Népújság, 1972. április (23. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-16 / 89. szám

GAZDAG EMBER KERESTETIK H tanácsokon, az építőkön, a beruházókon, a tervezőkön a sor... Gazdag embert kerestem Boconádon, a falu leggazda­gabb emberét. Először a ta­nács elnökét és a titkárát kérdeztem: — Ki a falu leggazdagabb embere? Az elnök és a titkár kér­dően egymásra nézett, majd hosszú csend következett. Az elnök szólt először: — Hogy érti ezt az elv- társ? — Pontosan úgy, ahogyan mondom: ki a falu leggaz­dagabb embere? — A leggazdagabb?... Na, nézzük csak ... Csend. — Tudja milyen nehéz kérdés ez!? Ha harminc év­vel ezelőtt jön ezzel, altkor még gyerekfejjel is egyből válaszolok rá. Csak odabökök a kastély felé és már mon­dom is: a Gosztonyiak. Ezer holdon gazdálkodnak, ennyi földje senkinek nincs a fa­luban. Még egy évtizeddel ezelőtt is könnyen válaszol­tam volna a kérdésre. De mit mondjak most? És kü­lönben is, mit jelent ma a gazdagság? Az elvtárs sze­rint ma ki a gazdag ember? — Azért jöttem ide, hogy ezt is megtudjam. — Nagyön nehéz válaszol­ni. Nézze csak, van olyan ember, aki gazdagnak lát­szik, de tulajdonképpen nem az, ugyanakkor van, aki va­lójában gazdag, csak nem mutatja. Aztán van olyan ember is, aki tele van pénz­zel, de nem látja hasznát, ; mert nem tudja felélni. Ki { hát akkor a gazdag ember? A pénz nem mérvadó I A titkár veszi át a szót: | —Szerintem ma az a gaz­dag ember, aki jól él, jól öl- 1 tözködik, van háza, kocsija ' és a lakáskultúrája is meg­jelelő, És persze van pénze is. Hogy kinek mennyi van, t azt nem lehet tudni. Az i biztos, hogy sok pénz van a I faluban. A zárszámadás előtt 1 hatmillió volt a takarékban. ü Az elnök: { — Tudja manapság kik a 1 gazdagok? A fiatalok, akik I két-három évvel ezelőtt nő- [ sültek, s már szép házuk van, [ kocsijuk és jó fizetésük is. f — De ki a leggaz- idaga bb ? J A két tanácsvezető taktikát ! változtat. Segítséget hívnak, | két fiatal nőt, akik adrni- | nisztrátorok a tanácsnál. Azt j mondják, a nők jobban tud- j ják az ilyesmiket. ! Jegyezgetek, ők négyen vi­táznak. Először arról, hogy kit nevezhetünk ma gazdag embernek. S — A kocsi nem mérvadó. Sok embernek van már. És ; nem mindig az igény diktál, I inkább az, hogy nem akar ; temaradni a többiektől... » — Nem a vagyon és nem ’ a pénz számít, az a fontos, hogy élni tudjon vele és ki is használja a gazdagság lehető­ségeit. A kocsi arra való, hogy menjenek vele, orszá- \ got, világot látni... f '—Mi, fiatalok, azt tart­juk gazdag embernek, aki okosan fel is használja azt, amit keres. Tehát aki jól él, , aki élvezi is az életet... | — A kuporgató, maguknak I iélő embereket, bármilyen sok ! pénzük, vagyonuk is van, én ! item tartom gazdagnak ... ( Az elnök közbeszól: f — Az egyik tsz-tagtól el­loptak Ötezer forintot és még csak észre sem vette. Ö az igazi gazdag ember. De a leggazdagabb... ? Talán Ke­resztesi Gyula bácsi. Qjjí(WISBJ! , április ífe» vasárnap — Miért? — Régen is sokat dolgozott, s amellett takarékoskodott is. Szereti az állatokat, a ház­tájiban sertéshizlalással és szarvasmarha-tenyésztéssel foglalkozik. Szóval, jól megy neki, biztos, hogy sok pénze van. Igaz, cseppet sem néz ki gazdag embernek. Élénkül a vita. — Bizony nem. Igaz, hogy szorgalmas és sok pénzt ösz- szeszed, de nagyon kuporga­tó ember. Nem jár az seho­vá, hiába gazdag. — Ha már neveket akar az elvtárs, akkor én inkább Ignác bácsit említem, a bolt­vezetőt. Szép háza van, gép­kocsija és jó jövedelme. Ők aztán mennek is a kocsi­val... — Szóba jöhet Zaratka Jó­zsef, a tsz állattenyésztési ag- ronómusa is. Még inkább Detrik Gyula, az ács. Most épített házat, olyan nincs is több a faluban. Megnéztem, csakugyan nincs. — Nekem jobb tippem van: Bessenyei János ju­hász. Kerék ezer munkaegy­sége volt az elmúlt évben, ezért 65 ezer forintot kapott. Plusz háztáji! — Én inkább Káli Józsefre szavazok. Ö kicsodát — Éjjeliőr a tsz-ben, a fia pedig pedagógus. Egy portán laknak, tele .vannak jószág­gal, most vett a fiának Wart­burgot. . . . mindent rátesz a gyerekre Kérdezem az iskolaigazga­tót is, de a válaszadást ő sem vállalja egyedül. Szeren­csére együtt a tantestület. — Talán Fehér Márton, a volt tsz-elnök. Vagy Keresz­tesi Gyula. — Téves fogalom a gaz­dagság, manapság nincs ilyen. — Ma már a kevés pénzű ember is gazdagabb, különö­sen ha fel is tudja használ­ni a jövedelmét. — Az az igazság, hogy a gyerekeken nem nagyon lát­szik, ki a gazdag: hiszen még a legszegényebbje is mindent rátesz a gyerekre. — Bár mondhatnám, hogy én vagyok a leggazdagabb. Sajnos nem — ezt egy pe­dagógusnő mondta. — Mondok én néhány ne­vet. Surányi Kálmán állat- gondozó a tsz-ben. Most vett a középiskolás fiának Zsigu­lit. Van házuk, a gyereknek magnó és minden, ami kell. És milyen szépen öltözköd­nek! Megemlítem a tsz-éjjeliőrt. Fia, a pedagógus is ott ül az asztalnál. Nem vállalja. — Akinek pedagógusfize­tése van, az már eleve nem lehet gazdag. — Szerintem az a gazdag ember, aki boldogan él, s akinek szép családja van. Ismét egy ötlet: kérdezzük meg a gyerekeket. Jönnek sor ba. — Keresztesiéknek sok pénzük van. — A boltos. Autójuk van. — A doktor bácsi. Az so­kat keres. — A volt tsz-elnök. — Juhász István állatgon­dozó. — Az ács, Detrik Gyula, A rögtönzött közvélemény­kutatást az igazgató zárja — Tudja ki a falu leggaz­dagabb embere? A tsz-elnök. övé az egész határ, az egy­kori uradalom. Csak sóért járnak az üzletbe A tsz-irodán együtt az el­nök, a főkönyvélőnő és a másik gazdágjelölt, az agro- nómus. Űj házát kívül-belül végigjártam: egy budai vil­lanegyedben is megállná a helyét. Az elnök: — Ma az a gazdag ember a faluban, aki a tsz-ben és a háztájiban is szorgalmasan dolgozik és használja az eszét is. A leggazdagabba­kat a dinnyések, a juhászok, a tehenészek, a borjúnevelők és a traktorosok között kell keresni. Meg a kertészetben. Volt olyan időszak, amikor •napi 250—300 forintot is megkerestek a paprikasze­dők. Mondok még valamit: 1971-ben több mint ezer hí­zót értékesítettek a háztáji gazdaságok a termelőszövet­kezet segítségévéi. Tessék ki­számolni: egy hízó ára két és fél ezer forint! A fiatalok, persze, már nem tartanak ál­latokat. Istálló helyett ők in­kább garázst építenek. A főkönyvéLőnő: — Nagyon nehéz eldönteni, ki a gazdag ember. Ismerek én olyanokat is, akik tele vannak pénzzel, de csak só­ért járnák az üzletbe. Spó­rolnak. De mire? Van egy mondás: annak adja az is­ten a sarkantyús csizmát, aki nem tudja összeverni. Az agronómus: — Az is előfordulhat, hogy az a legszegényebb, aki most épített szép új házat. Kiköl­tekezett, és nem maradt ott­hon semmije. Ismét megkérdezem: — Ki a falu leggazdagabb embere? — Nézze meg Berdó Fe­renc traktoros házát! — Vagy a Laskovicsék portáját. Dolgozni kell! A kertészetben találkozom Laskovics Istvánnal. Vele van Fodor Sándor is: — A kocsi nem sokat szá­mít. Én is vehetnék taxit, de lányom van, így hát mi­nek... Laskovics István vélemé­nye szerint: — Pénze sok embernek van. Aki egészséges és dol­gozik, meg jószággal foglal­kozik, az mindig tud pénzt csinálni. — Azt mondják, a Lasko­vics család gazdag ember­nek számít a faluban. — Nem panaszkodhatom. Legfeljebb a karomra, mert az gyakran fáj. Tíz évvel ez­előtt építettem a házat, két­szobás, a fürdőszoba felsze­relésén most gondolkodom. A fiam vasesztergályos, Vison- tán dolgozik. Van motorja is. A lányom most végzi a nyol­cadik általánost, gyors- és gépíró akar lenni. — Hogyan telik egy napja? — Hajnali négykor kelek. Ellátom a két szarvasmarhát, hat árakor már itt vagyok a tsz-ben, leápolom a két lovat, fél nyolckor pedig kezdjük a murk#, a tart ötig, Kortigj? 15 köbméter földet kell fel­es lerakni. Ettől fáj a ka­rom. — Szórakozás? — Hát inkább csak odaha­za. Televízió. Ilyen portán mint az enyém, vasárnap is van munka. Az állatok nem tartják az ünnepeket. Főleg anyakocával foglalkozom. Évente 30 kismalacot adókéi a piacon. Van egy háromhe­tes bikaborjúm is. Tizenöt éve foglalkozom állattenyész­téssel. Igaz, nem egyedül csi­nálom, sokat segít a felesé­gem is. Persze, ő is a tsz- ben dolgozik. — Gazdag embernek tart­ja magát? — Inkább olyan embernek, aki szereti és bírja is a mun­kát. 687 munkaegységem volt, 65 forintjával! S ehhez jön a háztáji. De dolgozni kell!... ★ Beszélgettem másokkal is, de egy idő után rájöttem, sietve be kell fejeznem ezt a ri portot. Még mielőtt felso­rolják nekem a fél falvi... Markusz László Az elmúlt hónapokban a növendékállat-piacon csök­kent az érdeklődés az üsző­borjak irájit, emiatt a ház­táji állattartók nem min­denhol tudták időben és rendben értékesíteni az álla­tokat. A MÉM intézkedett az állattartók, tenyésztők ál­tal kifogásolt helyzet rende­zéséről : az állatforgalmi és húsipari vállalatok számára — meghatározott feltételek mellett — kötelezővé tette a felvásárlást. A vállalat a felkínált üsző­borjakat kilónként 30 forin­tos egységáron vásárolják meg a kisüzemi állattartók­tól, és ugyanilyen áron fel­nevelésre adják tovább az arra vállalkozó gazdaságok­nak. Azokat az állatokat, amelyeket továbbtenyésztés- re alkalmatlannak minősíte­nek, vagy — fogadógazdaság hiányában — nem tudnak forgalmazni, hízó üszőként szerződik le a nagyüzemek­kel. A vállalatok kötelezett­séget vállalnak, hogy később a meghizlalt állatokat a mindenkori áron felvásárol­ják. A kisüzemi állattartók kö­zül időközben sokan meg­gondolták az értékesítést; Nemcsak a célszerűség, ha­nem a feladatok is azt kí­vánják, követelik, hogy a lakásépítésben részt vevő szervek, vállalatok, intézmé­nyek kapcsolatában az eddi­ginél lényegesen összehan­goltabb, hatékonyabb együtt­működésre van szükség. Mert nem kisebb tétről van szó, mint 10 800 lakás megépíté­séről, az ötéves megyei la­kásfejlesztési program ma­radéktalan megvalósításáról. Ráadásul a rajt, a múlt esztendő sem úgy sikerült, ahogyan szerettük volna, hi­szen az 1971-re tervezett la­kásoknak csak egy része épült meg, nem sikerült te­hát az éves programot telje­síteni. A szóban forgó vállalatok, intézmények közötti kapcso­lat erősítésekor nem proto­kolláris találkozókra, nem elvtelen egyezségekre, en­gedményekre gondolunk, ha­nem olyan akásfejlesztési politikára, amely összhang­ban van a településrendezési tervekkel, az anyagi erőfor­rások reális felmérésére, jó és időben elkészült tervek­re, korszerű technológiákra, gyors döntésekre, a különbö­ző jóváhagyási, jogi és ha­tósági aktusok lerövidítésére. Az MSZMP Heves megyei Bizottsága által a közel­múltban Egerben szervezett kommunista lakásépítési ak­tíván az ötlet, a javaslat is elhangzott a tanácsok, a ki­vitelezők, a tervezők, a be­számukra a forgalmazó vál­lalatok egy másik lehetősé­get is kínálnak. A háztáji gazdákkal helybeni tovább- tartásra kötnek szerződést, amelyben garantálják, hogy a növendékállatot 15—17 hó­napos korban felülvizsgál­ják, és attól függően, hogy alkalmas-e tenyésztésre, vagy nem, vemhes üszőne­velési, vagy üszőhizlalási szerződést kötnek rá. A MÉM rendelkezése alapján minden olyan üsző­re, amelyet a selejtezési bi­zottság alkalmasnak minő­sít a tenyésztésre, a válla­latoknak vemhes üszőneve­lési szerződést kell kötniük. A szerződő felek megálla­podnak abban, hogy ameny- nyiben a vállalatok a két­hónapos állatot később nem tudják átvenni, úgy a te­nyésztő választhat: vagy megtartja az üszőt az érvé­nyes rendelkezésben megha­tározott kedvezmények mel­lett, vagy vágótehén-értéke­sítési szerződést köt azzal, hogy a forgalmazó vállalat — a szerződésben vállalt kötelezettségének meghiúsu­lása miatt — az állattartó­nak 5000 forint kártérítést ruházok kapcsolatának erft« sítésére „A lakásépítésben részt vevő szervek — hangsúlyoz­ta a referátum — kössenek együttműködési szerződést a lakásépítéssel kapcsolatos feladatok összehangolására, egymás munkájának segíté­sére, s a szerződésben rög­zített megállapodások vala­mennyi fél számára kötele­ző érvényűek legyenek.” Egy valóban korrekt, az érdekeket, a feladatokat, a követelményeket és a fele­lősséget is rögzítő szerződés számos vitát, pereskedést, „veszekedést” szüntetne meg, illetve zárna ki. A felszaba­dult időt, energiát pedig a munkára lehetne fordítani, koncentrálni. S bár az elmúlt évben a lakásépítésben részt vevő vállalatok kapcsolatában je­lentős pozitív változások tör­téntek, de mint az említett kommunista lakásépítési ak­tívaülésen is elhangzott: to­vább kell szélesíteni, erősí­teni, javítani, mélyíteni az együttműködést. Közös ügy­ről, közös feladatokról van szó, mindenképpen érdemes és mindenképpen szükséges a kollektív összefogás. A javaslatok, az ötletek már elhangzottak, a taná­csokon, az építőkön, a kivi­telezőkön, a beruházókon, a tervezőkön tehát a sor... (k. j.) fizet. Amennyiben a tulaj­donos mégis úgy dönt, hogy a szerződéssel lekötött tehenet megtartja, úgy az 5000 forin­tos kártérítés visszafizetésé­vel egyidejűleg kérheti a szerződés felbontását. A legszigorúbb állategész­ségügyi feltételeknek is meg­felelő üszőket kilónként 35 forintos áron az Országos Állattenyésztési Felügyelőség vásárolja fel; ezeket az ál­latokat a korszerű nagyüze­mekben nevelik fel. Ezek a gazdaságok megfelelő anya­gi támogatást is kérhetnek. Az 1968 előtt épített állat­telepek felújítására borjú- férőhelyenként 4000 forint, növendéküsző-férőhelyen- ként pedig 2000 forint anya­gi támogatást kaphatnak. Az Országos Gumiipari Vállalat Cordatic Gumi­gyára (Budapest, VIII., Kerepesi út 17. Keleti pá­lyaudvar mellett) felvesz szakképzetlen 18. életévét betöltött t L t■ ' " * férfi es női dolgozókat Ipari tanuló­felvételt hirdetünk kelmefestő—vegytisztító szakmában, 1972—73-as tanévre történő beiskolázás­sal. Jelentkezés a vállalat központjában. Heves megyei Patyolat Vállalat. Eger, Tinódi u. 28. J eleu.ti.ezea május 15-ig. „Életet mentett a szívműszer”, írja az Esti Hírlap. Öröm­mel olvastuk egy kitűnő szakember életútját, aki huszonkét éve vesz részt gyógyító, életmentő gépek, műszerek készítésé­ben, ki tudja már hányban. De legemlékezetesebb számára az. amikor három évet töltött egy sebészeti klinikán, hogy műszert szerkeszthessenek, mely műtétek alatt a beteg szí­vének remegését megszünteti. „Együtt dolgoztunk az orvosok­kal, tökéletesítettük a gépet. A Deffiblirátor bevált” — írja a lap. Ma is ismernek az orvosok kitűnő műszert, mely a szív­izom remegését képes megszüntetni. Bizonyára ebben is ben­ne van a kitűnő szakember munkája, de ezt a készüléket D efibrillátor -nak nevezik... Megérdemli, hogy a nevét megjegyezzük, hiszen annyiszor menti meg a betegek életét. • • • „Egri siker Székesfehérvárott”, olvassuk örömmel a Nép­újságban. Az ezeréves Székesfehérvár a millenniumi ünnep­ségek keretében a szervezett magyar műemlékvédelem cente­náriumát, századik évfordulóját is ünnepelte. Ez alkalommal került sor „az ifjúsági műemlékpályázatra beérkezett tanul­mányok értékelésére. A KISZ kiemelt díját kapta Kellner Judit, az egri Gárdonyi Géza Színház tanulója „Az egri székesegyház” című tanulmányával” — írja a lap... Azt még nem tudni, hogy akar-e színésznő lenni a díj­nyertes — akinek szívből gratulálunk —, mert még jelenleg az egri Gárdonyi Géz» giwuásium tanulója... ____________-I—_______- ... ÍPR. SZEMES) R endelkezés az üszőborjak felvásárlásáról

Next

/
Thumbnails
Contents