Népújság, 1972. március (23. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-29 / 75. szám

fcáUiá KOSSUTH «.is 9.00 9.20 10.05 10.40 11.30 12.25 12.40 13.25 14.10 14.30 14.45 15.10 15.20 16.05 16.34 17.20 17.50 20.30 22.20 22.48 23.08 0.10 Régi melódiák Kora tavasz. 17. folytatás Áriák Nyitnikék Szimfonikus zene A Szabó család Ki nyer ma? Tánczene Vitamingyár a kertészetben Operakórusok Válaszolunk hallgatóinknak! Hándel-fúgák Kórusmü Iskolarádió Verbunkosok Irodalmi évfordulónaptár Puccini-operákból Közvetítés a Magyarország —NSZK válogatott mérkőzésről Zenekari hangverseny A cigánybáró. Részletek A Dunánál Kistétényi Melinda orgonaestje Citera- és furulya- muzsika PETŐFI LOS Chopin-zorgoraművek 9.03 Nóták 9.40 Vállalatok a bíróság elStt 11.55 Néhány perc tudomány 12.00 Bellini: Norma. Részletek 13.03 Zenekari muzsika 13.40 Orvosi tanácsok 14.00 Ez is, az is — kettőtől — dtig.~ 17.00 Ötórai tea 13.20 Fiatalok hullámhosszán 20.05 Operettrészletek 20.25 Kis magyar népnja 20.33 Tánczene 21.10 A moszkvai fllmszimpOsl- umról 21.25 Népi zene 21.55 Lemezgyűjtők húszpereo 22.15 Kamarazene 23.15 Könnyűzene MAGYAR 3.05 Földrajz. I. o. (Ism. 14.05). Ismétlések: 9.50 Delta 10.20 Asmodée. Mauriae művének magyarul beszélő tévéfilm- változata 16.35 Irány az egyetemi (Egyenáram) 17.18 Hírek 17.25 Öregek és fiatalok 17.50 Közvetítés a Magyarország —NSZK labdarúgó-, mérkőzésről 19.50 Esti mese . -ni' V 20.00 Tv-híradó 20.30 Bors... A győztesek 21.30 Jogi esetek 22.20 Tv-híradó — 2. kiadás POZSONYI 19.00 és 21.50 Tv-hiradő. 19.40 Dalok 20.00 Tantál lemez. Tv-játék 21.00 Farsangutó 22.30 Hétfőig várunk. Szovjet film EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33.) Fél 4, fél 6 és 8 órakor Sátáni ötlet Színes, szinkronizált franci; —olasz bűnügyi film. EGRI BRÓDY (Telefon: 14-07.) Délután fél 4 órakor A balkezes újonc Színes szovjet filmvigjáték Délután fél 6 és este fél 8 órakor Tűz a Monte Fioron Színes olasz—jugoszláv film dráma GYÖNGYÖSI PUSKIN Négy gyilkos elég lesz, kedvesem! GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Modern Monte Cristo HATVANI VÖRÖS CSILLAG A kaktusz virága HATVANI KOSSUTH A préri Próféták a XX. századból Egerben- 19 órától csütörtök reggel 7 óráig a Bajcsy-Zsi- Unszky utcai rendelőben. (Tele­fon: 11-10.) Rendelés gyermekek részére is. Gyöngyösön: 19 órától csütör­tök reggel 7 óráig, a Jókai utca 61. szám alatti rendelőben. (Te­ltfon: 17-27 J Saját jövője mindig érde­kelte az emberiséget. Tudni akarta, vagy helyesebben szerette volna tudni, hogyan alakul gyermekeinek, uno­káinak sorsa. A hajdani had­vezérek jósokhoz fordultak, hogy segítségükké! kifürkész- szék az istenek szándékait, a másnapi ütközet kimenetelé­ről. Az uralkodók pedig jól fizetett asztrológusokat tar­tottak udvarukban, hogy kémleljék a titokzatos jövőt. A jövőbelátás e régi for­máit ma már csak a legen­dákból ismerjük. Az embe­rek mostanság nem a tenyér vonalaiból, vagy a csillagok állásából „jósolnak”, tudo­mány lett a. jövőbelátás. Mégpedig bonyolult és nél­külözhetetlen. tudomány, amelynek keretében szakem­berek sokasága igyekszik vá­laszt adni a nagy kérdésre: mit hoz a jövő? Jelezni — előre Négy évvel ezelőtt alakult meg hazánkban, a futuroló­giái munkabizottság, amely­nek tagjai megalapozták a jövőbelátás tudományát. A munkabizottság megalakulá­sa nem a véletlen, inkább sürgető, társadalmi szükség­szerűség következménye volt. A nemzetközi tapasztalatok birtokában abból az alap­igazságba indultak ki, hogy csak úgy tarthatunk lépést a korunkat jellemző gyors változásokkal, ha e változá­sok bekövetkezéseit bizonyos mértékig előre látjuk. Régeb­ben ugyanis a fejlődés üte­me lehetővé tette a fejlődés­hez való alkalmazkodást anélkül, hogy előre láttuk volna a jövőt. Ma már más a helyzet. A fejlődés egyre gyorsul s ilyen körülmé­nyek között nem lehet előre­jelzés nélkül alkalmazkodni hozzá. Még rövid távon sémi Ennek a felismerésnek az alapján munkálkodnak a jö­vőkutatók s tartották első konferenciájukat századunk prófétái. Feladatuk volt szemlélődni, kutatni s a je­lenből kiindulva a várható fejlődést f igy elemibe véve felvillantani a jövőt Hogy hogyan? És milyen módszer­rel? Erről szóltak az előadá­sok és a korreferátumok, s erről cseréit véleményt a konferencia félezer résztve­vője. Egy bűvös szó: ha... Ha jől meggondoljuk, a jövőkutatás alapjai minden­napi munkánkban is megta-1 lálhatók. A megismerés fo-^ lyamata ugyanis kissé min-| dig a jövő megismerését is^ jelenti. Fogalmazhatunk így ^ is: minden tudományos tneg-| ismerés célja — végső soron S — a jövőbelátás. Ha például^ ismerjük a szabadesés törvé-^ nyét, akkor tudjuk, hogy hol- ^ nap vagy akár egy év múlva | is milyen sebességgel fog föl-1 det érni egy bizonyos magas- ^ Ságból ledobott vasgolyó. Ér-| demes megemlíteni az egyiké legrégibb és egyben a leg-^ egyszerűbb példát: a kőkor-^ szakbeli ember is előre tud- > S ta, hogy egy bizonyos pattin-J tási módszer mellett milyen^ formájú nyílhegy kerül ki a' keze alól. Ha azonban pat-' tintási módszere változik, ak. ' kor vele együtt alakul a nyíl formája is. v | Es ez a „ha” mint egy bű-\ vös szó bevonult napjaink^ jövőkutatásába is. Legalább- § is nagyon gyakran szerepel ^ az előrejelzésekben. Vala- ^ hogy így: ha a népességről)-J bánás folyamata így folyta-í tódik, akkor néhány ember-i öltő alatt már hatmilliárd $ ember fog élni a földön és $ kevésnek bizonyul majd a J nyersanyag, és energiakész- $ let, nem beszélve az élelme zési problémákról. Egy má-ij sik példa: ha az autók szá-$ ma továbbra is ilyen ütem-$ ben nő, lehetetlenné válik aj városi közlekedés. Az előre­látás alapja tehát az, hogy „ha igy folytatódik”. És ha esetleg megváltozik az érték- rendszer és a szóban forgó folyamat „nem igy folytató­dik”, akkor bizony meghiú­I Az előrelátás tudománya Mit hoz a iövő ? Hogyan élünk 2000-ben? sulinak az ilyen típusú jósla­tok. A jövő kérdése: mi legyen? Az élet különböző területe­in munkálkodó szakemberek ma már jól tudják, hogy alig van olyan intézkedés, olyan döntés, amely ne igényelné a jövendő tendenciák bizo­nyos mértékű ismeretét és figyelembe vételét. Történel­mi parancs tehát az előrelá­tás és ez a közvélemény ér­deklődését is a jövő felé ori­entálja. A futuorológia nagy kérdése így hangzik: „mi lesz?” A társadalom pedig így kérdez: „mi legyen, mi­lyenné akarjuk alakítani a jövőt?” A válaszok és a dön­tések harcából alakul ki a jövő, ami ténylegesen „lesz”. Hogy a kutatók mit érte­nék „jövő” alatt, az szakte­rületenként változik. Ha pél­dául a félvezetők tulajdon­ságát, félhasználásuk lehető­ségeit kutatják, még három év előrelátás is soknak mond­ható. De ha az erdőtelepítést vizsgálják, akkor még a 30 év is kevés. A kutatók azt mondják, hogy mennél na­gyobb távolságra jeleznek, annál nagyobb a valószínű­sége annak, hogy bekövet­kezzék. Meri van rá idő! A kerék számok persze vonz­zák a kutatókét, így számos területen a kétezredik esz­tendőhöz kapcsolódik az ér­deklődés. A szellemi kapaci­tás előnyben Bár a társadalom fejlődé­sének előrejelzésével kap­csolatban sok mindenben kü­lönböznék a prognózisok, egyben mind megegyeznék. Ez pedig az ismeretek bőví­tésének szükségessége. Meg­egyeznek abban is, hogy a jövőben nem a nyersanyag­bázis és az ipari kapacitás lesz a fő tényező a gazdasági fejlődésben, hanem a saeűle- mi kapacitás. A gazdasági versenyben az szerez előnyt, aki rendelkezik az új techni­kák elsajátításához szükséges szellemi potenciállal. A jö­vőben tehát a tudás lesz a ///////////////////////////////////*<­legértékesebb árucikk és a képzés a legjobb tőkebefek­tetés. A jövőkutatás prognózisai bizonyos előrejelzést adhat­nak a fiatalok pályaválasz­tásához is. Azok, akik napja­inkban választanak szakmát, kétezerben még csak életük derekán lesznek és a ma ta­nultak birtokában kell meg­birkózniuk az akkori felada­tokkal Nem beszélve arról, hogy milyen jó lenne ismerni a tíz, húsz, esetleg 30—40 év múlva várható munkaerő- igényeket is ahhoz, hogy olyan szakmák felé lehessen ma irányítani a fiatalokat, amelyeknek túlélési esélveik vannak. A vonat 400 kilométeres sebességgel robog A külföldi és a hazai jövő­kutatók kedvenc vizsgálódási területe a közlekedés. A ja­pánok például így vetítik előre a jövőt: a kétezredik esztendőben már 350—400 ki­lométeres óránkénti sebes­séggel robognak majd a vo­natok. így a jélenlegi síhke- rékmegoldás ezt a sebessé­get már nem bírja, ezért a légpárnás, vagy a mágneses lebegtetés technikája jön majd számításba. Egy hazai közlekedési pél­da pedig arról győz meg hogy egy-egy prognózis mi­lyen szerteágazó területeket érinti Egyik feltétélezés, hogy 1985-re hazánkban másfél millió lesz a személygépko­csik száma Mindehhez meg­felelő úthálózat, benzin kell, bővíteni kell a javító- és szolgáltatóhálózatot, és — szomorú prognózis, de fej­leszteni szükséges a kórházak baleseti osztályait is... A kétnapos konferencián nem hangzottak él bölcs jós­latok, a jövőkutatás képvise­lői, az egyes szakterületek kutatói ismerkedtek egy­mással és elvekről s módsze­rekről vitáztak. (márkusz) II facsemetéket locsolni Is kell... örömmel láttuk az ősszel utcáink mentén az elültetett facsemetéket, most azonban aggódunk életben maradá­sukért. A rendkívüli száraz­ság miatt kétséges, hogy megmaradnak-e. Tavaly például a Mindszenti Gede­on utcán, a laktanya mentén ültetett valamennyi facseme­te kipusztult, mert nem lo­csolták őket. Félő, hogy ez lesz a sorsuk a legutóbb el­ültetett csemetéknek is. A város jó levegője érdekében pedig a fásítás közérdek. Véleményem szerint fel le­hetne kérni a honvédséget is a laktanya melletti csemeték öntözésére, valamint az érin­tett utcák lakóit is, akik tár­sadalmi munkában bizonyá­ra szívesen elvégeznék ezt a munkát. M. í. Eger, Hajdú-hegyi lakos Eredményes munkaverseny Káíban Az egy év, ami a káli ter­melőszövetkezeti KlSZ-fiata- loknak a KISZ-kongresszusi munkaversenyébe való be­kapcsolódásuk óta eltelt, olyan gyorsan elszaladt, hogy szinte alig vették észre. Az­óta pedig sok-sók munkás hétköznap múlt el. A viszne- ki termelőszövetkezeti fiata­lok által meghirdetett mun­kaversenyhez való '■ csatlako­zás számos eredményt ho­zott. Ennek értékelésére ke­rült sor a közelmúltban, amikor is Nagy Sándor, a járási KISZ-bizottság mun­katársa elmondotta, hogy az alapszervezeti politikai mun­ka tartalmassá vált a rend- , szeresen működő ifjúsági klubban. Az elért eredmé­nyeik erkölcsi elismeréseként átadta a KISZ központi bi­zottság elismerő oklevelét és a megyei KÍSZ-bizottság kongresszusi serlegét. Ezen túlmenően vásárlási utal­ványt kapott az alapszerve­»» Alulról” jövő jelzés... Porczogival sokáig nem volt semmi probléma. Tu­lajdonképpen nem is nagyon vették észre, hogy a hivatal kötelékébe tartozik. Min­dennap reggel nyolc előtt tíz perccel már a munka­helyén volt, pontban tizen­kettőkor ebédelni ment egy közeli kis étkezdébe és dél­után fél ötkor olyan észre­vétlenül hagyta el az épüle­tet, mint amikor a cigaretta- füst kiillan a szobából. Néhány héttel ezelőtt az­tán munkaértekezlet volt a hivatalnál. Porczogi az utol­só sorban ült; nem is nagyon figyelt az előadóra, csak a beszéd végén felcsattanó tapsra kapta fel a fejét, s főleg a beszámolót követő felszólítás tette figyelmessé; — Most pedig, kedves kar- társaJc, mindenki mondja el meglátásait, illetve építő ja­vaslatait! Porczogi, mint gyakorlat­lan értekező, bírta a legrövi­debb ideig a felszólítás utá­ni mély hallgatást. — Kartársak — rebegte megilletődve —, én csak azt szeretném mondani, hogy a szobám ajtaja fölött már hó­napokkal ezelőtt megrepedt a vakolat... Akkor figyeltek fel rá elő­ször a hivatalban. Többen összesúgtak körü­lötte: ki ez a szószátyár fi­gura? Eddig a kutya sem ismerte, most meg éppen ő nyüzsög a legjobban. Na, lám, miből lesz a cserebo­gár! Egy hét múlva aktakar­bantartási értekezletet tartot­tak a hivatalban, Porczogi megint nem bírta kivárni a többieket; — Kartársak, az ajtóm fe­lett még mindig repedt a vakolat — hebegte zavartan. Most már a méltatlanko­dás moraja zúgott végig a termen: mit piszkálódik már megint ez a mitugrász? Va­lami Porczogi... Na, érde­mes az ilyennek megjegyez­ni a nevét! Nem sokkal később, az egyik mur. ' -'s előtti bé­lyegzésied: uik'ai megbeszé­i lésre már persze senki nem \ invitálta Porczogit, ő azon- ^ bari mégis elment. S feszült ^ figyelemnek gondolván az J előadást követő némaságot, J megint csak elsőnek kért J szót: — Kartársak, az a repe- ^ dés az ajtóm felett, azóta J még nagyobb lett — dadog-§ ta. § Most épp a feléje áramló ^ csend volt félelmetes, mely $ mintha egy sárkány barlang- J jából érkezett volna. De Por- J ezogit ez se zavarta. Pedig J a folyosón akkor már meg- J indult utána a sárkány is, í osztályvezetője személyében, $ kénköves tüzet fújva harag- \ jában, amiért valaki pisz- $ kálgatni merészelte barlang- $ jában... tgy aztán, alighogy . Porczogi a szobájába lépett, $ maga után behúzva ajtaját, $ az újra kivágódott! J Abban a pillanatban sza- ^ kadt le egy nagy darab va- J kólát az ajtó fölül, épp a kü- J S2öbön álló osztályvezető fe- í jére, aki az ütéstől aléltan $ rogyott össze. Azok pedig, $ akik azért követték őt mesz-\ szűrői, hogy végre egy kis j botránynak legyenek tanúi, J most elhűlten látták a visz- J szájára fordult fejleménye- J két. Egy kolléga végre össze- ^ szedte magát, s ráförmedt ^ a reszkető Porczogira: — Szegyellje magát! Nem J tudott előbb szólni, hogy ma > gánál repedt a vakolat? Németh Géza s zet, s a legeredményesebb munkát végző KlSZ-tagok pedig könyvjutalomban ré­szesültek. Valamennyi fiatal arról beszélt az ünnepélyes KISZ- taggyűlésen, hogy érdemes volt, megérte a község csi­nosításában, szépítésében részt venni, szebb lett a kör­nyezetük, s nem maradt el az elismerés sem. A jövőben is ezen az úton akarnak és fognak járni. Varga Gyula Kál Bizakodó hangulat Tlszanánán Tiszanánán, a Petőfi Ter­melőszövetkezet közelmúlt­ban megtartott négy rész­közgyűlését — amely az 1972. évi termelési és pénz­ügyi tervet vitatta meg és hagyta jóvá — a bizakodó hangulat jellemezte. Tóth József elnök beszámolójából kiderült, hogy a múlt év ta­pasztalatainak felhasználásá­val, jobb munkaszervezéssel, a vegyszerek maximális al­kalmazásával, valamint ön­tözéssel igyekszenek pótolni a munkaerőhiányt. Jól fel­szerelt géppark áll rendelke­zésre, valamint a növényvé­delemben sokait segít a re­pülőgép. A termelőszövetkezet a nagy kiterjedésű terület mi­att, valamint azért, hogy a tagok kevesebb fáradtsággal jussanak el munkahelyeikre, egy 32 személyes autóbuszt vásárolt, amelyet természe­tesen közös kirándulásokra, színházlátogatásokra is jól fel tudnak majd használni. Egy munkanapra egyéb­ként a múlt évi 84 forinttal szemben ez évre 87 forintot terveznek. A tervek megva­lósulását szolgálja a rövide­sén üzembe lépő, korszerű sertéstelep, az öntözés, ame­lyet már megkezdték, a ház­táji gazdaságokban hizlalt több mint 1200 darab sertés, s az épülő új szarvasmarha­telep is. A tagság egyöntetű véle- ménye, hogy a meglevő fel­tételek, műszaki, technikai adottságok mellett a terv tel­jesíthető. Természetesen en­nek érdekében a tagságnak is az eddigiekhez hasonlóan, derekasan ki kel] vennie ez évben is a munkából a ré­szét. "társaiké János Tiszanána Egy nap a kulturált uazáséft Hasznos kezdeményezést indított el a MÁV Budapesti Igazgatósága, amikor a vas­utas KISZ-fiatalokhoz azzal a javaslattal fordult, hogy indítsanak mozgalmat „Egy nap a kulturált uta­zásért” jelszóval. Hatvanban, a MÁV-csomóponton vala­mennyi KISZ-alapszervezét aktívan bekapcsolódott a mozgalomba. Vasárnap pél­dául a csomóponthoz tartozó vontatás, forgalom- és tele­fonközpont KlSZ-fiataljai reggeltől délig közel ötve- nen, egy egész szerelvény külső-belső tisztítását, mű­szaki javítását végezték el önként, társadalmi munká­ban. Ezenkívül a Salgótar­jánból érkező, hét kocsiból álló személyvonat szerelvé­nyét is „tisztába tették” kí­vülről. A fiatalok odaadó, telkes munkájára felfigyeltek az utazók is, s elismerően be­széltek erről. Szűcs Ferenc Hatvan 197S. március 29,, szeröa

Next

/
Thumbnails
Contents