Népújság, 1972. március (23. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-26 / 73. szám

i Nősz vaj, a háromarcú falu Az autóbusz, amelynek ol­dalán a felakasztott táblán „Egei—Nőszvaj—Eger” olvas­ható először Egerben, a Szarvas téren áll meg. A ka­lauz a kétfelé kicsapódó ajtó nyílásán kidugja a fejét, s kissé csalódottan húzza visz- sza, majd megállapítja: — Mehet. A néhány, imént még itt várakozó utas felszállt az előttünk elment zsérci, illet­ve bogácsi járatra. Szó sincs arról, hogy a kalauz csaló­dottságának az lehetne az oka, hogy a másik két busz elviszi előle a „bevételt” hi­szen a Szarvas tértől a vár­állomás felé fordult ' kocsi motorja nyögve kaptat felfe­lé a lejtőn, úgy tele van az utazókkal. Minden ülőhely foglalt, sőt mellettem egy hallgatag, fejkendős fiatal- asszony ölében ott nyüzsög a lánykája, egy piros kabá­tos, tágra nyilt tekintetű kis szőkeség is. — Hol járt ángyom? — szólítja meg a középen ál­lók közül egy borostás arcú, posztómikádós férfi, akinek vállán vékony szíjjal ke­resztbe vetve fityeg egy megkopott aktatáska az ol­dalán. — Benn lettem volna az esztékában ezzel a lyánnyal — hangzik a válasz. — Na, mi a baj? — Nem olyan nagy, de régóta nem szeretem az ét­vágyát A busz közben elkanyaro­dik a várállomás előtt, ■ pár méterrel odább, a má­sodik egri megállóban meg­áll. Tízen is szaladnak az elöl álló kocsiktól a kinyílt ajtó felé, mert a másik két buszra már nem fértek feL A kalauz arcáról hirtelen el­tűnik az iménti csalódottság, egyszerre diadalmassá, hatá­rozottá, s nem kevésbé har­ciassá válik. Keményen ter­peszbe vágjá magát az ajtó előtt, s egész-lénye azt su- ii gallja a lent várakozók felé: „csak a testemen keresztül”. — öt személy jöhet, a töb­bit, sajnálom. Tele vagyunk — hangzik a megfellebbez­hetetlen döntés. Négyen azonnal hanyatt-homlok ro­hannak vissza a másik busz­hoz, oldalukon kalimpál az elemózsiás táska. Valahogy felférnek, de itt — a feltü­lekedő öt utas után — még egynek hely kellene. — Ne tegyél már ilyet ve­lem — fogja szinte könyör- gőre —, csak nem várok itt/ még egy órát a következőre? — kérdezi kezét tárogatva. — Sajnálom — mondja újra félreérthetetlenül a ka­lauz, majd eltöri a pálcát: — Mehet. — Ugyan... .1 ' Ne hagyd már itt — mordulnak fel többen a buszban. — Na, gyere, pedig nem lett volna kár érted... — évődik kegyesen, megelé­gedve, leginkább természe­tesen önmagával — a kala­uz. — A község felnőtt lakos­ságának nagy része bejáró dolgozó, s ugyancsak sok a fiatalok között a naponta Egerbe ingázó ipari tanuló és középiskolás is — mondja a község csendes szavú párt­titkára Csomós Miklós, aki maga is naponta jár a Ber- vába Noszvajról dolgozni. Így a saját tapasztalatát mondja el, amikor megálla­pítja, hogy bizony zsúfoltak a noszvaji buszok. Tavaszi, nyári szezonban —, amikor Egerből tömegével tódulnak a kirándulók a községhez tartozó festői bükki kirán­dulóhelyekre, Síkfőkútra és Várkútra — minden járat zsúfolt, téli időszakban pe­dig a munkába indulás és hazaérkezés, műszakváltás idején közlekedő buszok bi­zonyulnak régóta szűkösnek az igényekhez képest. — Ilyen körülmények kö­zött bizony — jegyzi meg tréfásan — Noszvajnak ez az arca nem valami derűs... — És itthon, a községben? — Sokat javult a helyzet az elmúlt egy év alatt a ter­melőszövetkezetben. Azok után a súlyos gondok után, amelyeket a közel kétmillió forintos mérleghiány fémje­lez, ma bizakodóan beszél­hetünk az eredményekről, s főleg a távlatokról. Sikerült az új vezetőségnek, élén Csú­fot Béla tsz-elnökkel, úgy szerveznie és irányítania a munkát, hogy a közelmúlt­ban megtartott zárszámadá­si közgyűlésen már arról szá­molhatott be a vezetőség: nincs mérleghiány, teljesítet­ték minden ágazatban a ter­vezett termelési tervüket. A tsz-iroda előtt • hirtelen lefékez a terepjáró ponyvás autó: az elnököt hozza a ha­tárból. — A korán jött tavasz elő­re hozta tervezett munkáin­kat — mondja. — A met­szést szőlőinkben, gyümölcs- ültetvényeinkben április vé­gére terveztük, s éppen ezek­ben a napokban már be is fejeztük. Vass Sándor elnökhelyet­tes, a növényvédelmi és nö­vénytermesztő brigád veze­tője, újabb hírekkel érke­zik: — Megkezdjük a tavaszi árpa vetését is. Az időjárás kedvez, noha a csapadékhi­ány nagymérvű, s ettől bi­zony egy kicsit félünk. Gombolyodik a beszélgetés fonala, s Vass Sándor beszá­mol az elnöknek, hogy a metszési munkálatokban — 130 hold szőlőről és 100 hold gyümölcsösről van sző — derekasan kivették a részü­ket a tsz tagjak Különösen Máté Miklós, E. Pintér Sán­dor, Benke Balázs és P. Kó­nya Lajosné, akik szinte mindennap ott szorgoskodtak a tőkék és a gyümölcsfák között Oj feladatok te foglalkoz­tatják a tsz vezetőit és tag­jait? ebben az évben: meg­kezdték a leendő kertészet szükséges előmunkálatait lent a Galassy-üdülő mellett. Épülnek a melegágyak fel­építményei. — Ott a Tyúknyomás-dűlő- ben, a Kánya-patak mellett valamikor is volt kertészet. Ügy gondoltuk, hogy érde­mes megpróbálkozni nagy­üzemi keretek között is a paprika-, paradicsom-, ubor­ka- és egyéb zöldségfélék termesztésével, hiszen a köz­ségben is nagy az igény, de különösen jó piacot jelent majd számunkra a síkfőkú ti üdülőtelep — mondja André Béla főmezőgazdász, aki ugyancsak a válságos 1970-es esztendő után ke­rült a községbe. Noszváj harmadik arca sa­játos és egyedülálló: két or­szágos jellegű üdülővel, s jó nevű, közkedvelt kiránduló- helyekkel — Síkfőkút és Vár' kút — dicsekedhet. Síkfőkú' ton lassan több magán-, vál­lalati és közületi víkendház lesz, mint amennyi ház van Noszvajon. 1968-ban az üdü lőjelleg még jobb kihangsú lyozására elkészült a község és a hozzá tartozó üdülőterü­letek részletes rendezési terve. Sőt, a Mátra—Bükk üdülőterületről szóló kor­mányhatározat is besorolta a községet a helyi jelentőségű üdülőhely kategóriába, s ezen belül a sportolási igé­nyek kielégítésére fejlesz­tendő települések és terüle­tek közé. A tervek szerint a jelenle­gi tavakat alkalmassá teszik a vízisport céljaira, és a strandolásra is. A turisztikát kedvelő kirándulók — bár nehéz terepen, meredek hegyeken keresztül — eljut­hatnak Síkfőkútról Felsőtár- kányba, s annan tovább a „Kövekig”, a Bükk-fennsík Közben — mielőtt a hegy túloldalára jutnának — hű- sölhetnek Várkúton, megíz­lelve a várkúti, de korábban a Szent Imre-forrás kristály- tiszta vizét is. A falu határában szépen zöldell az őszi búza és az őszi árpa, s lassan az üde­zöld uralkodó színné válik újra az egész bükki tájon. Éjszaka kísértetiesen szép iz­zással ragyog a noszvaji ter­melőszövetkezet mészégető boksája, amely — a telepü­lés kapujában — egyszerre mutatja a község két arcát is: az otthonit, a gazdálko­dással, a hétköznapi munká­val összefüggőt, s a másikat is, azt, hogy itt, a sziklák, bozótok és meredélyek kö­zött kikapcsolódást, nyugal­mat lelhetnek a pihenni, fel­üdülni vágyó közeli és tá­voli tájak lakói is. Faludi Sándor Nem könnyű az önállóság Kár lepne tagadni, bizo­nyos nyugtalanság érzékel­hető a KAEV gyöngyösi gyáregységeben. Hol hango­sabban, hol halkabban te­szik fed az emberek a kér­dést: mi lesz velünk? A drámai feszültség oka nagyon egyszerű. Az idén el­nyerték az önállóságukat a gyöngyösiek. És ehhez is hozzá kell szokni, mondhat­juk bizonyos bölcsnek tű­nő következtetéssel. A fő kérdés mégis az, meddig tarthat a tanulási idő egy önállóvá lett gyár esetében? tatkozni, őket kellett győz­ködni. Sokfajta ballaszttal kell tö­rődniük a gyöngyösieknek. Néhány évvel ezelőtt alakul­tak. A dolgozók egy része a bányászkodást hagyta ab­ba annak Idején, egy része Pedig a környező községiek­ből jött be a gyárba. Ök nem voltak hozzászokva az üzemi légkörhöz, a gépek melletti munka tempójához. De még magát a gyári kö­zösséget sem ismerték előt­te. Bábáskodtak is a gyár fö­lött. Előbb az egriek, aztán a fővárosiak. Minden szóra, minden gesztusra nagyon érzékenyen válaszolt minden­ki. Azak_ is, akik segíteni ákartak és azok is, akiknek segíteni akartak. Nézetelté­rések, viták, magyarázgatá- sak és félreértések követték egymást. Nem szívesen emlékszik vissza ezekre az időkre sen­ki. De nem árt felidézni a közelmúltat, hogy a jelent könnyebben meg lehessen érteni. A mostani nyugta­lanságot. Január 1-től a saját lábuk­ra állhatták a gyöngyösiek. De, hogy az első lépéseket nyugodtan megtehessék, megtámogatták őket előző­leg. Kaptak munkát, meg­rendelést néhány hónapra. Annyit, hogy amíg ennek a feladatnak eleget tesznek, le­gyen alkalmuk az év hát­ralevő részére a megrende­léseket összegyűj beniük. Eíbből származott az első kérdés; Mi lesz velünk? Né- hányan még talán sóhajtot­tak is hozzá Mások viszont azt mondo­gatták. hogy a jelénned is baj van. Hol kapnak munkát az üzemrészek, hol nem. Ha van munka, akkor pines szer­szám. De, ha volna szerszám, akkor nincs anyag. Mire vi­szont minden előkerülne, ak­kor már hét végét írnak. Néhányan est, a viccnek beillő elbeszélést komolyan veszik, és ők hangulatot is teremtettek. Velük kellett vi­Ha a pénzügyi akadályok elhárulnak Épül a hatvani strand Megmozdult a város apraja és nagyja A hatvaniaknak régi vá­gyuk, hogy a város terüle­tén — más városokhoz ha­sonlóan — strandot építse­nek. Az utóbbi években, amióta ismertté vált, hogy megfelelő mélységű fúrással alkalmas meleg vizet is ta­lálhatnak, különösen megsza­porodtak a közérdekű beje­lentések között a strandot, a városi fürdőt igénylő kéré­sek. Amint a város vezetői elmondták, a legutóbbi or­szággyűlési és tanácstagi je­lölőgyűlések alkalmával, va­lamint nép f ron tgy üléseken, tanácsüléseken, a felszólalá­sok kétharmad része ezzel a témával foglalkozott. A Hatvani Városi Tanács felkérté a Geológiai Kutató Intézetet, hogy végezzen megfelelő vizsgálatot, s je­löljék ki, a lehetőségekhez viszonyítva, a legoptimáli­sabb területet a fúrásra, il­letve a strand építésére. A vizsgálat elvégzése után, a múlt év közepén, Üj-Hatvan térségében, a nagytelki kuta­tóintézet szomszédságában, el is végezték a fúrást. Ezer- ötvenhét méter mélységben 40 fpkas, gyógyhatású vizet találtak, amely 660 liter per­cenkénti vízhozammal, ki­sebb mennyiségű hideg víz­zel keverve — alkalmas a szakemberek szerint egy-két ezer vendéget befogadó strand üzemeltetésére. • A több mint két és fél millió forinitos költséget je­lentő fúrás csak az első lé­pés volt a strand létrehozá­sára. A tanács a lakosság érdekeit és kérését figyelem­be véve, a negyedik ötévest terv nagyobb fejlesztési cél­kitűzései között, egyedül a strand megépítését tervezte saját fejlesztésként, 10 mil­lió forintos ráfordításból. A költségek természetesen en­nél jóval nagyobbak, de szá­moltak a város lakóinak ön­kéntes segíteni akarásával. És jól számoltak: eddig ugyanis a, város területén működő gazdálkodó egysé­gek — üzemek, vállalatok és szövetkezetek — dolgozói kétnapi munkabérüket aján­lották fel a strand megépí­tésének költségeihez. Ezen­kívül a Hazafias Népfront szervezésében m egmozd u 1 tak azok is, akik Hatvanban lak­nak, de más településen dol­goznak. Sőt, nem kevés azoknak a nyugdíjasoknak száma sem, akik ugyancsak felajánlották szerény forint­jaikat, hogy minél előbb él­vezhessék a leendő strand gyógyító és felüdítő vizét Sajnos, jelenleg mégis nagy gonddal küzd a városi ta­nács a strand építésével kap­csolatban: mintegy kétmillió forint tervezett bevétel ki­esett a fejlesztési alapjából, mert a város két nagy gyá­ra — a tervezettnél lénye­gesen kisebb mennyiségű mezőgazdasági termék fel­dolgozása miatt, — ennyivel kevesebb adót fizetett a ta­nácsnak. Ez a pénz hiány­zik most a beruházás első ütemének (tereprendezés, közművek megépítése, me­dencék kialakítása, kerítés­készítés) megkezdéséhez. Az önkéntes felajánlásokból ugyanis — a város lakóinak dicséretére legyen mondva — rövidesen összejön a ter­vezett másfél millió forint. A megyei tanács illeté­kes vezetőitől megtudtuk, hogy Hatvan Város Tanácsa más forrásból megkapja a betervezett, de objektív okok miatt hiányzó kétmillió fo­rintját, s ez a pénzügyi akadály elhárul. így rrteg ebben az évben, rövidesen negkezJődnek a munkálatok, s a program szerint, nagy- észt 1975 ig be is fejeződ­nek. (faludi) A gyár vezetője. Lakatos Imre, nagyon őszintén el­mondta: még nem döntöttek mindenben, hogy mit csi­náljanak az idén. Ajánlatuk van, nem is egy. Csupán azt kell kiszámítaniuk, a kü­lönböző lehetőségek közül melyik felel meg gazdasági­lag is a kiegyensúlyozott és tervszerű termelésbiztonság szempontjából is. Végső fo­kon ezt á latolgatást sem le­het sokáig végezni, mert dön­teni kell. N Nyilván, a már megszokott gyártmányok köréből igye­keznek kialakítani, a saját profiljukat. Ebből követke­zik, hogy zömmel a szövő­gyári berendezések, gépal­katrészek maradnak további­ra is a termékeik között. Ezeknél megfelelő gyártási tapasztalattal is rendelkez­nek. A dolgozók is szívesen végzik ezt a munkát, éppen emiatt. Már annak idején is erre a munkára készültek fel. és ez is döntő körül­mény. nek a dolgok eltúlzásárg. Főként a pénzügyi dolgok miatt. Mert a munkabér miatt még mindig folyik a vita a gyöngyösi gyár ve- , zetői és a központi szervek között. Az önállóság új munka­körök megszervezését és el­látását is szükségessé tette. Hiszen korábban fent mond­ták meg: miből mennyit, és mikorra kell elkészíteniük. Ennek megfelelően, fentről gondoskodtak a munka fel­tételeinek megteremtéséről is. Most mindez a nyakuk­ba szakadt. Tegyük hozzá: nem Ijedtek meg ettől, öröm­mel vették át ezt a gondot te. / De hát, az új embereknek a szervezés magában véve is új. feladatot jelentett. Ha kezdetben mutatkozott is ne­hézség, döcögött is a dolog, nem ment minden olajozot­tan, simán, az okát ebben kellett keresni. Néhány nem egészen meg­alapozott hír is kiszivárgott, ami alkalmat adott egyesak­Furcsa dolog, vagy talán nem is furcsa, nogy a gyön­gyösi KAEV már másodszor élt át ilyen átmeneti állapo-' tot. A dolgozók körében már másodszor alakultak ki viták a létkérdésben. Alig múlt el az egyik, megkezdődött a második. Az üzemben most már le­csillapodtak a kezdeti hullá­mok. Akivel beszélgettünk, mind elmondottá: bíznak a vezetőkben, bíznak a, jövő­jük ben. Néhány héttel ez­előtt még többször előfor­dult az egyenetlen munka: ’vagy álldogálni kellett, vagy’ kapkodni, de most már hely­re zökken minden. Különö­sen azok bizakodnak, akik már hosszabb időt töltöttek el ipari nagyüzemben és ed­zettebbek, tapasztaltabbak. Néhányan ugyan szedték a cókmókjukat azzal, hogy ők bizony csendesebb vizekre eveznek, de ez a kerítésen kívülre való kacsin gatás is megszűnt Vére a saját lábára állt a KAEV gyöngyösi gyára: Az idén megkapott önállóság előnyeit és nehézségeit is si­került már kitapasztalniuk. Ügy mondják, a tanulópénzt már megfizették, kitelt a próbaidő is, innentől kezdve senkire és semmire nem le­het hivatkozniuk, csak saját magukra. Persze, ha nagyon őszinték akarnak lenni, akkor csend­ben elmondják, nem is volt olyan könnyű élni ezzel az új önállósággal. Sok álmat­lan éjszakájukba került, mw re megtanultak önállóak len­ni. De — megérte. G, Molnár Ferenc Méterárut, lakástextilt, készruhát, cipőt, divat- és kötött­árut, háztartási gépeket, elektromos cikkeket, bútort, kemping- és sportfelszerelési cikkeket a BVÖHSVSZÖV Házból Nagy áruház — nagy választék 9 Öltözzön divatosan a BYÖNGYSZÖU Áruházból GYÖNGYÖS, ÁPRILIS 4. TÉR 21—25. Telefon; 22-74. GYONGYSZÓv f Áruház

Next

/
Thumbnails
Contents