Népújság, 1972. március (23. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-26 / 73. szám

\

;

Márciusi interjú í

: j EBBEN A HÓNAPBAN BORBÉLY LAJOST, A HEVES MEGYEI ÁLLAMI EPt-\

;: tOipari vállalat, Es varga lajost, a heves megyei tanácsi- Ep1tö->

■ IPARI VÁLLALAT IGAZGATÓJÁT KERESTÜK FEL. KÉRDÉSEINKÉT OLVASÓINKÍ

< SEGÍTSÉGÉI’EL ÁLLÍTOTTUK ÖSSZE. \

< LAPUNKAT KOÖS JÓZSEF KÉPVISELTE. S

'«~>AAAAAAAAAAAAA^«^<N^AAAAAAAA>NAAAAAAAAAAAAAyNAA^)^AA^W\AfW^V-vVVVVVV~

annál több baj van. Mit kívánnak tenni a minőség javításáért?

VARGA LAJOS: Nem vitatkozni akarok, de valós igazság: a múlt éves beruházásainkat szinte kivétel nélkül (például az egri Bajcsy- Zsiiinszky utcai üzlet, és lakóház, a Sóház, és a Vörösmarty utcai társasházak, a Vörös Csillag .Traktorgyár egri gyáregységének raktára) beruházási dicsérettel vették át. Mindezzel korántsem azt akarom mondani, hogy hiba nélkül dolgozunk. De az elmúlt évben valóban minimumra csökkentek a kifogások vállalatunkkal szemben. A korábbi években viszont valóban nagyon sok baj volt a vállalat munkájának minőségével. Én erről nem kívánok részletesen beszélni, mivel nemrég vezetem a vállalatot, de higgyék el, hogy igen súlyos műszaki, pénzügyi, minőségi problémákat örököltünk az elmúlt évekről. Van pótolnivalónk, a Foglár utcai társasházon, az egri Véradó Állomáson is. Mi ezen nem is vitatkozunk, a hibákat kijavítjuk. De még egyszer hangsúlyozom, a minőség területén döntő változás történt 1971-ben. És mindent el is követünk — több intézkedés is ezt sürgeti és garantálja —, hogy vállalatunk ne csak határidőre, hanem kifogástalan minőségben is végezze él munkáját.

— Az egri Csebokszári városrési lakásainak jelentős részét a Heves megyei Állami Építőipari Vállalat készíti. Igaz, hogy az 1972-re tervezett lakások megépítéséhez szükséges tervdokumentációkat még most sem kapta meg a vállalat, — mint ahogy erről is és más lakásügyi problémáról is szó esett a pénteki? egri kommunista aktíván.

BORBÉLY LAJOS: Sajnos, igaz. Így kénytelenek vagyunk csupán az alapozási tervek birtokában folytatni az építkezést, hogy az ütemet legalább megközelítően tartani tudjuk. Nagyon reméljük, hogy a párt megyei végrehajtó bizottságának ez év februári határozata, valamint a március 24-én tartott megyei lakásépítési konferencia meggyorsítja majd ilyen és hasonló gondjaink megoldását.

— A vállalat Jelentős számú OTP-s, illetve társasházat épít. Az építtetők egyhangú véleménye alapján: rendkívül drágán. Egész pontosan fogalmazva: évről évre drágábban. Az említett lakásokban milyen haszonkulccsal dolgozik a vállalat?

VARGA LAJOS: Bizonyítsanak a számok, a tények: az egri lajosváro&i, úgynevezett KISZ-Lakásokon 5,4 százalékos ráfizetésünk volt. A legmagasabb haszonkulcs 5,9 százalék, a legnagyobb ráfizetésünk pedig meghaladta a 27 százalékot. Higgyék éL, a lakásépítés vállalatunk számára majdnem, hogy ráfizetéssel jár. Hogy a vállalat mégis nyereséges, az elsősorban annak köszönhető, hogy más beruházásokat (ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi létesítményeket) 12—13 százalékos haszon- kulccsal valósítunk meg. Nem árt azonban tudni, hogy a gépipari üzemek például 16—18 százalékos haszonkulccsal dolgoznak. Csák erről keveset tud a közvélemény. Természetesen: célunk és feladatunk a nyereség növelése, amelynek kétharmad részét adó formájában fizetjük be a költségvetésbe. Az, hogy a lakások drágábbak, elsősorban nem az építőkön múlik. Mint ahogyan az építőanyagok árait se mi emeltük. A mi munkánk fokmérője elsősorban a minőség, a határidők tartása. Ösztönző szabályzóink törvényesek, tisztességtelen úton, munka nélkül egy fillérhez sen» jutott vállalatunk.

— „Az országos célkitűzésekkel összhangban megyénk építőiparának kapacitását olyan ütemben kell fejleszteni, hogy a tervidőszak második felére az építőipar kapacitása szinkronba kerüljön a fizetőképes kereslettel.” A fenti sorokat megyénk IV. ötéves tervéből idéztük. Mennyiben tartja reálisnak e célkitűzést?

BORBÉLY LAJOS: Ismételten hangsúlyoznom kell: amennyiben vállalatunk nem kapja meg a kért dotációt, úgy fejlesztési terveit nem tudja megvalósítani, s nem tudja bővíteni kapacitásai sem. Mivel az építési igények nagyobb részét vállalatunk valósítja meg, a2 említett célkitűzés biztosításának egyik alapvető feltétele vállalatunk megerősítése, fejlesztése. Ha ez megtörténik, megvan a remény, hogy a kereslet és kínálat valóban szinkronba kerülhet egymással

VARGA LAJOS: A célkitűzés szerintem Julis, a fizetőképes, vagyis a reális építési - u megye két nagy építőipari vállalata ki tudja majd elégíteni,

•— Köszönjük az interjúk

Borbély Lajos

Varga Lajos

rét több mint egy évvel ezelőtt hangzott el, a lakások többségét azonban még a mai napig sem hozták rendbe. Miért nem teljesítette ígéretét a vállalat?

BORBÉLY LAJOS: A szóban forgó épületek 1967—1969 között épültek. A szerkezetileg is javítást igénylő repedések az öntött falak technológiai követelményeinek megsértéseiből származnak. Ilyen jellegű hibák az ország más területein is jelentkeztek, még nagyobb mértékben és súlyosabban mint Egerben. Vállalatunk valóban megígérte, hogy kijavítja a hibákat. Az eredetileg tervezett javítások azonban — elsősorban az ország más területein — nem jártak kellő eredménnyel, így a terveket módosítani kellett. Az új tervek csak 1971. szeptemberéiben készültek el, ez az időszak azonban — elsősorban a tél miatt

Az olyasó nevében kérdez: a Népújság

Válaszol: Borbély Lajos, a Heves megyei Állami Építőipari Vállalat és Varga Lajos, a Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat igazgatója

— Hogyan értékeli a vállalat 1971. évi munkáját, eredményeit? Mivel elégedett és mivel nem?

BORBÉLY LAJOS: A vállalat 1971. évi munkája csak viszonylagosan értékelhető egyértelműen pozitívnak, mivel az 1970-es esztendőről olyan örökség maradt ránk, amelyet egy év alatt minden próbálkozásunk, igyekezetünk ellenére sem tudtuk felszámolni. Mindezekkel együtt is azonban felelősségteljesen mondhatom: dolgozóink munkájának eredményeként vállalatunk gazdaságilag és politikailag is konszolidálódott az elmúlt évben. Sikerült visszaállítani vállalatunk pénzügyi egyensúlyát. Lényegesen javult a termelés szervezettsége, az átadás ütemessége. A vállalat termelése 7,5, a termelékenység 18,8 százalékkal emelkedett, az eszközhatékonyság 10 százalékkal javult, 11 százaiékltal csökkent a befejezetlen állomány, és nem kevesebb, mint hatmillió forinttal lett kevesebb hiteleink kamatterhe. Javult a minőség, a kcamány által kiemelt valamennyi munkával elkészültünk, megnőtt a bizalom vállalatunkkal szemben, lényegesem javult kapcsolatunk partnereinkkel.

Megszüntettük a bérarámytalanságokbőd és ar egyes csoportok részére adott jogtalan juttatásokból eredő belső feszültségeket, s úgy érzem. dolgozóink bíznak a vállalat vezetőiben, őszinte, nyílt a légkör. Kiszélesedett a szocialista hrigádmiozgálorn, egészséges versenyszellem bontakozott ki a szocialista brigádok között. Mindezek mellett következetes bérpolitikával — a lehetőségek határán belül — sikerült a jogos bérigényeket az átlagbér túllépése nélkül kielégíteni. Megszerveztük dolgozóink magas színvonalú szakmai továbbképzését, nőtt a vezetés színvonala és hatékonysága is. Nem vagyunk azonban teljesen elégedettek a határidők teljesítésével, a korábbi években vállalt időpontokat nem .minden esetben tudtuk tartani, ezért maradtunk adósak 40 lakás átadásával is. Ezenkívül a vállalat nyereségszintje sem megnyugtató, mivel az elért 18,5 millió forintos nyereség csupán egyharmada annak az összegnek, amelyre vállalatunknak az egészséges fejlődéshez okvetlenül szüksége lenne.

VARGA LAJOS: 1971. évi feladatainkat túlteljesítettük, s véleményem szerint vállalatunk jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy az építési igényeket a IV. ötéves terv első évében magasabb szinten szolgálta ki az építőipar Heves, megyében, mint 1970-ben. A vállalat 1971-es termelési értéke közel 50 millió forinttal több, mint az 1970. évi. A jelentés felfutásnak nem kevesebb, mint 96,4 százalékát a termelékenység növelésével értük el, amely mögött nagyon komoly és szervezett munka áll.

Feltétlenül hozzátartozik vállalatunk munkájához, eredményeihez, hogy az általunk kivitelezett beruházásokon — minden híresztelés ellenére — nem volt áremelkedés, a létesítmények árindexe 1970-es áron számolva

99,6 százalékos. Hozzájárult ehhez az is, hogy növekedett vállalatunknál a maximált áras munkák aránya. A 261 millió forintos termelési értékből 82 százalékban ilyen beruházásokat végeztünk. Javult az önköltség, a fegyelem és a minőség is az elmúlt évben. Év közben 7,3 százalékos bérfejlesztést hajtottunk végre, és az év közben kifizetett jutalmakkal együtt 24,5 munkanap Perének megfelelő nyereséget fizetett a vállalat.

Külön kell szólnom a vállalati munkaver- spny átszervezéséről, amelyet a párt- es a szakszervezet segítségévei helyeztük -új alánokra-. Vállalatunk sajátosságainak megfelelően rövid távú. negyedéves értékeléseken alapuló versenyt vezettünk be. Az eddigi tapasztalataink nagyon kedvezőek. Munkánkat «Utóban ügy suin .náthátjuk, ahogyan a Népújság is tette a Ivözfimúltba» rólunk irt cikkében,: „kiemelkedő gazdasági, politikai eredmények, stabil légkör, vastag borítékok, optimizmus és tenni vágyás”. Természetesen van min változtatni, javítani is. Az eddigieknél lényegesen jobban kell kamatoztatni a szocialista brigádmozgalam fizikai, erkölcsi, politikai erőforrásait, és nagyobb következetességre. szigorúságra van szükség a biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítása, a balesetvédelmi szabályok betartása, illetve betartatása területén is.

— Megyénk országgyűlési képviselőinek a vállalat gyöngyösi központjában tartott múlt évi ülésén Borbély elvtárs úgy nyilatkozott, hogy a Heves megyei Állami Építőipari Vállalat rendkívül nehéz helyzetbe került, a korábbi gazdasági vezdtés súlyos mulasztása miatt, és amennyiben nem kapnak fejlesztési támogatást, úgy a vállalat nem tud

» eleget tenni kötelezettségeinek. Sőt, még a termelés szinten tartására sem képes. Milyen változások történtek azóta, incgkapták-e a kért támogatást?

BORBÉLY LAJOS: Sajnos, a hitelt nem kaptuk meg, és az is igaz: 1971, évi javuló eredményeink sem nyújtanak lehetőséget a vallálat fejlesztéséhez. A nyereségből képződött fejlesztési alap csupán a meglévő s a korábbi években felvett hitelek törlesztésére elegendő, így még az elavult gépek pótlására, a termelés színvonalának szinten tartására sincs pénzünk, fedezetünk. Az igények viszont

1972-ben is közel 20 százalékkal haladják meg kapacitásunkat Ezt fejleszteni viszont csak állami dotációval tudjuk. Vállalatunk azonban a dotáció engedélyezéséhez szükséges saját alappal nem rendelkezik, így a kért hitelt a mai napig sem kaptuk meg. A megyei tanács segítene ugyan tízmillió forinttal, a támogatást azonban attól tette függővé, hogy megkapjuk-e a kért központi dotációt. így gyakorlatilag ez a pénz sem áll rendelkezésünkre. Említett gondjainkat jól ismeri az MSZMP Heves megyei Bizottsága is, és konkrét lépéseket tó tett az ügy érdekében. Reméljük, hogy végül is megkapjuk a kért támogatást, amelyre feltétlenül szüksége van vállalatunknak.

— A Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalatot annak idején elsősorban a tatarozás! és karbantartási feladatok elvégzésére hozták létre. Ma azonban már egészen más a helyzet. A vállalat tevékenységében az új létesítmények, beruházások építése került az első helyre. Olvasóink szerint már nem is

• szívesen vállalnak tatarozást, karbantartást. Mi az oka, magyarázata a profilváltozásnak?

VARGA LAJOS: Vállalatunk ma is szívesen végez felújítást és tatarozást. 1971-ben is nem kevesebb, mint 36 millió forint értékű felújítási munkálatokat végeztünk el. Ez a szám 1963-ban mindössze 23 millió forint volt. A megtévesztő talán az lehet, hogy á vállalat termelési értékének 1963-ban a 23 millió forintos felújítás-tatarozás mintegy felét jelentette, a múlt éves 36 millió forint viszont csak 13 százaléka termelésünknek. Nemhogy csökkenne, hanem évről évre nő v^Malatunk ilyen jellegű munkája. És nemcsak a milliós, hanem a 10—15 ezer forintos igény eket tó kielégítjük. Vállalatunk speciális tanácsi feladatként a jövőben tó végez felújításokat. Hogy mást ne említsek: az egri belvárosi rekorust- ruk^iot tó vállalatunk végzi.

— Az egri toronyházakat a Hev«*s mpgvfi Állami Építőipari Vallató készítette. A vállalat vezetői lapunkba ts megígérték a lakóknak, hogy a falakon támadt repedéseket, a különböző hibákat rövidesen rendbe hozzák. Az igé— már nem volt megfelelő a javítási munkálatok elvégzéséhez, önkritikusan meg kell jegyeznem viszont, hogy a változásokról vállalatunk tó elfelejtette tájékoztatni a közvéleményt. Ezt most már gyors, pontos és jó minőségű munkával kívánjuk helyrehozni. Meg- bízottannk rövidesen felkeresik a lakókat, és részletben, megbeszélik a teendőket.

— Eger és Gyöngyös városok tanácsa az elmúlt évben több millió forinttal segítette a tanácsi építőipari vállalatot. Á jelentős támogatásért mindössze jó és tervszerű munkát kértek. É valóban gáláns segítségért azonban a vártnál kevesebbet kaptak vissza a tanácsok.'Különösen Gyöngyösön. Miért késik ígéretük teljesítése?

VAÚGA LAJOS: Szerintem eleget tettünk ígéreteinknek, és nagyon tó sokat visszaadtunk a kapott segítségért. A tavalyi beruházások háromnegyed részét határidő előtt, a többit pedig határidőre készítettük el, illetve adtuk át. A megyei tnács fontos feladatként szabta meg vállalatunknak a szilvásvár adj iskola, a mezőgazdasági szakmunkás-kollégium megépítését, a gyöngyösi lakásfelújítások elvégzését, a mátrafüredi buszmegálló kivitelezését, A feladatoknak maradéktalanul eleget tettünk, valamennyi említett létesítményt határidő előtt elkészítettük. Ez pedig azt bizonyítja: nem volt hálátlan vállalatunk, jól és tervszerűen dolgozott. Ahogyan ígértük.

— Az egri Hadnagy utcai óvoda, bölcsőde több mint öt évig épült. Egy évnél is nagyobb késéssel adták át az egri Kazamata Borozót, a Csebokszári városrészen is kevesebb a kész lakások száma a tervezettnél. Mi az oka az ilyen nagy késéseknek, határidő-csúszásoknak?

BORBÉLY LAJOS: Éppen az említett létesítmények története tó bizonyítja, hogy — Bondor József miniszter elvtárs szavaival élve — az építkezéseket sajnos korán, idő előtt kezdjük meg, amikor még nem fejeződött be az előkészítés, nincsenek biztosítva a szükséges feltételek. A be na házás megkezdésekor a Kazamata Borozó és a gyöngyösi Mátra Szálló megépítéséhez, illetve korszerűsítéséhez sem volt még meg a szükséges összeg. Ráadá-' sut a terveket tó gyakran módosították, így pedig nem lehet jól szervezni, gyorsan és jól dolgozná. És ha már szóba került az egri Kazamata "Borozó esete... A Népújság is megírta, hogy elkészült, átadták, gyorsan hozzátéve: a létesítmény az építők miatt nem készült él határidőre. Pedig ez nem igaz, mégis rajtunk csattant még a sajtó ostora tó. És ez már nem tó az első eset volt. Mindez elkerülhető lett volna, ha bennünket, az építőket is megkérdeznek. Mi nemcsak igényeljük, de kérjük tó a sajtó segítségét. Ha jól dolgozunk, örüljön velünk együtt, ha rosszul, bíráljon bátran. De minden esetben a kölcsönös információ alapján. De visszatérve még az elcsúszott határidőkre: ha egy beruházást jól előkészítenek, végleges és fix terveket kapunk, és a szükséges pénz is megvan az építkezéshez, biztos vagyok benne, hogy nem csúsznak el a határidők

— Tagadhatatlan, hagy a tanácsi építők többek között arról Is nevezetesek, hogy szigorúan veszik az általuk megígért halál-időket, elenyésző százalék kivételével a szerződésben rögzíteit időpontra valóban elkészülnék. Sajnos »«bail — több olvasónk is megerősítette —, hogy munkájuk minőségével