Népújság, 1972. április (23. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-26 / 97. szám
. NEB-dossxíé > Vendéglátás — sok szeplővel Petőfi életművét megőrizte az idő f Fontos, közérdekű témában végzett gondos és alapos felmérést legutóbb a Heves megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. Éttermekben, vendéglőkben, presszókban, italboltokban — Hungária Szálloda- és Étterem Vállalat, a Panoráma Szálloda és Vendéglátó Vállalat, a Felső-magyarországi Vendéglátó Vállalat, valamint az ÁFESZ-ek egységeiben —, vizsgálták meg: mit tettek és tesznek a kulturáltság igényeinek kielégítésére, a megfelelő higiénia biztosítására? A népi ellenőri diagnózis nemcsak az utóbbi évek jelentős fejlődésének tényeit rögzíti, de a vendéglátás egészségügyi helyzetének „szeplőit” is megmutatja, javasolva a szükséges medicinát. MAGYARÁZATOK HELYETT NAGYOBB FEJLESZTÉST Alapvetően megváltoztak a lakosság társadalmi és kulturális igényei, az emberek mindinkább a kulturált szórakozási lehetőségeket keresik. Mindezek mellett a vendéglátásnak számolnia kell a rohamosan fejlődő idegenforgalom, a belföldi turizmus különböző igényeivel is. Akik kulturált szórakozásra vágynak. nem szívesen lépnek be, vagy egyáltalán be se lépnek a kicsi, elhanyagolt, gyomrot felkavaró kocsmákba, „italboltokba”, a szűkös, zsúfolt, rossz ízléssel berendezett cukrászdákba, az ápolatlan és kopott vendéglőkbe. Nem elégednek meg a „bizonyítványt” mentegető magyarázatokkal, nagyobb mértékű fejlesztést sürgetnek. Még a legkisebb településeken is magasabb fokon működő, városi színvonalú presszók, bisztrók létesítését kívánják. Jóllehet, az utóbbi években jelentős változásokat tapasztalhattunk, számszerűen gyarapodtak a szórakozóhelyek, s a régieket is korszerűsítették sok helyütt, ez az eredmény még mindig nem elég. A gazdálkodás volumene ugyanis — mint azt például a NEB-vizsgálat az egri Park Szálloda egységeinél megemlíti —, „nagyobb mérvű fejlesztést és magasabb színvonalú működtetést is lehetővé tudna tenni”. Legtöbb baj a takarítással van. Kevés a takarítónő, még gyakoribb, hogy egyáltalán nincs,. Tapasztalták például a népi ellenőrök, hogy az ún. szabadkasszás (gebin) elszámolású egységeknél a vezetők cseppet se zsenírozzák magukat azért, hogy nincs takarító, vagy több takarító kellenék. Elvégzik a takarítást maguk a dolgozók. Pedig ez a módszer közegészségügyi szempontból is erősen kifogásolható, A takarítás különös módját űzik az egri Dobó presz- szóban: vegyszeres felmosás helyett olajos fűrészporral söprik fel a vendégteret — naponta kétszer. Tisztátalannak ítéltetett még az egri Vasúti Kisvendéglő, a Vörösmarty, a Galagonyás utcai, a sarudi, siroki és a bátori italbolt, s ugyancsak a hevesi kisvendéglő vendégtere. Itt jegyezzük meg, hogy a megyei NEB a súlyos közegészségügyi fogyatékosságok miatt az egri Vasúti Kisvendéglő teljes átalakítását, vagy mgesziintetését kérte. SÉRÜLT EDÉNYEK, FOLTOS POHARAK TAKARÍTÁS — GEBÍN MÖDRA Tatarozásokra, javításokra, festésre — általában kétévenként egyszer kerítenek sort. Ez nem elegendő legtöbb helyen, s különösn nem ott, ahol régi, öreg épületek adnak hajlékot a vendéglátásnak — porlad, málladozik a fal, lerúgja az új vakolatot, s az el nem űzhető nedvesség is állandósítja az ápolatlam- ság látszatát. Higiéniai portályásaik során a különböző edények vizsgálatáról sem feledkeztek meg népi ellenőreink. Megállapították: nem sok gondot fordítanak a sérült edények cseréjére. Jóllehet az asztali edényzet tisztaságát megfelelőnek találták az ellenőrzések idején, sok helyen azt kellett tapasztalniuk, hogy a szárítás helyett törölgetnek. A pétervásári kisvendéglőben pedig se ezzel, se azzal nem bíbelődnek. A népi ellenőrök ottjártakor a tányérokat vizesen tették az asztalokra. A pohármosogatás körül sincs minden rendben. Legtöbb helyen a poharakat csak egyszerűen a folyóvíz alá tartják. Vegyszert egyáltalán nem használnak, ezért aztán az ivóüvegek foltosak, tisztátalanok. Ahol nincs vízvezeték, edényben mosogatják el a poharakat, holott ilyen esetben is folyóvizet parancsol az előírás — tartályból. Vizsgálták a népi ellenőrök a konyhák, előkészítők, tálalók, szociális helyiségek, sőt a raktározás tisztaságát is. A példák sorából legkirívóbb — zsúfoltságával és rendezetlenségével — az egri Belvárosi Étterem konyhájának: állapota. Az ellenőrzéskor —; mint azt a vizsgálati anyag1; összefoglaló jelentése rögzíti —, szinte valamennyi edény selejtezésre szorult, a tálak, edények lepattogzottak, vastagon kormosaik voltak. Pontosabban : súrolatlanok és mosatianok. PISZOK — LAKAT ALATT Szomorú és nagyon elgondolkoztató a NEB következő Megjelent a Béke és Szocializmus iij száma A folyóirat első helyen közli A. P. Kirilenkó elvtársnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja Politikai Bizottsága tagjának cikkét Egy évvel az SZKP XXIV. kongresszusa után címmel. A Központi Bizottság titkára tájékoztatja az olvasókat a párt szerepéről a kongresz- szus határozatainak végrehajtásában. az 1971-es esztendő — amely a IX. ötéves terv első éve volt —. gazdasági eredményeiről, és a kongresszus külpolitikai koncepcióinak érvényesítéséről, a nemzetközi küzdőtéren. Lenin születésének évfordulója. alkalmából a folyóirat érdekes összeállítást közöl a nagy forradalmárnak a kommunista világmozgalomban betöltött szerepéről: hogyan valósult meg az internacionalizmus Lenin napi munkájában, a külföldi elvtársakkal való személyes í MTI. április 26., szerda érintkezésben, illetve hogyan érvényesült a nemzetközi mozgalommal kapcsolatban tudományos igényessége, straj tégiai zsenialitása, gyakorlati érzéke. Günter Mittag, a Német Szocialista Egységpárt Politikai Bizottsága tagjának tollából olvashatunk beszámolót a párt gazdaságpolitikájáról. az ötéves terv feladatairól. a gazdasági kérdések tudományos megközelítéséről. Luis Ri ber/.o, a Brazil Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja a párt' megalakulásának 30. évfor-i dulója alkalmából ismerteti a kommunista mozgalom történetét és a jelenlegi reakciós diktatúra elleni harc kilátásait. A folyóirat publikálja Kalevi Sorsa-nak. a Finn j Szociáldemokrata Párt titká-j rának, Finnország kiilügymi-' niszterének, R. Fletcher angol munkáspárti képviselőnek, valamint R. Oüor belga •mánknak - • " s ltját eur ’■ - ; ...onság és <y übmüküú.'s megteremtéséért folyó küzdelem kérdé-. se irat megállapítása: „A dolgozók részére kötelezően előírt szociális^ helyiségek egyetlen vizsgált egységben sem feleltek meg a MOTI élői rá sainak, igen sok esetben meg sém közelítik azt.” Sok he lyen ettől is elkeserítőbb a helyzet — nincs szociális helyiség. Nincs! És miért? Idézhetjük újra a NEB meg állapítását: „... a rendelkezésre álló minden szabad területet termelő vagy kiszolgáló térként használnak fel. .. a dolgozók általában a raktárakban, vagy a vendégtér ben öltöznek”. Végül: a mosdók, mellék helyiségek. Ezekre döntő többségükben a tisztátalanig a legjellemzőbb. A példák teljesen feleslegesek. Csak az osztályon felüli vagy az I. osztályba sorolt egységek mellékhelyiségeiben van állandóan biztosítva törülköző, szappan, egészségügyi papír. Másodosztályú helyeken se ritka a törülköző, többnyire lakat alatt, piszkosan, agyonra szennyezve, mert a cseréléséről nem gondoskodnak. Jogosan vetődik fel a kérdés: tudnak-e ezekről a hiányosságokról a vendéglátó vállalatok illetékesei? Tudniuk kell (kellene?!), hiszen rendszeresen tartanak ellenőrzéseket. Am csupán kereskedelmi szempontból folytatják le az ellenőrzéseket, s ritkán ügyelnek az egészségügyi hiányosságokra. A KÖJÁL szakemberei annál inkább ügyelnek. 1971-ben például 90 esetben indítottak közegészségügyi kihágásokért, vétségekért szabálysértési eljárást, ebből 41 érintette a különböző vendéglátó egységeket. Nem ártana szabálysértési' eljárást indítani ezek után a vállalatok illetékes ellenőrei ellen sem, hogy figyeljenek jobban az egészségügyi hiányosságokra, a higiénés mulasztásokra. Biztosak vagyunk benne, hogy kevesebb ilyen elszomorító és elgondolkoztató példatárat állíthatna össze a Heves megyei Népi Ellenőrzési Bizottság, mint ez a mostani volt. P. D. megőrizte az Illyés Gyula nyilatkozata a közelgő évforduló alkalmából Több évtizedes munkássága egyértelmű tanúsága annak, hogy Illyés Gyula rendkívül közelállónak érzi Petőfi Sándor költészetét, életét, egész alkotó tevékenységét. Ezért fordult hozzá a kérdéssel az MTI munkatársa: á költő születésének 150. évfordulójára készülődve milyen írói elképzelésekkel, közelebbi tervekkel foglalkozik? — Ügy gondolom: a magyar szellemi élet hosszú időre visszamenően egyik legnagyobb ünnepére készüi most, Petőfi Sándor születésének 150. évfordulójakor. Hogy ki volt Petőfi Sándor, nagyon jól tudjuk: életművét megőrizte az idő. Hogy milyen viszonyba tudunk kerülni Petőfivel, hogy a mai nemzedék miként állja Pe- r tőfi tanítását, hogy méltók tudunk-e lenni Petőfi szelleméhez — ezek azok a kérdések, amelyek engem személy szerint most különösképpen foglalkoztatnak! Mindannyiunk számára fájdalmas, szomorú dolog volna, ha ebből az ünnepségből — ami nagyjából egy' esztendeig tart majd — valami hivatalos, lélektelen megemlékezés lenne. — Szellemi területen életem legnagyobb élménye a Petőfi irodalmával, Petőfi költészetével való találkozás volt. Annak idején írtam egy könyvet Petőfi Sándorról, amely szemben állt az addig „érvényes" képpel, amelyet erről a géniuszról kialakítottak. Ez a tény a helyzetemet olyanná alakította később, mintha nékem különleges közöm lenne Petőfihez, több, mint akármelyik kortársam- nak. Talán ebből származik, hogy legutóbb többfelől is felkértek: vegyek részt ■ a Petőfi Sándor születésének 150. évfordulóján rendezendő ünnepségeken. Különféle tervek merültek fel. A Nemzeti Színház szándéka, hogy előadja azt a filmjátjék-ter- vemet, amely korábban Két férfi címmel annak idején megjelent. Föltámadott o tenger címmel készült is ebből egy nem nagy sikerű film. (Azért volt ez félsiker, mert annak idején csak a felét készítették el, körülijeiül addig az időpontig, amíg a magyar forradalom győztesen haladt előre.) Már akkor úgy terveztem, hogy ez a film kétrészes lesz, s a második rész Petőfi tragikus szereplését mutatja be az 1848—49-es forradalomban. Szóval, ebből az anyagból készül, illetve szeretne készíteni a Nemzeti Színház egy színdarabot. — A veszprémi Petőfi Színház biztatására magam is gondolok arra — ha időm és energiám engedi —, hop’ talán a jövő évben megírnám Petőfi életének egyi leg hősibb korszakát. Nevezi tesen azt az időszakot, am kor ő, a jóhiszemű nép] 1848. nyarán hivatalosan képviselni akarta a népe vagyis föllépett képviselőm és csúfosan megbukott. V; lójában tehát azt a vessze futást szeretném ábrázoln amiben saját szülőföldje. Kiskunság részesítette. Dri mailag megrázó epizódja t Petőfi életének, s így azt h szem, alkalmas lelki tiagys; gának bemutatására. Az egri szimfonikusok orgonahangversenyéről Az Országos Filharmónia rendezésében hétfőn este került sor első alkalommal az egri szimfonikusok orgonahangversenyére. Nem tévedés! A bérletrendszer és a lehetőségek miatt a bérlet közönségét három estére kellett elosztani, hogy a műsor áldozatkész muzsikusai három egymás utáni napon ugyanazt élj itsszák, remélhetőleg telt házak előtt és váltakozó közönségnek. Hétfőn este bensőséges, csaknem megilletődött hangulatban fogadták a hallgatók a barokk' zeneirodalom itt-ott valóban fénséges hatású darabjait. Olyannyira egyöntetű volt a zenei áhitat, hogy a közönség az első számok után elfelejtett tetszést nyilvánítani. Vagy csak egyszerűen arról volt szó, hogy a házasságkötő- terem környezete, a magasan fekvő kórussal, az onnan leszálló zenével nem nyújt közvetlen látványt és így nincs meg az a szoros kapcsolat zenészek és. közönség között vizuálisan, ámely a hatáshoz szükséges? Vagy az akusztikai táv nagy? Nem hinnénk. Annyi azonban bizonyos, hogy itt már nem először rendeztek hangversenyt és a tapssal alkalmasint problémák adódtak. Pedig az egri szimfonikusok most is megérdemelték az elismerést. Dicséreti . szorgalommal és elmélyülé sei készültek fel Handel-sz; mokka! és Bach-művekk< de a legmélyebb hatást O relli g-moll concerto gross' jával érték el. Farkas Is ván karmester otthonosa mozog a barokk zene vili gában és a házasságkötő ti rém akusztikai adottsága jól értékesítette: tömören i árnyaltan szólalt meg a b; rokk zene. A Vízi zene nég tétele hangulatosan fejez' be az igényes műsort. Lehotka Gábor orgonami vész Händel F-dúr orgon; versenyével, Bach c-mo toccata és fúgájával arató sikert. A kitűnő produkc: hallatán óhatatlanul eszünl be jut az a minőségi ki. lönbség, amely az egri fői: kola gyakorló orgonája és házasságkötő terem orgoná. között mutatkozik, az utói bi javára. Ezt pedig ki ke lene használni a jövőbe: sokkal jobban az eddigiéi nél. Az est, másik szólistái Radnóti Tibor, az Egri Zem iskola művésztanára vol Bach E-dúr hegedűversenyt játszotta. Az átélt zenélt jól közvetítette az első téti robusztus erejét, a másodi elégikus vallomásszerűségt és a rövid, de vidám har gulatú harmadik tétel elel örömét. (farkas) !$tzán< A francia szakács 3. Gyuri barátunk szerein' útón-útfélen felszedegetni cselédeit, szolgálóit. Egy alkalommal, amikor , hízott ökreit volt eladni az osztrák sógorék országában, Bécsben egy fogadóban szállt meg. A vacsoránál egy be- retvált k'énű férfi falatozóit a 'szomszéd asztalnál, akivel szóba ered* és meginvitálta asztalához. Itt megtudta, hogy az illető nem más, mini a Bécsúe akkreditált francia követ „szakácsművésze”. _ Mily isteni szerencse! — kiált fel Józsa Gyuri harsogó örömmel. — S mennyi a fizetsége egy évre? — ötezer frank! — vágja ki büszkén a derék francia. — Tudja mit — fordul hozzá a füredi földesúr —, hagyja ott a gazdáját, még ha az a francia követ is. Én adok magának évenkint hatezer forintot, s ezen felül szabad lopást. Foglalóul máris itt van ötszáz forint. A szakács nem gondolkodott sokáig, lanem ráállott a pompásnak látszó üzletre. Gyuri is örült, hogy vége szakad valahára a silány, rossz házikosztjának, amit eladdig parasztmenyecske szakácsnője mívelt. Néhány hét múltán a híres-neves francia szakácsot, név szerint Soyert, már Heves megyében találjuk, Józsa Gyuri szolgálatában. A francia követet feldühíti, hogy egy magyar elcsalogatta pompás szakácsművészét, és kérte az uralkodó közbelépését az. ügyben, visz- szaszerzése érdekében. Ferenc osztrák császár és magyar király nem kisebb embert, mint magát Reviczky kancellárt bízta meg e „kényes ügy'1 diplomatikus elintézésével. Reviczky fel is kereste Józsa Gyurit Füreden. Éppen ebédidőben érkezett, s így a kancellárius úr nyomban rátérhetett utazása, illetve királyi küldetése céljára. Az ebéd ugyanis nem másból állott, mint köménymagle- ivesből, túrós csuszából és l'irkap. db öl. — L k i'ven primitív ;bedet \ud csak csinálni az uram m híres francia szakácsa? — kérdezte Gyuri úrtól. — Bizony, ezt - csak a régi parasztasszonyból szakácsnőnek felcsapott cselédem főzte, kancellárius uram. megtanítsa móresre a pás: torokat. — Hát a szakácsa? Hol van mösziő Soyer? — kérdé a királyi küldött. Űgv határoztak, hogy e kötnek az ecsegi pusztán m hány szép marhát a guly; bői. — Képzelje csak, urambá- tyám! — válaszolta Józsa. — A gazfickónak évi hatezer forintot fizetek, s mégis csak olyan könnyű ételeket kotyvasztott ősszé nékem, hogy három óra múlva már azt sem érezte az én jó magyar gyomrom, hogy evett-e előtte valamit. Meg rántás és paprika nélkül ki a fészkes fene látott magyarnak eledelt főzni? Én ugyanis úgy szeretem, hogy ha reggel megrakom a pocakomat, még este is megfeküdje azt! Erezzem, hogy nem üres! Azért hát, hogy a drága fizetése kárba ne vesszen, míg az esztendeje ki nem telik a nyavalyás fickónak, hogy valami hasznát is lássam néki, kukoricacsősznek tettem. Most is kint van a határban ... Elpanaszolta Józsa Gyuri Reviczky kancellárnak, hogy ilyen méregdrága kukoricacsősze még nem volt. De meg is fogadta, hogy megmarad a jó hazai koszt mellett, és ebben az életben nem is kívánja a francia konyha emekeit látni sem. A betyárnak öltözött kon pánia lesbe is állt, rá is vi tette magát a gulyára, hog kiszakítson onnan nétián szép ökröt, de a lepocskoi diázott pásztorok éberségé Józsa Gyuri rajtavesztet Elfogták őkéimét, és úg parasztosan, istenigazába eldöngették. Közben ugya torkaszakadtából ordított hogy ő -nem betyár, hane: tekintélyes nemesembe Földesúr. De a parasztok otí se figyeltek, csak járt ki zükben a fokosuk nyel Hogy is hihették elf hog úriember ilyen mesterkí désre adja a fejét?... Végül is, a majdnem ha Iáira vert embert otthagy ták a puszta szélén. Miutá ráakadtak lepedőbe emeltéi mert minden porcikája fáj sajgott. A hetykén, lóháto elindult Józsa Gyuri ura zötyögős ökrös szekéren szál lították haza Fürédre. De a szekéren is h fekve tette meg a nagy mert annyira cajgott az pe, hogy még feküdni tudott rajta. |őzsa Gyuri mint úri betyár Amikor kinevették csúfc kudarcáért barátai, egy eg) megyegyűlés utáni ebéden - ő nagy flegmával így vágt ki magát a slamasztikából <1-e.Wúny pajtásával. nii- «tüM-ivimerült minden tréfából, elhatározta, hogy belyá- rosdit ionnak játszani, hogy — Tudjátok, urak. hogy a egész malőr csak azért eset meg, mei't azok a pnínydo] nem értették meg az úi tréfát!... {Folyta tjukj J »
