Népújság, 1972. április (23. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-25 / 96. szám
sjMi mindig a szabadban dolgozunk...* Az olajbányász f Az erős, kérges kéz nem könnyű életet jelez. A napbarnított arc redőit kemény munkával eltöltött évek gyarapították. Bán Józsefet a szakmában eltöltött hosszú idő, a sok tapasztalat révén már főfúrómesterré nevezték ki a Nagyalföldi Kőolaj - és Földgáztermelő Vállalat egri. üzeménél, de annakidején ő is a legalsó poszton kezdte el munkáját. — 1951. december ll-én lettem olajbányász. Hogyan emlékszem még ilyen pontosan a dátumra? Sehogy sem akartak felvenni, semmilyen munkára. Én földműves voltam, de szabadulni akartam a földtől. Így kerültem aztán segédkulcsosnak nagy könyörgésre ame- Kőkeresztesi olajosokhoz. _ A segédkulcsos az , a l egutolsó helyet jelenti egy >„partiban”. Egy parti meg a kút körül dolgozó négy ember munkája. Van a fúró- mester, a kapcsolós, a kulcsos és a segéd; a segéd, aki hordja a csöveket, kézre adja, tisztogatja a szerszámokat. Ez voltam én. Az ötvenes évek végén aztán az Eger környéki olajmezőkre — végleges munkahelyére — került. Jó munkája alapján fúrómesteri tisztet bíztak rá. Akkor még nem kellett különféle bonyolult eljárásokat alkalmazni, a kutakból bőségesen ömlött a föld folyékony kincse. — Az biztos, hogy akkor Kiég más volt a helyzet; mi például egy traktorosbódéban laktunk, amit nemigen lehetett fűteni. A ruhákat eleinte mi magunk mostuk gazolinban. Látott már olyan igazi olajos, szurkos, iszap- tói átitatott munkaruhát? Szóval, a gazolintól meg volt néhány mérgezés, így aztán azt is be kellett szüntetni. A Patyolat ilyen ruhát nem fogad el, ezért jelentett sokat, amikor itt, a központban egy mosodát nyitottak. — Ha nehézségi fokuk révén rangsorolná a szakmákat, a sajátja hányadik lenne a sorban? — Hát én még nem próbáltam másutt, én csak ezt ismerem. Biztosan vannak máshol is nehézségek, de ha megszokja az ember a fortélyokat, a fogásokat, ha mindig azon töri a fejét, hogyan lehetne jobban csinálni, akkor megszereti előbb-utóbb a nehéz munkát is. Mi itt mindig a szabadban dolgozunk; télen a hidegben bármennyire is felöltözik az ember. csak átjárja a csontjait a fagy, nyáron meg szinte sütnek az olajos, forró csövek. A mi munkánk ezzel jár. Azelőtt időre adtak védőruhát, most már elértük, hogy amint szétszakad valami, azt már cseréljük is. — Az én beosztásom már tulajdonképpen vezető, mert a munka megszervezése a feladatom. A kútjavítóknál egy csomó embert kell eligazítanom. Nekem nincsen iskolám, nem az oklevél miatt kerültem ide, de nem is amiatt, hogy valaki szólt volna az érdekemben. Annak idején a Bányaműszaki Felügyelőség hozzájárulása kellett a kinevezésemhez, mert ezen a poszton azért szerencsére már mindenütt technikusok vannak. Sőt, azt is el tudom mondani, hogy a kezdő mérnökök először az én irányításom alatt ismerkednek a munkával. így aztán egy egész sor olyan főnököm van, aki azelőtt a beosztottam volt. — Nem gondolt-e valamilyen iskola elvégzésére? — Azelőtt elég sok nehézséggel járt volna, hogy a nagykanizsai technikumba Május 5. és 13. között európai biztonsági hetet rendez az Országos Békeüanács — közölte Sebestyén N átadómé főtitkár. Fővárosi és vMSa események sorozata ad tartalmat a hétnek, amelyet a béke- mozgalommal együtt az európai biztonság és együttműködés magyar nemzeti bizottsága, a helyi népfront- bizottságok, társadalmi ésiö- megszer vezeték készítenek élő és bonyolítanak: te. Az Országház vadásstermében lesz az európai hét ünnepélyes megnyitója, s itt — mint a hét többi eseményén is — részt vesznek a Békevilágtanács képviseletéiben érkező vendégek, valamint más testvérmozgalmafotól meghívott — séwvjet, NDK- beli, finn, belga, francia, olasz és NSZK-beli — delegációk. Elsősorban aat szolgálja majd a biztonsági hét, hogy országszerte megismerje a közvélemény azokat az erőfeszítéseket, konkrét lépéseket, amelyeket pártunk és kormányunk, a nemzetközi és a magyar- békemazgalom járhassak. Most már 51 éves vagyok, nem firtatják, hogy tovább tanulok-e, hiszen négy év múlva már elérem a nyugdíjkorhatárt. Én mindenképpen elismerem a nagyobb szakképzettséget, hiszen most már itt is magas fokú tudományos szinten vizsgálják az olaj kitermelés új eljárásait, de nekem már csak az önképzés lehetősége maradt. — Nem könnyű bánni az emberekkel. Amikor utasítást adok, mindig arra gondolok, vajon én végre tudnám-e hajtani. De aztán meg is kövételem a pontos munkát. Most jött hozzánk egy új ember, akinek azelőtt egészen más volt a foglalkozása. Azt kérdeztem tőle; itt akar-e maradni, mert akkor szívesen segítünk, de ha nem, akkor ne is foglalkozzunk egymással. Ennek a szakmának is meg kell adni a becsületét... tesz földrészünk békéje és biztonságos holnapja érdekében. Gyűlésékein, Ikerek- asztal-besaágetóséken és a kollektív véleménycsere megannyi más formájában szó esik ma jd az európai népeik június elején Brüsszelben összeülő közgyűlésének küldetéséről, arról, hogy milyen témák kerülnék majd a közgyűlés napirendjére, s a Brüsszelbe utazó magyar delegáció milyen érdemi javaslatokkal segítse majd a földrész népi tanácskozásának határozataát, állásfoglalása ,k.ja igfcrtágáitj „Helsinki és Budapest az európai biztonságért” címmel fotókiállítás nyílik majd a Hazafias Népfront Belgrad Kakparti székiházában, nagygyűléseket tartanak több megyében, egyetemi oktatók és hallgatók kerékasztal-beszélgetésére, politikai vitáira kerül sor Budapesten kívül Szegeden, Pécsett és Debrecenben. A biztonsági hét különféle rendezvényein megemlékeznek majd. a fasizmus fölött aratott győzelem 27. évfordulójáról, a május 9-i győzelem napjáról. (hekeli) Május 5 : európai biztonsági hét Sebestyén Nóndorné főtitkár nyilatkozata Népfront története II. Függetlenséget, szabadságot, demobráciát! működéssel kölcsönösen erőA II. világháború kitörése után Magyarországot reakciós urai újabb és újabb szá- lakkat kötötték a vesztébe rohanó Németországhoz. A haladó világ, mindenekelőtt a Szovjetunió figyelmeztetéseinek fittyet hányó horthysta Magyarország először Jugoszlávia megtámadásával, majd a Szovjetunió elleni agresszióval bizonyította, hogy képtelen a magyar nép érdekében cselekedni. • A kommunisták jól látták, hogy e háborúval nemcsak a reakció, hanem a nemzet ís elpusztulhat. Mindent félretéve tehát, az egész nemzet, minden, a Hitler melletti háborút elutasító magyar összefogására szükség van. A Kommunisták Magyarországi Pártja felhívással fordult a nemzethez, szorgalmazva „az ország szabadságának a megvédése érdekében minden németellenes és haladó politikai erővel való együttműködést”. Hangsúlyozza a felhívás, hogy „az azonos célért felsorakozó erőknek az ország fennállását fenyegető veszély közelségében, nem szabad egymást felemészteniük, hanem cgyüttsíteniük kell egymást”. ANTIFASISZTA NEMZETI EGYSÉG A harmincas évek végén elültetett és ha lassan is, de gyökeret vert népfrontgondolat megerősítését, egyben —1 tanulságait felhasználva — további kiszélesítését szorgalmazták a kommunisták. Jól látták hogy e tragikus időszakban nem elég csak a demokratikus erők számbavétele, egy második kiadású Márciusi Front megteremtése, hanem az összes Hitler-elle- nes erőket tömörítő Nemzeti Harci Frontra vagy közismertebb nevén Függetlenségi Frontra van szükség. Adódhatnak az ország életében olyan válságok — írták a kommunisták —, amelyeknek elhárítására „egész széles — mondjuk ki a szót — nemzeti összefogásra van szükség”. Mégpedig olyanra, amilyen az 1848-as szabadságharcban bontakozott ki, amikor „a nép egyszerre harcolt a haza ezeréves földjéért, a sajátjáért, a jobbágytelkének biztosításáért”. Ennek programját a KMF egse mondatban' Független, szabad, demokratikus Magyar- országért! — jelszóban sűrítette. Minden kommunistát és a népfront célkitűzéseinek korábban már megnyert hazafit a kommunista párt e feladat valóra váltásának szolgálatába állított. A börtönök, internáló táborok és akasztófák árnyékában is szinte ember- feletti energiával láttak hozzá a feladatok megoldásához. Lehetetlennek tűnő helyzetekben, sok esetben az osztályharc túlsó partján állókkal közvetlenül vagy közvetve vitázva érték el, hogy az 1941 nyarán még kevesek által képviselt gondolat az egész ország németellenes közvéleményét lassan átalakító és a nemzeti összefogást országos üggyé formáló erővé váljon. Még az e problematikával foglalkozó kutatók számára is szinte rejtély, hogyan vált lehetővé 1941 nyarán, hogy a kommunisták által zászlót bontott nemzeti összefogás politikája hónapokon keresztül a baloldali és németellenes polgári lapok hasábjain, ha „víragnj?eten;; ts, közEled a vásárváros Alig több mint három hét múlva nyílik a Budapesti Nemzetközi Vásár. A ligeti vásárváros pavilonjai között nagy sürgés-forgás, érkeznek a kiállításra szánt tárgyak, felújítják a pavilonokat, építik az új dekorációkat. Előregyártóit betonelemekből készül a Beton- és Vasbeton Ipari Művek új bemutató háza, megkezdték az olasz pavilon tető részének felújítását, elkészült az Alumínium Alkalmazástechnikai Központ szendvics panelből épült vűoendháza, hozzáláttak az alumíniumipari pavilon különleges kiállító hengereinek készítéséhez is. Képünkön: asztalosok készítik az alumíniumipari pavilon különleges kiállítási hengereit. (MTI Foto — Bara István) Tájkutató állomás az egri borvidéken repel az egri és az Eger körA Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tudománypolitikai irányelveit figyelembe véve, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium március 1-én a Szőlészeti és Borászati Intézet egri telepét, régi hiányt pótló tájkutató állomássá bővitette. Ezzel államunk jelentősen hozzájárult megyénk szőlészetének és borászatának tudományos igényű továbbfejlesztésé, hez. Tulajdonképpen nem új intézet megalakulásáról van szó. Egerben több mint két évtizede működik a szőlészeti s borászati kísérleti telep, amelynek korábbi feladata és felszereltsége azonban az országos szőlészeti és borászati ikutatás céljainak volt alárendelve. Ilyen minőségben tehát nem képviselhette megfelelően a nagy múltú egri és mátraalji borvidék tudományos kérdéseit. A kísérleti telep munkatársai azonban az elmúlt tíz évben mégis úttörő jelentőségű munkát vállaltak a két Heves megyei történelmi borvidéken a szőlőrekonstrukció megvalósításában. Elsősorban, agitáló szakmai tanácsadással, amely felölelte a talaj -eldkéstítest, a szőlőfajták megválasztását, a helyes művelési módok kialakítását a növényvédelmet, a szerves és műtrágyázást. Jelentős eredményeket könyvelhet el a kísérleti telep kutatógárdája a szőlőnemesítés — különösen a korai érésű bőtermő fehér és vörös bort adó fajtajelölték előállításában, továbbá a direkt termő szőlő lecserélésére szolgáló új fajták nemesítésében is. Elismerésre méltó az is, hogy mint bemutató gazdaság, az egri telep széles körű szakmai propagandát és szaktanácsadó tevékenységet fejt ki, a nemzetközi kapcsolatok révén pedig méltán öregbíti az egri borvidék szakmai tekintélyét és elismerését. A kísérleti telep tájkutató állomássá fejlesztése jelentős mérföldkövet jelent —, ahol a következő években Molnár János igazgató irányításával a szőlőnemesítés és -termesztés, a szőlőfeldolgozás és borkezelés korszerű módjait dolgozzák ki. Emellett kiemelt feladatként saenyéki táj szőlészetének és borászatának tudományos igényű vizsgálata. Tudatosítják az új eredményeket Az egri borvidéken _a második és a harmadik ötéves tervben a nagyarányú rekonstrukcióval új, nagyüzemi szőlőültetvényeket telepítettek. Ezek a szőlőültetvények nemcsak mennyiségi, hanem minőségi szempontból is különböznek a hagyományos telepítésektől, a művelési és termesztési módszerektől. A nagyüzemi, magasművelésű szőlők már nem viselik el a hagyományos talajerő-visszapótlást és a met-, szést, tehát új módszerekre van szükség. A gyakorlati szőlészek és borászok igénylik a tudomány újabb eredményeinek felhasználását Ebben segít a jövőben a tájkutató állomás, amely keresi, kutatja és tudatosítja azor kát az eljárásokat, amelyek jelentősen emelhetik a terméseredményeket, s ezáltal még eredményesebbé válhat a gazdálkodás. Talaj- és levélvizsgálatok A tájikutató állomás az egri borvidék nagyüzemi szőlőkultúráinak továbbfejlesztésére legfontosabb feladatként jelölte meg a megbízható és gyakorlatban is hasznosítható talaj- és szőlőlevél- vizsgálatokat. A cél az, hogy meghatározott adatok alapján a történelmi borvidék szőlős gazdaságai „recepteket” kapjanak a tápanyag-utánpótlás célszerű és gazdaságos mód-, jairól, a metszési és művelési módekríS További célkitűzés az is, hogy az állomás irányításával, az egri tájon olyan újabb szőlőfajtákat is elterjesszenek, amelyek rövidesen állami elismerésre kerülnek és a minőségi bortermelést elősegítik. Várható, hogy 1975. végéig a megyeszékhelyen, a Város határában levő Kőlyuk-tetőn felépül a Szőlészeti és Borászati Tájkutató Állomás új központja. Ott lehetőség nyílik arra, hogy az oltvány- vizsgálattól egészen a különböző borok „palacéréséig” a legkorszerűbb módszerekkel elemezzék majd e táj speciális szőlő-; (és borgazdaság kérdéseit, Sieattjs« Karoly pont! problémaként szerepeljen. A nemzeti összefogás olyan alapvető problémáin, mint a munkás-paraszt szövetség, a népi, nemzeti egység, vitatkoztak a kommunista, szociáldemokrata, polgári újságírók, népi írók, olyan közéleti személyiségek, mint Szekfű Gyula, Bajcsy-Zsilinszky Endre. 1941 nyarán, s az ezt követő években helyet és teret adott a nemzeti összefogás gondolatának: a Népszava, a Magyar Nemzet, a Szabad Szó, a Független Magyarország, a Pesti Napló, Az Est, a Magyarország, az Újság', a Kis Újság, az Esti Kurír, A Mai Nap és természetesen a kommunisták illegális központi lapja, a Szabad Nép. Ezzel a programmal a németellenes polgári erők nem tudták hasonlóan konstruktív programot szembeállítani, így egy részük kénytelen-kelletlen tudomásul vette, de nem támogatta. Viszont később egyre többen akadtak, akik nemcsak szimpatizáltak vele, hanem megvalósításáért hajlandók is voltak a kommunisták és az antifasiszták oldalán küzdeni. AZ EGYETÉRTÉST TETT KÖVESSE 1941 őszén a kommunisták szorgalmazására már mind többen sürgették, boi&i ag,,cl-----------------------------------------m életi vitát gyakorlati kérdések felé tereljék”. Sürget ték a „mi oldalunkon jelentkező erők tömörítését” és „egy új politikai front megalakulását”. 1941. október 6-i, november 1-i antifasiszta tüntetés, a különböző antifasiszta kul- túrmegmozdulások nyomán ezrek és ezrek értették meg a József Attilától „kölcsönzött” verssorok időszerűségét és lényegét; Ad) emberséget az embernek Adj magyarságot a magyarnak Hogy mi ne legyünk német gyarmat. 1941 végén a Népszava híres karácsonyi számában Bajcsy-Zsilinszky is a kommunistákkal együtt vallja, hogy a „magyar sors olyan fordulat elé érkezett”, amikor Kossuth Lajos 1848 örökségeként vállalni kell a harcot, „bármennyire is bizonytalan annak kimenetele, de nem hozhat végleges bukást egy nagylelkű és bátor nemzet számára, ha minden erejével kiáll nála sokszorta hatalmasabb erőkkel szemben is, egy évezredes nagy nemzeti küldetésért és az emberi szabadságért.1! Dr. Pintér István Követtaäzik: A Magyar Történelmi Emlékbifetteaf
