Népújság, 1972. április (23. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-16 / 89. szám
GAZDAG EMBER KERESTETIK H tanácsokon, az építőkön, a beruházókon, a tervezőkön a sor... Gazdag embert kerestem Boconádon, a falu leggazdagabb emberét. Először a tanács elnökét és a titkárát kérdeztem: — Ki a falu leggazdagabb embere? Az elnök és a titkár kérdően egymásra nézett, majd hosszú csend következett. Az elnök szólt először: — Hogy érti ezt az elv- társ? — Pontosan úgy, ahogyan mondom: ki a falu leggazdagabb embere? — A leggazdagabb?... Na, nézzük csak ... Csend. — Tudja milyen nehéz kérdés ez!? Ha harminc évvel ezelőtt jön ezzel, altkor még gyerekfejjel is egyből válaszolok rá. Csak odabökök a kastély felé és már mondom is: a Gosztonyiak. Ezer holdon gazdálkodnak, ennyi földje senkinek nincs a faluban. Még egy évtizeddel ezelőtt is könnyen válaszoltam volna a kérdésre. De mit mondjak most? És különben is, mit jelent ma a gazdagság? Az elvtárs szerint ma ki a gazdag ember? — Azért jöttem ide, hogy ezt is megtudjam. — Nagyön nehéz válaszolni. Nézze csak, van olyan ember, aki gazdagnak látszik, de tulajdonképpen nem az, ugyanakkor van, aki valójában gazdag, csak nem mutatja. Aztán van olyan ember is, aki tele van pénzzel, de nem látja hasznát, ; mert nem tudja felélni. Ki { hát akkor a gazdag ember? A pénz nem mérvadó I A titkár veszi át a szót: | —Szerintem ma az a gazdag ember, aki jól él, jól öl- 1 tözködik, van háza, kocsija ' és a lakáskultúrája is megjelelő, És persze van pénze is. Hogy kinek mennyi van, t azt nem lehet tudni. Az i biztos, hogy sok pénz van a I faluban. A zárszámadás előtt 1 hatmillió volt a takarékban. ü Az elnök: { — Tudja manapság kik a 1 gazdagok? A fiatalok, akik I két-három évvel ezelőtt nő- [ sültek, s már szép házuk van, [ kocsijuk és jó fizetésük is. f — De ki a leggaz- idaga bb ? J A két tanácsvezető taktikát ! változtat. Segítséget hívnak, | két fiatal nőt, akik adrni- | nisztrátorok a tanácsnál. Azt j mondják, a nők jobban tud- j ják az ilyesmiket. ! Jegyezgetek, ők négyen vitáznak. Először arról, hogy kit nevezhetünk ma gazdag embernek. S — A kocsi nem mérvadó. Sok embernek van már. És ; nem mindig az igény diktál, I inkább az, hogy nem akar ; temaradni a többiektől... » — Nem a vagyon és nem ’ a pénz számít, az a fontos, hogy élni tudjon vele és ki is használja a gazdagság lehetőségeit. A kocsi arra való, hogy menjenek vele, orszá- \ got, világot látni... f '—Mi, fiatalok, azt tartjuk gazdag embernek, aki okosan fel is használja azt, amit keres. Tehát aki jól él, , aki élvezi is az életet... | — A kuporgató, maguknak I iélő embereket, bármilyen sok ! pénzük, vagyonuk is van, én ! item tartom gazdagnak ... ( Az elnök közbeszól: f — Az egyik tsz-tagtól elloptak Ötezer forintot és még csak észre sem vette. Ö az igazi gazdag ember. De a leggazdagabb... ? Talán Keresztesi Gyula bácsi. Qjjí(WISBJ! , április ífe» vasárnap — Miért? — Régen is sokat dolgozott, s amellett takarékoskodott is. Szereti az állatokat, a háztájiban sertéshizlalással és szarvasmarha-tenyésztéssel foglalkozik. Szóval, jól megy neki, biztos, hogy sok pénze van. Igaz, cseppet sem néz ki gazdag embernek. Élénkül a vita. — Bizony nem. Igaz, hogy szorgalmas és sok pénzt ösz- szeszed, de nagyon kuporgató ember. Nem jár az sehová, hiába gazdag. — Ha már neveket akar az elvtárs, akkor én inkább Ignác bácsit említem, a boltvezetőt. Szép háza van, gépkocsija és jó jövedelme. Ők aztán mennek is a kocsival... — Szóba jöhet Zaratka József, a tsz állattenyésztési ag- ronómusa is. Még inkább Detrik Gyula, az ács. Most épített házat, olyan nincs is több a faluban. Megnéztem, csakugyan nincs. — Nekem jobb tippem van: Bessenyei János juhász. Kerék ezer munkaegysége volt az elmúlt évben, ezért 65 ezer forintot kapott. Plusz háztáji! — Én inkább Káli Józsefre szavazok. Ö kicsodát — Éjjeliőr a tsz-ben, a fia pedig pedagógus. Egy portán laknak, tele .vannak jószággal, most vett a fiának Wartburgot. . . . mindent rátesz a gyerekre Kérdezem az iskolaigazgatót is, de a válaszadást ő sem vállalja egyedül. Szerencsére együtt a tantestület. — Talán Fehér Márton, a volt tsz-elnök. Vagy Keresztesi Gyula. — Téves fogalom a gazdagság, manapság nincs ilyen. — Ma már a kevés pénzű ember is gazdagabb, különösen ha fel is tudja használni a jövedelmét. — Az az igazság, hogy a gyerekeken nem nagyon látszik, ki a gazdag: hiszen még a legszegényebbje is mindent rátesz a gyerekre. — Bár mondhatnám, hogy én vagyok a leggazdagabb. Sajnos nem — ezt egy pedagógusnő mondta. — Mondok én néhány nevet. Surányi Kálmán állat- gondozó a tsz-ben. Most vett a középiskolás fiának Zsigulit. Van házuk, a gyereknek magnó és minden, ami kell. És milyen szépen öltözködnek! Megemlítem a tsz-éjjeliőrt. Fia, a pedagógus is ott ül az asztalnál. Nem vállalja. — Akinek pedagógusfizetése van, az már eleve nem lehet gazdag. — Szerintem az a gazdag ember, aki boldogan él, s akinek szép családja van. Ismét egy ötlet: kérdezzük meg a gyerekeket. Jönnek sor ba. — Keresztesiéknek sok pénzük van. — A boltos. Autójuk van. — A doktor bácsi. Az sokat keres. — A volt tsz-elnök. — Juhász István állatgondozó. — Az ács, Detrik Gyula, A rögtönzött közvéleménykutatást az igazgató zárja — Tudja ki a falu leggazdagabb embere? A tsz-elnök. övé az egész határ, az egykori uradalom. Csak sóért járnak az üzletbe A tsz-irodán együtt az elnök, a főkönyvélőnő és a másik gazdágjelölt, az agro- nómus. Űj házát kívül-belül végigjártam: egy budai villanegyedben is megállná a helyét. Az elnök: — Ma az a gazdag ember a faluban, aki a tsz-ben és a háztájiban is szorgalmasan dolgozik és használja az eszét is. A leggazdagabbakat a dinnyések, a juhászok, a tehenészek, a borjúnevelők és a traktorosok között kell keresni. Meg a kertészetben. Volt olyan időszak, amikor •napi 250—300 forintot is megkerestek a paprikaszedők. Mondok még valamit: 1971-ben több mint ezer hízót értékesítettek a háztáji gazdaságok a termelőszövetkezet segítségévéi. Tessék kiszámolni: egy hízó ára két és fél ezer forint! A fiatalok, persze, már nem tartanak állatokat. Istálló helyett ők inkább garázst építenek. A főkönyvéLőnő: — Nagyon nehéz eldönteni, ki a gazdag ember. Ismerek én olyanokat is, akik tele vannak pénzzel, de csak sóért járnák az üzletbe. Spórolnak. De mire? Van egy mondás: annak adja az isten a sarkantyús csizmát, aki nem tudja összeverni. Az agronómus: — Az is előfordulhat, hogy az a legszegényebb, aki most épített szép új házat. Kiköltekezett, és nem maradt otthon semmije. Ismét megkérdezem: — Ki a falu leggazdagabb embere? — Nézze meg Berdó Ferenc traktoros házát! — Vagy a Laskovicsék portáját. Dolgozni kell! A kertészetben találkozom Laskovics Istvánnal. Vele van Fodor Sándor is: — A kocsi nem sokat számít. Én is vehetnék taxit, de lányom van, így hát minek... Laskovics István véleménye szerint: — Pénze sok embernek van. Aki egészséges és dolgozik, meg jószággal foglalkozik, az mindig tud pénzt csinálni. — Azt mondják, a Laskovics család gazdag embernek számít a faluban. — Nem panaszkodhatom. Legfeljebb a karomra, mert az gyakran fáj. Tíz évvel ezelőtt építettem a házat, kétszobás, a fürdőszoba felszerelésén most gondolkodom. A fiam vasesztergályos, Vison- tán dolgozik. Van motorja is. A lányom most végzi a nyolcadik általánost, gyors- és gépíró akar lenni. — Hogyan telik egy napja? — Hajnali négykor kelek. Ellátom a két szarvasmarhát, hat árakor már itt vagyok a tsz-ben, leápolom a két lovat, fél nyolckor pedig kezdjük a murk#, a tart ötig, Kortigj? 15 köbméter földet kell feles lerakni. Ettől fáj a karom. — Szórakozás? — Hát inkább csak odahaza. Televízió. Ilyen portán mint az enyém, vasárnap is van munka. Az állatok nem tartják az ünnepeket. Főleg anyakocával foglalkozom. Évente 30 kismalacot adókéi a piacon. Van egy háromhetes bikaborjúm is. Tizenöt éve foglalkozom állattenyésztéssel. Igaz, nem egyedül csinálom, sokat segít a feleségem is. Persze, ő is a tsz- ben dolgozik. — Gazdag embernek tartja magát? — Inkább olyan embernek, aki szereti és bírja is a munkát. 687 munkaegységem volt, 65 forintjával! S ehhez jön a háztáji. De dolgozni kell!... ★ Beszélgettem másokkal is, de egy idő után rájöttem, sietve be kell fejeznem ezt a ri portot. Még mielőtt felsorolják nekem a fél falvi... Markusz László Az elmúlt hónapokban a növendékállat-piacon csökkent az érdeklődés az üszőborjak irájit, emiatt a háztáji állattartók nem mindenhol tudták időben és rendben értékesíteni az állatokat. A MÉM intézkedett az állattartók, tenyésztők által kifogásolt helyzet rendezéséről : az állatforgalmi és húsipari vállalatok számára — meghatározott feltételek mellett — kötelezővé tette a felvásárlást. A vállalat a felkínált üszőborjakat kilónként 30 forintos egységáron vásárolják meg a kisüzemi állattartóktól, és ugyanilyen áron felnevelésre adják tovább az arra vállalkozó gazdaságoknak. Azokat az állatokat, amelyeket továbbtenyésztés- re alkalmatlannak minősítenek, vagy — fogadógazdaság hiányában — nem tudnak forgalmazni, hízó üszőként szerződik le a nagyüzemekkel. A vállalatok kötelezettséget vállalnak, hogy később a meghizlalt állatokat a mindenkori áron felvásárolják. A kisüzemi állattartók közül időközben sokan meggondolták az értékesítést; Nemcsak a célszerűség, hanem a feladatok is azt kívánják, követelik, hogy a lakásépítésben részt vevő szervek, vállalatok, intézmények kapcsolatában az eddiginél lényegesen összehangoltabb, hatékonyabb együttműködésre van szükség. Mert nem kisebb tétről van szó, mint 10 800 lakás megépítéséről, az ötéves megyei lakásfejlesztési program maradéktalan megvalósításáról. Ráadásul a rajt, a múlt esztendő sem úgy sikerült, ahogyan szerettük volna, hiszen az 1971-re tervezett lakásoknak csak egy része épült meg, nem sikerült tehát az éves programot teljesíteni. A szóban forgó vállalatok, intézmények közötti kapcsolat erősítésekor nem protokolláris találkozókra, nem elvtelen egyezségekre, engedményekre gondolunk, hanem olyan akásfejlesztési politikára, amely összhangban van a településrendezési tervekkel, az anyagi erőforrások reális felmérésére, jó és időben elkészült tervekre, korszerű technológiákra, gyors döntésekre, a különböző jóváhagyási, jogi és hatósági aktusok lerövidítésére. Az MSZMP Heves megyei Bizottsága által a közelmúltban Egerben szervezett kommunista lakásépítési aktíván az ötlet, a javaslat is elhangzott a tanácsok, a kivitelezők, a tervezők, a beszámukra a forgalmazó vállalatok egy másik lehetőséget is kínálnak. A háztáji gazdákkal helybeni tovább- tartásra kötnek szerződést, amelyben garantálják, hogy a növendékállatot 15—17 hónapos korban felülvizsgálják, és attól függően, hogy alkalmas-e tenyésztésre, vagy nem, vemhes üszőnevelési, vagy üszőhizlalási szerződést kötnek rá. A MÉM rendelkezése alapján minden olyan üszőre, amelyet a selejtezési bizottság alkalmasnak minősít a tenyésztésre, a vállalatoknak vemhes üszőnevelési szerződést kell kötniük. A szerződő felek megállapodnak abban, hogy ameny- nyiben a vállalatok a kéthónapos állatot később nem tudják átvenni, úgy a tenyésztő választhat: vagy megtartja az üszőt az érvényes rendelkezésben meghatározott kedvezmények mellett, vagy vágótehén-értékesítési szerződést köt azzal, hogy a forgalmazó vállalat — a szerződésben vállalt kötelezettségének meghiúsulása miatt — az állattartónak 5000 forint kártérítést ruházok kapcsolatának erft« sítésére „A lakásépítésben részt vevő szervek — hangsúlyozta a referátum — kössenek együttműködési szerződést a lakásépítéssel kapcsolatos feladatok összehangolására, egymás munkájának segítésére, s a szerződésben rögzített megállapodások valamennyi fél számára kötelező érvényűek legyenek.” Egy valóban korrekt, az érdekeket, a feladatokat, a követelményeket és a felelősséget is rögzítő szerződés számos vitát, pereskedést, „veszekedést” szüntetne meg, illetve zárna ki. A felszabadult időt, energiát pedig a munkára lehetne fordítani, koncentrálni. S bár az elmúlt évben a lakásépítésben részt vevő vállalatok kapcsolatában jelentős pozitív változások történtek, de mint az említett kommunista lakásépítési aktívaülésen is elhangzott: tovább kell szélesíteni, erősíteni, javítani, mélyíteni az együttműködést. Közös ügyről, közös feladatokról van szó, mindenképpen érdemes és mindenképpen szükséges a kollektív összefogás. A javaslatok, az ötletek már elhangzottak, a tanácsokon, az építőkön, a kivitelezőkön, a beruházókon, a tervezőkön tehát a sor... (k. j.) fizet. Amennyiben a tulajdonos mégis úgy dönt, hogy a szerződéssel lekötött tehenet megtartja, úgy az 5000 forintos kártérítés visszafizetésével egyidejűleg kérheti a szerződés felbontását. A legszigorúbb állategészségügyi feltételeknek is megfelelő üszőket kilónként 35 forintos áron az Országos Állattenyésztési Felügyelőség vásárolja fel; ezeket az állatokat a korszerű nagyüzemekben nevelik fel. Ezek a gazdaságok megfelelő anyagi támogatást is kérhetnek. Az 1968 előtt épített állattelepek felújítására borjú- férőhelyenként 4000 forint, növendéküsző-férőhelyen- ként pedig 2000 forint anyagi támogatást kaphatnak. Az Országos Gumiipari Vállalat Cordatic Gumigyára (Budapest, VIII., Kerepesi út 17. Keleti pályaudvar mellett) felvesz szakképzetlen 18. életévét betöltött t L t■ ' " * férfi es női dolgozókat Ipari tanulófelvételt hirdetünk kelmefestő—vegytisztító szakmában, 1972—73-as tanévre történő beiskolázással. Jelentkezés a vállalat központjában. Heves megyei Patyolat Vállalat. Eger, Tinódi u. 28. J eleu.ti.ezea május 15-ig. „Életet mentett a szívműszer”, írja az Esti Hírlap. Örömmel olvastuk egy kitűnő szakember életútját, aki huszonkét éve vesz részt gyógyító, életmentő gépek, műszerek készítésében, ki tudja már hányban. De legemlékezetesebb számára az. amikor három évet töltött egy sebészeti klinikán, hogy műszert szerkeszthessenek, mely műtétek alatt a beteg szívének remegését megszünteti. „Együtt dolgoztunk az orvosokkal, tökéletesítettük a gépet. A Deffiblirátor bevált” — írja a lap. Ma is ismernek az orvosok kitűnő műszert, mely a szívizom remegését képes megszüntetni. Bizonyára ebben is benne van a kitűnő szakember munkája, de ezt a készüléket D efibrillátor -nak nevezik... Megérdemli, hogy a nevét megjegyezzük, hiszen annyiszor menti meg a betegek életét. • • • „Egri siker Székesfehérvárott”, olvassuk örömmel a Népújságban. Az ezeréves Székesfehérvár a millenniumi ünnepségek keretében a szervezett magyar műemlékvédelem centenáriumát, századik évfordulóját is ünnepelte. Ez alkalommal került sor „az ifjúsági műemlékpályázatra beérkezett tanulmányok értékelésére. A KISZ kiemelt díját kapta Kellner Judit, az egri Gárdonyi Géza Színház tanulója „Az egri székesegyház” című tanulmányával” — írja a lap... Azt még nem tudni, hogy akar-e színésznő lenni a díjnyertes — akinek szívből gratulálunk —, mert még jelenleg az egri Gárdonyi Géz» giwuásium tanulója... ____________-I—_______- ... ÍPR. SZEMES) R endelkezés az üszőborjak felvásárlásáról
