Népújság, 1972. március (23. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-25 / 72. szám

Politikai, társadalmi feladat a tervezett lakások megépítése Megyei lakásépítési aktívaülés Egerben Ä megyei tanács, _ Eger, Gyöngyös, Hatvan városok, a járások, az építőipari, a beruházó, a tervező vállala­tok, a megyei pénzintézetele, az ipari szövetkezetek gaz­dasági, politikai vezetői, kép­viselőd részvételével lakás- építési aktívaülést szervezett tegnap Egerben, a pártbizott­ság székházában az MSZMP Heves megyei Bizottsága. A tanácskozás részvevőit — közöttük Dudás Jánost, az MSZMP Központi Bizott­ságának munkatársát, Sol­tész Lászlót, az Építési és Városfejlesztési Minisztérium főosztályvezetőjét, dr. Varga Józsefet, a megyei tanács elnökhelyettesét Klaisz Fe­renc, az MSZMP Heves me­gyei Bizottságának gazdaság­politikai osztályvezetője kö­szöntötte, majd a megye IV. ötéves tervinek lakásépítési programjának előkészítéséről, megvalósításának helyzetéről Barta Alajos, az MSZMP Heves megyei Bizottságának- titkára tartott referátumot. Az előadás részletesen, fog­lalkozott a megye lakáshely­zetének fejlődésével, eredmé­nyeivel, elemezte az okait, hogy miért nem sikerült tel­jesíteni a megyében a HL ötéves terv lakásépítési prog­ramját, majd az 1971-es ered­ményekről, változásokról, a gondokról, a hibáikról szólt az előadó. Hangsúlyozta a továbbiak­ban, hogy sajnos az 1971 éves lakásépítési terveket sem sikerült maradéktalanul tel­jesíteni, megvalósítani. A lemaradás okainak egy ré­sze — beruházási feszültsé­gek, költségek alakulása, anyaghiány — független a megye építési, tervezői, beru­házói szervezeteitől, intézmé­nyeitől. Ugyanakkor a ter­vek nem teljesítésének alap­vető okait mégis a megyén belül, az említett szervek, intézmények munkájában keld elsősorban keresni. Többek között abban, hogy lemaradás történt a tereprendezési, a köz- művesítési tervek készí­tésében, a beruházások előkészítésében, a mély­építési munkálatok kivi­telezésében, az építkezé­sek helyének késedelmes kijelölésében, elhúzódtak a szerződéskötések. A ' fejlődés ellenére sem volt megfelelő a különböző szervek, vállalatok, elsősor­ban a tervezők, a beruházók és a kivitelezők kapcsolata, együttműködése sem. Szem­léletbéli problémák is vol­tak az említett vállalatok együttműködésében, mulasz­tásaikért igyekeztek mások­ra hárítani a felelősséget. A helyi tanácsok által jó­váhagyott lakásfejlesztési tervek is sok hiányosságot tartalmaztak. Hiányos volt a bevételi források számbavé­tele, nem volt kellően össze­hangolt az éves lakásátadási, a járulékos munkák és a be­vételi források éves üteme. Egerben és Gyöngyösön a célcsoportos lakásépítés ter_ vezeti száma eltért a kor­mányhatározatban rögzített arányoktól. A megyei párt-végrehajtó­bizottság ez év február 15-en tartott ülésén is napirendre tűzte megyénk IV. ötéves terve lakásépítés! program­jának helyzetet és megálla­pította a végrehajtó bizott­ság: annak ellenére, hogy történtek ugyan pozitív vál­tozások az elmúlt évben, a kialakult helyzet erőteljes, határozott intézkedéseket kí­ván. Az előkészítésben, a ter­vezésben, a beruházás­ban, a kivitelezésben részt vevő szerveknek, vállaltoknak mindent e' kell követniük a lakás- építési terv maradékta­lan megvalósítása érde­kében. Szorosabbá kell tenni munkakapcsolatai­kat, összehangoftabbá, hatékonyabba szultáni­ködösüket. Biztosítani kell a rendelkezésre álló lakásépítési kapacitás teljes kihasználását. El kell fogadni a kivite­lező vállalatok által elkészí­tett ütemtervet, szükséges, hogy az építési ütem és a technológia szinkronban le­gyen egymással. Ezenkívül a lakásépítésre számba vehető anyagi forrásokat koncent­ráltan kell felhasználni. A különböző véleményeltérése­ket gyors döntésekkel, intéz­kedésekkel kell megoldani. Mielőbb áthidalni az előké­szítés hiányosságait, a kü­lönböző szabályokat rugal­masan és ésszerűen kell ál­ltái mázni. Ezután részletesen fogüáL kozott a referátum a .taná­csok, a [kivitelező, a beruhá­zó vállalatok feladataival. A tanácsoknak olyan lakásfej - lesztési politikát kell kiala- ikítaniulk, amely összhang­ban van a településrendezési tervekkel és a településfej­lesztési célkitűzésekkel. E lakáspolitika orientálódjon a többszintes lakásépítés félé. A helyi tanácsok gyors döntésekkel biztosítsák az előkészítési, a megvalósítási ütemtervek teljesítését, és rendszeresen ellenőrizzék a közreműködő szervek tevé- ikenységét is. Keresni kell az intézményeik, a vállalatok be­kapcsolásának újabb formáit a dolgozók lakásépítésének támogatására. A városi taná­csok az eddigieknél lényege­sen jobban támogassák a la­kásépítő szövetkezetek tevé­kenységét, kössenek megálla­podást a MESZÖV-ved, a ki­vitelező, a beruházási válla­lattal. Nagyságrendben a taná­csok után asz OTP Heves megyei Igazgatósága a leg­nagyobb megbízó a megyé­ben', hiszen 2500 lakás sze­repel/ tervében. Sürgős fel­adatként jelentkezik az egri megállapodások éves üteme­zése, Gyöngyösön és Hat. vanban pedig az OTP-s tár­sas lakásépítési tervek vég­legesítése. A kivitelező vállalatok szi­gorúan tartsák be a tényle­ges kapacitásuk figyelembe­vételével megállapított, élfo- ' gadott ütemterveket. Teremt, senek szorosabb kapcsolatot, együttműködést a tervezők­kel, a beruházókkal, belsőbb szervezetüket olyan irányba fejlesszék, hogy mielőbb al­kalmasak legyenek a folya­matos termelés bevezetésére. Véglegesítsék technológiai terveiket, az utólagos viták elkerülése érdekében vezes­sék be, hogy egy-egy létesít­mény átadása, átvétele előtt a kivitelezők és az építtetők vezetői is ellenőrizzék a be­ruházást Célszerűnek lát­szik, hogy az építőipari szer­vezetek kössenek együttmű­ködési megállapodást a gépi, és szakipari kapacitásuk jobb kihasználására. A lakásépítési program megvalósításából jelentős fel­adat vár a lakásépítő szövet­kezetekre, annál is inkább, mert a szövetkezeti lakásépí­tési forma a legalkalmasabb arra, hogy a vállalatok támo­gatásával s a dolgozóknak az építést segítő munkájá­vá). jelentős számú lakás épüljön megyénkben. Ennék az érdekében a MESZÖV- nek is tovább kell keresnie az újabb lehetőségeket, erő­síteni a kapcsolatot a kivi­telezőkkel, a tanácsokkal. Megyénkben a beruházások túlnyomó többségét a Heves megyei Beruházási Vállalat bonyolítja. A vállalatnak minden rendelkezésére álló esz­közzel és egész tevékeny­ségével a megbízók ér­dekeit kell képviselnie. Biztosítani kell a megálla­podásokban rögzített ütem­tervek előkészítését, időben jelezve a megbízóknak az eltéréseket. A megbízók ké­résére, Sietve kérés nélkül fc keresse a vállalat a gaz­megoldásoüaat, erősítse kapcsolatait a be­ruházásokban részt vevő töb­bi egységgel is. A megye lakásépítési" fel­adatainak megvalósítása sok­ban múlik a tervezőkön is. Szükséges, hogy munkájuk­ban, tevékenységükben az el­következendő hónapokban el­ső helyre tegyék a lakásépí­téssel összefüggő feladatokat. Alkalmazkodjanak az anya­gi lehetőségekhez, nie azok kapjanak anyagi-erkölcsi el­ismerést, akik látványos ter­veket készítenek, hanem azok, akik összhangot tud­nak teremteni az esztétikai, és az anyagi lehetőségek kö­zött. A megyei pártbizottság végrehajtó bizottságának ez év februári ülése és az aktí­vaülésen elhangzott referá­tum- is hangsúlyozta és meg­erősítette: az ötéves lakásépítési program megvalósításá­hoz szükséges, hogy a járási, a városi pártszer­vek, a beruházásban részt vevő vállalatok kommu­nistái kiemelt feladat­ként kezeljék a lakás­építést. Rendszeresen ki-, sérjék figyelemmel a te­rületükön készülő beru­házásokat, s tudatosít­sák: hazánkban, me­gyénkben kiemelt politi­kai, társadalmi feladat a tervezett lakások meg­építése. Á referátumot (követő vi­tában felszólalt Soltész Lász­ló, a minisztérium főosztály­vezetője, Varga Lajos, a He­ves megyei Tanácsi Építő­ipari Vállalat igazgatója, Kállai Sándor, az egri Fl- nomszeralvénygyár géplaka­tosa, Borbély Lajos, a Heves megyei Állami Építőipari Vállalat igazgatója, Mányoki Péter, a Heves megyei Be­ruházási Vállalat főmérnöke, Veres Zoltán, a Heves me­gyei Tervező Vállalat fő­mérnöke, Antal János, a MÉSZÖV lakásszövetkezeti bizottságának elnöke és Bo- rics László, ixz Egri Városi Tanács elnökhelyettese. A vitában elhangzottakat Barta Alajos foglalta össze, majd Kiadsz Ferenc zárszavával ért véget az aktívaülés. Ez­után az aktívaülés résztve­vőinek egy csoportja meg­látogatta az egri Csebokszári városrészt és a tanácsi építő­ipari vállalat Sas úti vakolat- mentes válaszfalat gyártó üzemét. Koős József Népgazdasági, vállalati érdek az üzemszervezés ORSZÁGOS FONTOSSÁ­GÚ, minden gazdasági egy­séget érintő feladat lett a munka- és üzemszervezés , korszerűsítése. Decemberben az MSZMP Központi Bizott­sága hozott határozatot azé téren adódó tennivalókról, s a közelmúltban jelent meg a kormány határozata is, amely a központi irányítás különféle szerveinek jelölte ki a feladatokat, igen rövid határidővel. Két fontos dologra utal ez a tény: országunk gazdasági életében gyors, nagyarányú minőségi átalakulás indult meg, de ugyanakkor ebben a folyamatban egész sor elma­radottság is felszínre került; többek között éppen a válla­latok munkaszervezésében. A gazdasági egységek szer­vezettségének színvonala és a technikai fejlettség között egyre mélyebb szakadék tá­tong, tevékenységükben hi­ányzik az összetartó erő, sok a bürokratikus vonás. Mindezek akadályai a már említett minőségi átalakulás­nak, sőt éppen ebben a fo­lyamatban válnak legéleseb­bé. Szervezés alatt azt a mun­kát értjük, hogy ha egy meg­határozott cél — a munka­erők foglalkoztatása, vagy egy új munkamódszer alkal­mazása — érdekében irányí­tó szervezeteket hoznák lét­re. Nem véletlenül hangsú­lyozzuk a cél elsődlegessé­gét, nálunk ugyanis a gya­korlatban általában az ta­pasztalható, hogy előbb jön létre a szervezet, előbb je­lölik ki a funkciókat, s csak aztán következik a cél, mondván: „valamit majd csak csinálunk”. S mi. törté­nik utána? A gazdasági fel­adatokat már ennek a szer­vezetnek a kényelméhez iga­zítják, esetlegessé válik a munka, nő a bürokrácia. Ha nem is ilyen egyértel­műen, de mindegyik vállala­tunknál találkozhatunk a szervezetlenséggel. Az pedig már mindenki előtt világossá vált, hogy megszüntetésük­kel igen nagy tartalékokat szabadíthatnak fel. Ilyen le­hetőségek kihasználásánál — vagy ki nem használásánál — felelősség terheli a veze­tőket, s ennek, remélhetőleg éppen a rendelkezések nyo­mán, a jövőben anyagi kö­vetkezményei is lesznek. HOGYAN KELL elkezdeni a vállalati szervezettség kor­szerűsítését? Erről a közel­múltban anikétot rendezett a Magyar Közgazdasági Tár­saság és a MTESZ Heves megyei szervezete, ahol ott voltak megyénk gazdasági vezetői is. Az előadó —1 dr. Dózsa Lajos, az MSZMP KB gazdaságpolitikai osztályá­nak munkatársa — hangsú­lyozta, hogy ezt a munkát nem szabad összetéveszteni egy-egy divatossá vált mód­szer bevezetésével, mint amilyen például a vállalati információs hálózat megte­remtése. Természetesen ez is ikell, de emellett még nagyon Újabb esányi kezdeményezett: Vöröshagyma-termesztés — gépi technológiával A hagyma az emíber ősi tápláléka. Az egyiptomiak, a görögök, rómaiak, valameny- nyien jól ismerték és nagy­ban fogyasztották. Hazánk­ban koraibban is és ma is a paradicsom és a fűszerpap­rika mellett a legfontosabb exportcikk. A Csámyi Állatni Gazdaság az elmúlt két évben ameri­kai licenc alapján megkezd­te a korszerű, nagyüzemi gé­pesített paradicsom-termesz­tést. A termelési tapasztala­tok alapján pedig az idén ta­vasszal, a paradicsom mel­lett elsőként Heves megyé­ben a vöröshagymái is gép­pel termelik. Ennek voltunk szemtanúi az elmúlt napok­ban a vetésnél. A paradi­csomművelő komplex gép­sort, mint láttuk, erre is föl­használják. A traktarvon- tatású gépsor szánkóra em­lékeztető alsó szerkezete egyszerre három, közel egy kilométer hosszúságú mag­ágyat készít és asztalsima- ságúra egyengeti a tätigt, amelyre műtrágyát szór, majd elveti a magvakat és be is takarja az ágyasokat. Száz katasztrális holdon vetettek hagymát a csányiak ezzel a módszerrel, melynek nagy a jelentősége, hiszen a hagyományos termesztés- technikát — amely két év volt —, egy évre csökkenti. Később a vegetációs időszak alatt ugyancsak géppel vég­zik majd a gyomtalanítást, augusztusiban pedig kom­bájnnal takarítják be a vö- röshagymatermést, A hagyma köztudottan víz- igényes növény. Erre is gon­doltak a csányiak. Még az idén felépül az új víztároló, amely több mint egymillió köbméter vizet szolgáltat majd az öntözéshez. (mentusz) Panasz és kívánság Hevesen Ha lenne valami országos panaszkönyv, mit jegyezne abba Heves nagyközség ke­reskedelmi előadója? Tettük fel a kérdést Szepesi Bélá- nénak. Ilyenkor, az ünnepek előt­ti időkben ugyanis a legak­tuálisabb terület a kereske­delem, az áruellátás. Mint kiderült, Hevesen sem maradna üresen az a bizonyos, nagy országos pa­naszkönyv. Ide jegyeznék be azt, hogy a kenyér minősége ugyan sokat javult az utób­bi időkben, különösen, amió­ta a pélyí szövetkezeti pék­ség termékét is árusítják Hevesen, de az Észak-Heves megyei Sütőipari Vállalat még mindig nem tudja a kí­vánt minőséget biztosítani Hasonló a helyzet a hús­ellátásban is. A helybeli ÁFÉSZ húsfeldolgozó üzeme bizonyos közegészségügyi feltételek miatt szünetelni vdl kénytelen, ennek követ­kezményét * vevők erezték meg. Sokan pedig amiatt panass­kodnak, hogy a fogyasztási szövetkezet modern áruházá­ban nem lehet kapni extra méretű ruháikat. Ha van is néha, olyan kevés, hogy se- meddig sem tart. Mi lenne, játszottunk ko­molyan a lehetőséggel to­vább, ha volna valami alka­lom. a sürgető kívánságok, benyújtására? Mit kívánna Heves nagyközségnek a ke­reskedelmi előadó? Szepesimé úgy válaszolt, hogy a közérdekű kívánsá­gok közül néhány már a megvalósítás szakaszába lé­pett, illetve: az új tervidő­szakban megvalósul. Ilyen egy második ÁBC-áruház, a Patyolat és a GELKA üzle­te. Ami még marad továbbra is kívánság: egy kisebb szál­loda és a hozzá csatlakozó étterem. Igaz, korábban már a pélyi Tiszamente Tsz és a hevesi Rákóczi Tsz egészen komoly formaiban foglalko­zott a. vendéglátó egység megépítésének gondolatával. Kijelölték a helyet is az épületnek, aztán mégis eláll­tak a megvalósításától. Pénz­hiány miatt. Másik dolog: egy állandó­an üzemelő tejbüfé, ahol a nap egész tartama alatt le­hetne tejet, kakaót, tejes ételeket kapni: reggelire, ebédre, uzsonnára és vacso­rára is. Végül — a hatósági hús- bolt. Ennyi az egész. A kíván­ságok ügyében nagyon sze­rények Heves nagyközség il­letékesei. Miután azt is meg­kérdeztük, ezeket a kíván­ságokat kiknek kell címez­niük, érthető okból elmoso­lyodtak, hiszen a rövid lis­tát tulajdonképpen a helyi tanács asztalára kell lehe­lyezniük. De mindjárt meg­jegyezték azt is, jól tudják: a megvalósítás csupán pénz kérdése. Éppen, ezért, mi­helyt úgy állnak anyagilag, rendezni fogják ezeket a dol­gokat. J Ügy tűnik, neon kell túl sokáig v£*si'Jk kívánságaik teljesedésére. fe-«r) sok egyeb intézkedésre van szükség, ha nem akarunk megrekedni a részeredmé­nyeknél. Az első lépés: an­nak vizsgálata, hogy a ve­zetéssel megbízottak alkal- masalk-e a szervezés kétség­telenül nagyobb feladatainak elvégzésére. Körültekintően fel kell mérni a jelenleg ural­kodó állapotokat, s a hibá­kat nem szabad mindeneset­ben vállalaton kívüli okok­kal magyarázni. Kétségtelen, igen sok olyan feszítő erő van még a népgazdaságban, amely akadálya a zavartalan munkának; az anyagellátás nehézségei, a munkaerőgon­dok mind ezt mutatják. A két és fél évvel ezelőtt el­kezdett központi felmérés azonban azt bizonyítja, hogy a gazdasági egységeken be­lül található az elmaradott­ság legfőbb oka, s megoldást is itt kell keresni. NEM KÖNNYŰ elkezdeni ezt a munkát. Itt már nem segítenek a jelszavakban megfogalmazott feladatok, nem lehet kampányt indíta­ni. Tudatos, cselekvésbeli egységre van szükség: a ten­nivalókat pontosan kell is­merniük a vezetőknek, dol­gozóknak egyaránt. Különö­sen nagy szerepük van a ve­zetőknek — azonban sem­mit nem lehet megvalósíta­ni a dolgozók együttműkö­dése nélkül. A szervezettség összefügg a vállalati élet minden területével: itt tehát nem időszakonként befeje­ződő, hanem folyamatos munkára van szükség. En­nek eredményei pedig éppen úgy jelentkeznek majd a nyereségben, mint az üzemi demokrácia igazi megvaló­sulásában. Hekeli Sándor Furcsa fiatalok A közelmúltban hallottam a történetet, érdemes leje­gyezni. Az egyik termelőszö­vetkezetbe fiatal agrárköz­gazdász került. Az ilyen végzettségű szakember nem gyakori még mezőgazdasági üzemeinkben, éppen ezért az adott közös gazdaságban is igyekeztek minél jobban megbecsülni. Szép fizetést kapott, szolgálati lakást is biztosítottak számára. S hogy lássa, munkájára igazán számít a szövetkezet, szép megbízatást kapott: ké­szítse el a gazdaság távlati tervét. A fiatal szakember nagy ambícióval látott mun­kához, felmérte a szövetke­zet munkaerő-helyzetét, gé- pesitettségi színvonalát, anyagi 'helyzetét, tájélcozó- dott az egyes üzemágakról, a munkaszervezésről — min­denről, ami a tervkészítés­hez szükséges. Ezután mate­matikai programozással elké­szítette a perspektivikus ter­veket. A munka jól sikerült, tet­szett a szövetkezet vezetői­nek. A fiatal közgazdászt öt­ezer forinttal jutalmazták. Aztán élteit néhány hét, s a szakember észrevette, hogy olyan dolgokat csinálnak a közös gazdaságban, amelyek egyáltalán nincsenek szink­ronban az általa készített távlati tervvel. Sőt. Olyan intézkedések születtek, ame­lyek fényesen bizonyították, hogy a távlati terv csupán elképzelés marad. A fiatalember szólt a szö­vetkezet vezetőinek, hogy nincs rendjén a dolog, hiszen hiábavaló volt így a több hó­napos munka. Szó szót köve­tett, s az ügy azzal zárult, hogy a közgazdász megvált a szövetkezettől. A vézetők meg csóválták a fejüket, hogy milyen furcs módon járt el a fiatalember. Hiszen szép fizetése volt, jutalmat is ka­pott, igazán megbecsülték. Eddig a történet, s csupán annyit érdemes hozzáfűzni, hogy nem elég pusztán az anyagi megbecsülés, akkor érzi magát igazán jól vala­ki a munkahelyén, ha mun­káját is értékelik és komo­lyan számítanak tevékeny#». aete. (kopom i i ) >

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents