Népújság, 1972. március (23. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-29 / 75. szám
Megyei segédanyagok a tömegpropaganda szolgálatában „Afrika és Óceánia törzsi művészete címmel rendezett M- állítást a Néprajzi Múzeum és a Központi Múzeum Igazgatóság. Képünkön: Óceánia művészetének tárgyi emlékei a. kiállításon. (MTI foto — SzébeRédy Géza) Süss fel, szép nap...! AZ UTÓBBI IDŐBEN »agymértéfcben megnövekedik a helyi adottságok minél Jobb kihasználásának, s a sajátos helyi politikai módszerek kialakításának jelentősége. Az országos célkitűzéseket a helyi lehetőségek maximális kihasználásával tudjuk jól megvalósítani. Érvényes ez a párt tömegpropa- ganda-munkájára is. Éppen ezért a legutóbbi években a megyei pártbizottságok — a központi propagandaanyagok kiegészítéseként és továbbfejlesztéseként — megkezdték a helyi anyagok készítését, kiadását és feüdcilgoata- tását Heves megyében be ISTI— 72-es pártoktatási évben indult meg a helyi anyagok kiadása és feldolgozása. Eddig a párt tömegpropagan- da-képző és továbbképző tanfolyamai számára négy féle helyi anyag készült el, amelyet már a Heves megyei Propagandista című kiadványsorozatban a megyei pártbizottság propaganda- és művelődési osztálya meg is jelentetett, s a tanfolyamok hallgatói számára kiosztott. Mivel a kiadott füzetek tartalmuknál fogva nagyobb érdeklődésre is számot tarthatnak, ezért röviden ismertetjük azokat. KÖZISMERT, HOGY 1968. január elsején indult el hazánkban a gazdaságirányítási reform. Azóta egyre erőteljesebben bontakoznak ki a reform hatásai a gazdasági és társadalmi élet különböző területein. Azonban a reform még korántsem fejeződött be, az általa elérhető gazdasági hatások még nem érvényesülnek teljes mértékben. Éppen ezért szükség van a reform áfemdó magyarázására, a felmerült problémák megoldására. Ezt figyelembe véve készült el dr. Hortobágyi István, Kormos Miklós és Kovács Sándor közös munkájaként a Gazdaságpolitika, tervezés, beruházás, anyagi ösztönzés című füzet. A szerzők munkájukban gazdaságpolitikánk három fontos területével foglalkoznak. Először megvizsgálják a megyei gazdasági egységek IV. ötéves tervre vonatkozó tervkészítési munkálatainak tapasztalatait, majd vázolják a megyei beruházási tevékenységet a III. ötéves terv során, s rögzítik a IV. ötéves terv megyei fejlesztési feladatait. Végül az anyagi ösztönzés eddigi helyi tapasztalatait összegezik. Dr. Nagy József Gazdasági és társadalmi átalakulás Heves megyében a szocializmus építésének időszakában c. munkájában a felszabadulás utáni fejlődés főbb tényezőit elemzi tömör és világos formában. Anyagát minden tömegpropaganda- tanfolyamon eredményesen lehet felhasználni. Napjainkban égető igényként jelentkezik pártunk múltjának, harcainak valósághoz hű megismerése. Ennek az igénynek a kielégítését szolgálja Kovács Gábor- nénak A Magyar Kommunista Párt Heves vármegyei szervezetének megalakulásáról, szervezeti felépítéséről és tevékenységéről (1944. december—1948. május) című munkája is. < Néhány évvel ezelőtt bará* tanárképző főiskola zenetermében az egri stómfandkusak «^anuhangverreny-sotraza-- te újabb programjának fa»- mutatására. A kamcdy aere egri Mvel ezúttal sem bánták meg hogy a bérletsorozat negyedik estjére is kíváncsiak voltak. A zenebarátok mindig is azzal a nem titkolt igénynyel lépők ált a zened esemény színhelyének küszöbét, hogy valami csemegét, zenei élményt, meglepetést, sokáig váczhangzé harmóniákat, később felidézhető szellemi élvezetet kapnak. Nos, ez alkalommal nem csalatkoztak! Pászthy Júlia, a műsor nyitányaként Händel két áriáját énekelte az Amadigio és a Józsua című operákból, Sisak Aiydrás zongarakíséne- te mellett. Akik évek óta figyelik ennek a jó adottságokkal rendelkező egykori egri ginrnazistalanyriak a fellépéseit, most meglepetten ti kapcsolatok szövődtek Heves megye és a szovjetunióbeli Csuvas Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság között. E baráti kapcsolatok az évek során állandóan mélyültek. Csuvas barátainkról egyre többet tudtunk meg, ők is megyénkről. A Csu- vasiáról való ismereteink azonban még hiányosak, szükség volt tehát Csuvasia részletesebb ismertetésére. Ebből kiindulva az MSZMP Heves megyei Bizottsága propaganda- és művelődési osztálya lefordította Valen- tyin Ivanova és Mihail Ivanov munkáját. Címe: Bemutatjuk Csuvasiát. A fordítást Forgács Béla egri tanár végezte. AZ ISMERTETETT füzetek tartalmi gazdagságuk, színvonaluk folytán nemcsak a tömegpropaganda-munká- ban használhatók eredményesen, hanem az iskolai oktatásban és a közművelődés területein is. fiiecskó Károly tapasztathatták, hogy a színes koloratórónekes egyéniség már jelen van, technikailag felkészülten várja a nagyobb feladatokat te. Ma még nem szabad és nem is kell — küäönöeen nem a HandeJ-áríák esetében — számon kérni a fiatal művésznőtől a teljes átélést, a tartalom mélységeinek az érzékeltetését, az azonban bizonyos, hogy már a pálya kezdeti szakaszán is érezzük a határozott művész markáns jeleit és jegyeit. Kovács Endre orgonaffnfl- vész három számot adott elő. Legnagyobb hatását Bach h-moU preäudium és fúgájával érte el, kibontva a mű megannyi szépségét. Az egri szimfonikusokkal együtt előadott Händel g-cnoll orgona- verseny talán a melódiák nagy-nagy szerkezeti kötöttsége miatt nem tudott felszabadultan utat találni a közönséghez. Handel B-dúr or- gonavensenye lendületes befejezést adott a műsornak. Híres pénzgyőjteménv Patajon A pataji múzeum híres pémzgyűj'teménye 25 kilómyi- ra gyarapodott. Tíz év alatt a hazai fizetőeszközön kívül a legtöbb európai állam s más kontinensek régi pénzsorozatai kerültek ide. Most nagy értékű kínai pénzgyűj- teménnyél gazdagodott a múzeum. A régi kínai papír- bankókból 160-at, kínai bronz pénzérméből 700-at tartalmaz a szerzemény. A pénzérmék többségét évszázadokkal, némelyeket évezredekkel ezelőtt verették a kínai uralkodó dinasztiáik császárai. A legrégebbiek, az úgynevezett kardpénzek — formájukról kapták nevüket — az ókori kultúrát idézik: az időszámítás előtt 1122— 225. közötti évekből, a Cen- öiinasztia koráiból válók. A nagy értékű kínai gyűjtemény hazánkban, egyedülálló, Európában, is csak néhány nagyobbra! tudnak a szakemberek. Az est hangszeres szólistája és vendége, Arndt Schöne, a Drezdai Állami Operaház első fuvolása volt. Bach fame®. Kvittjével lépett feL Nagy sikert könyvelhet el magának, éteősoaSban. azért, mert a múlt századok táncos hangulatát, jókedvét idéző tételeket könnyeden, derűvel, önfeledten, a zárótételnél pedig nagy bravúrral szólaltatta meg, úgy, hogy ezt a gyors számat • közönség megismételtette. Az egri fczóirvfónikusokat Farkas István vezényelte. Az együttesről és karmesteréről a sorozat negyedik műsora után. is elmondhatjuk, hogy nemcsak lelkesedéssel és nagy szorgalommal vállalták ezt a nem könnyű feladatot a barakk muzsikának ilyen méretű anyagának a feldolgozását és közönség élé vitelét, hanem á megvalósítás is art mutatja, hogy az ilyen tervek kovácsolják eggyé az együttest is, a közönséget is. i... ... , i (farkas) Késő estébe nyúló próbájukon láttak vendégül a poroszlói „Röpülj páva” kórus tagjai a művelődési ház egyik klubszobájában. A jobbára termelőszövetkezeti dolgozókból álló vegyeskar most a tiszai napok májusi sereglésére készül. S ebben olyan segítője akadt, mint a népszerű karnagy és komponista, Vass Lajos, a község szülötte. — Népdal-szvitet komponált énekkarunknak Lajos bácsi, most is azzal foglalkozunk — mondja Erős Lász- lóné, a törékeny, de nagy ügyszeretettel és szakértelemmel bíró kórusvezető. Megy a dolog szépen. Nők, férfiak úgy fújják a nekik szerzett mű részleteit, hogy kint az ablak alatt népesség támad áhítatos hallgatókból. Van itt a dalosok kört olyan, aki ötven esztendeje kezdte az együttes éneklést. Még a hajdani egyházi kórusban. Aztán szünet következett. Szunnyadás. Mígnem tavaly ismét ösiszéverbuválódtak. Hogyan? Kinek, a jóvoltából? Azt hiszem, hogy a kórus veteránjának, Rédei Dezsőnek adhatunk igazat. — A televízió! Az mozgatott meg bennünket Olyan lelkesítő volt látni a Röpülj páva műsorban szereplő éne. keseket, muzsikusokat, olyan szép volt a sikerük, liogv megirigyeltük őket. Aztán már csak az kellett, aki elindítsa az egészet, s hajlékot adjon számunkra. Így kezdtük ezt újra, kérem! Ifjú legény korától dalosnak számítja magát Tóth Lajos bácsi is. Deres hajú, szép szál ember. Arca csupa egészség. Senki sem mondaná, rá, hogy a hetedik x-en túl lesz nemsokára. — No persze! Mert mindig nótás kedvű voltam. Aki pedig szereti a dalt, azon nehezebben fog az idő — mosolyog rám könnyű kis székéről, mely csoda, hogy elbírja ezt a nagy egészséget — Majd bánják egyszer a mostani fiatalok, hogy elkerültek bennünket... Van abban némi kritika, ahogyan ezt > mondja Tóth Lajos. S a bírálat az ifjabb nemzedéknek szói, miután csak a táncdalnak él, annak hódol. S elhanyagolja igaz értékeinket A nép leikéből született dallamokat — Süss fél, szép nap...! — szál az énék huszonöt torokból. Mi pedig bizonyítjuk, hogy Poroszlón már felsütött. Legszebb tanúság care maga a kórus. lm. gy ) Az egri szimfonikusok hangversenyéről BSttRn este került mr a 6/UGŐCZf 15. Nüdaiéknál már fürdetés után vannak, a két gyerek pizsamában. Géza fotelban ül, a kislánya a nyaka körött a kisfia előtte a padlón, nézik a tévében a híradót. Géza hangulata rendkívül nyomott. A szomszéd szobában Anna készíti a gyerekek fekhelyét. A bejárati ajtó ki vágódik s a bivalyerős Zsuppán a gallérjánál fogva maga előtt taszigálja a nyápic és halál- ravált újságírót — Galambos, az újságíró mondja Zsuppán s Galambost megállítja Géza előtt. Géza csodálkozva bámul rájuk. — El akarja nekünk mondani, hogyan született az a cikk — magyarázza Zsuppán. Géza a kislányát lerakja a nyakából s — menjetek anyukához — betuszkolja őket a szomszéd szobába s becsukja utánuk az ajtót. Kikapcsolja a tevét — Ereszd el — mondja Zsuppánnak s helyet mutat az asztal mellett. Mindannyiosmm 1972. március 29., szerda an leülnek. Galambos a nyakát tapogatja. A beszélgetés . alatt kialszik a szomszéd szobában a fény, megjelenik Anna, csöndesen leül a háttérben s gyermekruhát kezd horgolni. — Kérem — mondja Galambos félve és zavartan — egyedül vagyok a mezőgazdasági rovatban... 280 falu. .. nem tudok alaposan utánajárni semminek... Ä főszerkesztőnknek ez a jelszava: Nálunk helyreigazítás nincs... Vgn olyan nap, hogy három riportot... Zsuppán hatalmas ökM; kiteszi az asztalra. Galambos riadtan elkapja a tekintetét. — Ügyis örök leflkSsmarefc furdalásban élek — mit akarnak tőlem? — Az Igazat! — mood ja Géza. — önök étefcvesaSyesen megfenyegettek — sóhajt megadóan Galambos. — Mi az információinkat a megyei és a járási szervektől szerezzük be. És is ott merült fel valahoL Felmerül! **» mondja megvetően Zsuppán. — Név szerint kitől „merült fel”? — Az ilyesmi nem név szerint merül feL Telefonál a titkárnő, hogy az „elvtársiak” szeretnék, ha például Nikiid Gézáról írnék riportot. Én meg szoktam kérdezni: pozitive vágy negative? Ha azt mondják negative — akkor abban a szellemben írom meg. Elvégre, ők ismerik a „területet”. És maga mért nem Ismeri? — kérdezi Géza. — Mórt nem jár utána a dolgoknak? — Értsék meg, nincs rá időm. Egy nevet mondtak az élvtársak: Pigniczfd! azzal beszéltem is. Aztán jött visz sza értem az autó s addigra készen kellett lennem. Ugyanis, egyetlen aul 'ia van a szerkesztőségnek. — Elképesztő! — nevet dühösen Zsuppán. — A többi cikket is így írja meg? —- Igen... Mondtam már, hogy örök lelki ismeret fur- dalásban élek. — Mit szokott kapni egy Ilyen cikkért? — Kapni? — csodálkozik •Galambos. — A fizetésemet. Ez a gyakorlat. Hosszú csend. — De utolsó kukac magal mondja Géza csendesen. Galambos kitör, — Maguknak könnyű! 280 téesz van a megyében! Ha itt kirúgnak valakit, még elmehet 279 helyre. De újság csak egy van! Ha engem innen kirúgnak, hova megyek? Az egész szerkesztőség ezt , csinálja. — Cinikusan elmosolyodik. — Különben is! egy cikk miatt ma már senkit netn váltanak le. A cikk miatt nem! Elmehet — moridja GéIC \i JUt. Galambos tétován feláll, aztán visszaül. — A cikk az semmi! A sajtónak nincsen ma már semmi tekintélye. Ellenben. .. véletlenül módom volt bepillantani egy jelentésbe. A jelentés rendőrségi vizsgálatot kér egy téesz ellen. Én nem mondtam semmit, de a maguk helyében felkészülnék... Mert ha a rendőrség kezd itt vizsgálatot indítani... Az ilyesmi hónapokig tart, több száz tanú kihallgatásával s ha végül sem találnak semmit, akkor is tépett idegek, kozmfis szájíz és megrendült bizalom marad utánuk. Galambos feláll, végignéz rajtuk s megbiccenti a fejét. — Elnézést kérek — s óvatosan, mint aki fél, hogy utána hajítanak valamit, kimegy az ajtón. Niklai Géza az íróasztalánál ül s hátrafordulva beszélget a másik asztalnál szöszmötölő főagronómussal. Milyen a szőlő, Sáray €r? .—EB lehet kezdeni a szüretet — feleli szolgálatkészen az öreg. — Legalábbis a felbüki résaen, a pince kö- mL — ®n te ügy láttam —< mondja Géza. — Hogy állunk munkaerővel? — Ha nem lesz eső. az asszonyok egy-két nap alatt végeznek a krumplival s akkor az egész erő mehet a szőlőbe. — Helyes. Szervezze meg, legyen szíves. Csorvás lép be a szokásos aláírni valókkal. De mennyivel más ez a mindennapi ..szertartás”, mint néhány heltel ezelőtt. Csorvás nem mosolyog, nem udvariasko- dik, nem fűz megjegyzést minden darab papírhoz —• Géza is hideg, mogorva. Amikor végez az alaírnr- valókkal, belenéz Osorvas szemébe. — Regina néni két aláírását elzárod a páncélszekrénybe. Ha elvesznek, a fejeddel fizetsz érte! Csorvás rajtakap ottan elvörösödik. Iszonyú zavarban van. — Nem találom őket, Géza. Épp most akartam jelenteni. Géza egy ideig nem jut szóhoz. — Micsoda? ‘— Tegnap délután! amikor el akartam rámolni, nem találtam a két nyugtát! Újra átnéztem mindent... Nyolc óra volt, mire végeztem. Géza ielordit, — Mi ez? Mi vall itt? Mi történik itt? Csorvás sár óikba tizcaiixrttet’! támad. *--- Mert itt wines semmi szolgálati fegyelem! Hányszor mondtam, vezessük be: félfogadás szerdán és pénteken, ekkor és ekkor... De nem! Ide bárki, bármikor bejöhet!... Ha legalább lenne egy külön szobám... Ez nem téesz-iroda — ez putri. .. Tegnap is voltak itt legalább húszán! Bárki hozzáférhetett .. Géza rámered, aztán kirohan az irodából. Csorvás riadtan néz utána s az ablakon át látja, hogy Géza —, bukósisakját sem csatolva fel — motorra pattan. (Folytatjuk.) <
