, jöjjek ide, a központba, könnyebb is len­ne, de vidéken lakom, s a bejárás nagyon körülményes. Otthon aztán a háztartás mellett, amikor csak tehe­tem, varrogatalc — mondja Rausz Margit. A ..Viktória” részlegnél kis tolongás fogad. Hirtelen összejöttek az anyagra, mun­kára várók. Itt mérik ki ré­szükre a mintát, a hozzáva­ló fonalat, amelyet gondo­san egy nylonzsákba csoma­golnak. ' — Mikorra hozzuk, Nusi- kám? — Minél hamarabb, hale­het. .. Egy fiatal, törékeny asz- szonyka íélrehúzódva ül a fal mellett, s vár a sorára. — A férjem katona, öthó­napos kisfiam van, Mónos- bélben lakunk. Én eddig ta­nultam. dolgozni nem mehe­tek a gyerektől. Valamit kall keresni, itt öt-hatszáz forin­tot kapók havonta. A nagytályai Horváth La­josáé mint elmondja, nem­csak a bedolgozásból egészí­ti ki a családi jövedelmét: — ÁFÉSZ-ügyintéző va­gyok, emellett otthon nagy a háztartás, hat malac is vár. De az én házamba jó­llét a váratlan vendég, az mindig rendet talál... Há­rom éve dolgozom ide is. kis kézügyességgel lehet keres­ni nyolc-kilencszáz forintot. — A bedolgozók sokszor saját ötletet, mintát hoznak — mondja Szirtest Lajosné részlegvezető. — Nemegy­szer befutott termék lett egv-egy ilyen elképzelésből. Ezt mi is ösztönözzük, dup­la díjat adunk érte. A szöv etkezet szerződést kötött a megyei tanáccsal, hogy Egerben száz, Gyön­gyösön 70 csökkent munka- képességűt foglalkoztak Ezért támogatást kaptak. A munkalehetőség azonban korlátozott: tubuscsomagoló dobozok rekeszeit állítják össze, dugók parafázását végzik a Mátravidéki Fém­müveknek. Ez azónban ke­vés, Gyöngyösön nem tud ják a tervezett létszámot foglalkoztatni. Ilyen gond­jaik vannak a vezetőknek. Az elmúlt évi eredményük alapján viszont az ország háziipari szövetkezeteinek élvonalába kerültek... í^uíuíí Károly; - ^ liekeii bandar t

Next

/
Thumbnails
Contents