Népújság, 1972. március (23. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-28 / 74. szám

I^AAAAAäAAAAA^AAAAAAAAAAAAAAAAAAA^AAAAAA/SAAAAAAAAAAAA/WNAAAA/* % * Hétfő esti külpolitikai kommentárunk Vasrács San Jóséban A KALIFORNIAI San Jóséban megkezdődött Angela Davis érdembeni tárgyalása. Nem újdonság, hogy lassan Őrölnek az amerikai igazságszolgáltatás malmai. Mégis fantasztikusnak tűnik, ha arra gondolunk, hogy a karcsú, törékeny filozófia tanárnőt immár tizennyolc hó­napja, teljes másfél esztendeje tartják fogva ítélet és tár­gyalás nélkül, abban az országban, amelynek politikusai és szónokai oly szívesen oktatnak ki másokat jogokról, igaz­ságról, törvényességről. Alighanem sokan lesznek, akik arra a hírre, hogy meg­kezdődött Angéla Davis pere, felkapják a fejüket. Ezt a hírt ugyanis csaknem egy hónapja már hallották, olvasták. Csakhogy az a több mint három hete kelt jelentés még a tárgyalás fontos, de mégiscsak formai részének kezdetéről adott hírt, a tizenkét tagú esküdtszék kiválasztásáról Az amerikai eljárási tempóra ez önmagában is jellem­ző: húszegynéhány nap kellett „a tizenkét dühös ember” kiválasztásához. Ez az akció bővelkedett furcsa közjáté­kokban. Még az Angela iránti szimpátiával aligha gyanú­sítható. ismert jobboldali kommentátorok is különösnek tartották, hogy az esküdtek közül az eljárás során kiszűr­ték az egyetlen színesbőrűt. Így most színfehér testület dönt majd arról, ami az egész per során a legfontosabb: bűnösnek találják-e a vádlottat, vagy nem. Az USA igazságszolgáltatási rendszere ugyanis olyan, hogy maga a bíró csak az esküdtszéki verdikt alapján hozhatja meg az ítéletét. Bármi lesz is az esküdtszék döntése, afelől már régen népi lehet kétsége senkinek, hogy ez tömény politikai per, amelyet nagynehezen bűnügyi köntösbe öltöztettek. Való­színűleg az sem véletlen, hogy a tárgyalás végül is egybe­esik az idei elnökválasztási kampány nekilendülésével. IV^ost, mikór még a politikával különben nem foglalkozó tömegek is jobban odafigyelnek, nem árt reflektorfényben tartaná egy olyan peart, amelynek vádlottja egyszerre néger és kommunista. A színjáték más külsőségeiben is erre utal. A bírósági épületet három és fél méter magas vaskerítéssel vették körül, különleges berendezésék vizsgálják a belépőket és detektívek serege ül a rejtett kamerák előtt. Mindezt azért tervezték így, hogy a közvéleménynek azt sugallják: va­lamiféle veszélyes vádlottról van szó, akivel kapcsolat­ban nem árt az óvatosság. A VÁLASZTÁSI kampány dobpergésében élő hiva­talos Amerika annyit már élért, hogy a szavazók odafi­gyeljenek a perre. De mi ilesz, ha az eredmény éppen az ellenkezője lesz annak, amit a szervezők akartak? ^WAAAAAAAAAAMAAMAAAMőAAAWVWVVWVVVVWAAAAAVVWVVVWVV Terhelő vallomás a Novak-perben Tömeges-e a szovjet zsidók kivándorlása ? Szovjet belügyminiszter-helyettes nyilatkozata A bécsi esküdtszéken hét­főn folytatódott Franz No­vak egykori SS-tiszt pere. Ezúttal két tanút hallgattak ki, akik terhelőén vallottak. Isméretes ugyanis, hogy No­vak tagadta, hogy ő egyál­talán tudta volna, mi tör­ténik ^z auschwitzi táborban az elhurcolt zsidókkal. Erika Scholz, aki admi­nisztratív beosztásban dol­gozott a berlini központban, elmondta, hogy Kovák dolgo­zószobájában nagy térképet látott, amelyen gombostűk­kel minden olyan helyet fel­tüntettek, ahol koncentráci­ós tábor volt. A tanú vallo­mása szerint ezekből a tá­borokból Novak jelentéseket kapott. Tudatták vele, hogy az elhurcolt zsidók közül hányán érkeztek „munkára” és hányán „különleges keze­lésre”. Erika Scholz kezdet­ben nem tudta, hogy a „kü­lönleges kezelés” mit jelent, de később értesült arról, hogy ez a zsidók meggyil­kolását jelentette. Borisz Sumilin szovjet bel­ügyminiszter-helyettes az A^N Sajtóügynökségnek adott nyilatkozatában visszautasí­totta azt a Szovjetunióval szembeni ellenséges propa­gandát, amelyet nyugati im­perialista és cionista körök­ben indítottak el a zsidó nemzetiségű szovjet állam­polgárok izraeli kivándorlá­sának kérdése körül. A provokátorok — mondot­ta a belügyminiszter-helyet­tes —, mindenekelőtt azt ál­lítják, hogy a Szovjetunióban legalábbis 100 000-re tehető az Izraelbe kivándorolni óhajtó személyele száma. Igyekeznek azt a látszatot kelteni, hogy az emigráci tömegjelleget öltött, és köz­vetlenül növeli az izraeli ka­tonai potenciált, noha köztu­dott, hogy ennek semmi köze a valósághoz. Érdekes — mondotta —, hogy az utóbbi időben a maoista propagan­daszervek is különféle kohol­mányokhoz folyamodnak e kérdéssel kapcsolatban. A rágalmazók a hitelesség érdekében azt a tényt hasz­nálják fél, hagy a Szovjet­unióban valóban vannak zsi­dó nemzetiségű személyek, akik illetékes szovjet szer­vektől izraeli kivándorlási engedélyt kémek. Ezek a személyek ugyanolyan alapon hagyhatják él a Szovjetuniót, mint bármely más szovjet állampolgár, nemzetiségre, nemre vagy korra való te­kintet nélkül. Kérelmü ket az érvényben levő törvények­nek megfelelően bírálják él, és a kérelmieknek rendsze­rint eleget is tesznek. A kivándorlási óhaj főbb indokai rendszerint a követ­kezők : vallási szemlélet, hoz­zátartozókkal való összeköl- tözés, a múlt csökevényei, önző magántulajdonosi érde­kek. Az egyes ingatag ele­mekre ható cionista propa­ganda Is bizonyos mértékig közrejátszik ebben. A felso­rolt indokok alapján 1971­ben hozzávetőlegesen tízezer személy távozott el a Szov­jetunióból; ezek kétharmada nő, vagy Idős korú férfi volt A valóság tehát az, hogy nem a szovjet zsidók képezik az izraeli bevándorlók alapvető tömegeit Hiszen a második világháború óta a Szovjet­unióból körülbelül 21 000-en vándoroltak ki Izraelbe, míg az összes áttelepültek száma eléri a 2 milliót. Csupán az arab országokból mintegy 800 000 zsidó emigrált Izra­elbe. A kérelmek elbírálásánál a hatóságok figyelembe veszik a Közel-Keleten kialakult helyzetet. A szovjet állam­polgárok egyes kategóriáinál — például a bizonyos kato­nai képzettséggé] rendelkező, vagy állami érdekeket érin­tő munkakört betöltő szemé­lyeknél —, kénytelenek bizo­nyos megszorításokat alkal­mazni. A provokátorok — folytat­ta Borisz Sumilin —■ ugyan­akkor mélyen hallgatnak ar­ról, hogy növekszik azoknak a száma is, akik viszont Iz­raelből szeretnének kivándo­rolni, Sok volt szovjet állam­polgárságú gzamély kéri a szovjet hatóságokat, hogy en­gedélyezzék számukra a ha­zatelepülést, de akadnak olyanok is, akik miután kéz- hezvették a kiutazási enge­délyt, lemondanak annak fel- használásáról. A belügyminiszter-helyet­tes az elmondottak illusztrá­lására közölte, hogy a mai napig Moszkvában 285 sze­mélytől, Leningrádban 59 személytől, Kijevben 119 sze­mélytől, Moldvában pedig 124 személytől érkezett ki­utazási kérelem a szovjet ha­tóságokhoz. A nemzetközi cionizmus koholmányai és az egyes szenzációéhes nyugati lapok híresztelései — húzta alá —, ellentétben állnak a valódi helyzettel. A kampány célja nyilvánvalóan az, hogy aláássák az arab országok és a Szovjetunió sokoldalú ba­rátságát. (MTI) Ősemberek a Fülöp-azigeteken ? Hivatalos manilai közlés szerint a Fülöp-szigetek déli részében egy expedíció olyan primitív törzs tagjaira buk­kant, akik barlangokban él­nek és csak a kőszenszámok használatát ismerik. A szerencse tárgysorsjáték nyereményjegyzéke A Magyar Üjságtrók Országos Szövetsége által rendezett sze­rencse tárgy sorsjáték nyeremé­nyeit az alább felsorolt számú sorsjegyek nyertél:. A nyertes sorsjegyek a nyere­ményoszlopban szereplő forint- összeg erejéig vásárlásra jogo­sultak. Az 1000,— 2000,—, 5000,— forint összegű nyereményeket, valamint a főnyereményeket azok a sors­jegyek nyerték, amelyeknek szá­muk és római számmal megjelölt sorozatuk is megegyezik a nye­reményjegyzékben közölt szá­mokkal. Az azonos számra kihú­zott 100,— forintos nyeremény ezeket a sorsjegyeket nem illeti meg. A főnyeremények a sorszám növekvő sorrendjének megfelelő helyen találhatók. Szám Serouat Nyeremény Szám 00 049 01 721 01 883 01 902 02 003 02 244 02 498 02 585 02 620 02 814 02 877 03 199 03 518 03 851 03 351 03 »07 03 912 04 021 04 347 04 374 04 443 04 655 04 875 06 270 Ofi S63 06 647 06 673 06 302 Sorozat I—VL X—VI. I—VI. I—VI. I—VI. I—VI. I—VI. I—VI. I—VI. I—VI. I—VI. I—VI. I—VI. ITT. I—VI. I—VI. Itt-VI. I—VI. I—VI. I—VI. I—VI. I—VI. I—VI. I—VI. I—VI. I—VL I—VI. I—VL Nyeremény 160,— 100,— 200,— 100,— 200,— 100,— 100,— 100,— 200,— 200,— 200,— 100,— 100,— 1000,— 100,— 100,— 100,— 200,— 200,— too,— L00,— too,— too,— 200,— 100,— 100,— 100,— 200,— Bengáiics - Zaosszú úton Bhutto pakisztáni elnök moszkvai látogatása újabb jele annak, hogy a hajdani Nyugat-Pakisztán vezetőit a valóság nyomása a tényle­ges helyzet elismerésére, a Bengal Népi Köztársaság lé­tének tudomásulvételére szo­rítja. Ez a látogatás alig tíz nappal követte az ország vezetőjének, Rahman sejk­nek szívélyes moszkvai tár­gyalásait. Az elmúlt hét vé­gén a szomszédos India ve­zetője, Indira Gandhi keres­te fel a Bengál Népi Köz­társaság fővárosát és a két ország 25 évre szóló barát­sági szerződést kötött. A lá­togatásokból együttesen min­denképpen levonható az a következtetés, hogy a politi­kai konfrontáció időszaka le­zárulóban van. A hajdani pakisztáni állam keleti ré­sze, a mai Bengália számá­ra így viszonylag nyugodt politikai és stratégiai felté­telek között mód nyílik ar­ra, hogy minden erővel a gazdasági kérdések megoldá­sáig fordítsa figyelmét. A Szovjetunió a maga ré­széről mindent megtesz az új köztársaság segítéséért Már Rahman sejk tárgya­lásain — ahol pedig szük­ségszerűen még a politikai kérdések foglalták el a fő íelyet — aláírták az els'; kereskedelmi egyezményt, megáHapo'hak egy szovjet segítséggel létesítendő villa­1972., március 38., kedd mos hőerőmű, valamint rá­dióállomások és villamos be­rendezéseket előállító gyár létesítéséről, közös földgáz- és olajkutatásról. A Szov­jetunió emellett segítséget nyújt Bengália tengeri ha­lászatának. flottájának és vasúti hálózatának fejlesz­tésében és vállalja nagy­számú szakember kiképzését. Ez volt az első nagyszabású gazdasági egyezmény, ame­lyet az új állam kötött, s ez remélhetőleg megadja a „kezdősebességet” az ország előtt tornyosuló gazdasági problémák megoldásához. Világosan kell azonban lát­ni, hogy bármilyen nagy is legyen ez a kezdősebesség, igen hosszú ideig fog tarta­ni, amíg az új ország alap­vető problémái megoldód­nak. Mindenekelőtt azt kell figyelembe venni, hogy e Magyarországnál alig más- félszerte nagyobb országban 75 millió ember él. A nép­sűrűség tehát óriási, s emel­lett a lakosság évi 5 száza­lékkal szaporodik. A 75 milliós országban az egy fő­re jutó nemzeti jövedelem alig több évi hatvan dollár­nál. Ha figyelembe vesszük, hogy India esetében ez a szám 110 dollár — nyilván­valóvá válik, hogy a bengál Ham a földkerekség egyik egszegényebb országa. Ebből következik, hogy az elsődle­ges gond itt az élelmiszer- kérdés. Brutálisaidban: az éhezés elkerülése, a lakos­ság alapvető ellátásának biz­tosítása. Az ország volta­képpen termékeny és az élelmiszer-ellátás szempont­jából legfőbb terméke a rizs. Évi 45—50 millió tonna rizst termelnek, ami azt je­lenti, hogy Bengália Indiá­val együtt, Kína mögött a második helyet foglalja el a világ rizstermelésében. Az élelmiszergondok megoldása részben a rizstermelés to­vábbi fokozásától függ — részben azonban attól, hogy a megtermelt rizs elérhető­vé váljék a lakosság több­sége számára. Ez természetesen nemcsak gazdasági, hanem társadalmi probléma is. Bengáliát pa­raszti törpegazdaságók való­ságos tengere jellemzi. Itt a földet a legprimitívebb kézi eszközökkel művelik. Ezit a kis­paraszti tömeget veszi körül egy másik, de szegényebb és statisztikailag soha fel nem mért nagyságú réteg: a föld nélküli parasztok áradata. Mindebből kitűnik, hogy a következő években az élel­miszer-ellátás biztosításának gazdasági kérdése nem any- nyira a földreformhoz kap­csolódik — hanem ahhoz, hogy az ország kormányának lesz-e ereje olyan mezőgaz­dasági átalakulás biztosítá­sára, amely valamilyen for­mában tömöríti az életképte­len parasztgazdaságokat és növeli termelékenységüket. Ma még természetesen nerr lehet látni müven formában következik be ez az átala kulás. Az élelmiszerkérdésen túl­menően világgazdasági szem­pontból az ország számára az a legfontosabb, hogy fo­kozza a juta termeléséből és exportjából származó jöve­delmét. Ez a zsákszövet ké­szítésére és más ipari cé­lokra használt növény világ­gazdasági szempontból az új köztársaság legfőbb értéke. Bengália egymagában a juta világtermelésének 40 száza­lékát adja. A második he­lyen — a világtermelés 35 százalékával — India áll, majd Kína és Thaiföld kö­vetkezik. A juta fontosságá­ra jellemző, hogy ez adta a hajdani pakisztáni állam tel­jes exportjövedelmének több mint 50 százalékát. Annak idején ennek a hasznát az országon belüli hatalmi po­zíciókat ténylegesen kézben tartó Nyugat-Pakisztán szív­ta el. Ez a helyzet termé szetesen most gyökeresen megváltozott. Világgazdasági szempontból a független Bengália megalakulásának legfontosabb eredménye ép­pen az, hogy ezek az export­jövedelmek most teljes egé­szében az új köztársaságot gazdagítják. A juta világpia­ci ára természetesen éppen úgy ingadozik, mint általá­ban a mezőgazdasági ter­mékeké. A jelenlegi helyzet azonban az, hogy az árszín­vonal viszonylag magas. A mai árakon számítva az or­szág évente körülbelül 300— 400 millió dollárnyi stabil jövedelemhez juthat a juta­exportból. Ez nem kis összeg —, de íz ország szegénységéhez, la­,i iák gyorsan növekvő szá- ’ nihoz és gondjaihoz képest j mégis csak csepp a tenger­ben. A Bengál Népi Köztár­saság a jelek szerint, még j évtizedekig nemzetközi se- gítségre szorul akkor is, ha bőven terein a rizs és ma­gas marad a juta óra. 06 9S8 I—VI. 100,— 07 096 I—VL 200,— 07 391 m. 1000,— 07 SD1 I-VL 100,— 07 7S7 1—VI. 100,— 08 381 I-VI. 100,— 08 829 n. 5000,— 08 629 l-Vl. 100,— 08 741 I—VT. 10«,— 08 883 X—VI. 100,— 09 005 I—VI. 200,— 09 516 J-r-VI. 100,— 00 588 I—VT. 100,— 09 811 I—VI. 100,— 10 150 1—VL 200,— 10 223 I—VT. 100,— 10 353 I-*-VL 100,— 10 883 I-VL 200,— 11 033 V. 2006,— 11 033 I-VI. 100,— 11 M3 m. Skoda S— 100 szmgk. 11 HS I-VL 100,— 11 454 I—VI. 200,— 11 562 I—VI. 106,— 12 052 I-VL 100,— 12 058 1—VI. 200,— 12 917 I-VL 100,— 13 288 I—VI. 100,— 14 S89 I—VI. 100,— 14 892 I. 5000,— 14 892 I-VI. 100,— 16 321 I—VI. 300,— 16 657 I—VI. 200.— 16 742 I—VI. 100.— 16 661 I—VI. 100,— 16 8Ö3 I—VI. 200,— 17 162 I-VL 100.— 17 317 I-VI. 100,— 17 893 I-VL too,— 17 6Y7 IV. 1000,— 17 877 I-VI. 100,— 18 283 VL Trabant L. szmgk. 18 288 I—VI. 100,— 18 441 I—VI. 200.— 18 814 I-VL 100,— 19 008 m. 3000,— 18 003 I-VL 100,— 13 126 VI. 5000,— 18 128 I-VL 100,— 18 447 I-VL 100,— 19 595 I-VL 100,— 13 789 I-VL 100,— 18 887 I-VL 100,— 20 043 I-VL 200,— 20 813 I—VI. 206,— 20 813 I—VI. 100,— 30 m I—VI. 200,— 21 100 I—VI. .100,— 21 184 I—VT. £00,— 21 526 I—VI. 200,— 22 136 I-VI. ioo,— 22 549 1. 1000,— 22 549 I—V* 200,— 23 071 I—V 100,— 23 256 I—V too,— SS 323 l—\ 100.— 23 326 I—V 100,— 23 S43 I—V. 100,— 23 606 I—VI. 200,— 23 84 U I—’VL 200,— 24 172 I—VI. m— 24 334 i-v; ICO,— 24 683 I—VI. 100,— 25 044 I—VI. 200,— 25 994 I-VI. 200,— 26 037 VI. 2000,— 26 037 I-VL 100,— 26 048 I—VL 100,— 26 540 I-VL 100,— 26 608 n. 1000,— 26 608 I-VL 100,— 26 634 VI. 1000,— 28 634 I—VI. 100,— 26 695 I—VI. 100,— 26 736 I-VI. 100,— 26 791 I-VI. 500,— 26 884 I-VI. 200,— 26 89-9 V. 1000,— 26 888 I—VT. 100,— 26 926 I—VL 100,— 27 245 n. 1000,— 27 245 I-VI. 100,— 27 316 I—VI. 200,— 28 021 I—VL 200.— 28 023 I—'VT. 200,— 28 476 I—VI. 200,— 28 334 Dl. 5000,— 28 334 I—■VI. 200,— 28 676 I—VT. 100,— 29 215 I—Va 100,— 29 382 I—VI. 100,— 29 486 I—VI. 100,— 29 826 I—VT 100,— 29 974 I—V 200,— 30 668 I—VT 200,— 31 426 I—VI ’00,— 31 728 IV •)0,— '1 728 i­0.— 31 890 t- v 10,— 31 950 I-Y 200,— 31 995 V. >00,— 31. 993 I—V' no,— M 153 I—Vi. 100,— r • iG4 I-V . 110,— . 413 i- VI. 1 10,­12 rjj I-VI. l-w\— 3* 939 I. 2000,— 32 859 I-VL 100,— 33 473 VL 1000,— S3 473 I-VL 160,— 23 tffi BEmgfc 8MM Szán Sorozat Nyeremény 33 940 I—VI. 100,— 34 446 I—VT. 100.— 34 606 I—VI. 100,— 34 770 I-VI. 200,— 35 099 I—VI. 200,— 35 683 I—VI. 100,— 35 779 I-VI. 100,— 35 840 I—VI. 500,— 36 163 I—VI. 200,— 37 067 I—VI. 100,— 37 127 I—VI. 100,— 37 523 I. 1000,— 37 523 I—VI. 160,— 37 570 I-VI. 100,— 38 020 I—VT. 500,— 38 563 I—VL 100,— 39 396 n. 2000,— 39 396 I—VI. 100,— 39 617 I—VI. 100,— 39 773 I-VI. 100,— 39 798 I—VL 200,— 40 743 I—VT. 200,— 41 032 I—VI. 100,— 41 704 I-VI. 106,— 42 782 I-VI. 200,— 43 040 I—VI. 200,— 43 040 I—VI. too,— 43 109 I—VI. 100.— 44 322 I-VL 100,— 44 397 V. 1000,— 44 397 I-VI. 100,— 44 745 I-VI. 100.— 45 444 I-VI. 200,— 45 728 I—VI. 100,— 45 759 I—VI. 200,— 45 771 IV. 1000.— 45 771 I—VL 100,— 45 988 IV. 2000,— 45 968 I—VI. 100,— 46 052 I—VI. 200.— 46 419 I—VI. 100,— 46 51S I—VI. 200,— 46 665 I—VT. 100,— 46 820 I-VT. 100,— 47 112 I—VI. 100,— 47 452 I—VT. 10«,— 47 487 I—VT. 200,— 47 738 I—VI. 100.— 47 843 I-VI. 100,— 47 940 I—VT. 100,— 47 988 I—VI. 500,— 49 315 I—VT. 200,— 49 337 I—VT. 100,— 49 436 I-VL 100,— 49 888 I-VL 200,— A nyertes sorsjegyek beváltási rendje. 100—500« forint értékkel ki­húzott nyertes sorsjegyek egyben vásárlási utalványként szolgál­nak és a nyereményösszes ere­jéig. Vidéken bármelyik Állami Áru­házban vagy földművesszövetke­zeti üzletben; Budapesten a Lottó Áruházban (VII. Rákóczi út 30.) vásárlásra felhasználhatók. A főnyereményt nyert sorsje­gyek nyereményutalványát a Magyar Újságírók Országos Szö­vetsége (BudnpestK VI., Népköz- társaság útja 101.) szolgáltatja ki a sorsjegy bemutatójának. A nyertes sorsjegyek 1972. áp­rilis 10-tól május 20-ig válthatók be. Elveszett, megsemmisült, vagy beváltási határidő után bemu­tatott sorsjegy alapján semmi­lyen Igény nem támasztható. A Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat március—áprilisban 1972. és iéo’o ■íj Egerben és környékén. 41. sz. építésvezetőség, Eger, Sas út 94. s z.

Next

/
Thumbnails
Contents