Népújság, 1972. március (23. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-07 / 56. szám

% Export, versenyképesen r Közhelynek számít, hogy hazánk gazdasági fejlődése erősen függ a külkereskedel­mi kapcsolatok alakulásától. A megtermelt új értéknek például rendszeresen mint­egy 40 százaléka a világ­piacon kicserélődik. Hazai Ipari és mezőgazdasági ter- melvényeink számottevő ré­szét exportálnunk kell a szükséges nyersanyagokért, energiahordozókért, a ha­zánkban nem gyártott gépe­kért, berendezésekért, a vá­lasztékot bővítő fogyasztási cikkekért cserébe. így pro­duktumaink java tehát a vi­lágpiac mérlegére kerül, részt vesz a nemzetközi ver­senyben. Az elért helyezés, a piaci rangsorolás a deviza­bevételekben összegszerűen is kifejeződik. A Made in Hungary fel­iratú termékek árszintje, külkereskedelmi cserearánya a gazdasági hatékonyság egyik fontos mércéje. A re­form anyagilag érdekeltté tette a vállalatokat a kedve­ző devizaárak elérésében, — Ebben az évben már januárban lehetett volna vet­ni. Csakhogy senki nem mert hinni az időnek. Az erdőtelki termelőszö­vetkezet főmezőgazdászát az év elején ugyanaz a gond foglalkoztatta, mint a leg­több embert: megette, vagy nem ette. Mármint a kutya a telet. — Egyszerűen nem akartam elhinni, hogy ilyen idő lehet ■januárban és hogy ilyen folytatása lesz. Vártunk és vártunk. Majdcsak megjön még az az esedékes hideg, aztán ha túl vagyunk rajta, jöhet a vetés. Február kö­zepén tízfokos meleg jött. Nem lehetett tovább várni. A nagy óvatosság miatt már így is később kezdtük a ve­tést, mint tavaly. — Különben furcsa tél volt ez mindenképpen. Min­denki úgy könyvelte el, hogy nem volt tél, de azért két-három alkalommal be­ütött mínusz tizenöt-tizenhat fok, hó nélkül. Az őszi ár­pából ötven holdat ki kell szántani, száz holdra rá kell újra vetni, mert nagyon gyengén néz ki. — A furcsa tél után any- nyiban jött furcsa tavasz ele­je, hogy nincs- csapadék. A környéken mindenhol esett az eső. A Csörsz-árókig eseti az eső, Tenken esett, min­denhol a környéken, csak nálunk nem. • Az öntözőbe­rendezéseket már felülvizs­gáltuk. két új elektromos berendezéssel bővítettük a meglevő rendszert. Azt hi­szem, erre még nagy szük­ség lesz az év folyamán. — Van valami új növény­fajta a termelőszövetkezet­ben? — Az idén kísérletképpen 25 kalasztrális holdon kis- zombori búzát vetettünk el. Információink szerint ez a fajta még a közismerten leg­jobb termő Rannája búzá­nál is többet adott. Olyan területeken, amelyet közel negyven százalékos jégverés ért, 27 mázsás termést taka­rítottak bo. Ha beválik a kí­sérleti vetés, akkor a jövő­ben az 1200 katasztrális hold kenyérgabona-területből fo­kozatosan nagyobb részt kap a kiszom bori búza. Egyéb­ként még a Bezosztája fog­lalja el a legnagyobb terü­letei, 955 katasztrális hold­dal. — Mi került először föld­be az idén? — ötven katasztrális hold mák és 21 hold borsó már el fan vetve. Egy-két nap ■élva befejezzük ötven hold termékeik versenyképességé­nek növelésében. így jól hasznosították például a tő­kés világpiaci konjunktúra 1970-ben kicsúcsosodott le­hetőségeit. A kialakult ma­gas érák, a viszonylag köny- nyű értékesítési feltételek a kivitel fokozására ösztönöz­ték a vállalatokat. Növeke­dett az ország devizabevéte­le és a vállalatok nyeresége. Tavaly viszont a konjunktú­rával együtt a kivitel is mérséklődött, a behozatal ugyanakkor tovább fokozó­dott. így jelentős külkeres­kedelmi hiány (deficit) ke­letkezett. Az egyensúlyra törekvést szolgálják a behozatalt féke­ző új keletű intézkedések, amelyek főként az import vám- és egyéb kedvezmé­nyeit korlátozzák. Tartós megoldást viszont csak a ki­vitel dinamikus fejlesztése hozhat. Ehhez pedig — fő­ként ilyenkor, amikor az árukínálat messze meghalad­ja a keresletet — kevés a jó szándék. A felfokozott piaci takarmányborső vetését, és indulunk a tavaszi árpával. — A tavasszal kapcsolat­ban a zöldségfélék, a primő­rök érdeklik legjobban a vá­sárlókat. A megyei hagyomá­nyoknak megfelelően itt is csökken a zöldségtermesztő terület? — Nem. Csaknem hatszáz holdon kívánunk kertész­kedni. Kétszázötven holdon paprikát termelünk, 34 hol­don paradicsomot, és a na­gyobb volumenek közül említésre méltó még a kö­zel 150 holdra tervezett dinnyésterület. Egyébként a dinnyéskunyhók már állnak is. A tavaszra jól felkészül­tünk. A műtrágyázást is be­fejeztük 1200 holdon, három­száz holdas legelőterületet is műtrágyáztunk. Szóval, meg­tettük a magunkét, a többi nem x-ajtunk múlik. Most már csak az a kérdés, hogy megette, vagy nem ette-e meg a kutya. Mert ilyen tél még nem volt. igényesség kiélezi a versenyt, s a termékek egy része még nagyobb veszteség árán is el­adhatatlan. A versenyképesség foko­zását elsősorban a nyugati exportnál szorgalmazzuk. Termékeinknek ugyanis rendkívül éles konkurrencia- harcban kell helytállniuk a töltés piacokon. Teljes kivi­telünknek viszont a több mint kétharmad részét terv­szerűen a szocialista orszá­gokban értékesítjük. A ve­vők igényessége és a ver­seny azonban — bár merő­ben más formák között — a szocialista világpiacon is erősödik. Ahogy mérséklő­dik az áruhiány, úgy válnak eladhatatlanná a korszerűt­len és drága termékek. A magyar ruházati cikkek nimbusza például megszűnt Moszkvában, miután a nyu­gati konfekcionáló ipar is betört a szovjet piacra. Ezért az éles nyugati konkurren- ciaharc vállalása egyrészt hozzájuttatja országunkat a szükséges dollárbevételekhez, másrészt hosszú távon piac­képessé teszi áruinkat a szo­cialista országokban. A ha­zad ellátás színvonalának emeléséről nem is szólva, A szocialista itemeefítözi munkamegosztás szerepe is egyre növekszik iparunk ver­senyképessegének fokozásá­ban, műszaki. gazdasági szintjének emelésében. A hosszú távra szóló tervszerű alkatrész-szerelési egység-, valamint a gyártményszako- sítós és kooperáció ugyanis •lehetővé teszi nagy. gazda­ságos sorozatok gyártását, korszerű technológiák és nagy teljesítménjrű termelő- berendezések: alkalmazását, a minőség javítását. Nem vé­letlen például, hogy a győri hátsó hidakat, amelyek a magyar, a szovjet, a lengyel, a csehszlovák közúti jármű­vekbe egyaránt beépítésre kerülnék, mindinkább már­kás nyugati autógyárak is vásárolják. A szocialista országokhoz fűződő kapcsolataink fejlő­dése kihat a tőkés export alakulására, ez utóbbi az előbbire és mindkettő a bel­földi ellátás színvonalára, gazdasági haladásunk üte­mére. Ezért a tennivalákat J sem választhatjuk szét. Szak­mun­kások lesznek- érett­ségivel Az ipar hiányt szenved jól képzett szakmunkások­ban. Sohasem lehetnek ele­gen az olyan emberek, akik megfelelő elméleti és gya­korlati felkészültséggel ren­delkezve gyorsan magúkba tudják szívni az állandóan változó, mindig fejlettebb, korszerűbb eljárásokat, tech­nológiákat, akik munkáju­kat alkoto módon végzik. Különösen nem egy olyan gj'árban, mint például a VILATI egri gyára, amely az elkövetkező években az automatizálás legkorszerűbb berendezéseit állítja majd elő. Az utánpótlás biztosítá­sára szerződésben állnak az egri Gép- és Műszeripari Szakközépiskolával; a gyár segíti az iskolát, aa iskola a gyárat Az „utánpótlást”; a most végző elektroműszerész osz­tályt látogattuk meg az új, jól felszerelt tanintézetben. • • • Négy évvel ezelőtt vezet­ték be az elektroműszerész­képzést a középiskolában. Az első évfolyam most vég­ző tanulói gyakorlati óráikon már vizsgamunkákat készí­tenek. Olyan eszközöket amelyekkel az utánuk kö­vetkező évfolyamok mind tökéletesebb képzését segí­tik. Állandóan gyarapodnak új berendezésekkel, fjedig az iskola már most is úgy fest, mint egy korszerű kis üzem. — Ezek a tanulók az el­múlt években legtöbb gya­korlatukat a VILATI gyá­rában végezték, s megismer­ve a munkahelyet, igen so­kan ott is akarnak dolgoz­ni — mondja Hubai László igazgatóhelyettes. — Persze, legtöbben továbbtanulásra jelentkeztek, jóval többen, mint amennyien bejuthatnak a főiskolákra, egyetemekre. De ha nem is vesznek fel mindenkit: az üzemek, vál­lalatok szívesen fogadják a fiatal szakembereket. Gyakorlati foglalkozáson,-a sz. a. Milyen a kenyér Hatvanban 1 Panaszolták hogy sokszor előfordul: Hatvanból a ke­nyeret elszállítják Petőfibá- nyára, de az sem ritka, ami­kor ugyanezt az utat fordí­tott irányban teszi meg a kenyér. Miért van erre szükség? Kérdezték értetlen­kedve. ' Anélkül, hogy a Mátravi- déki Sütőipari Vállalat mun­káját kisebbíteni akarnánk, arra gondoltunk: bizonyára fellelhető a furcsa utazás okai között az is. hogy nem egyforma a kenyér minősége Petőfibányán és Hatvanban. Ahol több kenyér kell, ott jobban fogy Ha jobban fogy, elviszik a minőségileg nem a legtökéletesebb ke­nyeret is. Valahogy úgy, mint. Gyöngyösön a déli vá­rosrészben. ahol nagyon sok munkás veszi meg a kenyeret délután négy és öt óra között. Azt mindenki megérti, hogy a kis üzemek jobb ke­nyeret sütnek, mert ezek­ben még a régi eljárással készül a tészta. Bár rácáfolt a közhitre éppen a gyön­gyösi piactéri üzem, amely­ben automata gépek helyet­tesítik az embert. A kenyér minősége pedig olyan, hogy mindenki ámuldozik rajta. Vagyis: gépe válogatja.' Ä régi, rossz gépet megsínyli a tészta, a modern, újat vi­szont meghálálja. Erre mondta Oláh György, a sütőipar igazgatója, hogy mindenütt igyekszenek segí­teni a körülményeiken. Nem használják inkább a rossz minőségű munkát végző gé­peket, és kézzel végzik el a tennivalókat a gép helyett, mert egyenletes színvonalat akarnak biztosítani minde­nütt. Ezért módosítottak a hatvani üzem termelési mód­szerén is az utóbbi időkben. Január óta nincs is semmi panasz Hatvanban a kenyér­re, közölte Fehér István, a városi tanács elnöke az ér­deklődésünkre. Korábban napirendre tűzték a sütőipar munkáját, mert a lakosság elégedetlensége gyakran el­hangzott. A vállalat meg­szívlelte az észrevételeket és tett is a panaszok megszün­tetéséért. Még annyit ebben az ügy­ben, hogy a vállalat igazga­tója szerint előfordul a ke­nyér utaztatása Hatvan és Petőfibánya között valóban. De csak olyankor, amikor áramszünet miatt nem tud­ják a szükséges mennyisé­gű kenyeret megsütni- Pe­töfibányáröl a környező községekbe is szállítanak kenyeret. Már a megvalósítás szaka­szába lépett az új kenyér­gyár megépítése Hatvanban. Mintegy tizenötmilliót fordí­tanak erre a sütőipariak. A költségek kétharmadát ál­lami támogatásból kapják. Nagyon modern üzemet épí­tenek, aminek a termékei még a legkényesebb ízlést is kielégítik majd. Kétségtelen, a vállalat ön­magát is rákényszeríti a minőség fokozására éppen azzal, hogy a kis üzemekben és a modern gépek segítsé­gével nagyon jó kenyeret tud készíteni. Aki pedig ki­fizeti a három-hatvanat az egy kiló kenyérért, az nem törődik a sütőipar adott körülményeivel: a legjobb kenyeret akarja kapni — Hatvanban is, Petőfibányán is és minden üzletben. Es amíg nem lesz így mindenhol, méltatlankodnak is miatta. A megoldás tehát nem a vevők meggyőzése szavakkal, magyarázattal, hanem a legfőbb érv bemu­tatása: a kifogástalan mi­nőségű kenyér. Tudjuk, er­re törekszik a sütőipar is. ígmf) ' Megette a kutya a telet Elvetették a borsót Erdőtelken Kovács József Készül a vizsgamunka. Borbás Tibor egy stabilizált tran­zisztoros tápegységet szerel. (Foto: Tóth G.) műhelyekben találjuk meg a műszerésztanulókat. Szakta­nár irányításával dolgoznak vizsgamunkáikon. Minden­felé elmélyült arcok a sze­relőasztalok fölött.. . — Én a VIIATI-val kö­tök szerződést — mondja lpacs Géza, amikor későbbi terveikről érdeklődöm. — Szeretnék tovább tanulni, a gyár ösztöndíjasaként. Marmoly Sándor szintén ezt a munkahelyet válasz­totta: — Jól ismerem a gyárat, tudom azt is, hogy igen kor­szerű gyártmányai lesznek. De éppen ez a vonzó. Mi itt megkapjuk az alapot igé­nyesebb munkákhoz is. Az én vizsgamunkám egyébként egy elektromos hőfoksza­bályzó. — Hogy miért választot­tam ezt a szakmát? Akkor indult ez az évfolyam, meg azt is hallottam, nagyon ke­resik az ilyen szakembere­ket. „Divatszakma” az elekt­roműszerész, ezért is jelent­keztem. De én szeretem is. • • • — Miben nyilvánul mega gyár segítsége? — A szerződésben a ter­melési gyakorlatok feltétele­it rögzítettük. Tanulóink rendszeresen ott dolgoznak a gyakorlati napokon, ők pedig megfelelő munkát biz­tosítanak. A negyedik osz­tályt az idén már nem küld­jük ki, minden órát alapo­san ki akarunk használni az érettségire való felkészítés­hez. — Egyébként más szak­mákban ugyanilyen szerző­désünk van a Vörös Csillag Traktorgyár egri gyárával és a Finomszerelvénygyárral. A VILATI sok nehéz idő­szakon esett át az elmúlt években, s kevesebbet tö­rődtek azzal, hogy ilyen kapcsolat útján biztosítsák a szakmunkás-utánpótlást. Még több dologban nem kötöt­tünk megállapodást, de ez hamarosan megtörténik. Most már ők is elsőrangú kérdésnek tekintik a fiata­lok képzését — válaszolja az igazgatóhelyettes. • • • Stregova Károly, gyakor­latvezető tanár így vélekedik a szakmai színvonalról: — A technika, különösen ebben a szakmában, rendkí­vül gyorsan fejlődik, nem mondhatja senki, hogy tö­kéletesen megtanult min­dent. Régebben még nem is láttak a tanulók ilyen komp­likált vezérlő berendezése­ket, amelyeket ma már kü­lönösebb nehézség nélkül maguk össze tudnak szerel­ni. Itt van például ez az elektromos tápegység: a gye­rekek önállóan készítették. Úgy an ilyet húszezer forintért vettünk. — Mi jó elméleti és gya­korlati alapot akarunk ad­ni, hogy aztán később a kö­vetelményekkel együtt tud­janak előre lépni azok is, akik az itt eltöltött évek után dolgozni akarnak. Az oktatásunkat mi az üzemek igényeihez alakítjuk. Volt már rá példa me­gyénk gyáraiban, hogy prog­ramvezérlésű esztergagépek hónapokig álltak, mert sen­ki sem mert hozzájuk nyúl­ni — nem értették a keze­lését. Ezek a fiatalok bát­ran dolgoznak majd a leg­modernebb gépeken is. Az iskola a jelek szerint hasz­nosan közeledik az élet kö­vetelményeihez: a mostani tanulók — jövendő szak­munkások, műszakiak — helytállása minden bizony­nyal ezt igazolja. Hekeli Sándor Nincs hiány zöldségmagvakból Idén további ötezer hektá­ron teremtik meg a nagy­üzemi zöldségtermesztés mű­szaki feltételeit. Erről a te­rületről azonban elsősorban a konzerv- és feldolgozóipar szerzi majd be szükségletet, a lakossági ellátásnál ezért továbbra is nagy szükség lesz a jól bevált régi mód­szerekre és nem utolsósor­ban a háztáji gazdaságok tevékenységére. Sok múlik azon, hogy milyen lesz az idei vetőmagellátás. Az MTI munkatársának a Vetőmagtermélteitő és Érté­kesítő Vállalatnál elmond­ták, hogy idén, évek óta először, nem lesz hiány zöld­ségvetőmagból. elegendő ha­zai és külföldi szaporító anyagot biztosított a keres­kedelem. Előfordulhat ugyan, hogy egy-egy speciális faj­tából nem tudják majd ki­elégíteni a keresletet, de he­lyette mindenképpen bizto­sítanak jó termesztési ered­ményeket ígérő, nagy hoza­mú fajtákat. A vetőmagértékesítési sze­zon már meg is kezdődött, nagy forgalmat bonyolítanak le a szaküzletek. A vállalat vidéki boltjait feltöltöttek „áruval”, sőt mozgó zöld­ségboltok keresik fel a na­gyobb vidéki zöldségtermesz­tő körzeteket és helyben szolgálják ki a vásárlókat. A választékra jellemző, hogy 17 féle karfiolból, 15 féle fejes káposztából és 18 féle karalábéból választhat­ják ki a számukra legmeg­felelőbbet a háztáji és kis­kerttulajdonosok. Kelkáposz­tából 8, vöröskáposztából pe­dig 5 fajta áll rendelkezé­sükre. A zöldborsó termesz­téséhez a közkedvelt rajnai fajtát ajánlják, ebből tavaly nem tudták kielégíteni az igényeket, 1972-ben azonban lekerült a hiánycikkek lis­tájáról a korai termést ígé­rő zöldborsó-vetőmag. A paprikafajták vetőmagjai kielégítik a legmagasabb mi­nőségi követelményeket is. A termelők 9 fajta retekből válogathatnak. A legkereset­tebb korai retekfélékből is elegendő van az üzletekben. Hasonlóan jó ellátást ígér a kereskedelem hagymából, sárgarépából és uborkából is. Uborkából például hál om új fajtát kapnak a háztáji ee kisker ti ula j donospk,

Next

/
Thumbnails
Contents