Népújság, 1972. április (23. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-26 / 97. szám

iAA/\AA. K edd esti külpolitikai kommentárunk A bonni tét SOK MEGFIGYELŐ azt jósolja, hogy csütörtökön a bonni Bundestag előtt legalább egy-két mentőkocsi fékez majd a számtalan fekete limousine között. A jövendölés nem alaptalan: mind a három nagyobb párt parlamenti frakciója bejelentette, hogy felhívta tagjait, a nemzetgyű­lés csütörtöki vitáján még a betegek is jelenjenek meg. Csütörtökön költségvetési vita lesz a bonni parla­mentben. A költségvetés minden nemzet törvényhozá­sának életében jelentős téma. De ezúttal ennél összeha­sonlíthatatlanul nagyobb a tét. Nem túlzás azt állítani, hogy a csütörtöki szavazás nemcsak a Német Szövetségi Köztársaság közelebbi, esetleg távolabbi jövőjét befolyá­solhatja, hanem Kihathat az egész európai enyhülési fo­lyamat további sorsára is. A KÖLTSÉGVETÉSI VITA ugyanis csak keret, ha úgy tetszik, ürügy Nyugat-Németország jelenlegi kormá­nyának megbuktatására —, egy sokkal nagyobb hordere­jű téma jegyében. Ez a téma az úgynevezett! keleti szer­ződések ratifikálása. Az NSZK-ban már régebben ez az igazi választóvíz, immár nemcsak kormánypárt és ellenzék, hanem széle­sebb értelemben a progresszió és a visszahúzás erői kö­zött. A baden-württemberbi tartományi szavazás bebizo­nyította, hogy ez utóbbiak még mindig jelentős tömegek­kel rendelkeznek. Mégsem Baden-Württemberg a lényeg, hanem a bonni parlament, amelynek a nyugatnémet al­kotmány; szerint új választások kiírása nélkül is joga van megbuktatni a hivatalban levő kabinetet és új kormányt beiktatni, természetesen új szövetségi kancellárral az élen. Egy, az NSZK-hoz hasonló ország kormánya, vagy kormányfője általában nem közömbös. Most azonban sors­döntőnek tűnik, hogy a Brand t-féíe vezetés — és ezzel a Brandt-íéle vonal —, megtartsa a Bundestagban 249 főnyi abszolút többségét. Barzelék nem titkolják, hogy ha át­veszik a hatalmat, elfektetik a szovjet és a lengyel szer­ződéseket, mondván: majd Moszkva és Varsó akkor hoz­zájárul a módosításokhoz. De nem járul hozzá — ezt leg­utóbb Gromiko világosan kijelentette a legfelsőbb tanács ülésén. EZ ANNYIT JELENT, hogy ha a jobboldalnak úgy­nevezett telekvásárlással, vagyis kormánypárti képviselők átállításával, sikerül megbuktatni a jelenlegi kormányt, az európai enyhülés óhatatlanul megtorpan. Márpedig a megtorpanást a politika törvényei szerint visszaesés kö­veti —,..az egész kontinensen és ezzel az egész világpoli­tikában. Ennyi múlhat egy-két szavazaton csütörtökön a bonni Bundestagban. WWWVWVWWVWWWVWWWW\A/WVWWVWWVWWW\/VWWVWV A bonni jobboldal megkísérli a kormány megbuktatását test nem tett, hogy kész át­lépni a CDU-ba. Rotger Gross, az FDP alsó-szászorszá- gi tartományi elnöke felszó­lította Helmst, adja vissza pártjának mandátumát. En­nek a követelésnek — a többi között —. az ad erős alapot, hogy Helmst nem közvetlenül választották be a Bundestagba, hanem párt­ja tartományi (alsó-szászor- szági) listáján kapott képvi­selői megbízatást. Keddre különben hivatalo­san is befejezett ténnyé vált, a nyugatnémet jobboldal csütörtökön megkísérli a szö­vetségi kormány megbuktatá­sát. A CDU—CSU parlamen­ti frakció döntését írásban is beterjesztették a szövetsé­gi gyűlés elé és a parlament valamennyi képviselője kéz­hez kapta a bizalmatlansági indítvány szövegét. A kor­mánykoalíció vezető politi­kusai egyébként bíznak ab­ban, hogy a csütörtöki erő­próbán Brandt kancellár is­mét megkapja a parlament bizalmát, a 249 szavazatos ab­szolút többséget. Az is isme­retes, hogy a CDU el akarja fektetni a keleti szerződése­ket. Újságírók a iiaiphongi bombázásek helyszínén A tervek szerint no­vemberben Párizsban tartják az Angliával, Norvé­giával, Dániával és Írország­gal kibővített Közös Piac, az úgynevezett Tizek első csúcs- értekezletét. A protokoll sze­rint Franciaország köztár­sasági elnöké, Pompidou mint vendéglátó foglalja majd el az elnökkiszSksH. 'A valóság­ban persze;, az Összegyűlt kormányfők egyáltalában nem protokollértekezleten vesznek 'részt, hanem a nyu­gat-európai hatalmi harc csatáit vívják az új feltéte­lek között. Világosan kell látni ugyan­is, hogy Nagy-Britannia és társainak belépésével nem­csak Nyúgat-Európa gazda­sági integrációs problémái, hanem a hatalmi-politikai, sőt a katonai egyensúly kér­dései is új fényben jelennek meg. Kiindulópontként minde­nekelőtt annak az országnak a hatalmi törekvéseit kell megvizsgálnunk, amelynek belépése a változásokat elő­idézi. Ez az ország: Nagy- Britannia. Tévedés lenne azt hinni, hogy az angolok (pon­tosabban az angol uralkodó osztály alapvető érdekeit ki­fejező tory-kormány) szá­mára csakis gazdasági okok diktálták a Közös Piachoz való csatlakozás szívós kö­vetelését.' Szerepet játszottak ebben rendkívül fontos ha­talompolitikai okok is! Az angolok ugyanis gon­dosan felmérték azt a nyu­gat-európai politikai-hatalmi helyzeteit, amely a Közös Piac létrejötte óta kialakult. Figyelembe vették, hogy en­nek két jellemvonása volt eddig. Az egyik: Nyugat­Németország „gazdasági óri­ás és politikai törpe” volt. Más szavakkal kifejezve: az NSZK ugyan a Közös Piac vezető gazdasági hatalma, a nyugat-éurőpa’ integráción belül azonban nem tudott egyértelműen vezető szerep­re szert tenni, miután a má­sodik világháború következ­ményeképpen katonai-politi­kai értelemben nem teljes jogú nagyhatalom. A máso­dik jelleinyonás: Franciaor­szág, amfelv gazdaságilag jó­val gyengébb, messzemenő­en kihasználta azt a tényt, hogy a Hatok háza táján az egyetlen olyan hatalom volt, amely állandó tagja a Biz­1973. április 36., szerda Hárman a pályán tonsági Tanácsnak, s amely­nek ha még oly korlátozott mértékben is, de saját atom- ütőereje van. Az angol uralkodó osztály természetesen világosan lát­ja, hogy a nyugatnémet gaz­dasági és a francia politikai hatalomnak ez a hullámzó és ingadozó egyensúlya kivá­ló hatalompolitikai lehetősé­geket biztosít London szá­mára. Ha Anglia nem „ug­rik át” Európába, akkor óha­tatlanul egyre jobban az Egyesült Államokhoz csapó­dik és önálló hatalmi szere­pe fokozatosan elenyészik. A Közös Piachoz való csatlakozás ezzel szemben módot nyújt arra, hogy Nagy-Britannia sok szem­pontból vezető szerepre te­gyen szert Nyugat-Európá- ban. Ennek gazdasági alapja az, hogy jóval hatásosabban mérheti össze termelési ka­pacitását az NSZK-val, mint Franciaország. Egyes terüle­teken pedig — mint a tech­nológiai kutatások színvona­la, a nemzetközi bankrend­szerben játszott szerep stb. — kifejezetten fölényben van. Politikailag és katonai­lag pedig határozott előny­ben van Franciaország fe­lett. Éppen úgy állandó tag­ja a Biztonsági Tanácsnak, atomütőereje azonban min­den jel szerint nagyobb sza­bású mint a franciáké, s emellett a korábbi megálla­podások értelmében a nyu­gat-európai országok közül egyedül birtokosa bizonyos amerikai atomtitkoknak. Adva vannak tehát a Nyu- gat-Európa feletti angol he­gemónia alapfeltételei. A gyakorlatban ez alighanem azt fogja jelenteni, hogy Lon­don afféle „döntőbírói sze­repre” számít. Ügynevezett „mozgó egyensúlypolitikát” szeretne kidolgozni. Ennek során az egyes vitás gazda­sági, politikai és katonai kéiv désekben aszerint áll majd Franciaország, illetve az NSZK oldalára, hogy melyik változat felel meg Anglia hatalmi érdekeinek. Ez lenne hát az angol uralkodó osztály alapvető hatalmi elképzelése. S mint láttuk, vannak is bizonyos esélyei a megvalósulásra. Ami Nyugat-Németorszá- got illeti, pillanatnyilag a legközvetlenebb összefüggés az, hogy Brandt kormánya­Kissinger Moszkvában járt Moszkvában nyilvánosság­ra hozták az alábbi közle­ményt: „Dr. Henry Kissinger, az Egyesült Államok elnökének nemzetbiztonsági főtanács­adója ez év április 20-tól 24-ig Moszkvában tartózko­dott. Moszkvai tartózkodása idején megbeszélést folyta­tott L. I. Brezsnyewel, az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkárával, és A. A. Gromikóval, a Szovjetunió külügyminiszterével. A meg­beszélések során —, amelye­ket Nixon elnök és a szovjet ■vezetők ez év májusában sorra kerülő tárgyalásai elő­készítésének keretében foly­tattak — érintették a kétol­dalú kapcsolatok kérdéseit, valamint a fontos nemzetkö­Kedd hajnalban — magyar idő szerint 3.15 órakor — az Apollo 16. legénysége két és fél percre begyújtotta a Cas­per anya űrhajó főhajtómű­vét, hogy kikerüljön a Hold vonzásából és meginduljon a Föld felé. A manőverre a Hold túlsó oldalán került sor, s a földi irányító köz­----------------------------------------------------, n ak sikerül-e ratifikálhatnia az úgynevezett „keleti szer­ződéseket”. Amennyiben ez sikerül, akkor — az általá­nos európai és világhelyzetet érintő pozitív hatásán túl­menően — feltétlenül meg­erősödik az NSZK politikai súlya. A szerződések ratifi­kálása ugyanis az. eddigiek­nél sokkalta inkább módot nyújtana az NSZK-hák ár­ra, hogy fontos politikai kér­désekben közvetlen érintke­zést találjon a Szovjetunió­val és a kelet-európai orszá­gokkal. Ami Franciaországot ille­ti, ott a hatalmi ellenlépé­sek fő megjelenési formája a meglepetésszerűen beje­lentett Pompidou-féle nép­szavazás lett volna a Közös Piacról. Belpolitikai és tak­tikai tényezőkön túlmenő­en Pompidout elsősorban az vezette a népszavazás meg­hirdetésére, hogy Angliában rendkívül erős a Közös Pi­achoz való csatlakozás el­lenzéke. Ilyen körülmények között: ha egy népszavazás­sal a jelenlegi francia re­zsim demonstrálni tudja, hogy nagyszabású többséget sorakoztat fel a Közös Piac kibővítésének gondolata mö­gé — az mindenképpen erő­sítené Franciaország hatalmi helyzetét. Egy még mindig nem teljes jogú nagyhata­lomként szereplő NSZK és egy hatalmi tervekkel ren­delkező, de mélyen megosz­tott Anglia oldalán Francia- ország ismét úgy szerepelne, mint a Közös Piac vezető politikai hatalma. S a továb­biakban ennek megfelelően léphetne fel. az amerikaiak­kal folytatandó igen kemény gazdasági-pénzügyi tárgya­lásokon' Mint a népszavazás eredményeiből kiderült, Pom­pidou számításai nem váltak be. A z eddigi francia—nyu- gatnémet „balansz” helyett tehát a Közös Piacon kialakuló új hatalmi harcot, elsősorban a belépő Anglia hegemón-törekvései, másfe­lől az NSZK és főként Fran­ciaország ellenlépései fém­jelzik. A küzdelem persze még ki sem bontakozott, hiá­bavaló kísérlet lenne tehát az esélyek latolgatása. Any- nyi bizonyos, hogy most már hárman játszanak a pályán,' ami azt jelenti, hogy az an­gol—NSZK—francia három­szögben a kapcsolatok az ed­diginél bonyolultabbakká válnak és az összes résztve­vők számára több lehetőség adódik a manőverezésre, mint eddig. f&í—e.) Viharos volt a nyugatné­met belpolitika hét eleji napja. Az ellenzéki CDU— CSU parlamenti frakciója — a bonni parlament fennál­lása során első ízben —, úgynevezett „konstruktív” bizalmatlansági indítványt nyújtott be a Brandt-kormány ellen, nemcsak a kancellár elmozdítását, hanem Rainer Barzel kereszténydemokrata pártvezér egyidejű kormány­fővé választását javasolva. Ami a koalícióra neheze­dő, legsúlyosabbnak látszó fenyegetést, Helms szabad- demokrata képviselő pártüté­sét illeti — ezáltal csökkent minimálisra az SPD—FDP többsége a parlamentben —, bizonyos fejlemények arra vallanak, hogy Wilhelm Helms nem fogja a CDU— CSU parlamenti táborát erő­síteni. A képviselő sem a pártjából való kilépésre nem adott bővebb magyarázatot, sem olyan értelmű bejelen­pontban nagy izgalommal várták, vajon kielégítően működik-e az elmúlt napok­ban sok problémát okozott fedélzeti irányítóberendezés. Mintegy tízperces várakozás után az űrhajó feltűnt a te­levízió képernyőjén és Young parancsnok jelentette, hogy az „elszakadás” sikerült. Nem ment minden simán az Orion leszálló egység le­választásakor. A három űrha­jós elfelejtett bekapcsolni egy áramkört, amely automa­tikus kormányzásra állította volna az Oriont és lehetővé tette volna, hogy az közvet­lenül becsapódjék a Hold fel­színére. Ezt megelőzően a Casper fedélzetéről egy miniholdat > bocsátottak Hold körüli pá­lyára. A mesterséges hold to­vábbi tudományos méréseket végez földünk útitársával kapcsolatban. ' Az Apollo 16. további prog­ram k élén a harmadik űrh... s, Thomas Mattingly űrsétája szerepelt, amelyre kedden az esti órákban ke­rült sor. Az előre megadott tervek szerint a Casper csütörtökön 20.44-kor éri el a Csendes­óceán déli vizeit, mintegy 270 kilométerre délkeletre a Karácsony-szigetektől. 120. SALTü’és A szovjet és az amerikai küldöttség kedden délelőtt rövid, mindössze 30 perces plenáris ülést tartott a hel­sinki szovjet nagykövetségen a hadászati fegyverek korlá­tozásáról, a konferencia ame­rikai forrásai a SALT-tár- gyaiások 120. ülését is ko­molynak és tárgyszerűnek nevezték. A következő ülés­re pénteken kerül sor az amerikai nagykövetségen. Keddén reggel helyszíni sajtótájékoztatót rendezett Haiphongban az amerikai háborús bűntetteket kivizs­gáló vietnami bizottság. A bizottság haiphongi képvise­lői a bombázások minden helyszínét részletesen bemu­tatták. A helyszíni szemlé­ken résztvett közel száz vi­etnami és külföldi tudósí­tónak. A szemle során nagyon sok szemtanú és a megölt embe­rek > több hozzátartozója mondta el az április 16-i vé­res vasárnap történetét. Nguyen Lung, a városköz­pontban levő „vietnami— csehszlovák barátság kórház” igazgatója elmondotta pél­dául, hogy a kórház a bom­bázások első pillanatától kezdve a sebesültek ellátá­sával foglalkozott. A délelőt­ti bombázás idején éppen Nguyen Thi Dán 12 éves kis­lány gégeoperációját készí­tették elő — az éjszakai bőm. bázás idején sérült meg —, amikor bomba csapott a mű­tőbe. Az operációra előkészí­tett kislány meghalt, egy ápolónő súlyosan megsérült, a műtő és a környező helyi­ségek tönkrementek. Bemutatták a sajtó képvi­selőinek a Haiphongtól mint­egy 10 km-re levő, 1100 la­kosú Phuc Loc falut, ahol az éjszakai bombázás alkalmá­val B—52-esek bombáitól 63 ember halt meg, 61 sebesült meg. Mintegy százan káro­sodtak a légnyomás követ­keztében. A szemle után megtartott sajtókonferencián Hoang Thao, a haiphongi vizsgáló bizottság elnöke , közölte, hogy a bombázások következ­tében a városban 245 ember vesztette életét, s 513 sebesült meg. lev y Hi •1JJ J t JjHj ELRABOLTÁK AZ URUGUAYI KÉPVISELÖHÁZ ELNÖKÉT Montevideo: A Tupamaro szervezet gerillái elrabolták otthonából Hector Guiterrez Ruizt, az uruguayi képviselőház elnö­két. Wilson Ferreire Alduente, az elrabolt politikus pártjá­nak vezetője levelet kapott barátjától, amelybe^ az köz­li, hogy Várhatóan két napig lesz a gerillák foglya. Parlamenti források sze­rint három fegyveres fiatal tört rá Guiterrezre és kény­szerítette a levél megírására, majd betuszkolta saját kocsi­jába és ismeretlen helyre tá­vozott. Feltételezések szerint a ge­rillák szembesíteni akarják a parlamenti elnököt egy, még februárban elrabolt rendőr­tiszttel aki — a gerillák tíz napja kiadott nyilatkozata Különleges autós rekord £ akrobatikus autóversenyző, különleges rekord fsláVMárz határozta el magát, öt napig éjjel-nappal vezeti rató; megállás nélkül Marseilles körül. A kénen- a ró'1 dk-* kedvű autós a változatosság kedvéért lábbal ku. .aá.iy. szerint — beszámolt egy ge­rillaellenes rendőrségi „ha­lálbrigád” létezéséről. (Reu­ter, AP) RENDÖRGYILK OSSÁG AZ ÖRSZOBA ELŐTT Mexikóváros: Acapulco közelében öt fegyveres támadt egy rend­őrségi autóra, megölte a benn ülő egyik rendőrt és megsebesített két másikat. Az őrszoba előtt lejátszódott támadás résztvevői — a rendőrség feltételezése sze­rint — egy helyi gerillaszer­vezet tagjai voltak. (Reuter) ROBBANÁS A TÁNCÜNNEPÉLYEN Manita: Ismeretlen tettesek kézi­gránátot dobtak a táncoló tömeg közé a Fülöp-szigeti Cabugaóban rendezett fies­tan. Az első jelentések sze­rint legalább tizenheten vesztették életüket és közel százan — köztük a tarto­mány kormányzója — meg­sebesültek. (AP, Reuter) FÖLDRENGÉS, ÁLDOZATOKKAL Tajpej: Üjabb jelentések szerint négy halálos és tizenegy se­besült áldozata > van annak a földrengésnek, amely hét­főn rázta meg a Tajpejtől mintegy szánhatván kilomé­terrel délkeletre fekvő Hus­iién városát. (UPI) A ZSAROLÓK KÉTMILLIÓ DOLLÁRT KÉRNEK 4 'Las Vegas: Mintegy két tucat Les Ve- gas-i kaszinó- és hoteltulaj­donos kapott géppel írott le­velet, amelyben kétmillió dollár kifizetésére szólítják fel őket, ellenkező esetben felrobbantják az általuk ve­zetett intézményt. A fizeté­si feltételekről a zsarolóle­vél hallgat, így feltételez­hető, hogy s'. ismét je­lentkeznek {íj Pi» zi problémákat”. Föld felé tart az Apollo 16.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents