Népújság, 1972. március (23. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-26 / 73. szám
i Nősz vaj, a háromarcú falu Az autóbusz, amelynek oldalán a felakasztott táblán „Egei—Nőszvaj—Eger” olvasható először Egerben, a Szarvas téren áll meg. A kalauz a kétfelé kicsapódó ajtó nyílásán kidugja a fejét, s kissé csalódottan húzza visz- sza, majd megállapítja: — Mehet. A néhány, imént még itt várakozó utas felszállt az előttünk elment zsérci, illetve bogácsi járatra. Szó sincs arról, hogy a kalauz csalódottságának az lehetne az oka, hogy a másik két busz elviszi előle a „bevételt” hiszen a Szarvas tértől a várállomás felé fordult ' kocsi motorja nyögve kaptat felfelé a lejtőn, úgy tele van az utazókkal. Minden ülőhely foglalt, sőt mellettem egy hallgatag, fejkendős fiatal- asszony ölében ott nyüzsög a lánykája, egy piros kabátos, tágra nyilt tekintetű kis szőkeség is. — Hol járt ángyom? — szólítja meg a középen állók közül egy borostás arcú, posztómikádós férfi, akinek vállán vékony szíjjal keresztbe vetve fityeg egy megkopott aktatáska az oldalán. — Benn lettem volna az esztékában ezzel a lyánnyal — hangzik a válasz. — Na, mi a baj? — Nem olyan nagy, de régóta nem szeretem az étvágyát A busz közben elkanyarodik a várállomás előtt, ■ pár méterrel odább, a második egri megállóban megáll. Tízen is szaladnak az elöl álló kocsiktól a kinyílt ajtó felé, mert a másik két buszra már nem fértek feL A kalauz arcáról hirtelen eltűnik az iménti csalódottság, egyszerre diadalmassá, határozottá, s nem kevésbé harciassá válik. Keményen terpeszbe vágjá magát az ajtó előtt, s egész-lénye azt su- ii gallja a lent várakozók felé: „csak a testemen keresztül”. — öt személy jöhet, a többit, sajnálom. Tele vagyunk — hangzik a megfellebbezhetetlen döntés. Négyen azonnal hanyatt-homlok rohannak vissza a másik buszhoz, oldalukon kalimpál az elemózsiás táska. Valahogy felférnek, de itt — a feltülekedő öt utas után — még egynek hely kellene. — Ne tegyél már ilyet velem — fogja szinte könyör- gőre —, csak nem várok itt/ még egy órát a következőre? — kérdezi kezét tárogatva. — Sajnálom — mondja újra félreérthetetlenül a kalauz, majd eltöri a pálcát: — Mehet. — Ugyan... .1 ' Ne hagyd már itt — mordulnak fel többen a buszban. — Na, gyere, pedig nem lett volna kár érted... — évődik kegyesen, megelégedve, leginkább természetesen önmagával — a kalauz. — A község felnőtt lakosságának nagy része bejáró dolgozó, s ugyancsak sok a fiatalok között a naponta Egerbe ingázó ipari tanuló és középiskolás is — mondja a község csendes szavú párttitkára Csomós Miklós, aki maga is naponta jár a Ber- vába Noszvajról dolgozni. Így a saját tapasztalatát mondja el, amikor megállapítja, hogy bizony zsúfoltak a noszvaji buszok. Tavaszi, nyári szezonban —, amikor Egerből tömegével tódulnak a kirándulók a községhez tartozó festői bükki kirándulóhelyekre, Síkfőkútra és Várkútra — minden járat zsúfolt, téli időszakban pedig a munkába indulás és hazaérkezés, műszakváltás idején közlekedő buszok bizonyulnak régóta szűkösnek az igényekhez képest. — Ilyen körülmények között bizony — jegyzi meg tréfásan — Noszvajnak ez az arca nem valami derűs... — És itthon, a községben? — Sokat javult a helyzet az elmúlt egy év alatt a termelőszövetkezetben. Azok után a súlyos gondok után, amelyeket a közel kétmillió forintos mérleghiány fémjelez, ma bizakodóan beszélhetünk az eredményekről, s főleg a távlatokról. Sikerült az új vezetőségnek, élén Csúfot Béla tsz-elnökkel, úgy szerveznie és irányítania a munkát, hogy a közelmúltban megtartott zárszámadási közgyűlésen már arról számolhatott be a vezetőség: nincs mérleghiány, teljesítették minden ágazatban a tervezett termelési tervüket. A tsz-iroda előtt • hirtelen lefékez a terepjáró ponyvás autó: az elnököt hozza a határból. — A korán jött tavasz előre hozta tervezett munkáinkat — mondja. — A metszést szőlőinkben, gyümölcs- ültetvényeinkben április végére terveztük, s éppen ezekben a napokban már be is fejeztük. Vass Sándor elnökhelyettes, a növényvédelmi és növénytermesztő brigád vezetője, újabb hírekkel érkezik: — Megkezdjük a tavaszi árpa vetését is. Az időjárás kedvez, noha a csapadékhiány nagymérvű, s ettől bizony egy kicsit félünk. Gombolyodik a beszélgetés fonala, s Vass Sándor beszámol az elnöknek, hogy a metszési munkálatokban — 130 hold szőlőről és 100 hold gyümölcsösről van sző — derekasan kivették a részüket a tsz tagjak Különösen Máté Miklós, E. Pintér Sándor, Benke Balázs és P. Kónya Lajosné, akik szinte mindennap ott szorgoskodtak a tőkék és a gyümölcsfák között Oj feladatok te foglalkoztatják a tsz vezetőit és tagjait? ebben az évben: megkezdték a leendő kertészet szükséges előmunkálatait lent a Galassy-üdülő mellett. Épülnek a melegágyak felépítményei. — Ott a Tyúknyomás-dűlő- ben, a Kánya-patak mellett valamikor is volt kertészet. Ügy gondoltuk, hogy érdemes megpróbálkozni nagyüzemi keretek között is a paprika-, paradicsom-, uborka- és egyéb zöldségfélék termesztésével, hiszen a községben is nagy az igény, de különösen jó piacot jelent majd számunkra a síkfőkú ti üdülőtelep — mondja André Béla főmezőgazdász, aki ugyancsak a válságos 1970-es esztendő után került a községbe. Noszváj harmadik arca sajátos és egyedülálló: két országos jellegű üdülővel, s jó nevű, közkedvelt kiránduló- helyekkel — Síkfőkút és Vár' kút — dicsekedhet. Síkfőkú' ton lassan több magán-, vállalati és közületi víkendház lesz, mint amennyi ház van Noszvajon. 1968-ban az üdü lőjelleg még jobb kihangsú lyozására elkészült a község és a hozzá tartozó üdülőterületek részletes rendezési terve. Sőt, a Mátra—Bükk üdülőterületről szóló kormányhatározat is besorolta a községet a helyi jelentőségű üdülőhely kategóriába, s ezen belül a sportolási igények kielégítésére fejlesztendő települések és területek közé. A tervek szerint a jelenlegi tavakat alkalmassá teszik a vízisport céljaira, és a strandolásra is. A turisztikát kedvelő kirándulók — bár nehéz terepen, meredek hegyeken keresztül — eljuthatnak Síkfőkútról Felsőtár- kányba, s annan tovább a „Kövekig”, a Bükk-fennsík Közben — mielőtt a hegy túloldalára jutnának — hű- sölhetnek Várkúton, megízlelve a várkúti, de korábban a Szent Imre-forrás kristály- tiszta vizét is. A falu határában szépen zöldell az őszi búza és az őszi árpa, s lassan az üdezöld uralkodó színné válik újra az egész bükki tájon. Éjszaka kísértetiesen szép izzással ragyog a noszvaji termelőszövetkezet mészégető boksája, amely — a település kapujában — egyszerre mutatja a község két arcát is: az otthonit, a gazdálkodással, a hétköznapi munkával összefüggőt, s a másikat is, azt, hogy itt, a sziklák, bozótok és meredélyek között kikapcsolódást, nyugalmat lelhetnek a pihenni, felüdülni vágyó közeli és távoli tájak lakói is. Faludi Sándor Nem könnyű az önállóság Kár lepne tagadni, bizonyos nyugtalanság érzékelhető a KAEV gyöngyösi gyáregységeben. Hol hangosabban, hol halkabban teszik fed az emberek a kérdést: mi lesz velünk? A drámai feszültség oka nagyon egyszerű. Az idén elnyerték az önállóságukat a gyöngyösiek. És ehhez is hozzá kell szokni, mondhatjuk bizonyos bölcsnek tűnő következtetéssel. A fő kérdés mégis az, meddig tarthat a tanulási idő egy önállóvá lett gyár esetében? tatkozni, őket kellett győzködni. Sokfajta ballaszttal kell törődniük a gyöngyösieknek. Néhány évvel ezelőtt alakultak. A dolgozók egy része a bányászkodást hagyta abba annak Idején, egy része Pedig a környező községiekből jött be a gyárba. Ök nem voltak hozzászokva az üzemi légkörhöz, a gépek melletti munka tempójához. De még magát a gyári közösséget sem ismerték előtte. Bábáskodtak is a gyár fölött. Előbb az egriek, aztán a fővárosiak. Minden szóra, minden gesztusra nagyon érzékenyen válaszolt mindenki. Azak_ is, akik segíteni ákartak és azok is, akiknek segíteni akartak. Nézeteltérések, viták, magyarázgatá- sak és félreértések követték egymást. Nem szívesen emlékszik vissza ezekre az időkre senki. De nem árt felidézni a közelmúltat, hogy a jelent könnyebben meg lehessen érteni. A mostani nyugtalanságot. Január 1-től a saját lábukra állhatták a gyöngyösiek. De, hogy az első lépéseket nyugodtan megtehessék, megtámogatták őket előzőleg. Kaptak munkát, megrendelést néhány hónapra. Annyit, hogy amíg ennek a feladatnak eleget tesznek, legyen alkalmuk az év hátralevő részére a megrendeléseket összegyűj beniük. Eíbből származott az első kérdés; Mi lesz velünk? Né- hányan még talán sóhajtottak is hozzá Mások viszont azt mondogatták. hogy a jelénned is baj van. Hol kapnak munkát az üzemrészek, hol nem. Ha van munka, akkor pines szerszám. De, ha volna szerszám, akkor nincs anyag. Mire viszont minden előkerülne, akkor már hét végét írnak. Néhányan est, a viccnek beillő elbeszélést komolyan veszik, és ők hangulatot is teremtettek. Velük kellett viHa a pénzügyi akadályok elhárulnak Épül a hatvani strand Megmozdult a város apraja és nagyja A hatvaniaknak régi vágyuk, hogy a város területén — más városokhoz hasonlóan — strandot építsenek. Az utóbbi években, amióta ismertté vált, hogy megfelelő mélységű fúrással alkalmas meleg vizet is találhatnak, különösen megszaporodtak a közérdekű bejelentések között a strandot, a városi fürdőt igénylő kérések. Amint a város vezetői elmondták, a legutóbbi országgyűlési és tanácstagi jelölőgyűlések alkalmával, valamint nép f ron tgy üléseken, tanácsüléseken, a felszólalások kétharmad része ezzel a témával foglalkozott. A Hatvani Városi Tanács felkérté a Geológiai Kutató Intézetet, hogy végezzen megfelelő vizsgálatot, s jelöljék ki, a lehetőségekhez viszonyítva, a legoptimálisabb területet a fúrásra, illetve a strand építésére. A vizsgálat elvégzése után, a múlt év közepén, Üj-Hatvan térségében, a nagytelki kutatóintézet szomszédságában, el is végezték a fúrást. Ezer- ötvenhét méter mélységben 40 fpkas, gyógyhatású vizet találtak, amely 660 liter percenkénti vízhozammal, kisebb mennyiségű hideg vízzel keverve — alkalmas a szakemberek szerint egy-két ezer vendéget befogadó strand üzemeltetésére. • A több mint két és fél millió forinitos költséget jelentő fúrás csak az első lépés volt a strand létrehozására. A tanács a lakosság érdekeit és kérését figyelembe véve, a negyedik ötévest terv nagyobb fejlesztési célkitűzései között, egyedül a strand megépítését tervezte saját fejlesztésként, 10 millió forintos ráfordításból. A költségek természetesen ennél jóval nagyobbak, de számoltak a város lakóinak önkéntes segíteni akarásával. És jól számoltak: eddig ugyanis a, város területén működő gazdálkodó egységek — üzemek, vállalatok és szövetkezetek — dolgozói kétnapi munkabérüket ajánlották fel a strand megépítésének költségeihez. Ezenkívül a Hazafias Népfront szervezésében m egmozd u 1 tak azok is, akik Hatvanban laknak, de más településen dolgoznak. Sőt, nem kevés azoknak a nyugdíjasoknak száma sem, akik ugyancsak felajánlották szerény forintjaikat, hogy minél előbb élvezhessék a leendő strand gyógyító és felüdítő vizét Sajnos, jelenleg mégis nagy gonddal küzd a városi tanács a strand építésével kapcsolatban: mintegy kétmillió forint tervezett bevétel kiesett a fejlesztési alapjából, mert a város két nagy gyára — a tervezettnél lényegesen kisebb mennyiségű mezőgazdasági termék feldolgozása miatt, — ennyivel kevesebb adót fizetett a tanácsnak. Ez a pénz hiányzik most a beruházás első ütemének (tereprendezés, közművek megépítése, medencék kialakítása, kerítéskészítés) megkezdéséhez. Az önkéntes felajánlásokból ugyanis — a város lakóinak dicséretére legyen mondva — rövidesen összejön a tervezett másfél millió forint. A megyei tanács illetékes vezetőitől megtudtuk, hogy Hatvan Város Tanácsa más forrásból megkapja a betervezett, de objektív okok miatt hiányzó kétmillió forintját, s ez a pénzügyi akadály elhárul. így rrteg ebben az évben, rövidesen negkezJődnek a munkálatok, s a program szerint, nagy- észt 1975 ig be is fejeződnek. (faludi) A gyár vezetője. Lakatos Imre, nagyon őszintén elmondta: még nem döntöttek mindenben, hogy mit csináljanak az idén. Ajánlatuk van, nem is egy. Csupán azt kell kiszámítaniuk, a különböző lehetőségek közül melyik felel meg gazdaságilag is a kiegyensúlyozott és tervszerű termelésbiztonság szempontjából is. Végső fokon ezt á latolgatást sem lehet sokáig végezni, mert dönteni kell. N Nyilván, a már megszokott gyártmányok köréből igyekeznek kialakítani, a saját profiljukat. Ebből következik, hogy zömmel a szövőgyári berendezések, gépalkatrészek maradnak továbbira is a termékeik között. Ezeknél megfelelő gyártási tapasztalattal is rendelkeznek. A dolgozók is szívesen végzik ezt a munkát, éppen emiatt. Már annak idején is erre a munkára készültek fel. és ez is döntő körülmény. nek a dolgok eltúlzásárg. Főként a pénzügyi dolgok miatt. Mert a munkabér miatt még mindig folyik a vita a gyöngyösi gyár ve- , zetői és a központi szervek között. Az önállóság új munkakörök megszervezését és ellátását is szükségessé tette. Hiszen korábban fent mondták meg: miből mennyit, és mikorra kell elkészíteniük. Ennek megfelelően, fentről gondoskodtak a munka feltételeinek megteremtéséről is. Most mindez a nyakukba szakadt. Tegyük hozzá: nem Ijedtek meg ettől, örömmel vették át ezt a gondot te. / De hát, az új embereknek a szervezés magában véve is új. feladatot jelentett. Ha kezdetben mutatkozott is nehézség, döcögött is a dolog, nem ment minden olajozottan, simán, az okát ebben kellett keresni. Néhány nem egészen megalapozott hír is kiszivárgott, ami alkalmat adott egyesakFurcsa dolog, vagy talán nem is furcsa, nogy a gyöngyösi KAEV már másodszor élt át ilyen átmeneti állapo-' tot. A dolgozók körében már másodszor alakultak ki viták a létkérdésben. Alig múlt el az egyik, megkezdődött a második. Az üzemben most már lecsillapodtak a kezdeti hullámok. Akivel beszélgettünk, mind elmondottá: bíznak a vezetőkben, bíznak a, jövőjük ben. Néhány héttel ezelőtt még többször előfordult az egyenetlen munka: ’vagy álldogálni kellett, vagy’ kapkodni, de most már helyre zökken minden. Különösen azok bizakodnak, akik már hosszabb időt töltöttek el ipari nagyüzemben és edzettebbek, tapasztaltabbak. Néhányan ugyan szedték a cókmókjukat azzal, hogy ők bizony csendesebb vizekre eveznek, de ez a kerítésen kívülre való kacsin gatás is megszűnt Vére a saját lábára állt a KAEV gyöngyösi gyára: Az idén megkapott önállóság előnyeit és nehézségeit is sikerült már kitapasztalniuk. Ügy mondják, a tanulópénzt már megfizették, kitelt a próbaidő is, innentől kezdve senkire és semmire nem lehet hivatkozniuk, csak saját magukra. Persze, ha nagyon őszinték akarnak lenni, akkor csendben elmondják, nem is volt olyan könnyű élni ezzel az új önállósággal. Sok álmatlan éjszakájukba került, mw re megtanultak önállóak lenni. De — megérte. G, Molnár Ferenc Méterárut, lakástextilt, készruhát, cipőt, divat- és kötöttárut, háztartási gépeket, elektromos cikkeket, bútort, kemping- és sportfelszerelési cikkeket a BVÖHSVSZÖV Házból Nagy áruház — nagy választék 9 Öltözzön divatosan a BYÖNGYSZÖU Áruházból GYÖNGYÖS, ÁPRILIS 4. TÉR 21—25. Telefon; 22-74. GYONGYSZÓv f Áruház
